Somogyi Néplap, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
Vasárnap, 1960. június 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP HARCOSTÁRSAK Amikor Batky Pál, a so~ mogysámsoni November 7. Tsz párttitkára hazament januárban az őszödi pártiskoláról, azonnal hozzákezdett a párton kívüli ak+ívahálózat létrehozásához. Néhányan kicsit csodálkoztak, ugyan mi szükség van erre, de hamar meggyőzte őket az aktívahálózat szükségességéről. Azzal kezdtek a szervezéshez: segítsége, támasza legyen a pártszervezetnek, minden munkában számíthassanak rá, olyanokból álljon, akik a mezőn dolgoznak, sok emberrel beszélnek mindennap. így kerültek bele a brigádvezetők, munkacsapatvezetők, a tsz vezetői, a KISZ-titkárhelyettes. Már a megalakításkor elhatározták a kommunisták, hogy a legfontosabb teendőkre irányítják figyelmüket. Azt is elhatározták, hogy közülük választják ki idővel a pártszervezet utánpótlását. Fél év telt el az aktívahálózat megteremtése óta. Már lemérhetjük, milyen eredménnyel járt tevékenysége. Tagjai mindig a »t űzvonal«-ban harcoltak, a legnehezebb helyzetekben is sarkukra álltak, érveltek, magyaráztak. Ami hajtotta, serkentette őket: jól haladjon a közös munka, mindenki megtalálja év végén a számítását. Sokszor bizony a »szívüket kitették« egy-egy »nehezebb« paraszt meggyőzéseikor, a fáradságos munkát mégsem sajnáltaik, mert tisztán látták a célt. Somogysámsom párosversenyben van Sávollyal — mondja Batky elvtárs. — Amikor a járás arról értesített bennünket, hogy az első szakaszban mi vezetünk, nem akartam elhinni. Aztán gondolkoztam egy kicsit, s rájöttem, ha így van, bizony nagy részük van a sikerben a párton kívüli aktíváknak is. A járási tanács a tavasszal engedélyezte az erdőbirtokos- ság tagjainak 80 köbméter fa kitermelését. Az erdőgazdaság később mérte ki a területet, a nagy mennyiségű fát a vetés idején (kezdték kitermelni. Az emberek vágták a fát, hordták, tájára se néztek a tsz-nek. »Ez a mi fánk, szükségünk van rá, mert nincs otthon egy dorong se« — mondták. Veszélyben volt a burgonya- és a kukoricavetés. Cselekedni kellett. A faluban fogatot, embert nem lehetett találni. A mezőgazdász idegességében a körmét rágta. A párttitkárt az bántotta, bogy lemaradnak a sávo- lyiak mögött, s azok talán még. ki is gúnyolják őket. összehívták a párton kívüli aktívákat. Megmagyarázták nekik, miről van szó. »Most a vetés a legfontosabb, a fakitermelés másodrendű. Egyéni korában ilyenkor mindenki a vetéssel törődött, azt igyekezett először elvégezni. Aki nem érti meg ennek fontosságát, a saját és a többiek boldogulása ellen van« — mondta a párt- titkár. A párton kívüli aktívák a rövid megbeszélés után szét rajzottak a faluban. Felkerestek azokat, akik a vetésről megfeledkezve napról napra az erdőben döngették a fákat. Öreg este lett, mire befejeződött a beszélgetés. Az eredmény nem maradt el. Az emberek többsége másnap az erdő helyett a mezőre ment. — Nagyon nagy segítséget adtak akkor a mi aktíváink — emlékezik vissza Batky elvtárs. — Ami a legérdekesebb, az emberek még most is emlegetik ezt az esetet, szemükre vetik a továbbra is erdőre járóknak, hogy cserben hagyták a közöst. Nem egyszer, nem kétszer odadörgölik az orruk alá: »Nem jöttetek vetni, helyettetek is mi dolgoztunk.« Ez a szemrehányás jó jel. Az emberek magukénak -érzik a tsz-t, megszólalandónak tartják, ha valaki nem segíti eléggé a munkát. A répaegyelés nem ment elég gyorsan. A munkaszervezés körül voltak hibák. A munkacsapatok nem szoktak még össze, ez tette vontatottá a munkát. Pedig 40 hold répát kellett megművelni. Gyorsítani kellett az ütemet. A pártvezetőség tagjai beszéltek a párton kívüli aiktívákkial. Meghányták- vetették. hogyan lehet a munkát idejében elvégezni. Szálai Istvánná, Gelencsér Jenőmé, Kelemen Lászlómé, Borbély Istvánná, R agán Györgyné szíwel-lélekkel belevetette magát a munkába. Ez az öt asszony szinte csodát művelt. Egyik napról a másikra megváltoztatta a munka menetét, pótolta a mulasztottakat. A fűkaszálás megszervezését szintén az aktívákkal beszélték meg először a tsz és a pártszervezet vezetői. Részéből . vagy munkaegységre? — ezt kellett előbb eldönteni. Ügy határoztak, hogy munkaegységre dolgoznak, s minden nyolcadik petrencét prémiumként osztanak ki. így a háztáji állatok szükségletét is fedezni tudják a tagok. Eddig főképp arról esett szó, milyen nagy gazdasági segítséget adtak a párton kívüli aktívák. Pedig ez csak egyik része a munkájuknak. Nem hanyagolják el az emberek nevelését sem. A havonta megtartott beszámolókon maguk az aktívák is sokat tanulnak. Űjabb, meg újabb kérdésekre kapnak választ. S amikor beszéd közben szóba kerülnek, tudják, hogyan foglaljanak állást. £ — Ez a nevelomunka érződik az emberek beszédén is. Eleinte mindenki földművesnek titulálta magát. Ma már másként beszélnek. Akad, aki kikéri magának, ha így szólítják, s kijelenti: »Én tsz-tag vagyok.« Eleinte csak a háztájit számították magukénak, a tsz-t úgy vették, mintha semmi közük sem lenne hozzá. Ma a legtöbben azt mondják: »A tsz az enyém, nem mindegy, mi történik benne«. »Mi hoztuk létre, a miénk« — teszik még hozzá. Nem ment egyik napról a másikra, míg idáig eljutottak ez emberek. A párton kívüli aktívák adtak ehhez felmérhetetlen segítséget mindennapos nevelőmunkájukkal. Sok mindent fel lehetne még sorolni. De nincs rá szükség. Ez a néhány példa is azt bizonyítja, a párton kívüli aktívák a sámsoni pártszervezet legjobb harcostársai. Lajos Géza FELKÉSZÜLTEK a nyár nagy munkájára Aratás előtt a siófoki járásban Véget ért a nyári gépszemle a Balatonkiliti Gépállomáson. Lőrincz György, a megyei igazgatóság mérnöke, Suhajda János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője és Zoltán József, a járási tűzrendészen kirendeltség képviselője egybehangzóan állítják: mindent a legnagyobb rendben találtak. Pedig eleget tettek kötelességüknek, s a gépállomás vezetőinek külön kérésére tüzetesen megnézték, nincs-e egyetlen gépnek is valamilyen rejtett hibája. »Ha bajt találnak, szóljanak — mondták nekik. — A hibán most még lehet segíteni, van rá idő, de a mezőn, ott már csali mérgelődni tudnak az emberek, ha az első forduló után megtorpan a kombájn vagy az aratógép.« A kürtiek felkészülése tehát kifogástalan, s ezt megnyugvással veheti tudomásul az egész siófoki járás. Mik a tennivalók az aratás-cséplés idején, mennyit segítenek a gépek, s mit kell végezniük kézi erővel a szövetkezeti gazdáknak? Valamennyi kérdésre pontosan válaszol Csekk József, a gépállomás igazgatója, aki ismeri mind a 27 termelő- szövetkezet és a járási mező- gazdasági osztály intézkedési tervét. Sokat segítenek a gépek A siófoki járás közös gazdaságai kereken 13 100 katasztrá- lis holdon termesztenek őszi és tavaszi kalászosokat. A gépállomásnak 16 kombájnja — közülük 3 a napokban érkezik meg — és 13 kévekötő aratógépe van. Tavaly egy-egy kombájn 193, egy-egy aratóNövekszik megyénk fácán- és fogolyállománya (Tudósítónktól.) Sokszor láthatunk fácánokat erdők, ligetek közelében, gabona- és takarmány-táblákon. Gyakorta látható fészkéről felrepülő fogoly is, főleg a rétek kaszálásakor. Hasznos segítőtársaink ezek a madarak: a rendkívül kártékony burgonyabogarakat is irtják. Háromnégy fácán egy hold fertőzött burgonyatébláról szinte teljesen kiirtja a bogarakat Érdemes ezeket a hasznos madarakat szaporítani és védeni. Fészekaljukat hagyjuk háborítatlanul. Még a nyáron gondoskodjunk téli táplálékukról. A vadásztársaságok és termelőszövetkezetek gyűjtsék a csépléskor és terménybetaka- rításkor a gyommagvakat, mert ősszel és télen jó táplálékai a madaraknak. Védjük őket a ragadozóktól, ugyanis a róka, kánya, szarka, borz, görény és a kóborkutyák életükre törnek. Az idei tavaszon e hasznos vadmadarak örvendetesen megszaporodtak megyénkben. A Balatannagybereki Állami Gazdaság több ezer holdas rezervátumában már tízezrével tanyáznak fácánok. A vadgazdaság vezetősége a kalászosok megkezdésével egy időben hozzálátott a tojások összegyűjtéséhez, s ezer tojást raktak a mesterséges anyák alá keltetésre. A Lábodi Állami Gazdaság határában is gazdag fészkeket találtak: 10—15 tojást raktak egy-egy fészekbe a tyúkok, s arnár több ezer naposcsibe ki is kelt. Az elhagyott fészkekből összeszedik a tojásokat, és kotlókkal keltetik ki. A megye vadásztársaságai is nagy gonddal gyűjtik a fácántojásokat. Már mintegy ötezer tojást találtak. Ezekből hamarosan csibe lesz, s nagymértékben gyarapítják az örvendetesen szaporodó fácánállományt gép pedig 185 holdat vágott le, pedig gyomosak voltak a kis- parcellás gabonaföldek. Az idén — a biztonság kedvéért — mégis gépegységenként a kapott terv teljesítését tűzték ki célul, s így kötötték meg a szerződést. Számítanak rá, hogy ezt az előirányzatot túlszárnyalják. Táblás földbe került a vetőmag, a Dikonírt megfojtotta a gyomokat, új, nagy teljesítményű szovjet arató-cséplőket kaptak, s a kombájnvezetők évről évre jobb mestereivé válnak szakmájuknak. A kombájnok tehát kereken 2600 hold gabonát takarítanak be, a kévekötő aratógépek elő irányzata 2100 hold, két rend vágó aratógép pedig együttesen 500 holdat végez el. Így a gépekre 5200 hold kalászos le- aratása hárul. Ennél csak nagyobb lehet a géppel aratott terület, kisebb nem! Munkába állnak ugyanis az őszi árpa érésekor, és dolgoznak folyamatosan a búza-, a zab- és a tavasziárpa-táblákon, vagyis az aratás egész ideje alatt üzemben lesznek a gépek. Kaszára, emberek! Ezt a jelszót most adták ki a termelőszövetkezeti közgyűlések, brigádértekezletek. A gépek ugyanis csupán segítenek, de nem helyettesítik még teljes egészében az emberi erőt a gabonabetakarításban. Ha túlteljesíti is aratási előirányzatát a gépállomás, akkor is a gabona nagyobb hányadát a szövetkezeti gazdáknak kell levágniuk. A terv adataival számolva 7900 holdon lesz dolguk a kézi kaszáknak. Egyre- egyre átlagosan 6 hold aratni- való jut: A balatonszabadi Bem Termelőszövetkezet tag- jri beszélnek a legkönnyebben: náluk mindössze két holdat kell egy-egy kaszának levágnia. Kőröshegyen, a Béke Tsz-ben a 366 holdból 234 hold jut a 30 kézi kaszára, Balaton- endréden a mintegy 1000 holdnak felét vágja le gép, Bálványoson a 882 hold kalászosból 682 holdnak az aratása a kaszapárokra vár... Amint belépek a járási mezőgazdasági osztályon, Szabó László osztályvezető éppen telefonál Kaposvárra: »Az első aratógépet Nagyesepelyre küldjétek.« Ott ad ugyanis a legtöbb dolgot az aratás az embereknek. Kézi kaszával 525 holdat kell levágni, egy-egy kaszára csaknem 12 hold jut. Hallgassuk meg, mit monda« nak a nagycsepelyiek. — Megbirkózunk vele — feleli a Kossuth Tsz elnöke, Fehér Gyula. — Bejártuk a határt, s úgy láttuk, hogy az Ir- 'tási meg a Tekeresi dűlőben tud dolgozni a gép. Szerveztünk 48 kaszaerőt. ÁUatgondo* zóink, kocsisaink, gépkocsirakodóink is kaszát fognak aratáskor: naponta három egységet is szerezhet az ember, meg hát a jövő évi kenyér sorsa* az is serkenti a tagságot. Küldöttségben a patronáltaknál Ha ember és gép szervezetten összefog, 10—12 munkanap alatt végez az aratással a siófoki járás, megyénk első szövetkezeti járása. A kombájn mindjárt zsákba juttatja a szemet, de az aratógépek és a kézi kaszák után keresztbe kell rakni, majd pedig asztagba hordani és elcsépelni a gabonát. S a betakarítás bizony sok gondot okoz a járás és a tsz-ek vezetőinek. Juhász István, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Pál- lag András, a járási tanács elnökhelyettese máris ellátogatott Budapestre, a patronáló üzemekhez. Megkérték őket, teherautóval, vontatóval segítsenek a gabonabehordásban. A gabona zömét a mezőn elcsépelni — ez az intézkedési terv egyik fontos javaslata. A tanyaközpontba, a faluba csalt annyi kevés gabonát hordanak be, amennyinek a szalmájára most szükség van, illetve a tél zord napjaiban szükség lesz. A többi szalmát ráérnek a mezőről befuvarozni télen, amikor nincs más dolog. Még néhány szót az előkészületekről: a járás szövetkezetei szereztek be új zsákokat* hogy folyamatosan dolgozhassanak a cséplőgépek. Az ösz- szes gabonát 39 cséplőgép »veri el«. Egyikhez sem keü csa- pstot szerződtetni, mert minden tsz saját brigádot állít a gép mellé. — Szeretnénk az idén is, mint a múlt évben, elsőként jelenteni, hogy befejeztük a cséplést — mondják a gépállomás és a járás vezetői. A felkészültségből ítélve úgy látszik, hogy sikerül ez a tervük. Kutas József BERKESI ANDRÁS (60) mmammmm Szegedi hazafelé menet erő- lett tömi az ajtót, mert a lasen töprengett. — Ügy látszik, kasban csőrepedés történt. Ak- a lányt már valaki »kiemelte«, kor fedezték fel a gyilkosságot. Ezek szerint megelőztek. A la- Cseleiék már egy óra múlva boratórium az alagsorban van. tudtak a dologról. Azonnal a Minden percben megérkezhet. — Fényképfelvételt készítettek? Természetesen... és könnyű léptekkel a falhoz)* ment. Az alezredes átvette aj megkezdett témát, és élénken* mesélni kezdett Szurok nagy^ formájáról, s mikor látta, hogyi —■ Kérem, hogy azokból Kocka leguggol, odament a rá-? küldjenek át sürgősen nekem dióhoz, és bekapcsolta. A csa-í Sok tüzeset keletkezett a gyermekek játékéból és goadatianságból A tűzoltóság munkáját tárgyalta a Nagyatádi Járási Tanács VB A lejárait pedig csak az előszobából nyílhat. Kutya nincs, a szomszéd villákból nem látni át. A laboratórium ablakán lakásba siettek. Ott már serényen dolgoztak a rendőrség bűnügyi emberei. Semmi gyanúsat nem találtak. A lakásnincs vasrács. Ügy látszik, nem ban tökéletes rend volt, a fé- nagy ügy... Jó lett volna meg- nyes parkettám egyetlen, lábnézni a laboratóriumot.;* — nyomot sem fedeztek fel. Halkan füttyeníett. — A kis Eszter rákapott a keleti csodavilágra* Szép kislány. Nem lenne rossz, ha meglátogatna. Azt hiszem, nem lenne nehéz eset. Az ilyen kis tudóspalámtákbam nagy a fantázia. Ezeket nem tánccal, hanem érdekes mesékkel lehet betömi... Szép is. Minden felvételből egyet. — Átküldők, alezredes elvtárs. De én most bemegyek az osztályra. A belügyiek elvonultak. Cselei és Kocka maradt csak ott. Az alezredes bezárta az ajtót, és leült — No, Kockám, mi a véleményed? — Gyilkosság! — felelte a az főhadnagy. — És miből gondolod? — Miből? — ismételte a vart úgy állította, hogy a ké-í szülék torzítson ... Harsogva,| recsegve szólt az adás... A* főhadnagy a parketta leszorító^ lécét feszítette el a faltól. — Ide nézz! — súgta alig* hallhatóan. Cseleit izgalom fogta el. — Nehogy elvágd! — Nem, ne félj... — Kockád sebesen dolgozott. (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács VB legutóbbi ülésén Szabó József, a tűzoltó-alosztály helyettes parancsnoka beszámolt a járás tűzrendészet! helyzetéről és a nyári tűzvédelemre való felkészülésről. Megállapította, hogy a községek tűzrendészet! helyzete kielégítő. Mindenütt működik önkéntes tűzÉva hálóingben feküdt ágyban. Ruhái a legnagyobb rendben a fotel karfáján voltak gondosan összehajtogatva. Sem ételmaradékot, sem mo- kérdést a főhadnagy. — Ér- satlan edényt nem találtak. A bűnügyiek vakarták a fejüket, de Cselei is nagy gondban volt. Ügy látszik, öngyilkosság Biztosan mikrofon. oltó-testület. Vezetőségüket „ váncsi vagyok, hol a magneto-|közelmúltban választották újAjá. E közgyűléseken a palány... Vajon milyen lehet ru- — jegyezte meg a nyomozást nyem. De ezt * _ . irrf-rr-iTi-* nnnnorrir J __a_» __a ___ f on. A rádió recsegve bömbölt elnyelte a két férfi hangját. — Béla, valószínűleg iker-: mikrofon lesz. Dupla vezeték...: — A lécet már lefejtette Rendben van. Egyetértek állólámpáig. Végighaladt a ve-5tnyilvan- A szabási, a taranyi, a ^görgetegi, a kun telepi, a mi. . „ , ,, _■ kei és a lábodi tűzoltó-testület anyagszigetelesu drót az álló-; zem. veled. Nekem is ez a vélemé- zeték mellett. A vékony, mű-5 a rancsnokok beszámoltak az elmúlt két esztendő munkájáról, a tűzvédelem eredményeiről és hibáiról. A járásban 629 önkéntes tűzoltót tartanait ha nélkül? — Fütyörészve lépett be a villa kapuján. vezető hadnagy. — Lehet — hagyta helyben az alezredes, és Kockára nézett. — Mondja csak, hadnagy Cseled alezredes és Kocka alaposan átkutatta Éva lakását. A lány holttestét a reggeli órákban találták meg. A házmester két napja nem látta a lányt. Ez azonban nem tűnt fel neki, mivel máskor is előfordult, hogy napokig nem jött haza. Tegnap este vált gyanússá, amikor a Liliomból keres- ránézett órájára kék. Hajnalban pedig fel kel- tíz van. érzést alá tudnád valamivel támasztani? — Csak feltevésem van... — Nos, halljuk! Kocka a mutatóujját hirte bajtárs, a boncolás eredményét jen a szájához emelte, jelezve, hogy ne beszéljenek. Az alez- várom redes azonnal megértette. Egy másodpercig feszülten figyelmég nem tudják? — Minden percben — válaszolta a hadnagy. Az egyik bajtársat kiküldtem, hogy az eredményt azonnal tek... hozza. A lányt nyolc órakor szállították be, most pedig — — Mit szólsz, alezredes bajtárs a vasárnapi eredmények- tizenegy hez. Szurok csodálatosan játszott. — A főhadnagy felállt, lámpa alatt eltűnt a falban^ egy porcelán szigetelő pipá-) ban. A főhadnagy felállt. —l Itt megy be, tehát valahol ittj lesz a mikrofon is. — Tüzete-J sen megvizsgálta a lámpát.^ Semmi gyanúsat nem talált. — Bontsd ki — utasítottad halkan az alezredes. Kocka is-| mét lehajolt, és zsebkésével* vésni kezdte a falat. (Folytatjuk) dolgozik a legjobban. Az 1959—60-as továbbképzési év’ eredményesen zárult. A községekben az önkéntes hízóitok, a járási székhelyen pedig a parancsnokok vettek részt szakmai továbbtanulásiban. Tizenöten végezték el a parancsnoki tanfolyamot. A •szertárak állapota és felszerelése jó. 6 községben motorfecskendő, 13-ban kézi működtetésű fecskendő van. A tűzrendészet! alosztály minden falu szertárát és felszerelését felülvizsgálta. A tűz megelőzését szolgáló felvilágosító munkában is értek el eredményt. Igen sokat foglalkoztak a gyermekek játékából és a gondatlanságból eredő tűzesetek megelőzésének módjaival (a tűzkárok legnagyobb része ezekből származik). 1959-ben 17 tűzeset (37 519 forint kár) történt a járásban. Ebből 5 a gyermekek játékának, 9 pedig gondatlanság következménye volt. Az idén 5 tűzesetet okoztak a gyerekek, négy pedig gondatlanságból keletkezett. Ez arra kell figyelmeztesse a szülőket, hogy jobban vigyázzanak gyermekeikre. Szabó elvtárs szólt a nyári tűzvédelemre való felkészülésről is. Elmondta, hogy a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak tűzrendészet! előadásokat tartottak. Elkészítették az aratásban és cséplésben részt vevő erőgépek tűzrendészeti előírásait és a mezőgazdasági intézkedési tervet. Ez utóbbi alapján végzik a nyári ellenőrző tevékenységüket. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, és hét pontból álló határozatot hozott a tűzrendészeti munkákkal kapcsolatosan.
