Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

Kedd, 1960. augusztus 23.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Azt mondják, hogy a Textil- művekben tudományosan elem. zik a gazdasági munkát. Jó, jó, de hogyan lehet ezt egy vidéki üzemben megvalósítani? — kérdezhetné valaki. És jó-e ez a tudományos irányítás?

A Textilművek műszaki és gazdasági vezetői egyhangúlag azt állítják, hogy az irányítás el sem képzelhető alapos elemző munka nélkül. A tudományosságon elsősorban a következetes, okos gazdasági elemzést kell érteni. Érdemes kissé megismerkedni vele, és akkor mindjárt kiderül, hogy milyen hasznos.

A gazdasági elemzésnek természetesen teltételei is, vannak. Ilyenek: a jó terv, az eredmények rendszeres értékelése, a lelkiismeretes műszaki irányítás és a megbízható adminisztráció. A színvonalas műszaki irányításnak és a megbízható adminisztrációnak már velejárója a jó terv és a rendszeres értékelés.

A Textilművekben a tervkészítéskor bátran felbonthatják azt a dossziét, amelyben 1951 óta összesítve van az üzem valamennyi gazdasági mutatója, a tervek és az elért eredmények, ugyanis ezek az adatok megbízhatók, s így minden tervezésnél azt is látni, hogy az alatta vagy felette van-e a sokéves átlagnak, A fonodában negyedévenként és havonként

értékelik az elért eredményeket a műszakiak és a tervosztály bevonásával. A havi értékelésen a párt. és a szakszervezet is részt vesz. A negyedéves értékelést pedig nemcsak a gazdasági és műszaki vezetők, hanem a termelési tanácskozáson a dolgozók is megvitatják. Mindez igen jelentős, és nagyon sokat mondhatnánk el róla külön-külön is.

Hogy a negyedévi és havi értékelések megbízhatók, s nyomukban intézkedni lehet, annak elsősorban az érvényben levő napra kész adminisztráció az alapja. A napra kész kimutatás ugyanis minden délben ott van az üzem vezetőinek asztalán. Azt tartalmazza, hogy hány géppel hány kiló fonalat termeltek műszakonként/ továbbá a fajlagos mutatókat, az orsóórákat, a napi tervet és a tényt. E kimutatás a negyedév elejétől göngyölítve beszámol arról is, mennyi a tény a tervhez viszonyítva, milyen a dolgozók állományi, ' bérigényes létszáma, melyik műszakban hány munkaóra, hány orsó esett ki a termelésből, sőt meg lehet belőle tudni azt is, hogy menynyi a cikkenként előirányzott és elért termelési eredmény.

Így a havonkénti és a negyed- évenkénti értékeléskor már nem nehéz a hibák okát felkutatni és megtalálni a legcélszerűbb intézkedést kijavitá- sukra. Ezt a legutóbbi havi értekezlet és bebizonyította. A párt. és a szakszervezet szöveges indokolással kapta meg a kimutatást. Ebből jól látja, hova kell erejét összpontosítania.

Az elemző gazdasági irányítás nemcsak a Textilművekben valósítható meg, hanem másutt is. Hiszen nem kell hozzá külön apparátus. A munkaköri elhatárolással a Textilművekben is a mindenkori műszaki és adminisztratív dolgozók szolgáltatják az adatokat. Csak akarat kell hozzá. Biztosítani kell azt, hogy az adatokat olyan szakemberek értékeljék, akik képesek a kellő intézkedések megtételére is. Ilyenek pedig minden üzemben vannak, csak meg kell őket bízni e felelősségteljes, de szép és eredményekkel járó munkával.

Szegedi Nándor

Nyugatnémet gyártmányú új 3000 lóerős diesel-motorvonat járja a Balaton partját. Képünkön: A gép próbaútón.

Fejlődik a fonyódi járás szövetkezeti üzlethálózata

(Tudósítónktól.)

A falu egyre növekvő igénye arra ösztönzi a földművesszövetkezeteket, hogy tovább fejlesszék, korszerűsítsék a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlethálózatot. A fonyódi járásban az idén újabb egységek megnyitását irányozták elő, és már dolgoznak a tervek megvalósításán.

Balatonlellén a főútvonal mellett már megvan az Ipar- cikk-szaküzlet helyisége, a berendezés is készül, s rövid időn belül átadhatják a forgalomnak az új boltot. A lellei fmsz Látrányban 100 000 forintért vett egy épületet, s élelmiszer- boltot és vendéglőt nyitanak benne.

A balatonboglári fmsz 130 ezer forintért vásárolt épületet Szöllősgyörökön önkiszolgáló élelmiszer- és iparcikk-szaküz- üzlet céljára. A somogyvári fmsz fagylaltozót létesít még ebben a hónapban. A fagylaltot helyben fogják készíteni, a cukrászsüteményeket a bogiári cukrászda szállítja Somogyvár- ra. A fonyódi termelőszövetkezet kérésére Fonyód faluban élelmiszerboltot nyitnak még az idén.

Gondolnak a puszták ellátására is: néhány héttel ezelőtt a balatonlellei fmsz-hez tartozó Irmapüsztán háziboltot létesítettek.

FEL KILÓ MOKKA

C. Józsefnek ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Reggel a szokott időben érkezett munkahelyére, s este a jól végzett munka örömével tette le a szerszámot. Csak időnként lepték el nyugtalanító gondolatok. Lelkében két ellentétes erő mérkőzött. Kár ennyiért kockáztatnod a becsületedet, miért dobnál magadra szeny- nyet — törtek elő a lelkiismeret szavai. De a csábítás ördöge sem aludt. Ezt súgta fülébe: Ugyan, miért vagy ilyen gyáva, hiszen semmiség az egész. Fél kiló cukor... ! Ettől igazán nem megy tönkre a gyár.

És C. József hogyan, hogyan sem, elhitte az utóbbit, fejet hajtott a csábítás szellemének. Csak a kivitelezés módja aggasztotta még. De ez is elmúlt! Eszébe jutott ugyan, hogy volt már eset, amikor a kapu éber őrei lelepleztek gyári tolvajokat, de megnyugtatta magát. Túljárok én az eszeteken — mondta önmaga bátorítására. Am azért enyhe remegés fogta el arra a gondolatra, mi lesz, ha egy kicsit tüzetesebben éppen az ő táskája fenekére néznek. Mire felöltözött, végképp elhessegette magától a félelem érzését. Kezébe vette a táskát, és búcsút intett a műhelynek. Meg volt győződve, hogy simán kijut az üzemből. Többen álltak már a kapunál. Talán még magabiztosabban, mint máskor, most is odamutatta a kapusnak a táskát. Egy ártatlan, durva bőrű bakancs kandikált ki belőle. Még oda is tartotta a portás elé, hogy nézzen jól bele, neki nincs takargatni valója. i

S a kötelességtudó cukorgyári portás valóban belenézett a táska fenekére, még a bakancs szárát is szétnyitotta, s C. József ott állt a portás és a hazasiető emberek előtt ha- lálsápadra vált arccal, megszégyenülve.

Amire még gondolni sem mert, lopás vádjával dolgozótársai, a társadalmi bíróság elé került. Arcát még inkább éget. te a szégyen, hiszen azok elé kellett állnia, akikkel együtt élt jóban, rosszban, akik bíztak benne. Bizony alaposan megmosták a fejét, nem restelltek nevén nevezni C. József tettét. Igaz, nem nagy értékről, csak pár forintról volt szó. De kiét akarta ellopni? A tőkés gyárából sem lehetett büntetlenül lopni, mennyivel el- ítélendőbb tehát a közéhez, valamennyiünk vagyonához nyúlni! Az ilyen cselekedetre nincs semmilyen elfogadható magyarázat. •

A társadalmi bíróság ennek szellemében bírálta el az ügyet. Bár figyelembe vette, hogy C. Józsefnek ez az első botlása, s ezt a tettét is nagyon őszintén megbánta, az ítélet mégis szigorú. Javasolták az igazgatónak, részesítse C. Józsefet írásbeli megrovásban, és vonják el tőle a nyereségrészesedésből ráeső rész 20 százalékát. (Ezért a pénzért kb. 30 kiló cukrot vásárolhatna a gyárból.)

Az ítéletnek nagy az erkölcsi jelentősége. Rádöbbenti a C. József módra gondolkodó embereket: a becsület többet ér, mint fél kiló — vagy akár milliót, érő — mokka cukor.

Varga József

Látogatás a KISZ-alapsservezetek vezetőinek táborában

— Táborvezető elvtárs! A balatonberényi KISZ vezetőképző tábor 45 tagja a zászlófelvonásra együtt áll — jelent az ügyeletes Szabó Györgynek, majd néhány pillanat múlva a magasba röppen a nemzetiszínű zászló, s megkezdődik a rendes napi program.

A marcali járás kivételével a megye egész területéről ide jöttek össze a KISZ alapszervezetek agit.-prop. felelősei, hogy alaposan felkészüljenek egyrészt a KISZ közeledő kongresszusára, másrészt a rövidesen meginduló oktatási évre.

Előadások, viták, szemináriumok

Igen érdekes a témakör, mellyel megismerkedik a 45 lány és fiú. A cél: hogyan lehet a fiatalokat • kommunista szellemben nevelni. Erről hangzanak el előadások, erről vitatkoznak szabad idejükben, erről kérdezik az érkező vendégeket.

A napokban meglátogatta a

«SÖCSCSCJÖÖCJeXJCSÜSJÉSSSÖSSSJÍSeSöSJÍSeXSSSOÖŰ SJA\VSV\VVV\VmVVmm«\VV\mW\ViiVVVmSN\S VXVkWWVW ,

szókimondó volt, de megfelelő vira új életet akart kezdeni,? mértéktartással. Szerette a jó de a kanadai meggondolta ma-) erős italokat, és semmin sem gát, és Elvira csak Párizsig? lepődött meg, ami ezen a nem jutott el. A kanadait igen eré-5 egészen nyárspolgári pályán lyes és határozott formában^ felbecsülhetetlen erény. lebeszélték felettesei arról a)

A háború Elvirát is elsodor- több mint elszánt vállalkozás-^ ta, azzal az egész világgal ról, hogy a magyar bárónőt) együtt, amelyben élt Német magával vigye Kanadába. A: katonai gépkocsin hagyta el lebeszélés annyira hatást Budapestet 1944 novemberének volt, hogy egyik reggel, a leg-^ első napjaiban, és Becsen át szebb tervek kellős közepén ottsodródott Nyugat félé, abban a hagyta Elvirát a szállodában, zavaros áradatban, amely ak- és búcsú nélkül távozott. Az] kor a visszavonuló német csa- utóbbi időben ez a fordulati hömpölygött végig többször is megismétlődött El-ij és Bajorországon, vira életében, de ezúttal igen! Elvira egyetlen kofferral és a kínosan érintette, mivel egyet-? karján egy kékróka keppel ér- len frankja sem volt, és a vi-j kezett Kammerbe, Felső- lágon sehol sem olyan barát-í Ausztria egyik legkiesebb ságtalamók a hatóságok azide-! pontjára, az Attersee partján, gén, magányos hölgyekkel —l Ezt az állomást azért kell kü- akik még azt sem tudják meg-! lön megemlítenünk, mert itt mondani, miből fizetik ki a? tűnt el egy reggel nyomtalanul szállodai számlájukat —, mint! az a német ezredes, akinek Franciaországban. Ebben aj pártfogását Elvira addig él- helyzetben szerencsés véletlen-; vezte. nek lehet mondanál, bőgj’- El-'

Április ,vége felé járt az vira egy délelőtt a Champs idő, az Attersee felett ilyen- Elysées-n találkozott Korom-3 kor sűrű köd ül, s még sű- pay K. Kázmérral. rűbb köd borította Elvira jövőjét. Bár egy ilyen kékróka

Elvira egyébként egy gazdag bunyevác lókereskedőnek volt a lánya, s az apja magyar nemességet szerzett Ferenc József alatt Éppenséggel a báróságot is megszerezhette volna, de ezt abban az időben »zsidó dolognak« tartották, és a szimpla nemesség szinte előkelőbbnek hatott meg aztán olcsóbb is volt. Az öreg buévében kitört a botrány Egon báró zilált pénzügyei körül. A botrány azzal végződött, hogy az öreg bunyevác összecsomagolta Elvirát és hazavitte patokíkal Nagykanizsára Elvira néhány Ausztrián évig Nagykanizsán lovagolt, teniszezett és flörtölt, már amennyire egy magyar vidéki városban egy olyan robbanó vérmérsékletű asszony, aminyevác a fiaiért hozta ezt az lyen Elvira volt, ezt megteáldozatot, akik közpályára mentek, meg a jobbfajta ezre- dekben a tisztek között sem ártott, ha — mint mondták — »van valami az ember neve előtt«. Elvira svájci és osztrák intézetekben nevelkedett, lovagolt, teniszezett, zongorázott, flörtölt, úgy, ahogy ebben a korban a magyar úrilányok éltek. Húszéves korában férjhez ment báró Szekerczey, Egon huszárfőhadnagyhoz.

urak közeledését. Ennél finomabban nem lehet körülírni tt . .... , , Elvira mesterségét. Ettől elteHuszarfohadnagyhoz férjhez ^ Szekerczeynét bevették menm a legszebb ferencjozsefi a legjobb társaságokba, és a

időkben is vadregényes vállalkozás volt; amikor Elvira erre a merész lépésre elszánta magát, már vége volt a ferencjozsefi kornak, és Horthy huszárjának lenni igazán nem volt »partiképes« állás. Nem is szólva arról, hogy a Szekerczey bárók sohasem tartoztak a vagyonos arisztokráciához, s ehhez képest eléggé költséges passzióik voltak. Elvira házasságának már a második

hette. Közben az öreg bunyevác jobblétre szenderült, éppen idejében, mert a vagyon annyira szertefoszlott, hogy dob alá került a családi ház is. Elvira felkerült Pestre, ahol egy ideig a bátyjánál lakott, de később önállósította magát.

Hogy miből élt? Pesti szép- ^ ^

asszony volt aki nem utasítót- ^ "Báa. e^ilyen^kékróka . Szekerczey Ixmóné Pesten ta el a bőkezű, de idősebb legfeljebb, ha tartózkodó bic“ — ÄSWÄ’ÄtÄS ?*?*„*•

németek, megérkeztek az ame. 1*P munkatárs., de

rikaiak, és az amerikai tisztikar sem bizonyult érzéketlennek Elvira bájai iránt. Szekerczeynét úgy adták át a • németek az amerikaiaknak, mint valami stafétabotot,

Ez a staféta ugyan az időhatóságok is elfogadták bejelentőlapján ezt a megjegyzést: »magánzó«.

Szekerczey Elvira, mint magánzó, igen széleskörű társadalmi kapcsolatokat tartott

őt nem szokták »megismerni«.t Most úgyszólván egymás nya-5 kába borultak. A pesti aszfalté e két jellegzetes virága ebbenJ a riasztó idegenségben úgy ösz-£ szebarult, mintha világéletük-J ben a legmeghittebb barátok^

fenn, bankigazgatótól, kisséAebb korosztályok versenye rokkant mágnásokon át is- volt, de azért.a fiatalabb évjá- mert színészekig. Mulatságos ratoíkból is resztvettek benne nőnek tartották, s valóban volt néhányan. A fiatalabb évjá- érzéke egy fajta, rosszmájú rafhoz tartozott az a kana- pesti humor iránt. Amellett dai tiszt is, akinek oldalán E3tábort Görög Tibor, a KISZ KB munkatársa.

— Arról érdeklődött, mit szeretnénk, hogy felvegyenek az oktatás témakörébe, mi érdekli a gyerekeket, és hogyan lehetne átdolgozni a tankönyveket úgy, hogy ne legyenek szárazak, unalmasak — mondja Balogh Ibolya, és elsorolja javaslataikat: — Kértük, hogy feltétlenül szerepeljen a vallásról is előadás, mert csak így tudunk megfelelő ateista propagandát kifejteni, valamint arról, hogy mi tartozik a szocialista erkölcs fogalmába.

A tábor lakóinak napi négy óra kötött foglalkozásuk van.

Ezalatt tartják meg az előadásokat, konzultációkat. A nap többi része változatos. Sport- és kultúrprogram, énektanulás, szabadfoglalkozás és főleg fürdés — ebből áll a tábori élet.

Vidám sátorlakók

»Kidob-lak.« Ez a felirat van a hármas számú sátoron.

Pálfi János kulturostól megtudjuk, hogy ez a viccsátor.

— Hétfőn volt az ismerkedési est, de a lányok feljöttek, és bebújtak a sátorba...

— Persze, »mert untuk a banánt« — felelik kórusban a lányok, és nehezményezik, hogy a fiúk nem táncoltatták meg őket. És akkor kárpótolni kellett az elmaradt táncot, vicceket kezdtek hát mesélni egymásnak.

Az estről visszatérőknek feltűnt a sátorból kihallatszó nagy jókedv, vagy tizenöten odatelepedtek, hallgatták a mókázást. Ez\ másnap reggel

Jobb időkre halasztva

Képviselőtestületi jegyzőkönyv került a kezembe a nap; a vastag, kemény kötésű iratcsomó 1926—28. években a Marcali község képviselőtestületi ülésein elhangzottakat, az ezeken hozott határozatokat tartalmazza. Sok érdekes adatot észleltem e fontos dokumentum forgatása közben a testület összetételét, intézkedéseit a közügyekben való huzavonáját illetően.

A jegyzőkönyv egy határozata különösképpen megragadta a figyelmemet, talán éppen kissé humorosnak tűnő megfogalmazása miatt. Az 1927. augusztus 6-án kelt 2396/45—1927. számú közgyűlési határozat ugyanis így szólt: »Marcali nagyközség képviselőtestülete az árokburkolásokat a jobb időkre halasztja.«

Igen, így: a »jobb időkre«. Vajon, a képviselőtestület akkori tagjai mit értettek »jobb idők«-ön? Gondoltak-e arra, hogy a jelentős többség részére valóban jobb időkben valósítja meg az akkor elvetett árokburkolási javaslatot a község államhatalmi szerve, a képviselők testületi utóda, a községi tanács? Sejtették-e, hoqy egy összetételében merőben új, valóban a nép érdekeit képviselő testület csövezteti le a község belterületén az árkokat, építteti a betonjárdák kilométereit — csak ebben az évben másfél kilométert adtak át a forgalomnak —, parkot, játszóteret létesít, korszerű mozihelyiséget emeltet? Es mindezt valóban a jobb időkben,

és ugyancsak módos kiszolgálói helyett a kisemberek, a nép érdekeinek igazi képviselői fáradoznak — és nem is eredménytelenül — Marcaliban is a község szebbítésén, a lakosság igéminél teljesebb kielégítéséért. ^

el is mondták a lányoknak, és kérték őket: meséljenek még.

A válasz — nagy pirulás volt. Hogy miért? Azt a »Kidob-lak« lakói jobban tudják.

A 11-es sátorban ismerős arcokat látni. Kaposvári fiatalok vannak itt Mihályfalvi László sátorparancsnok felügyeletével. Ök is az előző esti élményeiket elevenítik fel, amikor Németh Pista nyolc pohár tejet -ivott meg fogadásból s utána még sört is; meg az őrségadásról is beszélnek, mert éjszaka bizony az rendkívül romantikus.

Aztán megszólal a sípszó, sorakozó, kezdődik a sportfoglalkozás. Először tréfás játék, majd labdarúgó-mérkőzés meg röplabdázás.

A kulturos ezalatt nagy gondban van. A szellemi futball tervezetét állítja össze. Ez egy érdekes, új játék. Van két csapat. Leülnek egymással szemben, s kérdéseket tesznek fel. Ha nem tud válaszolni az illető, akkor 1:0. Csalás kizárva, mert ha a kérdező nem ismeri a témát, visszakérdezik, és ha nem tud válaszolni, az öngólnak számít. A témakör itt a legváltozatosabb. A mi kell egy krumplilevesbe? — kérdéstől a Ki az ENSZ főtitkáráig minden belefér a játékba.

Egy hétig vannak itt a táborban a fiatalok. De már az első perctől fogva készülnek a búcsú-tábortűzre. Műsort állítanak össze, egyik-másik sátor meg még egyéb meglepetést is készít elő.

Ez azonban titok, és még a kíváncsiskodó újságírónak sem árulták el, hogy mi lesz az.

P. Gy,

lettek volna. Egy óra múlva/ amikor a vagyonos virilis képviselők máj; valóban ilyen hangon folytf közöttük a társalgás.a Charr.psy Elysées együk kávéházának aj teraszán. y

— Folytatjuk — '