Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPS A XVII. évfolyam, 160. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1960. július 8. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Í!||U Elkedvetlenedik a csiszoló brigád? ;:íilj (3. o.) I|| OTTHONUNK (6. o.) ;£jj 11:111 Látogatáson színházunk művészeinél (6. o.) jjjjjj Kilencmillió forintol költenek tsz-ópitkezósekre a nagyatádi járásban Hruscsov televíziós beszéde (Tudósítónktól.) Mint mindenütt, így a nagyatádi járásban is nagy feladatok elé állította a tsz-eket a nagyüzemi mezőgazdság feltételeinek megteremtése. Különösképpen a közös állatállomány létrehozása okozott gondot, az istállóik és a nagyobb gazdasági épületek hiánya miatt. Éppen ezért a kormányzat adta lehetőségeket kihasználva, hosszúlejáratú állami kölcsönök igénybevételével a járás 22 tsz-e közül az idén 21- ben építkeznek. A mintegy kilencmillió forintos beruházásból 41 gazdasági épületet hoznak tető alá ebben az esztendőben. Egyre nagyobb mértékben építkeznek saját erőből is. Hat termelőszövetkezetben egymillió forintból 12 gazdasági épületet készítenek el. Ezeknek nagy része már be is fejeződött. Különösen jó eredmények születtek a saját erőből való építkezések terén a mikei Rákóczi Tsz-ben, ahol 80 férőhelyes növendékistállót és 20 férőhelyes sertésfiaztatót építettek. Jó néhány községben, pl. Csökölyben és Háromfán saját építőbrigád végzi a munkát. Az építkezések több helyütt j már befejeződtek, másutt pedig folyamatban vannak. A kivitelezők arra törekszenek, hogy munkájukat mindenütt jól és kellő időben végezzék el, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nagyüzemi állattenyésztés kialakításához. Esti etetéskor a vései tsz-majorban (Tudó sítónk\>f.) Ha csak a sertésólak környezetét bírálnánk, bizony nem sok jót lehetne elmondani a vései tsz-ről. Közvetlenül az ólak falánál ott bűzlik a kihordott trágya, széjjelszólva, jó tápanyagul a legyeknek Papp Ferenc, a Marcali Járási Tanács elnöke nem is állja meg szó nélkül: — Ezt már igazán elhordhatnák innen, a külsőre is adni kell valamit! — Könnyen bélgyuladásit is okozhatnak így a legyek — feddi a tsz elnökét Hottó István járási főállattenyésztő. Az elnök az összetorlódott munkára hivatkozik, s így reméljük, nemsokára rend lesz az ól környékén. És belül az ólban? Itt már egészen más a helyzet. 20 sertéssel kezdte a szövetkezet a gazdálkodást, és jelenleg 560 van. — Honnan származik a jelenlegi állomány? — A somogyszentpáli Békétől vettünk tavaly tenyészko- cákat, később Terebezdről az állami gazdaságtól vásároltunk. Ezek szaporulaté az egész. 180 hízót adtunk el ebben az évben eddig, a további 208 szerződöttet a jövő hónapban szállítjuk. A 480-as tervünket így teljesítem tudjuk. A fiaztatóhoz megyünk, hol Sípos Péter bácsi eteti éppen a kocákat A kismalacok fülsiketítő sivítással követelik a magukét. — Mennyi az ellásd átlag? — Nyolc. — Kaptak-e már prémiumot? — Igen, mindegyikünk két malacot. Egy kis zölddel meg ezzel-azzal most jól ki tudjuk tartani őket. — Mit kell tenni azért, hogy az ember prémiumhoz jusson? — Évente kocádként 12 malacot kell leválasztani 14 kg-os átlagsúlyban. Ez a norma. Ami ezen felül van, abból minden ötödik a miénk. Ezt pedig gondos munkával feltétlen el lehet érni. Már pedig én kérem azért is jöttem ide a fiaztató- ba, hogy megmutassam: a gondos, törődő nevelés sokat számít! — Hogyan állnak a takarmánnyal? — fordulunk újra az elnökhöz. — .Meglesz. Ott tisztítják például a kombájnárpát. Igaz, nem magas az 'átlag, a talajelőkészítés nem volt éppenséggel alapos, de így is mintegy 15 vagonnal takarítunk be. A kukoricánk szép az idén. Silót is készítünk, 300 köbmétert. Nem lesznek különösebb takar, mánygondjaink. Tengerbe zuhant egy amerikai léghajó Szerdán délután a Baraegat- öbölben tengerbe zuhant az amerikai haditengerészet leg. nagyobb léghajója Huszonegy utasa közül hármat megmentettek, egynek megtalálták a holttestét, tizenhét pedig eltűnt. A léghajó részt vett az Amerikában híres bermudai jacht versenyen indult Vat nevű jacht felkutatására szervezett akcióban. (MTI) Becs (MTI). N. Sz. Hruscsov csütörtökön délután háromnegyed 7 órakor kezdte meg Bécsben televíziós és rádióbeszédét. A szovjet miniszterelnök elöljáróban megelégedéssel nyilatkozott az ausztriai benyomásairól, és azokról a megbeszélésekről, amelyeket a vezető osztrák személyiségekkel — Schärf köztársasági elnökkel, Raab kancellárral, Pittermann alkancellárral, Gorbach-al, az Osztrák Néppárt elnökével, valamint más vezető emberekkel, különböző pártok és társadalmi szervezetek képviselőivel — folytatott Sikerült sok oldalról megismernünk az osztrák nép életét — mondotta a továbbiakban N. Sz. Hruscsov. — Láttuk az embereket a munkapad mellett, a parasztokat a földeken és beszélgetéseket folytathattunk a legidőszerűbb és legéletbevágóbb kérdésekről, amelyek a dolgozó embereket nyilvánvalóan foglalkoztatják. Alkalmam volt látni Ausztriát közvetlenül a háború vége után, láttam az elpusztult és didergő hideg Bécset.. Az alatt a tizennégy esztendő alatt, amely azóta eltelt, hogy első ízben itt jártam, az osztrák nép sok mindent megváltoztatott és tökéletesített. Ügy látszik, jól megy önöknél, és mi, szovjet emberek örülünk ennek. De nem lennék őszinte, ha nem mondanám meg önöknek, hogy — amint tapasztaltuk — Ausztriában is vannak megoldatlan problémák, és Ausztriának is megvannak a maga nehézségei, meggyőződésünk, hogy ezt önök is jól tudják. A semlegesség, amely az osztrák államot politikájában vezérli, lehetővé teszi az önök népének, hogy az ország gazdasági és kulturális életét békeszerető alapon.fejlesszék, továbbá, hogy széleskörű gazdasági kapcsolatokat létesítsenek a világ valamennyi országával. E néhány nap alatt alkalmunk volt sok osztrákkal beszélni, sőt nemcsak beszélgetni, hanem vitatkozni is. Az is előfordult, hogy mi is, ők is megmaradtak nézeteik mellett. Sok kérdést intéztek hozzánk arról', milyen az élet országunkban, kérdéseket, amelyek jóhiszeműek voltak és jóindulatú kíváncsiság volt az alapjuk, de voltak olyan kérdések is, amelyekben gyanakvás, sőt éppen az volt érezhető, hogy ezeket a kérdéseket egy országunkkal szemben ellenséges propaganda hatása alatt intézték hozzánk. Nyugaton sokan még ma is megpróbálják befeketíteni, úgy beállítani a mi szovjet életünket, mintha a Szovjetunió és a szovjet nép agresszív volna, mintha idegen területeket akarnánk meghódítani és akaratunkat, valamint rendszerünket másokra is rá akarnánk erőszakolni. 1 Maradjunk a tényéknél és. a példáknál, ahogyan az értelmes embereknél ez szokásos. Én elmondom önöknek életünk több féle oldalát, azután ítéljenek önök maguk. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután ismertette a Szovjetunió gazdasági, politikai, társadalmi helyzetét. Beszélt azokról a mélyreható változásokról, amelyeket a szocialista szovjet állam a forradalom után elért. Hosz- szabban fejtegette a kommunista társadalmi rend lényegét. Ml a kommunizmus? Mire törekszünk? — tette fel a kérdést, majd így folytatta: Egy jobb életre törekszünk, a legszebb életre a földön, arra, hogy az ember szegénység nélkül élhessen, hogy mindig legyen munkája, amelyet szeret, hogy az ember ne félve gondoljon a holnapra, hogy ne legyen bizonytalanságban afelől, lesz-e betevő falatja, vajon gyermekéinek lesz-e mit enniük, vajon tudja-e fűteni lakását, és egyáltalában lesz-e lakása. Arról már nem is beszélek, hogy mi arra törekszünk: az emberek élvezhessék az ösz- szes kultúrjavakat, tanuljanak, színházba és hangversenyekre járjanak, múzeumokat látogassanak, másszóval szép és magasztos életet élhessenek, ne kelljen csupán tengődniük és vegetálniuk. De milyen társadalmi rend tud minden embernek ilyen életet biztosítani! Talán a kapitalista társadalom? Mi saját tapasztalatunkból győződtünk meg arról, hogy az nem képes erre, a kapitalizmusban a termelőeszközök csak egy kis embercsoport tulajdonában vannak, másszóval övék a tőke Természetesen ez a csoport jól él és sokan a belőlük élők közül sem élnek rosszul. De az emberek túlnyomó többségének élete azoktól függ, akiké a tőke. A főnök alkalmazhatja a munkást, több bért is fizethet neki, de minden pillanatban el is bocsáthatja. S akkor a munkás ittmarad kenyér nélkül, mint mondják, sorsára bocsátva. Ez azonban szörnyű sors egy ember számára. Ezt az életet változtatta meg a mi népünk és tette lehetővé, hogy minden termelőeszköz, az ország minden gazdagsága a népé legyen és mindez az egész nép javára szolgáljon. Mi most a kommunista társadalmat építjük fel. Hogy képletesen fejezzem 'ki magam, ez a társadalom mindenki számára hozzáférhető tál lesz és ez a tál színültig telve• lesz a fizikai és szellemi munka gyümölcseivel. Mindenki bőségesen el lesz látva élelmiszerrel, ruhával, cipővel, könyvekkel. És éppen ez az, amit kommunizmusnak nevezünk. Ebben a társadalomban mindenki saját képességei szerint dolgozik — mindenkiért és önmagáért És az embereknek meglesz mindenük igényeik szerint. Örömteli alkotó munka korszaka lesz ez. Azok az emberek, akik e tekintetben kevéssé tájékozottak, félnek attól a szótól, hogy »•kommunizmus«. Sokan, ha ezt a szót hallják, keresztet vetnek magukra és aggódva néznek körül. Ari mondják magukban: isten mentsen a kommunizmustól! Én ezeknek az embereknek a következőket mondanám: isten bocsásson meg nekik, amint ezt a hívők mondják. Most elítélően nyilatkoznak a kommunizmusról, mert nem tudják, mi az. Ha azonban ezek az emberek megtudják az igazat, szégyellni fogják szavaikat. Mint kommunista azt mondom: senki sem fog nekik ezért szemrehányást tenni. Minden ember a maga idején érik meg. Akkor aztán előbb vagy utóbb kezdi megérteni, amit korábban nem értett. Ezek az emberek magúktól is szégyenkezni fognak, de azt hiszem, senki sem fog nekik szemrehányást tenni. Hruscsov ezután emlékeztetett arra, hogy Oroszországot egykor becsmérlően »szamovár-országnak« nevezték. Az úgynevezett felvilágosult Európában úgy beszéltek és gondolkoztak rólunk, mint holmi távoli medvebarlangban lakó emberekről — mondotta. Azóta mintegy 43 esztendő telt ed. Mi lett az egykori cári Oroszországból, amelyben a lakosságnak körülbelül 80 százaléka írástudatlan volt? Nos, a Szovjetunióban az elmúlt évben — hogy csak egyetlen példát hozzak fel — 108 000 mérnököt képeztek ki, míg az Amerikai Egyesült Államok — ez az iparilag legfejlettebb hatalom — csak 38 000 mérnököt képezett ki. Az elmúlt évben 2 267 000 főiskolás diák tanult a Szovjetunióban, vagyis a Szovjetunió minden tízezer lakosára 107 főiskolás tanuló jutott. Általában nálunk ötvenmillió ember — vagyis gyakorlatilag a Szovjetunió minden negyedik polgára — tanul. A tanulás nálunk ingyenes. Hihette volna-e valaki 42 évyel ezelőtt, hogy. a Szovjetunió eljuttatja zászlaját a Holdra, hogy először hatol a világűrbe, atomjégtörőt épít és évenként a traktorok, a gépkocsik százezreit, a legkorszerűbb szerszámgépek tízezreit gyártja majd, és hogy a világon először szovjet léglökéses repülőgépek szállnak majd menetrendszerűen a nemzetközi légiutakon? És már most az első helyét foglalja el a Szovjetunió Európa ipari termelésében és a második helyet a világon. És már nincs messze az idő, amikor hazánk túlhaladja az Amerikai Egyesült Államokat és kivívja a világ elsőségét. 1959-ben 60 millió tonna acélt termeltünk, 1965-ben acéltermelésünk 86—91 millió tonna lesz. 1959-ben 264 milliárd. kilowatt, óra áramot állítottunk elő és 1965-ben áramtermelésünk 500—520 milliárd kilowatt óra. lesz. 1959-ben 37,2 milliárd köbméter földgázt termeltünk ki és 1965-ben fö’d- gáztermelésünk 150 milliárd köbméter lesz. ■ Három év alatt a Szovjetunió keleti területein harminc millió hektár szűzföldet szántottunk fel és tettünk termévé. Fz Ausztria egész vetésterületének huszonkétszerese. Az évi takarmánytermelés a legutóbbi esztendőben körülbelül két- hárommilliánd púddal, vagyis 30—50 millió tonnával emelkedett. A városi lakosság szükségleteinek fedezéséire szolgáló állami hús-, vaj- és tejfelvásár-. lások 2—2,5-szaresükre nőttekj Hát vajon képes lett volna-e ennek végrehajtására egy nép, amely nem szabad? Ahogy mondani szokták: tessék próbálja meg, aki akarja! A szocializmus igazi szabadságában az ember alkotó munkában fejtheti ki minden képességét és tehetségét. A szabadság a szocializmusban —< ez nem jelszó, hanem a társadalom lényege. Valaha nyugaton rosszakaróink azzal vádolták a Szovjetuniót, hogy anyagi eszközeinek legnagyobb részéit csak a nehézipar fejlesztésére fordítjat Igen, volt ilyen időszak. Függetlenek, erősek akarunk lenni és azt akartuk, hogy egész népgazdaságunk szilád alapokon fejlődjék. Népünk kényte- len volt lemondani egy $ másról. Most van erős iparunk, és mind több és több eszközt fordítunk arra, hogy a Szovjet* unió mind jobban és jobban él. jen. (Folytatás a 2. oldalon.) , rryTTT»TTVT»»«WTTTTTVTTrT?TTTTTTTTTVTVTTVTrrT>TTTyTTTTMT»»TTTTT»TrTf»MT f Ff Tf TTTT¥y?fTTTTTfWJfTTTTT f MJf jryTTVrry»V»TfTffTTf mWffTTT *■ TtTTTTTT Munkában a földeken A Kadarkúti Szabadság Tsz-ben a felszedett burgonya helyét felszántják és másodvetésű takarmányféléval vetik el. Jónás János, tsz-tag a Narybajomi Gépállomás dolgozója háromekés, vontatós Beloruszával 45 perc alatt szánt tel egy hold földet, A Kutasi Állami Gazdaság nagybajomi üzemegységének árpaföldjéről Varga József, Bernánszki Ferenc, Skálecz István és Orsós Vendel a szalmát húzatták le. Egy nap alatt a két traktorral 25—30 hold területet tisztítanak meg a zalmától. »tiá. ■ í'.-'ó' " i '-»ív ••;?• ' : ■ j Csikós József, rinyakovácsi 18 holdas egyéni gazda előrelátóan gazdálkodik. A learatott 1200 négyszögöl árpaföldjét azonnal felszántotta és 60 napos piros kukoricával vetette el, hogy ezzel is növelje majd takarmányát*
