Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPS A XVII. évfolyam, 160. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. július 8. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Í!||U Elkedvetlenedik a csiszoló brigád? ;:íilj (3. o.) I|| OTTHONUNK (6. o.) ;£jj 11:111 Látogatáson színházunk művészeinél (6. o.) jjjjjj Kilencmillió forintol költenek tsz-ópitkezósekre a nagyatádi járásban Hruscsov televíziós beszéde (Tudósítónktól.) Mint mindenütt, így a nagy­atádi járásban is nagy felada­tok elé állította a tsz-eket a nagyüzemi mezőgazdság felté­teleinek megteremtése. Külö­nösképpen a közös állatállo­mány létrehozása okozott gon­dot, az istállóik és a nagyobb gazdasági épületek hiánya miatt. Éppen ezért a kormány­zat adta lehetőségeket kihasz­nálva, hosszúlejáratú állami kölcsönök igénybevételével a járás 22 tsz-e közül az idén 21- ben építkeznek. A mintegy ki­lencmillió forintos beruházás­ból 41 gazdasági épületet hoz­nak tető alá ebben az eszten­dőben. Egyre nagyobb mértékben építkeznek saját erőből is. Hat termelőszövetkezetben egymil­lió forintból 12 gazdasági épü­letet készítenek el. Ezeknek nagy része már be is fejező­dött. Különösen jó eredmények születtek a saját erőből való építkezések terén a mikei Rá­kóczi Tsz-ben, ahol 80 férőhe­lyes növendékistállót és 20 fé­rőhelyes sertésfiaztatót építet­tek. Jó néhány községben, pl. Csökölyben és Háromfán saját építőbrigád végzi a munkát. Az építkezések több helyütt j már befejeződtek, másutt pedig folyamatban vannak. A kivite­lezők arra törekszenek, hogy munkájukat mindenütt jól és kellő időben végezzék el, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nagyüzemi állattenyésztés ki­alakításához. Esti etetéskor a vései tsz-majorban (Tudó sítónk\>f.) Ha csak a sertésólak környe­zetét bírálnánk, bizony nem sok jót lehetne elmondani a vései tsz-ről. Közvetlenül az ólak falánál ott bűzlik a ki­hordott trágya, széjjelszólva, jó tápanyagul a legyeknek Papp Ferenc, a Marcali Járási Tanács elnöke nem is állja meg szó nélkül: — Ezt már igazán elhord­hatnák innen, a külsőre is adni kell valamit! — Könnyen bélgyuladásit is okozhatnak így a legyek — feddi a tsz elnökét Hottó Ist­ván járási főállattenyésztő. Az elnök az összetorlódott mun­kára hivatkozik, s így remél­jük, nemsokára rend lesz az ól környékén. És belül az ólban? Itt már egészen más a helyzet. 20 ser­téssel kezdte a szövetkezet a gazdálkodást, és jelenleg 560 van. — Honnan származik a je­lenlegi állomány? — A somogyszentpáli Béké­től vettünk tavaly tenyészko- cákat, később Terebezdről az állami gazdaságtól vásároltunk. Ezek szaporulaté az egész. 180 hízót adtunk el ebben az évben eddig, a további 208 szerződöt­tet a jövő hónapban szállítjuk. A 480-as tervünket így teljesí­tem tudjuk. A fiaztatóhoz megyünk, hol Sípos Péter bácsi eteti éppen a kocákat A kismalacok fül­siketítő sivítással követelik a magukét. — Mennyi az ellásd átlag? — Nyolc. — Kaptak-e már prémiu­mot? — Igen, mindegyikünk két malacot. Egy kis zölddel meg ezzel-azzal most jól ki tudjuk tartani őket. — Mit kell tenni azért, hogy az ember prémiumhoz jusson? — Évente kocádként 12 ma­lacot kell leválasztani 14 kg-os átlagsúlyban. Ez a norma. Ami ezen felül van, abból minden ötödik a miénk. Ezt pedig gon­dos munkával feltétlen el le­het érni. Már pedig én kérem azért is jöttem ide a fiaztató- ba, hogy megmutassam: a gondos, törődő nevelés sokat számít! — Hogyan állnak a takar­mánnyal? — fordulunk újra az elnökhöz. — .Meglesz. Ott tisztítják például a kombájnárpát. Igaz, nem magas az 'átlag, a talaj­előkészítés nem volt éppenség­gel alapos, de így is mintegy 15 vagonnal takarítunk be. A kukoricánk szép az idén. Silót is készítünk, 300 köbmétert. Nem lesznek különösebb takar, mánygondjaink. Tengerbe zuhant egy amerikai léghajó Szerdán délután a Baraegat- öbölben tengerbe zuhant az amerikai haditengerészet leg. nagyobb léghajója Huszonegy utasa közül hármat megmen­tettek, egynek megtalálták a holttestét, tizenhét pedig el­tűnt. A léghajó részt vett az Amerikában híres bermudai jacht versenyen indult Vat ne­vű jacht felkutatására szerve­zett akcióban. (MTI) Becs (MTI). N. Sz. Hruscsov csütörtökön délután háromne­gyed 7 órakor kezdte meg Bécsben televíziós és rádióbe­szédét. A szovjet miniszterel­nök elöljáróban megelégedés­sel nyilatkozott az ausztriai benyomásairól, és azokról a megbeszélésekről, amelyeket a vezető osztrák személyiségek­kel — Schärf köztársasági el­nökkel, Raab kancellárral, Pittermann alkancellárral, Gorbach-al, az Osztrák Nép­párt elnökével, valamint más vezető emberekkel, különböző pártok és társadalmi szerveze­tek képviselőivel — folytatott Sikerült sok oldalról meg­ismernünk az osztrák nép éle­tét — mondotta a továbbiak­ban N. Sz. Hruscsov. — Lát­tuk az embereket a munkapad mellett, a parasztokat a föl­deken és beszélgetéseket foly­tathattunk a legidőszerűbb és legéletbevágóbb kérdésekről, amelyek a dolgozó embereket nyilvánvalóan foglalkoztatják. Alkalmam volt látni Auszt­riát közvetlenül a háború vé­ge után, láttam az elpusztult és didergő hideg Bécset.. Az alatt a tizennégy esztendő alatt, amely azóta eltelt, hogy első ízben itt jártam, az oszt­rák nép sok mindent megvál­toztatott és tökéletesített. Ügy látszik, jól megy önöknél, és mi, szovjet emberek örülünk ennek. De nem lennék őszin­te, ha nem mondanám meg önöknek, hogy — amint ta­pasztaltuk — Ausztriában is vannak megoldatlan problé­mák, és Ausztriának is meg­vannak a maga nehézségei, meggyőződésünk, hogy ezt önök is jól tudják. A semlegesség, amely az osztrák államot politikájában vezérli, lehetővé teszi az önök népének, hogy az ország gaz­dasági és kulturális életét bé­keszerető alapon.fejlesszék, to­vábbá, hogy széleskörű gazda­sági kapcsolatokat létesítsenek a világ valamennyi országával. E néhány nap alatt alkalmunk volt sok osztrákkal beszélni, sőt nemcsak beszélgetni, ha­nem vitatkozni is. Az is elő­fordult, hogy mi is, ők is meg­maradtak nézeteik mellett. Sok kérdést intéztek hozzánk arról', milyen az élet orszá­gunkban, kérdéseket, amelyek jóhiszeműek voltak és jóindu­latú kíváncsiság volt az alap­juk, de voltak olyan kérdések is, amelyekben gyanakvás, sőt éppen az volt érezhető, hogy ezeket a kérdéseket egy or­szágunkkal szemben ellenséges propaganda hatása alatt in­tézték hozzánk. Nyugaton sokan még ma is megpróbálják befeketíteni, úgy beállítani a mi szovjet életün­ket, mintha a Szovjetunió és a szovjet nép agresszív volna, mintha idegen területeket akarnánk meghódítani és aka­ratunkat, valamint rendszerün­ket másokra is rá akarnánk erőszakolni. 1 Maradjunk a tényéknél és. a példáknál, ahogyan az értel­mes embereknél ez szokásos. Én elmondom önöknek életünk több féle oldalát, azután ítél­jenek önök maguk. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke ezután ismer­tette a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadalmi helyze­tét. Beszélt azokról a mélyre­ható változásokról, amelyeket a szocialista szovjet állam a forradalom után elért. Hosz- szabban fejtegette a kommu­nista társadalmi rend lénye­gét. Ml a kommunizmus? Mire törekszünk? — tette fel a kér­dést, majd így folytatta: Egy jobb életre törekszünk, a legszebb életre a földön, ar­ra, hogy az ember szegénység nélkül élhessen, hogy mindig legyen munkája, amelyet sze­ret, hogy az ember ne félve gondoljon a holnapra, hogy ne legyen bizonytalanságban afe­lől, lesz-e betevő falatja, va­jon gyermekéinek lesz-e mit enniük, vajon tudja-e fűteni lakását, és egyáltalában lesz-e lakása. Arról már nem is beszélek, hogy mi arra törekszünk: az emberek élvezhessék az ösz- szes kultúrjavakat, tanuljanak, színházba és hangversenyekre járjanak, múzeumokat láto­gassanak, másszóval szép és magasztos életet élhessenek, ne kelljen csupán tengődniük és vegetálniuk. De milyen társadalmi rend tud minden embernek ilyen életet biztosítani! Talán a ka­pitalista társadalom? Mi saját tapasztalatunkból győződtünk meg arról, hogy az nem képes erre, a kapitalizmusban a ter­melőeszközök csak egy kis em­bercsoport tulajdonában van­nak, másszóval övék a tőke Természetesen ez a csoport jól él és sokan a belőlük élők közül sem élnek rosszul. De az emberek túlnyomó többsé­gének élete azoktól függ, aki­ké a tőke. A főnök alkalmaz­hatja a munkást, több bért is fizethet neki, de minden pil­lanatban el is bocsáthatja. S akkor a munkás ittmarad ke­nyér nélkül, mint mondják, sorsára bocsátva. Ez azonban szörnyű sors egy ember számára. Ezt az éle­tet változtatta meg a mi né­pünk és tette lehetővé, hogy minden termelőeszköz, az or­szág minden gazdagsága a né­pé legyen és mindez az egész nép javára szolgáljon. Mi most a kommunista társadalmat építjük fel. Hogy képletesen fejezzem 'ki magam, ez a tár­sadalom mindenki számára hozzáférhető tál lesz és ez a tál színültig telve• lesz a fizi­kai és szellemi munka gyümöl­cseivel. Mindenki bőségesen el lesz látva élelmiszerrel, ruhával, cipővel, könyvekkel. És éppen ez az, amit kommunizmusnak nevezünk. Ebben a társada­lomban mindenki saját képes­ségei szerint dolgozik — min­denkiért és önmagáért És az embereknek meglesz mindenük igényeik szerint. Örömteli al­kotó munka korszaka lesz ez. Azok az emberek, akik e te­kintetben kevéssé tájékozot­tak, félnek attól a szótól, hogy »•kommunizmus«. Sokan, ha ezt a szót hallják, keresztet vetnek magukra és aggódva néznek körül. Ari mondják magukban: isten mentsen a kommunizmustól! Én ezeknek az embereknek a következő­ket mondanám: isten bocsás­son meg nekik, amint ezt a hívők mondják. Most elítélően nyilatkoznak a kommunizmus­ról, mert nem tudják, mi az. Ha azonban ezek az embe­rek megtudják az igazat, szé­gyellni fogják szavaikat. Mint kommunista azt mondom: sen­ki sem fog nekik ezért szem­rehányást tenni. Minden em­ber a maga idején érik meg. Akkor aztán előbb vagy utóbb kezdi megérteni, amit koráb­ban nem értett. Ezek az em­berek magúktól is szégyenkez­ni fognak, de azt hiszem, sen­ki sem fog nekik szemrehá­nyást tenni. Hruscsov ezután emlékezte­tett arra, hogy Oroszországot egykor becsmérlően »szamo­vár-országnak« nevezték. Az úgynevezett felvilágosult Eu­rópában úgy beszéltek és gon­dolkoztak rólunk, mint holmi távoli medvebarlangban lakó emberekről — mondotta. Azóta mintegy 43 esztendő telt ed. Mi lett az egykori cári Oroszországból, amelyben a lakosságnak körülbelül 80 szá­zaléka írástudatlan volt? Nos, a Szovjetunióban az elmúlt évben — hogy csak egyetlen példát hozzak fel — 108 000 mérnököt képeztek ki, míg az Amerikai Egyesült Államok — ez az iparilag legfejlettebb ha­talom — csak 38 000 mérnököt képezett ki. Az elmúlt évben 2 267 000 főiskolás diák tanult a Szov­jetunióban, vagyis a Szovjet­unió minden tízezer lakosára 107 főiskolás tanuló jutott. Ál­talában nálunk ötvenmillió ember — vagyis gyakorlatilag a Szovjetunió minden negye­dik polgára — tanul. A tanu­lás nálunk ingyenes. Hihette volna-e valaki 42 évyel ezelőtt, hogy. a Szovjet­unió eljuttatja zászlaját a Holdra, hogy először hatol a világűrbe, atomjégtörőt épít és évenként a traktorok, a gép­kocsik százezreit, a legkorsze­rűbb szerszámgépek tízezreit gyártja majd, és hogy a vilá­gon először szovjet léglökéses repülőgépek szállnak majd menetrendszerűen a nemzetkö­zi légiutakon? És már most az első helyét foglalja el a Szov­jetunió Európa ipari termelé­sében és a második helyet a világon. És már nincs messze az idő, amikor hazánk túlha­ladja az Amerikai Egyesült Államokat és kivívja a világ elsőségét. 1959-ben 60 millió tonna acélt termeltünk, 1965-ben acéltermelésünk 86—91 millió tonna lesz. 1959-ben 264 mil­liárd. kilowatt, óra áramot ál­lítottunk elő és 1965-ben áram­termelésünk 500—520 milliárd kilowatt óra. lesz. 1959-ben 37,2 milliárd köbméter földgázt ter­meltünk ki és 1965-ben fö’d- gáztermelésünk 150 milliárd köbméter lesz. ■ Három év alatt a Szovjet­unió keleti területein harminc millió hektár szűzföldet szán­tottunk fel és tettünk termévé. Fz Ausztria egész vetésterüle­tének huszonkétszerese. Az évi takarmánytermelés a legutób­bi esztendőben körülbelül két- hárommilliánd púddal, vagyis 30—50 millió tonnával emel­kedett. A városi lakosság szük­ségleteinek fedezéséire szolgáló állami hús-, vaj- és tejfelvásár-. lások 2—2,5-szaresükre nőttekj Hát vajon képes lett volna-e ennek végrehajtására egy nép, amely nem szabad? Ahogy mondani szokták: tessék pró­bálja meg, aki akarja! A szocializmus igazi szabad­ságában az ember alkotó mun­kában fejtheti ki minden ké­pességét és tehetségét. A sza­badság a szocializmusban —< ez nem jelszó, hanem a társa­dalom lényege. Valaha nyugaton rosszaka­róink azzal vádolták a Szov­jetuniót, hogy anyagi eszközei­nek legnagyobb részéit csak a nehézipar fejlesztésére fordítjat Igen, volt ilyen időszak. Füg­getlenek, erősek akarunk len­ni és azt akartuk, hogy egész népgazdaságunk szilád alapo­kon fejlődjék. Népünk kényte- len volt lemondani egy $ más­ról. Most van erős iparunk, és mind több és több eszközt for­dítunk arra, hogy a Szovjet* unió mind jobban és jobban él. jen. (Folytatás a 2. oldalon.) , rryTTT»TTVT»»«WTTTTTVTTrT?TTTTTTTTTVTVTTVTrrT>TTTyTTTTMT»»TTTTT»TrTf»MT f Ff Tf TTTT¥y?fTTTTTfWJfTTTTT f MJf jryTTVrry»V»TfTffTTf mWffTTT *■ TtTTTTTT Munkában a földeken A Kadarkúti Szabadság Tsz-ben a felszedett burgonya he­lyét felszántják és másodvetésű takarmányféléval vetik el. Jónás János, tsz-tag a Narybajomi Gépállomás dolgo­zója háromekés, vontatós Beloruszával 45 perc alatt szánt tel egy hold földet, A Kutasi Állami Gazdaság nagybajomi üzemegységének árpaföldjéről Varga József, Bernánszki Ferenc, Skálecz István és Orsós Vendel a szalmát húzatták le. Egy nap alatt a két traktorral 25—30 hold területet tisztítanak meg a zalmától. »tiá. ■ í'.-'ó' " i '-»ív ••;?• ' : ■ j Csikós József, rinyakovácsi 18 holdas egyéni gazda elő­relátóan gazdálkodik. A learatott 1200 négyszögöl árpa­földjét azonnal felszántotta és 60 napos piros kukoricával vetette el, hogy ezzel is növelje majd takarmányát*

Next

/
Thumbnails
Contents