Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. július 16. Szaporítják a halállományt a Balatonban Az időjárás mindig hatással van a halászatra. Tiszta, szél­csendes időben gazdag ered­mény várható. De ha a szél felkavarja a Balatont, a halak lehúzódnak a vízien ék re és sokkal nehezebb kifogni őket. Ráadásul a vihar kifordíthatja a hálókat, s oda az egyébként is szegényesnek ígérkező fogás. Az elmúlt hetek időjárása gyakran próbára tette a Ba­laton halászait. A szeles idő szinte mindennapos volt, a halra pedig különösen nyáron nagy szükség van. Az előre be­tervezett mennyiségnek gyak­ran csak a felét, vagy még annyit sem sikerült kifogni. Július negyedikén a keszthelyi halászati bokor például az előirányzott két mázsa «-jó hal« helyett 52 kg-ot, az 5 mázsa másodosztályú hal helyett 383 kg-ot fogott ki. Ugyanezen a napon a siófoki halászati bokor hajójának hor­gonykötelét is elszakította a vihar. Ilyen esetre az elmúlt tíz év alatt ez volt a második példa. A viharos napok kivé­telével azonban jó fogás volt. Szép eredmények Az első félévben 520 mázsa I. osztályú halat fogtak ki a Balatonból. Ez 98 százaléka a tervezettnek, de az utóbbi években ennyire még egyszer sem sikerült megközelíteni a 100 százalékot. A II. osztályú halfogási ter­vüket 116 százalékra teljesítet­ték, s ez igazán szép eredmény­nek számít. Mindez azt is mutatja, hogy örvendetesen szaporodik a hal­állomány. Természetesen so­kat segített az idei kedvező tél, a jég korai lehúzódása. A fonyódi kis bokor és a „fogas király“ öt nagy és egy kis halászati bokor fogja a Balatonból a hal álcát. A nagy hálóval dol­gozó csoportok hol itt, hol ott tűnnek fel a halaktól és az időjárástól függően. A kis ha­lászati bokor állandóan Fo­nyód környékén látható. Nagy halakra vadászik a köves part­vidéken. Itt van ugyanis a leg­több jó minőségű hál. 1955 au­gusztusában ezen a kör-' "éken fogták ki a XX. száza’1 ba’a- toni fogaskirályát. A fogaski­rály kifogásának érdé' 'ssége, hogy nyaraló orvhalászok kan­ták horogra, s azonnal meg is ették. Később néhány fénykép került elő, s megállapítótták, hogy a hal 17,4 kg és 125 cm hosszú volt. A horgászok téves nézete Sokan — különösen a hor­gászok — beszélnek a Balaton kipusztuló halállományáról. Vajon mi az igazság? A Siófo­ki Halászati Vállalat főagro- nómusától, Misota elvtárstól megtudtuk, hogy téves ez a hiedelem. A fogásoknál állan­dóan figyelik az egyedek átlag­súlyát. Ha ez csökken, azon­nal figyelmeztetik a halászo­kat. Így csak a legfejlettebb halakat fogják ki. A mester­séges szaporítás is állandóan folyik. Ebben az évben 100 millió süllő lárvát, és 585 mil­lió takarmányhal lárvát ne­veltek fel. Ezzel biztosítják az utánpótlást. Pontyban van hiány. A Balaton tízezer hold­nyi szegélyterületén —. ahol a ponty él — Öt-tíz vagonnyi 10 dekás iVadékOt kellene kibo­csátani évente. Ezzel már le­hetne pótolni a kifogott meny- nyiséget. A balatoni ponty sza­porításával tudományosan je­lenleg a tihanyi Biológiai In­tézet foglalkozik. Új halfajta Három esztendővel ezelőtt kezdtek foglalkozni egy új, la­zac féle hallal, a kis-maréna meghonosításával. A kis-maré­na a mély vizű svájci, lengyel és kelet-német tavak lakója. Mi Lengyelországból kaptuk az , ikrákat, melyeket a szárszói keltetőben kikeltettek és fel­neveltek. 100 napos korukban bocsátották őket a Balatonba. Az idén 250 ezer ivadék hagy­ta el a keltetőt. A szakemberek között elté­rőek a vélemények. Sokan nem tartják meghonosíthatónak a Balatonban, mert a mélyvízű kis-maréna könnyen elpusztul­hat a hullámoktól gyakran iszapos vízben. Sokan azonban bíznak a sikerben. Hogy kinek lesz igaza, egyelőre bizonyta­lan, az azonban kétségtelen, hogy ha meghonosodik, jóval több hal lesz a Balatonban. Jövőre egyébként még egy másik, sekélyebb vizekben is honos maréna-félével is meg­próbálkoznak. Ennek a peled típusú marénának az ikráit a Szovjetunióból kaptuk. Roland Ferenc Munkaügyi tanácsadónk írja : Mennyi szabadság jár 4 órai munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak Több helyütt vitatott kérdés ez. Téves az a megállapítás, hogy a napi négy órai munka­időben foglalkoztatott dolgozó­nak évenkint csak 6 nap sza­badság jár. A rendelet ugyanis előírja, hogy a napi 2—4—6 órai munkaidőben foglalkozta­tott dolgozónak is ugyanúgy tizenkét munkanap (alap és pót) szabadság jár, mint an­nak, aki nyolc órát dolgozik Eltérés csak a szabadságidőre járó bér elszámolásánál van. Az egyes szabadságos napokra ugyanis nem nyolc, hanem az egyébként! napi, tehát a 2—4— 6 órai munkaidőnek megfelelő munkabér jár. Érdemes szólni néhány szót arról, milyen bért számoljanak el annak a négy órában fog­lalkoztatottnak, aki nyolcórás munkaidőben alkalmazott dol­gozót helyettesít? A négy órában foglalkozta­tott dolgozó csak négyórás munkaidején belül kötelezhető térítés nélkül helyettesítésre. Ha erre nincs lehetőség, ha a dolgozó a helyettesítési napo­kon négy óránál többet dolgo­zik, úgy a többlet órákra túl­óraként külön díjazás illeti meg. HEGEDŰS GYULA a Területi Egyeztető Bizottság elnöke. A tárgyalóteremből Ifjúság elleni bűntettért Legdrágább kincsünk a gyer­mek, e2t vallja minden szülő, aki szereti gyermekét és érte él. Aggódik, ha gyermekének valami baja van, éjszkákat virra&zt át, ha beteg, lemond sok mindemről, csakhogy gyer_ mekének minél több jusson. De nem minden szülő ilyen. S a rossz példákra álljon, itt két bírósági ítélet, bizonyításul. ]ogom van megverni gyermekeimet... Ismerősei azt mondják a gól- lei Megyeri Józsefről, hogy szorgalmas, dolgos ember, amíg nem lát italt. De ha iszik, ak­kor senki sem bír vele ... Márpedig Megyeri gyakran ivott. Fizetéséből alig jutott valami családjának, s a meg­lévő élelmet is eladta otthon­ról. A négy gyermek és az asz szony csak durvaságot, verést kapott, ha a családfőnek sze­mére vetették gyakori része g­mekeitől, hanem megélheté­sükről is »elfelejtett« gondos­kodni. A bíróság 11 hónapi, 3 évi próbaidőre feltételesen fel­függesztett börtönbüntetésre ítélte. Mostohasors Szondi Jolánnak 1948-ban házasságon kívül született Ve­res József nevű gyermeke, akit szülei gondozására bízott. Ö maga férhez ment Miusza Fe­renc kaposfüredi pásztorhoz. 1957-ben gyermekük született, majd szülei kérésére 1959 áp­rilisában Veres Józsi nevelését is magukra vállalták. A fiút nevelőapja nem já­ratta rendesen iskolába, hóna­pokig az állatokat őriztette ve­le. Magával vitte a kocsmába és többször italt fizetett a fia­tal gyereknek. Ez év januárjá­ban pedig, amikor a gyerek be­leszólt veszekedésükbe, meg­verte, kizavarta a hideg éjsza­A segesdi cukrászdában (Tudósítónktól.) Alig egy esztendő telt el az­óta, hogy Segesden a régi hentesüzlet helyén megnyílt a földművesszövetkezeti cukrász, da. Ma már egyre többen lá­togatják a kedvenc szórakozó­helyet. A fiatalokkal együtt szívesen térnek be ide a pa­rasztasszonyok és férfiak, hogy egy kis terefere közben elfo­gyasszanak néhány krémest, megigyenak egy feketekávét vagy éppen egy pohár sört. A hatvanöt éves Bogdán János feleségével együtt rendszeres látogatója a cukrászdának. — Egy évvel ezelőtt még azt kérdeztük a cukrásztól) hogy be szabad-e ülni az asztalok mellé — mondja mosolyogva. — Most már természetesnek vesszük, hogy beülünk ide. Én megiszom egy üveg Kinizsit vagy Balatont, a feleségem pe­dig elfogyaszt egy krémest vagy tortát. — De ittunk már dupla fe­ketét is — mondja a piros­pozsgás arcú Bogdán né-nj,. — hogy Kíváncsiak voltunk rá, milyen. S hogy ízlett, azt bizonyítja az is, hogy a cukrászda vezető­je, Müllerné, néhány perc múl­va két duplát tett ismét a Bog­dán házaspár elé. Tőle tudtuk meg azt is, hogy eleinte egy vasárnap délűtán 3—4 feketét adtak el, most 60—70-et is megfőznek. Sok a tortamegrendelésük is. Az egyik lakodalomba 30 tortát rendeltek legutóbb. Nem is be­szélve a krómesről. Abból so­ha sem tudunk eleget készíte­ni. Ilyen kánikulában pedig a legnagyobb kelete a fagylalt­nak van. Naponta 2—3 mázsa fagylaltot is eladnak. Havi for­galmuk 35—40 ezer forint kö­rül van. Műhelyük jól felsze­relt. A fagylaltgépet 50 ezerért, a habverőt 9 ezerért vették. A rádió mellé most rövidesen be­szerelik a televíziót is, és a nagyatádi járásban elsőnek Se­gesden lesz cukrászda, ahol televíziót is nézhetnek a ven­dégek. Jól megválaszolt Megyénk egyik iskolájában elenőrzést tartott a szakfel­ügyelő. Többek között a har­madikos tanulók erkölcsi-világ­nézeti nevelésének eredmé­nyességére volt kíváncsi, s ezért egyebek mellett ezt a • kér­dést tette fel, amire a gyerme­keknek írásban kefilett vála­szolni. — Hova mennél először, ha a családban súlyosan megbe­tegedne valaki: a javasasszony­hoz, a plébános úrhoz •vagy az orvoshoz? A tanulók csaknem vala­mennyien azt válaszolták, hogy az orvoshoz. Egy kisfiú azon­ban azt írta, hogy ő a plébá­niára szaladna át. Az indok­lásban pedig — ezt is kért a felügyelő — ez állt: azért, mert ott van telefon, és onnan hívnám a doktor bácsit. A Ml LÁNYUNK B átor? Szemfüles? Okos? Vagy mindegyik? Ezt né­ha bizony nehéz eldönteni Sashalmi Valiról, a Textilművek fiatal dolgozójáról. Most is nyugtalanul izeg- mozog székén, beletúr gesztenyebarna hajába és azt mond­ja magáról, hogy se nem bátor, se nem okos, se nem szem­füles, hanem határozatlan, s tetteinek nincs valahogy sem­mi, de semmi irányvonala. Igaz, hogy érettségi után fonó­nőként kezdte és később rábízták a fonótanulók oktatásá­nak szervezését, majd bekerült a laboratóriumba, no de- hát mindez azért volt — mondja —, mert érettségizett. Ma­gától aligha vitte volna ennyire. Néhány perc múlva a kazánház egy kis helyiségébe lépünk. Ez a néhány négyzetméternyi szobácska Vali mun­kahelye, a kazánházi laboratórium. — Itt a kalóriméter, amelyben meghatározom a szén kalóriáját, ez itt az új lengyel mérleg. Itt vizsgálom a víz oxigénjét — mutogatja a berendezést. — ... Nem is olyan régen — kezdi a történetet — az üzemből egy héten többször is küldtünk Budapestre szén­mintát. Ott megvizsgálták mennyi a kalóriája, víztartal­ma stb. Ez azonban tetemes pénzébe került a Textilmü­veknek. Akkor Vörös László mérnök gondolt egyet, s azt mondta: ne küldözgessük a szenet Pestre, hanem vizsgál-, juk meg magunk. Egy év alatt megtérül a pénz, amelyen a vizsgálati eszközöket beszerezzük. Hamarosan meg is ér­keztek a 7 ezer forintba került műszerek, amelyeket most látunk. Ne nevessen, engem bíztak meg a szén kalóriájá­nak mérésével, engem, akinek a . gimnáziumban mindig gyengéje volt a kémia. Még arra se emlékeztem, hogyan kell vegyi úton vizet hígítani. Elöntött a szégyenpír, és be­gyulladtam, hogy mi lesz velem. Gondolkozni se nagyon értem rá, mert hamar elküldték Komlóra azzal a céllal, hogy nézzpm meg, hogyan mérik a szén kalóriáját. Amikor visszajöttem, elkértem a húgom kémiakönyvét, előszed­tem a régieket, felhívtam a gyógyszertárat, s megkérdez­tem, hogyan kell vizet hígítani. Tudtam, hogy a mérés robbanásveszélyes, ennek ellenére az egyik reggel hatkor nekiálltam a munkának. Igaz, hogy éjjel nem aludtam, reggel nem ettem, de mindegy, gondoltam. Meg akarom valósítani a tervet. E rre a különös reggelre mindenki másként emléke­zik a kazánházban. Vali közvetlen főnöke úgy, hogy kiküldte őt a laboratóriumból másokkal együtt, az­zal a megjegyzéssel, hogy távozzanak, ha kedves az életük. A kazánházi munkások közül pedig többen úgy, hogy zsörtölődtek Valival a kísérlet miatt, s megkérdezték hogy mi a fenének kell ez. Vali azonban hajt­hatatlan maradt, és azt is megkívánta tőlük, hogy a szénmintát az előírásnak megfelelő keverés után adják át neki vizsgálatra. Mindenki feszülten várt. A munkások féltették Valit, hiszen mindig csak a »mi lányunk« néven emlegetik. Teltek a percek, s egyszer csak kinyílt a labor ajtaja. Vali mosolyogva közölte, hogy a méréssel elkészült, az eredmény reális, megbízható. Vali laboratóriumában most egy öreg szemüveges mun­kás, a kazánház Rátfalvai András bácsija malteróz és ko- pácsol. Szégyenli, hogy a kis laboratórium a szerelés kö­vetkeztében most rendetlen, de hát mondja: — Kell kérem, ennek a kalórimétérnék egy rögzített asztal is, hogy ne mozogjon folyton. Én vagyok itt az ezermester, azt mondják, már gondoltam megcsiná­lom — nézi be a hasrafektetett vízszintezőt. Vali úgy néz az öregre, mint az apjára. Sürog-forog, ki-beszalad, boldog. Felvezet a kazánházhoz és bemutatja Kőhalmi János ka- zánházvezetőt, meg a többi munkást. Akarja, hogy megis­merjem az ő legjobb barátait, akiknek az a véleménye, hogy Vali szeretetve méltó, okos kislány. Megpergetem Vali laboratóriumában azt a hamutar­tót, amelyet a kazánházi munkások csináltak, hogy legyen egy kicsit előkelőbb ez a nemrég kinevezett helyiség. Ki­nézek a szenes depókra, de mindenütt Vali mosolygó, szo­rongó, elgondolkodó arcát látom, s hallom a hangját: »Tudja, azért járok fehér köpenyben, mert az szeretném, ha én is, meg mindenki megszokna, hogy itt tisztaságnak és rendnek kell lenni. Ú s rend van. Vali nem szereti, ha dicsérik, nem ismeri el munkájának eredményét. Pedig míg a kalóriméterben szinte robbanásig feszült a nyomás, és megméretett a szén, Valiban is változott valami. Ha most a lány kimenne, megkérdezném az öreg munkást: — Ugye, András bácsi, egyszer mindenki tettének ki­alakul a helyes irányvonala, ha a szíve és a szándéka jó. Szegedi Nándor ségét. Lajos fia ez év tavaszán Kiss János szomszédjuknál ke­resett menedéket apja elől, aki még oda is bekiabálta: »Haza ne gyere, mert megöllek!...« Feleségével összeveszett, s egy lábost vágott kislánya fe­jéhez, amitől tojás nagyságú daganat keletkezett. Az apa durvasága miatt a család több­szőr is kénytelen volt éjszaka elmeami hazulról és masoktól kérni menedéket. — Azért iszom, mert sokat dolgozom és szükségem van a szeszre — védekezett a bíróság előtt, ahol ifjúság elleni bűn­tettért vonták felelősségre. — Gyermekeim rendes ruhában járnak, függetlenül attól, hogy iszom. Különben is jogom van megverni őket. Valóban joga van, kötelessége is megfenyí­teni gyermekeit, ha a jó szó nem használ. De Megyeri nem­eink a jó szót vonta meg gyér­kába. A szomszédok fogadták . be a fiút. (i Két hónapi, 3 évi próbaidőre I1 felfüggesztett börtönre ítélték ifjúság elleni bűncselekmény- i ért. — Igaz, hogy a gyerek 5} hónapig nem járt iskolába, né_ J ha fizettem neki egy-egy po-J hár sört, s egyszer kiküldtem ) a lakásból... De nem vagyak t bűnös, a nagyszülők rontották J el. Rászokott a csavargásra, J nem lehet bírni vele ..; / A gyermek anyja is férjét f védte, s gyermekét hibáztatja.^ Szerintünk neki is ott kellett^ volna ülni a vádlottak padján,' férje mellett. Mert fia 12 éves, és ötödik helyett csak második J osztályba jár, s a gyermeki amikor náluk volt, még ennij sem kapott rendesen. S ha csa-f vargó lett, -ezt a szeretet és törődés hiánya okozta. > SZORGOS FIATAL MUNKÁSKEZEK Tulajdonképpen üdülni jöttek Magyarországra a Szovjetunió minden részéből a tanulásban kitűnt pionír fiúk és lányok. \ijg pár napot töltöttek csak a Balaton partján, amikor vezetőjük felkereste a fonyódi Magyar Tenger Tsz elnökét, Kiss Ferenc elvtársat, s azt kérdezte: segíthetnének-e a mezőgazdasági munkái ban a tsz dolgozóinak? Kiss elvtárs arra kér­te a szovjet pionírokat, — ha kedvük van — segítsenek a borsószetyésben, Nap mint nap 30—40 szovjet pionír dolgozott ettől áz időtől kezdve a fonyódi Magyar Tenger Tsz kertészetében.

Next

/
Thumbnails
Contents