Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

Szerda, 1960. május IL 3 SOMOGYI NÉPLAP Újjáválasztották a járási népfront-bizottságot Csurgón és Nagyatádon Megyeszerte befejeződött a községi népfront-bizottságok újjáválasztása, s megkezdődött a járási népfront-bizottságok megválasztása. Csurgón a szépen feldíszített járási mű­velődési házban ülésezett a já­rási népfront küldöttgyűlése. Fata Mária gimnáziumi tanu­ló szavalata után az I. és II. számú általános iskola tanulói és a gimnázium KlSZ-szerve- zete köszöntötte a megjelente­ket. Borók Ferencné, a járási népfront-bizottság elnöke a beszámolóban egyebek között ezeket mondotta: »A Hazafias Népfront járásunkban meg­mutatta, hogy széles tömegeket képes mozgósítani. Sokat tet­tünk a tsz-ek megszilárdítá­sáért, s a községfejlesztési ter­vek megvalósításához szüksé­ges társadalmi munka megszer­vezésében is tevékenykedtünk. Jól sikerült békeesteket, ün­nepségeket szerveztünk, me­lyeken külföldieket is vendégül láttunk. Falugyűlésekre, ezüst- kalászos tanfolyamokra előadó­kat biztosítottunk. Hibáinkat se hallgatjuk el. Nem mindig volt munkánk elég kitartó. Időnként nem támaszkodtunk kielégítően a többi tömegszer­vezetre.« Kovács Zoltán pogányszent- péteri, Kertész Károly inkei küldött arról beszélt, milyen nagyot fejlődött községük az utóbbi években. S ez a nép­front-bizottság munkájának is köszönhető. Galambos Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára arról be­szélt, milyen fontos a dolgo­A tsz r sténként egy sovány, szürke szemű, fekete bajuszos férfi beszélget a tsz-tagokkal hol az irodán, hol az építkezésnél, hol a tanyán. Siltes sapkája alól ritkás hajpa- mat bukik homlokára. Szenvedélyesen magyaráz. Kezét gya­korta használja mondanivalója hangsúlyozására. A szenvedé­lyes magyarázó Várhegyi Pál, a tótújfálm Határőr Tsz párt­ái kára, Űton-útfélen megállítják az emberek, érdeklődnek erről-arról, kikérik véleményét. S ő szívesen felel a kérdések­re. Az emberek minden ügyükben hozzáfordulnak. Amikor nála jártunk, épp csirkeólat épített feleségével. Bár a hatodik X-et tapossa, mégis ifjonti lelkesedés sugárzik arcáról, s ugyanez érződik szavaiból is. Állatgondozó a tsz- ben. Ügy vigyáz a reája bízott bikákra, mint a szeme fényére. A jószágok ellátása köti le ideje nagy részét. Hogyan futja ar­ra, hogy az emberek gondjaival-bajaival törődjék? — Bizony nagyon össze kell szednem az órákat. S nin­csen megállás. Gyűlések, megbeszélések mindennap vannak — mondja. Nagyon kevert volt a sertésállomány. A tsz elhatározta, hogy áttér a fehér hússertésre. Vásároltak tenyészkocáknák való süldőket. Persze nem mindenki értette meg, miért fon­tos az állatállomány növelése. Kint a tanyán néhány idősebb ember morogni kezdett, amikor meghozták a süldőket. »Mi a fenének az a sok állat?« — dühösködött az egyik. »Ez is a mi- zsebünkre megy« — így a másik. A párttitkár azonnal mon­dani kezdte a számokat, adatokat, azt, hogy hosszúlejáratú kölcsönre vették a jószágot, az osztalékpénzt ez nem csorbít­ja, sőt növeli. Elmondta azt is, hogy a borjasan vett üszőket milyen kedvezményesen kapták az államtól. Az embereknek leesett az álluk. »Hát ezt nem tudtuk — mondták —, így már egészen más, akkor csak vegyünk minél több jószágot.« A felvilágosító szó mindig eloszlatja a kételyeket. A tsz különböző emberekből áll. Akadnak hiszékenyek, tudatlanok, sőt még rosszindulatúak is. Valaki elhíresztel valamit. A többiek is hajtogatni kezdik boldog-boldogtalannak. S amíg nem cáfolják meg, nem tisztázzák a dolgot, rossz a hangulat. Tudja ezt jól Várhegyi elvtárs, ezért állít oda eseténként egy- egy társalgó csoporthoz: »Ni, mi hír, emberek?« Előbb-utóbb szóba kerül, ha valami bántja őket, s ilyenkor közösen ke­resnek megoldást. Persze nemcsak Tótújfalu ügyeit-bajait vitatják meg, a világ dolgairól is nagyon sok szó esik. Várhegyi elvtárs gazda a tsz-ben. Nem lehet tőle olyat kérdezni, amire ne tudna felelni. Magabiztos. Az emberek legjobban azt becsülik benne; mindig, mindenben állást foglal. L. G. zók fokozottabb bevonása társadalmi munkába. Ezután megválasztották a 70 tagú járási népfront-bizottsá­got és a 36 tagú küldöttséget a megyei küldöttgyűlésre. Végül táviratot küldtek a Hazafias Népfront Országos Bizottságá­nak és az Országos Béketanács­nak. Nagyatádon a küldöttgyűlésen megjelent Kertész Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Bizottságá­nak munkatársa és Endrédi Lajos, a Népfront megyei bi­zottságának küldötte is. Hal­mos József megnyitója után Szabó István népfront-titkár elmondotta a járási bizottság beszámolóját. Leszögezte, hogy a községi bizottságok minde­nütt hallatták szavukat, képvi­selték a falu lakóinak vélemé­nyét. Segédkeztek a községfej­lesztési tervek elkészítésében és a valóra váltásukhoz szük­séges társadalmi munka szer­vezésében. 1959-ben a népfront­bizottságok szervezte társadal­mi munka értéke meghaladta a 300 ezer forintot A népfront­bizottságok jó munkáját hir­deti a többi között az ötvöskó- nyi és a szabási cementjárda, a háromfai orvoslakás, a ké­szülő lábodi művelődési ott­hon, a nagyatádi park, a seges- di bekötő út és a helyenként már járható rinyabesenyői utak. A társadalmi munkát mintegy 780 bizottsági tag szervezte, szorgalmazta. Az 1959—60-as oktatási évben a községi bizottságok rendezésé­ben 98 előadás hangzott el, melyen körülbelül négyezren vettek részt. Végezetül Szabó elvtárs a mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokat is­mertette. A vitában felszólalt Seress László, a járási tanács v. b.-elnökhelyettese, Kertész Ferenc, az Országos Bizottság munkatársa, Torma István, a járási pártbizottság titkára és Sasvári Ferenc, a járási tanács V. b.-elnöke. A gyűlés részvevői 70 járási bizottsági tagot és 40 megyei küldöttet választottak. Az ér­tekezlet után az új járási nép­front-bizottság megtartotta alakuló ülését. Elnöknek Csű­rne. Gyulát, titkárnak ismét Szabó Istvánt választották meg. FIATALOK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Csak jó példaként lehet be­szélni a böhömyed Szabadság Tsz fiatal állattenyésztőiről. Egyrészt azért, mert a fiatalok többnyire húzódoznak ettől a munkától, s itt mégis szép számmal akad ifjú ember, aki szeret az állattenyésztésben dolgozni, másrészt pedig azért, mert becsülettel helytállnak posztjukon, nincs rájuk senki­nek sem panasza. Az állattenyésztéstől mene­külőknek van egy állandó visz- szatérő refrénjük, hogy bizony az a sertés vasárnap is éhes, és akkor randevú ide, mozi oda, menni kell, s hordani a takarmányt. Senki sem vonja kétségbe, hogy ez így van. S hogy fiatalember is lehet jó állattenyésztő, azt példázzák a Szabadság Tsz-ben dolgozó if­jak. A sertéstenyésztésnél ott isiié Az elitkocák és gondozóik. Mert azokat bizony nagyon Miklai István, a kocsis is ________________ __szereti; Tavalyi keresetéből fiatal 1958-ban szerelt le a v an Barta József meg Piszker bútort, ruhát vett, az idén meg honvédségtől, azóta dolgozik József, ketten sincsenek 40 évesek. Nekik is kell a mozi, meg az egyéb szórakozás, mégis kifogástalanul ellátják a gondjaikra bízott 600 állatot Meg is látszik a fehér hússer­téseken a gondos kéz nyoma. Barta Jóska az öreg állatokat névről ismeri, s úgy szólítja őket a vályúhoz, Piszker Jósika meg azt a módszert alkalmaz­za, hogy rázza a vödörben a kukoricát, és erre a hangra lesz is nagy röfögés, visítás a kutricákban. Hétköznap reggel fél 6-kor kezdik az etetést, vasárnap majd egy árával korábban; Délután ugyanért csinálják, s az este már szabad, ugyanis Barta Jóska öregapja ügyel az állatokra. Nem panaszkodik egyik le­gény sem. Tavaly Barta Jóska 460, Piszker Jóska 345 munka­egységet szerzett, úgyhogy szép összeggel térték haza. Fiatalembert találunk a szarvasmarhatenyésztésnél is: Horváth Istvánt. Már kilenc év óta itt van a tsz-ben. Azóta mindig az állatoknál dolgozik. motorkerékpárt szeretne, mert azon mégiscsak gyorsabb a közlekedés. Vliklai István kedvenc lovaival, MatyivaJ és PupivaL itt. A múlt gazdasági évben 2000 forintot keresett havonta, mondja is, hogy esze ágában sincs el­menni innen, hiszen, háromhónapos kis­lányának meg az asszonynak is kell a sok holmi, s itt jó kereseti lehető­sége van. Idei ter­ve a konyhabútor megvétele, ugyanis Sí tavaly már be­rendezték a szobát. Négy fiatalember, aki nem panaszko­dik, hogy az állat­tenyésztésnél kell dolgoznia. Jól ér­zik magukat, jól keresnek; Csak csodálkoznak azo­kon, akik húzódoz­nak ettől a munká­tól, és art kérde­zik: miért? Vajon ők választ tudná­nak adni erre? P. Gy. Késsülnek a szakvizsgákra Kaposvárott és a járási szék­helyeken lévő iparitanuló-isko- lák a vállalatokkal karöltve mindent megtesznek, hogy a fiatalok minél jobban elsajátít­sák szakmájukat, s megállják helyüket a termelésben. Az idén kb. 500 tanuló in­dul neki a szakmunkás-vizs­gának. Az írásbelik május 25-e körül kezdődnek. Utánuk fo­lyamatosan a gyakorlati és szó­beli vizsgák következnek. A négyórás írásbeli vizsgán egy-egy munkafolyamat vagy munkafogás különböző szak­mai számításokról, a használt nyersanyagok valamelyikének összetételéről, tulajdonságairól kell beszámolni. A kérdések ki­térnek a balesetéhárításra és a munkahigiéniára is. A sikeres írásbeli után a je­lölt a gyakorlatban mutatja be tudását. A vizsgamunka a szakma legalább három alap­vető műveletét tartalmazza, s nyolc óra alatt kell elkészíteni. Az oktató csak a legszüksége­sebb eligazításokat adhatja meg. A műveleti sorrend meg­állapítása, a tervszámok kivá­lasztása már a jelöltre hárul. Az elbíráláskor a vállalati nor­mákat és a MEO észrevételeit is figyelembe veszik. Ha a munkadarab minősége nem megfelelő, vagy elkészítési ideje nem éri el a termelési idő 75 százalékát, a vizsgát eredménytelennek minősítik, s csak 3—6 hónap múlva ismé­telheti meg a tanuló. Az úí szakmunkásvizsga- « szabályzat előírja »minősítő .................... , , , . _ „T . , , . , , .. «remek« készítését is. Ezt a ta­felelte a lány. — írok neki egy ott ült a pádon. Szive erősen Nem is írok. Adok egy lel"3nuiónak teljesen önállóan kell pár sort, és azzal felkeresed őt. vert, megint érezte a jeges vényt. Azt felmutatod, és köz-«elkészíteni A remek lehet a Egy hét múlva már valamelyik dermedtséget, a félelem polip- löd h sónyi £vától jöttél.&zakma egy készítménye vagy egyetemen tanulsz. karjai szorongatták testet. • n " — Ez nagyszerű — lelken- _ Éva ~ fordult a lány fe­dezett a fiú. Aztán elkomoro- Arca sápadt volt, mint az dott. — Mondd, Éva, nem tré- ájult emberé, szája széle re- Svédországban falsz? megett. - Gyere ide. folytathatom tanulmányaimat, — Miért tréfálnék? Nincs A fiú egy arasznyira félre- egy percig sem gondolkodnék, kedvem tréfálni. húzta a függönyt. Éva odaállt — Sétálni kezdett. — És ha olyan nagy össze- a fiú mellé. — Miért ne folytathatnád? köttetéseid vannak, miért vagy — Nézd art az alakot. BERKESI ANDRÁS (26) — Mint nő — szólt közbe 1st- Svájcban vagy ván — miért nem harcolhatsz? — Én is harcolni fogok — felelte a lány. — Érzem, hogy eljön majd az idő. De most, amikor a vőlegényem börtön- — kérdezte Éva, és mindjárt kenyereslány egy étteremben Rendben van? «modellje, esetleg egy gép bo­„„n- „ ,. • Snyolultabb szerkezete szemlél­- Igen! - válaszolta a fm.^ leldolgozva. Itt Hangja izgatott volt. Ée^kQibrlbsen a jejölt szakismerete nincs pénzem útiköltségre. «és esztétikai érzéke érvényesül. — Adok kölcsön. Majd«A remeket a szabályzat szerint t. • «a tanulóidő utolsó negyedévé­megküldod. Készülődj % készítik el> a hoz^ szük_ István töprengve állt ®§y«séges anyagokat, szerszámo­ben sínylődik, itt kell mar^d- felelt is rá. — Bécsben műkö­az dik egy iroda. Ennek az irodá­nom. Nem hagyhatom el országot. nak az a feladata, hogy a — Ha én kimennék nyugat- jey Éva elmosolyodott. — Milyen kíváncsi Melyiket? darabig. Homlokát összerán Ott a platánfa melletti colta, mint az öregek. ke- vagy. Tényleg úgy viselkedsz, gyerek pádon. Esőköpeny van rajta. Jtjkat a munkáltató biztosítja. A szóbeli vizsgára csak, a si­— Látom. Mi van vele? _ . . . , ’ . Skeres írásbeli és gyakorlati Egy levelet kell megir-S . _ v_lfl_,ntía _ __ __ '«vizsga, valamint*a remek elfo­á llamokból emigrációba mint egy kisgyerek, akinek az ßva ^egTogteTfiú’káriát.’Rá- nom • • • ~ Ird me§ gyorsan —ígadása után jelentkezhet a je­ra — mondta István , nem ment diákokat felkarolja, to- értelme most kezd tágulni. 7 ap^ra _ Mitől' sá- rendelkezett a lány. A szek- jlölt. A tapasztalatok szerint a i Unniít£á‘ vábbtanulási lehetőségüket biz- Miért vagyok kenyereslány? padtál al? _ kérdezte róny fiókjából levélpapírt és«szakmai ^meret és a szakmai nek ki. Mert en nem politiza- tositsa. Minden nyugati állam Egyszerű. Lehetnek más is. De __ , , tfgyaKoriati kerdesek nem okoz­lók. Nem értek és nem is évenként egy bizonyos számú - és erre te is rájöhettél vol- — Tegnap este óta olalkodik borítékot vett elő. Halvány-*nak nehézséget Prob:éma in_ .............................................. ' - kitágult zöld, merített papír volt. $kább a szakszámtannal, az L ehet hogy le- István leült a kis asztalká-/aniyaS^smerpú el a ^különböző akarok érteni hozzá. Orvos helyet ^ ferm egyetemein a akarok lenni. Orvosi munkám- kelefcröl emigrált diákok szá­mai akarok politizálni. Mert nézd, Éva, én nem tudom gyű- _, ............................ l ölni a mai rendszert. Nincs István megállt. Kezét zsebre okom, hogy gyűlöljem. Engem rakva., szétterpesztett^ lábakkal Kallós valamilyen oknál fog- kíváncsian nézett a lányra. , .... , «erkölcsi, politikai kérdésekkel hoz, es imi kezdett. Éva ruha-5kapcsolatban akad A tanul6k ya gyűlöl, és ezért csapatott ki hazugságokkal az egyetem­ről. .. — Jó — vetette oda a szót a lány —, ne politizáljunk. Lá­— Honnét tudod? tiszt volt. Jelenleg börtönben tartóztatnak. ül, tizenöt évre elítélve. Ilyen A lány is megrémült, hogy darabokat vett ki a szekrény-«egy része politikailag tájéko- hátterrel őrültség más állást ráhozza a nyomozókat. Abból bői, és bement a fürdőszobába.«zatlan, nem olvas rendszeresen; vállalni. Kenyereslány senki pedig baj lehet, annál is in- jvxíKoi* visszajött a fiú alig is«A szakrajzok sem tökéletesek; sem akar lenni. Az nem kar- kább, mert ma estére Frédit . ..’ ° "«Ugyanis nagy anyagot ölel fel . — Az unokabatyam ennek az rier. Tehát nyugodtan, békén várja. A fiút gyorsan el kell mert ra- Éustszurke sportszok «a tanterV) g a heti két-három hagynak. küldeni, a legrövidebb időn nya, világoskék pulóver és egy «óra kevés a szakrajz megfelelő — Értem — bólintott a fiú, és belül, és utána Frédinek kell ugyanolyan színű kardigán vo!t«gyakorlására. magában igazat adott a lány- jelzést adni, hogy vigyázzon. rajta. Dús, szőke haját egy haj-« Az iskola igyekszik Jól fel­. . . ~ szólt a megré- s2^á.lfinom szövésű nyersse-«^'®szl'*enl tanulóit a szakmun­— Szóval elmegy? — kerdez- múlt fiúhoz. — Azonnal utaz­te Éva. nőd kell. Ne szólj közbe. Hall­István nem felelt. Ismét fel- gass rám. Ismerem a rendőrség állt, odasétált az ablakhoz, módszerét. Téged ma éjjel őri­irodának a vezetője — hazud­ta szemrebbenés nélkül Éva. — Tényleg? — István mint- tom, hogy tényleg nem értesz ha évek óta ismerné a lányt, hozzá. Ne mint politikai me- leült a heverő szélére. — Iga- _ nekült menj ki. Egyre megy. zán? Nem kallódhatsz el. Ha itt — Mit gondolsz, miért mond- nem adják meg a tanulási le- tam, hogy esetleg tudok segx- hetőséget, jogodban áll menni, ahol tanulhatsz. nyi-családnak széles kiterjedé — Tudod, Éva — mondta sű összeköttetései vannak. István, miközben felállt tudnám* hogy odakünn, i i , ....... ykás-vizsgára. Fél év óta rend­lyem-kendovel hatrakototte. £szeresen ismétlik az anyagot, oda teni? felelte Éva. A Só- n,/[eg akart győződni, hogy az zetbe akarnak venni. — A előbb nem látott rosszul. Nem, lány hangja remegett. — M'ig- jól látott. Az alacsony, széles adok egy szombathelyi címet, ha — És... és hogyan tudnád vállú fiatalember, akit tegnap Átsegítenek a határon. írok.egy vala- elintézni az unokabátyáddal? este a házuk előtti villamos- pár sort, és felkeresed unoka­— Készen vagy? «megbeszélik a nehezebben ért­- Igen! Éva - szólt haboz-«^J^^et:L,R ■«elyik semleges országban, — Az a legegyszerűbb — megállónáá látott* még mindig fivéremet, Nem, az nem lesz jó. .., , , «ugyanannyi jól képzett fiatal va a fiú , megkérhetlek arra,^gZakmunkással gazdagodik hogy ezt a levelet eljuttasd a* megyénk ipara, mint ahány címre? «tanuló jelöltként a vizsgabi­«zottság elé kerül. — Folytatjuk — « ß. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents