Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

Vasárnap, 1960. június 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP HARCOSTÁRSAK Amikor Batky Pál, a so~ mogysámsoni November 7. Tsz párttitkára hazament január­ban az őszödi pártiskoláról, azonnal hozzákezdett a párton kívüli ak+ívahálózat létrehozá­sához. Néhányan kicsit csodál­koztak, ugyan mi szükség van erre, de hamar meggyőzte őket az aktívahálózat szükségessé­géről. Azzal kezdtek a szerve­zéshez: segítsége, támasza le­gyen a pártszervezetnek, min­den munkában számíthassanak rá, olyanokból álljon, akik a mezőn dolgoznak, sok emberrel beszélnek mindennap. így ke­rültek bele a brigádvezetők, munkacsapatvezetők, a tsz veze­tői, a KISZ-titkárhelyettes. Már a megalakításkor elhatá­rozták a kommunisták, hogy a legfontosabb teendőkre irányít­ják figyelmüket. Azt is elhatá­rozták, hogy közülük vá­lasztják ki idővel a pártszer­vezet utánpótlását. Fél év telt el az aktívahálózat megteremtése óta. Már lemér­hetjük, milyen eredménnyel járt tevékenysége. Tagjai min­dig a »t űzvonal«-ban harcoltak, a legnehezebb helyzetekben is sarkukra álltak, érveltek, ma­gyaráztak. Ami hajtotta, ser­kentette őket: jól haladjon a közös munka, mindenki meg­találja év végén a számítását. Sokszor bizony a »szívüket ki­tették« egy-egy »nehezebb« pa­raszt meggyőzéseikor, a fárad­ságos munkát mégsem sajnál­taik, mert tisztán látták a célt. Somogysámsom párosver­senyben van Sávollyal — mondja Batky elvtárs. — Amikor a járás arról értesített bennünket, hogy az első sza­kaszban mi vezetünk, nem akartam elhinni. Aztán gondol­koztam egy kicsit, s rájöttem, ha így van, bizony nagy részük van a sikerben a párton kívüli aktíváknak is. A járási tanács a tavasszal engedélyezte az erdőbirtokos- ság tagjainak 80 köbméter fa kitermelését. Az erdőgazdaság később mérte ki a területet, a nagy mennyiségű fát a vetés idején (kezdték kitermelni. Az emberek vágták a fát, hordták, tájára se néztek a tsz-nek. »Ez a mi fánk, szükségünk van rá, mert nincs otthon egy do­rong se« — mondták. Veszély­ben volt a burgonya- és a ku­koricavetés. Cselekedni kellett. A faluban fogatot, embert nem lehetett találni. A mezőgaz­dász idegességében a körmét rágta. A párttitkárt az bántot­ta, bogy lemaradnak a sávo- lyiak mögött, s azok talán még. ki is gúnyolják őket. összehív­ták a párton kívüli aktívákat. Megmagyarázták nekik, miről van szó. »Most a vetés a leg­fontosabb, a fakitermelés má­sodrendű. Egyéni korában ilyenkor mindenki a vetéssel törődött, azt igyekezett elő­ször elvégezni. Aki nem érti meg ennek fontosságát, a sa­ját és a többiek boldogulása ellen van« — mondta a párt- titkár. A párton kívüli aktívák a rövid megbeszélés után szét rajzottak a faluban. Felkeres­tek azokat, akik a vetésről meg­feledkezve napról napra az er­dőben döngették a fákat. Öreg este lett, mire befejeződött a beszélgetés. Az eredmény nem maradt el. Az emberek több­sége másnap az erdő helyett a mezőre ment. — Nagyon nagy segítséget adtak akkor a mi aktíváink — emlékezik vissza Batky elv­társ. — Ami a legérdekesebb, az emberek még most is emle­getik ezt az esetet, szemükre vetik a továbbra is erdőre já­róknak, hogy cserben hagyták a közöst. Nem egyszer, nem kétszer odadörgölik az orruk alá: »Nem jöttetek vetni, he­lyettetek is mi dolgoztunk.« Ez a szemrehányás jó jel. Az emberek magukénak -érzik a tsz-t, megszólalandónak tart­ják, ha valaki nem segíti elég­gé a munkát. A répaegyelés nem ment elég gyorsan. A munkaszervezés kö­rül voltak hibák. A munkacsa­patok nem szoktak még össze, ez tette vontatottá a munkát. Pedig 40 hold répát kellett megművelni. Gyorsítani kellett az ütemet. A pártvezetőség tagjai beszéltek a párton kívü­li aiktívákkial. Meghányták- vetették. hogyan lehet a mun­kát idejében elvégezni. Szá­lai Istvánná, Gelencsér Jenőmé, Kelemen Lászlómé, Borbély Istvánná, R agán Györgyné szíwel-lélekkel belevetette magát a munkába. Ez az öt asszony szinte csodát művelt. Egyik napról a másikra meg­változtatta a munka menetét, pótolta a mulasztottakat. A fűkaszálás megszervezését szintén az aktívákkal beszélték meg először a tsz és a pártszer­vezet vezetői. Részéből . vagy munkaegységre? — ezt kellett előbb eldönteni. Ügy határoz­tak, hogy munkaegységre dol­goznak, s minden nyolcadik petrencét prémiumként oszta­nak ki. így a háztáji állatok szükségletét is fedezni tudják a tagok. Eddig főképp arról esett szó, milyen nagy gazdasági segítsé­get adtak a párton kívüli ak­tívák. Pedig ez csak egyik ré­sze a munkájuknak. Nem ha­nyagolják el az emberek neve­lését sem. A havonta megtar­tott beszámolókon maguk az aktívák is sokat tanulnak. Űjabb, meg újabb kérdésekre kapnak választ. S amikor beszéd közben szóba kerülnek, tudják, hogyan foglaljanak állást. £ — Ez a nevelomunka érződik az emberek beszédén is. Elein­te mindenki földművesnek ti­tulálta magát. Ma már más­ként beszélnek. Akad, aki ki­kéri magának, ha így szólítják, s kijelenti: »Én tsz-tag va­gyok.« Eleinte csak a háztájit számították magukénak, a tsz-t úgy vették, mintha semmi kö­zük sem lenne hozzá. Ma a leg­többen azt mondják: »A tsz az enyém, nem mindegy, mi tör­ténik benne«. »Mi hoztuk lét­re, a miénk« — teszik még hoz­zá. Nem ment egyik napról a másikra, míg idáig eljutottak ez emberek. A párton kívüli aktívák adtak ehhez felmérhe­tetlen segítséget mindennapos nevelőmunkájukkal. Sok mindent fel lehetne még sorolni. De nincs rá szükség. Ez a néhány példa is azt bizo­nyítja, a párton kívüli aktívák a sámsoni pártszervezet leg­jobb harcostársai. Lajos Géza FELKÉSZÜLTEK a nyár nagy munkájára Aratás előtt a siófoki járásban Véget ért a nyári gépszem­le a Balatonkiliti Gépállomá­son. Lőrincz György, a megyei igazgatóság mérnöke, Suhajda János, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkavédel­mi felügyelője és Zoltán József, a járási tűzrendészen kiren­deltség képviselője egybehang­zóan állítják: mindent a leg­nagyobb rendben találtak. Pe­dig eleget tettek kötelességük­nek, s a gépállomás vezetőinek külön kérésére tüzetesen meg­nézték, nincs-e egyetlen gép­nek is valamilyen rejtett hibá­ja. »Ha bajt találnak, szólja­nak — mondták nekik. — A hibán most még lehet segíteni, van rá idő, de a mezőn, ott már csali mérgelődni tudnak az emberek, ha az első forduló után megtorpan a kombájn vagy az aratógép.« A kürtiek felkészülése te­hát kifogástalan, s ezt meg­nyugvással veheti tudomásul az egész siófoki járás. Mik a tennivalók az aratás-cséplés idején, mennyit segítenek a gé­pek, s mit kell végezniük kézi erővel a szövetkezeti gazdák­nak? Valamennyi kérdésre pontosan válaszol Csekk Jó­zsef, a gépállomás igazgatója, aki ismeri mind a 27 termelő- szövetkezet és a járási mező- gazdasági osztály intézkedési tervét. Sokat segítenek a gépek A siófoki járás közös gazda­ságai kereken 13 100 katasztrá- lis holdon termesztenek őszi és tavaszi kalászosokat. A gépál­lomásnak 16 kombájnja — kö­zülük 3 a napokban érkezik meg — és 13 kévekötő arató­gépe van. Tavaly egy-egy kombájn 193, egy-egy arató­Növekszik megyénk fácán- és fogolyállománya (Tudósítónktól.) Sokszor láthatunk fácánokat erdők, ligetek közelében, ga­bona- és takarmány-táblákon. Gyakorta látható fészkéről fel­repülő fogoly is, főleg a rétek kaszálásakor. Hasznos segítő­társaink ezek a madarak: a rendkívül kártékony burgonya­bogarakat is irtják. Három­négy fácán egy hold fertőzött burgonyatébláról szinte telje­sen kiirtja a bogarakat Érdemes ezeket a hasznos madarakat szaporítani és véde­ni. Fészekaljukat hagyjuk há­borítatlanul. Még a nyáron gondoskodjunk téli táplálékuk­ról. A vadásztársaságok és termelőszövetkezetek gyűjtsék a csépléskor és terménybetaka- rításkor a gyommagvakat, mert ősszel és télen jó táplá­lékai a madaraknak. Védjük őket a ragadozóktól, ugyanis a róka, kánya, szarka, borz, gö­rény és a kóborkutyák életük­re törnek. Az idei tavaszon e hasznos vadmadarak örvendetesen megszaporodtak megyénkben. A Balatannagybereki Állami Gazdaság több ezer holdas re­zervátumában már tízezrével tanyáznak fácánok. A vadgaz­daság vezetősége a kalászosok megkezdésével egy időben hoz­zálátott a tojások összegyűjté­séhez, s ezer tojást raktak a mesterséges anyák alá kelte­tésre. A Lábodi Állami Gazda­ság határában is gazdag fész­keket találtak: 10—15 tojást raktak egy-egy fészekbe a tyú­kok, s arnár több ezer napos­csibe ki is kelt. Az elhagyott fészkekből összeszedik a tojá­sokat, és kotlókkal keltetik ki. A megye vadásztársaságai is nagy gonddal gyűjtik a fácán­tojásokat. Már mintegy ötezer tojást találtak. Ezekből hamarosan csibe lesz, s nagymértékben gyarapítják az örvendetesen szaporodó fá­cánállományt gép pedig 185 holdat vágott le, pedig gyomosak voltak a kis- parcellás gabonaföldek. Az idén — a biztonság kedvéért — mégis gépegységenként a kapott terv teljesítését tűzték ki célul, s így kötötték meg a szerződést. Számítanak rá, hogy ezt az előirányzatot túl­szárnyalják. Táblás földbe ke­rült a vetőmag, a Dikonírt megfojtotta a gyomokat, új, nagy teljesítményű szovjet ara­tó-cséplőket kaptak, s a kom­bájnvezetők évről évre jobb mestereivé válnak szakmájuk­nak. A kombájnok tehát kereken 2600 hold gabonát takarítanak be, a kévekötő aratógépek elő irányzata 2100 hold, két rend vágó aratógép pedig együtte­sen 500 holdat végez el. Így a gépekre 5200 hold kalászos le- aratása hárul. Ennél csak na­gyobb lehet a géppel aratott terület, kisebb nem! Munkába állnak ugyanis az őszi árpa érésekor, és dolgoznak folya­matosan a búza-, a zab- és a tavasziárpa-táblákon, vagyis az aratás egész ideje alatt üzemben lesznek a gépek. Kaszára, emberek! Ezt a jelszót most adták ki a termelőszövetkezeti közgyű­lések, brigádértekezletek. A gépek ugyanis csupán segíte­nek, de nem helyettesítik még teljes egészében az emberi erőt a gabonabetakarításban. Ha túlteljesíti is aratási elő­irányzatát a gépállomás, akkor is a gabona nagyobb hányadát a szövetkezeti gazdáknak kell levágniuk. A terv adataival számolva 7900 holdon lesz dol­guk a kézi kaszáknak. Egyre- egyre átlagosan 6 hold aratni- való jut: A balatonszabadi Bem Termelőszövetkezet tag- jri beszélnek a legkönnyeb­ben: náluk mindössze két hol­dat kell egy-egy kaszának le­vágnia. Kőröshegyen, a Béke Tsz-ben a 366 holdból 234 hold jut a 30 kézi kaszára, Balaton- endréden a mintegy 1000 hold­nak felét vágja le gép, Bálvá­nyoson a 882 hold kalászosból 682 holdnak az aratása a ka­szapárokra vár... Amint belépek a járási me­zőgazdasági osztályon, Szabó László osztályvezető éppen te­lefonál Kaposvárra: »Az első aratógépet Nagyesepelyre küld­jétek.« Ott ad ugyanis a leg­több dolgot az aratás az embe­reknek. Kézi kaszával 525 hol­dat kell levágni, egy-egy ka­szára csaknem 12 hold jut. Hallgassuk meg, mit monda« nak a nagycsepelyiek. — Megbirkózunk vele — fe­leli a Kossuth Tsz elnöke, Fe­hér Gyula. — Bejártuk a ha­tárt, s úgy láttuk, hogy az Ir- 'tási meg a Tekeresi dűlőben tud dolgozni a gép. Szervez­tünk 48 kaszaerőt. ÁUatgondo* zóink, kocsisaink, gépkocsira­kodóink is kaszát fognak ara­táskor: naponta három egysé­get is szerezhet az ember, meg hát a jövő évi kenyér sorsa* az is serkenti a tagságot. Küldöttségben a patronáltaknál Ha ember és gép szervezet­ten összefog, 10—12 munkanap alatt végez az aratással a sió­foki járás, megyénk első szö­vetkezeti járása. A kombájn mindjárt zsákba juttatja a sze­met, de az aratógépek és a ké­zi kaszák után keresztbe kell rakni, majd pedig asztagba hordani és elcsépelni a gabo­nát. S a betakarítás bizony sok gondot okoz a járás és a tsz-ek vezetőinek. Juhász István, a járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője és Pál- lag András, a járási tanács el­nökhelyettese máris ellátoga­tott Budapestre, a patronáló üzemekhez. Megkérték őket, teherautóval, vontatóval segít­senek a gabonabehordásban. A gabona zömét a mezőn el­csépelni — ez az intézkedési terv egyik fontos javaslata. A tanyaközpontba, a faluba csalt annyi kevés gabonát hordanak be, amennyinek a szalmájára most szükség van, illetve a tél zord napjaiban szükség lesz. A többi szalmát ráérnek a me­zőről befuvarozni télen, amikor nincs más dolog. Még néhány szót az előké­születekről: a járás szövetke­zetei szereztek be új zsákokat* hogy folyamatosan dolgozhas­sanak a cséplőgépek. Az ösz- szes gabonát 39 cséplőgép »ve­ri el«. Egyikhez sem keü csa- pstot szerződtetni, mert min­den tsz saját brigádot állít a gép mellé. — Szeretnénk az idén is, mint a múlt évben, elsőként jelenteni, hogy befejeztük a cséplést — mondják a gépál­lomás és a járás vezetői. A felkészültségből ítélve úgy lát­szik, hogy sikerül ez a tervük. Kutas József BERKESI ANDRÁS (60) mmammmm Szegedi hazafelé menet erő- lett tömi az ajtót, mert a la­sen töprengett. — Ügy látszik, kasban csőrepedés történt. Ak- a lányt már valaki »kiemelte«, kor fedezték fel a gyilkosságot. Ezek szerint megelőztek. A la- Cseleiék már egy óra múlva boratórium az alagsorban van. tudtak a dologról. Azonnal a Minden percben megérkez­het. — Fényképfelvételt készítet­tek? Természetesen... és könnyű léptekkel a falhoz)* ment. Az alezredes átvette aj megkezdett témát, és élénken* mesélni kezdett Szurok nagy^ formájáról, s mikor látta, hogyi —■ Kérem, hogy azokból Kocka leguggol, odament a rá-? küldjenek át sürgősen nekem dióhoz, és bekapcsolta. A csa-í Sok tüzeset keletkezett a gyermekek játékéból és goadatianságból A tűzoltóság munkáját tárgyalta a Nagyatádi Járási Tanács VB A lejárait pedig csak az elő­szobából nyílhat. Kutya nincs, a szomszéd villákból nem látni át. A laboratórium ablakán lakásba siettek. Ott már seré­nyen dolgoztak a rendőrség bűnügyi emberei. Semmi gya­núsat nem találtak. A lakás­nincs vasrács. Ügy látszik, nem ban tökéletes rend volt, a fé- nagy ügy... Jó lett volna meg- nyes parkettám egyetlen, láb­nézni a laboratóriumot.;* — nyomot sem fedeztek fel. Halkan füttyeníett. — A kis Eszter rákapott a keleti csoda­világra* Szép kislány. Nem len­ne rossz, ha meglátogatna. Azt hiszem, nem lenne nehéz eset. Az ilyen kis tudóspalámtákbam nagy a fantázia. Ezeket nem tánccal, hanem érdekes me­sékkel lehet betömi... Szép is. Minden felvételből egyet. — Átküldők, alezredes elv­társ. De én most bemegyek az osztályra. A belügyiek elvonultak. Cse­lei és Kocka maradt csak ott. Az alezredes bezárta az ajtót, és leült — No, Kockám, mi a véle­ményed? — Gyilkosság! — felelte a az főhadnagy. — És miből gondolod? — Miből? — ismételte a vart úgy állította, hogy a ké-í szülék torzítson ... Harsogva,| recsegve szólt az adás... A* főhadnagy a parketta leszorító^ lécét feszítette el a faltól. — Ide nézz! — súgta alig* hallhatóan. Cseleit izgalom fogta el. — Nehogy elvágd! — Nem, ne félj... — Kockád sebesen dolgozott. (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács VB legutóbbi ülésén Szabó József, a tűzoltó-alosztály he­lyettes parancsnoka beszámolt a járás tűzrendészet! helyzeté­ről és a nyári tűzvédelemre való felkészülésről. Megállapí­totta, hogy a községek tűzren­dészet! helyzete kielégítő. Min­denütt működik önkéntes tűz­Éva hálóingben feküdt ágyban. Ruhái a legnagyobb rendben a fotel karfáján vol­tak gondosan összehajtogatva. Sem ételmaradékot, sem mo- kérdést a főhadnagy. — Ér- satlan edényt nem találtak. A bűnügyiek vakarták a fejüket, de Cselei is nagy gondban volt. Ügy látszik, öngyilkosság Biztosan mikrofon. oltó-testület. Vezetőségüket „ váncsi vagyok, hol a magneto-|közelmúltban választották új­Ajá. E közgyűléseken a pa­lány... Vajon milyen lehet ru- — jegyezte meg a nyomozást nyem. De ezt * _ . irrf-rr-iTi-* nnnnorrir J __a_» __a ___ f on. A rádió recsegve bömbölt elnyelte a két férfi hangját. — Béla, valószínűleg iker-: mikrofon lesz. Dupla vezeték...: — A lécet már lefejtette Rendben van. Egyetértek állólámpáig. Végighaladt a ve-5tnyilvan- A szabási, a taranyi, a ^görgetegi, a kun telepi, a mi­. . „ , ,, _■ kei és a lábodi tűzoltó-testület anyagszigetelesu drót az álló-; zem. veled. Nekem is ez a vélemé- zeték mellett. A vékony, mű-5 a rancsnokok beszámoltak az el­múlt két esztendő munkájáról, a tűzvédelem eredményeiről és hibáiról. A járásban 629 önkéntes tűzoltót tartanait ha nélkül? — Fütyörészve lé­pett be a villa kapuján. vezető hadnagy. — Lehet — hagyta helyben az alezredes, és Kockára né­zett. — Mondja csak, hadnagy Cseled alezredes és Kocka alaposan átkutatta Éva laká­sát. A lány holttestét a reggeli órákban találták meg. A ház­mester két napja nem látta a lányt. Ez azonban nem tűnt fel neki, mivel máskor is előfor­dult, hogy napokig nem jött haza. Tegnap este vált gyanús­sá, amikor a Liliomból keres- ránézett órájára kék. Hajnalban pedig fel kel- tíz van. érzést alá tudnád valamivel támasztani? — Csak feltevésem van... — Nos, halljuk! Kocka a mutatóujját hirte bajtárs, a boncolás eredményét jen a szájához emelte, jelezve, hogy ne beszéljenek. Az alez- várom redes azonnal megértette. Egy másodpercig feszülten figyel­még nem tudják? — Minden percben — válaszolta a hadnagy. Az egyik bajtársat kiküldtem, hogy az eredményt azonnal tek... hozza. A lányt nyolc órakor szállították be, most pedig — — Mit szólsz, alezredes baj­társ a vasárnapi eredmények- tizenegy hez. Szurok csodálatosan ját­szott. — A főhadnagy felállt, lámpa alatt eltűnt a falban^ egy porcelán szigetelő pipá-) ban. A főhadnagy felállt. —l Itt megy be, tehát valahol ittj lesz a mikrofon is. — Tüzete-J sen megvizsgálta a lámpát.^ Semmi gyanúsat nem talált. — Bontsd ki — utasítottad halkan az alezredes. Kocka is-| mét lehajolt, és zsebkésével* vésni kezdte a falat. (Folytatjuk) dolgozik a legjobban. Az 1959—60-as továbbképzé­si év’ eredményesen zárult. A községekben az önkéntes híz­óitok, a járási székhelyen pe­dig a parancsnokok vettek részt szakmai továbbtanulás­iban. Tizenöten végezték el a parancsnoki tanfolyamot. A •szertárak állapota és felszere­lése jó. 6 községben motorfecs­kendő, 13-ban kézi működteté­sű fecskendő van. A tűzrendé­szet! alosztály minden falu szertárát és felszerelését felül­vizsgálta. A tűz megelőzését szolgáló felvilágosító munkában is ér­tek el eredményt. Igen sokat foglalkoztak a gyermekek já­tékából és a gondatlanságból eredő tűzesetek megelőzésének módjaival (a tűzkárok legna­gyobb része ezekből szárma­zik). 1959-ben 17 tűzeset (37 519 forint kár) történt a járásban. Ebből 5 a gyermekek játéká­nak, 9 pedig gondatlanság kö­vetkezménye volt. Az idén 5 tűzesetet okoztak a gyerekek, négy pedig gondatlanságból keletkezett. Ez arra kell fi­gyelmeztesse a szülőket, hogy jobban vigyázzanak gyerme­keikre. Szabó elvtárs szólt a nyári tűzvédelemre való felkészülés­ről is. Elmondta, hogy a gép­állomások és az állami gazda­ságok dolgozóinak tűzrendé­szet! előadásokat tartottak. Elkészítették az aratásban és cséplésben részt vevő erőgépek tűzrendészeti előírásait és a mezőgazdasági intézkedési tervet. Ez utóbbi alapján vég­zik a nyári ellenőrző tevé­kenységüket. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, és hét pontból álló határozatot hozott a tűzrendészeti munkákkal kapcsolatosan.

Next

/
Thumbnails
Contents