Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

Die Hem es oiiefet a nyári A tudás hatalom Minden szülő igyekszik gyer­mekének többet nyújtani, mint amennyi neki magának jutott. Ez természetes. Mindenki sze­retné látni, hogy gyermeke jobban és könnyebben boldo­gul az életben, mint ahogyan neki erre alkalma volt. De szá­molni kell gyermekünk képes­ségeivel is, és nem szabad elé­je nagyobb célt kitűzni, mint amennyinek elérésére ereje van. Nem azért kell taníttat­nunk gyermekünket, mert vég­zettségre, papírra van szüksé­ge, hanem azért, mert meg kell értetnünk azt, hogy a nagyobb tudás, a nagyobb tárgyismeret nagyobb körben való gondol­kodásra képesíti. Másképpen látja az életet az az ember, aki az élet megnyil­vánulásainak különböző jelen­ségeit ismert fogalmakhoz tud­ja kapcsolni. A művelt ember másképpen látja a jelenségek közötti 1 összefüggéseket, és könnyebben észreveszi az egyes jelenségeket is. Fel tudja fogni az élet szépségét. Nem robotot lát a munkában, hanem a mun­kafolyamat szépsége is kitárul előtte. A művelt ember nem egyirányú. Több pálya közötti választás lehetősége is nyitva áll előtte. A maga munkaterü­letén éppen műveltsége alap­ján alkotni tud, és a rábízott munkát nemcsak gépszerűen végzi. A művelt ember élete színesebb. Nemcsak a létfenn­tartás életének vezérfonala, ha­nem kitárult érdeklődési köre miatt az élet adta lehetősége­ket jobban ki tudja használni. Milyen másképpen nézi a gé­peket az az ember, aki a fizi­kai alapfogalmakkal tisztában NYÁRI HAJÁPOLÁS Nyáron, amikor többet van szabadon a haj, nap és szél egyaránt szárítja. A mezei munka, a napozás, a strand ugyancsak a helytelenül ápolt haj ellensége. Azt mondjuk, hogy a levegő jót tesz a haj­nak. Hogyan értelmezzük ezt a látszólagos ellentmondást? Ahogy a bőrnek is csak ak­kor tesz jót a levegő, ha az esetleges ártalmak ellen meg­felelőképpen védjük, a hajat is gondoznunk kellene — holott ezt általában a fodrászra bíz­zák a nők. Nyaralás közben vagy olyan helyen, ahol nincs női fodrász, mégis okosan kell bánnunk a hajunkkal. Legjobb rövidre vágatni, mert a rövid hajból készülnek a legköny- nyebben kezelhető, divatos hajviseletek. Mosni is köny- nyebb a rövid hajat. Mosás­hoz úgynevezett olaj-shampont használjunk, amelyen rajta van, hogy alkálimentes. Lú­gos, szappanos anyag nem al­kalmas hajápolásra! Szárit, korpát okoz! Mosás után, a hullámok be­igazítása előtt — vagy akár fésülés előtt —, ha időközben úgy látjuk, kiszáradt a haj, krémezzük át illatszerboltban kapható haj krémmel. Borsónyit teszünk belőle a tenyerünkre, s azzal átdörzsöljük a nedves hajvégeket. (Strandolás után sem árt egy kis krém a haj­nak.) Nagyobb porártalomtól, munka közben — akár mezőn, akár üzemben vagy háztartás­ban — kendővel szorosan le­kötve óvjuk a hajat. Inkább erősítsük meg a legfontosabb hullámokat egy-egy csattal vagy fésűvel; de azért, hogy frizuránk ép maradjon, ne koc­káztassuk a nagyon ártalmas por behatolását. Semmi sem ártalmasabb a piszoknál, s na­ponta mégsem lehet hajat mos­ni! A strandon is — különösen a festett vagy nagyon száraz ha­jú nők — jól teszik, ha a most úgyis nagyon divatos kendő­vel vagy kalappal védekeznek a nap ellen. Félárnyékban azonban legyünk minél többet hajadonfőtt! van! Milyen másképpen főz az az asszony, aki némi jártassá­got szerzett a kémiában vagy a biológiában! Mennyivel job­ban értékeli az az ember tár­sadalmi életünk alakulását, aki történelmi' és gazdasági alap­ismeretékkel rendelkezik. A ma műveltsége nemcsak a régi tudományok és művésze­tek felismerésére és lefekteté­sére szorítkozik. Ma nem elég az, hogy valaki egy irányban képes jól gondolkozni, de azon­kívül semmihez sem ért. Aa> elméleti tudás egymagában ma már nem sokat ér. A gyakorlat és elmélet egysége ma a mű­veltség alapja. Rá kell szoktatnunk gyerme­keinket arra, hogy minden iránt érdeklődjenele, és ne saj­nálják a fáradságot, igyekezze­nek tudásukat az iskolán kívül is gyarapítani. Ne elégedjenek meg a tankönyvvel és a tanár magyarázatával, hanem igye­kezzenek maguk is egy-egy te­rületen tájékozódni. A kulturális felemelkedés nem azt jelenti, hogy minden­kinek egyetemet kell végeznie, és mindenki orvos, ügyvéd vagy gyógyszerész legyen. A kulturális felemelkedés azt je­lenti, hogy a legegyszerűbb munkafolyamatokat is körülte­kintéssel végezzük, hogy az élet sok területén jártas le­gyen minden ember. Hogy a szellemi és fizikai dolgozó kö­zött ne legyen műveltségbeli különbség, hogy a szellemi jut­tatásokból mindenki egyfor­mán vehesse ki részét. Hogy ne legyen senkinek se gátlása azért, mert másféle munkát végez, mint a másik ember, vagy azért, mert nem érti meg mindazt, amiről társai beszél­nek körülötte. A tudás megszerzéséért ta­níttassuk gyermekeinket, és a tudás megszerzéséért tanuljunk mi magunk is. Vert csipkére emlékeztető minta A térítőt a középső körön kezd­jük hétláncszemes, négypáleís sza­laggal. A huszonnegyedik iv elké­szültével a szalagot összevarrjuk. A belső pikós csillagot a középen külön kezdjük, 5 láncszem után 15 láncszemes pikót készítünk, majd újra 5 láncszem következik. 1 rö­vidpálcával összefogunk 3 ívet. 5 láncszemmel visszafordulunk. A következő pikót a már elkészített pikóhoz kapcsoljuk, majd 10 lánc­szemmel folytatjuk munkánkat. Pikó következik, majd 5 láncszem­mel ismét 3 ivet fogunk össze. Ha már a nyolcadik pikós póklábat is elkészítettük, a középen 1-1 rá- hajtással áthurkoljuk a tízláncsze­mes ívek közepét, és az utolsó után egyszerre húzzuk át a nyolc szemet, majd 1 rövidpálcával az egészet összefogjuk. P1KOS RÁCS Két egymás után következő sor­ban készítjük él a rácsot minden második ívhez kapcsolva, 5 lánc­szem, 1 pikó, 10 láncszem, 1 pikó, 5 láncszem és 1 rövidpálca válta­koznak. A második pikós sort az elsőhöz úgy kapcsoljuk, hogy a pikókat is összefogjuk, és a lánc- íveket is az előző sorhoz kapcsol­juk 1—1 rövidpálcával. Az idei nyári férfidivatra ál­talánosságban a legjellemzőbb a puha kidolgozás. Egyébként e férfiak is hátat fordítottak a légi, konzervatív elveknek, és Igyekeznek kényelmesen és le­zseren öltözködni. Nagy vál­tozás történt a nyári öltönyök­nek mind anyagában, mind formájában. A zakók meghosz­szabbodtak, de azért nem hosz- szúak. Az elegánsabb zakók karcsúsítottak, a sportosabb jellegűek pedig az egyenes vo­nalhoz állnak közelebb. A nyá­ri ing-zakó igen kellemes vi­selet, mivel lezser szabású, és kidolgozása meglehetősen szel- lős, könnyen mosható és va­salható. Hosszú nadrághoz is, és sorthoz is hordható. Az anyagok a nyári idénynek megfelelően laza, levegős len- shantungok, sima, csíkos és noppos változata, a kockás ze- fír és a különböző könnyű mű­szál anyagok divatosak, eléggé merész szín-összeállításokban. Egyszínű vászoning homokszin- ben, tűzés díszítéssel. Kockás zeflr anyagból is megvarrható. Noppos, tweed hatású lenvá­szon, inghatású, puhán dolgo­zott zakó. Csíkos vászonból készült Sorthoz is viselhető. ing. Mindentudó konyhagépek A magyar háztartási gépgyártás rohamosan fejlődik. Különösen je­lentős lépéssel haladt előre a kony­hagépek gyártása. A szombathelyi gépgyár egyetemes konyhagépet készített. Ez a gép húst darál, zöld­séget aprít, fűszert őröl, lisztet szi­tál. A habverőgép krémet kever, sőt tésztát is dagaszt. Ezeket a gé­peket a gyár nagyobb üzemek, büfék, éttermek részére gyártja majd. Az éttermi konyhákban mű­ködő gépek óránként 150—200 kiló húst darálnak meg. Röviditalokat adagoló készüléket is gyártanak. Ez a készülék pontosan tölti a szükséges mennyiséget. Nagy elő­nye, hogy nincs téves mérés, nincs lehetőség ahhoz, hogy becsapják a vevőt. /fr. A befejező csipkesort a rajzon megjelölt A pontban 15 láncszem­mel kezdjük. Megfordulunk. A negyedik láncszembe 1 egyráhaj- tásos pálcát horgolunk, minden további láncszembe 1—1 pálca ke­rül, hogy 12 pálcánk legyen. Hét- láncszem es ívvel visszafordulunk,! és 3 pálcát horgolunk, az első ésl második ívet a minta szerint pikós ívekhez kapcsoljuk. A har-< madik háromtagúi pálcacsoport* után 7 láncszemmel az előtte lévőf ívbe 1 egyráhajtásos pálcát, 2 lánc­szemet, 1 egyráhajtásos pálcát éí 5 láncszemet horgolunk, amit z kezdő pálcasor második és harma­dik szabad pálcái közé öltünk le] 1 rövid pálcával. 2 rövidpál- $ ca után visszafordulunk, 2 láncszem következik, majd az előző sor ötláncszemes ^ jy ívébe 1 pálca. 2 láncszem, 1 i 1 pálca és 5 láncszem ke­rül. 1 pálcát, 2 láncszemet és 1 pálcát öltünk az előző, sor azonos motívumára. A, másik oldalt szimmetriku-, san ismételjük, de a végén, a hétláncszemes ívbe 3 pál­cát hurkolunk, s a pálcákat, folytatjuk a hármas pálca­sor felett is. 7 lánczemmel fordulunk, 6 pálca fölé újra pálcákat1 horgolunk, de az ötlánc­szemes ívbe újabb 3 pálcá­val szélesítjük a pálcasort.' 5 láncszem után 1 pálca és 2 láncszem ismétlődnek a rajz szerinti elrendezésben. Az utolsó 2 láncszemet a kezdő pálcasor utolsó előtti pálcájához kapcsoljuk 1 rö­vidpálcával, és újabb 2 rö­vidpálca után visszafordu­lunk. Minden második lyuk fö­lé 1 hétláncszemes álló pi­kót készítünk, amelyet 1 _ egyráhajtásos pálcával kap-S A tatva összesen 12 pálcát ké­szítünk, majd elkezdjük második mintát. w Ha 12 mintát elkészítet­tünk, pontosan összevarrjukC a két végét. A szőrmék és gyapjúanyagok veszedelme a ruhamoly már rajzik. Mint isme­retes, ez a kártékony állatka a fiókok repedésein, a nyitva ha­gyott szekrényajtókon nyomban betelepszik, és megkezdi kártevé­sét, rongálja a szőrmét, a gyapjús kelméket. Ott, ahol még nem fi­gyeltek fel rá a háziasszonyok, jó lesz, ha azonnal kiszedik ruhái­kat, meglevegőztetik, átkefélik, és ezután molyirtószerek alkalmazá­sával védik az értékes szőrme­anyagot, ruhaféléket a kártevők­től. Nincs nagyobb bosszúsága a háziasszonynak, mint ha csak ak­kor veszi észre a molylepke beha­tolását lakásába, amikor már lyu­kak hirdetik a ruhán a pusztítást. Meg kell előzni a bajt, és ott, ahol nem szeretik a naftalinszagot — pedig ez igen jó óvszer a molypil­le ellen — egész sorát használhat­ják a háztartási boltokban kap­ható molyirtószereknek. Miben ússzunk, napozzunk? A külföld hóbortosabb für­dőruha-divatában megelevení­ti nagyanyáink korát is. Mu­tatnak kötött modelleket hosz- szú, majdnem térdig érő nad­rággal, lezser szabással, 4—5 cm széles keresztbe csíkos tri­kóból. Láttunk külföldi lap­ban rövid ujjú fekete fürdő­ruhát, elöl magasan zárt nyak­kal, hátul mélyen, egészen mé­lyen, derékon alul kivágva. Ezekről bővebbet nem is szán­dékozunk írni, nem hisszük, hogy akár a külföldi, akár a magyar nők elfogadják azt, hogy a nagy melegben stran­don vagy a Balaton partján könyökig érő ujjas, csípős, gyapjú fürdőruhában óvják de­koltázsukat a naptól — nem is beszélve arról, hogy milyen meleg, ha már nem nedves. A külföldi divatban is akad szép és csinos, de mégis új vo­nalú modell. Divatos a sima, egybeszabott fürdőruha, a váll­pánt kissé szélesebb, és a für­dőruhával egybeszabott, a ki­vágás négyszögletes. A legdivatosabb a színes, tar­ka kockás, pepita vagy pettyes mosóanyagokból készült egy­beszabott fürdőruha. Majdnem minden nőnek előnyösebb, mint a kétrészes. Megemlítjük a nők vágyál­mát: a lastex fürdőruhát. Tele halcsontokkal. Rettenetesen szorít és meleg. És semmi «kunsztot« nem tud, semmivel sem csinál jobb alakot, mint egy jól szabott vászon vagy karton fürdőruha. Legyünk őszinték: nem lehet kellemes az üdülés vagy strandolás, ha alig várjuk, hogy kibújhas­sunk a páncélszerű fürdőruhá­ból, amit legalább olyan jól­esik levetni, mint a tűsarkú ci­pőt. Hazai konfekcióiparunk igen jó megoldást talált: a hátul gumírozott, elöl sima, egybe­szabott modellek ráfeszülnek az alakra, csinosak anélkül, hogy úgy éreznénk, présben vagyunk, s ha megszárad, ép­pen olyan kellemes, mint a vízben. Továbbra is divatosak a szoknyás fürdőruhák fodor díszítéssel. Még annyit a kényelemről, hogy aki nagyon sokat úszik, annak a legalkalmasabb vise­let a sportboltokban kapható úszóruha. Trikóból készül, te­hát nem meleg, és még öt nya­rat is kibír. Mellé vehetünk egy olcsó karton fürdőruhát, és így csinos is, kényelmes is lesz sitrandfelszerelésünk. OOOGOOOOOOOOOCX3OOCXDO©OOOOO©O0<iXD©OOOC)O0OOOi>OO©O©GOOOOO(DGOGGOO©OO GYERMEKEKNEK A ravasz tolvaj ' Német népmese Jegyszer egy gézengúz el- határozta, hogy elköti a szomszéd tehenét. Átkozott ra­vaszul fogott a tervéhez: még virradat előtt belopózott a szomszéd istállójába, elkötötte a jószágot a jászoltól, kihaj­totta, és nagy zajjal zavarta, kergette, mintha meg akarná válaszolt a himpellér —, mert a feleségem mindig összeté­veszti a teheneket a szomszéd- asszonyéval — civakodnak is örökké miatta. Hát ahogy a vásárra érnek, csak nem volt biztos a dolgá­Hogy, hogy nem, a vevő nem talált üres karót, csak azt, amelyiktől a szamarat az imént elkötötték. Visszakötötte hát régi helyére. Odalép a szamár igazi gazdája, elköti a hosszú- fülüt, fogja a kötőfékjét, hogy elvezeti. Hanem a vevő nem ereszti, rángatja, tépi a kabát­fogni. A lármára a szomszéd is ban a tolvaj, jobbnak látta, ha ját, iszonyúan hajbakaptak. A felébredt, kidugta fejét az ab lakon. — Ugyan, szomszéd — szól oda a tolvaj —, gyere már te is, fogjuk meg a tehenemet, beszökött az udvarodba. — A szomszéd nyomban felkelt, elő­jött a házból, segített a tehe­net megfogni. Hanem a tolvaj tartott tőle, hogy a szomszéd rájön a turpisságra, s ezért megkérte, jöjjön wie a vásár­ba. Amikor megvirradt és vilá­csolunk a kezdő szembe. A sor végén az ötláncszemes^ . . , . __ 7 í vbe még 3 Pálcát horgo.&*>sabb lett, a szegény meglo- lunk, és a pálcasoron foiy-0Potf ember nézi-nezi, mustrál­ja a tehenet, és igy szól: Isteni csoda, szomszéd, a 0 kegy elmed tehene hajszálnyi­ra olyan mint az enyém. — Azért is akarom eladni — úgy tesz, mintha dolga volna a városban, a tehenet meg rá­bízta a szomszédjára, hogy ad­ja el lehetőleg borsos áron — ő majd meghálálja a fáradsá­got. A becsapott ember el is adta a tehenet, és odaadta a pénzt a tolvajnak; az elvitte a kocsmába, megette, megitta, hanem mikor a fizetésre került volna a sor, elpárolgott, mint a kámfor, se híre, se hamva. p árizsban járt egyszer ez a gézengúz. Kiment a vásárra, ahol a szamarat vesz­tegetik. Kikereste magának a legszebbéit, felkapott rá, uzs- gyi, elvegyült vele a sokada- lomban, és el is adta méreg­drágán egy ismeretlennek. himpellér, aki csak nemrég ad­ta el a szamarat, a bámészko­dók közé keveredett, és ördögi mulatsága telt benne, hogy ök­lözik, dögönyözik egymást a boldogtalanok a földön. Mula­tott, kacagott, nem is tudta megállni, hogy oda ne kiáltsa: — Üsd, vágd! Ne sajnáld a szamártolvajt! Hanem a szamaras ember a hangjáról felismerte azt, aki­től vette, és elkiáltotta magát: — Ez adta el, fogják meg! M eg is fogták azon nyom­ban a ravaszdi tolvajt, és töm­lőébe vetették. Ott aztán szép sorjában bevallotta minden huncutságát. Meg is büntették érdeme szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents