Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

Vasárnap, 1960. június 19. 1 SOMOGYI NÉPfcAf* I OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOGXDOCOC H^MÖR WGXiXiXIXDOOGOÖOXDOOOOOOOOexsCXíiGOCXife Jól ismeri anyukáját... —sü*- Cf**" — Mondja csak, maga is ilyen összetört másnap, ha éjjel tivornyázik? — Nem! Én még nőtlen vagyok. Alibi — Nincs itthon anyuka, három órával előtt átment a szomszédba „egy percre”. Szemléltető oktatás — Maga egy hónap óta minden este azt mondja, hogy a Art iszik, mert a feleségének nehéz szülése van. — No, hallja, szülésznő a feleségem. — Látod, Sanyika, ilyen leszel, ha nem eszed meg a spe­nótot. Katonaélet régen A szemlére érkező tábornokot várták az egyik kaszárnyában. A bakákat kioktatták, hogy az eset­leges kérdésekre mit válaszolja­nak. Ha a tábornok úr a kosztról érdeklődik, ezt kell mondani: »A koszt kitűnő, bőséges, és még ma­rad is.-« Elérkezett a szemle napja. A tá­bornok megkérdezi az egyik sza­kasztól, milyen a koszt. Máris hangzik a harsány felelet: »Kitű­nő, bőséges, és még marad is!«- Hát a felesleggel mit csináltok, fiam? — kérdi a tábornok az egyik katonától. — Jelentem alássan, azt is meg­esszük. Holnap megmon­dom nek-i. Hogy vég­eredményben nekem is van valami kevés szavam a háznál — ha több nem is, mint az átlagférfiaknak. Meg én!' Hangosan, érthetően, nyugodtan, egy csöppöt sem ide­geskedve, hogy érezze férfiúi és családfői fö­lényemet. Mert tulaj­donképpen a családfő én vagyok — leg­alábbis az OTP-nél engem írtak be ebben a minőségben. Sajnos, azonban, nem • han­goztatom ezt kellő gyakorisággal, pedig naponta szóvá kellene tennem. De hiába, er­re már nem jut idő. Rengeteg az elfog­laltságom, lótok-fu- tok, szabad időmben pedig sakkozni kell, mert ennyit csak megengedhet 'magá­nak az átlagnál ke­vesebb jogkörrel ren­delkező férj is. Az­tán a keresztrejtvényt is szeretem fejtegetni, főképp, ha nejem va­lamiért felbosszant. Ilyenkor az üres koc­kák csendes világába harapnivalót kapok, aztán rendszerint es­tig nem látjuk egy­mást. Nem, nem fe­lejtettem el, erről szó sincs, a memóriám kifogástalan, és alig várom az estét, hogy MEMÓRIA menekülök azzal az erős elhatározással, hogy egy kicsit lehű­töm magam, és aztán higgadtan megmon­dom neki a maga­mét. Addig legalább összeszedem gondola laimat. De aztán este lesz, el kell oltani a villanyt, és így más­napra halas ltom a megmondegatást. Per­sze reggel sietni kell, örülök, hogy valami ezt bebizonyíthassam. De amikor hazaérek, a gyerek sír, darát, követelj »véletlenül« nincs a háznál, erre »bírálatot gyakoro­lok« a beszerző felett, mire megkapom, hogy miért nem mentem el én a boltba, más ren­des férj legalább el­intézi a bevásárlást, s nemcsak az élelmet, még a blúzokat is megvószi a feleségé­nek, mert azok bers látják, mennyit gür­cöl a családért, de én egy lusta 1kényúr var gyök, aki csak egész nap keresztrejtvényt fejt, még talán a hi* valóiban is. Még szerencse, hogy egyál­talán megtűrnek. Er­re szólni akarok, hangot adni családfői mivoltomnak, de ha ideges vagyok, össze­csúsznak a hangok a beszédemben, tehát várok néhány percet. Mert nem akarok iz­gatottnak látszani, ez árt a tekintélynek. Így inkább kerítek egy keresztrejtvényt, hogy csillapítsam ma­gam, de csakhamar tíz óra, villanyt keü oltani, és így az egész elmarad holnapra. Még az a szerencse, hogy jó a memóriám..? — sk — ELKÉSETT LOVAS Az úttest jelzését íestegető só sört? Egyet nekem, a má- munkásoknak megáll az ecset sikat megihatja munkadíj fe- a kezükben, a járókelők a főtér jében. felé fordulnak, még a forgal- Egy idősebb alkalmi mun- mat irányító két rendőr is ki- kás, vásott ruhában, kissé bor- váncsian kapja fejét a lódobo- gőzösen jelentkezik: gás irányába. Az egyik utcá- — Majd én hozok, szóval bői ugyanis vadul csépelve lo- kettőt? vát, vágtató lovas közeledik: — Igen, de pénzem sapkája sildje hátrafelé áll, a ám! — veti oda, mire az öreg nyerget összehajtogatott pok­róc helyettesíti, a kengyelt két szíjdarab. Végigcsattog a já­rási székhely főutcáján, meré­szen cikázik az autók és mo­torok között, egy kicsit táncol­tatni próbálja sovány lovát. Aztán megfordul, és mint haj­dan Patkó Bandi Niklán, a kocsma elé hajt. A csapos éppen kilép az aj­tón, kezében vödör. Talán jé­gért indul. — Hé! — kiált utána a lovas. Az meg sem fordulva le­gyint. Bezzeg valamikor Patkó Bandival nem lehetett volna így elbánni. Neki kihozták a bort, amennyit csak parancsolt — méltatlankodott magában. Tanácstalanul körülnéz, az­tán odaszól a bámészkodóknak: — No, ki hoz nekem egy kor­jelentkező feldühödve rácsap a girhes ló farkára. Az felágas­kodik, majdnem leveti gazdá­ját, aztán nekirugaszkodva el­csattog az egyik mellékutca felé. Bezzeg Patkó Bandinak hi­telbe is adtak volna! — gon­dolja, és dühösen veri lova nincs nyakát a kantárszíjjal. A járókelők fejcsóválva néz­nek utána. Gazdag népdalkincsünknek négy gyöngyszemét rejtettük el keresztrejtvényünk vízszin­tes 1., 106., valamint a függő­leges 1. és 20 alatt. Vízszintes: 16. Az üstökös csóvája. 17. Vissza: egyik fajta mirigy váladéka. 18. Falusias megszólítás. 19. Egyfajta szü­lők. 21. Szerző. 23. Győzelme. 26. Országos Társadalombizto­sító Intézet. 27. A Solonum dulcamara népies neve. 30. Német lépcső kiejtve. 31. Nem érzékelhető hatalmakban való hit. 33. Fejér megyei községből való. 35. Ritka női név. 36. Két részből áll: a) Meló ma­gánhangzói, b) Férfinév. 37. Egymást előző betűk az ábécé­ben. 39. A paripára. 41. Két szó: Fejér megyei község és kötőszó. 42. Rövid étel! 43. Gö­rög néptörzs. 45. Vissza: El­földelte félmúltban. 47. A köl­tészet egyik alapformája. 48. Kevert kör! 49. Alvás alatti látomás. 51. A következtetés és a bizonyítás tana. 52. Vásá­rolt. 53. Kívánó. 55. I.P.T. 56. Női név. 57. Kivesz belőle. 58. öntudatlanná válik. 59. Erre háromnegyede. 60. Végtagja. 61. Keskeny járda. 63. Sógor mássalhangzói. 65. N.I.T. 68. Hézagon (ék.-hibával). 70. Név- elős hímbirka. 71. Birtokos eset. 73. Női név. 74. Vissza: időszak. 75. Füvet tép szájával. 76. Nyári kiképző hely. 78. Top ikerszava. 79. László Nó­ra. 80. Eltűr. 82. Metélt néme­tül. 84. Valamennyi együttvé­ve rövidítése. 85. Vitás ügyét. 86. Mozgás ellenszere. 88. Visz- sza: Egyik szám. 90. Az egyik évszakot. 92. Részekre bont. 94. Elméláz. 96. Angol nem. 97. Hírközlési eszköz. 99. G.É. A. 100. Eloson. 102. Líra betűi keverve. 103. Rossz kívánsága. 105. Gazda németül. Függőleges: 2. Ideje. 3. Rit­ka női név. 4. Fél satu. 5. Ige­kötő. 6. Á.Á.D. 7. Tár. 8 Visz- sza: nemesfém. 9. Negyed szü­lő! 10. Színültig. 11. Kezdet nél­küli Anna. 12. Név előtt hasz­NÉPDALOK nált rövidítés. 13. Kicsinyítő képző. 14. Gyógyító (ékezethi­bával). 15. Profit érték. 22. El­tűnt félmúltban. 24. Régebbi spanyol hosszúságmérték. 25. Vitéz. 28. Női név. 29. Felesé­ge apja. 31. Erős pálinka. 32. Tiltva néz. 34. Közel-keleti or­szágból való. 36. Női név. 38. Vízbe nyúló sétány. 40. Fun­damentum. 41. Alkot. 42. Fel­fogja. 44. Régi írások. 46. Más útra térít. 47. Palafajta. 48. Jö­vedelem. 50. Az egyik hónap. 52. Irányít. 54. Csúf. 57. Kiszed. 62. Kép, képmás. 63. Megköny- nyíti munkáját. 64. Vissza: dü­börög. 66. Férfi név. 67. Tar­tó eszköz. 69. A viszálykodás és a harc megszemélyesítője a gö­rög mitológiában. 71. Rossz lo­vat. 72. Tésztához készített krémem. 75. Érzelmi. 77. Tava­szi újdonság. 80. Kereskedelem rövidítése. 81. A légzőkészülék legfelsőbb része. 83. Végtag, 85. Kis folyó. 86. Építményre. 87. Piaci árust. 89. Német böl­cselő. 91. Anyó betűi keverve. 92. Rész németül. 93. Futsz ikerszava. 95. Római császár, i. sz. 54—68-ig. 97. Vissza: mély hang. 98. N.K.Ü. 101. Igekötő 102. Műveltető igeképző. 104 Vissza: helyrag. 105. Horvát Etel. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 iiiiii 16 :::::: :::::: 17 :::::: 18 ■•■itt üt:!: 19 20 21 !::!!: 22 :::::: 23 24 iüiii 25 26 27 28 29 :::::: 30 :::::: 31 32 [{{:!: :::::: 33 34 SS 35 iüiii 36 :::::: 37 38 iiiiii 39 40 :::::: :::::: 41 ssssss :::::: 42 43 44 :::::: ssssii 45 46 iiiiii iiiiii 47 iiiiii 48 49 50 üt!:: 51 iiiiii 52 53 54 iiiiii 55 iiiiii 56 iiiiii 57 II 58 :::::: {{isi: 59 [ üti:! 60 SSSSSS 61 62 iiiiii 63 64 65 6ó 67 iiiiii 68 69 70 iiiiii 71 72 73 74 ::{{{: 75 iiiiii 76 77 SSSSSS 78 79 ||j 80 lítiti !::::: 81 11 82 83 iüiii 84 :::::: 85 iiiiii 86 87 iiiiii 88 89 :::::: :::::: 90 91 :::::: 92 93 ill 94 95 96 :::::: ssssss iái 97 98 ssssss iiiiii 99 100 101 :::::: Üíiii 102 103 104 :::::: 105' nnn 106 SZ Feleki László: PANASZOS LEVÉL Tisztelt Elvtársi Megkaptuk panaszos In í melyben megírja, hogy önt 1956. május 18-án reggel* fél 8-kor társ­bérlője, Barihka Alajos a fürdőszobában tettleg inzultálta, s ennek következtében Ön nyolc napon túl is csak nehezen gyógyuló sérüléseket szenvedeti a bal arcán. Először is megköszönjük bizalma*, amellyel szerkesztősé­günkhöz fordult, mert ebben azt a megbecsülést lá tjuk, amely minket továbbra is arra serkent, hegy s:ívvel-lélekkel foglal­kozzunk a dolgozók ügyes-bajos d~Igáival. Munkánkért az olvasók bizalma a legfőbb jutalmunk, azt igyekszünk körül­tekintéssel, tapintattal és lelkiismeretességgel a jövőben is kiérdemelni. Nb. levelét ellcüldtü' illetékes helyre, Barinka Alajos elvtárshez és arra kértük, vizsgálja meg az ön panaszát. Barinka Alajos elvtárs a következő választ intézte hozzánk: T. Cím! Megmondhatom a szaktársaknak, hogy az a Kri- zsanek szemtelen egy alak. Még neki áll feljepb! Nem volt neki elég az a pofon, amit lekentem, de azonban még kaphat egyet. Es még van pofája beírni az újsághoz, mindenfélét összehazudozni, mert ez a pali úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. Először is azon kezdem, hogy ő lépett a fogkefémre, de én nem szóltam semmit, mert szeretem a békességei, in­kább szenvedek. De amikor azt mondta, hogy tegyem arrébb a piszkos törülközőmet, elöntött a méreg, mert nemrég volt idegösszeomlásom. De még akkor is csak figyelmeztettem, hogy jobb lesz, ha befogja azt a ronda pofáját, mire feleselni kezdett, és erre elfogyott a türelmem, de az aljas rágalom, hogy nagyot ütöttem, és ezt megmondom neki szemébe is. Pedig akkor még nem is tudtam., hogy engem meg a.loar fúrni az újságba, de majd megkapja a magáét, abba hiba nem lesz. De nekem, maguk se küldjenek ilyen levelet, biztos a Krizsa- nek pártján vannak, beugrottak neki, ptedig annak egy sza­vát sem lehet elhinni. És lemondom az előfizetést is. úgyis csak marhaságokat írnak, múltkor is azt írták, hogy száraz, meleg idő lesz, és úgy megáztam, hogy még most is náthás vagyok. Tisztelettel: Barinka Alajos s. k. Amikor a fenti választ b. tudomására hozzuk, arra kér­jük, hogy a jövőben is forduljon hozzánk bizalommal bármi­lyen természetű panaszával vagy észrevételével. A Népharag Levelezési Osztálya Emelkedik a lap színvonala Ismerőseim különböző meg- latomat: »Nagyszerű írás! Biz- j egy zésekkel kísérik újságírói t^an sokan magukra ismer- , , ,. , ,T , • - ■ nek.« (Megsem volt egeszen tenykedesemet. Van, aki oszin- helyes a megállapítása) hiszen tén, a lényeget meglátva bírál- a főszereplőt róla mintáztam.) ja írásaimat, akad, akivel rész- Ezek . azonban mind csak letesen meg lehet beszélni a amolyan egyszerű bírálatok, de .................. ................... , , ,__ feltétlenül dicsérő jellegűek k ulonbozo témájú cikkek, kro- ahhoz képes, amit az egylk ba. kik, tárcák tartalmat, monda- ratom mondott a minap. Min- nivalóját. Ez azonban elenyé- dig szívesen Hallgattam észre- szően kevés. A többség ugyan- vételeit, mert valóban figye- is — mint az átlagos újságol- lemmel kísérte írásaimat. Most, vasó — cdak átfutja a lapot, ahogy másfél hónap óta elő- leggyakrabban nem ér rá vé- szőr találkoztunk, természete- gigolvasni a cikkeket, így kény- sen a beszélgetés közben eló- telen ilyenfajta véleménnyel jött, a szó az újságról is. Azt illetni: jól megfogta a témát (amikor éppen ez nem sike­rült), vagy: bátor hangú írás (pedig a főnökömet dicsértem benne), esetleg: a tőled meg­szokott szatírával fűszerezted (amikor kivégzéssel végződik az írás). Egyik ismerősöm pedig így dicsérte valamelyik karco­mondja: — Tudod, határozottan észre lehet venni a lap színvonalá­nak emelkedését. — Miből? — Egyre ritkábban látom benn az írásaidat... Pa a! László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents