Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

Szerda, 1960. június 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP A HANYAGOK SZÁMLÁJÁRA? A termelőszövetkezetek többségében vállalás alapján ta­gokra mérték ki a kapásterületet, hogy mindenki tudhassa, melyik parcellán állhat munkába, ha eljött a növényápolás ideje. A terület felosztása arra is jó, hogy ellenőrizhesse a ve­zetőség, kinek mennyit ér az adott .szava. Ha két karó kozott gazos kukorica éktelenkedik, láthatják, tudhatják az arra já­ró tagok, ki felejtette el, hogy kapa is van a világon. Mit le­het tenni az ilyen hanyagokkal? Számlájukra kell írni a ha­nyagságot, és költségükön mással megkapáltatni a nekik ki­mért területet. Vándor öntözőberendezés Sérsekszöllősön Varga István 340 négyszögöl cukorrépát hét alatt kerül vissza >t.t megművelésre. Ám se szó. se heszéri osak 00n népv- >. lási kapott megművelésre. Ám se szó, se beszéd, csak 200 négy •szögeiét sarabolt meg a csali 1, a tcbbit úgy hagyta. Borsányi Péter, Naasz Gáspár és Jav <óczki András hasonló gondatlan­ságot követett el. Amint Gáspár Gyük-, a szövetkezet mező­gazdásza elmondotta, találtak megoldást a mulasztás pótlásá­ra Mások kapálják meg e parcellákat, s év végén a hanya­gok részesedéséből megkapják az ellenszolgáltatást Torvajon a répa egyelésével mindenki kellő időben \égzett, csupán a tsz-elnök telesége nem nézett feléje parcellájának. Indokot, magyarázatot lehet találni, de a hanyagságot el­tűrni semmiképp sem szabad. Dolgozzék mindenki, s ne csak akkor menjen a szövetkezet tájára, ha a földjáradékot vagy a bevitt jószág, felszerelési értékét fizetik ki, hanem akkor is, amikor a mező munkára szólít. A vezetőség sehol se alkudjék meg a tunyasággal, lépjen fel erélyesen a hanyagokkal szem­ben. Aki gazban hagyja kukoricáját, az nemcsak magának, hanem a munkában helytálló tagoknak, az egész közösség­nek okoz kárt. Nem engedhető meg, hogy a családok százai erőfeszítésének eredményét akár csak kis mértékben is le­rontsa néhány lusta, dologkerülő, naplopó hanyagsága. %V^,»VV%,^aWV%lV.,VW.,W ' felszerelését kezdi meg ma a MEZÖSZÖV brigádja a ka­posvári I.-atinka Sándor Terme­lőszövetkezetben. A vándor í permetező-öntöző-berendezést 5 négy szövetkezet — a taszári, 4 a kaposvári, az attálai és a f csornai — kertészetének öntő- [ízesét látja majd el. A gép két hét alatt kerül vissza kiir.du- ssi helyére. A MEZÖSZÖV-nek ezzel tettős célja van. Egyrészt meg­ismerteti a szövetkezetekkel az öntr zésnek ezt a legmodernebb formáját, A gép bárhol felállít­ható, független a domborzati viszonyoktól, gyorsan felsze­relhető, a természetes esőzést a legjobban utánozza. A másik cél a szövetkezetek megsegíté­se. A MEZÖSZÖV ingyen bo­csátja a tsz-ek rendelkezésére ezeket az úgynevezett esőágyú­kat. A négy termelőszövetkezet csak a segédmunkaerőt adja a csövek gyors összeállításához. A berendezés szállításához szükséges vontatót a Földmű­velésügyi Minisztérium öntö­zési Igazgatóságától kapta a MEZÖSZÖV. Nem csupán a sajt kÍTáló Azt mondják, hogy a kis marcali sajtüzem nagyon jó zsíros trappistát készít. Ezt nemcsak bel-, hanem külföl­dön is — és főként ott — állít­ják, hiszen a Marcaliban ké­szült sajt nagy része export­cikk. De ha az ember az üzem kapuja fölött csillogó élüzem- jelvényre tekint, arra gondol, hogy a kiváló sajt nem önma­gától lesz első osztályú, ha­nem .. í A korszerű gépekkel felsze­relt kis sajtgyár dolgozóinak is jó hírük van. Nemcsak meg­elégedettek, hanem jó szak­munkások, jó barátok is. Téve­dés ne essék, nem elvtelen ha- verságról van szó, amikor a barátságot első helyen említ­jük. Hanem közvetlen és elv- társias viszonyról. S ez a ter­melési értekezleteken is érző­dik. Baráti szóval elmondjak egymásnak a munkások, hogy tanulniuk kell, mert — úgy­mond — a helyzet kívánja. Vagyis a haladás nem szíveli a maradiságot. Ezért vesznek részt olyan szívesen a tudomá­nyos előadásokon, ezért van az, hogy az alig 30—40 főt szám­láló üzemből hárman felsőbb oktatási intézményeinknél to­vább tanulnak. Ezért van, hogy all ezer forint helyett 211 ez­ret takarítottak meg eddig a munkaversenyben, és minden negyedétó értékeléskor szép eredményekkel találkoznak. De az sem ritka jelenség, hogy az üzemben egymást figyelmezte­tik hibáikra a munkások. Nem az ő kötelességük vol­na arra gondolni, hogy a szö­vetkezeti járásban hamarosan annyi lesz a tej, hogy a sajt­gyár nem képes feldolgozni. Bővíteni kellene, mégpedig úgy, hogy az üzem utcára né­ző épületéből el kellene köl­töztetni a lakókat. Mondom, ez nem az ő feladatuk volna, de úgy kémek, hogy írjam meg, oldja meg valahogy a két. la­kó áthelyezését a tanács. így nemcsak több tejet tudnak majd feldolgozná, hanem több marcali lakost is foglalkoztat­hatnak. Amikor kijövök az üzemből, az élüzem-jelvényre esik tekin­tetem, és ha meggondolom, hogy a Minisztertanács ván­dorzászlaját is elnyerte a vál­lalat, akkor úgy érzem, hogy nemcsak a sajtüzem munkásai­nak mellét dagasztja az öröm, hanem, ki tudja máért, egy kicsit magam is büszkeséget érzek. Azt mondták odabenn, hegy ennél az üzemnél nem vándorolnak a munkások. Hosszú ideig dolgoznak itt, mert jól érzik magukat. Nem is csodálom. Sz N. Ahol a munkaszeretet szaktudással párosul, ott nem marad el az eredmény A laposon a búza zöldje int, a borsósorok te­tején már virág fehérük, a mák síkos levelein napfény csillan, a répa, a kukori­ca meg a krump­li zöldellő sorai között csíkot húz a föld barnája. Távolabb erdő szab határt a szemnek, szélén szürke birkanyáj legel.; Istállók fehér faláról vándorol a te­kintet tovább a felbukkanó dom­bok tetejére. A hajlatok enyhék, pihentetők. Meg- ejtően szép a táj. Ilyen az imám- pusztai Zöldme­ző Termelőszö­vetkezet környéke. A múltban ez a puszta Eszterházy-urada- lom volt. A kastély most gye­rekzsivajtól hangos. Itt iskola van. Egy kicsit távolabb, a haj­dani intézői lakásban a Zöld­mező központja. Az iroda előtt Molnár Fe­renccel, a szövetkezet elnöké­vel találkozunk. Mosolyogva mondja, hogy hazaszaladt a határból jövet egy kicsit ha­rapni, mert már jócskán el­múlt dél. S mivel az asszonyok a kukoricát kapálják, maga ké­szített ebédet. Elindulunk hogy bejárjuk a központot. Végigmegyünk az U-betű alakú egyetlen utca betonjárdáján, de hiába néze­lődünk, az uradalmi közös la­kásoknak sehol sem akadunk nyomukra. — Eltűntek azok, csak a kastély