Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-29 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 152. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1960. június .29. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; IHÜ's jjjjjj Elmozdult a mélypontról a Kaposvári Faipari Vállalat (3. o.) inni TUDOMÁNY — TECHNIKA (5. o.) jlÜÜ Jó könyvek, szorgalmas olvasók (6. o.) iiiiypiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiii ........................... ................. Süüüü Üj brigád alakult a Nagyatádi Konzervgyárban Nemrég megírtuk, hogy a Nagyatádi Konzervgyárban megalapozott, jó munkaverseny indult el. Nem adhattunk hírt azonban arról, hogy valamelyik brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, noha minden fel­tétel adva volt hozzá. Jórészt a kezdeményezés hiánya aka­dályozta a lehetőségek kihasz­nálását. Annál kellemesebb volt meglepetésünk, amikor a napokban: Nagyatádon járva megtudtuk, hogy nemrég meg­alakult a Konzervgyár szocia­lista címért küzdő brigádja. A munkások elmondták, hogy el­gondolkoztak a szocialista bri­gád-mozgalom előnyein, és megállapították: nagyszerűen hasznosíthatnák ezeket az elő­nyöket, Márpedig ha ez így van, ha a brigádverseny jobb az üzemrészek közötti ver­senynél, akkor az elhatározás sem késhet sokáig. A lapkázó üzemben Nagy Sándor vezetésével Varjas Er­zsébet, Sabankó Ibolya, Hor­váth Ella, Csermák Erzsébet, Horn Lajosné, Varga Ferencné és Kovács Józsefné megalakí­tották a szocialista cím elnye­réséért küzdő brigádot. Az üzemmel megállapodtak a versenyfeltételekben. E meg­állapodást a brigád naplójá­nak első lapja tartalmazza. Nemcsak azt vállalták, hogy egyénenkénti teljesítményük állandóan 105 százalék lesz (a terv túlteljesítését engedélyez­ték náluk), nem csak azt akar­ják elérni, hogy az üvegek zá­rógarnitúrái selejtmentesen ké­szüljenek el, hanem nagy gon­dot fordítanak egymás segíté­sére, a művelődésre, s vala­mennyien részt vesznek az ősszel induló politikai tanfo­lyamon. A brigád fiatal. Még csoportképük helye is üres a naplóban. De már teljes len­dülettel nekiláttak a munká­nak, hogy valóra váltsák fel­ajánlásaikat, és mielőbb a szo­cialista brigád cím büszke tu­lajdonosai lehessenek. Ilyen szép sose volt a tapsonyi határ — mondogatják büszkén a község tsz-parasztjai, és bárki meggyőződhet róla, hogy di­csekvésük reális. A hatalmas táblákon dúsan hullámzik az őszi árpa, a súlyos fejű rozs, a búza, de a kapásaik is tiszták, gondozottak. Látszik a földek megmunkálásából, hogy a föld szeretete, a munkakedv csak fokozódott, mióta tavaly ta­vasszal megtalálták a közös termeléshez a közös hangot is. Igaz, vannak még elégedet­lenkedők, kákán csomót kere­sők, izgága hangoskodók Tap- sonyban is. De amikor a közös munkáról van szó, félreteszik az apróbb-nagyobb vélt, vagy valódi sérelmeket és egy em­berként fognak munkához. Legutóbb például a magbíbor betakarításában mutattak szép séldát. A közgyűlés határozata után hajnalban 93 kaszás vág­ta a beérett bíbort. Egyszerre lendült a sok kasza és fél hét­re, még reggeli előtt rendben Három kavics- és homokbányát üzemeltetnek a csurgói járás tsz-ei feküdt a 26 hold bíbor. De nem késlekedtek a kazalba rakással sem, mert tudták, hogy a nagy meleg csökkentheti a renden fekvő növény termését. 40 má­(Tudósítónktől.) A termelőszövetkezetek nagy­arányú építkezései sok építőanyagot kívánnak, így a többi között kavicsot és homo­kot is. Több Dráva menti köz­ség úgy döntött a csurgói já­rásban, hogy kitermeli saját maga ezt az építőanyagot. így határozott a berzencei Jobb Élet, a somogyudvarhe- lyi és a gyékényesi Március 15. Tsz tagsága is. Még az első ne­gyedévben elkezdték a terme­lést. Külszíni fejtéssel jutnak a kavicshoz és a homokhoz. A társszövetkezetekkel és más igénylőkkel szerződést kötöt­tek, hogy idejére szállítják a megrendelt anyagokat. A berzencei Jobb Élet ho­mokot termel. Eddig 3000 köb­méter mozdony homokot szál­lított a MÁV-nak, ez több mint 160 ezer forintot jövedel­mezett a szövetkezetnek. Vál­lalatoknak, ktsz-eknek és egyénieknek is adnak el ho­mokot. A somogyudvarhelyi Március 15. betonkavics-bányája ez év januárjától üzemel. Eddig 1634 köbméter kavicsot szállítottak a megrendelőknek, s 73 ezer forint tiszta jövedelme szár­mazott belőle. A gyékényesi Március 15. Tsz-ben negyed évvel ezelőtt létesítették a bá­nyát, s ők is az említett szö­vetkezetekhez hasonló ered­ményt értek el. A közeljövőben a zákányi Csokonai Tsz-ben is megkez­dik a kavicskitermelést. zsára szerződtek, de a gondos évközi munka eredményekép­pen mintegy száz mázsa mag­ra számítanak. Ez jelentősen növeli a tsz jövedelmét. Amint mondják, ilyen termésre nem emlékeznek a tapsonyiak. Arató vasárnapokat szerveznek a kisgyaláni kiszesek A kisgyaláni Petőfi Tsz KISZ-szervezete legutóbbi tag­gyűlésén az aratás és cséplés feladatairól tárgyalt. Huszon­nyolc KISZ-fiatal vállalta, hogy két vasárnapon közösen aratnak majd a termelőszövet­kezet földjén. A fiatal tsz-ta- gok nagy többsége kérte a ve­zetőséget, hogy a már megszer­vezett arató csoportokba is osszák be őket. A tsz könyvelői mind fiata­lok. Göndöcs Ilona főkönyve­lő, Balaskó Péter könyvelő és Szabó Béla bérszámfejtő kije­lentette: »-Néhány napra mi is a mezővel cseréljük fel az iro­dát.« Sülé József tsz-elnök meg van elégedve a fiatalok mun­kakedvével. A kiszes lányok derekasan részt vettek a nö­vényápolási munkában is. Ré- dei Mária 1050, Kovács Erzsé­bet pedig 850 négyszögöl répát egyelt meg. A burgonya, nap­raforgó és kukorica kapálásá­ból se maradtak ki. A tanács és a tsz vezetői azzal jutalmaz­ták meg a lelkesen dolgozó fiatalokat, hogy megvalósítot­ták régi álmukat: televíziót vásároltak. A tanács a tervek szerint KISZ-klub és olvasó­szoba létesítésével biztosít szó­rakozási és művelődési lehe­tőséget a fiataloknak. A balatoni tájat — jóllehet hiányoznak a jókedvű, labdázó fürdőzők és csónakázók — élettelivé teszik a távolban horgonyzó apró kis halászhajók. Hruscsov üzenetet intézett a nyugati kormányfőkhöz Levél az angol miniszterelnökhöz lés 1959 20-t határo­zatának megvalósításával ősz­Moszkva (TASZSZ). Hrus­csov, a szovjet minisztertanács elnöke június 27-én üzenetet intézett Macmillan angol mi­niszterelnökhöz. Üzenetében kifejezi nyugtalanságát a tíz­hatalmi leszerelési bizottság­ban előállott helyzet miatt Hruscsov rámutat, hogy a nyugati hatalmak, amelyeknek kormányai nemrég az ENSZ- közgyűlésen még megszavaz­ták az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó határozati javaslatot, a tízhatalmi bizott­ságban lényegében véve ki­térnek mindennemű határozott leszerelési javaslat megtárgya­lása elől. — A tízhatalmi bizottságban eddig lefolyt tárgyalások azt mutatták — mondja az üze­net —-, hogy a nyugati kormá­nyok nyílván nem óhajtják az olyan szörnyű tömegpusztító fegyver eltiltását és megsem­misítését, mint az atom- és hidrogénfegyver. Nem óhajtják a fegyveres erők megszünteté­sét és a hagyományos fegyver­zet megsemmisítését sem. Hruscsov megállapítja, hogy a nyugati hatalmak képviselői a fenti kérdésekben előterjesz­tett javaslatokat valamilyen ürüggyel rendszeresen elutasít­ják és meddő vitát folytatnak. — A konkrét leszerelési in­tézkedések megvitatása he­lyett — írja Hruscsov — a nyugati képviselők a katonai készülődéseket és a külföldi területeken lévő támaszpon­tok hálózatát igyekeznek iga­zolni. Mint a szovjet kormányfő megállapítja, a nyugati hatal­mak álláspontja miatt a tíz­hatalmi leszerelési bizottság munkája zsákutcába jutott, meddő szófecsérléssé vált, a bizottság pedig minden egyéb, csak nem az a szerv, amely elősegíti a leszerelést. Hruscsov üzenetében hangsú­lyozza, hogy a közelmúlt ese­ményei komoly kételyeket tá­masztanak az angol kormány leszerelési szándékait illetően. A szovjet kormányfő üzeneté­ben rámutat, az a közlemény, hogy Watkinson angol hadügy­miniszter nemrég az Egyesült Államokban megbeszéléseket folytatott újtípusú támadó ra­kétafegyverek Angliának törté­nő szállításáról, továbbá az a hír, hogy atomfegyvereket szállító angol és amerikai bom­bázógépek egésznapos repülési ügyeletét tervezik — egyáltalán nem javítja a helyzetet a lesze­relés kérdésében folytatott tárgyalásokon. Szeretnénk remélni — írja Hruscsov —, hogy az angol képviselő álláspontja a tízes bizottságban nem jelenti a vég­ső szót Nagy-Britannia részé­ről. Szeretnénk hinni, hogy az angol kormány, amely több al­kalommal hangsúlyozta a le­szerelés fontosságát és sürgős­ségét, komolyan megvizsgálja a bizottságban kialakult hely­zetet. Hruscsov bejelenti, hogy a szovjet kormány, miután meg­vizsgálta a leszerelési bizott­ságban kialakult helyzetet, ar­ra a következtetésre jutott, hogy a nyugati hatalmak — a genfi képviselőik álláspontja alapján ítélve — nem akarnak komolyan tárgyalni a leszere­lésről. A nyugati hatalmak — állapítja meg az üzenet — csupán a tárgyalások látszatát igyekeznek kelteni és ilymódon meg akarják téveszteni a né­peket, amelyek őszintén törek­szenek a leszerelés problémá­jának rendezésére. A szovjet kormányfő han­goztatja, a Szovjetunió kor­mánya arra az elhatározásra/ jutott, hogy meg kell szakítani a tizes bizottság eredményteler} vitájában való részvételét. A szovjet kormány a leszerelés kérdését és az ENSZ-közgyű­szefüggésben kialakult helyze­tet az ENSZ-közgyűlés soron következő ülésszaka elé terjesz­ti. Ügy tűnik — állapítja meg Hruscsov , a jövőben kérdé­sessé válik a bizottság össze­tétele is. A De Gaulle-hoz intézett levél a következőket tartalmazza Franciaországnak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspont­jával kapcsolatban: Hruscsov kijelenti, hogy nem érti De Gaulle június 11-én kelt válaszát a szovjet, kor­mánynak arra a javaslatára, amelyet június 2-án küldött meg a francia köztársasági el­nöknek az általános és teljes leszerelési szerződés alapvető rendelkezéseiről. A szovjet kormányfő meg­jegyzi, hogy a szovjet kormány programja számolt a francia köztársasági elnöknek azzal a gondolatával, hogy a nukleáris fegyverek továbbítására alkal­mas eszközök megsemmisítésé­vel és a katonai támaszpontok megszüntetésével kellene kez­deni a leszerelést. Ezzel szemben — állapítja meg Hruscsov —, De Gaulle június 11,-i levele egyáltalán nem tesz említést a nukleáris fegyverek továbbítására alkal­mas eszközök megsemmisítésé­ről és a katonai támaszpontok megszüntetéséről, hanem a súlypontot a szállítóeszközök és a támaszpontok «ellenőrzé­sére« helyezi. »Nem szükséges kifejteni — állapítja meg a szovjet kor­mányfő —, hogy a leszerelési kérdésekről folytatott beszél­getéseink szellemétől váló el­térés csak arra vezethet, hogy a megegyezés felé már-már megnyílt út bezárult. Ezt bizo­nyítja a francia képviselőnek a tízhatalmi leszerelési bizottság­ban elfoglalt álláspontja is.-« — Arra a következtetésre kényszerülünk — hangsúlyozza Hruscsov —, hogy a francia fél engedett nyugati partnereinek és feladta álláspontját. Hruscsov megállapítja, hogy a tízes bizottságban a francia képviselő tulajdonképpen egy követ fuj azokkal, akik zsák­utcába jutatták a bizottság munkáját. Hruscsov megállapítja, hogy a tízhatalmi leszerelési bizott­ságban a Franciaország, Ang­lia, az Egyesült Államok, Olaszország és Kanada nevé­ben előterjesztett tervezet el­lenőrzési terv leszerelés nélkül, vagyis a törvényesített katonai kémkedés terve, airtely csak azoknak kedvez, akik ogresz- sziós terveket szőnek. — Szeretnők hinni — mond­ja az üzenet —, hogy a francia képviselőnek a tízes bizottság­ban elfoglalt jelenlegi állás­pontja nem Franciaország utol­só szava. Szeretnők remélni, hogy a francia kormány teljes komolysággal megvizsgálja a tízhatalmi leszerelési bizottság­ban kialakult helyzetet. Hruscsov rámutat, hogy a szovj et kormány megvizsgál ta a tízes bizottságban kialakult helyzetet és arra a következte­tésre jutott, hogy a nyugati ha­talmiak — genfi képviselőik ál. láspontjából ítélve — nem óhajtanak komolyan tárgyalni a leszerelésről és csupán a tárgyalások látszatét igyekez­nek kelteni, a népek félreveze­tésére. — Mindezt figyel embevéve — írja Hruscsov — a szovjet kormány arra a következtetés­re jutott, hogy meg kell szakí­tani részvételét a tízes bizott­ság meddő vitájában és a lesze. relés kérdését, valamint az ENSZ-közgyűlés 1959 novem­ber 20-i határozatának végre­hajtásával kapcsolatban ki­alakult helyzet kérdését a köz- . gyűlés sorankövetkező üléssza­ka elé kell terjeszteni. Üzenet Eisenhowerhez A szovjet kormányfő Dwight Eisenhowerhez küldött üzenetében megállapítja: A Szovjetunió kormánya arra a következtetésre jutott, hogy meg kell szakítania a tízes le­szerelési bizottságban való részvételét. Hruscsov üzenetében rámu­tat, a szovjet kormány úgy döntött, hogy a leszerelés kérdé­sét, valamint az ENSZ-közgyű. lés e kérdéssel foglalkozó ha­tározatának teljesítését az ENSZ-közgyűlés soronkövetke- ző ülésszaka elé terjeszti meg­vitatás céljából. Ügy tűnik -— állapítja meg az üzenet — emellett kérdésessé válik a bizottság összetétele is. Hruscsov elemzi a leszerelési tízes bizottságban kialakult helyzetet és megállapítja, hogy a nyugati hatalmak küldöttsé­gei és mindenekelőtt az ame­rikai küldöttség olyan állás­pontra helyezkedett, amely bármit elősegíthet, de a lesze­relés kérdését semmi esetre sem. A nyugati küldöttségek semmit nem tesznek annak ér­dekében, hogy elősegítsék a le­szerelésről szóló egyezmény mielőbbi megkötését. »Szemmel láthatóan azt tűzték ki célul, hogy megakadályozzák az ilyen irányú megegyezést.-« Hruscsov emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió konkrét, részle­tesen kidolgozott, nemzetközi­leg hatékonyan ellenőrzött le­szerelési terveket terjesztett a bizottság elé, majd hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió kész megvizsgálni a bizottság más résztvevőinek bármiféle konstruktív elgondolását. A nyugati hatalmak azonban olyan tervvel álltak elő, amely »a törvényesített katonai kém­kedés« terve. »Ez az ellenőrzés terve le­szerelés nélkül — jelenti ki Hruscsov — amelyet az Egye­sült Államokban egyesek szí­vesen használnának fel ki­egészítésként a más országok légi terébe kémkedés céljából (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents