Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 174. szám. . ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, I960, július 24. ..................................................... MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Bélavári gondok (3. o.) ||j Fekete szerelem (6. o.) liliii Rejtvény, humor ,7. o.) jjjjjj AMÍG IDEJÉBEN TAN Nagyobb pontosságot kér a MÁV a vállalatoktól Közhangulat, munkaerkölcs, vezetők és vezetettek viszonya — mindez és még sok más is, fontos tényezője a szövetkezeti gazdálkodásnak. S ha bármi­lyen, apróságnak tűnő ese­ményre vagy jelzésre neiVi fi­gyelünk fel a maga idejében, abból később bajok származ­hatnak. Van mód a nézetelté­rések, viszályok,, kellemetlen meglepetések útjának eltorla­szolására, csupán tudatosan és előrelátóan keresni kell és fel­használni a lehetőségeket. Az elvi iránymutatások szellemé­ben folytatott gyakorlat bősé­gesen szolgáltat példát az ilyen gondok megoldására. Balatonőszödön 26 forint 30 filléres munkaegységet tervez­tek erre az évre. Nem sikerült azonban kellő számú süldőt hízóba állítani, így előre lát­hatták, hogy a sertéseladásból' tervezett bevétel egy része nem lesz meg. Gondoskodtak, hát arról, hogy az előirányzottnál harminccal több hízómarhát értékesíthessenek. Más lehető­séget is találtak a bevételi hiány pótlására: nem tervez­ték, de 22 hold lucernát meg­hagytak magfogásra. Ezek a tervmódosítások is mutatják: a hozzáértő vezetés feltalálja magát bármilyen közbejött ne­hézségek közepette is. Az elmúlt esztendőben nem birkózott meg Gölle az összes mezőgazdasági munkával. A Béke Tsz tagjainak új és szo­katlan volt a közös gazdálko­dás, nem bíztak kellően az összefogás erejében, s többen elhanyagolták dolgukat S az idén? — Megnézheti bárki a határunkat — mondta a minap Rada Ernő, a szövetkezet fő­mezőgazdásza. Emlékszem, május elején tartott ülést a göllei pártveze­tőség. Akkor már tanácskoztak az aratás megszervezéséről is, pedig még zöldelltek a gabo­nák. Egész évre gondosan el­készítették az ütemtervet, s ahhoz tartották is magukat. — A jó szervezés és a tagság derekas hozzáállása tette lehe­tővé, hogy előttünk egyszer sem engedte le a sorompót az időjárás; vagyis, ha kapálni kellett, kapálhattunk, ha a szé­nát kellett hordani, azt tehet­tük: sem az időjárás, sem más munka nem vont el bennün­ket a soron következő tenniva­lóktól — magyarázta Rada elv­társ. Ezekben a szövetkezetekben könnyű, s ha úgy tetszik: nép­szerű dolga lesz zárszámadás­kor az elnöknek; arról adhat számot, hogy megvalósították célkitűzéseiket, elérték, meg­tetézték a tervezett eredmé­nyeket. Ám mit mondjon most az a tsz-vezető, akinek az irá­nyítása alatt működő közös gazdaságban hagyták összetor­lódni a munkákat, nem kapál­ták meg az összes kukoricát, nem szedték le a megtermelt borsót stb? Az ilyen szövetke­zet vezetője sem hallgathat, ha a tagság elé áll. Mondja is meg minden köntörfalazás nél­kül, hogy az anyagi nehézsé­geket a tagság szorgalmának hiánya, vagy a vezetőség erély- telensége okozta. Lengyeltóti­ban panaszkodnak: az idén még csak egyszer fizettek mun­kaegység előleget, mert a bank fedezet nélkül nem ad pénzt. Ezért bizony nem a járási bankfiókot kell elmarasztalni, har.em a szövetkezet hanyag, nemtörődöm, dologkerülő tag­jait. Maga az elnök .is rátapint a legnagyobb hibára: a nyil­vántartásba vett 29ö tag közül csupán 100 dolgozik állandóan. Ha kellő időben munkába áll­nak a falu közös erőfeszítései­nek tétlen szemlélői, akkor tel­jesíthette volna a MÉK-kel kötött szerződését a tsz, s most volna miből előleget osztani. Hasonló gondokkal küzd a balatonszentgyörgyi Csillagvár Tsz is. László István, a szövet­kezet elnöke jó szándékú, tal­pig becsületes ember, csak egy hibája van: nem mer kellő eréllyél hadakozni a hanyagok­kal szemben. Pedig nem kel­lene messzire mennie példáért: közel van hozzájuk Hollád, ahol az Egyetértés Tsz elnöke, Weinhoffer István másfél esz­tendő alatt kitapasztalta, kivel mikor, hogyan kell bánni. Weinhoffer elvtárs jól látja: »Csak az panaszkodik rám, akinek eddig csupán 25—30 munkaegysége van.-« Igaz, a szorgalmas, helytálló emberek DÉLI ITATÁS — s ők vannak többségben — megértik és helyeslik az elnök szigorú, de igazságos fellépé­sét, mert az a közösség javát szolgálja. Persze Fonyódon, Buzsákon és másutt is akad­nak, akik a saját hanyagságuk palástolása céljából kikezdik például brigádvezetőjüket. Ezt sem szabad szó nélkül tűrni. Van hivatott fórum, ami fényt deríthet az igazságra. A dolog fordítottja is áll. A ve­zetőség — Szöllösigyörökön és másutt is — tartsa kötelessé­gének, hogy közgyűlésen, bri­gádértekezleten rendszeresen tájékoztassa a tagságot a szö­vetkezet gazdasági helyzetéről. Nem jó elnök az, aki heten­ként csak egyszer mutatkozik a határban szorgoskodó emberek között Menjen el hozzájuk a mezőre minél gyakrabban, hadd hallja meg, hogy miről beszélnek a kukoricaföldön, a búzatarlón, a réten vagy éppen ebédszünetben az akácfa ár­nyékában, és adjon világos vá­laszt kérdéseikre. Mezőcsoko- nyán az a bír terjedt el, hogy nagy összeget sikkasztott a pénztáros. Nem akadt senki, aki megmondta volna: sikkasz­tás ugyan történt, de nem olyan mértékben, ahogy azt a szóbeszéd igyekszik feltüntetni. Ehhez mindjárt hozzátehették volna: a felelősségrevonás nem marad el. Ha a közgyűlé­sen, kint a mezőn tisztázzák ezt az ügyet, akkor lendülete­sebben halad a munka, s nem gyűrűzik tovább az a nézet, hogy »nem érdemes dolgozni, úgyis minden hasznot elzsebel a pénztáros-«. Alapvető dolog, hogy jól menjen a munka a közös gaz­daságokban. De a munkát em­berek irányítják és végzik, s a tagok az elnöknek nem al­kalmazottai, hanem szövetke­zetüknek gazdái. Joggal köve­telik meg — a szövetkezeti de­mokrácia jegyében —, hogy a vezetőség mindig idejében is­mertesse velük az eredménye­ket, a nehézségeket, a tenni­valókat. Kutas József 400 pedagógus és óvónő vesz részt nyári továbbképzésen Megyénk pedagógusai nem tétlenkednek a nyári szünidő­ben sem. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya 400 pedagógus és óvónő részére Balatons zeme- sen rendezett továbbképző tanfolyamokat. Iskolaigazga­tók, könyvtárvezetők, testne­velők és óvónők egy-egyhetes tanfolyamon gyarapítják tudá­sukat, a népművelésben dolgo­zó pedagógusok pedig három­hetes továbbképzésen vesznek részt. A közlekedés állandóan fej­lődik, mégis gyakran van fennakadás a MÁV szállításai­nál. Ennek oka, hogy a fejlő­Szorgalmasan dolgoznak a lepled! tsz-tagok (Tudósítónktól.) A segesd-leplecfi Latinka Termelőszövetkezetet a’ leg­jobban dolgozó szövetkezetek között emlegetik a nagyatádi járásban. A szakszerű, hozzá­értő vezetés és az egyetértés a jó munka titka ennél a gazda­ságnál. Kapásnövényeik mind gyomtalanok, pedig a növény- ápolást mindössze 18 asszony végezte. Természetesen a fér­fiak is derekasan helytálltak a munkában. Az aratás nehéz munkája már csak távoli em­lék náluk, pedig ugyancsak volt mit tenniük, hiszen egy kaszaerőre nyolc hold jutott: S ahogy fogyott a gabona, úgy végezték folyamatosan a tarló­hántást Húsz holdon keserű- csillagfürtöt vetettek zöldtrá­gyának. A homokos talajt ez­zel javítják, így gondoskodnak a jövő évi dohány- és burgo­nyaföldek jó előkészítéséről, öt pár lófogat hordja jelenleg asztagba a gabonát mert azt akarják, hogy a járásban az elsők között végezhessenek a csépléssel. dés nem áll egyenes arányban a szállíttató vállalatok fejlődé­sével. A vasút mégis szeretné az üzemek szállítási igényeit mogy felett végigszáguldó vi­har egy napra megtörte az ara­tási munka lendületét. Péntek óta azonban újból benépese­dett a termelőszövetkezetek határa, teljes erővel dolgoz­nak a gépek és a kézikaszások is. Elsőnek a barcsi járás fejez­te be a kenyérgabona aratását, és a legnagyobb járásban, a kaposváriban is alig másfél ezer holdnyi lábonálló gabona várja már csak a kaszát. Az utolsó rendeket vágják a fo- nyódi, siófoki és marcali já­Az augusztus 13-án nyíló Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállításra készülődnek ter­melőszövetkezeteink. Húsz kö­zös gazdaság viszi el Pécsre terményeit és állatait. Az országos hírű barcsi Vö­rös ^Csillag Tsz búzáját és cu­korrépáját mutatja be, a csur­gói Zrínyi olasz búzával és ku­koricával vesz részt a kiállí­táson. Kertészeti termékekből a zamárdi Alkotmány és a nagyberki Kaposvölgye Tsz ál­lítja ki áruit. Befejeződtek az állatbirála­minden tekintetben kielégíteni. Az erőfeszítések nem is ma­radnának eredmény nélkül, ha a szállíttatok is segítenék a MÁV-ot. Egyes vállalatok ugyanis a szállításnál — csakúgy, mint a' termelésben — a hóvégi vagy negyedévvégi »hajrára« építe­nek. Különösen az utóbbi teszi próbára a MÁV-ot. Jellemző a Pécsi Igazgatóság néhány ada­ta: Ez év januárjában 119 ezer tonnával keveáebb árut adtak fel a vállalatok a tervezettnél. Márciusban a negyedév végén 114 ezer tonnával többet. Jú­niusban, az első félév végén 49 700 tonnával több árut kí­náltaik fel szállításra Tehát a vállalatok nem teljesítik pon­tosan szállítási tervüket.' ’ Sok helyen már a tervet is rosszul állították össze, s ezért van el­térés a előirányzat és a vég­rehajtás között A MÁV eddig még az ilyen »terven felüli« szállítást is el­végezte. Azonban most, a nyá­ri csúcsidény kezdetén na­gyobb pontosságra kéri a szál- líttatókat Az egyenletes szál­lítás nemcsak a 'vasútnak, de az igénybe vevő vállalatnak is érdeke. rásban is. A legfrissebb jelen­tések szerint a megye terme­lőszövetkezetei szombat estig 95 százalékban végeztek a ke­nyérgabona aratásával. Mind­össze ötezer holdnyi búza és rozs található még, főként a kötöttebb talajú, északi fekvé­sű tabi járásban. Kétszáz kö­zös gazdaság a zab kivételével már letette az aratási munka gondját, s megkezdték a gabo­nakeresztek asztagba rakását. A barcsi és a kaposvári já­rásban jól halad a zab aratá­sa is. I 'tok is, amelyek alapján több mint 110 szarvasmarha, sertés, juh és baromfi vehet részt a három megye vetélkedésében. Az öt telién közül a nagyberki Kaposvölgye Tsz egyet mutat be, és kiállítja három bikáját is. Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállításon is több díjat nyert ráksi Üj Élet hét te­nyészkanjával, a somogyszili Petőfi hét anyakocájával vesz részt, a berzencei Jobb Élet pedig baromfival indul a pé­csi kiállításon. 20 millió forint értékű vas-műszaki árut kapnak a harmadik negyedévben falvaink Nagy fejlődés előli állnak A balatonszentgyörgyi Csillagvár Tsz learatott gabona» földjén ifjú Gergye János lógereblyéz és naponta 18 hold földet tisztit meg. Szombat estig a kenyérgabona 95 százalékát aratták le megyénkben A csütörtökre virradóra So­Húsz somogyi termelőszövetkezet vesz részt augusztusban a mezőgazdasági kiállításon Pécsett a lermelőszöyelkezeli méhészelek A mézgyűjtés fő szezonja, az akácvirágzás jó közepes ered­(Tudósítónktól.) A földmüvesszövetkezeti bol­tokba a harmadik negyedév során 3 millió forinttal több áru kerül, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A ter­vek szerint 20 millió forint értékű árut kapnak, illetve vásárolhatnak a íöldmúVcs- szövetkezetek a nagykereske­delmi vállalatoktól. Úgyszólván minden áru korlátlan mennyi­ségben rendelkezésre áll. A boltok különös gondot fordí­tottak az őszi és a téli idér.y- cikkek beszerzésére. Egymil­lió 600 ezer r—' — máncozolt edeny, 1250 darab tűzhely, 490 mosógép, 52 Pan­nónia és 110 Danúvia motor, valamint ezer kályha ke zül válogathatnak a vásárlók a harmadik negyedévben. Az őszi rádióvásariások ide­jén nagy választék áll a ve­vők rendelkezésére. Az 50^ forintos készülékektől kezdv> a több ezer forintosig kapható lesz minden fajta a falusi boltokban, de különösen a vas-műszaki szak üzletek ben Televízióból, amelyből szintén eeyre magasabb a falu igénye, 300 ezer forint értékű áll a somogyi falvak rendelkezésé­re. A földművesszövetkezetek boltjai tehát ki tudják elégí­teni a szükségleteket. ménnyel zárult; most a mézelő magnövények és a tisztesfű •ígér az átlagosnál jobb nyári, őszeleji gyűjtést. A termelőszö­vetkezeti méhészetek az idén először jelentkeztek a piacon jelentős mennyiségű áru-méz­zel, de máris többet adtak köz- fogyasztásra és exportra, mint az állami gazdaságok. A termelőszövetkezeteknek körülbelül 10 százaléka foglal­kozik jelenleg méhészettel. A közös, nagyüzemi méhé­szetek kialakítása mellett azon­ban továbbra is számítanak a háztáji méhészetek termelésé­re, sőt fejlesztésükhöz segítsé­get adnak. A távlati tervek előirányzata szerint a követke­ző 20 év alatt megkétszerezik az ország jelenlegi méhállomá- nyát, a korszerűbb kezelésmó-. dók, a bőséges méhlegelők jobb kihasználásával pedig a jelen­legi 9 kilóról 15—16 kilóra nö­velik országosan a családon­kénti gyűjtési átlagot. Így valószínűnek látszik; hogy a legutóbbi évek mézfel­vásárlási átlaga több mint há­romszorosára növelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents