Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
A befőttek tartósításának legfőbb követelménye a frissen szedett, hibátlan gyümölcs. Munka közben a legnagyobb gondot a tisztaságra kell fordítani, és az előírt mennyiségekből nem szabad semmit sem megtakarítani. Az üvegeket a legnagyobb gonddal meleg vízben ruhával jól mossuk ki. Öblítsük le tisz. ta hideg vízzel, majd tiszta ruhával töröljük szárazra. Az üvegek lezárásához dupla gumigyűrűt vagy többszörösen rácsavart vékony, erős kötöző zsineget használjunk, nehogy a levegő behatolhasson az üvegbe. Betöltés után az üvegeket azonnal zárjuk le. A sűrűre befőzött lekvárt viszont egy napig tartsuk száraz helyen azért, hogy teteje kissé BEFŐZÉS megbőrösödjék, s csak ezután kötözzük le. A nedves gőzölésnél ügyeljünk, hogy csak egyforma nagyságú üveget rakjunk a gőzölő edénybe. Az edényt előzőleg újságpapírba csomagoljuk be, hogy az esetleges ütődéstől ne repedjen el. Az edénybe annyi vizet tegyünk, hogy az üvegeket két- haifmad részéig érje. A gőzöiő edényt jól záródó fedővel takarjuk be. Száraz gőzölésre legalkalmasabb egy nagyobb ruháskosár, melynek alját, oldalait párnákkal béleljük ki, és ebben helyezzük egymás mellé a forrón betöltött üvegeket. Tetejét párnákkal takarjuk le. A szárazon gőzölt készítményeket 24 óráig hagyjuk a párnák közt. Az eltett élelmiszerekre ártalmas lehet erős napfény, DADOG A GYEREK A dadogás tulajdonképpen beszédhiba, de életkortól függ, hogy valójában beszédhibának tekintsük-e. Ugyanis a beszéd fejlődésének bizonyos szakaszán előfordul, hogy átmeneti ideig dadog a gyermek. Ez az élettani dadogás, arnély általában fél, egy év alatt megszűnik, hacsak nem tudatosul a gyermekben a beszédhiba. A dndo,gás megszűnésében rendkívül nagy szerepet játszik a környezet. Fontos, hogy nyugodtan, higgadtam, jó kiejtéssel beszéljünk a dadogó kisgyermek előtt, de ugyanolyan mérték_ ben kerülendő a rossz beszéd is. Létezik. »pszichés fe; főzés«; ha például felnőtt dadogó van a gyermek környezetében, ez kiváltó tényezője lehet annak, hogy a gyermek dadogása állandósulj on.j Feltétlenül teremtsünk nyugodt környezetet gyermekeinknek, mert elsősorban ez biztosítja az élettani dadogás sima »átvészelését•«. Ha észrevesz- szük, hogy a gyermek dadog, ne tudatosítsuk vele! A szülőket rendszerint idegesíti a dadogás, ilyenkor erélyesen figyelmeztetik gyermeküket, pedig annak fogalma sincs róla, hogy rosszul beszél. Ne panaszkodjanak a gyerek előtt beszédhibájáról másoknak. Ne figyelmeztessük a dadogásra. A dadogó kisgyermeket meg kell védeni minden csúfolódástól. Az iskolákban már ilyen szempontból is óvják a gyermekeket. Ha a gyermekek figyelmét rendszeresen felhívjuk a dadogásra, önkéntelenül figyelni kezdi önmagát, s ennek eredményeként rendszerint beszédgyávaság lép fel, amiből nagyon nehéz kigyógyítani. Vannak pcsze beszédű gyermekek is. Fontos, hogy a pösze gyermek még az iskolába járás előtt, legkéspbb ötéves korában megtanuljon tiszdán beszélni, mert a kisiskolásnak már megterhelést jelent a heti kétszeri gyógypedagógiai foglalkozás. Adottságaitól függően fél, egy év alatt rendbe- j.ön a pösze gyerek is, úgyhogy mire iskolába kerül, kinövi beszédhibáját. Ezeknek a gyermekeknek úgy segíthetnek szil. leik, hogy tiszta felejtéssel, egyszerű, mindennap használt kifejezéssel beszélnek előttük. A pösze gyereket kell figyelmeztetni a helyes kiejtésre, azonban a csúfolódás — negatív figyelmezstetés ^ itt se segít. A nyári virágok megszépítik a lakás környékétt a ház körüli kertet, kellemes látványul szolgálnak a család tagjainak, mindazoknak, akik átlépik a ház küszöbét. A jó virágzást megfelelő ültetéssel, trágyázással és rendszeres öntözéssel lehet elérni. Nem elég a virágot elvetni, szükséges, hogy a talajnak megfelelő tápereje legyen, hogy felnevelje és színpompássá tegye a virágot. Sovány talajban csak senyved a virág, és nem lesz szép színe. A jó táperőben levő talajt azonban öntözni kell, mert a növények éltetője a víz, de a nem sok víz. Ha meggondo'at- lanul sokat öntözik a virágot, akkor elsárgul, kipusztul a növény. Tehát a jóból is megárt a sok. Megfelelő vízmeny- nyiség mellett a legtöbb virág igényli a megfelelő napfényt is. Azoknak, akik. szeretik a szép, nagy virágú szegfűt, adunk egy jó tanácsot. Száranként csak egy bimbót hagyjanak meg, az oldalhajtásokat tördeljék le. Ilyen módon a növény minden erejét a meghagyott bimbók fejlesztésére fordítja. Sokkal nagyobb, pompázatosabb lesz a szegfű, mintha az oldalhajtások bimbóit is engednénk kinyílni. A dáliáknál ugyanez a módszer alkalmazható. Szép, nagy virágfej csak akkor képződik, ha egy tövön legfeljebb három nagy hajtást hagynak meg. Ilyenkor igen szép virágok képződnek, s olyan kövérek, hogy feltétlenül karóhoz kell kötni, mert különben egy erősebb szél letöri őket. Vannak évelő díszvirágok, mint a szarkaláb. Dúsan virágzik. Ha azt akarjuk, hogy egy nyáron kétszer adjon virágot, akkor elvirágzás után a föld feletti levelekkel együtt levágjuk. Újra kihajt, virágot hoz. Ugyanígy virágzik kétszer a díszmák is. Vaníliafagylalt 1 liter tejből, 4 egész tojásból, 20 deka, cukorból és fél rúd vaníliából 8—10 személy részére készíthetünk fagylaltot. A tejet egy nagyobb lábasban a cukor felével és a vaníliával forrni hagyjuk. A cukor másik felével elkeverjük a tojásokat, folytonos kavarás közben hozzáöntjük a forró tejet, és a lábasba visszaöntve habverővel állandóan kavarva addig főzzük, amíg sűrűsödni nem kezd. A tűzről levéve tovább keverjük, majd szőrszitán leszűrjük és lehűtjük, végül teljesen kihűlve megfagyasztjuk. Ha a cukor feléből karamellt készítünk, akkor ka- ramellfagylaltot kapunk. Q&l, &l('Jún, dlaat&ian a szélsőséges hőmérséklet, a helyiség magas páratartalma. Időnként nézzük meg, hogy eltett készítményeink nem penészednek-e. Ha igen, bontsuk ki, és a megtámadott részt gondosan távolítsuk el. A lekvárt vagy dzsemet újból forraljuk fel, jól főzzük ki, és tisztára mosott üvegekbe visszatéve, jól lezárva tegyük el. A befőttekre friss cukorszirupot, a savanyúságokra friss ecetet tegyünk, és jól lezárva tároljuk tovább száraz, hűvös helyen. EPERBEFÖTT A nem túl érett kerti epret szárától megtisztítjuk. Berakjuk egy nagy szűrőbe, és bő, tiszta, hideg vízben kétszer egymás után óvatosan márto- gatva megmossuk. Utána lecsurgatjuk, lemérjük a gyümölcsöt, majd tiszta zománcozott tlagy porcelántálba tesz- szük, és egy kiló eperhez 60 deka cukrot használva beszórjuk. Ha a cukor elolvadt rajta, a kiengedett levet leszűrjük, a gyümölcsöt üvegekbe rakjuk, a levet pedig egyenlően ráöntjük. Minden üvegre egy késhegynyi szalicilt teszünk, az üvegeket lezárjuk, és hűvös, száraz helyen hagyjuk. CSERESZNYE, MEGGY SŰRŰ CUKORBAN Sűrű cukorban való eltevés- hez lehetőleg fehér cseresznyét használjunk fel, ha azt akarjuk, hogy készítményünk szép élénk piros legyen. A kemény, kifejlett gyümölcsből a magot kitoljuk, de a gyümölcs egészben maradjon. A fehér cseresznyét enyhén magkénezzük, jól kiáztatjuk. Azonos súlyú cukor minden kg-jához fél liter vizet veszünk, a cukrot jól átfőzve lehabozzuk, a gyümölcsöt befletéve felforraljuk, és kiszedjük a cukorszörpből. A cu- korszörpöt besűrítve ráforrázzuk a cseresznyére. Másnap a szörpöt leszűrve besűrítjük, és forrón ráöntjük a gyümölcsre. Ezt a harmadik napon megismételjük, a besűrített cukorszörpöt cukrászfesitékkel pirosra festjük, és az üvegbe gyümölcsre öntve, lezárva ki-<f Mindenkor jól, olcsón, divatosan és az adott alkalomnak megfelelően csak úgy öltözködhetünk, ha okosan és nagy körültekintéssel választjuk ki mind a ruhaanyagot, mind a fazont, és ha nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy mi az, ami a legelőnyösebb számunkra. A háromrészes ruha a legalkalmasabb arra, hogy különbö- Tegyük fel, hogy zőképpen hordjuk, csináltatunk egy türkizkék vászon kiskosztümöt (1. rajz), hozzá türkizkék, fehér csíkos karton, kívül hordható, enyhén sveifolt egyenes vonalú blúzt. Egymásfél cm széles paszpólt alkalmazunk a blúz anyagából, ez a kabátka díszítéséül is szolgál. Viselhetjük kabátka nélkül csak a kosztüm szoknyájához, kívül vagy belül kötőén. Az utóbbit harmonizáló, különböző élénk színű övékkel hordhatjuk vagy ruhatárunk bármilyen meglévő egyszínű, bő vagy szűk vonalú szoknyájához (2. . rajz). üdüléskor a blúz hosszú fekete vagy színes nadrághoz, halásznadrághoz is felvehető. A blúz keresztpántja alatt bevágott zseb van. (3. rajz.) Ugyancsak csinos kiegészítője a shortnak a blúz vagy a kosztüm kabátkája. (4. rajz.) A kabát hosszú nadrághoz is hordható. Ezekből a rajzos példákból is világosan kitűnik, hogy öltözködésünk menynyi lehetőséget nyújt, ha azt célszerűen ki tudjuk használni, és ha ezt a magunk előnyére vagyunk képesek fordítani. Csupán egy kis ízlés kell hozzá. Ezzel pedig melyik nő nem rendelkezik? gőzöljük. (26 percig.) így tesszük el a meggyet isM de ezt nem szükséges festem. A? cseresznye szörpjét vaníliával,; citromhéjjal ízesítjük. GYERMEKEKNEK > A mi pókunk Móra Ferenc meséje ILON A-C SI LL A G Efcső sor: 15 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűbe 32 egyráhajtásos pálcát öltünk. Harmadik sor: Azonos a második sorral, de a pálcák számát soronként arányos elosztásban 8—8-cal szaporítjuk. Az 1 ötödik sorban tehát 80 pálcánk lesz. Hatodik sor: Egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca és 5 láncszem váltakozása. A 2 pálca között az előző soron 2, a kettős pálcák között pedig 1 pálcát hagyunk ki, tehát őszMinap, ahogy ballagok ha- fakadt szegény a nagy igyeke- zafelé, nagy jajveszékeléssel zetben. szesen tizenhatszar horgolunk'^f lU}d clajbém a lépcsőn Pan- - Édes leikeim, hol vegye.<e 2 egyszerre befejezett pálcát. ka l^nyom. Libeg-lobog az en nektek pokot?- Ha csak a Hetedik sor: 3 egyráhajtásos aT^Vhaja, tele van könnyel a padláson nem alszik vá rni pálca és 4 láncszem váltakozá-f, hnzamragszame, Viasszal a ™Wlvban. sa az előbbi sor kettő* nálr-ái Wpici sza]a: N aludt az ss se te Vök nélkül haza ne gyere. nak közös szemébe öltve 2 — aPuka> na0V szégyen pinceben. Kifordítottuk a pa- Isten neki, gondoltam ma- Nvolradik w Hajnik ,,‘véríe a házunkat! pírkosarat, fölkutattuk a túli- gamban, amit Panka kíván, ‘ " — Micsoda, szentem? — tu- pantos ládát: nem volt ott egy meg kellett azt fogadni. Ép— Hm — mondom —, nem vagyok ám bizonyos benne, hogy árulnak-e pókot a piacon. — Azt sem tudom, mázsával mérik-e vagy vékával. Mindegy az, apuka, csak ■ ä°ÄdzL5 váihttktSSkPálca;-d<Ifcoítam t6le ijedten- - Tán m pók se- Hanem tamtam a ’-...i»: ■» • íL..kv_.5 • mm* & ..a Kilencedik sor: 7 egyráha.itá-lt^lejtek,deIet kukorékolni a s^pji™«4 a™*™ ,z Tizedik sor: 5 egyráhajtásos 0 pálca, 1 rövidpálca és 4 lánc-* szem váltakozása. :nál is. láda nagy fiókjának a kis fiókjában egy ici-p'c j skatulyát. Arany a teteje, bársony a bélése: de már ezt az isten is Tán lehágta a sarkát a bá- pókistállónak szánta. dog huszár a porcelán király- kisasszonynak ? — Jaj, édes apukám, ne is találgasd, mert azt' ki nem találod. Azt mondta ránk a házmester Böske, hogy még pókunk sincs. V fifth. é I^ Tizenegyedik sor: 3 esrvrá- hajtásos pálca és 3 négylánc- szemes ív ismétlődik a soron. Tizenkettedik sor: Az előző' sor ívei közé 1 láncszemből, 1 négyláncszemes pikóból, 1& láncszemből és 1 rövidpálcából álló íveket horgolunk. . Pók: Első sor: A kép szerinti elrendezésben 4 egyszerre befe-^Arcm bánjuk mink, jezett négvráhajtásos pálca, 6fakkorácska lesz is — Nézd-e — tartom oda a Panka kisírt szeme elé —, ebben tartjuk a ' pókunlat, ha lesz. — Nem ér az semmit — eredt nekünk el a könnye megint a drágámnak —, nem lesz már nekünje Ejnye, söprű meg a kefe! pókunk ebben az életben! ‘— mordulok el haragosan — ez De már erre magamon is már csakugyan nagy csúfság, erőt vett a keserűség, és a'ig- Hamar, hamar, édesanyja, te- hanem megkérem a jó istent., rerrvts ide nekünk egy pókot, hogy változtasson pókká, ha ha csupa 13anka bizakodva föl nem ka- mint egy paszkodik hozzám: r * m -S*» ■ ■ m i* ? J» ki* Ä láncszem és 4 egyszerre befeje-fakétfelé tört mákszem, csak zett négyráhajtásos pálca ke-%oók legyen! rül az első csillagba, s lánc-^ Olyan áldott lélek ez az «zem nélkül a következő csil-föanya, hogy a mi kedvünkért lag fölött ismétlünk. a csillagokat is ide Második sor: A hétláncsze-^hordaná az asztalra játéknak, mes íveket rövidpálcákkal be-lSde pókot nem tudott keríteni mégy a piacra, és megveszed a szűkítjük, sehol sem, Pedig majd sírva pókot. — Apuka, van pénzed? — Annyi, mint a szőr a bé kán. Pankának szinte szikrát szó t örömében a c.siPagszerre. — Hisz akkor nincs baj. Kién,csak annyi kikötésem volt, ' ogy mire hazahozom a pókot, e legy-n írva a lecke. — Ügy vedd. mintha már le Is volna — fogadkozott Ta a, s fölkapta a szögrül a tá ját. Hát ahogy ki akarja nyitni — ‘ mm f a er~sz' ed'k ám le róla nagy sebesen egy ici-pic.i vékecska. Hát biz az egészen beszőtte táskát a húsvéti vakáció alatt. — Mi az. drágám? — ugrok da sebesen. — Semmi, apuka, cmk -gy legyecske — vörSsödött el Panka a füle búbjáig — a:zm *rdod mit, apukám? í' e menj a p acra, mert már rém kívánok pókot 'átni. Azt hiszem; rá se tud k nézni arra a csúnya takácsmesterre. Így maradt m'nálunk lakó nélkül a pókistálló. Arany a teteje, bársony <% '-élése: amelyiktek belefér, jöjA jön el hozzánk póknak.
