Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZIV IP .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP0A XVII. évfolyam, 167. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, I960, július 16. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; JUHÁSZOK Jöv6 heti rádióműsor Hazavárták őket.... :::::: (3. o.) jjjjjj (5. o.) (6. o.) Nem érdemes hígítani a munkaegységet Nagyon gyakran felvetődő kérdés termelőszövetkezeteink­ben: van-e értelme annak, hogy egy munkaegység helyett kettőt írjanak be, azaz a mun­kaegységek számát, különbö­ző kifogások alapján szaporít­sák? Ezzel a kérdéssel a ta­pasztalatlanabb szövetkezeti tagok közül sokan megjárták. Az első években ugyanis leg­többjük úgy számolt, hogy ha többet irat fel az elvégzett munkáért, több után fizetik a munkaegységre járó pénzt és terményt, tehát többet kap, jobban jár. Nagyon sok szövetkezetben — így Istvándiban, Toponáron és még több helyen — el­mondták: a felületesen számo­ló ember, ha nem eléggé óva­tos, könnyen beleesik a csa­lóka lehetőségek hálójába. De ha végiggondolják tapasz­talataikat a szövetkezetiek, megvilágosodnak az embere­ket tévedésbe zavaró, csábító lehetőségek. Szikkadtabb, szi- vósabb a föld? Minősítsük kö­tött talajnak, mert abból ki­sebb területért írnak fel egy munkaegységet. Nem teljesen gyomos a répa, a kukorica vagy a napraforgó földje? Mi­nősítsük gazosnak, úgy kisebb .területért jár egy munkaegy­ség. Vagy aratáskor egy kicsit meghajlott a búza, az árpa és a zab? Akkor minősítsük dőlt­nek, így kevesebb learatásáért írnak be egy munkaegységet. Akadt olyan szövetkezet, ahol tavaly csak egy része volt megdőlve a gabonának, de amikor a vezetőség össze­számolta az egész gabona le- aratósára fordított munkaegy­ségét, akkor azt tapasztalták, hogy a jóváírt munkaegységek után ítélve nem is volt lábon álló gabonájuk. Nagyon sok példa volt ta­valy a munkaegységhígításra. De az idei év sem mentes az ilyen esetektől. Akik a múlt év őszén és az idei tavasszal csat­lakoztak a nagyüzemi gazdál­kodáshoz, még nem tanultak a maguk kárán, így nagyon könnyen beleeshetnek a kü­lönféle csapdákba. Egyik öt­ezer holdas szövetkezetünkben, a segesdi Űj Életben mondták el, hogy üzemegységeik mun­kájában csupán a burgonya ültetésénél milyen különbsé­geket tapasztalták. Az egyik üzemegység tagjainak jóval kevesebb költségbe került egy hold burgonya elrakása, mint a másik kettőnek. Közel negy­ven százalékos költségemelke­dés mutatkozott az összeha­sonlításnál. Ez abból az elgon­dolásból fakadt, hogy két üzemegységben 40 százalékkal több munkaegységet diktáltak be a tagok jóváírásra. A ve­zetőség nem vette észre a csa­lást. De nem is az a dolgok rendje, hogy csak a vezetőség számoljon utána a tagok mun­kájának, hanem az, hogy mun­ka közben maguk a tagok is számoljanak, hogy előnnyel jár-e ha oktalanul, bizonyos kifogásokkal vagy minősítés­sel próbálják sokasítani mun­kaegységeik szárhát. Ha jó­zanul, minden tényezőre fi- gvelve végzik el a számítást, akkor rájönnek, hogy nem ér­demes, sőt ártalmas munka­egységet hígítani. Csak egy példát a sok kö­zül. Van egy szövetkezet, ahol a gazdasági évre húszezer munkaegységet terveztek. A munkaegység értékét 40 fo­rintra vették. Amikor a zár­számadásra került a sor, kide­rült, hogy a teljesített mun­kaegységek száma nem 20 ezer, Hanem 30 ezer. Ez már azt je­lenti, hogy a 20 ezer munka­egységre tervezett 800 ezer fo­rint jövedelmet 30 ezer felé kell osztani. A munkaegység értéke tehát csökkent. Ennek a következménye, hogy egyes tagok csalódottnak érzik ma­gukat, mivel a munkaegysé­geik után nem kapták meg a tervezett 40 forintot. De arra még csak véletlenül sem gon­doltak, hogy oktalan szaporí­tással, a munkaegységek hígí­tásával ezt önmaguk idézték elő. A munkaegységhígítással szemben erélyesen fel kell lépni. Egyszerre természetesen nem érti meg mindenki, hogy ez ngm helyes. Lesz, aki mes­terkedik még, de akik már megértették, azok biztosan se­gítenek tovább küzdeni a hí­gítások különböző módszerei ellen. Befejezték az aratást a csurgói Zrínyi Tsz-ben Üzenetváltás a kongói vezető államférfiak és Hruscsov között Tegnap délelőtt 9 órakor a csurgói Zrínyi Termelőszövet­kezet vezetősége táviratban jelentette az MSZMP megyei bizottságának, hogy 860 kh. területükön befejezték az ár­pa és a kenyérgabona aratását. Ebből 130 hold gabonát kom­bájn aratott le, 300-at pedig aratógép. A gabona behordása és a tarlóhántás folyamatban van, a cséplést haladéktalanul meg­kezdik. A jó termésátlag — mondja a távirat — lehetővé teszi, hopv a szerződött 800 mázsa kenyérgabona helyett 16G0 mázsát adjanak a népgazda­ságnak. Moszkva (TASZSZ). Kaszai vubu és Lumumba az alábbi táviratot küldte N. Sz. Hrus- csovnak: Tekintettel arra a veszélyre, amely a Kongói Köztársaság semlegességét fenyegeti, Bel­gium és néhány más nyugati ország részéről, amelyek támo­gatják Belgiumnak a függet­lenségünk ellen irányuló ösz- szeesküvését, kérjük önt, hogy kísérje óráról órára figyelem­mel a kongói helyzet fejlődé­sét Lehetséges, hegy a Szov­jetunió beavatkozását leszünk kénytelenek .kérni, ha a nyu­gati tábor nem szünteti meg az agressziót a Kongói Köz­társaság szuverenitása ellen. Jelenleg Kongó állam terüle­Kévehordás a kaposújlaki határban Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége, A népfront-bizottságok új já- választása óta első ízben ült össze a Hazafias Népfront ki­bővített elnöksége. Részt vett az ülésen dr. László István, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke és Kertész Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldötte is. Az ülést Varga Károly, a Népfront megyei elnöke nyi­totta meg, majd Nagy La jós né számolt be a népfront-bizott­ságok újjáválasztásáról. Ezután a megyei bizottság féléves munkatervének megvitatására került sor. Felszólalt többek között Gergely József, a me­gyei elnökség tagja, aki a fásí­tással, parkosítással, akác- és málnatelepítéssel foglalkozott. Dr. Kanyar József kulturális kérdésekben terjesztett elő több módosító javaslatot. Ker­tész Ferenc a KISZ közeledő kongresszusára hívta fed'a fi­gyelmet, és kérte a megyei el­nökséget, hogy támogassák a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkáját. A felszólalásokra Varga Ká­roly adott választ, majd az el­nökség elfogadta a módosítá­sokkal kiegészített munkater­vet. Ezután a jelenlévők meg­választottak egy 22 tagból álló békebizottságot. tét belga fegyveres csapatok tartják megszállva, és a köz- társasági elnök, »valamint a miniszterelnök élete veszély­ben forog. Hruscsov a táviratra az aláb­bi üzenettel válaszolt: A szovjet kormány, a Szov­jetunió népei lankadatlan fi­gyelemmel kísérik a kongói események fejlődését, miután a Kongói Köztársaságot imperia­lista agresszió érte. A gyarma­tosítók évtizedeken át arról fecsegtek, hogy »civilizációs küldetést-“ teljesítenek Kongó­ban, de tulajdonképpen arra törekedtek, hogy egyetlen kon­gói se szerezhessen felsőfokú képzettséget, ne lehessen tiszt a hadseregben. Csak elítélni lehet a belga vezető körök ma­gatartását: barátsági szerződést írtak alá a független Kongói Köztársasággal és tüstént a vi­lág szeme láttára értéktelen papírrongyként sárba tiporták e szerződést Nem nehéz meglátni, hogy azok, akik fegyveres interven­ciót hajtottak végre Kongó el­len és ráuszították a belgákat, csapást akarnak mérni Afrika minden népére, érintetlenül fenn akarják tartani Afrika nagy részében a középkori rabszolgatartó állapotokat. Az agresszor nemcsak Kongó .füg­getlensége ellen emelt kezet, hanem egyúttal Nigéria, Ma­dagaszkár, Mali, Togo és a töb­bi afrikai állam ellen is, ame­lyek nemrég kapták meg a függetlenséget, vagy a közel­jövőben válnak függetlenné. Az önök harca: az afrikai, ázsiai, latin-amerikai emberek száz- és százmillióinak harca. Indokína, Algéria, Szuez, Guatemala, Libanon és Jordá­nia, Guinea és Kuba, most pe­dig Kongó: íme a háború be­fejezése óta követett imperia­lista politika összefüggő lán­colata, amelynek célja, meg­akadályozni, hogy a leigázott népek megteremtsék függet­lenségüket, kivívják nemzeti szabadságukat. Minden afrikai gyarmaton több gyarmatosító hatalom ga­rázdálkodik, s ezeknek nagy monopóliumai a i nyereségek kedvéért kifosztják ezen or­szágok népeit. A szurony bel­ga volt, de az úr: amerikai, [belga, angol, nyugatnémet nagy monopóliumok. Amikor a kongói nép lerázta a belga gyarmatosítók jármát, lerázta az imperializmus kollektív gyarmatosító igáját is. Ezért a jelenlegi Kongó elleni agresz- szió, amelyet a belga csapatok útján hajtanak végre, lényegé­ben véve azon hatalmak kol­lektív imperialista agresszió­ja, amelyeknek nagy monopó­liumai befészkelték magukat Kongóba, elsősorban annak leggazdagabb tartományába* Katangába. A Szovjetunió már határo­zottan elítélte a Kongói Köz­társaság elleni imperialista in­tervenciót. Állást foglalt amel­lett, hogy az ENSZ tegyen in­tézkedéseket az agresszió be­szüntetésére és a független Kongói Köztársaság szuverén jogainak teljes helyreállításá­ra. A kongói imperialista ag­resszió miatt felháborodott né­pek növekvő haragja láttán az ENSZ Biztonsági Tanácsa hasznos munkát végzett* amennyiben határozatot ho-, zott, amely felszólítja a belga kormányt, vonja ki csapatait Kongó területéről. A szovjet kormány kijelenti: ha e határozat ellenére az ag­resszió folytatódnék, akkor felmerül annak szükségessége* hogy hatékonyabb intézkedé­seket foganatosítsanak mind aa ENSZ-ben, mind pedig a Kon­gó ügyével együttérző béke- szerető államok részéről. Ha azok az államok, ame­lyek ■ közvetlenül imperialista agressziót hajtanak végre a Kongói Köztársaság ellen és azok, amelyek erre ösztönzik a szóban forgó államokat, to­vább folytatják bűnös' cselek­ményeiket, akkor a Szovjet­unió nem riad vissza a határo­zott lépésektől az agresszió megszüntetésére (Folytatás a 2. oldalon.) Teljesítette féléves tervét az Allatforgalmi Vállalat 230000 holdon vetettek cukorrépát az országban Négyszáz nagyteljesítményű cukorrépa hetakarító gépet készítenek őszre A Somogy megyei Állatfor­galmi Vállalatnál összesítették az első fél év adatait Január 1-től június 30-ig 37 098 darab sertést vásároltak fel. A meg­adott irányelveknek megfele­lően a hízókat magasabb átlag­súlyban vették át. A tervben 109 kg-os átlagsúly szerepel, a vállalat 114 kg-os átlagsúlyban vásárolta fel az állatokat, s így az ún. súlytervet 103 szá­zalékra teljesítették. Szarvasmarhából mind a darabszámot, mind a súlyt fi­gyelembe véve 83 százalékra teljesítették a tervet. A szám­adat azt mutatja ugyan, hogy lemaradás van, viszont az éves tervet — a 31 500 darabot — tekintve azt lehet mondani, hogy a vállalat elérte a fél év­re eső szintet, s hétről hétre eleget tett szállítási kötelezett­ségének is. Magasan túlszárnyalták a borjú-, vágóló- és a süldőfel­vásárlás előirányzatát. Vágó­lóból például közel 200 száza­lékra teljesítették tervüket. 8000 süldőt, 1200 marhát és 900 borjút szállítottak a "szö­vetkezeteknek az első fél év­ben. Más megyékből ezer bor­jút hoztak a somogyi nagy­üzemi gazdaságoknak. A szö­vetkezetektől viszont 14 000 sertést, 4000 marhát és 3000 lo­vat vásároltak fel. A szövetkezetek támogatása mellett az Allatforgalmi Vál­lalat segíti kihasználni a ház­táji gazdaság árutermelési le­hetőségeit is. A tsz-tagok egy­re több állatot hizlalnak szer­ződésesen. A vállalat különös gondot fordít a szerződéses termeltetésre, hiszen ez az alapja a pontos, folyamatos húsellátásnak. Az 1960. évi felvásárlásokat sertésből csaknem egészében, marhából is igen magas szá­zalékban szerződéses úton biz­tosítják. A felvásárlásokkal egy időben igyekeznek megte­remteni az 1961. évi "alapot. Épnek érdekében már 2161 ko­cát helyeztek ki a háztáji gaz­daságokba. Az idén minden eddigiiné] nagyobb területen, kereken 230 000 holdon vetettek cukor­répát az országban. Éz 21 ezer holddal több a múlt évi termő­területnél. A szocialista szek­tor részesedése a tavalyi ötven­négy százalékról az idén ki­lencven százalékra szökött fel, ezen belül a termelőszövetke­zetek cukorrépa vetésterülete a múlt évi negyven százalék­ról hetven százalékra emelke- det. Az idén több mint negyven­ezer holdat nemesített, úgyne­vezett önikoptatott ■ polyploid maggal vetettek be, a termés­hozam növelésén kívül ez azért is jelentős, mivel így — csu­pán az egyelésnél — húsz szá­zaléknyi munkaerő költséget takaríthatnak meg & gazdasá- gok. Eredményes nagyüzemi kísérleteket folytatnak a sze- menkénti vetéssel is. Az első hazai gyártmányú vetőgépek­kel az idén négyszáz holdat vetettek be. A géptípus jónak bizonyult, s a tervek szerint a gépi kapacitás növekedésének megfelelően a jövőben mind' nagyobb területen alkalmazzák ezt a gazdaságos vetésmódot. Ebben az évben mindenütt idejében elvetették, egyelték és általában kétszer-háromszor de több vidéken már négyszer- ötször'is megkapálták a cu­korrépát. A cukorrépaültetvé­nyek ápoltsága és fejlődése mindenütt jó. Az őszi felkészülésről szólva elmondották a szakemberek, (Tudósítónktól.) • A községi tömegszervezetek yezetőinek bevonásával széles­körű mozgalmat indítottak Ba- latonföldváron, hogy a »Te­gyük szebbé a magyar tengert« mozgalomban első helyezést érjenek el, és megkapják a díjként kitűzött 50 ezer forin­tos jutalmat. A tömegszerveze­tek mozgósítják tagjaikat, hogy az egész szezonidő alatt állan­dóan ügyeljenek a község tisztaságára, rendjére és nyu­galmára. A v. b. elhatározta, hogy további szemétgyűjtő ko­hogy a gyárak máris készülnek a szokásosnál nagyobb terü­letről lekerülő cukorrépater­més fogadására. A rendkívül munkaigényes betakarítás meg­gyorsítására az idén négyszáz hazai gyártmányú betakarító gépet készít a Győri Mezőgaz­dasági Gépjavító Tröszt. öntözéssel biztosítják, hogy a községben állandó legyen a tisztaság. Felkérik az üdülő- vezetőket, különösképpen az idegenforgalmi egységek veze­tőit, hogy állandó felvilágosító munkával segítsék a mozgal­mait. Ha sikerül első helyezést el­érniük a versenyben, az ötven­ezer forintért a jövő esztendő­ben új parkokat és virágágya­kat létesítenek, és további pa­dokat, szemétgyűjtőket helyez­nek el. Felújítják Csurgón a József Attila utcában lévő 6 méter áthidalásű tahidat. A felújí ás társadalmi munkában ké­szül. A faanyagot a Faipari Vállalat adta, A híd teher­bírása S tonna, a„ helyezés! akar elérni a Balatonföldvári Községi Tanács ük szebbé a magyar tengert“ mozgalomban sarakat helyeznek ki az utcák­ra, valamint naponta többszöri

Next

/
Thumbnails
Contents