Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

Péntek, 1960. július 8.

3

SOMOGYI NÉPLAP

Elkedvetlenedik a csiszoló brigád ?

Miért fékezi a szervezetlenség tizenkét ember munkáját?

BARACK SZÜRET

Ismerősökre találtam a Finommechanikai Vállalat csiszolórészlegében. Amikor tavasszal elhatározták, hogy a szocialista brigád címért fognak küzdeni, írtam róluk. Nemcsak az arcukra, hanem a lelkesedésükre is emlékszem. Most azt hittem, elkéstem egy kicsit látogatásommal, mert Küher József, Kozma László, Nagy Ferenc, Monok József, Baráth József, Kovács György, Pecsét Sándor, Gál István, Bóka János és Falusi János már régen tulajdonosai a megtisztelő címnek. Érdekelt az is, hogy mi történt a brigádban dolgozó, de bukásra álló ipari tanulóval, Baranyai Jánossal. Megnyugodva hallottam, hogy Monok József úgy készítette fel őt a vizsgára, a brigád többi tagjai úgy segítették gyakorlatilag a fiút, hogy négyes eredménnyel fejezte be a tanulást. A másik ipari tanuló Győri Attila pedig kiválóan végzett és külföldi útra készül a Német Demokratikus Köztársaságba.

Kényszeredett lógás

Együtt örülünk a sikernek. Azonban szembetűnik, hogy a csiszoló dolgozóit bántja valami. Nem sokáig vonakodnak, hamar megmondják kereken. A Finommechanikánál gyakran úgy szervezik a munkát, hogy a legjobb szándék ellenére sem lehet elnyerni a szocialista brigád címet. Július

6-án még egyetlen darab csiszolni való csövet sem szabtak le a kooperáló üzemrészben. Még az a szerencse, hogy a múlt hónapban pluszként csináltak félkész terméket, s most úgy ahogy abból produkál valamit a csiszoló részleg. Rendszeres jelenség, hogy órákig lógásra kényszerülnek, mert úgymond: nem biztosítják számukra folyamatosan a

munkát. De nemcsak a munkaidőt kénytelenek így agyonütni, hanem az önköltséget is növelik ezzel, mert a drága csiszolókorongokat nem tudjak megfelelően kihasználni. Ebben az áldatlan helyzetben azt is megtették már, hogy maguk mentek át a másik üzemrészbe, hogy kiszabják a szükséges csiszolandó anyagot, de hát ebből nem csinálhatnak rendszert. Mit szólna a többi munkás, és egyébként is ilyenkor idegen gépeken kell dolgozniuk, lassúbb a munka, és csökken a termelési értéke. Mi lesz így a brigádból? — kérdezik. Ha egyszre sor kerül az értékelésre, mindezt felróják nekik és nem nyerhetik el a szocialista brigád címet.

Van vagy nincs brigád?

A vállalat vezetői korántsem csinálnak ebből problémát. Nyugodtan kijelentik, hogy az értékelésnél leszámítják majd a szervezetlenségből adódó sorozatos kiesést, azaz, ha lógni kényszerül a bridgád, attól még elnyerheti a címet, odaítélik neki. Szerintük akkor nem nyerhetné csak él, hogy ha a munkát biztosítanák nékik, de nem végeznék el. Most nem akarunk foglalkozni azzal, hogy ez a furcsa szemlélet a szocialista brigád-mozgalmat menynyire lejáratja. Ehelyett azt kérdeznénk meg, vajon a Finommechanikai Vállalatnál — ahol még a második negyedév, ben is nagy volt a lemaradás — lónyegtélen-e, hogy a sokszor tétlenségre ítélt csiszolóbrigád lemaradása az egész üzemre nézve hátrányos, hogy nemcsak a szocialista brigád cím, hanem az eredmény-terv

teljesítése is veszélyben forog? De kérdés, hogy az üzem vezetői egyáltalán tudomásul veszik-e a szocialista címért küzdő brigád létét? Az igazgató ugyanis bizonytalanul azt állítja, hogy most dolgozzák ki a brigád számára a vállalás fél tételéit A szakszervezeti bizottság elnöke azt, hogy már van valamiféle célkitűzés, de ki kell majd egészíteni. A munkások pedig kijelentik, hogy egyik hónapról a másikra odázzák el a termelési célkitűzések meghatározását. Nem beszélnek velük, nem egyeznek meg. A tavasszal azt mondták nekik, hogy majd április 4-én beszélgetnek róla és értékelik az eddigi munkát. Később, hogy majd május 1-én, most pedig azt, hogy november 7-én.

— Politikai, erkölcsi téren — mondják a munkások — mindent megteszünk, segítjük

egymást, az is előfordul, hogy az egyik beteg dolgozónknak a balatanboglári gyógyszertárból hoztuk meg a sürgős gyógyszert. Képezzük is magunkat. De mivel a termelésben az említett hibák miatt nem tudunk előre jutni, kicsit elkedvetlenedtünk már. Nem is tudjuk, mi lesz, ha ez továbbra is így megy.;;

A szakszervezeti bizottság elnöke azt állítja, hogy egyedül kevés az ereje a problémák

megoldásához. Többet kellene segíteni az üb. termelési feleA Balatonboglári Állami i Gazdaság 50 holdas gyümölcmlősének és az üzem vezetőinek \ sóben szedik az őszi barackot, is. Az igazgató mindenre azt j 16 000 fáról júniustól októbe- válaszolja, hogy akkor sürgő-trig mintegy negvven vagon sen be kell hívni az irodába a" csiszolómunkásokat (az sem lenne rossz, ha fcimennónek hozzájuk) és megbeszélni velük a felmerült problémát.

Már régen ezt kellett volna tenni. :5

Szegedi Nándor

gyümölcsöt szednek le, nagy részét külföldön, másik részét hazai piacon értékesítik. Eddig 50 mázsa barackot szállítottak hűtokocsiban az NDK- ba.

Addig álljon a gépállomási traktor?

A Memyei Gépállomásnak 122 traktora van. A körzetébe tartozó 16 termelőszövetkezet 41 erőgépet vásárolt. Egyszerű összeadás alapján kiderül, hogy a tsz-ek mintegy 28 ezer hold- nyi földjén 163 traktor dolgozik.. A gyakorlatban azonban nem így van. Bizonyítékként Mohó János, a gépállomás főmezőgazdásza vastag iratköte- get mutat Az iratgyűjtőn ez a cím olvasható: »Gépkölcsönzési szerződések«. Az utóbbi időben ugyanis nemcsak gépi munkát végez a tsz-ekben a gépállomás, nemcsak bejáratja, megjavítja a szövetkezeti traktorokat, hanem munkagépeket is kölcsönöz.

A szerződések tanúsága szerint a szentgáloskéri Zöldmező tárcsát, gyűrűshengert, kazalo- zót, műtrágyaszórót, a ráksi Üj Élet a többi között vetőgépet és kultivátort, a somogy- szili Petőfi Tsz pedig 11 munkagépet — köztük egy DT- ekét — vett bérbe a gépállomástól. Ezek után könnyű kitalálni, hogy ném dolgozik a körzetben állandóan 163 traktor. A szövetkezetek így gondolkodnak: »Súlyos tízezreket adtunk erőgépekért, s nem azért vettük azokat, hogy a szín alatt gyönyörködjünk bennük. Dolgozni akarunk velük, s inkább ezekkel, mint az állami traktorokkal.-« Érthető és helyes ez az álláspont. De ho1

gyan lehet a saját Zetort, Be- ? loruszt vagy Vlangyimiricet üzemeltetni, ha nincs meg hozzá minden szükséges mun- f kagép? Ügy, hogy bérelnek ekét, vetőgépet, tárcsát, kultivátort a gépállomástól Ám köztudomású dolog, hogy a gépállomások nem rendelkeznek felesleges munkagépekkel. Így hát a tsz-elnök azt mondja a gépállomási vezetőknek: »Adjátok ide az ekét, azt utána akasztjuk a mi traktorunknak, addig a ti erőgépeteknek kereshettek másutt más munkát" Keresnek is, de az esetek. többségében nem találnak, hanem kénytelenek tétlenségre kárhoztatni a gépállomás! traktort és vezetőjét. Ez pedig azt vonja maga után, hogy nemikívánatos vetélytársnak tartja a szövetkezeti traktorvezetőt a gépállomási traktoros. A fő hiba azonban az, hogy a memyei ek 122 traktorából úgyszólván annyi áll, ahánynak a munkagépét kölcsönvették a szövetkezetek.

Tudjuk, e nagy gond megoldása nem elhatározás dolga, hanem anyagi, műszaki, külkereskedelmi kérdés. Mégis szükséges hangot adni a memyei tapasztalatoknak, amik jelzik: bajok vannak a szövetkezetek munkagépellátásában, s a hiány pótlására meg kell tenni a lehető legnagyobb erőfeszítést.

Biró Kiroiyae és Varga Hona naponta 1—1 mázsa barackot szód le a fáról.

Récsel Valéria és Rózsa Teréz osztályozzák gyümölcsöt.

csomagolják

A villa ablakai világosak voltak. -Az elhárító tisztek a villától mintegy húsz méterre kiugráltak a kocsiból. Cselei összehívta őket, és rövid megbeszélést tartott.

Négy fiú macskaügyességgel kúszott át a kerítésen. Eszter és Holub a kerítés mögé rejtőzött. Cselei becsengetett. A csengetésre azonban senki sem nyitott 'kaput. Megpróbálta még kétszer. — Későn jöttünk — futott át agyán. Intett Kockának.

— Behatolni a villába — adta ki a parancsot. A lányi és a professzort átsegítették a kerítésen. Kocka megnézte a bejárati ajtót.

— Nem tudom betörni — állapította meg. A következő percben az egyik fiú vállára ugrott, és pisztolyával beverte az ablakot. A résen benyúlt és kinyitotta. Beugrott a szobába. Cseleiék hallották, hogy a fiú felkiált.:;

— Utána — kiáltotta az alezredes. Az elhárítok egymás után ugráltak be a szobába.

Kinyüt az ajtó. Kocka sápadt arccal fogadta őket.;;

— Professzor elvtárs, gyorsan ...

Berohantak. Borzalmas kép tárult eléjük ...

A feljárónál István feküdt vérbe fagyva, mellette holtan egy idegen férfi. A fiú arcán a verekedés nyomai éktelenkedtek.

Eszter, amikor ránézett a fiúra, felsikoltott, és tántorogva « falnak dőlt, Holub már

ott térdelt István mellett. Figyelmesen vizsgálta.

— Még él.:: de nincs sok remény..; Azonnal jöjjön a gépkocsi.;: ■— Óvatosan felemelték, és kivitték a gépkocsihoz. Hoíub vele ment.

Alighogy a kocsi távozott, két elhárító Olajos Gézát vezette le a lépcsőn.:-.

— Géza! — rohant felé az alezredes.

— Béla! — kiáltott a fiú. Megölelték egymást — Azt hittem, hogy már későn jössz...

— Hát majdnem:: *

* * »

Átvizsgálták a házat. A dől. gozószobában megtalálták Frédit Már észnél volt Borzalmasan nézett ki

— Dr. Szegedi — mutatott rá Olajos.

Cselei odament a megkötözött férfihoz, belemarkolt a hajába, és megrántotta..;

— Frédi — kiáltott fel Kocka:

— Vigyétek! — parancsolta Cselei. Két elhárító talpraállította Frédit, és kivezették.

— Kocka — szólt az alezredes. — Három emberrel itt maradsz, és alaposan átvizsgáljátok a villát. Én hozzákezdek Frédi kihallgatásához. A hullát majd elvitetjük.

— Értettem — felelte a főhadnagy.

— Gyerünk — fordult az alezredes Olajos és Bereczki felé. A lány megrendülve követte őket.

— Kösz’, Béla, hogy megmentettél — hallotta Eszter Olajos hangját,

— Ne nekem köszönd meg, hanem Krasznai Istvánnak, ö

„ mentett meg — válaszolta az alezredes.

Másnap reggel Cselei és Eszter ott állt a műtő előtt. A fiút másodszor operálták. Háromszor kapott vérátömlesztést. ..

— Életben marad? — nézett Cseleire a lány.

— Nem tudom:: >

Eszter idegesen gyűrte

kesztyűjét.;; Kinyüt a műtő ajtaja Tolókocsin hozták Istvánt. Arca vértelen volt.:: Mikor Eszter előtt tolták el, a lány azt hitte, hogy kiszakad a szíve..: Szeméből peregtek a könnyek.

Kis idő múlva megjelent Holub. Fáradt, kimerült volt.

Eszter sírva borult a professzor mellére.

— Professzor úr.:: életben marad?

— Talán.:: — felelte a tudós. összeráncolta homlokát. — De ha megmentjük is, bal kezére hosszú ideig béna marad. Az egyik golyó teljesen szétroncsolta a könyökét.; A csirkefogók dum-dum golyót használtak.

* * *

Tíz óra felé a fiú visszanyerte eszméletét Megismerte Esztert, Holubot. Cseleit nem ..; Rámosolygott a lányra... Szemével intett neki. Eszter odahajolt

— Hívd;:: ide::: az; ? ? alezredest . ; :

A lány felegyenesedett.

— Cselei elvtárs — szólt. — István magával akar beszélni.

Az alezredes odahajolt a fiúihoz.

— Jóvá.:; akarom.:: tenni.;. bű-nö-met.

— Már jóvátette.:: — nyugtatta a fiút Cselei.

— Ir-ja ... a kémek ..:

Az alezredes intett Eszternek. A lány gyorsan papírt ésj ceruzát vett elő.

— Sónyi.;: Éva:. — dik-5

táita a fiú. — ... Papp La-)

jog. j, Szombathely .. < DT.s

301... és M. N..; 415... gépkocsi vezetője.:; és ..; és...{

Büszkék lehetnek kertészetükre

Dócsa Péter, Nemesvidi András és Bogdán Tódor kertészek iez év januárjában léptek a Latinka Tsz-be. A közgyűlésen a tagság Dócsa Pétert választotfi-evel-iék a Széchenyi^3 meg kertészeti brigádvezen gyei jeK ... a bzeVlenyi5 tőnek. A három kertész nem

Könyvtárt... aki ..; az Orvosi

^tétovázott sokáig, hanem már

Szemle.;: 1896-os;;. év-folya-gmásnap hozzáláttak a trágyamát ..; kéri .;; — Elvesztettejhordáshoz, a melegágyak előkészítéséhez. A korai kezdésinek és a szorgalmas munkáinak nem maradt el az eredeszméletét.

Hallgattak. Cselei átvette a» feljegyzést Egy kis idő múlva, Holub szólalt meg.

— Ha életben marad ;:. mij lesz vele .:: alezredes elvtárs?'

— Maradjon életben, tegye-)

ménye. A kertészetből eddig iközel 100 ezer forint bevétele :van a szövetkezetnek. Pedig nem a tervezett 24, hanem csak 16 holdon sikerült az idén kertészetet létesíteni.

nek meg mindent;:: — feleltei? Dócsa Péter nem kis büszr az alezredes. — Ez most a leg-*keséggel vezetett végig a Kálfontosabb::;

— És .;: és? — nézett Cselei] szemébe a lány.

— És jó orvos lesz belőle,] Eszterkém — majd mosolyog-) va hozzátette —, és remélem,! jó férj.

A lány lehajtotta fejét.

— Gyerünk — mondta Ho-) lub —, ne zavarjuk.

— Én maradok — felelte] Eszter.

* * *

Mikor a férfiak távozták,)

lói dűlőben lévő 11 holdas kertészeten. Három hold gyönyörű csíráztatott burgonyája van itt a szövetkezetnek, ebiből holdanként biztosan meglesz a 40 ezer forint bevétel. De nagyon szép a paprika, káposzta és zöldség is.

— Ezen a 11 holdon az idén még nem sikerült bevezetni az öntözést — pedig jóval több termés volna — mondja Péter bácsi.

Na, de ami nem sikerült »a tavasszal, az biztosan meglesz a közeljövőben. A szórófej es öntözőberendezést megvásá, . , , , ,>rolta már a szövetkezet, csak

Fszter leült es nezte a és vezetőcső kell

vívódó fiút.

(hozzá. S ha minden jól megy,

István lecsukta a szemét, és*pár hét múlva a Kapos vize elaludt. Arcán kedves, kisfiússá tesz a kertészetmosoly volt, melyet még a Nagygáti

részen az ötholzódások sem tudtak eltorzítani. Jdas táblán SZOrgalmas munka

Jobb kezével szorosan fogta ajfolyik. Tavaly még Dócsa Péter

lány kezét, mintha soha többé Jsaíat kertészete volt itt, de

nem akarná elengedni - - >most is uSyanolyan széP 8°nnem akarna elengedni... Jdozott minden, mint -kkor. A

— VÉGE — ^kertészeti brigád tagjainak

egy része a paprikát kapálja. Négy hold paprikájuk van itt, s hogy milyen tiszta ez a tábla, azt igazán érdemes megírni. Dencsik Istvánná, Németh István, Bárány György, Zsalako- vics György né, Biczó József, Sebők József és a többiek is szívvel-lélekkel végzik munkájukat. Ha kell, kora hajnaltól késő estig itt dolgoznak Péter bácsi irányításával. Ezt a táblát egy öreg masina a patak vizével öntözi.

Utoljára az értékesítő helyre, a piacra és az üzleti standokra látogattunk el. Útközben Péter bácsi elmondta, hogy amikor a piacra készülnek, a hajnali órákban kezdődik a munka. Dencsik István, a kertészet fogatosa ma reggel is három órakor odaállt a Nagygáti kertészet raktárához. Ott találta már a brigád több árusító tagját.

A piaci elárusító helyeken nagy a forgalom. A szép árunak nem kell reklámot csinálni. Az emberek szinte sorba állnak a káposztáért, paprikáért és a burgonyáért. Pucz Józsi bácsinak bizony gyorsan kell mozogni a mérleg mellett, mert a sok háziasszony mind a szövetkezet káposztájából akar vásárolni. Ezen a napon az elárusító helyek 4 ezer forint értétű zöldséget adtak el. Nem csoda, mert nagyon szép ez az áru. A közelmúltban Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter is megdicsérte kiváló munkájáért a kertészeti brigádot, mert ahogy ő mondta, a dunántúli közös gazdaságok közül nagyon kevés büszkélkedhet ilyen szép kertészettel, mint a Kaposvári Latinka Tsz.

N. S*