Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 134. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1960. június 8. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Ahol a munkaszeretet szaktudással párosul, ott nem marad el az eredmény TUDOMÁNY-TECHNIKA Hatan a kiállításon (3. o.) (5. o.) (6. o.) Készülnek az aratásra Igyekeznek a növényápolással Varászlón Bár a varászlói Aranykalász Termelőszö­vetkezetnek 78 tagja van, mégis átlagosan 90-em dolgoznak a határban. Nagyrészt ennek a lelkes szorgalomnak köszönhető, hogy 33 hold burgonyájukat megkapálták, betöltötték, cukorrépa- és napraforgó-földjükön is végez­tek az időszerű növényápolással. A tagság egy része most a 80 hold kukoricát kapálja. Emberi erőt a szövetkezet mákföldje sem kér már, mindent elvégeztek, legközelebb csak akkor lesz népes ez az öt hold, ha meg­érik a termés, és szedni kelL Nem lesz hiány takarmányból sem: a 20 hold lóhert betakarították, s a kaszák a múlt héten a szarvaskerepet vágták. Igyekeznek, hogy a nagy muna, az aratás megkezdésére minden egyébbel végezzenek. Eddig sorrend­ben következtek a tennivalók, s azt akarják, hogy ezután se legyen torlódás. Nemcsak eddig dolgoztak szervezetten. Pontos tervet készítettek az aratásra is. Már most tudja mindenki, mi lesz a feladata, amikor az érett kalászok levágására kerül sor. Mint ahogy a szálastakarmányt és a kapásokat, az aratnivalót is kimérték családok­ra, mert a gépállomás mindössze 50 hold búza leamatását vállalta. 8—10 család kapott egy-egy gabonatáblát, s azon közösen végzik a munkáit Végeznek a kukorica második kapálásával a nemesdédiek A nemesdédi Petőfi Termelőszövetkezet­ben túl vannak a növényápolási munkák nagy részén. 170 hold burgonyájukat egyszer megkapálták, s nem sok hiányzik abból sem, hogy elmondhassák: be is töltötték. Regge­lenként már 4 órakor kint vannak a tagok a határban, mert az elmúlt hetek száraz idő­járása megkívánja, hogy korábban kezdjék a munkát. Pedig senki sem szólította a dédi- eket arra, hogy a hajnal már a földeken kö­szöntse őket, mégis mennek, mert mindenki­nek megvan a területe, és érdekük, hogy a rájuk jutó föld jól meg legyen művelve. Ku­koricájuk első kapálása már régen a hátuk mögött van, s nemsokára hozzákezdenek a második kapáláshoz. Lóherjük megszáradt. Most a füvet kaszálják. Nem csoda, ha ilyen ütem mellett nem félnek attól, hogy az aratás megoldhatatlan gondot okoz, hogy az erőt elszólítja más munka, s nem hangzik furcsán az sem, ha azt mondják a Petőfi Tsz tagjai: nyert ügyünk van, nem fognak ütközni a tenniva­lók. A gépállomással megkötötték a szerző­dést, a fennmaradó területet kézi erővel ka­szálják le. Egy-egy brigád bizonyos nagysá­gúi földet kapott, s munkacsapatokra bontot­ták le az aratni való gabonát. Mindenki tud­ja már, hogy melyik kalászos várja az ő ka­száját, és érthető, hogy a munkából hazafelé el-elmennek arra megnézni, milyen termés ígérkezik, hogyan érik a gabona. Nagy sikerrel zárult az ünnepi könyvhét Még soha nem vásároltak olyan nagy mennyiségben könyveket, mint az Idei könyvhéten. 1951-hez képest - ha azt száz százaléknak vesszük - az Idei forgalom a könyvhéten 451 százalékra emel­kedett. 1958-ban 14,5 millió, 1959- ben 16 millió és 1960-ban - az előzetes jelentések szerint — 20 millió forint volt a könyvhét for­galma. Az idei könyvhéten a falusi dol­gozók 38 százalékkal vásároltak több könyvet, mint tavaly. A föld- müvesszövetkezeti könyvterjesztés az ünnepi könyvhét alatt öt és félmillió forintot forgalmazott. Nagy sikerük volt az író-olvasó találkozóknak. Otven neves író százötven helyen találkozott az olvasókkal. 120 termelőszövetkezet gazdaságos termelését . alapozzák meg az idén a Mezőgazdasági Dzemtani Intézet kutatásai A Magyar Tudományos Aka­rnia Mezőgazdasági Üzemta- Intézetének kutatói évek a foglalkoznak a mezőgaada­gi költségszámítás tudojná- 'osan megalapozott kialakítá- val, hogy megfelelő bázist te- mtsenek a termelés önköltsé- mek csökkentéséhez. Hat év a mind több, az idén már 0 termelőszövetkezet szolgál- t adatokat ehhez a muxiká- iz. Az adatokból az intézet- ín számítják ki a tényleges költséget, s erről rendszere- n tájékoztatják a gazdasági irányító szerveket is. Az Üzem­tana Intézet munkája közvetlen gyakorlati segítséget is jelent a termelőszövetkezeteknek. Mun­katársai gyakran kijárnak az adatszolgáltató gazdaságokba, szakmai tanácsokkal látják el őket. A költségszámítási kuta­tások jelentős eredményei alap­ján az Uzemtani Intézet a kö­zeljövőben már részletes ér­tékelést ad az adatszolgáltató szövetkezeteiknek, s ezzel meg­alapozza a következő évek gaz­daságos termelését. (MTI) BALATON­BERÉNYBEN LÁTTUK 290 méter hosszú betonjárdát épít a Kossuth Lajos utcában Nyers Gyula, Varga János és Kánya Gyula, Az általános iskola hatodik, hetedik osztályos tanulói szorgalmasan kapálják a kukoricát. A tsz-től kapott négy hold földbe burgonyát és kukoricát vetettek. Nyolc—kilencezer forint jövedelemre számítanak. Ennek egy részét kirándulásra költik, másik részét a jövő évben baTf>mfiaar és malacok nevelésére fordítják, hogy még több pénzük legyen, és egy nagy or­szágjáró kirándulást szervezhessenek. „A munkásőrségben dolgozni elsőrendű pártmegbísatás . • Befejeződött a kiképzési év Hétfőn délután tartotta meg kiképzési évet záró gyűlését a kaposvári Latinka Sándor munkásőr-zászlóalj. Részt vett a gyűlésen Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára is. Tavalyi Lajos századparancs- nok-helyettes jelentéstétele után Zsók Ferenc zászlóaljpa­rancsnok üdvözölte a munkás­őröket, majd beszámolt a ki­képzési évről. — A városi pártbizottság a közelmúltban tárgyalta a mun­kásőrség problémáját — mon­dotta. — Ügy találták, hogy megoldottuk feladatainkat, s erre a jövőben is képesek le­szünk. A zászlóalj még erőseb­ben összekovácsolódott, s gya­rapodott a parancsnokok tudá­sa. Közülük Fehér Ferenc, Ta­valyt Lajos és Kardos Gyula igen sok segítséget nyújtott a foglalkozásokra való alapos felkészülésükkel. A jövőben még feszesebb vezetést kell al­kalmazniuk a parancsnokok­nak, még nagyobb fegyelmet kell követelniük a foglalkozá­sokon. Zsók elvtárs ezután ismer­belpolitikai helyzetről, a vá­rosfejlesztésről, végezetül arra kérte a munkásőröket: a ve­zető beosztásúak mutassanak példát a fegyelemben, növeljék még magasabbra a kiképzés színvonalát, s álljanak helyt becsülettel a jövőben is. Ne hanyagolják el a tanulást, jár­janak élen a termelőmunká­ban, s becsüljék meg egymást. Oravecz Ferenc elvtárs, me­gyei parancsnok a nyári szol­gálat ellátásáról, a parancs­nokok önállóságra való nevelé­séről szólt. Több munkásőr felszólalása után ért véget a zászlóalj-gyű­lés. • * * Hétfőn tartotta a kiképzési évet bezáró gyűlését a kapos­vári járás Szalma István mun- kásőr-százada is. Tóth György századparancsnok mondott be­számolót, s tolmácsolta a já­rási pártbizottság köszönetét a kiképzésben elért eredménye­kért. Megdicsérte a kiváló go- lyószóró-kezelőkgt. végül a ter­melőmunkában való példamu­tatásra, a fegyverek nyári kar­bantartására, az új kiképzési év előkészítésére hívta fel a figyelmet. Oravecz Ferenc megyei pa­rancsnok felszólalásában egye­bek között a parancsnokok tu­dása növelésének fontosságát hangsúlyozta. Szikszai László elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára el­ismerőleg szólt a század jó kol­lektív szelleméről. Kérte a munkásőröket, hogy a nyári nagy munkák idején — mivel legtöbben falun laknak — se­gítsenek az aratásban, cséplés- ben, az ősszel pedig valameny- nyien kapcsolódjanak be a pártoktatásba. Sz. L. 29 traktor vashulladékból Ünnepség a Kaposvári Gépállomáson tette a kiképzési év eredmé­nyeit. Felhívta a figyelmet a foglalkozásokon való rendsze­res, pontos megjelenésre, a fegyverek ápolására. A fontos feladatok között említette a rö­videsen megrendezésre kerülő lóversenyeket, továbbá a szol­gálat lelkiismeretes ellátását és az új kiképzési év előkészí­tését. Németh Ferenc elvtárs fel­szólalásában hangsúlyozta: — A munkásőrségben dol­gozni elsőrendű pártmegbíza­tás. — Majd arról szólt, hogy a munkásőrség jól oldotta meg feladatát, javult a parancsno­kok és a munkásőrök kapcso­lata. Bejelentette, hogy a párt- bizottság határozatot hozott a munkásőrök túlterhelésének megszüntetéséről. Beszélt A Kaposvári Gépállomáson tegnap kis úttörőket ünnepel­tek. Az ünnepségein az a 27 út­törő jelent meg, aki vagy aki­nek csapata a legtöbb vashul­ladékot gyűjtötte. Itt volt Szi­lágyi István Balatonföldvárxól, Gelencsér Lajos és Jakab Já­nos Bonnyáról, Berlinger Irén Kerekiből, Princz István Víz­várról és mások. örömmel nézegették fáradságos munká­juk eredményét, a G—35-ös traktorokat Megjelent az ünnepségen a Vörös Csillag Traktorgyár KISZ-bizottságától Kovács Jó­zsef, a MÉH Vállalat részéről Bódi János igazgató és Vere­bes János osztályvezető. A Gépállomások Megyei Igazgatóságát Pecze Lajos fő­mezőgazdász képviselte, aki megköszönte a pajtásoknak szorgalmas munkájukat, a A Kaposvári Gépállomás fő­mérnöke, Bekker József csoko­ládét osztott ki a gyermekek­nek. A pajtások könyveket, töltőtollakat és egyéb ajándé­kokat kaptak. A Magyar Üttörők Szövetsé­ge Országos Tanácsa nevében Böjti Istvánná köszöntötte a legtöbbet gyűjtő csapatok ve­zetőit, és adta át a három leg­jobb — a balatonföldvári, a bonnyai és a csurgói — csa­patnak a pénzjutalmakat. 1009 forintot kapott az első csapat* 800 forintot a második, a har­madik pedig 500 forint juta­lomban részesült. Ezt a pénzt a csapatok felszerelésre és tá­borozásra fordítják majd. A megyei úttörő titkár* Czák Jánasné, az ünnepség be­fejeztével ebédre hívta meg az úttörőket és a megjelent, ven­dégeket a Béke Szálló éttermé­be. Megnőtt a somodoriak munkakedve Szép a somodori határ. Olyan a táj a haragoszöld ve­tésekkel, a távoli kis faluval, a sertésfalkával a legelőn és a botjára támaszkodó juhász- szál, mint egy festmény. Még a puli is mozdulatlanul fek­szik az öreg Oláh György bácsi lábainál. Nincs most dolga, a 280 süldő békésen legelészik. Szőcs Zoltánnal, a Kossuth Termelőszövetkezet új köny­velőjével igyekszünk a faluba a vasútállomásról. — Nézze ezt a búzát — mu­tat a kis gyalogösvény mel­letti táblára —, milyen gyö­nyörű! Valóban érdemes megállni mellette néhány percre. — Nem is látni ennél szeb­bet a környéken, talán még a járásban sem — dicsekszik. A hosszú úton elmondja, hogy a somodoriak nagyon szorgalmas emberek. Serényen dolgoznak a határban egész nap. Igen, a munka sürget, és az alkalmas időt ki kell hasz­nálni. Lassan az lesz a vezető­ség gondja, hogyan lássa el őket tennivalóval. Jó ilyet hal­lani! A szövetkezet elvállalta a somodon kerületben levő er­dészet összes munkáit. A Ka­posvári Állami Gazdaságnak segített a cukorrépa-egyelés- ben. Nehogy azt gondolja valaki, hogy mindig ilyen jól dolgoz­tak! Tavaly, az első évben a fegyelem laza volt. Sokszor csak nagy rábeszélésre, ked­vetlenül álltak munkába a sző vetkezet tagjai. Azon törték a fejüket némelyek, hogyan búj­hatnának ki a munka alól. Ezért aztán a tervezett 33 fo­rintos részesedést sem érték el. Egy esztendő kellett ahhoz, hogy rájöjjenek: jó munkájuk­nak ők maguk veszik hasznát. Most már módja nyílott a Kossuth Tsz-nek arra, hogy az év első három hónapjában 20 forintos előleget, azután pe­dig 10 forintot fizessen ki munkaegységenként. Minden­ki a lehető legjobb minőségű munkát igyekszik végezni. A prémiumrendszert osztatlan egyetértéssel fogadták. Az a cukorrépa, amely terven felül terem, művelőjét illeti pré­miumként, a kukoricának és a köztes babnak pedig a fele. Minden tagra egy hold kuko­ricaföld jut. — Lehetne több is — így vélekednek. A takar­mányok gondos betakarítá­sáért is jár prémium. Vigyáz­nak is a széna minden szálára. Tavaly sokat építkeztek. Három nyári szabadtartású sertésszállást, két kocaszállást, 75 férőhelyes szabadtartású növendékmarha-istállót és fiaztatót építettek, ezenkívül 10 tonnás hídmérleget, húsz vagonos favázas ikergórét és 1600 köbméteres silót létesí­tettek. Tudtak is az idén 300 köbméter silótakarmányt köl­csönadni az egyik megszorult szövetkezetnek. A régi kastély bontási anyagából óvodát, a megmaradt téglából 250 férV helyes hizlaldát építettek. Az építkezések zömét az év elején nem tervezték meg, utólag látták ennek szükségességét. Így többnyire saját erőből lé­tesítették ezeket. Kellenek is az épületek! Hi­szen az állatok létszámát fo­kozatosan emelni akarják. Azt tartják a somodori gazdák: a terményt nem zsákban, hanem bőrben kell eladni. Igazuk van, így lesz erős a szövetke­zet és nagyobb a jövedelem. M.-ni

Next

/
Thumbnails
Contents