Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 162. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. július 10. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: |hH| Gondok Vitya-pusztán A MI LÁNYUNK Közönségszervezés Az útmutatás szellemében A Magyar Szocialista Mun­káspárt június 29-i ülésén fon­tos határozatokat hozott. Min­denek előtt megállapította, hogy továbbra is következete­sen azoknak az elveknek alap­ján folytatja politikáját, ame­lyeket a kommunista és mun­káspártok 1957. évi moszkvai nyilatkozatukban és békekiált­ványukban a marxizmus—le- ninizmus tanításaihoz híven to­vábbfejlesztve megfogalmaz­tak. Ezt a politikát tovább folytatja a világ kommunista és munkáspártjaival egység­ben, hogy megvalósuljon a bé­ke, a békés egymás mellett élés lenini elve. Ez nemcsak ed­digi eredményeink, hanem építőmunkánk jövő sikereinek is egyik biztosítéka. A Központi Bizottság ugyan­csak határozatokban foglalko­zott építőmunkánkkal, kiemel­ve a vegyiipar, az építőipar, valamint az ipartelepítéssel kapcsolatos második ötéves tervben megvalósítandó teen­dőket^ A végyiipamak hatalmas jelentősége van egész népgaz­daságunk fejlesztésében. A ha­tározat éppen ezért irányozza elő, hogy az ötéves tervben a beruházások egyhatodát erre fordítjuk. A vegyiipar fejlesz­tése nemcsak úgy gyümölcsö­zik majd a népgazdaságnak, hogy a különböző növényvédő­szerek és műtrágya alkalmazá­sával nagyban növelni tudjuk a terméshozamokat, nemcsak gyógyszer- és egészségügyi el­látásunk lesz még jobb, nem­csak a műanyagból készült iparcikkek aránya nő az üz­letekben, hanem olyan hagyo­mányos és drága alapanyago­kat is, mint az acél, a színes fémek, a fa, a bőr, a gyapjú, nagyobb mértékben helyettesít­hetünk különféle olcsó mű­anyagokkal. A határozat rész­letesen rámutat a vegyiipar fejlődésének ' mikéntjére. A vegyiipar alapanyagszükségle­tét a szénnél is. olcsóbb föld­gázból és kőolajból kell elő­állítani, és elsősorban ott kell fejleszteni ezt az iparágat, ahol már működnek vegyi üze­mek. Alaposan és részletesen fog­lalkozik a Központi Bizottság határozata az építőipar fejlesz­tésével, amelyre az öt év alatt mintegy 150 milliárd forint ér­tékű munka elvégzése vár. Ahhoz, hogy ezt a' hatalmas munkát sikeresen befejezhes­se, 1958-hoz viszonyítva mint­egy 85 százalékkal emelni kell az építőanyagipar, és mintegy 80 százalékkal az építőipar termelését. Az építőipar veze­tését, szervezetét, műszaki fel- készültségét pedig magasabb szintűvé kell tenni. Megyénkre különösen e té­ren vár nagy feladat. Több mint 800 lakást, igen sok is­kolát, tsz-istállót fogunk öt év alatt felépíteni. Ehhez nem­csak az kell, hogy a Somogy megyei Építőipari Vállalat évenként mintegy 1400 lóerő­nek megfelelő teljesítményű új géphez jusson, hanem az is, hogy a szakmunkás utánpót­lásról gondoskodjunk, az épí­tőanyagipar, a téglagyárak, a kavicsbánya termelését pedig fokozzuk. Addig, míg tart a tervezés időszaka, meg kelle­ne újra vizsgálni a korábbi el­gondolásokat, és felmérni, mi­lyen feltételek mellett volna gazdaságos a Gyékényesi Ka­vicsbányánál építőanyagipari telepet létrehozni, kikapcsolni a távoli szállításokat, az ed­diginél önállóbbá tenni me­gyénket az építőanyag-ellátás­ban. Az építkezések minősége, a gépek szakszerűbb kihaszná­lása azt kívánja, hogy több szakmunkás legyen. A-Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat 620 ipari tanulót képez az öt év alatt, és létrehozza a gépkezelő szakmát is. Ez azon­ban még nem minden, mert jelenleg hely hiányában a ta­nulók szakképzése nincs meg­nyugtatóan biztosítva. Van te­hát tennivaló bőven még a hátralévő fél évben. Alaposan vegyük fontolóra, hogyan tud­juk maradéktalanul megvaló­sítani a Központi Bizottság gépesítésre, az építési idő je­lentős csökkentésére, a mun­kahelyi és tervfegyelem betar­tására, a szalagszerű, jól szer­vezett munkára, az építőanyag­ipar további fejlesztésének fel­kutatására, a termelékenység növelésére vonatkozó célkitű­zéseit. Az építőipar fejleszté­sében fontos szerep jut a ku­tatásnak. A megyében is ki kell minden lehetőséget hasz­nálni arra, hogy megfelelő műszaki gárda biztosításával a műszaki színvonal terén is a párt által kitűzött szintre ke­rüljön Somogy építőipara. Az ipartelepítéssel kapcsola­tos párthatározat végrehajtá­sával elérjük, hogy vidéken is az eddiginél számottevőbb lesz az ipar. A határozat leszögezi, hogy az ipartelepítésben mesz- szemenően érvényesíteni kell a célszerűséget. A letelepített üzem kerüljön közel a nyers- anyaglelő-helyekhez. Fontos, hogy elsősorban az iparilag el­maradott területekre kerülje­nek újabb üzemek, hogy meg­felelő munkaalkalmat biztosít­sanak a lakosságnak. Ezek az ipartelepek új pezsgést visz­nek ezeknek a vidékeknek, kulturális, gazdasági életébe és csökkentik a falu és a város, illetve a vidéki város és a fő­város közötti különbséget. A párt világosan leszögezi azo­kat az irányelveket, amelyek­nek szellemében az ipartelepí­tést meg kell oldani, ahogyan tanácsi és egyéb szerveinknek megyénkben is támogatni, se­gíteni kell ezt a munkát Az ipartelepítés folyamán már ed­dig is gazdagodott megyénk új perspektivikus üzemmel, de van lehetőség arra, hogy a he­lyi forrásokat kihasználva to­vább fejlesszük a megye ipa­rát. Az említett határozatok fon­tos útmutatóul szolgálnak. Végrehajtásuk nemcsak a köz­vetlenül érintett szervek fel­adata. Ki-ki segítse megvaló­sításukat saját munkaterüle­tén. Nap mint nap ezeknek a határozatoknak szellemében dolgozzunk. Pártunk követke­zetes politikája lehetővé teszi, hogy ezeket a fontos felada­tokat mielőbb el is végezzük. Két évre szóló magyar —dán kereskedelmi megállapodást írtak alá Szombaton a Külkereskedel­mi Minisztériumban új ma­gyar—dán kereskedelmi meg­állapodást kötöttek. A szilárd kereskedelmi kapcsolatok elő­mozdításáért a szerződés két évre szól. A kereskedelmi szer­ződéssel egy időben fizetési egyezményt is írtak alá, * * * A Dániába szállítandó ma­gyar áruk között találhatók gépek, csövek, izzólámpák, rá­dió- és televíziós készülékek, gyógyszerek, háztartási cikkek, textíliák, szőnyegek és kü­lönböző fogyasztási cikkek. A magyar importlista többek kö­zött dán halkonzervek, gyógy­szerek, vegyi anyagok, gépek, műszerek és papíráruk vásár­lását tartalmazza. A szerződés­ben külön listában rögzítették azokat a cikkeket, amelyeknek forgalmát szabaddá tették. (MTI) Eddig 1U0 vagon kenyérgabona szállítását vállalték tsz-eink Július 16-ig lehet értékesítési szerződést kötni (Tudósítónktól.r Megyénk termelőszövetkeze­tei mindinkább a többtermelés­re törekednek, s az így létre­jövő feleslegeket a Terményfor­galmi Vállalatnak adják, azaz értékesítési szerződést kötnek a vállalattal. Országos érdek fűződik a szövetkezetek ilyen irányú munkájához, hiszen ez­zel a lakosság jobb ellátását biztosítják. Az értékesítési szerződéskötésekből azonban a termelőszövetkezeteknek, saját előnyük is származik, hiszen a most lekötött ga­bona minden mázsája után 5 forint szerződéses felárat kap­nak. Ha a szövetkezet 150 má­zsánál nagyobb mennyiségre szerződik, akkor a Termény, forgalmi Vállalat mázsánként még külön 20 forint nagyüzemi felárat is fizet. A kedvezmé­nyek sora még ezzel sem ér véget, mert a szövetkezet szer­ződéskötés esetén rövid lejára­tú hitelt is igénybe vehet a Magyar Nemzeti Baniknál. 1959. december 15-ig 700 va­gon kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerződést termelő- szövetkezeteink, ami után — mázsánként 10 forintos felárat számolva — 700 ezier forintot kapnak. A december 15-e után szerződött gabonára már csak 5 forintos felárat számolhat el a vállalat, de a megkötött 400 vagonos szerződés így is 200 ezer forint többletbevételt je­lent. Az értékesítési szerződés alapján átadandó kenyérgabo­náért tehát — az eddigi meny- nyiséget figyelembe véve, a vé­teláron felül 900 ezer forintot kapnak termelőszövetkezeteink, ami természetesen a tagok anyagi jövedelmét fokozza. Ezzel a tudattal kötött szer­ződést a barcsi Vörös Csillag 30, a kálmáncsai Béke 6, a drávagárdonyi Kossuth 4, a porrogszentíkirályi Aranyimező 5, a holládi Egyetértés 3, a szöllősgyöröki Kossuth 5, az igali Aranykalász 12, az alsó- hetényi Búzakalász 5, a répás­pusztai Első ötéves Terv 13, a samogyszentpáli Béke 16, a nemesdédi Petőfi 5, a tapsonyi Rákóczi 10, a bálványosi Aranykalász 5, a nyírni Hala­dás 5, a balatonszabadi Üj Élet 10, a kányái Alkotmány 5 és az andocsi Kossuth Tsz 5 va­gon kenyérgabonára, amikor még 10 forint szerződéses fel­ár járt Július 16-ig lehet szerződése­ket kötni mázsánként 5 forin­tos felárral. Minden szövetke­zet most már csaknem ponto­san számba veheti a várható termést. Ismerve az előnyöket, célszerű tehát értékesítési szer­ződést kötni a Terményforgal­mi Vállalattal. Az alkotmány tárgyalásával megkezdte működését az új csehszlovák nemzetgyűlés Prága (MTI). Prágában szom­baton délelőtt ült össze első ülésére a június 12-én megvá­lasztott új csehszlovák nem­zetgyűlés. A képviselők foga­dalomtétele után sor került a nemzetgyűlés elnökségének megválasztására. A nemzet- gyűlés elnökévé ismét Zde- nek Fierlingert, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagját vá­lasztották meg. Ezután Antonin Novotny köztársasági elnök, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra a párt nevében a nemzet- gyűlés elé terjesztette megvi­tatásra a Csehszlovák Köztár­saság szocialista alkotmányá­nak tervezetét. Antonin Novotny hangsú­lyozta: Az új szocialista al­meg a csehszlovák állam és az egész csehszlovák társadalom történetében. Az új alkot­mányban, amely már a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság alapokmánya, kifejezésre jut az a tény, hogy a csehszlo­vák nép a fejlett szocialista társadalom építésének szaka­szába lépett. A köztársasági elnök kije­lentette, a csehszlovák nép ezt a nagy győzelmét a Szovjet­unió segítségével, .valamennyi szocialista ország támogatásá­val érte el. Csehszlovákia biz­tonsága és jövője a Szovjet­unióval fennálló szoros baráti szövetségen alapul. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság következetes békepolitiká­jával, az ország felvirágozta­tásával arra törekszik, hogy más népek is meggyőződjenek kotmány új korszakot nyit I a szocializmus fölényéről. Elsőrendű munkát véges as új kombájn Hej, milyen hőség van az autóban, ilyenkor júliusban, délidőben- Különösen ha töb­ben szoronganak a járműben ezeken a döcögős dűlőutakon. Mégis jólesik a gyors szállítás dr. Nagy Gyula állatorvos szí­vességeként, aki idejét és ko­csiját nem sajnálva, viszi végig a határban Pozsonyi Lajos el­nököt Megérkezünk a gabonatáblá­hoz, ahol áZ aratógép éppen egy új rendbe fordul. Folyik az aratás. Aranytenger az egész határ. Kedden kezdődik a furfangosok balatoni bajnoksága A furfangosok bajnokságát, amely a nézők százainak és ezreinek ismereteit gyarapítja és ugyanakkor mulatságos öt­leteivel szórakoztatja is őket, ezen a nyáron rendezik meg másodízben a Balaton-part nagy üdülőhelyein. Ezúttal pá­rosával lehet jelentkezni a versenyre. A verseny július 12-én, ked­den kezdődik és 19-én lezárul­nak az elődöntők, összesen hat nagy üdülőhelyen rendeznek szórakoztató műsorral egybe­kötött vetélkedést, mégpedig Balatonleilén, Siófokon, Bala- tonföldváron, Keszthelyen, Hé­vízen és Balatonfüreden. A legjobbnak bizonyuló hat pár július 25-én Siófokon méri össze tudását és ügyességét. A verseny első díja egy ba- latonparti telek, a második díj kéthetes balatoni üdülés, a harmadik pedig egy csónak lesz. Hogy csodálkoznának most dédapáink, ha feltámadnának — erről beszélgetünk. Hiányzik innen a verítékes, kimerült férficsapat, a hajladozó me­nyecskék hada. Baráth József az egyedüli kaszás, akit itt ta­lálunk. A sarkot már levágta, | más autója. csinak, úgy látszik, nem sokáig kellett várni — ő ugyanis el­határozta, hogy addig itt ma­rad, amíg nem látja az ara­tó-cséplőt munkában. Éppen a rugón igazít a vezető, amikor megáll mellettünk a gépállo­s most a kaszára dőlve tréfál­kozik Egerszegi Károly bri­gádvezetővel. Na és még né­hány asszony dolgozik itt, időnként jólesően szemlélve a gépet, mely percenként dobál­ja ki az összekötözött kévéket. Mennyi munkától kíméli meg az embereket, s milyen gyors. Az országúira már nem tu­dunk kifordulni az autóval, mert a hatalmas arató-cséplő elállja útunkat. Megkönnyeb­bült sóhajtás. Itt van tehát. A Fonói Gépállomás hat új SZK—3-as kombájnt kapott, s ebből az egyik lám megérke­zett; — A mai nap a beállítás és kipróbálás napja — mondja Bán Tibor kombájnvezető, aki máris a tábla szélére fordul a géppel; A közelben dolgozók ide gyü­lekeznek a gép zajára. Gál bá­Major János igazgató jelen akar lenni az Indításkor. Egy­két tanács még, aztán erősen felbúg, és megindul a kombájn; Az emberek mennek utána, kí­váncsiskodva. — Elsőrangú munkát végez — állapítják meg úgy száz méter után egyöntetűen. — Ha majd meglátják ezt a munkát azok az emberek, akik ellenezték a kombájnt, biztos nem gáncsoskodnak többet —> szól az elnök. Valóban, még rosszindulattal sem lehetne kifogást találni munkájában. Az országúton autók suhan­nak, a legtöbb lassít. Szép lát­vány: arat az új kombájn. S hogy milyen szépen, tisztán csépel, azt is láthatják a tsz- tagok a gabona tartálynál. Pozsonyi elvtárs nyugodt szívvel búcsúzik az emberek­től. Jól halad a munka a ha­téi Zöldmező Tsz határában. A termés bőségesnek ígérkezik. M. K.-né ÉPÍTKEZÉSEK A SZÜLÖK! KOSSUTH TSZ-BEN A volt cselédistállót 100 ezer forintos költséggel átalakítják, korszerűsítik és egy 60 férőhelj es hízómarha-istállót készíte­nek belőle. Az istálló még júliusban elkészül. Mint második képünkön látható, 30 férőhelyes sertésfiaztatót és egy 240 férőhelyes sertésszállást is építettek a közelmúltban. A 160 ezer forintos költségből 80 ezret saját erőből fedeztek, Aa épületeket már be is népesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents