Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi MSZMP MEGYEI bizottsága és a megyei tanács lapja XVII. évfolyam, 161. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1960. július 9. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: :k::s Meg kell találniuk a kivezető »lat (3. o.) j|j|» Jövő heti rádióműsor (5. o.) ;ip|| A halál torkából ................................ ( 6. 0.) Vasárnap is aratnak Mesztegnyőn (Tudósítónktól.) Még a hét elején úgy lát­szott, hogy a mesztegnyői tsz- ben nagy bajok lesznek az ara­tással. A tsz és a tanács veze­tősége végül a KÍSZ-szervezet- hez fordult segítségért. Csü­törtök estére taggyűlést hir­dettek, amelyre meghívták a községben állomásozó honvéd­ségi őrszázad parancsnokát is. A gyűlés • nem oszlott ’ szét eredménytelenül. Elhatároz­ták, hogy szombat déltől va­sárnap estig 30 fős KlSZ-bri- gáddal vágják a tavaszi ár­pát. A szervezésben Sebők Ist­ván v. b. titkár és Miklósi Má­ria KISZ propagandista jártak az élen. Jelentős segítséget nyújt az őrszázad is. Innen 12 fő ajánlotta fel segítségét az aratáshoz. A hírre megmozdultak a fel­nőtt brigádok is. Felülvizsgál­ták tervüket, s megállapítot­ták, hogy a lebontott terüle­ten túl még tudnak vállalni néhány holdat. Különösen Póreí-brigád, amelynek tag­jai összesen 30 hold levágását ajánlották fel terven felül. A mesztegnyőiek segítségére sietnek a marcali helyőrségi tüzérezred kiszistái is, akik felajánlották, hogy szombaton déltől vasárnap estig szívesen segítenek az aratásban. Ma már minden remény megvan arra, hogy Meszteg­nyőn is szemveszteség nélkül kerül magtárba a gabona. Gyűlnek a gabonakeresztek a somogyjádi határban (Tudósítónktól.) Jól megszervezték az ara­tást a somogyjádi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben. Igaz, van is mit tennie a szö­vetkezet tagjaiból összeállított 110 kaszaerőnek, mert 160 hold őszi, 216 hold tavaszi ár­pa, 575 hold búza, 34 hold rozs és 123 hold zab vár learatásra. A Kaposvári Gépállomás egy kombájnnal és egy kévekötő aratógéppel segíti a munka el­végzését. A szövetkezet öt növényter­melő brigádja egymással ver­senyezve végzi az aratás ne­héz munkáját. Ez ideig Mol­nár József brigádja bizonyult a legjobbnak. A nagy lendü­let eredménye lett az, hogy jú­lius 5-re már lefogyott a 160 hold őszi árpa, s a tavasziból sem sok van már hátra. A következő hétre marad a bú­za és a rozs. A szövetkezet ve­zetői bíznak abban, hogy a zab kivételével július 16-ra befejezik az aratást. 120 mázsa hoMankénti burgonyatermésre számít a csokonyavisontai Kossuth Tsz A márciusban Kaposvárott tartott dunántúli burgonyater­melési tanácskozás a burgonya vetésterületének növelésére hívta fel a figyelmet, és meg­hirdette a »100 mázsás« moz­galmat A csokonyavisontai Kossuth Tsz vezetősége — megértve a felhívás jelentősé­gét — elhatározta, hogy szán­tóterületük egyötödén, kere­ken 200 holdon ültetnek bur­gonyát A földet ősszel mélyen meg­szántották, s a tavasszal há­romszor megtárcsázták. Alap­trágyaként holdanként 200 kg kálium, 100 kg foszfor- és 80 kg nitrogéntartalmú műtrá­gyát munkáltak a talajba. Ké­sőbb 80 kg pétisóval fejtrá­gyázták az ültetvény egy-egy holdját. \ „ Különös gondot fordítottak annak az 55 holdnak az ápolá­sára, amit vetőgumónak ter­melnek. Korai burgonyájuk­ból több mint két és fél va­gonnyit értékesítettek eddig, s biztosítottnak látszik, hogy az idén a szerződés értelmében összesen 4Ó vagon étkezési bur­gonyát átadhatnak a MÉK- nek. Amint szerkesztőségünket tájékoztatták, a jelenlegi ter­mésbecslések alapján átlago­san 120 mázsát ígér egész bur­gonyaterületük! egy-egy hold­ja. A csokonyavisontai Kossuth Tsz tehát nem a 100, hanem a »120 mázsás« mozgalomban vesz részt. A tömegeket harcra kell szervezni a bé Hruscsov elvtárs bécsi sajtóértekezlete Bécs (MTI). Tegnap délelőtt tíz óra előtt néhány perc­cel a bécsi Concordia sajtóklubban megkezdődött Hruscsov sajtóértekezlete. A szovjet kormányfő Rudolf Kalmárnak, a Concordia sajtóklub elnökének kíséretében érkezett a te vembe, ahol hatszáz meghívott külföldi újságíró helyezke­dett el. Hruscsov az elnöki emelvényen foglalt helyet, mel­lette Koszigin, a Szovjetu lió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, Gromiko külügyminiszter, Furceva művelő­désügyi miniszter ült. A sajtóértekezletet Kalmar nyitotta meg. Megköszönte Hruscsovnak, hogy elfogadta a meghívást a sajtóértekezlet­re. Üdvözölte a szovjet küldöttség tagjait, majd méltatta a sajtóértekezlet jelentőségét. R. Kalmár üdvözlő szavai után N. Sz. Hruscsov emel­kedett szólásra: Hruscsov elvtárs beszéde Elöljáróban ausztriai benyo­másairól és' azokról a megbe­szélésekről szólott, amelyeket az osztrák államférfiakkal, Schärf elnökkel, Raab kancel­lárral, Pittermann alkancel- lárral, Figl parlamenti elnök­kel és más osztrák államfér­fiakkal folytattak. — Általá­ban elmondhatjuk — hangsú­lyozta Hruscsov élvtárs —, hogy szívélyesen fogadtak bennünket Ausztriában. Meg­látogattunk több ipari létesít­ményt és kulturális berende­zést. Nagyon sok érdekes és hasz­nos dolgot láttunk. Minden különbség ellenére, amely or­szágaink között fennáll, sok olyasmi van Ausztriában, ami­ből tanulhatunk, és a legkülön­bözőbb területeken együttmű­ködhetünk. Meg vagyunk hat­va attól a barátságtól és ked­vességtől, amellyel az osztrá­kok fogadtak. Ezt a kedves és barátságos fogadtatást úgy te­kintem, mint az osztrák nép 1 -aráti érzelmeinek kifejezé­sét a szovjet nép iránt. Meg­győződtünk arról, hogy az osztrák nép döntő többsége jól értékeli az osztrák állam semlegességét, és kész az együttműködésre a Szovjet­unióval és más országokkal a béke megőrzése, Európa és a világ békéjének megerősíté­se érdekében. Az osztrák kor­mány és az osztrák nép meg akarja őrizni semlegességét, és ez megfelel Ausztria érde­kelitek és az európai béke ér­dekeinek. Önök bizonyára kíváncsiak, milyen eredménnyel jártak j-negbes zélései nk az osztrák kormánnyal. Közölhetem, hogy mélyreható eszmecserét foly­tattunk. Megállapodtunk, hogy tovább erősítjük a baráti kap­csolatokat Ausztria és a Szov­jetunió között, és tovább fej­lesztjük gazdasági kapcsola­tainkat is. Kifejeztük vélemé­nyünket néhány nemzetközi kérdésről is, amely a két or­szágot érdekli. Megbeszéléseink az osztrák vezető államférfiakkal aláhúz­ták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének szükséges­ségét. Biztos vagyok abban, hogy a szovjet nép és az oszt­rák nép elégedett lesz ezek­nek a tárgyalásoknak az ered­ményeivel. Így lehetne összefoglalni ausztriai látogatásunk ered­ményeit. A szovjet kormány külpolitikai fő feladatát abban látja, hogy tovább fáradozzék a nemzetközi enyhülésért és azért, hogy minden országgal kiépítse a békés egymás mel­lett élésen alapuló kapcsolato­kat. Ugyanakkor vissza kell verni az agresszív országok részéről jelentkező mindenféle kísérletet. Hruscsov beszédének végén saját nevében és a delegáció nevében a legmelegebb köszö­netét fejezte ki dr. Schärf el­nöknek, Raab kancellárnak, Pittermann alkancellámak és az egész osztrák népnek azért a baráti fogadtatásért, amely­ben Ausztriában részesítették. Hruscsov rövid bevezető be­széde után válaszolt az újság­írók kérdéseire. Hruscsov elvtárs válaszai az újságírók kérdéseire A Kurier főszerkesztőjének kérdésle így hangzott: Salz­burgi beszédében kijelentette ön: a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha valaki megsértené Ausztria semlegességét. Mi­lyen körülmények között tar­taná mégsértettnek Ausztria semlegességét, milyen eszkö­zökhöz folyamodnék ebben az esetben a Szovjetunió? Ameny- nyiben a Szovjetunió ilyen lé­pésekhez folyamodnék, kikér­né-e a szovjet kormány az osztrák kormány hozzájárulá­sát? Hruscsov válaszában ezt mondotta: — Ez egy hipoteti­kus kérdés, mert feltételezi azt, hogy milyen körülmények között, milyen állam által, milyen módon történnék a semlegesség megsértése. Ho­gyan adhatnánk egész akció- programot, ha előbb a tények­ről neon beszélünk. Azt azon­ban ismétlem, hogy nem néz­hetjük tétlenül, ha valaki megsérti Ausztria semlegessé­gét. De, hogy milyen lépések­hez fogunk folyamodni, termé­szetesei» az adott helyzet fogja befolyásolni. Olyan lépésekhez fogunk folyamodni, amelyeket szükségesnek tartunk. Dr. Schönherr, az AP hír- ügynökség főszerkesztője meg­kérdezte: Akkor is megma­rad-e a Szovjetunió a békés együttélés politikája mellett, ha valamilyen más elv erő­sebbnek bizonyulna a kommu­nizmusnál? Hruscsov válasza' így hang­zott: — Megint egy találós kérdés. Én kommunista va­gyok és ezt végre szeretném bevallani önöknek, mielőtt el­utazom Ausztriából. (Derült­ség.) Amióta Marx, Engels és Lenin megalkotta a marxiz­mus—leninizmus elméletét, nem akadt olyan tanítás, amely erősebbnek bizonyult volna a marxizmus—leniniz- musnáL (Taps.) A marxizmus—leninizmus tanítása már nemcsak az erejét bizonyította be, ha­nem minden megtörtént annak érdekében, hogy a munkásosztály a gyakor­latban is megmutassa e 'ta­nítás erejét. Ennek példáját láthatjuk a Szovjetunióban és a többi szo­cialista országban. Évről év­re növekszik a szocializmus ereje. Ezek az országok egyre magasabbra emelik a szocia­lizmus zászlaját és biztosan haladnak előre a kommuniz­mus felé. A győzelem a kom­munizmusé lesz. (Taps.) A DP A tudósítója azt kér­dezte a szovjet miniszterelnök­től: Mikor lenne elképzelhető véleménye szerint egy egész Németországot átfogó semle­gesség? Hruscsov válaszában kije­lentette: — Ha Nyugat-Né- metország és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyai megegyeznének abban, hogy kinyilvánítják semleges­ségüket, ez nagy szerencse lenne a világ minden népének, és azt hiszem, hogy a világ valamennyi népe üdvözölné ezt a nemes lépést. Ami min­ket illet, üdvözölnők és tisz- telr'’-en tartanók ezt a semle­ges, .get. Ez lenne a legfon­tosabb alapkő, amelyre fel­épülhetne a tartós európai bé­ke és a világbéke. Ez rendkí­vül jelentős dolog lenne. Hadd mondjam meg: nem adjuk fel azt a reményünket, hogy eljön az idő, amikor ez a politika győzedelmeskedik. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, a mi álláspontunk az, hogy helyesnek tartanók, ha minden katonai tömböt fel­oszlatnának, Megszűnt üt­nék a külföldi katonai tá­maszpontokat, és minden idegen területen állomáso­zó csapatot visszavonnának a határokon túlra, s utána megegyeznénk a leszerelés­ben és a fegyverek meg­semmisítésében. Ez lenne a legnemesebb lépés, amelyet’az államok egyáltalán megtehetnének. Ez nemcsak elősegítené, hanem biztosítaná a világ békéjét. Shorr, az egyik amerikai te­levíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette fél: — Miniszterelnök úr, ön minden pártkongresszushoz szokott üzenetet intézni. Milyen üzene­tet küld a Demokrata Párt jö­vő héten Los Angelesben ősz- szeülő kongresszusához? Hruscsov válaszában kije­lentette: — Ogy vélem, a Demokrata Párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen ütenetet,' és ez logikus is, hiszen ez a kongresszus, amely Los Ange­lesben összeül, valószínűleg elnökjelöltet és alelnökjelöl- tet fog választani, tehát nem lenne tapintatos dolog, ha e pillanatban bármiféle kezde­ményezéssel állnék elő. Ezt bizonyos fokig úgy értékelnék, mint beavatkozást az Egyesült Államok belügyeibe. Mi tisz­teletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét, \ és azt hisszük, ennek a népnek nincs szüksége a mi üzene­tünkre, különösen ebben a mostani jelentős pillanatban, amikor éppen elnökválasztás­ra készül. Ezután az egyik svéd újság­író utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv (Folytatás a 2. oldalon.) : ■ ' ' ' > : * ' Mám 51 hold őszi árpa várt kaszára a memyei határban. A Már­cius 15 Tsz F rkas brigádja kora reggel hozzálátott a kötelek elkészítéséhez, hogy minél előbb megkezdődhessen az aratás. A somogyszentpáli Béke Tsz-ben Gelencsér Ferenc tsz-elnök és Mohácsi Barna főagronómus a kombájnnal learatott és elcsépelt árpát nézik, 14 mázsa átlagtermés mutatkozik. Második képünkön: Szedik a hagymát a tsz asszonyát Ötezer csomó hagymát szedtek fel és küldtek el a MÉK-nek,

Next

/
Thumbnails
Contents