Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

Szerda, 1960. július 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kombájnosok — Apám ács volt, engem is annak tanított. Egyik nap fa' ragás kijzben vallatóra fogott »■Nyilatkozzál édes fiam, meg maradsz-e ebben a szakmában? Tetszik-e neked ez a mester­ség?« Színt vallottam., s most ■már nyíltan kitártam telkemet, »A motoros szakma lenne t kedvemre való!-« Láttam, na­gyon elszomorodott a jó öreg. »Mikor tudnál már segíteni, most hagynál itt?« — keser­gett. Mellette maradtam. Ha­láláig együtt gyalulgattunk. Ez egy évvel a gépállomások megalakulása után történt. Aztán jelentkeztem felvételre. így kezdi történetét Zex Sándor. Szereti a mesterségét. Jól is keres. Volt olyan hó nap, hogy 4480 forintot tett otthon az asszony elé. Jelen­leg ő az Iharosberényi Gépál lomás legjobb kombájnvezető­je. Tavaly a megyei versenyben sokáig első volt, amíg el nem törött a gép járókerék-tenge­lye. A javítás alatt megelőz­ték, de így is 186 százalékra teljesítette aratási tervét. — Dehogy untam meg a ver zetést — nevet nagyot, csak úgy visszhangzik tőle a mű­hely. — Kényszerpihenést tar­tunk ma a gépemmel együtt. Abban a kevés árpában, ami még lábon áll, befejezik ma az aratást. A helyi Zöldmező Tsz-be mentem volna, de ők aratógépet kértek kombájn he­lyett. A búza meg még nem kombájnra érett, bizonytalan, hogy mikor indulhatok újra. — Nem bizonytalan — mondja Kiss István igazgató. — Minden pillanatban várom a gépkocsit, hogy visszajöjjön, megyek ki a halárba megnéz­ni, hol aratható már a búza. Tudtommal egyik tsz-ünkben ma próbálják. A berzencei Jobb Életben az országhatár mellett valóságos búzatengert ringat a szél. 270 hold egy tagban. Itt találjuk Bogdán Ferenc főmezőgaz­dászt és Keszerice János párt­titkárt is. Igen, majd csak hol­nap jöhetnek ide a gépek. Két laombájn azonban máris dol­gozik. Az egyik éppen megáll, hogy ürítse a tartályt. Dergesz Katalinnak, Rácz Vendelné- nek, Dergesz Vendelnének na­gyon kell ilyenkor ügyeskedni, hiszen zsáknyi szélességben ömlik a szem. Pillanatok alatt telnek a zsákok. Sok folyik a vontatóba is. Ezután merege­tik fel az asszonyok. Most 16 zsák telt meg, az előbb 18. Puskás Ferenc kombájnve­zető mosolyogva száll le gépé­ről. — Fáradt? — Egy csöppet sem, hiszen egész nap csak üldögélek. Ilyen kényelmesen végzem egyszerre hatvan ember mun­káját. Sajnos ma későn, 9 óra­kor kezdhettük az aratást, mert nagy volt a harmat. De nem ér rá sokat beszél­getni, búcsút int, és máris á gépén terem. — Idén ül először kombáj­non — mondja a párttitkár —, de máris jól végzi munkáját. Szerecz Ferenc a másik kom­bájnvezető. O sem panaszko­dik, még a por miatt sem. — Ki lehet bírni — mond­ja, közben zsebkendőjével tör­li arcáról a vastag port. — Üj gépek ezek, még nem erőltethetjük, ezért csak első sebességben haladunk. Az asszonyok a vontató ár­nyékában Kollár Vendel és Dergesz Ferenc brigádvezetők­kel beszélgetnek. Megy haza­felé a málnáskocsi. Sajnos üres, pedig az asszonyok is meginnának egy-egy málna­szörpöt. — Holndp majd többet hoz­nak ki — így vigasztalják őket.. Lejárt a pihenés ideje. És a kombájnosok megindítják ha­talmas gépüket... Merényiné Vegyszerrel pusztítják ki az akácsarjakat Sikeres kísérlet a Közép-somogyi Erdőgazdaságnál Az országban elsőként je­lentős kísérletet hajtottak vég­re a Közép-somogyi Erdőgaz­daságban dr. Tarján Lászlóné erdömérnök kezdeményezésé- re. .. Az erdőművelésnél nagy gondot okoz a sarjak, különö­sen az akácsarjak eltávolítása. Az akác kiváló sarjadzó kész­ségénél fogva évente újra hajt és ezért nehéz teljesen kipusz­títani. Jelenleg az összes er­dőterület több mint tizenegy százalékán a főfajták rovására is tért hódított, sőt a gyér ál­lású állományok alá is bevet­te magát. Az akácot gyors nö­vekedése, a faanyag értéke, csemetenevelésének egyszerű­sége miatt elődeink szívesen alkalmazták sokszor termő­helyre való tekintet nélkül is. A második ötéves tervben az akácterületet felére akarják csökkenteni. Sürgeti a mun­kát az is, hogy a meglévő ál­lomány nagyobb részt a máso­dik és harmadik sarjadzásból ered, amelynek se faanyagho­zama, se fejlődése nem teszi érdemessé fenntartását. Túl hosszú az a két eszten­dő, amely az akácsarjak ki­irtásához kell. Kár származik abból is, hogy két évre kivon­ják a területeket a termesztés­ből. Ezeknek a tényeknek a tudatában gondolt dr. Tarján- né a szántóföldi növényter­mesztésben alkalmazott vegy­szerekre. Felvette a kapcsola­tot a Növényvédelmi Kutató Intézettel. Dr. Szatala Ödön kutató Tributen nevű vegy­szert bocsátott rendelkezésére. Ezt a szert hazánkban még nem próbálták ki, így az inté­zet is élénken érdeklődött a kísérlet iránt. A permetezés — amit szovjet gyártmányú, lég- porlasztású géppel végeztek — a múlt év júliusában kezdő­dött a kaposvári erdészet so­modon védkerületében. vegyszeres kezelés után nappal jelentős esemény A két tör­tént: az akácsarjak elszárad­tak. Minden lehetőségre számítva az egyik parcella felét letisz­tították, de ekkor sem tapasz­taltak sarj-felverődést. A kí­sérleti parcellákon a második és harmadik permetezés feles­legesnek bizonyult ilyen nagy­szerű eredmény után. Tehát bébizonyosodott: az akácsar­jak, Tributonnal két hét alatt teljesen kipusztíthatók. Ügy értesültünk, hogy a jövő év­ben importáljuk a vegyszer készítéséhez szükséges ható­anyagot, itthon is előállítható lesz, s akkor sor kerülhet ar­ia, hogy nemcsak kísérleti par­cellákon, hanem kiterjedteb­ben is alkalmazzák. A szer ká­ros hatásától nem kell tarta­ni, mert emberre, állatra ve­szélytelen. A talaj apró élőlé­nyeinek alig árt a hormonbá­zisú hatóanyag. Bár a vegyszeres gyom- és sarj irtás az erdészeknél nem talált osztatlan népszerűségre, egy bátor mérnök kezdeménye­zése és 5 évi kitartó kísérlete­zése meggyőzheti a szakembe­reket az új erdőápolási munka helyességéről és gazdaságossá­gáról. Tavaly 360 holdon termeltek burgonyát a homokszentgyörgviek, idén a közösben 430, a háztájiban pedig 120 holdon ültették el a gumókat. A Zöldmező Tsz tehát burgonyából várja jövedelme négyötödét. Rapidtox növényvédő gépet vásároltak, s a Növényvédő Állomás mellett a szövetkezet saját gépe is részt vesz a burgonyabogár elleni véde­kezésben. Képünkön: Mohácsi István, a szövetkezet zetorosa és Berki József elnök munka közben. Szenyéri visszásságok Fölösleges kiadás Március 15-én adták át ren­deltetésének a szenyéri Búza­kalász Tsz 71 férőhelyes szarvasmarha-istállóját, amely­be április 6-án kötötték be az állatokat. A Marcali Építőipa­ri KTsz által épített istálló belső része azonban nem egy új épület látszatát kelti. Nyolc betonból emelt válaszfal letör­ve, csonkán meredezik', de a többi sem tartja »betonszilár- dan« magát. Az anyag szétpor - lik az ember