meg az intézői lakás maradt meg — világosít fel bennünket az elnök, és még hozzáteszi: — Ezek a házak az elmúlt 15 év alatt épültek. Mert jó föld ez a miénk. A szorgal­mas munkát gazdag terméssel fizeti meg. Ezért van a sok új ház. Az a zöld kerítésű ott az enyém — mutat egy üvegve- randás szép házra. — Az is el adásra kerülő hízókat de már ismét hízóba van állít­va 185 süldő. A hizlalda mellett az ács­brigád tagjai, Nagy Sándor, Ta­cemát és a rétet, a lucerna már kis híján teljesen kazalba került. A kukoricatáblán asszonyok seregét találjuk. Munkacsapa­tokban dolgoznak. Sokszínű ru­hájuk messzire tarkállik. Sé­tálva beszélgetünk a munka­csapatok között, közben néz­zük a szorgalmas asszonyokat. A mintegy 60 asszonyból csak itt-ott látni egyet-egyet, aM derekát egyenesíti. Még a for­dulónál sem pihennek. Felte­kintenek ránk, de csak addig, míg meg nem tudják, hogy kik vagyunk, aztán tovább dol­goznak, jókedvvel, tréfálva. Kínálják a kapát nekünk is, azt mondják: uzsonna is van, szalonna meg kolbász is, csak fogjunk hozzá. — Reggel lehajolnak, délig ki sem nyújtják a derekukat — mondja a mezőgazdász. Ügy dolgoznak, olyan szorgalmasan, mint egyéni gazda korukban. A hagymatáblán a szövetke­kács János és Zoma Károly zet büszkesége, a fiatalok híd­gerendákat és oszlopokat fa­ragnak. Ebből az anyagból ké­szül az 50 férőhelyes, favázas növendékistálló. Odább virág­gádja dolgozik. Brigádnak ne­vezik magukat, pedig csak ti­zennyolcán vannak. Benevez­tek az ifjúsági brigádok ver­senyébe, és a 30 mázsás kuko A hagymát kapálja az ifi-brigád nemrég épült. Csak tíz holdon zó akácfák között karám. Ez a ricatermelési mozgalomba, öfc de az állatte- 34 növendék nyári szállása, tizennyolcán harminc hold ku­SSSLSSS mell6tte "°gítBS kÍfara§0tt nak Futotta mindenre. így ta- van összerakva, a 300 ferőhe- palást már a múlt héten elvé­BERKESI ANDRAS lakásában mikor van mozgás. Rózsi holnaptól kezdve sza­badságra megy. — Hova? Én nem tudok ró-: la. — Holubékhoz, háztartási * ' alkalmazottnak. Vigyáznia kell: Scós százados másnap felke- sen világos — felelte az alez- öregre.^ Te leszel az udvar- reste a Kert utca 4. szám alatt redes. — Van egy pár féltévé- A lakó Szegedi Sándor nevű or- sem, amit már határozottan ki vest. Rövid beszélgetés után az merek mondani, orvos elmondta, hogy Vild- — Fáidéul: mann otthagyott nála egy vég- — Hát figyelj ide — kezdte rendeletet és 1000 fantsterldng- az alezredes. — Állítom, hogy ről kiállított csekket, de azt Éva lakása és a volt Vildmann- csaik akkor adhatja ki Soós lakás krzött valami összefüg- László örökösnek, ha az bizo- gés van. Ka holnap utána né- nyos feladatok elvégzésével be- zel. azt fogod látni, hogy Éva bizonyítja kommunistaellenes jóval később költözött a jelen­beállítottságát. légi lakásába, mint a diploma­A feladat szerint Soós Lász- ta. Frédi, Éva és dr. Szegedi lónak különböző katonai tér- között is kapcsolat van. Hogy mészetű adatokat kell megsze- milyen, azt még nem tudom. reznie. Egy hét múlva Szegedi Lehet, hogy Wellington álló- arf*cal figyelte barátját, közli vele, hogy a megszerzett más alatt Szegedi működik; úgy veszem észre, töb-; anyagokat kinek adja át.- Akkor Szegedi angol ügynök, két tudsz az ügyről, csak nem — Nos, eddig szól a Segítő mert a York állomás angol, mondod el. Mintha lenéznél, nevű informátor jelentése — Frédi, mint tudjuk, amerikai. va?y nem bíznál meg bennem, fejezte be Cselei az olvasást. — C—41 szerint Wellingtonnak Engem bíztál meg a nyomo- Ehhez még hozzá kell tennem, meg kell akadályozni, hogy a zással, és mégis te foglalkozol hogy Soós László nevű vezér- kísérlet Frédiék kezébe kerül- az uS§J'e'; kari százados nem szolgál a jön. Éván keresztül viszont Idefigyelj, Kocka szólt honvédségnél, és ilyen nevű Frédi és Wellington között Cselei, mikor a főhadnagy el- férfi Moszkvában sohasem volt., kapcsolat van. A lány, és Sze- hallgatott —, sem ^ az egyik A dolognak viszont van egy gedi feltevésem szerint nem sem a másik feltevésben nincs furcsasága. Szegedi doktor óva- ismerte egymást. Ezt alátá- igazaö. Lehet, hogy valamivel tos ember. Soós távozása után masztja az, hogy Soósnak nem többet tudok. De azért ^ nem felhívta a Honvédelmi Minisz- tudta megmondani az orvos mondom el, hogy tanulj meg saját fejed után keletkeztetni. ílán érthető, ha azt ^tavaly márciusban egy Ha szükséges, azt négy­lója. A részleteket beszéljétek* meg Rózsival. Rendben van? — Igen — felelte a főhad­nagy. — Akkor most feküdjünk le5 — ajánlotta Cselei Kocka tétovázott Egy Ids idő^ múiva megszólalt — Béla. — Igen. — Szeretnék mondani vala­mit, de nem mint főnöknek,^ hanem mint barátomnak. — Mondd, Kockám, hallgat­lak. — Az alezredes komoly? mondom: lyes sertéshizlalda anyaga. A gezték. kőművesek a szarvasmarha-is- mondják, megkapáljak mé§4léÍSDem\Íeaznelsőmhóa ^ bövítésén dolgoznak. - Lenfcftérdl°Sto^ Terek arcú, naook meggyőrilk arról hogy Eddig 25 férőhelyes volt, most eladó lány. Mellette Törő Er- helyes úton járunk. A zár- 50 férőhelyes lesz - mondja a számadás pedig mindenkiben mezőgazdász, és még hozza te- ne 65 Kekl Karo y- Kezükben eloszlatta a kételyeket. Hogy is- .. _ ^ egggZ építkezés egy n e! Hiszen 32 forintot osztót- ^ tejpénzebe kerül a szö. ltunk az első évben. . Az új, fehérre meszelt falú vetkezetnek, tudniillik a 33 te- : sertéshizlal da előtt Balázs Jó- jőstehén havonta 18 ezer fo­Petrencézik a szénát a Zóna-brigád tagjai tériumot, és ott kapcsolták a nevét. — ------- ----- & , __ . , , , , , , ..... . T___ n emiélező századost. — És ki ez a Soós? — vágott Állíts fel az ismert adatokboljzsef mezőgazdász, Ilik István rrntot hoz a közösnek. Igaz, — Most már egészen megke- közbe Kocka. valami elképzelést, vagy töb- n ~ A veredtem — nevetett Kocka. — — Hamarosan azt is megtu- bet. Rakosgasd a képeket. Ha: Vildmann-nak nincs élő roko- dód. Egy biztos: nem Vildmann a saját feltevéseimet el-: na Magyarországon, és mégis unokaöccse. mondom, te azt elfogadod, es; van. A honvédségnél nem tel- A főhadnagy megvakarta a elfelejted az önálló munkát. Szeretném, ha vitatkoznál és: érvelnél. Gondold át jól a dől-: gokat, és építs, bizonyíts, ér-] vélj. Az üggyel pedig azért fog- nézett kíván- lalkozom én is, mert nagyon; érdekes. Ez a Frédi komoly el-; jesít szolgálatot Soós László fejét, nevű tiszt, és a telefonos mégis — Az FB—86-ra kell vigyáz- kapcsolja. És ki az a Szegedi? nunk. O t kell a bandának le- Dr. Szegedi. Még a nevét sem buknia. És tudod, ki fogja hallottam. őket lebuktatni? — Szarul a hurok, Kocka; — Kicsoda? Nagyon szorul a hunx>k. Azt hi- es ián Kocka; ; állattenyésztési brigádvezető Ambrus Lajos sertésgondo- \zó a pár nap múlva eladásra 5 kerülő hízókon végzi a próba- 5 mérést. — Mennyit mutat a imérleg, Ilik bátyám? — kér- ►dezi az elnök az ősz hajú bri- Ágádvezetőtől. — Meg lehetünk t elégedve, mert mind az 52 ►darab 110 kilón felül van. Húsz hogy ez a törzsállományunk, de egyik tehén sem ad 11 kiló tejen alul naponta. — Az állatállomány nagyon szép, és sokat ígér, de hogyan állnak a növényápolási mun­kákkal? Az elnök csendesen, de büsz­i hízó pedig átlag 123 kilós— ol- ke mosollyal válaszol: Gondolkozz! — mosolygott lenfél. írd fel a feleletre várói szem, most jó nyomon járunk. Frédi kománk nagyon ravasz az alezredes. — Holnao nagyon d róka, de túljárunk az eszén, óvatosan kezdjétek m ?g az or- kerdeseket> 65 keresd meg r , mert bakot lőtt. vos felderítését. Éváról egyelő- a választ. Jo? — Hol? — kérdezte a tőhad- re álltánk le. Ellenben a szom- — Rendben van — felelte a! nagy. szád házat tarts?-ok megfigye- főhadnagy. — Még pontosan ne n látom, lés alatt. Főleg azt kell meg­Kgy-két összefüggés mar telje- állapítani, hogy a diplomata — Folytatjuk ► vassa a mérlegkönyvből a bri- /gádvezető. — Ebből jön ám a ►jövedelem! — veszi át a szót ta mezőgazdász. — 160 hízót ^kellene a terv szerint eladnunk Rebben az évben, de már az el- iső negyedévben 84-et adtunk taz államnak. 316 ezer forintot ^kaptunk érte. A jövő héten át­— Jól. Eddig mindent kellő időben végeztünk el. A hagy­mát az ifjúsági brigád már másodszor kapálja, a répa ki van egyelve, a burgonyát meg­kapáltuk, a 150 hold kukori­cából pedig már csak 37 hold adjuk a vállalatnak ezt az 52-t, kapálatlan. Lekaszáltuk a lu­egy pillanatra sem áll meg a kapanyél. Vidámak, szorgalma­sak valamennyien. S ez meg­látszik teljesítményükön is* mert bár 15 lány van a brigád­ban, az átlagos munkaegység­teljesítmény már 100 fölött van. Forgatják a kapát gyor­san és ügyesen. Tudják, hogy a hagyma meghálálja, ha a tövénél megmozdul a föld. Csak eső kellene, utána meg jó meleg idő — mondják. A hideg időjárás ugyanis egy kis­sé megállította fejlődésében á növényt, de úgy gondolj ák* hogy most a jó munkával se­gítenek rajta. Alighogy kiérünk a tábla végére, nagyot dördül az ég. — Talán meglesz a lányok kíván­sága — mutat a felhőkre a mezőgazdász, és elbúcsúzik tő­lünk, mert meg akarja néznie hogy befejezték-e a lucerna kazalba rakását. Az elnök csak mosolyogva rázza a fej éta -Ügyis kikerül bennünket me­gint.- De a réten az emberek mást gondoltak már előbbi mert katonásan sorakoznak egymás mellett az összerakott petrencék. A hátralevő össze­hordott szénát is gyors kezek­kel rákját petrencébe. S nekik lett igazuk, mert éppen hogy elbúcsúztunk, máris kövér cseppekben megeredt az eső. A lányok kívánsága teljesült. A langyos esőcseppek több mint egy óra hosszat fürösz- tötték a határt, hogy még szebb legyen, még többet fi­zessen gazdáinak. Németh Sanda*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents