Somogyi Néplap, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1960. augusztus 2#j EShang^oit a vád- és védőbeszéd Powers ügyében Moszkva (MTI), Hatalmas érdeklődés mellett kezdte meg pénteken reggel Moszkvában a Szakszervezetek Házában a Szovjetunió Legfelső Bíróságá­nak kollégiuma az amerikai kémpilóta, Francis Powers ügye tárgyalásának harmadik napját. Borisz Oglebszkij altábor­nagy, a bíróság elnöke megál­A főügyész Rugyenko hangsúlyozta, a jelenlegi tárgyalás nem csupán Powers ügyében folyik, hanem egyúttal le­leplezi az Egyesült Álla­mok monopolista vezető köreinek a népek békéje elleni agresszív kísérleteit. Rugyenko emlékeztetett a Szovjetunió békés kezdemé­nyezéseire, az általános és tel­jes leszerelésről szóló javaslat­ra, a szovjet fegyveres erők egyoldalú csökkentésére. Hang­súlyozta: a szovjet nép a hét­éves terv megvalósításával, békés alkotó munkával foglal­kozik. Egészen más politikát foly­tatnak az Egyesült Államok vezető körei — folytatta a fő­ügyész. — Mindent megtesznek a nemzetközi feszültség növe­lésére, új háború kirobbantá­sára. Ennek a célnak az érde­kében provokációktól sem riad­nak vissza. Ilyen súlyos, az egész emberiség békéjét fe­nyegető provokációnak minő­sítette az ügyész az amerikai kémrepülőgép behatolását a Szovjetunió területére. Rugyenko. emlékeztetett bi­zonyos amerikai körök egy­másnak ellentmondó, hazug és cinikus nyilatkozataira, majd rámutatott: Az Eisenhower—Nixon.— Herter kormányzat példa nélkül álló magatartást tanúsított a nemzeközi kapcsolatok történetében, amikor a kémkedést az ál­lami politika rangjára emelte. Rugyenko emlékeztetett rá, a Szovjetunió kormányának vezetője, N. Sz. Hruscsov a csúcsértekezlet küszöbén Pá­rizsban megtartott előzetes ta­nácskozáson kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó részt venni a csúcstalálkozón, ha az amerikai kormány elítéli a provokációt, bocsánatot kér a Szovjetuniótól, és megbünteti a bűnösöket. Eisenhower azon­ban megtagadta ezt, s ezzel az egész világ előtt leleplezte, hogy az amerikai vezető körök az U—2 ügyét ürügyül akarják felhasználni a csúcstalálkozó megtornétiózására. Ezt a tényt még magában az Egyesült Ál­lamokban is .elismerik. Az amerikai kormányzat tovább folytatja "a hábo­rú peremén táncoló« poli­tikát. Július 1-én például — azt követően, hogy Eisenhower kijelentette: beszüntették a kémrepülé­seket — egy újabb kémre­pülőgépet küldött a Szov­jetunió határaihoz, s újabb súlyos provokációt hajtott vég re. Rügyenko részletesen kitért a kémrepülés körülményeire és Powers magatartására. Hang­súlyozta: amikor a pilóta 1956- ban aláírta a szerződést a CIA-val, amikor havi 2500 dol­lárért eladta magát, ettől kezd­ve hivatásos kémrepülővé lett, akit gondosan készítettek fel­adata ellátására. A főügyész rámutatott: lapította, hogy sem a vádnak, sem a védelemnek, sem pedig a vádlottnak nincs igénye a. bizonyítási eljárás folytatásá­ra, s ezért a bírósági eljárást befejezettnek nyilvánította. A bíróság elnöke Roman Rugyen- kónak, a Szovjetunió főügyé­szének adta meg a szót a vád­beszéd megtartására. vádbeszéde Powers bűnösnek érzi ma­gát abban, hogy behatolt gépévei a Szovjetunió te­rületére, s lítja során mű­ködtette a különböző mű­szereket. Powers vallomása arról ta­núskodik, hogy útját közvetle­nül a CIA irányításával készí­tették elő. E szervezet, amely­nek élén az Egyesült Államok legfőbb kémje, Allen Dulles áll, egész felderítő közösséget hozott létre amerikai katonai szervek bevonásával. A 10-10 egységet, amelyben Powers szolgálatot teljesített, több íz­ben felkeresték az amerikai légierő magasrangú parancs­nokai. így például White és Everest tábornokok, valamint az amerikai kongresszus né­hány tagja, sőt még Spellman érsek is. Rugyenko hangsúlyozta, a tárgyi bizonyítékok mu­tatják, hogy előre kitervelt agresszív jellegű provoká­cióról volt szó. Ezt bizonyítják a gép felszere­lésének maradványai, amelye­ket 320 000 szovjet ember és sok ezer külföldi tekintett .meg a moszkvai kiállításon. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy olyan bűntettről volt szó, amely súlyosan veszélyez­tette a világ békéjét, folytatta Rugyenko. A gép be­hatolásának pillanatában a földről nem lehetett megálla­pítani, hogy halálos terhet hoz-e fedélzetén vagy sem. Olyan körülmények között, amidőn egyes államok nukleá­ris fegyverrel rendelkeznek, az ilyen tett háborús konflik­tus veszélyével jár. Az agresszió az egész világ számára katasztrofális követ­kezményekkel járna — mon­dotta az államügyész. — A második világháborúban a fel­derítő repüléseket rendszerint közvetlenül követték a légi­támadások. Ez a veszély ma még inkább fokozódik, annál is inkább, mert az amerikai katonai vezetők kijelentették, hogy a stratégiai légihaderő gépeinek jelentős része fedél­zetén nukleáris fegyverekkel állandóan a levegőben van, így még a felderítő repülések is magukban hordják a lé­gitámadás valamilyen jel­A véd« Szünet után a védelem kép­viselője, Mihail Grinyov mond­ta el védőbeszédét. Beszéde elején hangsúlyoz­ta: nem kétséges, hogy Powers repülőgépével behatolt a Szov­jetunió légiterébe. Az sem két­séges, hogy útjának célja fel­derítő adatok gyűjtése volt. A védelem tevékenységét magá­tól értetődően ez a tény nem teszi könnyűvé — mutatott rá a védő. Majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alkotmá­nya és törvényei lehetőséget adnak a vádlottnak a védelem­re. Még abban az esetben is, ha a legsúlyosabb bűntettet követte el. lemző vonását még abban az esetben is, ha a légi fényképezést és egyéb kémkedést nem követi köz­vetlenül légitámadás. Az USA vezető körei arra hivatkoznak, hogy nem történt agresszió, hanem csupán az Egyesült Államok védelmének érdekeit szolgálják a kémrepü­lések. Az amerikai vezetők ez­zel Hitler példáját követik, hi­szen Hitler is azzal próbálta igazolni agressziós cselekmé­nyeit, hogy védekezik a kom­munizmus veszélye ellen. Az államügyész felhívta a figyelmet arra, hogy Powers útja nem követ­kezhetett volna be, ha a Szovjetunió egyes szom­szédai, például Törökor­szág, Pakisztán, Irán és Norvégia nem bocsátják területüket az amerikai katonai klikk rendelkezé­sére. Ezek az országok épp olyan bűntársai Powersnek, mint azok, akik útjára ösztönözték. A szovjet kormány már több­ször is felhívta a figyelmet e magatartás veszélyeire. Rugyenko beszéde végén ki­jelentette: vádat emel Powers ellen azért, mert aktív kémte­vékenységet folytatott a Szov­jetunió ellen. Kifejezésre jut­tatva ezzel az Egyesült Álla­mok agresszív politikáját. Po­wers katonai és államtitkokat gyűjtött, ezt a Szovjetunió büntetőtörvénykönyve kémte­vékenységnek minősíti. Powers cselekménye kimerítette mind­azt, amit a törvény tételesen a kémtevékenységről mond. Az ilyen kémtevékenység az ame­rikai törvények értelmében is szigorúan büntetendő. Powers nem közönséges kém — mutatott rá Ru- gyenko —, hanem különle­gesen kiképzett, veszélyes gonosztevő, akit gondosan előkészítettek feladatára. Nem hivatkozhat arra, hogy parancsot hajtott végre, hiszen önként adta el magát az ame­rikai felderítő szerveknek. Tette nem egyszerűen csak ve­szélyt jelentett, hanem milliók életét tette kockára. Az új háborút éppen a Po- wershez hasonló megvásá­rolt ügynökök segítségével lehetne kirobbantani. Az úgynevezett szabad világ olyan neveltjeinek segítsé­gével, akik készen állnak arra, hogy atom- és hidro­génbombát dobjanak le más országokra. Tekintetbe véve Powers ma­gatartását és megbánását — mondotta végül az állam­ügyész —, nem kéri halálbün­tetés kiszabását a bíróságtól. Kéri, hogy a bíróság 15 évi szabadságvesztésre ítélje a kémpilótát. Grinyov nyomatékosan hang­súlyozta, hogy Powers bűnös­nek ismerte el magát, és ezért sem a bizonyítási eljárás so­rán felmerült tényeket, sem pedig a vádbeszédben foglalt értelmezésüket ő nem próbálta vitatni. A vádlottak padján valóban bűnös ül, és a bűntet­tet úgy követte el, ahogyan a bizonyítási eljárás megállapí­totta. A bíróság kötelessége azonban, hogy számításba ve­gye mindazokat az okokat, amelyek a vádlottat vezették, érdeklődést tanúsítson a vád­lott múltja iránt, e körülmé­nyeknek a bűntett elkövetésé­ben játszott szerepe iránt. A vádlottak padján Po­wers mellett ott kellene ül­niük gazdáiknak, a CIA vezetőjének, élükön Allen Dull ess zel. Annak a kato­nai klikknek, amely min­den erejével egy új há­ború kirobbantásában mes­terkedik i — mondotta Grinyov. Sajnos, a vádlottak padján csak Powers van jelen — foly­tatta a védő. — Ha itt lenné­nek a többiek, itt lennének a gazdái — Powers helyzete más volna. Másodrangú vádlottá minősülne, és sokkal enyhébb ítéletre számíthatna. Grinyov hangsúlyozta: — Powers a kapott parancs ellenére nem semmisítette meg a gépet, és önmagával sem végzett. Ezt kétségtelenül többféleképpen lehet megítél­ni, de az is kétségtelen, hogy ez hozzájárul az igazság feltá­rásához, az amerikai agresszív politika leleplezéséhez. Figye­lembe kell venni továbbá azt is, hogy Powers mind az elő­zetes nyomozás, mind pedig a bizonyítási eljárás során őszin­te vallomást tett. Az Egyesült Államok törvé­nyei értelmében Powerst tíz­évi börtönbüntetés vagy tízezer dollár pénzbüntetés fenyeget­né azért, mert vallomást tett a szovjet hatóságok előtt a fel­derítő szerv tevékenységéről. Leleplezte munkaadóit. Po­wers korábban elmondotta, hogy az amerikai törvények értelmében megbüntethetik, de ettől a büntetéstől nem fél, mert aligha tér vissza hazájá­ba. A védő kifejtette, hogy vé­dencében azóta, amióta talál­kozott a szovjet emberekkel, törés ment végbe, meglátta, hogy nem igaz az, amit a ha­zug propaganda állított a Szov­jetunióról. A védő felhívta a figyelmet Powers fiatal korára. Csupán néhány nappal ezelőtt, az első tárgyalási napon töltötte be 31. évét. Felhívta a figyelmet a védő arra is, hogy amikor a vádlott a CIA-val aláírta a szerződést, még nem tudta, mire vállalkozott, és később kétségei támadtak, vajon he­lyes-e a tevékenysége. Befejezésül a védő hangsú­lyozta: — A Szovjetunió ma olyan erős, mint soha azelőtt. Egyet­len agresszor sem tudja meg­ingatni. Ha én mint védő eny­he ítéletet kérek védencem számára, akkor nemcsak a kö­rülményekből, nemcsak Po­wers magatartásából indulok ki, hanem a Szovjetunió erejé­ből, abból, hogy a világpoliti­kában a kezdeményezés szi­lárdan a hatalmas szocialista tábor kezében van. A védő enyhe ítéletet kért védence számára. Hangsúlyoz­ta, hogy a bíróság ítélete ismét tanúja lesz a szovjet bíróság humanitásának. Ezt követően az utolsó szó jogán Po­wers szólalt fel. Nyilatko­zatát előre elkészítette és felolvasta. Nyilatkozatá­ban beismerte, hogy súlyos bűnt követett e!, és megér­demli a büntetést. Kérte a bíróságot, vegyen fi­gyelembe minden körülményt, ne csak azt, hogy bűntettet követett el, hanem azt is, hogy mi vezette erre. Végül kérte, hogy ne ellen­A Szovjetunióban felbocsátották a második szpninyik-urkaiót Moszkva (TASZSZ). A kozmikus térség kutatási tervének megfelelően 1960. augusztus 19-én a Szovjetunióban felbocsátották fö’.dkörüli pályájára a második szputnyik-űrhajót. Az űrhajó fő feladata olyan újabb módszerek kidolgozása, amelyek biztosítják az ember életműködését, továbbá biztonságát a repülés idején, valamint a Földre való visszatérését. Az űrhajó kabinjában, amelyet az ember jövendő repülésé­hez szükséges valamennyi felszereléssel elláttak, kísérleti ál­latokat helyeztek el, köztük két kutyát; ezek »Sztrelka« és »Belka« névre hallgatnak. A szputnyik-űrhajó repülése idején egész sereg orvosi- biológiai kísérletet fog végezni. A kísérletek másik része a kozmikus térség tudományos kutatási programjából áll. A második szovjet szputnyik-űrhajó pályája megközelíti a kör alakját. Az űrhajó körülbelül 320 kilométer magasságb tn kering. Az űrhajó keringésének ideje 90,6 perc, pályájának az Egyenlítő síkjával alkotott hajlásszöge 65 fok. Súlya a hor­dozható rakéta utolsó fokozata nélkül 4000 kilogramm. A szputnyik-ürhajón van egy »-Szignál« mintájú rádió-adó­készülék, amely 19 995 megahertz frekvencián dolgozik, to­vábbá egy rádió-telemetrikus készülék, amely adatokat jut­tat a Földre a kísérleti állatok állapotáról, valamint a szput- nyikon elhelyezett berendezések munkájáról. Az állatok viselkedésének megfigyelése céljából a szput­nyik-ürhajón televíziót is berendeztek. Az első adatok azt mutatják, hogy a szputnyik-ürhajón lévő készülékek normálisan végzik munkájukat. (MTI) A leszerelés kérdése az ENSZ-közgyűlés elé kerül Befejeződött az ENSZ leszerelési bizottságának ülése New York (MTI). Az ENSZ 82 tagú leszerelési bizottságá­nak ülésszaka csütörtök este befejezte munkáját'. Az ülés­szak résztvevői egyöntetűen elfogadták India, Mexikó, az Egyesült Arab Köztársaság, Svédország, Ecuador és Jugo­szlávia közös határozati javas­latát. Eszerint a bizottság javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés szep­temberben kezdődő 15. ülésszaka »-komoly formá­ban« vizsgálja meg a le­szerelés kérdését. Ezenkívül indítványozza, hogy a probléma halaszthatatlansá­ga miatt további erőfeszi lése­ket tegyenek a hatásos nemzet­közi ellenőrzéssel egybekötött általános és teljes leszerelésről szóló nemzetközi tárgyalások mielőbbi folytatására. Kuznyecov külügyminiszter- helyettes, a szovjet küldöttség vezetője szavazásának megin­dokolásában kijelentette, hogy a Szovjetunió azért szavazott az említett határozati javaslat­ra, mert ez ajánlja a közgyű­lésnek, hogy küszöbönálló ülés­szakán a legkomolyabb formá­ban foglalkozzék a leszerelés kérdésével. Kiemelte azonban, hogy a határozati javaslat mellőzi ama körülmény fon­tosságának elismerését, hogy a közgyűlés ülésszakának mun­kájában államfők vagy kor­mányfők is részt vegyenek, jóllehet ezt a gondolatot több ségként, hanem emberként ítéljék el, olyan emberként, aki nem ellensége az orosz népnek, soha sem állt még bí­küldöttség helyeselte. A szov­jet küldött azt a reményét fe­jezte ki, hogy a közgyűlés 15. ülésszakán az ENSZ minden tagállama teljes felelősséggel és komolysággal lát majd a le­szerelés kérdésének megvita­tásához, s hogy az ülésszakon a tagállamokat állam- vagy kormányfők képviselik. Ilyenformán az ENSZ leszerelési bizott­ságának háromnapos ülés­szaka tulajdonképpen azok ellen foglalt állást, akik szorgalmazták összehívá­sát: nevezetesen az Egye­sült Államok és NATO- beli szövetségesei ellen. Az a tervük, hogy a szocialis­ta országokra hárítsák a fele­lősséget a tízhatalmi bizottság munkájának eredménytelen­ségéért, csúfos kudarcba ful­ladt. Nem jártak eredménnyel azok a kísérletek sem, ame­lyekkel meg akarták akadá­lyozni a leszerelési kérdés ala­pos megtárgyalását az ENSZ- közgyűlés szeptemberben meg­nyíló ülésszakán. Ázsia, Afri­ka, Európa és Latin-Amerika országainak képviselői viszont világosan állást foglaltak az általános és teljes leszerelés j kérdésének mielőbbi és építő '.jellegű megoldása mellett, s ebben a közgyűlésnek, az ENSZ legfelső szervének fon­tos szerepet kell majd betölte­ni. róság előtt, mélyen beismeri és sajnálja bűnét. A bíróság ezután ítélethoza­talra vonult vissza. Lapzártakor érkezett Powers tíz évet kopott Moszkva (TASZSZ).'A Szov­jetunió Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma pénteken délután négy óra harmincöt perces tanácskozás után ítéle­tet hirdetett Francis Gary Po­wers amerikai kémpilóta ügyé­ben. Az ítéletet Boriszogleb­szkij altábornagy a bíróság elnöke olyasta fel. Powerst tíz évi szabadság- vesztésre ítélték. Az ítélet jog­erős és megfellebbezhetetlen. A hallgatóság tapssal fogadta az ítéletet. (MTI) rOi tűdbe mit taté 1 (3093) a CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN ma, szombaton este fél 8 órakor. FŐVÁROSIMANEKENEK! A ruhákat a nemzetközi kiállításokon többszörösen díjat nyert RUHAIPARI TERVEZŐ VÁLLALAT mutatja be. A műsorban fellépnek : Farkas Allliy Jászai-díjas, Pőlfy Alice. Gálfy László, a Csiky Gergely Színház művészei és TARNAY GYÖRGY tánczenekara. Jegyek a plakátoktól é* a röplapoktól eltérően a színházi jegyirodában de. 9—13-ig, <fu. 4—7mig válthatók. Telefon t 11-03.

Next

/
Thumbnails
Contents