ujjai között, s félő, hogy a leeső darabok az állatokban is kárt okoznak. Az ablakok nagy része nem zár­ható, szintén javításra szorul. At kell építeni a padlásfeljá­rót is, mivel veszélyesen mere­dek, és korlátját is facsapos bevésés helyett egyszerűen szeggel erősítették a lépcsőhöz. Igaz, egy évi jótállással épí­tették az istállót és a hibákat minden szó nélkül ki is javít­Tatarozzák a gőzfürdőt A nyári időszakban évről-évre rendbeteszik a gőzfürdőt, A múlt években néha nagyobb összegű beruházásokat, fel­újításokat végeztek, az idén — mivel a közeljövőben egy új fürdő építését kezdik meg — csupán a legszükségesebb tatarozásokra kerül sor. Az elromlott csapokat és pihenőágyakat megjavítják, új­ra festik a falakat. A tervek szerint a bejárati ajtóra _ füg­gönyt tesznek és szőnyegekkel látják el a padlózatot. Lénye­gesebb javításokra a gépházban kerül majd sor., A 10—15 ezer forintot kitevő felújítási munkáik augusz­tus elején érnek véget, A gőzfürdő előreláthatólag augusz­tus 5-én nyílik. ják. De nem lehetett volna lel­kiismeretesebb, felelősségtelje- jsebb munkával megmenteni ktsz tagságát a mintegy húsz­ezer forintos felesleges kiadás­tól? A kár ugyanis — azonkí­vül, hogy az istálló üzemelte­tését závarja — elsősorban a kisipari szövetkezet jövedelmét csökkenti. így nem erősödik a közös alap Tudvalevő, hogy a tsz-eknél az alapszabály értelmében a közös vagyon gyarapítására minden eladott szarvasmarha vagy ló után 20 százalékot kell befizetni az értékesítő gazdá­nak a tsz pénztárába, függet­lenül attól, hogy a szövetkezet útján, vagy egyénileg történt az értékesítés. . Legtöbb köz­ségben meg is értették ennek szükségességét. Akadnak azon­ban olyan tsz-ek, amelyeknek tagjai a közösség rovására igyekeztek kihúzni magukat a kötelezettség alól. Szenyérben például — amint azt a Marcali Járási Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata megállapította — a közös gazdálkodás megkezdé­sének időpontjától 43 gazda összesen 18 lovat, 10 tehenet, 47 növendékmarhát értékesí­tett 417 ezer 'forintért úgy, hogy a tsz-t illető 20 százalé­kot nem fizették be a közös alapra. Ezenkívül még mindig kint van a gazdáknál 10 ló és hat csikó, amelyeket azzal az ürüggyel nem kötnek be a kö­zös istállóba, hogy »ott sokat esznek.« Azt azonban elfelej­tik hozzátenni, hogy otthon is a közös takarmányt fo­gyasztják, és aligha keveseb­bet, mint a közös istállóban! A szenyéri Búzakalász tag­sága mind erélyesebben köve­teli az alapszabály és a köz­gyűlési határozat ellen vétők felelősségre vonósát, és joggal. A. vezetőségnek az eddiginél sokkal határozottabban kell fellépni a jogtalan manipulá­ciókkal szerzett haszon élvezői ellen, mert az alapszabály Sze- nyérre is érvényes! , A szorosad! Új Élet Tsz-ben az utóbbi hónapokban sokat javult a munkafegyelem. A növényápolási munkákat száz százalékosan elvégezték, az aratást is lelkesen kezdték. A kommunisták meggyőző sza­vának hatására ma az embe­rek többsége azt vallja: »ha nem dolgozunk, nem is eszünk; Az utóbbi taggyűlésen egy tag­jelöltet, s egy párttagot . vett fel a pártszervezet. A kialaku­ló jó légkörnek köszönhető, hogy az emberek közelebb ke­rültek a párthoz. Pártpropaganda a Szovjetunióban * Az SZKP Központi Bizott­ságának a pártpropaganda mai feladatairól hozott határozata felvértezi a pártszervezeteket az ideológiai munka, s főleg a pártpropaganda további fel­lendítésének konkrét prog­ramjával. Körülbelül fél év telt el e párthatározat elfogadása óta. A pártszervezetek már jelen­tős munkát végeztek a hatá­rozat végrehajtása érdekében. Ideje megvonni munkájuk mérlegét. Hatékonyabbá válik a propaganda Az eddig elvégzett munka első és legfontosabb eredmé­nye az, hogy kétségtelenül ha­tékonyabbá vált a pártpropa­ganda, s nagyobb lett szerve­ző és mozgósító szerepe. A pártszervezetek többsége he­lyesen fogta fel az SZKP Köz­ponti Bizottságának útmutatá­sát, amely szerint a propa­ganda annál hatékonyabb, mennél szorosabb a kapcsola­ta az élettel, a kommunista építés gyakorlatával. Pártszer­vezeteink ideológia munkája egyre konkretebb és céltuda­tosabb. Ésszerűbb és életszerűbb az ipari és mezőgazdasági ter­melés élenjáró tapasztalatai­nak és a kommunista munka példaképeinek propagandája. Az iparvállalatoknál, a kolho­zokban, és a szovhozokban az * A Pravda szerkesztőségi cik­ifcefcöl. élenjáró tapasztalatok iskolái és intézetei működnek, sze­mináriumokra, értekezletekre és találkozókra hívják össze az újítókat, a versenyben élen­járó dolgozókat és a kommu­nista munka élmunkásait, megrendezik a termelési vív­mányok kiállításait, létrehoz­ták az élenjáró tapaszta­latok propagandájának ka­binetjeit és termeit. A leg­jobb falusi és városi dolgozók tapasztalatairól beszámoló pla­kátokat, könyveket, brosúrá­kat és filmeket bocsátanak Id. Sok pártszervezet észrevehe« tőén fokozta a gazdasági is­meretek előadásos és sajtópro­pagandáját. Differenciáltab­ban, a termelés konkrét sajá­tosságait és feladatait számí­tásba véve szervezik meg a közgazdasági oktatást. Széles­körűen elterjednek a gazda­sági ismeretek tömegpropa­gandájának formái: az előadó közösségek, a konferenciák, a műszaki fejlesztés és a mező- gazdasági ismeretek egyete­mei, az »Ű.iító-napok«, a »Mi- csurini esték« stb. Az SZKP Központi Bizott­ságának határozata óta szá­mos alapfokú iskolát és szemir náriumot szerveztek a konkrét gazdaságtan alapismereteinek tanulmányozására sok száz­ezer egyszerű munkás és kol­hoztag bevonásával. A közgaz­dasági oktatás e formája nép­szerű a dolgozók körében, fo­kozza a dolgozók termelési aktivitását, kedvet és érdeklő­dést támaszt a közgazdasági elmélet, és általában a politi­kai ismeretek iránt. A pártszervezetek kezdik jobban figyelembe venni az ifjúság, az értelmiség és a nők körében folytatott propagan­da sajátosságait. Moldvában, Litvániában, Belorussziában és az OSZSZSZK számos te­rületén rendszeresen tartanak külön rendezvényeket (előadá­sokat, egy témának szentelt esteket, gyűléseket stb.) az if­júság, a munkások és kolhoz­tagok különböző csoportjai, az orvosok, a pedagógusok, a mű­szaki dolgozók, a háziasszo­nyok, illetőleg a nyugdíjasok számára. A pártszervezetek és a párt- bizottságok az SZKP KB ha­tározatának végrehajtása so­rán intézkedéseket tettek, hogy kiszélesítsék a propaganda ke­reteit, közérthetőbbé tegyék a propagandát, és valóban tö­megpropagandává tegyék. A pártonkívül munkások és kolhozparasztok kezdenek te­vékenyebben részt venni a pártoktatásban. A pártszerve­zetek jelentős tapasztalatokat szereztek arra vonatkozóan, hogyan vonhatják be a politi­kai oktatásban részesülő hall­gatókat a dolgozók körében végzett agitációs és propagan­da munkába. Egyre népsze­rűbbek a tömegpropaganda különböző formái: a szabad- egyetemek, a kérdés és felelet estek, az internacionalista ta­lálkozók, a hangoshiradók, az egy témának szentelt estek és a családi estek. Megnőtt a sajtó, a rádió és a televízió ideológiai nevelő szerepe. Fejlődőben vannak az új formák, amelyek keretében be lehet vonni a nagyközönséget az ideológiai nevelőmunkába. Széleskörűen elterjednek a politikai oktatás társadalmi kabinetjei, a pártbizottságok mellett működő módszertani tanácsok és csoportok, a lap- és rádiószerkesztőségek állo­mányon kívüli rovatai. Halaszthatatlan feladatok A pártszervezetek és párt- bizottságok egyik legfontosabb feladata most az, hogy harcol­janak a propaganda kérdései­ről hozott párthatározat vég­rehajtásáért, az ideológiai ne­velőmunka további fellendíté­séért. Éppen most, ä nyári idő­szakban kell lerakni az alapo­kat ahhoz, hogy ősszel és té­len még eredményesebb le­gyen az ideológiai nevelőmun­ka. Elsősorban milyen kérdések érdemelnek figyelmet? Mindenekelőtt a párthatáro­zat végrehajtása érdekében már elvégzett munkát kell mélyrehatóan elemezni, össze kell foglalni az eddig szerzett hasznos tapasztalatokat, s a megnövekedett követelménye­ket figyelembe véve kritiku­san kell felmérni az eredmé­nyeket. Mindennapos, serény munkával ki kell küszöbölni a fogyatékosságokat, s tovább kell tökéletesíteni az ideoló­giai nevelőmunka minden egyes területét. Ez szükséges, és ez fontos most. Az SZKP KB határozatának végrehajtásáért folytatott harc nem rövid lélegzetű kampány. Ez munka állandó, hosszas erőfeszítéseket igényel minden pártszervezettől, minden kom­munistától. Ezért rendkívül fontos újra és újra elemezni az ideológiai nevelőmunka helyzetét és széleskörűen el­terjeszteni a jó tapasztalato­kat. Nyáron, amikor szünetel a pártoktatás, s pótlólagos tehe­tőségek nyílnak meg a tömeg­propaganda formáinak kibon­takozása előtt, különösen fon­tos, hogy felhasználják eze­ket a formákat a dolgozók po­litikai oktatására és eszmei megedzésére. Külön figyelmet kell fordítani a szóbeli propa­ganda olyan lehetőségeinek ész­szerű felhasználására, amilye­nekkel a sajtó és a rádió nem rendelkezik. Ide tartozik a közvetlen érintkezés a hallga­tósággal, a közvetlen válasz á dolgozókat foglalkoztató éles problémákra, a közvetlen esz­mecsere és párbeszéd, a meg­győző élőbeszéd. Még nagyobb lendületet kell adni az előadá­sos propagandának, a szabad- egyetemek működésének, na­gyobb teret kell engedni az egy témának szentelt estek megrendezésének, a hangos­híradónak, az olvasók és né­zők ankét jainak, az előre meghatározott, napirend nél­kül összehívott gyűléseknek. Az ideológiai , nevelőmunkára jobban fel kell használni a művelődési intézményeket, t főleg a parkokat, a kiállításo­kat, múzeumokat, s úgyszintén a mozit, az irodalmat, a mű­vészetet, a műkedvelő együt­teseket, s a kulturális tömeg­munka más formáit. Minden módon fejleszteni kell a ne­velőmunka egyéni formáit, ' s fokozni kell a lakóhelyi pro­paganda munkát. A pártpropaganda mai fel­adatairól hozott párthatározat eredményes végrehajtásának döntő feltétele az, hogy a párt- bizottságok és titkáraik meg­javítsák az ideológiai munka irányítását. A pártbizottságok és titkáraik állhatatosan tö­rekedjenek a dolgozók ideoló­giai nevelésének következetes megjavítására, s a kommunis­ta nevelés kérdéseit állandóan tartsák a pártszervezetek fi- - -elmének és tevékenységének középpontjában.

Next

/
Thumbnails
Contents