Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET Vagy illetményföld, vagy háztáji föld *Mekkára lehet a legna­gyobb háztáji földterület, és mennyi földet használhat egy termelőszövetkezeti család?-« Egy kéthelyi levélírónk ezek­kel a kérdésekkel kezdte leve­lét, majd pedig ismertetett két esetet, s azok jogosságára vagy jogtalanságára választ vár. Er­dészeti dolgozókról van szó, akiknek illetményföld jár, de feleségük termelőszövetkezeti, illetve pártoló tag, és ők is kaptak a szövetkezettől háztáji földet. Lehet-e egy családnak ennyi földje? Hogyan fordulhatott elő ez a jogtalanság. Mit mon­danak az illetékesek? Az erdészet mulasztása — Az erdészet nem értesí­tett bennünket arról, hogy ki­nek ad illetményföldet — ezt mondják egybehangzóan Mika Lajos, a termelőszövetkezet el­nöke és Gyutai Istvánná ta­nácstitkár. Ha tudták volna, hogy kik érdekeltek a dologiján, akkor nem mértek volna az erdészeti dolgozóval közös háztartásban élőknek háztájit. Hiszen a■ 7-es törvény 20. paragrafusa vilá­gosan megmondja, hogy a tag v használatában 1600 négyszögöl­nél több föld nem lehet, s ha máshonnan illetményföld jár neki, akkor csak az egyiket veheti igénybe, tehát vagy a háztájit, vagy az illetményföl­det. Kéthelyen, ha lehet, még jobban kell ügyelni ennek a törvénynek a megtartására, mint másutt, hiszen meglehe­tősen kicsi a határ, a népesség­hez viszonyítva kevés a föld. A község vezetői már megtet­ték a lépéseket, hogy az érde­keltektől — saját választásuk­tól függően — az egyik jogcí­men adott földet visszavonják. Helyes, hogy a vezetőség ru­galmasan cselekszik. De bírá­lat illeti mind a marcali erdé­szetet, mind a termelőszövet­kezetet azért, hogy kellő idő­ben nem figyeltek fel, illetve nem értesítették egymást er­ről a körülményről. Az utóla­gos intézkedések mindig bo­nyolultabbak, megszaporítják az induló nagyüzemi gazdaság amúgy is sok gondját. Rendezik a dolgot Nem ismerték a törvényt az erdészeti dolgozók. Természe­tes volt nekik, hogy — mint minden évben — az idén is megkapják az illetményföldet. Mi a véleményük, miután ér­tesültek a törvénytelenségről? — Nem is akartam én ház­táji földet — mondja Berta Sándorné —, beteg ember va­gyok, a szövetkezetbe is csak pártoló tagként léptem be. Ha ez a helyzet, természetesen visszaadom a háztáji földet, csak egy kívánságom van. Pénzért vettem a burgonyát, amit belevetettem, szeretném, ha a szövetkezet ezt valami­lyen formában visszatérítené. — Tudom én, hogy mit je­lent az, "ha valamire törvény van — mondja Békési János. — Ezt a törvényt én nem is­mertem, és senki sem figyel­meztetett rá. Magam fogok bemenni a tsz-irodára, és ren­dezem a dolgot. A két válaszból kiderül, hogy igenis szót lehet érteni az em­berekkel. Ehhez azonban az szükséges, hogy megkapják a kellő felvilágosítást. Nem ár­tana néha a község és a szö­vetkezet vezetőinek elbeszél­getni a tagokkal a 7-es tör­vény főbb rendelkezéseiről. Párttaggyfilésen értékeltük a tavaszi munkák tapasztalatait Pártszervezetünk legutóbbi taggyűlésén termelőszövetke­zetünk, a csurgói Zrínyi Tsz vezetői számot adtak az eddig elvégzett munkákról. A beszámolókból kitűnt, hogy szövet­kezetünk teljesítette tavaszi vetéstervét. A vetés után a tsz vezetősége az összes kapásterületet tagokra bontotta le. A lebontást és a kapásterületek nagyságát a premizálási rendszer bevezetésével együtt ismertette a ve­zetőség. A területek kimérése után a tagság a családtagok bevonásával megkezdte a kapálást, és a taggyűlés időpont­jáig minden esedékes növényápolási munkát elvégeztünk. A növényápolás megszervezésében jó munkát végeztek Varga János somogycsicsói üzemegységvezető, Horváth Já­nos csurgói növénytermelési brigádvezető, Bencsik István, ifj. Lipódi István brigádvezetők. A pártalapszervezet dicsé­retben részesítette őket. A kertészeti dolgozók is jó munkát végeztek. A pártszer­vezet valamennyinket dicséretben részesítette. A dicséretet a kertészet bevételi tervének teljesítésével is kiérdemelték. A kapásterületeknek tagokra való lebontásával és a pre­mizálási rendszer bevezetésével elérjük, hogy a továbbiak­ban is idejében elvégezzük a mezőgazdasági munkákat.' i Balogh József párttitkár. Sok felesleges levélváltást és veszekedést lehetne elkerülni ezzel. Ajándékozhat-e földet a tsz? Ezzel a furcsa kérdéssel is Kéthelyen találkoztunk. Baj­nok Imre körzeti villanyszere­lő közös háztartásban él apó­sával, aki belépett a termelő- szövetkezetbe, s annak rendje és módja szerint megkapta a 800 négyszögöl háztáji földet. Somogyszentpál is Bajnok Imre körzetébe tartozik. Mi­vel a környéken ő az egyetlen szakember, a somogyszentpáli Béke vezetői gyakran megké­rik, hogy a feladatkörén túli apró-cseprő hibákat is javítsa ki. Ennek a kérésnek mindig készségesen eleget tett, még akkor is, ha történetesen mun­kaidő után vagy szombat—va­sárnap hívták Szentpálra. A szövetkezet, hogy jutalmazza ezt az áldozatkészséget, földet ajándékozott a szerelőnek, s azt a nevére írták. Sehogy sem helyeselhető ez. Mint említettük, Bajnok Im­re közös háztartásban él tsz- tag apósával. A rendelkezések szerint a közös háztartásban élők kötelesek a termelőszö­vetkezetbe bevinni földjüket. Tehát a Bajnok Imre nevén lé­vő föld sem maradhatna meg magánkezelésben. Ez azonban csak az egyik szempont. A másik talán még ennél is fon­tosabb. Mi jogon ajándékoz magánembernek a közösség va­gyonából földterületet egy nagyüzemi gazdaság? Erre nincs jogcím, sőt tiltó rendel­kezéseket tartalmaz a szövet­kezeti törvény. Ha Bajnok Im­re dolgozik a szövetkezetnek, akkor találjanak olyan módot a jutalmazására, ami törvé­nyes, és nincs ellentétben a szocialista gazdaság alapvető elveivel. Helyes, ha a szentpá- liak mihamarább helyrehozzák tévedésüket. Vörös Márta A társadalombiztosítás néhány problémájáról Válasz a kálmáncsai Béke Tsz kérdéseire A kálmáncsai Béke Tsz könyvelője, Hil­debrandt András mindenkor igyekszik segíte­ni az embereknek ügyes-bajos dolgaikban. Előfordult azonban, hogy megakad egy-egy kérdésnél, s nem tud kellő felvilágosítással szolgálni. Néhány probléma megoldásához mi is igyekszünk segítséget adni azzal a céllal, hogy a más községekben hasonló gondban le­vőknek is támogatást nyújtsunk. A családtagok és traktorosok SZTK-járulékáról Probléma van a Béke Szövetkezetben akö­rül, hogy mennyi SZTK-járulékot kell fizet­nie a termelőszövetkezeti tagnak — azaz an­nak, aki aláírta a belépési nyilatkozatot —, és mennyit a családtagoknak. E kérdéssel la­punkban már részletesen foglalkoztunk, így összefoglalóan a következőket mondhatjuk: A belépett tag 36 forintot köteles fizetni havon­ta. A bedolgozó családtagnak — ezen érten­dő a tag 16 éven felüli gyermeke — csak 6 forint betegellátást kell fizetnie abban a hó­napban, amikor munkaegységet teljesít. En­nek fejében jogosult kórházi, orvosi és gyógy­szerellátásra. Más a helyzet annál a gépállomási trakto­rosnál, aki a termelőszövetkezetbe tagként be­lépett. Ebben az esetben a szövetkezet révén forintot kell fizetnie, ami 6 forint betegel­látási és 3 forint balesetbiztosítási díjból te­vődik össze. 3 százalékos nyugdíj járulékát a gépállomásnál vonják le. Hogyan jussanak családi pótlékhoz? Nagy Ernő tsz-tag más jellegű problémával küzd. Terebes Istvánnévdl él együtt. Az asz­szonynak első házasságából kettő, második há­zasságából egy gyermeke született. Mindhá­rom 10 éven aluli gyermekről Nagy Ernő gon­doskodik. Az a kérdése, kinek a révén juthat­nak családi pótlékhoz. A megoldás igen egy­szerű: családi pótlékot a gyerekek az után kapnak, aki eltartja őket. Nagy Ernőnek be kell szereznie a kálmáncsai tanácsnál egy igazolást, amely bizonyítja, hogy ő gondosko­dik mindhárom gyerekről. A családi pótlékot azután az SZTK-tól ezzel az igazolással kell kérni. Mitévő legyen a szövetkezet? A szövetkezet egyik tagját sikkasztás miatt másfél évi börtönre ítélték. A tag tehát nem dolgozik, de mivel a nyilvántartásban szerepek SZTK-járulékot fizetni kell utána. Arra nincs mód, hogy -valaki tag maradjon, de járulék- fizetési kötelezettségét egy időre felfüggesz- szék. Ebben a kérdésben a közgyűlésnek van joga dönteni, hogy törlik-e a tagok névsorából az illetőt, s ezzel megszüntetik a kötelezettsé­gét, vagy pedig megtartják tagnak, és utána továbbra is fizetik a járadékot. A másik vitás ügy Kalányos Rudolf esete. Kalányos nem lépett be a szövetkezetbe, de a tsz-tagok sertéseit őrzi. Az a kérdés, milyen és mennyi SZTK-járulékot kell fizetnie. A sertés­pásztor ilyen esetben a fennálló törvények szerint mezőgazdasági biztosított lehet. Utá­na havonta 160 forint mezőgazdasági bélyeget kell vásárolni. Ebből 25 forint terheli Kalá­nyos Rudolfot, a többit pedig azok a termelő­szövetkezeti tagok kötelesek fizetni, akiknek sertéseit őrzi. Társadalmi ügy a megszilárdítás is — ezt tapasztalják a jutaiah A Kaposvári Hűtőipari Vál­lalatnál dolgozom, s annak idején részt vettem a termelő- szövetkezetek szervezésében. Most gyakran Jutába látoga­tok, s elbeszélgetek a termelő- szövetkezet tagjaival. Jellem­ző, hogy mindjobban érdeklőd­nek dolgozó parasztjaink a po­litikai kérdések iránt. Csonka Pali bácsi például azzal for­dult hozzám, mit jelent a munkás—paraszt szövetség. Sokat tettek mind a négyen azért, hogy a szövetkezet szép jószágállománya — a 110 szarvasmarha, a júniusban malacözó 40 koca — minél előbb jó helyen legyen. A szövetkezet növényter­mesztési munkáját a szerve­zettség jellemzi, s ez megmu­tatkozott már a kora tavaszi feladatok végzésekor. 350 hold kukoricájukat most kapálják, 52 hold burgonyájukon pedig _ már végeztek ezzel a teendő­ivel. 35 holdas konyhakertésze- J« tűk irányítója Csenterics Jó- ' zsef kertészeti szakember. Ne­ki és a brigádjába tartozó I] asszonyok jó munkájának kö­j NEM ÉRTEM AZ EMSE- ban körülnéztem, s láttám, nem ben van, nem ártom bele tna-^°"h?tő: h°gy már eL-dtak i REKET, mindenki engem néz. sok időre vihetnek bennünket gam mások dolgába. Csuván'* tonnt ért-eku retket es . ui« —•----——I.J. — ív—. . . 3,1500 fonntert salátát. A mezőgazdasági munkák, Megmagyaráztam neki. Aztán jöttek a kérdések a szövetke­zettel kapcsolatban, nem egy tag a munkaegység jelentősé­géről, a munka elszámolásának módjáról érdeklődött. Ám lássuk csak, milyen eredményeket értek el. Az építkezések előrelendítése cél­jából megszervezték a szövet­kezet építőbrigádját. Tagjai Kaponya Antal, Bencs László, Szabó Imre és Kaponya József. EGY ROZZANT YETŐGÉP ZÖREJEI ij Hát nincs más, szebb látniva- az ismeretlen helyre, mert ló Tab főutcáján? Azt hiszem, szikkad a föld, ilyenkor már nem is szemükkel, hanem fü- a mezőre szoktak bennünket lükkel »vettek észre«. Mit te- húzatni. hetek én arról, hogy zörögnek . rozsdás csöveim, amiknek tar- ŐDTAM A GppALLO­t.nlnrrát „Iránta n* idő vasín- MjS?N, mi lesz velem, nem tuő,ok megismerkedni rövid azt árulom el még, hogy tár­saim falunk kovács , iZrrsz ,, , , -.a kisebb-nagyobb építkezések mca Kalman keze ala kerültek., kívül az irodán Do_ Nem hiszem, hogy a gcvallo-S bai Józse/ elnök> Kisfiú a nagy, kapával m tóláncát elrágta az idő vasfo ga? Persze azzal illett volna kez­denem, hogy bemutatkozom. Vetőgép vagyok, gazdám a za­lai Előre Termelőszövetkezet. Hogy mit keresek Tabon? Nem, nem a járási mezőgazda- sági osztályon vagy — még rá gondolni is rossz — nem a MÉH-telepen akadt dolgom, hanem a gépállomáson »üdül­tem«. Ezt a sorsot azonban ne irigyelje tőlem egyetlen tár­sam se, mert ahogy ide kerül­tem márciusban, ugyanolyan beteg állapotban megyek most vissza. Ügy látom, nem elég érthe tőén zörgők, ezért hát megpró­bálom részletezni bonyodal­maimat, persze a magam nyel­vén. Tudomásom van arról, hogy a kikelet táján értekezlet­re jöttek össze a vezetők Ta­bon. (Nálunk, a gépek társa­dalmában nem honosodott meg ez a gyakorlat.) A megbeszélé­sen arról tanakodtak, ki mi­vel tudja segíteni az új ter­melőszövetkezeteket. A legna­gyobb sikert Ferencz József gépállomási igazgató felszóla­lása aratta. — önkéntes vál­lalás alapján patronáljuk a za­lai termelőszövetkezetet, s rö­videsen megjavítjuk a tsz rossz gépeit — mondta.'Nagy tapsot kapott e bejelentéséért. Több se kellett a mi elnö­künknek, Pék Mátyásnak. Szólt a fogatosoknak, s máris indultak velünk Tabra. Majd­nem elfelejtem zörögni, hogy nem egyedül mentem, hanem négy géptársammoL A határ­néhány nap alatt az öslakók- kal. Kár volt ettől tartanom. Engem ugyanis senki serp, há­borgatott. Jöttek ugyan sze­relők: azt mondták, az igaz­gató küldte őket, hogy társa­hogy a gépállo­mástól hazáig elromlottak vol­na. Most még néhány zörejt magamról. Nézzenek rím, ugye, méltó vagyok sajnála­tukra. Hallottam, mérgelődött Dömötör József főmérnök, Zente Béla mezőgazdász és Koller Kálmán főkönyvelő végzik a tervező­szervező munkát. Tennivalóik­ban ők sincsenek egyedül. Kis- kövi János tanácselnök segítet­te elintézni, hogy hitelkeretet kapjanak a fiaztató építéséhez. miért hoztak engem, ócska j, Dr Hartmann Mátyás kapos:----------------- szerkezetet ide. Álltam, állaN füredi körállatorvos szinte d almi munkában hozzanak he^-Vben pedig nem zorgok, s% mindennapos vendége a szö­, . ... ... _.. . . iiími nrtman n „nlnwf-r _ . . .. .. h elyre minket. Bálint Miklós párttitkár meg Reiter László, a szakszervezeti bizottság titká­ra valóban hozzá is fogtak tár­saim orvoslásához. Később a többiek is — munkaidő alatt — csináltak valamit a négy za­lai gépen. Nem láttam jól, hogy mit végeztek rajtuk, mert őket gyorsan hazahúzatták. ' Nem sokkal később április 11-i keltezésű számlát kapott a mi gazdánk. Olvasta az elnök is, a könyvelő is: »4 db vetőgép javítása 42,5 óra, 8 forint díj­tétel = 340 forint meg 160 szá­zalékos általános költség: 544 úgy most adom meg a választ: -Főmérnök kartárs, nem a va­donatúj gépeket szokták a ja­vítóba küldeni.« Mégsem pa­naszkodom, örülök, hogy vég­re hazakerülök. Mert köny-s nyen itt foghattak volna! Néz vetkezetnek, állandóan ellenőr- ! zi az állatok egészségi/ állapo­tát. A Cukorgyár felügyelője nemegyszer megnézte a cukor­répát, és tanácsot adott a kár­tevők elleni védekezéshez. Az i| Állatforgalmi Vállalat azon fá- tsz-nek 35 hí­zóba állítható szarvasmarhát zék csak meg tartályom tete-> radozik hogy a tsz-nek 35 hí_ jet, latjak rajt a kék óla'fes 5 - *• tekkel rajzolt szamot: 1089.S szerezzen. Nagy szó az is, hogy Ha nem tudnak, ez azt jelenj a TEGI 25 fejöstehenet és ti, hogy ilyen számon vettek^ vemhes üszőt szállított Jutára. be a gépállomás leltárába. Tű-- A MÉK is segítségére sietett a takozni nem tudtam, de ismét-? lem, boldog vagyok, hogy visz-i szaadtak gazdámnak. BÜCSÜZOM. Csörgések, zör­forint, összesen 844 forint, eb- gések közepette, rozsdás álla- ből — állami támogatás cí- pótban szégyenkezem végig' mén — 422 forint engedmény, Tab utcáján. Nagyon kérem,\ fennmaradó tartozás: 442 fo­rint.« Most Fülöp József, a gépállomás könyvelője azt mondja: »Sajnos nem utalta át az összeget a bank.« Nem is fogja átutalni — zörgöm én, hogy elhessentsem illúzióikat. ne tapsoljanak, mert nekem1 egyszerű rozzant vetőgép lé-\ temre is van annyi eszem, hogy elhanyagolt külsőm, ki] nem javított hibáim miatt nemi vagyok méltó tapsra — sem én, sem a gépállomás igazgatója.! Micsoda? Elírás történt? Nem Végezetül még annyit: coha- 4, hanem 3 gép javítására for- sem szenvedtem feltűnési visz- dítottak 42 és fél órát? Én, a betegségben, gazdám sem szemtanú, erről nem nyilatko- akarta világgá kürtölni szánal- zom. Azt azonban látom, hogy mas históriámat. Ám mit te nemcsak mi, gépek tévedhe- hetek arról, hogy meglátott, tünk — vetési hibákra lók —, hanem a gépállomás . , .... munkalapjait kitöltő emberek le9Vezte, es a megyei újság ol is melléfoghatnak néha, ha vasói elé tárta: ú nem a maguk kárára is. Read- Kutas József ] Kt/Kane- nezetc arrot, Hogy TnegLütott, sr vtitac, müggz,ii< gondo- zörgéseimet meghallgatta, fel- í dítása, és ezt érzi és tudja mi-iono l0-y + n no n nrtnmi ~ 7 ’ r'pll T11 f ÍJ 1 CVCÍtrotlr I forr 1 i szövetkezetnek; szerződés nél­kül is átvette a kertészetben termelt salátát. Míg tavaly mindössze egy vontató volt az egyénileg gazdálkodó köz­ségben, az idén a szövetkezet megalakulásával négy traktort és egy vontatót küldött ide a Kaposvári Génállomás. Jelen­tős a Megyei Termelőszövetke­zeti Beruházási Iroda' támoga­tása is, ugyanis ők készítették el a fiaztató építésének és az istállók átalakításának tervraj­zát. A felsorolt példák igazolják, hogy táreadalmi üggyé vált a mrríg-rdaság szocialista át­szervezése, a tsz-ek megszilár- min­en jutái szövetkezeti tag is. Brutyó Béla, Hűtőipari Vállalat dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents