Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

Kedd, 1960. június 14* s fOMOGYI NÉPLAP Mindent helyrehoznak az idén A múlt évi attalai állapo­tokkal nemrégiben foglalkozott a Somogyi Néplap. Megírtuk, hogy az akkori vezetők ha­nyagsága, sikkasztása, csalá­sa 700 ezer forinttal károsítot­ta meg a közös gazdaságot. Az attalai emberek nem felejtet­ték el az elmúlt esztendőt, s mindannyian keserűen érzik hatását. * * * Félig kész hídon jutunk el kertészetükbe, ahol vagy. húsz asszony húzza a kapát, irtja a gyomot Magyar Pista bácsi kertésszel az élen. Vikár Fe- rencnét, Céh Jánosnét, Varga Józsefnét, Király Vendelnét és még több asszonyt úgy mutat be Horváth Ferenc. párttitkár, mint a legszorgalmasabbakat. Nagy igyekezettel dolgoznak. Fel se néznek, de egy mondat kell csupán, csak ennyi: — Jó munkát! — máris átszakad a zsilip, s ránk zúdítják sérel­meik zuhatagát.. — Nem kapunk előleget! So­kunknak tavalyról is van még követelésünk. — Naponta itt vagyunk, dol­gozunk rendesen, s nem tudjuk, hogy lesz-e eredménye. A rázós szekér döcög, velünk. Jól fejlett, egyenletes búzatáb­lákat, tavaszi árpákat, tisztára kapált kukoricaföldeket látunk kétoldalt. A Március 21. Tsz- ben minden növény gondosan ápolt, öröm széjj eltekinteni a határban. Csakhamar az alsó­szegi brigád 86 holdas kaszáló­jához érkezünk. Nyirő Ferenc brigádvezető, Visnyei Imre, Fe­hér Mihály éppen kaszájukat élesítik. A többiek tempósan .vágják a rendet. Az izmok megfeszülnek, suhan a kasza. A tűző nap mintha minden energiáját ide záporozná, ke­mence forróságot árasztva szét. — Eső lesz — mondja a ko­csis az eget kémlelve. A lovak megtorpannak. Ifjú Csullag János megindula a be­szélgetést — Tavaly negyedmagammal dolgoztam a szövetkezetben. Hétszáz munkaegységet szer­zett a család. Még a múlt év­ről is jár több mint négyezer forint. Mi is keservesen kín- lódjuk annak a néhány ember­nek a lelkiismeretlenségét. No de legalább megérdemelt he­lyükön ülnek. Sorban állnak meg a ka­szások, s mondják el panaszai­kat még egyszer. Valami kis remény azért ott bujkál sza­vaik mögött. — Majd helyre­hozunk mindent az idén! Azért, dolgozunk. A nehéz, fárasztó munka ve­rejtéke ott csillog homloku­kon. A következő brigád kaszásai­hoz is a megszokott üdvözlés­sel lépnek a vezetők. — Jó munkát, emberek! — Részük- legyen benne — így adja a feleletet Földvári Péter. Fazekas István, a Ka­posvári Járási Tanács Mező- gazdasági Osztályának munka­’ társa máris elkéri tőle a ka­szát. Nem sokat gondolkodik, hanem kezdi ott, ahol a másik abba hagyta. Kritikus szemmel figyelik mupkáját. — Igaz, hogy pont a legrosz- szabb kasza került hozzá, de azért vágja derekasan — mondják. Tóth Károly helyett a mező­gazdász, Majer Lajos kaszál. Nem sokáig, mert nagy a ha­tár, indulni, kell tovább. Egy erélyes hang azért elér bennünket: — Józsi, miért nem hoztatok egy kis jégbe hű­tött sört nekünk? — Félek, hogy megfájdul a torkotok, nagyon kimelegedte­tek — felel élcelődve az elnök. A majorba érünk, ötven fé­rőhelyes magtárpadlásos te­hénistálló épül itt nagyrészt állami hitelből, 15 százalékban saját erőből. Csak ebben a ma­jorban 52 növendékmarha, 12 hízóbika van a szövetkezet 160 szarvasmarhái ából. Elégedet­tek a vezetők az állatállomány­nyal, hiszen szí í a jószág, és nagy jövedelmet ígér. Jól táp­lált a 200 malac és a 26 koca is. Most ad nekik enni Király János. Amott szénakazlat rak­nak Tóth Imre, Juhász József és a többiek. Nyolc méter ma­gasságból néznek le ránk. Sötét felhők gyülekeznek, mikor a Szili úti dűlőben oda­érünk a 152 holdas kukorica­táblához. Ameddig a szem el­lát, kukorica egy tagban. Az egész táblán elszórtan renge­teg asszony, férfi, gyerek dol­gozik szorgalmasan. Két hold­nál is többet mértek ki egy- egy családra. Parrag Jánosné iszik egyet a fonott korsóból, és szalad vissza, hogy elérje férjét a kapálásban. Nagy cseppekben megered az eső. Várták már. A közeli pin­cékhez igyekeznek fedél alá az emberek. A korai riadalmat a zöld fűvön lepihenők uzsonná­ja követi. Előkerülnek a son­kák, fehér cipók, piskóták. De konzervet is látni... * * * Panaszkodnak a múltra, de nagy szorgalommal dolgoztak az attalaiak. Tud'ják, hogy ez­után már csak könnyebb le­het. Az adósságot kifizették. A tagok többsége megértette, hogy úgy lesz végre rend, ha kitartóan dolgoznak. Szépek a vetések, igen jó termés várha­tó. Nincs ok az elkeseredésre. A tavalyi hibákat hamarosan kijavítják. Minden remény megvan arra, hogy az új veze­tők helyes' irányításával, a ta­gok becsületes munkájával az idei évet már nyereséggel zár­ja az attalai Március 21. Ter­melőszövetkezet. Merényi Károlyné Kielégítő a megye gyógyszerellátása — állapította meg a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A Sbmogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság gyógyszeré­szek, orvosok bevonásával megvizsgálta a megye gyógy­szerellátásának helyzetét. A Gyógyszertár Vállalat Köz­pontjában tartott ellenőrzés során megállapították: jó a megye gyógyszerellátása. A bizottság több hibát is talált, s javaslatot tett kijavításukra. . * * * 37 millió ' forint é:dékű gyógyszer fogyott el tavaly megyénkben. A betegek érdeke megköveteli, hogy a gyógyszer- tárak vezetői előre tudják, mi­Szerencsés durrdefekt A Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat FB 38-45-ös rendszámú pótkocsis teherautója Pápa felé tart. Élőállat, 40 hízott sertés a Szállítmány. Bakonyjákó és Tapolcafő között egy kisebb kanyarban, lejtőn lefelé haladva Pintér Ferenc gépkocsivezető hirtelen arra lesz figyelmes, hogy az autó nagy lendülettel az árok felé tart: kilyukadt a jobb első kqrék gumija. — Vigyázz!!! — kiáltja, torkaszakadtából a sofőr, hogy meghallja Ihász József kocsikísérő. Nem veszti el lélek­jelenlétét, ráfekszik a volánra, minden erejét összeszedve görcsösen szorítja a kormánykereket. »Se az árokba, se az út baloldalára« — ezt dobolja agya. Autóbusz jön szembe, lát­szik, tele van utasokkal. Észnél kell lenni, hogy emberéletben semmi esetre se essék kár, s a kocsi, a szállítmány a lehető legkisebb sérülést szenvedje. Drámai pillanatok. Egy kerékvető kiment a helyéből, mintha ott sem lett volna. A kocsi a másodikon is átlibben, de a pótkocsi elakad: leszakad a ráfutó fék rúdja, két kerék, csúszik, s az utánfutó oldalra dől. Ránt a motor, átlibben a másik oldalára a pótkocsi, s szerencsére végre megáll az autó. A pótkocsiról a sertések leugrálnak, egynek azonban kést kell adni. Más jelentősebb kárnak nincs jele. A sofőr még mindig dermedten ül, ujjai mintha hozzánőttek volna a vo­lánhoz. Miért kapott — szerencsére szerencsés végű — durrde­fektet az első kerék? Mert nem megfelelő volt a gumi. Az­óta — s így van rendjén — új gumikon gördül ez a teher­autó. A defektet ugyanis el lehet feledni, de tanulságaira em­lékezni kell — az érdekelteknek is, másoknak is. K. J. A. szerkesztőség postájából Miért nem használják fel a helyszínen található anyagot? A gyékényes! vasútállomá­son nagy mennyiségű salak halmozódik fel, s ezt a MÁV köbméterenként 3 forintért ér­tékesíti. Ennek ellenére a So­mogy megyei Építőipari Válla­lat — amely a gyékényesi Már­cius 15. Tsz-nek istállót épít — a, szükséges salakot az Óbudai Gázgyártól vásárolta meg. Vé­telárát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a három vagon salak szállítási költsége 4485 forint. Ezt megelőzően két vagon különleges homokot is szállí­tottak az építkezéshez Mo­hácsról, noha a tsz-nek saját homokbányája van, s erről tá­jékoztattuk is az építő vállala­tot. Jó lenne, ha az illetékesek jobban utánanéznének a hely­színen található anyagoknak, s akkor országszerte több száz­ezer forintot megtakaríthat­nának a népgazdaságnak. Németh József a gyékényesi Március 15. Tsz elnöke. lyen gyógyszerből mennyit igényelhetnek. Az eddigi gya­korlat szerint, ha a ritkább or­vosság hónap közben elfogyott, hiába rendeltek utána, nem kaptak, még ha volt is a köz­ponti raktárban. Ezen a mód­szeren a betegek érdekében változtatni kell, s a hónap köz­ben kifogyott, pótlólag kért gyógyszert is ki kell adni. * * * Több gyógyszertárnak és ma­gának a központnak is van­nak olyan alapanyagai, amiket már nem használnak. Ugyanis a belőlük készített gyógyszere­ket már nem keresi^. Helyes lenne, ha ezeket az anyagokat összegyűjtenék, és központilag hasznosíthatnák. A Gyógyszer- tár Vállalatnak — a helyi'ta­nácsokkal egyetértésben — né­hány gyógyszertár raktározási problémáját is meg kell olda­nia. Szárszón, Balatonszent- györgyön, Segesden, Siófokon, Nemesviden igen rossz a gyógy­szerek tárolása. Segesden pél­dául, noha 1954-ben 200 ezer forint költséggel rendbehozták a gyógyszeretárat, a gyógysze­rész mégis lakásán kénytelen az orvosságokat tárolni, mert a raktár dohos, nedves. * * * Az ellenőrzések és a próba- vásárlások tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy néhány gyógyszerész szakmai, illetve politikai nevelésére az eddigi­nél nagyobb gondot kell fordí­tani. Az ádándi és a balaton- kiliti gyógyszertárban a népi ellenőr által leadott vényre a patikus nem adta ki a gyógy­szert azzal, hogy nem isme­ri (!?), s nem tudja elkészíte­ni. A nemesdédi gyógyszerész csak másnapra vállalta az or­vosság elkészítését (!). .Szár­szón a felírt és készítendő gyógyszer helyett olcsóbb, kész gyógyszert szolgáltak ki. Len­gyeltótiban a népi ellenőr ál­tal bemutatott vény aláírása­kor az orvos üzent a gyógy­szerésznek: ellenőrzés van, vi­gyázzon. Mi szükség volt er­re? A szentgyörgyi gyógyszer- tár még 17 óra 10 perckor is zárva volt, pedig már 15 óra 30-kor ki kellett volna nyitnia. * * * Több helyen hiányosnak ta­lálták a községi kézi gyógyszer- tárakat. A Gyógyszertár Válla­lat központjában zsúfolt volt a raktár, tűzveszélyesen tárol­ták a kötszert. A kiküldött gyógyszer csomagolása, szállí­tása azonban gyors, pontos, mennyiségileg, minőségileg kl« fogástalan. * * * A kaposvári és a marcali kórházban az előirányzottnál több értékű gyógyszert hasz­náltak fel. A bizottság megál­lapította, hogy ez részben in­dokolt volt, a betegek érdeke követelte meg. Részben azon­ban annak is következményei hogy egyre inkább keresik a drága külföldi gyógyszereket. Ez arra kell figyelmeztesse az illetékAeket, hogy ellenőriz­zék: csakis akkor vegyék igénybe a drága, külföldi gyógyszereket, ha nincs meg­felelő hatású hazai. (Ezt egyéb­ként miniszteri rendelet is elő­írja.) Mindkét kórházban pon­tosan vezetik a gyógyszerfel­használás nyilvántartását. Kü­lönösen mintaszerű ez a ka­posvári kórház szülészetén, nő­gyógyászatán. A gyógyszerek tárolása (kanalas orvosság) igen példás a kaposvári kór­ház belgyógyászatán. Nem mondható el ugyanez a marcali kórházról, ugyanis sok javíta­nivaló akad a gyógyszerek tá­rolásában. * » * » Helyes volt, hogy a népi el­lenőrzés megvizsgálta me­gyénk gyógyszerellátásának helyzetét. A vizsgálatba bevont szakemberek és a népi ellen­őrök lelkiismeretes munkája nyomán szerzett tapasztalatok­nak, a gyógyszertárak vezetői javaslatának hasznosításával még jobbá válhat a gyógyszer- ellátás. Működjék együtt a Gyógyszertár Vállalat központ­ja a gyártó üzemekkel, és ak­kor nem lesz hiány a hazai anyagokból készített gyógysze­rekből. Az új gyógyszereket forgalomba hozataluk előtt is­mertessék az orvosokkal, gyógyszerészekkel. 3—6—9-es csomagolásban készítsék el az orvosságokat, így jelentős meg­takarítást érhetnek el, ugyanis nem lesz maradék, amit a be­tegek eldobnak. A dobozolt or­vosságok egyik oldalára nyom­janak gyári szignatúrát, mely­re a gyógyszerésznek csak az adagolást kell ráírnia. A Népi Ellenőrzési Bizottság egyebek között javasolta, hogy az orvo­sok a rendelet szerint állítsák ki a vényeket. A gyógyszertá­rak felbontatlanul tárolják az alapanyagokat, s csak haszná­latkor vizsgálják meg. Így könnyebb a továbbításuk. E javaslatok megvalósítása bizonnyal megjavítja a gyógy­szertárak munkáját. Szalai László 11 NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Május 14-én, a Közép-somo­gyi Állami Erdőgazdaság juta­lomként 11 napos társas uta­zásra küldött a Román Nép- köztársaságba. Budapestről in­dultunk egy Ikarusz 55-ös autó­busszal. Mint ilyenkor lenni szo­kott, a határ átlépése várako­zásteli izgalmat jelentett. Az új látnivalók, az új élmények azonban csakhamar legyőzték ezt a különös érzést. Utunk első állomása Nagy­várad volt. Feltűnt, hogy a vá­ros peremén gomba módra nőnek az új lakások. A dolgo­zókkal beszélgetve megtudtuk, hogy a diákok és a gyári mun­kások társadalmi munkában igen sokat segítenek az, építke­zésnél. A. város melletti Már­cius 6. fürdő megtekintésekor például több száz diák dolgo­zott egy 5000 személyes úszó­medence alapozási munkála­tainál. A régi egyetemi város, Ko­lozsvár határában ellátogat­tunk a Palocsay Rudolf állami díjas biológus vezette Kerté­szeti és Szőlészeti Kísérleti In­tézetbe. Itt kapott helyet a gyümölcs-, a zöldségtermeszté­si, a virágkertészeti, a növény- védelmi és a bio- és agroké­miai laboratórium. A legna­gyobb elismerési az üvegházak Váltották ki belőlünk. A pom­pás szekfúk, hortenziák és ró­zsák csodálatba ejtik a nézőt. Most értettük meg igazán, hogy a május elsején Triest- ben megrendezett nemzetközi virágkiállításon miért nyert a Román Népköztársaság díszok­levelet és aranyérmet. A mesés látványt nyújtó Fogarasi-havasdk között utazva érkeztünk Brassóba. Ez a vá­ros Romá.nia Sztálinvárosa. Igen örültünk, hogy megláto­gathattuk az erdőmémöki fő­iskolát. (A társaság 40 száza­léka ugyanis erdész volt. Az is figyelemre méltó, hogy az or­szág területének 26,6 százaléka erdő. Hasznos dolgokat hallot­tunk a főiskola igazgatójától a a Pele-kastély, mely 28 évig épült. A múzeummá alakított kastély 260 helyiségéből az idő rövidsége miatt mindössze 27-et tekintettünk meg. A kor- dovai bőr- és olasz tapiszéria- fal, a selyemszálból szőtt fran­cia szőnyeg, a velencei kristá­lyok, a márvány galéria, a fran­cia-török szalonok selyempia- fon-kiképzései, a fogadótérem mazik, így az elmúlt évben ünnepelték a város fennállásá­nak 500. évfordulóját. A fel- szabadulás után a régi telepü­léseket lebontották, és helyet­tük új munkásnegyedeket épí­tettek. Az utóbbi években a fő­város igen gyorsan fejlődött. Bukarest képe olyan rohamo­san változik, hogy a városné­zés alkalmával' kísérőnk, Bar­csa elvlársnő is meglepődött, mondván: »Bukaresti vagyok, de némely helyen nem ismerek rá a városra«. Az új háztömbö­ket, a blokkokat — ahogyan a bukarestiek nevezik — az egyszerűség, a derűs szín és a sok erkély jellemzi. A Köztár­saság téren például beépített bútorokkal látták el a házakat, úgyhogy az új lakókat a leg­korszerűbb berendezésű lakás várta. Nagy kedvezmény, hogy a bútorok árát három év alatt kell- kifizetni. Nagyvárad. A Sebes-Kőrös hídja. román erdészek és erdőmérnö­kök képzéséről, az erdőgazda­ságok szervezett felépítéséről, s legalább ugyanekkora érdeklő­déssel néztük meg nagyszerű rovar- és állatgyűjteményüket., Sztálinvárosból Predeal—Si- naián át utaztunk keresztül a Déli-Kárpátokon. Tekintetün­ket nem tudtuk levenni a me­sés szépségű tájról. A vidék tele szállodával, szanatórium­mal és turistahazzal. Sinaián van az egykori királyi nyaraló, Városrészei Bukarestben. A kis földszintes házakat a város minden részén lebontás­ra ítélték, helyettük új ház­tömböket építenek. A főváros­ban igen sok a rózsákkal sze­gélyezett sétány és a park. Az új városrendezési terv alapján aranyozott gipszmintája, a dió és hársfa-faragásos bútorok, a német kastélyokat ábrázoló festmények látványa egyaránt szép emlékként vésődött be­lénk. Bukarest felé' utazva átmen­tünk a fcőolajfinomító-ipar központján, Ploestin. Utazá­sunk hatodik napján érkeztünk Bukarestbe. Az ország főváro­sa nevét a XIV. században egy Bukur nevű ■ juhásztól kapta. Az első okirat 1459-ből szár­Bukarest, A Köztársaság téri új lakóépületek. újabb parkokat és zöldöveze­teket létesítenek. Bukarestből visszafelé jövet megtekintettük Déva várát, és pár, órát töltöttünk Temesvá­ron. Tizenegy napos romániai tartózkodásunk alatt meggyő­ződhettünk' a szomszédos népi demokratikus ország hatalmas ejládéséről. Ottlétünk alatt ózták nyilvánosságra a Ró­ván Munkáspárt 111. kongresz. 'ZHsának irányelveit az 1960— 5. évi népgazdaságfejlesztési érvről és a távlati gazdasági rogrxm’ól. A hatéves terv fő •Ija az iparosítás folytatása, nehézipar elsődleges fejlesz- 'se, a mezőgazdaság szocialis- i átszervezésének befejezése. t hatéves terv teljesítésével a emzéti jövedelem 1,7—1,8- 'orosára emelkedik az 19:>9. vinek. Gazdag tapasztalatokkal és lejthetetlen élményekkel tér- ‘ünk haza. Varéra János erdöraémcls.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents