Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. június 26, Ausztria rendkívül gondosan készül Hruscsov fogadására Raab kancellár nyilatkozata Hruscsov ausztriai útjáról Moszkva (TASZSZ). Julius Raab osztrák kancellár pénte­ken nyilatkozatot adott az Iz­vesztyija bécsi tudósítójának Hruscsov szovjet miniszterel­nök küszöbönálló látogatásáról. Az osztrák kormányfő hang­súlyozta: Meggyőződésem sze­rint Hruscsov miniszterelnök ausztriai látogatása kife­jezésre juttatja azt a kor­rekt és baráti viszonyt, amely a Szovjetunió és Ausztria között az osztrák állar.szerződés megkötése óta fennáll. Raab osztrák kancellár hang. súlyozta: Ausztria a sorra ke­rülő tárgyalásokon meg szeretné találni a lehetőséget arra, hogy a rendes kereskedelmi szerzedérek keretei között áru- szállítási egyezményt kössön a Szovjetunióval. Rámutatott, hogy Ausztriának érdeke fűző­dik a Szovjetunióval való ke­reskedelem tovább fejlesztésé­hez. Politikai téren az ideológiai különbségek ellenére sem me­rült fel a két ország között semmiféle nézeteltérés — mon­dotta Raab kancellár. majd meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet miniszterelnök látogatása elősegíti a két ország kedvezően fejlődő kapcsolatainak további ja­vulását. Az osztrák kormányfő végül elmondta, hogy Ausztria rend­kívül gondosan készül Hrus­csov fogadtatására. "-Meggyő­ző módon szeretnénk megmu­tatni a Szovjetunió miniszter, elnökének, hogy az államszer­ződés megkötése a lehető leg­kedvezőbb hatással volt Auszt­riára« — mondotta Raab. (MTI) Véget ért a Román Munkáspárt III. kongresszusa Bukarest (TASZSZ). Szom­baton véget ért a Román Munkáspárt III. kongresszusa. A párt Központi Bizottságá­nak első titkárává ismét Gheorghiu-Dejt választották. (MTI) Amerikai katonák garázdálkodása Nyugat­Németországban Berlin (TASZSZ). Nyugat- Németországban tovább fo­lyik az amerikai katonák ga­rázdálkodása. Augsburgban áp­rilis és május hónapban hat­vanhat bűntényt követtek el amerikai katonák. Bambergben két . amerikai katona megtámadott és le­ütött egy férfit. Az amerikai tábori csendőrség járőre, noha tanúja volt ennek a támadás­nak, nem tartóztatta le a ka­tonákat. Ugyancsak B'-mberg- ben két katona rablási szán­dékból megtámadott egy pin- | cérnőt. (MTI) Nagygyűlés Phenjanban a koreai háború kitörésének tizedik évfordulóján Phcnjan (TASZSZ). Tíz év­vel ezelőtt, 1950. június 25-én indult meg a koreai háború, amelyet az amerikai és a li- szinmanista agresszorok rob­bantottak ki. •Az évforduló alkalmából pénteken Phenjanban három- százezer ember részvételével nagygyűlést tartottak. A gyű­lésen Ten ír Len, a miniszter- tanács elnökhelyettese és kü­lönböző társadalmi rétegek képviselői szólaltak fel. Beszé­deikben követelték, hogy azon­nal vonják ki az amerikai csa­patokat Dél-Koreából, mert ez a koreai kérdés békés megol­dásának legfontosabb feltétele. A nagygyűlés után tüntetés volt, amelynek résztvevői ilyen jelszavakat kiáltoztak: "Ame­rikaiak, takarodjatok Dél-Ko­reából!«, "Éljen Korea békés egyesítése!« A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság más városaiban szintén voltak népes gyűlések és tüntetések. * * * Moszkva. A moszkvai tár­sadalom képviselői pénteken gyűlésen emlékeztek/ meg a koreai háború kitörésének ti­zedik évfordulójáról, a Dél-Ko- reában állomásozó amerikai csapatok kivonásáért és a ko­reai kérdés békés rendezéséért folyó harc napjáról. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykö­vete felszólalásában kijelentet­te. hogy Észak-Korea népe folytatja a harcot hazája bé­kés egyesítéséért. A koreai nép maga akarja eldönteni sorsát, ezért az amerikaiak ne avat­kozzanak a koreai belügyekbe. A gyűlésen egyhangúlag el­fogadott határozat kifejti, hogy a szovjet dolgozók szíwel-lé­lekkel helyeslik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tár­sadalmi szervezeteinek a világ népeihez intézett felhívását, amely kéri, támogassák a ko­reai nép harcát a Dél-Koreá- ban állomásozó amerikai csa­patok kivonásáért. * * * A Pravda a koreai háború kirobbantásának tizedik év­fordulóján Li Zsu Junnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének cikkét köz­li. A cikk rámutat, hogy az amerikai imperialisták megsér­tik a fegyverszüneti egyez­ményt: atom- és rakétafegyve­reket szállítottak Dél-Koreá- ba, és a dél-koreai hadsereget új fegyverekkel látták el. Dél- Korea nemzetgazdasága a tönk szélére jutott. A munkanélkü­liek száma több millió. Azok a munkások, akik dolgoznak, munkabérként csak a létmini­mum egyharmadát kapják. Dél-Koreában, amely ezelőtt az ország éléstára volt, állandóan éhínség van, évente körülbelül egymillió parasztgazdaság ma­rad a szükséges élelem nélkül. A dél-koreai lakosság hősies felkelésének eredményeként Li Szin Man elmenekült Dél- Koreából, és az amerikai im­perialisták gyarmati uralma alapjában ingott meg. A cikkíró megállapítja, hogy a kialakult helyzetből csak egyetlen kivezető út van: az amerikai csapatok kivonása és az amerikai imperialisták gyar­mati uralmának megszüntetése. (MTI) De Gaulle félhivatalos küldetéssel bízta meg Edgar Faure-t Párizs (MTI). Az Express című hetilap szerint De Gaulle tábornok félhivatalos külde­téssel bízta meg Edgar Faure volt miniszterelnököt. Faure a közeljövőben a kí­nai kormány meghívására is­mét Pekingbe utazik. Állítólag az a feladata, hogy kipuhatol­ja, milyen érdeklődést tanúsít a népi Kína az esetleges fran­cia diplomáciai elismerés iránt — írja az Express. A Quai d’Orsay szóvivője nem cáfolta meg a hetilap ér­tesülését, s hangoztatta, hogjr a francia kormány a legna­gyobb figyelemmel kíséri Kí­na kérdését. A francia állás­pont a Kínai Népköztársaság elismerése és ENSZ-tagsága kérdésében nem változott. Kí­vánatos lenne ugyan, hogy Kí­na tagja legyen a világszerve­zetnek, de bebocsáttatúsa sok problémát vet fel. A nyugati szolidaritás is szerepet játszik e tekintetben — hangsúlyozta a szóvivő, majd hozzátette, hogy Nagy-Britannia akkor is­merte el a Kínai Népköztársa­ságot, amikor "a sajnálatos in­dokínai háború miatt a fran­cia kormány ezt nem tehette meg«. Gerhardsen és Mikofem beszéde o norvég kormány diszebédjén Oslo (TASZSZ). A norvég kormány pénteken díszebédet adott Mikojannak, a szovjet minisztertanács első elnökhe­lyettesének tiszteletére, aki szovjet kormányküldöttség élén tartózkodik Oslóban. Az ebéden Gerhardsen norvég mi­niszterelnök és Mikojan mon­dott beszédet. Gerhardsen kifejezte remé­nyét, hogy a tárgyalásokon si­került kielégítően megoldani a két ország kereskedelmi kap­csolatainak növelésével össze­függő kérdéseket. — Országaink gazdasági és társadalmi rendszere különbö­ző. Hruscsov miniszterelnök azonban többször kifejezte, hogy ez önmagában nem aka­dályozza a békés együttélést és a békés versenyt. Mi úgy vélekedünk, hogy az ilyen verseny előnyösebb mint a fegyverkezési hajsza és annak veszélyes következményei. Mikojan válaszában kifejez­te reményét, hogy az Oslóban megnyíló szovjet ipari kiállí­tás elősegíti a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fejlesz­tését, és lehetővé teszi, hogy a norvégok jobban megismerjék a Szovjetunió életét. Az utóbbi idők eseményei­vel foglalkozva Mikojan em­lékeztetett rá, hogy az Egye­sült Államok vezetői nyíltan kijelentették, igényt tartanak a világ vezetésére. Ennek érde­kében lábbal tiporják más or­szágok szuverén jogait. Kém­repülőgép küldése a szovjet légitérbe, e tény tagadása, majd kényszeredett beismeré­se után annak igazolása, tör- vényesítése és az állami poli­tika szerves alkotó részévé té­tele kísérlet egy új Eisenhower —Herter-doktrina megterem­tésére. E doktrína értelmében meg lehet sérteni más álla­mok szuverén jogait, ha az amerikai kormánykörök úgy látják, hogy ezt az Egyesült Államok biztonsága szüksé­gessé teszi. Ez a doktrína a nemzetközi jog, az ENSZ alap­okmányának tagadása. . Nem kételkedünk abban, hogy az Eisenhower—Herter- doktrina úgy szertefoszlik, mint néhány évvel ezelőtt a közel- és közép-keleti népek leigázására irányuló Eisenho­wer—Dulles-doktrina. A Szovjetunió nem tart igényt rá, hogy más országo- kat vezessen. Tám 'it'a és ez­után is támogatni fegja a né­pek harcát szuverén jogaikért, nemzeti függetlenségükért. (MTI) A szabad algériai kormány képviselője Párizsba érkezett Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek közlése szerint Ahmed Bumendzsel, a szabad algériai kormány tájékoztató szolgálatának vezetője Párizs­ba érkezett, hogy előkészítse Ferhat Abbasz és De Gaulle tárgyalásait. Bumendzselt el­kísérte útjára Mohamed Ben Jahia, az algériai kormány ka­binetfőnöke és egy másik al­gériai kormánytisztviselő is. Bumendzsel neve jól ismert párizsi körökben, mert az al­gériai politikus hosszú ideig élt a francia fővárosban. 1956- ban Ben Bellának és a többi algériai hazafinak perében vé­dőügyvéd volt. Bumendzsel a szabad algé­riai kormány első képviselője, alá a több mint öt esztendeje tartó algériai háború kitörése óta hivatalos kiküldetéssel Pá­rizsba érkezett. Herter sajtóértekezlete Washington (TASZSZ). Pén­teken hosszú idő után — elő­ször azóta, hogy az Egyesült Államok meghiúsította a csúcs- értekezletet — sajtóértekezle­tet tartott Herter amerikai külügyminiszter. A sajtóérte­kezleten részt vevő tudósítók sok kérdést tettek fel a kül­ügyminiszternek az amerikai külpolitika legutóbbi kudarcai­val kapcsolatban. Az egyik tudósító a többi kö­zött felhívta Herter figyelmét, hogy az U—2 incidens óta még magában az Egyesült Államok­ban is egyre inkább bírálják az amerikai külpolitikát. A tu­dósító, miután megemlítette, hogy sok kommentátor véle­ménye szerint az incidens ala­posan aláásta az Egyesült Ál­lamoknak a más országokkal fennálló egész szövetségi rend­szerét, megkérdezte Hertertől, vajon a külügyminisztérium e bírálatok fényében felülvizs­gálja-e politikáját. Herter azt válaszolta, hogy nem osztja azokat a nézeteket, amelyekre a tudósító hivatko­zott. Tagadta, hogy az U—2 in­cidens következtében megin­Eisenhower nem merte lemondani japáni látogatását Washington (UPI). Alexan­der Giley amerikai szenátor magyarázatot kért Herter kül­ügyminisztertől, miért nem si­került az amerikai kormány­nak előre felmérni azokat a »nehézségeket«, amelyek miatt elmaradt Eisenhower japáni látogatása. Herter írásbeli vá­laszában közölte, hogy Eisen­hower elnöknek mindvégig el­határozott szándéka volt, hogy a »zavargások« ellenére el­utazik Japánba. A külügymi­nisztérium állandóan tájékozó­dott a Japánban történt ese­ményekről, de Eisenhower ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy a meghívást a japán kor­mánynak kell visszavonnia vagy későbbre halasztania. Ha ugyanis — fejtegette Herter — Eisenhower mondta volna le a látogatást, "mind itthon, Blind külföldön a szidalmak la­vinájává változtak volna a lá­togatás elmaradásának követ­kezményeit bíráló hangok«. (MTI) Új tűzhányó keletkezett Dél-Chilében Santiago (MTI). Valdivia tartományban Curinanco köz­ség térségében új tűzhányó ke­letkezett. Az új vulkán egész éjszaka tartó föld alatti mo­rajlások után pénteken kitört. Curinanco község a Valdivia városát elöntéssel fenyegető Rinihue-tó közelében van. Val- diviát egyébként pénteken es­te két újabb rendkívül heves földrengés rázkódtatta meg. A háromnegyed részben kiürített város több korábban megron­gálódott épülete összedőlt. Az újabb földlökések áldozatairól még nem érkezett jelentés. Részletek a venezuelai elnök ellen elkövetett bombamerényletről Caracas (MTI). Pénteken bombamerényletet követtek el Romulo Betancourt, Venezuela elnöke ellen. A robbanás kö­vetkeztében három ember meg­halt, egy megsebesült. Meghalt Ramon Arnaldo Armas Perez ezredes, Betancourt fősegéd­tisztje, Louis Elpidio Rod­riquez, az elnök testőre és Asabel Valero, Betancourt so­főrje, megsebesült az elnök is. Augusta Dubuc belügymi­niszter kijelentette, hogy a me­rényletet Perez Jimenez volt venezuelai diktátor hívei, va­lamint »külföldi ellenségek — nevezetesen Trujiüo dominikai diktátor — szervezték«. A merényletet követően a belügyminisztérium elrendelte a repülőterek lezárását. Tilos nyilvánosan gyűléseket tartani. A fegyveres erőket visszaren­delték helyőrségeikbe. A bel­földi és a nemzetközi polgári •légijáratokat felfüggesztették. Az országúti forgalmat ellen­őrzik, és harckocsik veszik kö­rül az elnöki palotát. Az ADN jelenti: A Venezuelai Kommunista Párt pénteken nyilatkozatban határozottan elítélte a Betan­court ellen elkövetett merény­letet. A párt felszólította a né­pet, legyen éber minden olyan kísérlettel szemben, amelynek célja a demokratikus rend fel­számolása. Hasonló felhívással fordult az ország dolgozóihoz az 1,2 millió tagot számláló Venezue­lai Szakszervezeti Szövetség is. (MTI) Uj menedéket keresnek a Dél-Amerikában élő nácik Buenos Aires (CTK). Mint a CTK jelenti, a Dél-Ameriká- ban élő volt náci-vezetők Adolf Eichmann elfogatása óta igyekeznek új, biztosabb me­nedékre találni az Egyesült Ál­lamok védőszárnyai alatt. Ab­beli törekvésükben, hogy meg­szerezzék az amerikaiak támo­gatását, elhatározták, külön brigádokat állítanak fel egy esetleges Kuba elleni támadás­ra, ami beleilleszkednék az amerikai tervekbe. Jelenleg két ilyen csoport működik Argentínában. Az egyik főleg volt német repü­lőkből áll, akik 1945 után me­nekültek Argentínába, a má­sikban pedig Ante Pavelics ju­goszláv háborús bűnös embe­rei tömörülnek. (MTI) gott volna az Egyesült Álla­mok szövetségi rendszere. Azt hangoztatta, hogy az amerikai uralom alatt álló tömbök — így a NATO, SEATO és CEN­TO — teljes szolidaritásukat fejezték ki az Egyesült Álla­mok iránt. Megkérdezték Hertert, hogy van-e egyáltalában jövője az amerikai—japán »biztonsági szerződésnek«, amikor Japán­ban viharos mozgalom folyik e szerződés ellen. Herter a nyilvánvaló tények ellenére azt bizonygatta, hogy állítólag csak lényegtelen kisebbség til­takozik a szerződés ellen, és a japán nép többsége — szerinte — támogatja azt. Ez a válasz nyilvánvalóan nem elégítette ki a tudósító­kat. Egyik közülük epésen meg is jegyezte: Ha az Egyesült Államok­nak ezek a nehézségei va­lóban a »jelentéktelen kommunista kisebbség« cselekedeteivel magyaráz- • hatók, ahogyan Herter ál­lítja, altkor érthetetlen, hogy Kisi miniszterelnök­nek miért kellett bejelen­teni közeli lemondását. Herter azzal tért ki a vá­lasz elől, hogy megismételte állításait. E magyarázat nyilvánvaló tarthatatlansága arra késztet­te az egyik tudósítót, hogy em­lékeztesse Hertert: a napokban ő maga beismerte a szenátus megajánlási bizottságában, hogy az amerikai kormány le­becsülte a tokiói tiltakozó tün­tetések méreteit. A genfi leszerelési tárgyalá­sokról feltett kérdésre Herter közölte: Eaton, az Egyesült Ál­lamok képviselője Washing­tonba utazott, hogy tanácskoz­zék a szovjet javaslatokról. A külügyminiszter, miután meg­említette, hogy Eaton visszatér Geníbe, kijelentette: Lehet, hogy a jövő hét közepén az Egyesült Államok újabb lesze­relési javaslatokat terjeszt a genfi értekezlet elé. Az Egye­sült Államok külügyminisztere megtagadta, hogy bármit is kö­zöljön az amerikai javaslatok­ról, arra való hivatkozással, hogy Eatonnak előbb tanács­koznia kell a szövetségesekkel. * * * Mint a Reuter jelenti, Her­ter a sajtóértekezleten közölte a laptudósítókkal, hogy korára és egészségi állapotára való te­kintettel Eisenhower mandátu­mának lejárta után nem vál­lalja a külügyminiszteri tiszt­séget. (Eisenhower — mint is­meretes — az új elnökválasz­tások megtartása után 1961 ja­nuárjában távozik a Fehér Házból.) (MTI) ROViD KÜLFÖLDI HÍREK A francia hatóságok pénte­ken elkobozták három francia hetilap: a baloldali France Observateur, valamint a jobb­oldali Carrefour és a Rivarol Algériába küldött példányait. Az intézkedés okát nem kö­zölték. * * * Hagerty, a Fehér Ház szó­vivője pénteken közölte, hogy Eisenhower elnök — hatnapos üdülés után — ma reggel helyi idő szerint kilenc órakor érke­zik meg Washingtonba. (MTI) * * * A szovjet hadsereg művész­együttese megdöntötte az utób­bi esztendők valamennyi pári­zsi nézőrekordját: az új párizsi sportcsarnokban és a Maurice Chevalier nevét viselő Al­hambra színházban hatvankét előadásukat 253 000 néző solta végig. tap­A Biztonsági Tanács június 28-án tárgyalja meg a most megalakult Mali Államszövet­ség ENSZ tagfelvételi kérel­mét. * * * Jacksonville (USA) vámható­sága hosszas nyomozás után megállapította, hogy az Egye­sült Államok tengeri és légi haderejének legalább ezer tisztje rendszeresen óriási mennyiségű rumot csempészett Kubából. Az Egyesült Államok kubai haditengerészeti támasz­pontjáról, Guantáhnamoból hadirepülőgépek szállították Amerikába az igen olcsón vá­sárolt rumot mint "katonai szállítmányt«. Az így elköve­tett vámcsalások összegét sok százezer dollárra becsülik, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents