Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

TUDOMÁNY - TECHNIKA GYILKOS, AKIRŐL NEM BESZÉLÜNK Az Egyesült Államokban évente legalább 16 000 halál­esetnek öngyilkosság az oka. Ez csaknem a fele a széles kör­ben publikált közlekedési bal­esetek számának. Az orvosi vizsgálatok kétsé­get kizáróan megállapították, hogy az öngyilkosság áldoza­tainak valódi száma ennél jó­val magasabb. Azt gyanítják, hogy sok, különben megma­gyarázhatatlan autószerencsét­lenségnek is az öngyilkosság a rejtett oka. Azt is feltételezik, hogy öngyilkosságra való bel­ső ösztönzés rejlik annak az évente előforduló sok millió balesetnek a hátterében is, amelyek következményeként az áldozat nyomorékká válik. »Az Egyesült Államokban percenként, sőt még gyakrab­ban vagy megöli valaki ma­gát, vagy öngyilkossági kí­sérletet követ el« — jelentette ki dr. Kari A. Menninger, az ország egyik legnevesebb pszi­chiátere. Amerika többi fő gyilkosa ellen hatalmas kampányokat indítottak már, de az öngyil­kosság leküzdésére sohasem indultak rohamra. A múltban csak kevesen vizsgálták meg alaposan ezt az annyira elke­rült témát, lévén az öngyilkos­ság korunk egyik tabuja. Az amerikai tudósok azon­ban kezdenek harcba szállni ezzel a gyilkossal. Az első lé­pés statisztikai adatok gyűj­tése és elemzése volt. Már ed­dig is sok különös tényt tár­tak fel. Az okok még nagy­mértékben ismeretlenek, és ezért a válaszokat is csak ta­lálgatni lehet. De azt hangsú­lyozzák a kutatók, hogy csak akkor találjuk meg a módját annak, hogy ezt a halálos köz­ellenséget sarokba szorítsuk és lefegyverezzük, ha szembe né­zünk a tényekkel. Talán már a legtöbb ember gondolt futólag arra, hogy megöli magát. Chicagóban, New Yorkban és Bostonban több száz egészséges és látszó­lag normális embert vizsgál­tak meg, és a vizsgálatok ered­ményei igazolták ezt a meg­állapítást. Legalább 80 száza­lékuk elismerte, hogy már fog­lalkozott valamikor az öngyil­kosság gondolatával. Ez a gondolat azonban csak akkor válik veszedelmessé, amikor rögeszmévé fejlődik. fflit muiaé ősz, UaU&dika? az a tény, amit Settle-ről, er­ről a közismerten esős város­ról az egyik vizsgálat során megállapítottak. Az öngyilkos- sági arányszám itt az országos átlagnál 2 és félszer magasabb. Ugyanez a tanulmány azonban megcáfolta azt, hogy az idő­járás lenne a hibás, azzal a megállapításával: az öngyil­kosság sokkal gyakoribb a szárazságtól legjobban sújtott államokban, mint a csapadé­kos időjárásúakban. Mikor öli meg magát vala­ki? A legkézenfekvőbb az len­ne, ha a komor, borongós téli napok, vagy a magányos té- pelődésben eltöltött hétvégek, vagy a magános éjszakai órák lennének azok, amikor ezek a kétségbeesett aktusok a leg­gyakoribbak. De a valóság egészen más. A Harvard Köz­egészségügyi Intézet orvosai meglepő módon úgy találták, hogy az öngyilkosság világvi­szonylatban sokkal valószí­nűbb tavasszal vagy nyáron, a napsütéses hétfő vagy kedd reggeleken. Ezt a paradoxont a Texas Christian University munka­társa, dr. E. M. Jelűnek így »próbálta megmagyarázni: »A lehangolt ember számára a véget nem érő napfény ne­hezen viselhető el, és a ragyo­gó nap átokká válik. A kan­dalló, a papucs és a megvetett ágy segíti a lehangolt személyt önmagával szemben megvéde­ni. Ez a menedékhely veszít a befolyásából, amint hosszab­bak lesznek a napok.« Az öngyilkosság okait kuta­tó tudósoknak rendkívül nagy nehézséget jelent a vizsgálat során, hogy ritkán van valami valóban döntő magyarázat az öngyilkosságra. Az öngyilko­sok , családtagjai rendszerint vagy megzavarodnak a ténytől, vagy pedig lelkiismeretfurda- lás, és a szégyenérzet miatt nem mondják el, amit az ön­gyilkosság okairól tudnak. Búcsúiéitetet csali heveset* UnaU Ezt a tényt az országunkban valaha is folytatott legalapo­sabb öngyilkosságvizsgálat so­rán szögezték le. Dr. Edwin S. Schneidman és dr. Normal L. Farberow három évig tartó vizsgálataik során ,721 öngyil­kos-búcsúlevelet gyűjtöttek össze. Ezeket 1944. és 1953. kö­zött írták Los Angeles megyé ben. Szinte az összes búcsúle­vél a birtokukba került, amit a fenti időszakban a megyé­ben írtak. Ennek alapján meg­állapíthatták, hogy a megyé­ben ez idő alatt az öngyilko­soknak alig 15 százaléka írt magyarázó sorokat tettének okairól. Néhány esetben meg tudták szerezni a búcsúlevélírók or­vosi diagnózisát és pszicholó­giai leleteit. Schneidman és Farberow ezen adathalmaz hosszas tanulmányozásának eredményeként néhány megle­pő tényről szerzett tudomást. Tapasztalataikról a nemrég megjelent »Clues to Suicide« »Az öngyilkosságok magyará­zatai« című könyvben számol­nak be. Főbb megállapításaik a következők: 1. Az öngyilkos férfiak és nők háromnegyede már előző­leg megkísérelte az öngyilkos­ságot, vagy fenyegetőzött ve­le. Így az a hiedelem, hogy az, aki öngyilkosságról beszél, so­hasem követi el, tragikus osto­baság. Az öngyilkosságra utaló gesztusokat komolyan kell ven­ni. 2. Az öngyilkosoknak csak­nem a fele három hónapon belül lett öngyilkos egy olyan lelki válság után, amelyből látszólag felépült. Ezért annál, aki korábban már öngyilkos- sági kísérletet követett el, az orvosoknak és hozzátartozói­nak különösen figyelniük kell egy esetleges újabb krízisre legalább 90 napig azután is, hogy a személy látszólag fel­épült. 3. Az a személy, aki öngyil­kossággal fenyegetőzik, látszó­lag felindultabb, mint az, aki ténylegesen megkísérli az ön- gyilkosságot, és kísérlete nem sikerül. De mindkettőt gondo­san kell figyelni legalább há­rom hónapig. 4. A potenciálisan öngyilkos személy azonnali szakszerű kezelése élet-halál kérdése le­het. Manapság a pszichológiai ke­zelésnek sok formája van. Szerencsére a potenciális ön- gyilkosságnak vannak kevésbé szélsőséges jelei is, mint az, hogy valaki öngyilkossággal fenyegetőzne, vagy pedig meg­kísérelné azt. A pszichiáterek egyetértenek abban, hogy a mély és tartós melankólia, a reménytelenség érzésének is­mételt említése, szenvedés miatti panaszok, a társadalmi érintkezéstől való visszavonu­lás, a bizonytalanság vagy al­kalmatlanság eltúlzott érzése, a mértéktelen ivás, krónikus álmatlanság, a koncentrálásra való képtelenség és a hirtelen súlyveszteség mind olyan vész jelek, amelyek éber fi­gyelmet igényelnek, különösen, ha ezekből kettő vagy több együttesen lép fel. HU ve<zetí az evnbeti lényt tétének méltyftantíáUfrz? Ehhez nagyon sok ok járul, és a tudományos tekintélyek sok pontban nem értenek egyet ezen okok viszonylagos fontos­sága tekintetében. Mindazon­által 7000 öngyilkosság tanul­mányozása eredményeként Schneidman és Farberow a kö­vetkező négy típust állapítot­ta meg: 1. Azok, akiknek kápráza- taik vagy hallucinációik van­nak. Ha egy belső hang mond­ja nekik, hogy öljék meg ma­gukat, a kutatók kijelentése szerint gyakorlatilag senki sem képes ebben megakadá­lyozni őket. 2. Azok, akik rendkívül nagy testi vagy lelki szenvedésük­nek véget kívánnak vetni. 3. Azok, akik hitük miatt ölik meg magukat, mint aho­gyan sok évszázadon át bizo­nyos kétségbeesett helyzetek­ben a japánok tették. Ebbe az osztályba tartoznak azok is, akik azért akarnak meghalni, mert rendíthetetlenül hisznek a túlvilági életben. 4. Azok, akiknek öngyilkos­sága erőfeszítést jelent a gyű­lölet, a bűnösség vagy a sze­retet iránti szükséglet tudatos vagy tudattalan érzéseinek megoldására. A Los Angeles-i pszicholó­gusok megállapítása szerint minden öngyilkosságban meg­lehetnek mind a négy típus elemei, de mindegyik típus más és más kezelést igényel. f (W. S. Griswold cikke nyomán: KÁRTEVŐ ROVAROK ELŐREJELZÉSE 196». ÉVRE A Földművelésügyi Minisz­térium Növényvédelmi Szolgá­latának kiadványa ismerős könyv. 1955-től ugyanis éven­ként megjelenik a »Kártevő rovarok előrejelzése«. Az egyes kötetek áttanulmányozásakor szembetűnik, hogy tartalma mind teljesebbé válik. Az 1959. évi előrejelzés ér­tékelésekor látható, hogy a prognózis országos viszonylat­ban a kukoricamoly esetében 86 százalékban, a valódi drót­féreg esetében 88 százalékban, a gabonafutrinka esetében 87 százalékban, az amerikai fe­hér szövőlepke esetében 88 százalékban stb. vált be. Or­szágos átlagban a beválás szá­Búzából készült E-vitamin A drezdai »Weizenin« állami üzemben sikerült hosszú kí­sérletezéssel tiszta búzából azt a csíraolajat kivonni, amely az E-vitamin hordozója. Eddig mindenütt csak szintetikus úton tudtak E-vitamin készít­ményeket előállítani, és a gyártást Európában egy nyu­gatnémet és egy svájci cég vé­gezte. Most, hogy a drezdai üzemben terményből állítják elő az E-vitamint, meginog a nyugatnémet, és svájci cég ed­digi egyeduralma. A drezdai üzem egyik kísérleti részlegé­ben már az idén 7 tonna, jö­vőre pedig 90 tonna csíraolajat állítanak elő. Az üzem jövőre már az NDK egész E-vitamin szükségletét fedezni fogja. zaléka 87 százalék. Az előre­jelzés tehát elég jól bevált. A munka során adódó tanulságok felhasználásával jelentősen emelhető hazánknak az előre­jelzés területén elért jó hír­neve, növelhető a várható ha­szon értéke. A most megjelent kötet értékes adataiból is lát­szik, hogy mind a hosszabb; mind a rövidebb időre szóló előrejelzés a tervszerű gazdál­kodásnak, és a kártevők minél nagyobb mértékű elpusztításá­nak fontos eszköze. A tervgazdálkodást folytató szocialista mezőgazdaságban igen nagy lehetőségek állnak rendelkezésre a védekezés vég­rehajtására. A prognózisnak az is feladata, hogy az új nagy­üzemek vezetőit tájékoztassa; mire kell vigyázniuk növény- védelmi szempontból az új gazdasági évben. Ezeket a fel­adatokat be is tölti a jelen évi kiadvány. Az 1960. évi előrejelzések kö­zött megtalálható a gabonafut­rinka, a bagolypillehemyók, a cserebogárfélék, a különféle répabarkók, drótférgek, a lu- cemabogár, a gabonaszipolyok, az amerikai fehér szövőlepke; a burgonyabogár, a gyűrűspil­le és még számos egyéb kárte­vő prognózisa. Értékes adato­kat tartalmaznak a szőlőpero- noszpóra előrejelzésének irány­elveiről és a prognózishálózat szervezeti felépítéséről szóló fejezetek is. IRTANI KELL A SZÉNALÁZ OKOZÓJÁT Az USA-ban állítólag 10 mii- rét (2,4 D). Széles társadalmi lió ember szenved szénalázban, s érthető, hogy behatóan fog­lalkoznak a kórokozóval, és az elhárítás lehetőségével. Meg­állapították, hogy a szénaláz okozója az esetek túlnyomó részében a Senecio Jacobaca, a Jakabnapi aggófű (Szent Ja- kab-fűnek is nevezik), mely­nek virágpora ellepi a levegőt, és az erre érzékeny egyének­nél a szénaláz betegségét okoz­za. Égy tőről sok millió virág­por-szemcse repül szét. Ez a gyomnövény évelő, fél, egy méter magas kórója van, alsó levelei lant alakúak, a felsők szárnyasán hasogatottak. Az egész növény pókhálós, kelle­metlenül csípős, keserű ízű. Azt tapasztalják, hogy ha vi­rágzás előtt elpusztítják a kó­rót, akkor az nem nő ki töb­bet. Ismerik a növény irtósze­szervezkedés indult meg azzal a céllal, hogy minden város és község gazzal benőtt területén irtsák az aggófüvet, s ezzel csökkentsék a náthaláz-megbe- tegedések számát. A zöld hályog detektívje Egy amerikai szemklinikán olyan berendezést szerkesztet­tek, amely a zöld hályogot már keletkezésekor, amikor még teljesen gyógyítható, diagnosz­tizálja. A zöld hályog keletke­zése azzal jelentkezik, hogy a szem belsejében megnövekszik a nyomás. Az új készülék ezt a megnövekedett nyomást mér­ni tudja. Popular Science«.) vezető öl a rontó szellem is. Ezért mesterségesen előidézik az érvágást, s erre a legkülön­bözőbb módozatoleat találták ki. Bevagdalták a bőrt, vagy apró nyilakat lőttek a beteg homlokára. Kis sebet ejtettek a bőrön és ebből nádszálon Az esetek megoszlása küiö- y nős: fi: Háromszor annyi férfi öli g ji meg magát, mint nő. * Trtenöt éven Jelűi a férfiak* A sofc e2gr émjeí ezelött éu ménnél idősebbek, annál haj 5$ primitív ember gondolkodása lamosabbak az ongyilkossagra.*^^^ n£m kmnbözött a hogyan gyógyítottak a sámánok? (Ez a nők esetében is így van, de csak az ötvenes éveik el­éréséig.) A fajta, a pénzügyi és tár­sadalmi helyzet, sőt a foglal­kozás, mind tényezőnek számít, így háromszor annyi fehér öli meg magát, mint néger. Ará-: nyosan számítva több katona­tiszt lesz öngyilkos, mint köz-: katona, és kb. kétszer annyi egyetemi végzettségű, mint; más férfi. Az öngyilkosság az A vadászat kifejlődésével a növényi gyógyszerek sorát ál­lati eredetű szerekkel gyám­má élő emberekétől, hiszen ér- pították. Ugyancsak a vadá­Még ma is vannak a földön olyan területek, amelyeken a fejlődéstől elmaradott népek _______________________________ élnek. Ezeknek a gyógyitásá­b an is megtalálhatjuk a ta- ségeket. Később fejlődött ki pasztalatokon alapuló mód- az anvmizmus amely terme- szereket valamint a misztikus, , - . szetfolotti tulajdonságokkal, vU[á elemekeL A gyógyítás szwtak kl vert I ni n Lrlrol rathri wsi föl n ao 00100. _ . a * 47 a A • zékszervei reális, valóságos l képet rajzoltak számára a vi­telekkel ruházza fel a jelensé­szat tette szükségessé a sérü- geket. A primitiv ember sze­riagról. A lassan felgyűlő to- sebkezelést, a törések és a fi- \pasztalatok nyomán racioná- camok gyógyítását. Még fon~ Űis világnézet alakult ki ben- tosabbá vált a sérülések elte­lne, s ennek megfelelően a gyó- tása, amikor a Igyító tevékenység kezdetei is törzsközösség \racionalisak voltak, mert a va- megszaporodtak az összecsa- Uóságon, a tapasztalatokon ala- pások az emberek között. Ek­lések kezdetleges ellátását: a mében a szélnek, a napnak, a víznek stb. szelleme van, mely hat a világra, és az emberre is. Ezek a szellemek lehetnek család és a jók vagy rosszak, segíthetik az kialakulásával embert vagy árthatnak neki, például betegségeket hozhat­_ varázsló-orvos, a sámán fel- ^ szülészetet általában a adata, aki törzsének egyben t°rzs idősebb, tapasztalt asz­papja is. Felszerelésében a démonűző dobon, a talizmá­nokon kívül megtaláljuk a gyógynövényeket, porokat, sőt a sebészkést, a sebvarró tűt is. A sámán gyógyító tevé­kenységét a legtöbb esetben az szonyai végzik, némelyek igen nagy ügyességre is szert tesz­nek. Nem ritka azonban az olyan törzs, ahol a szülő nő férje is ágyba fekszik és han­gosán jajgat »fájdalmában«. Ezzel »magára terelte az ár­{pultak. A primitív embernek a tér- detű szerek mellett alkalmaz- ... r,mészettel vívott küzdelem ni kezdték az ásványi anyago- atlagosnal magasabb jovedel-jÁminden erejét igénybe vette, kát is, elsősorban a gyógyvize- embereknél a leggyako-/^ természet jelenségeinek meg- két. ribb. Az öngyilkosság a PaP°k*jsmerése során fürkészni kezd- Ezeknek az ősi gyógyszerek­en a bányászok koreben a leg-ft£k a jelenségek, okát, hatások nek egy részét a mai napig is kevesbe valószínű. & módját. Mivel tudományos is- megőrizte és használja a népi nak rá. Az ilyen elgondolás ész tö a het csa_ talmas démonok figyelmét és n 7 n art o n 00 n rta 1« F n o-w n 7» rtwn ’ ** a ~ -.j. 'TI I. ™ . «7 T» Ti re kor a növényi és az állati ere- alapján a gyógyításnak arra iádjállak együttműködése iá­kén . Néhány megállapítás igazol *mereteik nem voltak, gyakran gyógyászat. Ma már szinte le ja a _ közfelfogást. Az iá heí-yteZeníií következtettek, és hetetlen megállapítani, hogj kossági arányszam emelkedik,#- alakult ki egy misztikus, például mikor kezdték hasz- papok végeztek, ök ezáltal E n rin 1 i ml W nvi A u ° _ . . törekednie, hogy kién- mogatja Lábdobogássai, tánc- gesztelje a rossz haragvo szel- cal énekkel >,segitik„ a gyó. temeket. így keletkeztek a leg- nyúlást változatosabb mágikus szertar- yj. . ... , . . Az egesz világon elterjedt a koponyalékelés műtété, ame­lyet bizonyos betegségek ese­tén használnak, de olykor pusz­tán mágikus célból is. Az tások a gyógyítás szolgálatá­ban. A vallás kialakulásával bo­nyolult szertartások jöttek lét­re, amelyeket a sámánok és azt reméli, hogy elkerülik a szülő nőt, illetve az újszülöt­tet. A szülés pedig elrejtett helyen folyik le, a törzs sát­raitól távol. A primitív ember élete rö­vid volt, sokféle betegségtől szenvedett, amelyeket kezdet­leges módon kísérelt meggyó* *vallásos világnézet is. Ez meg- nálni az ópiumot, vagy a ko- közvetítőkké váltak az embe- vesl^ 1 °1 zonyos jártasságra tett szert a %m.ii.t.nt.1e.n7nt.t. n nunnuít.n nun- kamt. rek es a ioldon túli hatalmak csonzot> nanem csupán a külső __ ____ l egmaga->TOlitaífc020ÍÍ a gyógyító gya- kaint. legalacso-*, 4 A népi gyógyászatban ter­ha rossz az üzletmenet, nagyvárosokban a sak,b. vidéken a legaiacSu-fiJcorlatban_ nyabb. Es magasabb az elvalt# Az em(jerek viszonylag ko- mészetesen egész sereg olyan lások démonhite kialakult, azt yagy meg nem házasodott era #rán felismerték azokat a be- szer van, amelyek misztikus, gondolták: a betegségeket úgy bereknél, mint a csaladosoK-*tegsépeket, amelyek a táplál- mágikus meggondolásokból ke- kell gyógyítani, hogy harcol­nál. A háború idején kül°n<?s^kozássoI voltak kapcsolatosak, rültek használatba. Ezek a nak a démonok ellen. A dó­modon lecsökkent az ongyu-^Mep tudták különböztetni pél- legjobb esetben hatástalanok, monűzéssel arra törekedtek, kosságok száma. '£dául az ehető és a mérgező olykor azonban határozottan hogy elrettentsék a gonosz utóbbit bizonyítja, hogy nem QVjtani. Ismert néhány gyógy­vésik át teljesen a koponya- növényt, s az idők. során bv rek és a földön túli hatalmak között. Amikor a primitív vál­ts A vizsgálatok során megkí-^nöuényefcet, ugyanilyen módon károsak. Az idők során sok szellemet. Úgy gondolták, sérelték, hogy összefüggést ta-^-ájöttek bizonyos láljanak az öngyilkosság és afi7yógyító hatására is. Miután népi gyógyításhoz. Ezek az ős­földrajz, az időjárás, sőt a hét & felismerték ezeknek a nővé- közösségi társadalom miszti- napjai között. Az eredményeketnyeknek a hatását, már nem kus, fantasztikus világnézeté- érdekesek, de zavarbaejtők. fi éhségük csillapítására fogyasz- bői fakadtak. borús időjárást »Kották. Ez az elgondolás he- A legősibb ilyen világnézet növények mágikus etem is keveredett a hogy ami a betegnek kellemet­len, az kellemetlen a démon­nak is. Imák, ráolvasások és Gyakran a -r ------- --a— -----„ — ­v ádolják azzal, hogy öngyil-S'ltes is volt. Helytelenné vált a fetisizmus. Ennek az a lé- 1-----i— '-a—- '-''"--"n^-'zonban akkor, amikor a »go- nyege, hogy a primitív ember k osságra készteti a lehangolt embereket. Ezt az elméletet; mintha alátámasztotta volna: ihosz szellem« eltávolítására megszemélyesíti, sőt imádja a salkalmazták. varázsigék keletkeztek, ame­lyektől azt várták, hogy ki­űzik a beteg testéből a kóroko­zó démont. A betegségek faj­tája szerint más és más ráol­csontlemezt vágják fel, s ez­zel tulajdonképpen, csak jel­képesen végzik el a lékelést. Az eltávolított csont helyére másik csontlemezt, fémlemezt vagy kagylódarabot illeszte­nek. Az ásatások során előke­rült koponyákon gyakran ta­lálhatók koponyalékelés nyo­mai. , Sűrűn alkalmazzák az érvá­gást is. Tudják, hogy a ter­mészetes vérveszteség meg­sérülések ellátásában. Ez azon­ban nem változtatott lényegé­ben azon, hogy ki volt szol­gáltatva a természetnek, a betegségeknek, a fertőzésnek. Az ősközösségben élő ember még semmit sem tudott a be­tegségek okáról, a fertőzés tér* jedésének módjáról. A lassan felgyűlő tapasztalatok ered­ményeképpen bizonyos vallá­sos, mágikus jellegű intézke* dések alakultak ki. Ezek tér« könnyebbülést hoz és meg- mészetesen nem védhették szünteti a panaszokat. Az a természeti tárgyakat és jelen- vasást alkalmaztak. téves hiedelem alakult ki primitív törzsekben, hogy meg őt a járványoktól, ame­lyek olykor egész népeket vérrel együtt eltávozik a szer- ptisztítottak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents