Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-22 / 146. szám
Szerda, 1960. június 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA MEGYÉNK EGÉSZSÉGÜGYÉNEK FEJLŐDÉSE A NÉPI ÄLLAM egészség- ügyi ellátása szoros összefüggésben van a gazdasági és társadalmi átalakulással. Ennek következményeképpen hatalmas erőfeszítéseket kell tenni és nagy feladatokat kell megoldani a kapitalista, burzsoá állámrend öncélú, a kizsákmányolt és dolgozó tömegek egészségügyi ellátását semmibe vevő szervezeti formák átalakítása, új eredménnyel kecsegtető és tudatátalakítást célzó intézkedések útján. Megyénkben a felszabadulás különösen elmaradott, a nagybirtokrendszer minden átkának jeleit magáin viselő helyzetet talált általánosságban, de az egészségügy területén is. Koncentrált kórházi fekvőbeteg-ellátás, csekély, nehezen hozzáférhető járóbeteg-szakoirvosi ellátás, üzemi orvosi ellátás egyáltalán nem volt, körzeti orvos kevés, a népbetegségek elleni küzdelem hálózata gyenge és csak a gyógyító ténykedéssel foglalkozó volt, s a megfelelő eredményre vezető megelőzés kérdésével nem foglalkozott. A szocialista egészségügy alapelvei közül a magas színtű ellátás biztosítását, a köny- nyen hozzáférhetőséget, a széles néprétegek bevonását az egészségügy fejlesztésébe, a tervszerűséget, a biztosítottak számára való ingyenességet, az egészségügy állami feladat mivoltát és az osztályjelleget mint alapvető szempontokat tekintve joggal mondhatjuk, hogy óriási lépésekkel haladtunk előre a szocializmus építésének tizenöt éve alatt. Az orvosok száma megkétszereződött, és ma minden 2000 lakosra jut egy gyógyító orvos. A fekvőbeteg-ellátás kiterjesztése és javítása céljából részben az ágyszám emelkedett, részben az elosztás is megváltozott, több vidéki helyen létesültek kisebb intézetek. Ennek eredményeképpen 792-ről 1580-ra emelkedett a kórházi ágyak száma, így minden 10 000 lakosra 44 ágy áll rendelkezésre. Az egyetlen kaposvári rendelőintézet napi 18 óra szak- rendeléssel állt helyt a néhány ezer biztosított járóbeteg- szakorvosi ellátásában. Ma 360 szakrendelési órában a megye székhelyén kívül a marcali és a siófoki rendelőintézetben és a minden járás székhelyén működő különböző szakrendeléseken látjuk el az azóta örvendetesen megszaporodott biztosítottak nagy számát. Megyénk iparának fejlődése és az üzemek létrejötte szinte természetszerűen magával hozta üzemorvosok beállítását az üzemegészségügyi munka, a munkások fokozott egészségvédelme érdekében, s napi 30 órában állnak az üzemek dolgozói rendelkezésére. A MEGELŐZÉS hatalmas, nehezen, csak céltudatos és megfeszített, harcos munka árán megvalósítható elvét tűzte célul a nép állama, különösen ami az ún. népbetegségek leküzdését illeti. A széleskörű szűrővizsgálati rendszer bevezetése mellett a fertőzés forrásának kiiktatására irányuló törekvés sok kórházi ágat hozott létre. A tbc-ellenes küzdelemben ma a régi 5-tel szemben 8 gondozóintézet végzi szűrő és gyógyító feladatait. A felszabadulás előtti 90 kórházi ággyal szemben ma 450 ágy segíti az arra rászorulók elhelyezését és ma már eredményes gyógykezelését is. 1947-ben jött létre a Vándor Röntgen Szolgálat és 1957-ben az emyő- képszűrő állomás. A nemi betegségek elleni gondozórendszer! 1959-ben megyénkben friss szi- filiszes beteg-bejelentés nem volt. Az anyák és csecsemők, gyermekek védelme, gondozása, életkörülményeik javítása a múlthoz képes gyökeresen megváltozott. Bölcsőde 1945 előtt nem volt, ezzel szemben ma mintegy 500 állandó és 390 idény-bölcsődei hely segít a dolgozó anyák gyermeknevelési gondján. A SZÜLŐ ANYAK RÉSZÉRE 4 szülőotthonunk 80 ágya korszerű körülményeket biztosít a szülések lebonyolításához. Egy kivételével minden járási székhelyen van szülészeti Intézmény. Csaknem minden körzeti orvos mellett egészség- ügyi védőnő segíti a gondozási feladatok végzését, 33 betegápolónő tehermentesíti a felfokozott körzeti orvosi munkát. Ilyen hálózat azelőtt elképzelhetetlen volt, ugyanúgy, mint a szakorvosok részvétele a közvetlen területi munkában, amelynek keretében ma minden járásunkban áldásos működését fejti ki a Mozgó Szakorvosi Szolgálat. Mentőállomás 1945 előtt nem volt a megyében, ma 7 helyen, általában a járási székhelyeken több mentőgépkocsi megfelelő szakszemélyzettel biztosítja a gyors és életmentő segítséget. Vérellátó Alközpontunk Dél- DÚnántúl korszerű gyógyító tevékenységének egyik nélkülözhetetlen alapja. Ma saját magunk képezzük egészségügyi szakiskolában a magunk és a környező megyék részére a középkádereket. A múltban csak az ország egy-két kivételes helyén és kivételes protekcióval elérhetően működtek ezek az igen fontos intézmények. Felszabadulásunk előtt szociális otthonunk nem volt. Volt ugyan összesen 80 személyes szegényházi elhelyezési lehetőségünk Csurgón és Kaposvárott a nyomortanyákhoz hasonló körülményekkel. Az ellátásra jellemzően egy régi feljegyzésben azt olvashatjuk, hogy a gondozottak karácsonykor „sőt még kávét is kaptak”, szemben a mai 575 főt befogadó otthonokkal, amelyek részben kastélyok megfelelő átalakításával, részben egyéb épületekben családi otthont biztosítanak öregeinknek. Azelőtt alig lehetett gyógyszertárat találni, olyan messze volt a településtől, főként a megyei székhelyen zsúfolódtak, ezzel szemben ma megyeszerte 65 gyógyszertár és 32 kézigyógyszertár szolgálja ki a szükséges gyógyszert, vagyis csaknem minden körzeti székhelyen rendelkezésre áll betegeinknek a legszükségesebb gyógyszer. Amikor egy hosszabb fejlődésről írunk, hajlamosak vagyunk csak a számokba burkolózni, a beruházással vagy felújítással, hatalmas összegekkel létrejött létesítményeket regisztrálni, ez szembeötlőbb, jobban megfogja a figyelő, szemmel járókat. Mindemellettj azonban gondolnunk kell azok-j ra az eredményekre is, ame-1 lyek az emberek tudatának át-i alakítása, a lelkiismeretes és, becsületes orvosok munkája, aj tudomány fejlődésével együt-' tes áldozatos haladás kapcsán]! a magas szintű ellátást biztosítják. SOKAN AZT MONDJAK, hogy az egészségügy pénz kérdése, magas beruházási összegek ráfordítása szükséges, és; akkor megvalósulhatnak a cél kitűzések. Kellenek az anyagú alapfeltételek, de az áldomtos,!" a korszerű haladást szemmel kísérő orvosi munka, amely a1 társadalom széles rétegére tá-i maszkodik az egészséges miliő, biztosításában, a lényege szó-] cialista egészségügyünk kiala-] kitásának. Dr. Berend Ernő megyei főorvos, a TIT tagja. Az élet nem a Föld privilégiuma Jurij Ball, a biológia doktora Fe- szenkov szovjet csillagász elmélete alapján azt Írja az Izvesztyija vasárnapi mellékletében, hogy csillagrendszerünkben 150 000 olyan bolygó van, amelyen lehetséges az élet. Feszenkov számításai szerinl galaktikánkban ugyanis minden milliomodik égitestben vannak meg az élet fejlődéséhez szükséges feltételek, csillagrendszerünk pedig 150 milliárd csillagból áll. De, mint Ball Írja, a 150 000 lakható bolygónak csak némelyikén valószínű az értelmes lények létezése. Feltevése szerint az élet nem a Föld privilégiuma. A Világegyetemben számtalan bolygó van. Ezek a fejlődés legkülönfélébb szakaszait élik, s az élet rajtuk az anyag örök mozgásának megfelelően egy belyütt keletkezik, másutt megszűnik, s egyre újabb formákat ölt. Hogy milye-' nek lehetnek más világok értelmes lakói? Ball azt írja, hogy a biológia nem ért egyet a fantasztikus regények íróival, akiknek képzeletében az idegen világok élőlényei merőben elütnek a földi emberektől. WWWWWWWWWJW A technika humora Az esseni. Vulkán kiadónál megjelent Walter Haas »Humor a technikában« című mulatságos gyűjteménye. A könyv érdekes anekdotákat közöl különböző tudósokról, és »görbe tükörben« mutatja be a legmodernebb technikai vívmányokat. Szerepel benne a többi között egy anekdota, amely szerint Einstein professzortól valaki megkérdezte egyszer: »Tulajdonképpen milyen ember a természettudós?« Einstein a következő történettel válaszolt: »Egy természettudós példának okáért kísérletet végez egy bolhával. A bolhát egy papírlapra helyezi, majd fennhangon így szól hozzá: Most pedig ugorjál! A bolha elege* tesz a felszólításnak, és nagyot ugrik. A természettudós ekkor a kísérlet második^ szakaszaként levágja a bolha lábait. Azután újból felszólítja: Most pedig ugorjál! A bolha azonban ezúttal nem ugrik. A természettudós ezután kísérletének eredményeképpen a következő tudományos tanulságot jegyzi be naplójába: Ha az ember levágja a bolha lábát, az állat megsüketül.« HÄNY „EMELETES' AZ ATMOSZFÉRA? Dr. Heinrich Faust nyugatnémet meteorológus évek óta foglalkozik az atmoszféra szélrétegeinek kérdésével. Kutatásai során megállapította, hogy a troposzféra és a sztratoszféra között mintegy 10 kilométer magasságban úgynevezett nullás réteg van. Ebben a nullás rétegben helyezkedik el a »troposz- ferikus szélmaximum«. Első pillantásra értelmetlennek és megtévesztőnek tűnik, hogy a nullás rétegben „szélmaximum’! uralkodik, de a tudós szerint a nullás réteg az a zóna, amelyben a magas és alacsony nyomású területek függőleges légáramlása megfordul. A földhöz közel eső magas nyomású térség lefelé irányuló áramlásai megfelelnek a sztratoszférában lévő, felfelé irányuló áramlásoknak. A függőleges áramlások tehát valahol a két ’-özött a nullával egyenlőek: ez a tudós által felfedezett »r ”'s réteg«. A tudós szerint a nullás réteg szerepe az atmoszférában az áramlások irányítása. Faust nrofesszor szerint az első nullás réteg fölött 10 km-re egy másik nullás réteg létezik, amelyet »választó rétegnek« nevez. Ennél a rétegnél végződnek a magas és mély nyomású területek légkörforgásai. Faust elmélete annál érdekesebb, mert a meteorológusok szempontjából eddig a troposzféra és a sztratoszféra között fekvő tropopauza alatt fekvő nullás réteg kerül előtérbe. Faust elmélete persze nem teszi feleslegessé az atmoszféra eddigi fiziko-kémiai alapon álló beosztását (troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra stb.). Faust egyik munkatársának sikerült matematikailag bebizonyítania, hogy 20 km magasságban valóban létezik egy újabb választóréteg, ahol vízszintes szélminimum uralkodik, és a függőleges széláramlás ismét megfordul. Atmoszféránk tehát két »emeletből« áll, amelynek légáramlási sémái egymástól teljesen függetlenek. Felmerül a kérdés, vajon a második nullás réteg fölötti szélszegény »emelet« fölött mintegy 50—60 km magasságban nincs-e újabb erős szélréteg, majd ezt követően ismét választóréteg szélminimummal és így tovább. Faust kutatásainak értéke nem kizárólag tudományos jellegű, hanem gyakorlati célokat is szolgál. A nagy magasságokban repülő léglökéses gépek és rakéták pályája szempontjából Faust javasolja, hogy a magas és legmagasabb légrétegek felkutatását szolgáló tudományágat »rakéta-meteorológiának« nevezzék. Ez a legújabb tudományág persze komoly nehézségek előtt áll, mert a felbocsátott kutatóműszerek maximálisan 30 km magasságig juthatnak el, a szputnyikok és más kutató űrhajók viszont 300 km és még ennél is nagyobb magasságban keringenek. A közbeeső légrétegek tehát »meteorológiai senkiföldje«. A meteorológusok szempontjából viszont igen fontos lenne adatokat szerezni a sztratoszféra középső rétegéről, mert ebben fekszik az ózonréteg, amely a szükséges energiát szállítja a hipotétikus magas troposzféri- kus nullás rétegnek. A tudósok azt javasolják, hogy az eddig használt meteorológiai ballonok helyett meteorológiai kutatórakétákat bocsássanak fel. Víz alatti villanytelep j] Leningrádi szakértők víz ^alatti. vízierőmű tervét dolgoznák ki. A gépegységek tokban F elhelyezve a víz alatt lesznek. A villanytelep a Volga-—Balti- íacsatomán, Cserepovecben épül ■[fel. Cserepovec a szovjet kohá| _____________ 'szat. fontos központja. A tokok, a melyekben a turbinákat elhelyezik, külsőleg rakétára hasonlítanak. A generátorokat is tokba zárják. Gépcsarnokra nem lesz szükség. A villanytelep épületét a gátba építik bele. Ezzel a módszerrel lényegesen növelhető a villanytelep tervezett kapacitása. A kohászati ipar A Romáin Munkáspárt III. kongresszusának az irányelv- tervezete leszögezi, hogy az iparfejlesztésben a kohászati ipar termelésének növelésére fordítják a legnagyobb figyelmet, hogy egyre nagyobb mértékben lehessen kielégíteni a népgazdaság növekvő acél- és hengereltáru-szükségletét. Az irányelv-tervezet számottevő növekedést ír elő a kohászati ipar különböző ágai számára. 1965-ben például a nyersvastermelés 2 millió tonnára növekszik az 1959. évi 846 000 tonnával szemben. 1938- ban a kohászati ipar termelése mindössze 133 000 tonna volt. Az acéltermelés 1965-bem 3,3 millió tonna lesz szemben az 1959. évi 1,4 millió tonnával s az 1938. évi 284 000 tonnával. 1938-ban Románia bengerelt- áru-termelése mindössze 319 000 tonna volt. A román szocialista nehézipar 1959-ben már mintegy > millió tonna hengereltárut gyártott, a hatéves terv utolsó évében pedig több mint 2 millió tonnára emelkedik a hengereltáru termelése. A kohászati ipar termelésének ilyen növekedését a meglevő vállalatok bővítésével, valamint új egységek, elsősorban pedig az új galati kohászati kombinát felépítésével érik el. A termelés növelése szempontjából fontos szerep hárul a belső tartalékok további hasznosítására, a kihasználási mutatószámok szakadatlan növelésére is. Kiterjesztik a különleges acélfajták: a golyós- csapágy-acél, az elektrotechnikai ipar számára szükséges acél, a rozsdamentes és tűzálló széleskörű' acél gyártását; fejlesztik a A BOMlM ipar jövője a Román Munkáspárt III. kongresszusa irányelveinek tükrében hálózat, aktív gyógykezelés és gyengén ötvözött acélfajták felkutatás ségű karbonacél gyártását. Megszervezik a vasötvözetek termelését Romániában kitermelt ércből. A Román Munkáspárt és a román kormány nagy fontosságot tulajdonít a kohászati iparnak, mert ebben látja az egész népgazdaság további fellendítésének, tehát a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonal emelésének a szilárd alapját. könnyűipar A román könnyűipar jelentékeny fejlődést ért el a népi demokratikus rendszer éveiben. Az ország különböző részein létesült új könnyűipari vállalatok és a meglevő vállalatok fejlesztése lehetővé tette, hogy már 1958-ban csaknem kétszer annyi pamutszövetet és selyemszövetet, továbbá 2,2- szer annyi gyapjúszövetet gyártanak, mint 1938-ban. Még érmé] is gyorsabb ütemben fejlődött a lábbelik és a kötöttárucikkek termelése. Az RMP III. kongresszusának irányelv-tervezete az eddigieknél még _nagyobb arányú fejlődést irányoz elő a köny- nyűiparban. Az , új hatéves tervben a textilanyagok gyártása 1959-hez képest 1,9-szere- sére növekszik, és 1965-ben eléri az 540—550 millió négyzet- métert. Ugyanakkor a kötszö- vött fehérnemű és felsőruha termelése 1965-ben több mint 2,3-szeresére növekszik, s meghaladja a 70 millió darabot. A hatéves terv utolsó évében a eredményeként termelését, továbbá a jó minő- ' román könnyűipar 45 millió pár lábbelit fog gyártani, vagyis 1,6-szer annyit, mint 1959- ben. A román könnyűipar fejlődését azonban nemcsak az áruk mennyisége jelzi, hanem az egyre nagyobb választék is. Vékony pamut- és gyapjúfonalból, szintetikus szálból és rostból, finom, tartós és gyűr- hetetlen kelméket és kötöttárut gyártanak, s a cipőmodel- lek választéka is egyre gazdagabb lesz. 1965-ben már körülbelül 34 000 tonna cellulóz alapanyagú szálat és rostot termelnek. A nagy tervfeladat megvalósítása céljából több textilipari vállalatot és cipőgyárat továbbfejlesztenek és korszerűsítenek, több új gyár épül, köztük egy hemyóse- lyem-fonoda, egy selyemszövö- de és három, kötöttárugyár. Az irányelv-tervezetben megjelölt távlati gazdasági program szerint Románia 1975-ig több termék egy főre jutó fogyasztása tekintetében megközelíti azt a színvonalat, amelyet a Romániánál fejlettebb gazdasággal rendelkező országok előreláthatólag elérnek 1975-ig. A távlati terv végére 6—7-sze- resére növekszik a könnyűipar termelése. A távlati terv során a szövöttáruk termelése 1200— 1300 millió négyzetméterre, a lábbeli termelés pedig 80—85 millió párra növekszik. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar Románia az elmúlt években a nehézipar elsődleges fejlesztése mellett egyre nagyobb eredményeket ért el a közszükségleti cikkek termelésében. A dolgozók növekvő szükségleteinek a kielégítésére a vállalatok több és jobb minőségű bútort, rádiót és más közszükségleti cikket gyártanak. Felépült és állandóan bővül a bukaresti rádiógyár, amely csupán az elmúlt esztendőben 160 000 rádió- készüléket gyártott. Az erőteljesen fejlődő bútoripar 1959- ben mintegy 811 millió lej értékű bútort juttatott a dolgozóknak. Az RMP III. kongresszusának irányelv-tervezete a dolgozók növekvő igényeinek és szükségleteinek mind nagyobb arányú kielégítése céljából, a nehézipar további erőteljes fejlesztése mellett megkülönböztetett figyelmet fordít a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak fejlesztésére. A román bútorgyárak 1965-ben 3,1- szer annyi bútort gyártanak, mint 1959-ben. Az ipar a hatéves terv végéig 12,3-szoros'ára növeli a hűtőszekrények gyártását, továbbá nagy mennyiségű mosógépet és más elektrotechnikai cikket készít. 1965- ben a román ipar 300 000 rádiókészüléket és 130 000 televíziós készüléket ad a népgazdaságnak. A rádió- és televízióhálózat fejlesztése révén 1965-ig ezeknek az adásoknak a vétele kiterjed .az egész országra. E célból az elkövetkező időszakban 21 rádióadó és 12 televíziós adóállomás létesül. A szállítás A Román Munkáspárt IIT; kongresszusának irányelv-tervezete hangsúlyozza, hogy a szállított áruk volumene tonnákban kifejezve 1965-ig 1,8szeresére növekszik. Ezenbeliil a vasúti szállítás volumene tonnákban 140 százalékkal lesz nagyobb, mint 1959-ben. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a román vasutak 1959-ben már háromszor annyi árut szállítottak, mint a burzsoá-földesúri rendszer legjobbnak számító 1938-as évében. A vasúti szállítás műszaki-anyagi alapjának újjáépítésében az 1960—1965 közötti időszakban a gőzmeghajtású vontatást egyre nagyobb mértékben diesel-villamos vontatással helyettesítik; megkezdődik a nehéz profilú és nagy forgalmú vasútvonalak villamosítása, valamint az üzemeltetési folyamatok gépesítése és automatizálása. Továbbfejlődik a gépkocsiszállí- tás is. A gépkocsiszállítást ösz- sze sem lehet hasonlítani az 1938-as esztendő gépkocsiszállításával, mert ez akkor oly csekély volt, hogy a statisztikai évkönyv számon sem tartja. A román népgazdaság gépkocsiállománya több mint 50 000 tehergépkocsival és 13 000 pótkocsival egészül ki. A sok üzemanyagot és kenőolajat fogyasztó régi gépkocsikat, amelyeknek az üzemeltetése és javítása nem gazdaságos, fokozatosan kivonják a forgalomból; A társasgépkocsi-park a tervidőszakban 1400-ról 3000-re, vagyis mintegy 120 százalékkal növekszik, s így nagymértékben fellendül a város; személy- szállítás is. Tovább bővül a vízi- és légiszállítás. A román tengeri flotta 1965-ben mint- , egy 7,5-szer akkora forgalmat I bonyolít le, mint 1959-ben.
