Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 131. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1660. június 4. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; Nagyherényi helyzetkép Jövő heti rádióműsor Könyvrongálók (3. o.) (5. o.) (6. o.) : jmius a somogyi termelőszövetkezetek napja Kossá István, Losonczi Pál és dr. Nezvál Ferenc miniszterek beszédet mondanak körzeti nagygyűléseken Június 5-én kerül sor megyénkben a termelőszövetkezeti nap megünneplésére. Ez alkalommal a megye több tsz- községében rendeznek körzeti nagygyűlést, amelyre meghívták a környékbeli szövetkezeti gazdákat is. Az ünnepségeken helyi, járási, megyei vezetők, több községben központi előadók szólnak az egybegyűltekhez. Buzsákon Kossá István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter mond ünnepi beszédet. Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, ország- gyűlési képviselő, földművelés- ügyi miniszter Barcson szól a szövetkezeti parasztokhoz. Csurgón a járás nyolc községe 1— Berzence, Csurgónagymar- tom, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybük- kösd, Somogyudvajrhely és Szenta — képviselteti magát küldöttséggel. A nagygyűlés szónoka <jr. Nezvál Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megye országgyűlési képviselője, igazságügyminiszter lesz. Rappai Gyula, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője Kányán, Magyari András földművelésügyi minisz'.erhelyettes G öllón, Garamvölgyi Vilmos, belügyminiszter-helyettes Somogyi ádon, Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes Andersen, Nagy László, a Képcsarnok Vállalat igazgatója Kötésén, Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője Se- gesden, Horváth János, a Belügyminisztérium főosztályvezetője Nagybajomban, Sulin József, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának főosztályvezetője pedig Lakócsám mond beszédet. Holnap nyílik meg a Munkásélet című képzőművészeti kiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel nyűik meg a Bippl- Eónaj Múzeumban a Munkásélet című képzőművészeti kiállítás. Megnyitó beszédet Takács Béla, a Szakszervezetek Somogy megyed Tanácsának megbízott vezetője mond. Ennyi talán elegendő is lenne egy hétköznapinak tűnő kulturális esemény bejelentésére, ha nem lett volna módunk bepillantani a kiállítandó képanyagba. Korai vendégként azonban ott jártunk múzeumunk termeiben, és szükségesnek tartjuk, hogy tájékoztassuk olvasóinkat, mit kínál a Munkásélet című kiállítás, melyet egy hónapig lehet megtekinteni. A kiállításon a Legújabbkori Történeti Múzeum képzőművészeti tárának legjava kerül a somogyi nyilvánosság elé. A politikai eseményekkel, valamint a proletariátus megmozdulásaival, harcaival foglalkozó művek mellett helyet kaptak a dolgozó nép hétköznapjait ábrázoló alkotások is. Méghozzá nem csekély számban... Ügy véljük, jól sejtjük, mi ennek a nagy-közönségsikerrel kecsegtető kiállításnak megejtő titka — az, hogy a somogyi közönség számára eddig jórészt ismeretlen vagy kevésbé ismert alkotások bemutatását vállalták a kiállítás rendezői. Ügy véljük, nem mértéken felüli bátorság sikert és az eddiginél nagyobb érdeklődést jósolni az itt felvonultatott képanyag alkotóinak és alkotásainak. A műveket többnyire olyan nevek fémjelzik, melyek máris előkelő helyet foglalnak el képzőművészetünk történetében. Gondolunk itt elsősorban Mednyánszky László, Eg- ry József, Derkovits Gyula, Uitz Béla, Dési Huber István neve mellett Goldman György, Örkényi Strasser István műveire és nevére. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a Munkásélet című kiállítás — mely azt bizonyítja, hogy a nép felé fordulás nem az 1945 utáni évek tünete, hanem gyökerei vannak a felszabadulás előtti művészetben — méltó visszhangra talál üzemi munkásságunk körében is csakúgy, mint az állandó tárlatlátogatók széles körében. Tanulságokban és szépségekben is igen gazdag a holnap megnyíló kiállítás. Egyebek között azt szemlélteti, hogy az Igazi művészek mindig felismerték és felismerik a történelem jövőbe mutató irányát, s humanista művészetükkel az emberi haladás mellett foglalnak állást. Budapesti úttörők Nagybarátiban A napokban a Nagybaráti Állami Gazdaság meghívására vendégek érkeztek Budapestről, a Diana utcai Általános Iskolából. Harmincöt úttörő jött el hozzánk, hogy megismerkedjenek a gazdasággal és az itteni pajtásokkal. Este a kultúrteremben színdarabbal, dalokkal, szavalatokkal, tómamutalánnyal szórakoztatták a gazdaság dolgozóit, a környező iskolák úttörőit, majd tábortüzet raktak. Másnap a szentlászlói iskola pajtásaival találkoztak. Az a rend és tisztaság, amit ott találtak, az 1922 óta itt tanító pedagógust, Klsisz Istvánt dicsérte. A találkozás alkalmával először a vendégek daloltak Borbély Lujza énektanár vezetésével, majd a tanyai iskola pajtásai énekeltek 'ndulókat. Utána ba- látkozás kezdődött, és búcsúzáskor a kis úttörők címeket cseréltek egymással. A fővárosi pedagógusok Budapestre hívták a vendéglátókat. Harsányt Tibomé, a Diana utcai iskola igazgatója segítséget ajánlott fel a szentlászlói isikola növendékeinek és pedagógusainak. Ellátogattak a pestiek a Bol- hási Általános Iskolába is. Kolozsvári István igazgató üdvözölte őket, a gyerekek pedig virágcsokrokat nyújtottak át vendégeiknek. Később a pesti úttörőket Gerbely Ferenc, a gazdaság fogatosa lovaglásra tanította. • Amint búcsúzóul elmondották látogatóink, gazdag élményben volt részük. Horváth Sándor mezőgazdasági mérnök, Nagybaráti Állami Gazdaság. A szovjet kormány új, nagy fontosságú javaslata: Már a leszerelés else szakaszában semmisítsék meg a nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközöket, szüntessék meg a külföldön levő katonai ” . * * ‘ Hruscsov sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ). Pénteken közép-európai időszámítás szerint 9,00 órakor nagy fontosságú sajtóértekezlet nyílt meg a Kremlben. A sajtóértekezletet Hruscsov szovjet miniszter- elnök tartotta* Tájékoztatta a nemzetközi sajtót azokról az új javaslatokról, amelyeket a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre vonatkozóan előterjesztett. Ezekkel a javaslatokkal egyidejűleg Hruscsov szovjet miniszterelnök a világ valamennyi kormányfőjéhez üzenetet intézett, A szovjet kormány új javaslatai már a leszerelés első szakaszában előirányozzák minden olyan eszköz tilalmát, amely nukleáris fegyverek szállítására alkalmas, továbbá az idegen területeken létesített katonai támaszpontok megszüntetését is. Ez már az átfogó leszerelési program megvalósításának kezdetén is megszüntetné azt a veszélyt, hogy atomháború törhet ki. A javaslat behatóan kidolgozza a leszerelés ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket. Előirányozza, hogy már a leszerelés első szakaszának megkezdése előtt az ENSZ keretében nemzetközi ellenőrző szervezetet létesítsenek. A Kreml Szverdlov-termé- ben tartott sajtóértekezleten a szovjet és a külföldi sajtónak, távirati ügynökségeknek, rádióknak és televíziós társaságoknak több mint 400 képviselője jelent meg. A szovjet miniszterelnök nyilatkozatot tett az értekezleten az »Általános és teljes leszerelési szerződés« alapvető határozatairól. Kijelentette: A szovjet kormány azért dolgozta ki ezeket a javaslatokat, hogy a kormányfők párizsi értekezlete elé terjesszék őket megtárgyalás végett. ‘■'■Nagyon komolyan készültünk a csúcs- értekezletre, a legjobb szándékok töltöttek el bennünket, s nem mentünk üres útitáskával Párizsba — mondotta a szovjet kormányfő. — A szovjet kormány arra számított, hogy a kormányfők értekezletén sikerül majd előmozdítani a legfontosabb és legsürgősebb kérdéseknek, köztük a jelen legfontosabb problémájának: az általános és teljes leszerelésnek a megoldását.« »Sajnos, az Egyesült Államok kormányának provokációs cselekedetei meghiúsították a csúcsértekezletet, s Párizsban emiatt nem vitathattuk meg az általános és teljes leszerelés problémáját, valamint más fontos nemzetközi kérdéseket sem. Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában foganatosított vizsgálat ismételten és nyilvánvalóan igazolja, hogy az értekezlet megtorpedózását az Egyesült Államok kormánya — Herter, Nixon, Eisenhower — tervezte és hajtotta végre« — állapította meg Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a leszerelés problémája nem tűr halasztást, és »sürgetően kopogtat az ajtón!-« Az atomkorszakban, az interkontinentális rakéták és az elektronika korában tragikus következményekkel járhatna, ha tovább halogatnánk e probléma megoldását. Hruscsov emlékeztetett arra a szovjet javaslatra, amelyet a Szovjetunió az általános és teljes leszerelésről az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán terjesztett elő, s kiemelte: »A legutóbbi események nem csökkentették, hanem éppen növelték az általános és teljes leszerelésnek, továbbá a népeket veszélyeztető és felesleges fegyverkezési verseny megszüntetésének szükségességét.« A szovjet kormány — folytatta Hruscsov — figyelmesen megvizsgálta egyes országoknak, közöttük Franciaországnak a leszerelési program gyakorlati megoldásával kapcsolatos meggondolásait. A Szovjetunió — amely korábban és most is a teljes és általános leszerelés álláspontját képviseli — készen áll m ég az atom- és hidrogénfegyverek megtiltása előtt, a leszerelési programnak már első szakaszában megsemmisíteni mindazokat az eszközöket, amelyek e fegyverek célbajuttatását biztosítják. Hruscsov kiemelte, a Szovjetunió olyan körülmények között terjeszti elő javaslatait, hogy jelenleg általánosan elismert fölényben van a legkorszerűbb és leghatékonyabb szállító- eszközök, így az interkontinentális ballisztikus rakéták tekintetében is. — Mi azt javasoljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az általános és teljes leszerelés programjának megvalósítását kezdjük —1 mégpedig nemzetközi ellenőrzés mellett — a katonai rakéták, a katonai repülőgépek, a víz fölött és a víz alatt használatos hadihajók, továbbá az atomtölteteket használó tüzérség és a tömegpusztító fegyverek célbajuttatására szolgáló más eszközök betiltásával és megsemmisítésével, valamint az összes külföldi katonai támaszpontok felszámolásával. Az államok biztonságát csak akkor lehet teljesen szavatolni, ha valamennyi ország fegyverzetéből kivétel nélkül kiiktatják az atom- és bidrogénfegyverek szállítására alkalmas eszközöket, és megsemmisítik azokat. A szovjet miniszterelnök ezután# hangsúlyozta, hogy a legkülönbözőbb, nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközök kiküszöbölése már az általános és teljes leszerelés első szakaszában »megbízható biztosítékul szolgálna a váratlan támadás ellen«. Ismeretes, hogy a váratlan támadás megelőzéséről a legutóbbi időben sok szó esik az Egyesült Államokban. Ha megvalósítják a leszerelési intézkedéseket, aligha akad majd valaki, aki kifogásolná az egyes országok területének átrepülését, történjék ez az átrepülés akár azzal a céllal is, hogy tetszés szerinti magasságból tetszés szerinti felvételeket készítsenek. Akkor azonban nem lesz senki sem, aki az így szerzett adatokat valamely állam biztonságának hátrányára használhatná fel — mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután közölte, hogy a szovjet javaslatok részletesen ismertetik az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. Előirányozzák, hogy már a leszerelés első szakaszában az ENSZ keretei között nemzetközi ellenőrző szervezet létesüljön. Ez a szervezet a helyszínen ellenőrizné a rakétafegyverek, a katonai repülőgépek és az egyéb olyan eszközök megsemmisítését, amelyeket atom- és hidrogénfegyverek szállítására lehet felhasználni. A szervezet felügyelete mellett történnék a rakétakilövő támaszpontok megsemmisítése is. A soron következő szakaszokban — folytatta Hruscsov — kibővülne az ellenőrző szervezet funkciója. A nukleáris fegyverek eltiltása és megsemmisítése, a hadseregek feloszlatása stb. szigorú ellenőrzéssel történnék. Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió kormánya figyelmesen tanulmányozta a nyugati hatalmaknak azt az indítványát, hogy állítsanak fel nemzetközi haderőt. Ebben a kérdésben — mondotta a szovjet miniszterelnök — arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi adottságok mellett az az egyetlen reális lehetőség, ha a népek békéjének biztosítására az ENSZ alapokmányának megfelelően szükség esetén rendőri (milícia) egységeket bocsátanak a Biztonsági Tanács rendelkezésére azokból a rendőri erőkből, amelyekkel az általános és teljes leszerelés megvalósítása után az államok rendelkezni fognak. Az ilyen rendőri (milícia) alakulatokat csakis a népek békéjének biztosítására, nem pedig a függetlenségért és a szociális haladásért küzdő népek elnyomására, belügyeik- be való beavatkozásra szabad felhasználni. A leszerelési intézkedések megvalósítása után beköszöntő korszakról szólva Hruscsov kijelentette, hogy akkor Eisenhower, Herter, Dillon és társaik, különösen Nixon majd átrepülhetnek minden olyan szovjet terület fölött, ahol csak akarnak. Mi pedig a földről üdvözölni fogjuk őket. Akkor az ilyen repülések nem veszélyeztetik már a Szovjetunió biztonságát. A nyilatkozat felolvasása után Hruscsov felszólította a jelenlévő tudósítókat, hogy tegyenek fel kérdéseket. Hruscsov válaszai a sajtóértekezleten Moszkva (MTI). Amikor a szovjet kormányfő befejezte nyilatkozatát, válaszolt a sajtótudósítók kérdéseire. Az UPI amerikai hírügynökség moszkvai tudósítója, Shapiro megkérdezte, hogy mi a szovjet kormányfő véleménye Malinovszkij marsallnak arról a beszédéről, amelyben kijelentette: parancsot adott a rakétafegyvernem főparancsnokának, hogy határsértés esetén mérjen csapást a határsértő repülőgép támaszpontjára. — Ezt a nyilatkozatot szó szerint úgy kell értelmezni, ahogyan Malinovszkij marsall mondotta — jelentette ki Hruscsov. Hogy miért adtunk ki ilyen parancsot? Mert Amerika még mindig jogot formál rá, hogy — úgymond — »az Egyesült Államok és szövetségeseinek«, tehát csatlósainak védelmére kém repüléseket hajtson végre területünk felett. Mi a Biztonsági Tanácshoz fordultunk, az azonban nem ítélte el az agressziót, mert többsége az Amerikai Egyesült Államok szövetségese, s épp olyan haramia módra érez, mint az USA. Így nem maradt más hátra, mint az, hogy saját erőnkre támaszkodjunk, saját magunk bíráskodjunk ebben a kérdésben. ítéletünk pedig szigorú lesz. Ebből a nyilatkozatból mindenkinek komoly következtetéseket kell levonnia. Mindenekelőtt persze azoknak az országoknak, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, s amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak. Ha nem adtunk volna ki ilyen parancsot, ez azt jelentette volna, hogy hallgatólagosan beleegyezünk abba a haramia politikába, amelyet az Amerikai Egyesült Államok velünk és szövetségeseinkkel, a szocialista országokkal szemben folytat. Az ilyen politikába mi nem egyezhetünk bele. Van erőnk rá, hogy ne engedjük meg, sőt vissza^ »arjuk az agressziót, Ezután az Izvesztyija tudósítója utalt Lincoln W/űfe-nak* az amerikai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára, amely szerint Amerika az adott esetben »teljesíti kötelezettségeit« szövetségesei iránt. A tudósító megkérdezte Hruscsovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről. — Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom* nem tartom okosnak, sőt ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. Eszerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem ismeri el, hogy a kémrepülés agressziós cselekedet volt. Ez lényegében azt jelenti* hogy az Egyesült Államok így szól szövetségeseihez: »Ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket. Ne féljetek! Jelen leszünk a (Folytatás a 2. oldalon^ 16252776
