Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 156. szán l. ÁRA 60 FILLER Vasárnap, 1960. július 3. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Nem szabad „lehúzni a rolót“! (3. o.) Sztálinváros, I960 (4. o.) Rejtvény, humor (7. o.) Hruscsov találkozott az osztrák szakszervezeti vezetőkkel Jól halad as őszi árpa aratása megyénk állami gazdaságaiban Mintegy 1800 holdat vágtak le a gépek — Megkezdték a szalmaletakarítást és a tarlóhántást Megyénk állami gazdaságai a 3927 hold őszi árpából eddig mintegy 1800 holdat learattak. Kombájnnal 411 holdat vágtak le, a többit pedig aratógéppel. A Balatoniújhelyi Állami a kombájnok, aratógépek, a szalmaletakarító és a tarló- hántó gépek egy-egy táblára álltak be. Így egy brigádvezető áttekintheti a gépek működé­sét. A szerelőgárda és a mű­helykocsi helyben van, és a legkisebb hibásodás esetén azonnal hozzákezdhetnek a javí­táshoz. Így a műszaki hiba miatti állás ideje a legalacso­nyabbra csökkent. Bécs (TASZSZ). Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség veze­tőségének meghívására Hrus­csov szovjet miniszterelnök szombaton délelőtt találkozott a Szakszervezeti Szövetség ki­bővített vezetőségének tagjai­val, valamint az osztrák szak­mai szervezetek vezetőivel. A vezetőségi tagokat és a szak­mai szervezetek vezetőit F. Oláh, a Szakszervezeti Szövet­ség elnöke mutatta be Hrus- csovnak. A találkozón az osztrák szakszervezetek nevében Oláh üdvözölte Hruscsovot. Megelé­gedését nyilvánította Hruscsov látogatása fölött, s kijelentet­te, hogy ez a találkozó a szov­Hruscsov elvtárs megkö­szönte az Osztrák Szakszerve­zeti Szövetség vezetőségének és Franz Oláhnak, a szövetség elnökének e találkozó meg­szervezését, majd a szakszer­vezeti vezetőknek és minden osztrák dolgozónak a szovjet nép forró üdvözletét tolmácsol­ta. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a két ország munká­sait régóta a proletár szolida­ritás szálai fűzik össze. Már az 1905—1907. évi első orosz forradalom idején Bécs, Linz és más osztrák városok mun­kásai gyűléseket és tüntetése­ket rendeztek a cárizrnus el­len harcoló orosz munkások támogatására. Az 1905-ben Oroszországban lezajlott for­radalmi harcok viszont új erőt adtak Ausztria-Magyarország dolgozóinak az általános vá­lasztójogért folytatott harcuk­ban. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme után az orosz munkások, akik hő­siesen harcoltak a külföldi in­tervenció, a pusztulás és az éhezés ellen, állandóan érez­ték osztálytestvéreiknek, a külföldi dolgozók millióinak, köztük az osztrák proletariá­tusnak az együttérzését és tá­mogatását. Bécsi gyűléseken a munká­sok üdvözölték az orosz for­radalmat, az osztrák katonák pedig a fronton orosz katonák­kal barátkoztak. Oroszország példájára Ausztriában mun­kás- és katonatanácsok ala­kultak. Azt hiszem — mondta Hruscsov —, az orosz munkás- osztály bizonyos mértékig se­gítséget nyújtott abban is, hogy önöknél az Októberi For­radalom után bevezették a nyolcórás munkaidőt, törvé­nyesítették az üzemi tanácso­kat, amelyek bizonyos jogokat kaptak a munkások érdekei­nek megvédésében. Az osztrák munkásosztály kiemelkedő személyiségei kap­csolatban voltak a legkiemel­kedőbb orosz forradalmárok­kal, és gyakran támogatást nyújtottak nekik. Így például 1914 júliusában, amikor az osztrák-magyar hatóságok Po- roninóban letartóztatták Le­nint, Krupszkaja, Lenin fele­sége, Viktor Adler és Her­mann Diamant osztrák parla­menti képviselőkhöz fordult segítségért. E képviselők köz­belépése, a hatóságokra gya­korolt nyomása eredményes volt. Lenint hamarosan kien­gedték a börtönből. Lenin ez­után Svájcba utazott. A szovjet dolgozók mély ro- konszenwel figyelték az oszt­rák munkásosztály hősies har­cát jogaiért, a reakció és a fa­sizmus ellen. Népünk emléke­zetében örökké élnek az 1934 februári harcok történelmi jet kormányfő figyelmessége az osztrák szákszervézetek iránt. Oláh kiemelte, milyen nagy szerepet játszott a szovjet kor­mányfő az osztrák államszer­ződés megkötésében, majd em­lékeztetett rá milyen óriási áldozatokat hozott az osztrák nép a fasizmus idején. Mint mondotta, sok ezer osztrák pusztult el a fasiszta hóhérok kezétől. Oláh hangsúlyozta, hogy szükség van a békés együtt­élésre, a békés versenyre min­den területen, és befejezésül sok sikert kívánt Hruscsov- nak és az egész szovjet nép­nek. Utána Hruscsov mondott be­szédet, amelyet a megjelentek lelkes tapssal fogadtak. napjai, amikor is Bécs, Linz, Graz és más osztrák városok proletariátusa fegyveresen kelt fel, hogy megvédje a demok­ráciát és megakadályozza a fasizmus térhódítását. Hruscsov ezután arról szó­lott, hogy o Szovjetunió min­dig síkraszállt Ausztria füg­getlenségének és szuverenitá­sának védelmében. Emlékez­tetett az 1938 márciusi napok­ra, amikor Hitler megszállta Ausztriát. A Szovjetunió volt az egyetlen nagyhatalom, mely nem ismerte el az Anschlusst, és határozottan elítélte a né­met militaristák agresszív, hó­dító cselekményét. 1945 tavaszán tízezer szov­jet katona és tiszt adta oda éle­tét Ausztria városainak és Bécsnek felszabadításáért. Az osztrák nép tiszteli e hősök emlékét. Erről most ismét meggyőződtünk, amikor felke­restük a szovjet hősök virá­gokkal borított sírját. A szovjet kormányfő a kö­vetkezőkben hangsúlyozta, hogy a két nép kapcsolatainak, az osztrák és a szovjet mun­kások kapcsolatainak bővítése igen nagy jelentőségű. Minél jobban megismerjük egymást — mondotta —, annál gyor­sabban sikerül megteremteni minden országban a dolgozó hép sok milliós hadseregének akcióegységét. Biztosíthatom önöket, elv­társak, hogy a szovjet szak- szervezetek örülnének, ha bő- vítenénk szakszervezeti kül­döttségek kölcsönös cseréjét. Fejlesztenénk kapcsolatainkat, gyakrabban találkoznánk és megvitatnánk a bennünket ér­deklő kérdéseket. Nyíltan és őszintén kijelent­jük — folytatta Hruscsov —, hogy egyáltalán nem szándé­kunk önökre kényszeríteni a kommunista ideológiát, bár az a véleményünk, hogy a kom­munizmus a legigazságosabb, a legjobb társadalmi rendszer. Mély meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb minden ember meggyőződik a kommunizmus győzelmének elkerülhetetlen­ségéről, megérti, hogy a kom­munista rendszer a leghaladot- tabb, a legemberségesebb rend­szer. Csak ez a rendszer biz­tosíthatja az ember anyagi és szellemi igényeinek kielégíté­sét. Hruscsov a továbbiakban a szovjet szakszervezetekről be­szélt, elmondotta, hogy a szov­jet szakszervezetekhez körül­belül ötvenöt millió dolgozó tartozik. A szovjet szakszerve­zetek rendkívül nagy szerepet töltenek be az állam életében. A gyári, az üzemi és a he­lyi szakszervezeti bizottságok fontos jogokkal rendelkeznek. Meghallgatják például a vál­lalatvezetők beszámolóját a termelési tervek és a kollektív szerződések teljesítéséről, meg­követelik a vállalatok igazga­tójától, hogy javítsák ki a szakszervezetek által feltárt hibákat. A szovjet szakszervezetek el­lenőrzik a munkaügyi törvé­nyek végrehajtását, a munka- védelmi szabályok betartását; Külön szakszervezeti műszaki felügyelők működnek és joguk van megfelelő rendelkezéseket kiadni odáig menően, hogy át­menetileg bezárhatnak egész üzemrészeket, műhelyeket, sőt vállalatokat, ha kiderül, hogy az lottani munkakörülmények a munkások egészségét veszé­lyeztetik. A szakszervezeti bizottságok hozzájárulása nélkül egyetlen munkást vagy alkalmazottat sem lehet elbocsátani. Szakszervezeteink nagy sze­repet játszanak a társadalom­biztosításban. A szakszerveze­tek hatalmas összegeket fordí­tanak társadalombiztosításra, csupán az idén hetven milliárd rubelt. Vállalatainknál állandó ter­melési tanácsokat létesítettünk, amelyeknek tagjait a vállalati dolgozók közgyűlése választja meg. E tanácsok értekezletein megvitatják a vállalat mun­kájának legfontosabb problé­máit, a munkaszervezés, a bé­rezés, a normák, az új techni­ka, az automatizálás, a gépesí­tés kérdéseit stb. Mint láthat­ják, országunkban a munkások közvetlenül beleszólnak a vál­lalat életébe, befolyásuk van a fontos termelési kérdések el­döntésébe. Ebben világosan megmutatkozik pártunk lenini irányvonala, amelynek lényege az, hogy fokozatosan egyre több fontos állami funkciót kell átadni a szakszervezetek­nek és más társadalmi szerve­zeteknek. A szovjet kormányfő ezzel kapcsolatban kifért arra a nyugati érvelésre, hogy »mind. ez szép, de a szovjet szakszer­vezetek nem szerveznek sztráj­kokat, tehát — úgymond — nem tudják amúgy igazában megvédeni a munkások érde­keit«, megmagyarázta, hogy miért nincs szükség sztrájkra a szocialista társadalomban, ahol nincsenek engesztelhetetlen el­lentétek az osztályok között; ahol a dolgozók az ország urai, a dolgozók igazgatják az államot. Miért is sztrájkolnának a dolgozóink, amikor a kommu­nista párt és a szovjet kor­mány teljességgel támogatja a szakszervezetek munkáját, kö­vetkezetesen védelmezi a dol­gozók érdekeit, — mondotta Hruscsov. Gondol-e sztrájkra a dolgo­zó ember, ha joga van az in­gyenes orvosi ellátásra, a be­tegségi segélyre munkaképes, ségének ideiglenes elvesztése esetén, ha az országban a la­kások millióit építik a dolgo­zóknak. Csupán a hétéves terv. ben városainkban 15 millió la­kást építünk és-a dolgozó em­bernek nálunk nem kell ere­jét meghaladó lakbért fizetnie; hiszen ez a bér a család költ­ségvetésének mindössze 4—5 százalékát teszi ki. A Szovjetunió Legfelső taná­csának legutóbbi ülésszakán olyan törvényeket hoztunk, amelyeket a Szovjetunió dol­gozói új szociális vívmányként (Folytatás a 2. oldalon.) Gazdaság befejezte az árpa aratását. A kaposvári gazda­ságban a 638 hold aratnivaló- nak és Lábodon a 408 holdnak a felét elvégezték. A Kutasi Állami Gazdaságban 290 hold őszi árpából 134 holdat vágtak le. A többi gazdaságban is folyamatosan dolgoznak a kombájnok és az aratógépek. Sokat segítettek a rendre- aratógépék. Utánuk olyan — rendfelszedő felszereléssel eL- látott — kombájnok' mentek, amelyek elcsépelik a gabonát. Ez meggyorsította az aratás ütemét. Az aratással egyidejűleg végzik a kombájinszalma leta- karítását és a tarlóhántást is. A munkákat úgy szervezték meg, hogy a gépeket egy te­rületre összpontosították. Tehát Nagy gonddal a tűzvédelemre a (Tudósítónktól.) A marcali járásban tavaly 33 tűzeset történt, ebből 23 mezőgazdasági jellegű volt. A kár 206 253 forintra rúgott. Igen fontos tehát a nagyarányú tűzvédelmi felkészülés. Annái is inkább fontos ez, mivel az idén a közös szérűk nagyobb veszélyt rejtenek magukban. Először a járási tanács vég­rehajtó bizottsága tárgyalta meg a tűzrendészettel kapcso­latos feladatokat. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek ne egy helyen rakják osztagba a A brigádgyűlések útmutatását követve pótolták a mulasztást Kéthelyen (Tudósítónktól.) Két héttel ezelőtt még úgy úszott, hogy a kéthelyi aranykalász Tsz követni fogja »tavalyi« Boronka és társai ossz példáját. A laza munka- ;gyelem következményeként gyanis a 432 hold kapásnö- ényből mindössze 20—30 hal­at kapáltak meg, a többit a az fojtogatta. — Ez így nem mehet to- ább — határozták el a köz­ég és a tsz vezetői, főképp az Inök, aki egyre határozottabb íagatartást tanúsítva mind agyobb erőfeszítéseket tett, ogy a szövetkezet munkáját 5 llendítse. Első lépésként június 15-én 5 16-án brigádgyűléseket tar- >ttak. Ezeken a meggyőző er­eken kívül igen helyesen be­mentették, hogy éppen a be- vületesen dolgozó tagság ér­ekében nem riadnak vissza kártérítés alkalmazásától »m, A józanabb gondolkozású rigádtagok ezt helyeselve a ezetőség mellé álltak, támo- atták elgondolásait, és segít­ségére voltak a munka meg­szervezésében. Ennek eredmé­nyeképpen napok alatt 80—-100 holddal nőtt a megkapált te­rület, és most már megköny- nyebbülten újságolják, hogy mindössze 10 hold kukorica vallotta kárát a tagság ha­nyagságának, vétkes mulasz­tásának. Ez sem dicsérendő ép­pen, de reméljük, legalább okultak belőle a kéthelyiek. Hasonlóan jártak a rétek ka­szálásával is. Június 16-áig még minden szál fű lábon állt. Jelenleg az utolsó rendeket vágják a 457 holdon, és ebből 250 holdról már be is takarí­tották a szénát. Alaposan felkészültek az aratásra. Gépet nem kapnak, így kézi erővel kezdtek hozzá az őszi árpa levágásához. Az aratnivalót brigádokra bontot­ták le, s név szerint osztották szét a tagok között a területe­ket. Egy kaszaerőre mindössze 4,5 kth jut. Remélhető, hogy minden zökkenő nélkül meg­birkóznak vele. készültek fel marcali járásban gabonát, így a károsodás ve­szélye . jelentősen csökken. El­határozták továbbá, hogy tűz­védelmi bizottságot és kornp- lexbrigádot alakítanak. Az előbbi feladata a tűzvédelmi munkák irányítása, az utóbbié az ezekkel kapcsolatos rendele. tek, szabályok megtartásának ellenőrzése. A komplexbrigád már több ellenőrzést tartott a járásban. Tapasztalatai szerint a taná­csok és a termelőszövetkezetek a tavalyinál nagyobb gonddal készültek fel a tűzvédelemre. Természetesen olyan községek is akadtak, amelyek a tavalyi gyakorlatukhoz hasonlóan fő­képp a készültségi szolgálat megszervezését hanyagolták el. Somogyszentpálon, Pusztaková. csiban, Hosszúvízen pé'dául csak a komplexbrigád hely­színi utasítására voltak haj­landók e fontos intézkedéseket foganatosítani, és a különböző szolgálatokat az előírásoknak megfelelően megszervezni. Sikeres gáz- és olajkutatás az Alföldön Három évvel ezelőtt a Kőolaj­ipari tröszt megkezdte a nagy­alföldi rendszeres kutatásokat. Ér­demes volt az Alföldön kutatni, mert egyes vidékein olyan nagy földgáz- és olajkincs van, hogy ki­aknázása bőven megtéríti a befek­tetett pénzt és fáradságot. Három fő kutatási központ ala­kult ki: Hajdúszoboszló, Puszta- földvár és Battonya térségében. De a nagykőrösi és a szan' ^ s- si kutatások is sikeresek voltak Ezeken a vidékeken már csak a csővezetékek és a többi szükséges berendezés kiépítése van hátra, hogy megkezdődhessék a földgáz, valamint az olaj nagyüzemi kiter­melése, felhasználása. A dél-alföldi fúrások általában sikeresek voltak. Az első negyed­évben befejezett tizenhét fúrás kö­zül három olajat, kilenc gázt ho­zott felszínre. A kutatási eredmény az egész Nagy-Alföldön 70,5 százalékos volt az év első negyedében. (MTI) Iparunk büszkesége, a Dunai Vasmű. (Riport a 4. oldalon^ ,A kommunizmus a legigazságosabb, a legjobb társadalmi rendszer"

Next

/
Thumbnails
Contents