Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-05 / 105. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET A növendékmarhák legjobb helyes a §zabadtai*táioi istálló Saját erőből készül a 100 férőhelyes favázas, téliesithető nö- vendékmarha-istálló a somogybabodi Petőfi Tsz-ben. A tetőépítés ácsmunkáit Páyer János és Schroth Vilmos tsz-tagok végzik. Az új istállót május 10-én átadják rendeltetésének. A mezőgazdaság szocialista átalakulása során a termelő- szövetkezetekben mind több és több szarvasmarha-istállóra van szükség. A gyors állatfelfutást nem tudja követni _ a magtárpadlásos, téglafalú istállók építése, és ezért, de főként állategészségügyi szempontból mindinkább előtérbe kerül az úgynevezett szabad- tartásos és szeri as istállók építése. A szinszerű és szabadtartá- sos építkezés előnyei közismertek. Kisebb az építési költség, a benne levő tehenek sokkal rendszeresebben vemhesülnek, mint a zárt istállóban tartottak, s feltehetően sokkal hosszabb lesz az élettartamuk is. Ezeknek az előnyöknek megvannak természetesen a kedvező anyagi kihatásaik is. Köztudomású, hogy a szabad- tartásos istállókban a zárt istállókhoz képest általában jóval kisebb a termelési költség, nagyobb a szaporulat, egészséges borjak születnek és nevelődnek fel. Arra kell törekedni, hogy a növendékmarhákat kizárólag szakszerűen épült és üzemeltetett szabadtartásos istállókban helyezzék el. A tehenek szabad tartására való áttérést alapos vizsgálatoknak kell megelőzniük. A szabadtartásos istállókban felnevelt edzett, szilárd szervezetű üszők tehén korukban is jól bírják a szabad tartást termelésük károsodása nélkül. Széleskörű felvilágosító munkával el kell érni, hogy a tenyésztők e tartási rendszerrel kapcsolatban tanúsított konzervatív felfogásukkal szakítsanak. A közös gazdálkodás útjára lépett dolgozó paraszt — egyéni gazda korában — télen sok helyen még az istállók ablakát is betömte, nehogy hideg érje az állatokat. Ez a felfogás még ma is sok termelőszöJeJentés a földekről »Az időszerű tavaszi mező- gazdasági munkákat befejeztük április végéig. Végeztünk 30 hold cukorrépánk egyel ésével, s takarmányrépánk egye- léséből fél napra való van hátra. Ha az eső után felszikkad a föld, megkezdjük a napraforgó és a burgonya kapálását. Jelenleg a tavasziak fej- ftrágyázásával foglalkozunk, és rendbehozzuk a silógödröket. í Az Idén a tavalyinál kétszer j nagyobb területen, 40 holdon termesztünk silókukoricát-« —■ j írja szerkesztősévünkhöz kül-1 dött levelében Gulyás Gyula, j az alsóhetémyi Búzakalász Tsz elnöke. * * * »Öt holdon telepítünk szőlőt ezen a tavaszon. Erre a cé’ra saját oltványainkat használjuk fel. Az öt holdnak egyik felén borszőlőt, a másik részén csemegeszőlőt telepítünk. A munkákat a múlt hétén kezdtük, s május 5-én befejezzük.« — közölte tegnap telefonon velünk Acs Károly, a kötcsei Jóreménység Termelőszövetkezet Mezőgazdásza. vetkezetben érvényesül. Pedig az állatok nem annyira a hidegtől, mint inkább az istálló nagy páratartalmú levegőjétől kapnak betegséget. Ezzel magyarázható az is, hogy sok termelőszövetkezet a szabadtartásos istállóknál helytelenül értelme ' a téliesítést. A nyitott részt befalazták, ajtókat és ablakokat létesítettek, sőt néhány termelőszövetkezetben mindkét hosszanti fal mellé jászlakat állítottak be, .így az istállók túlzsúfoltak. Az ilyen egészségtelen Istállókban az állatok sokat szenvedtek télen a levegő magas páratartalma miatt. Az állatok termelése csökkent, több helyen állatbetegségek léptek fel, és nagy veszteség érte a termelő- szövetkezeit állatállonjányát. Ezt a helytelen üzemeltetési gyakorlatot sürgősen fel kell számolni. A kifutókkal el nem látott növendékistállókhoz létesítsenek saját erőforrásból kifutókat, melyeknek talaja az ajtótól távolodva lejtsen, és ezt rendszeresen almozzák. A lezárt istállókat mellvéd magasságban a kifutótérhez csatlakozó oldalon .tegyék nyitottá. Az istállótérben a mélyalom részére a padozatot a közép félé lejtéssel döngölve képezzük ki. A több trágya nyerése és az egészségvédelem érdekében a száraz almot folyamatosan kell biztosítani. Ha a trágya magassága az 50 centimétert elérte, 3—4 hónaponként ki kell hordani. Ajánlatos áttérni a növendékállatok lekötés nélküli tartására. A növendékállatokat választás után szabadtartásos növendékistállókban kell elhelyezni. A szabadtartásos istállókat szélvédett és talajvízmentes helyre építsük. Ahol ez nem lehetséges, gondoskodjunk védőfásításról. Szép példáját adta a növendékek szabadtartásos nevelésének a szentgáloskéri Zöldmező Termelőszövetkezet. Az elmúlt év nyarán vásárolt 130 választott borjút a télen nyitott fészerben tartották. Az állatok nagyon szépen fejlődtek; sem elhullás, sem megbetegedés nem volt. A szabadtartás rendszerének elterjesztésével és a szabadtartásos istállók helyes üzemeltetésének kialakításával az állattenyésztési szakemberekre komoly feladat hárul. Szakmai felvilágosító munkával és meggyőzéssel hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek a szarvasmarhák szabadtartásos rendszerével megbarátkozzanak. Jól járnak, mert az olcsón felépíthető istállókban egészséges, nagy és tartós termelésre képes állatokat nevelhetnek fél. Gajdi Imre megyei foáilattenyésztő A rostlen öntözéses termelése A rostlent az ország csapadékosabb részein, úgyszólván teljes egészében a Dunántúlon termelik. Somogy megye nagyüzemi gazdaságai ebben az évben is számottevő területen termesztik ezt a növényt. A terméseredmények növelésének fontos tényezője a rostlen vízzel való ellátása. Köztudomású, hogy a száraz és nedves évek szabálytalanul követik egymást, és a viszonylag kevés csapadék eloszlása az év egyes szakaszaira nem egyenletes. A csapadék jelentős része késő ősszel és télen hull le, illetve túlnyomórészt az év egyes hónapjaiban. Megyénkben az évenkénti 600— 700 mm-es csapadék még megfelelő elosztással is csak közepes vagy annál valamivel jobb lentermés elérését teszi lehetővé. Ezért a helyes vízgazdálkodásnak, az öntözésnek fokozott jelentősége van nálunk. Tudnunk kell, hogy a feldolgozó iparnak magas rosttartalmú lenre van szüksége. A rostlen rosttartalmának és hozamának alakulása az öntözéstől nagymértékben függ. A rostlen ugyanis viszonylag rövid, úgynevezett karógyökérpel rendelkező növény. Aránylag kevés oldalgyökere van, s azok csak a felső talajrétegbe hatolnák be. Ezért vízfelvevő képessége kicsi. Már növekedésének első 232 tsz-ben osztották fel a kapások területét Termelőszövetkezeteinkben az idén nagy körültekintéssel osztották fel a kapásnövények területét, s dolgozták ki a premizálási rendszert. Több olyan gazdaság van, mint az öreglaki Kertészeti Termelőszövetkezet, ahol a vezetőség a munkaképesség szerint állapította meg a kapásnövények területének nagyságát. Figyelembe vették például azt is, hogy az idősebbek vagy a többgyermekes anyák nem tudják úgy kivenni részüket a közös munkából, mint a fiatal, egyedül álló, egészséges tagok. Ezért több százalékos kategóriát határoztak meg, s ennek megfelelően kapja meg mindenki a maga földterületét. A 100 százalékos tagnak kukoricából 3100, cukorrépából 45, burgonyából 235, takarmányrépából 80 négyszögölnyi területet mérnek ki. Az idősebbek vagy a többgyermekes anyák ennek 75 vagy 50 százalékát művelik, s ezzel elejét Veszik annak, hogy egyes területeket csak részben vagy egyáltalán nem gondosnak. A megyében eddig 232 termelőszövetkezetben osztották fel a kapások területét, s 200-ban vezették be a premizálási rendszert. A politikai munka javításának további feladatait határozta meg a göllei községi pártvezetőség Gölle községben és a hozzá - tartozó pusztákon termelőszövetkezeti gazdálkodás folyik. Ezért a pártalapszervezeteknek és a községi pártvezetőségnek is legfőbb feladata a közös gazdaságok megszilárdítása. A kommunistáknak úgy kell dolgozniuk, hogy példamutatással és felvilágosítással szilárd helytállásra, derekas munkára serkentsék a pártonkívülieket. A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a párt szava minél több emberhez jusson el. A községi pártvezetőség tagjai hétfőn tartott ülésükön erről — a párt tömegkapcsolatáról, a politikai munka javításáról — tanácskoztak, és hoztak határozatot. Kapinya Ernő párttitkár gondosan összeállított beszámolójában megemlítette: a május 1-i ünnepélyen nagy számban vettek részt a falu lakói. Kellemes délutáni időtöltésnek ígérkezett a soványak —kövérek tervezett labdarúgómérkőzése, azonban az eső miatt nem játszhatták le. (Mindenre felfigyelnek a göllei elvtársak! Mezei Béla iskola- igazgató hallotta, s az ülésen szóba is hozta, hogy várják ezt a mérkőzést a helybeliek. Meg is született a döntés: egyik vasárnap sort kerítenek megrendezésére.) — Az időszerű tavaszi munkákat kielégítően végzik a tsz-ekben, ám a tennivalók neheze ezután jön — mondotta Kapinya elvtárs. Mit tettek és mit tehetnek a kommunisták azért, hogy Gölle és a puszták határában rendben menjenek a dolgok? A kapásnövények művelését a kommunisták javaslatai szerint felosztották tagokra. Most arra kell törekedniük, hogy mindenki gondos gazdaként ápolja a neki kimért területen a kapásnövényeket. Alakult a Béke Tsz-ben ifjúsági brigád is. Létrehozása a kiszisták érdeme. Szót lehet érteni a fiatalokkal, készségesen vállalkoznak termelési feladatok megoldására, ha törődnek, foglalkoznak velük, mámban is várható az ifjúsági szövetség munkájának fellendülése, mert Balázs József mezőgazdász határozottán megígérte Kiss Ferenc tanácselnöknek, hogy patronálja a pusztai fiatalokat. Katona Lajos boltvezető úgy vélekedik, hogy Szentivánban is megpezsdül az ifjúsági szervezet élete, ha Vétek József, a községi KISZ-vezetőség tagja új párt- megbizatását teljesítve segit ebben. A pártvezetöség helyesen látja, hogy a biztató kezdeti eredményeket a párttagság sorainak rendezésével, a politikai tájékoztatás fokozásával tovább lehet növelni. Elhatározták, hogy felülvizsgálják azoknak az elvtársaknak az ügyét, akik hat hónapnál hosszabb idő óta tagjelöltek. Már most gondoskodnak arról, hogy az alapszervezet új tagjai és tagjelöltjel bekapcsolódjanak az ősszel a pártoktatásba. Berta Ferenc vezetőségi tag javaslatát megvalósítva a tagdíjfizetésben is érvényre juttatják a szervezeti szabályzat előírását. A tsz-tagok eddig ugyanis dolgozó parasztokként egységesen havonta 5 forintos pártbélyeget vásároltak. Jövedelmük szerint azonban ennél nagyobb összegű tagdíjat kellene fizetniük. Májusban az alapszervezeti vezetőségek rendezik ezt a dolgot. Azt is meghatározták, hogy a kommunisták között arányosan osztják el a párt- megbízatásokat. A gölleiek nagy reményeket fűznek a párton kívüli aktíva munkájához. A községben 40 tagú aktívahálózatot hoztak létre. Az aktivisták első felkészítésére ma, csütörtökön kerül sor. Deák Lajos, a Béke Tsz párttitkára a szövetkezet munkájáról tart tájékoztatót az aktivistáknak, majd Urai Ferenc, az Állatforgalmi Vállalat igazgatója — aki a megyei pártbizottság- megbízásából segíti a helyi elvtársakat — mond beszámolót az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. A pártvezetőség úgy határozott, hogy havonta egyszer összehívja az aktivistákat, és ismerteti velük a termelő- szövetkezetek vezetőségének Intézkedéseit, köztük a fegyelmi ügyeket is. A göllei községi pártvezetőség ülése betöltötte feladatát. A beszámolóból és a tartalmas hozzászólásokból olyan határozat született, amely világosan megjelölte a gazdasági és politikai munka további javításához vezető utat. Kutas József szakaszában erősen megsínyli a vízhiányt, mégis a legkritikusabb időszak a keléstől számított másfél hónap, amikor a rostlennek legtöbb vízre van szüksége. A kevés csapadék különösen a virágzásig érezteti hatását, ugyanis ez az úgynevezett növekedési időszaka a lennek. Ha ekkor elenyészően kevés vizet kap a növény, akkor a termés- eredmény az egyébként elérhetőnek a felére csökken. A rostlennek tehát folyamatos vízellátásra van szüksége ahhoz, hogy jó termést és magas rosttartalmat adhasson. A termés biztonságosabbá tétele és a minőség javítása céljából is rá kell térni az öntözéses termesztésre. Kísérleti eredmények igazolják, hogy a Dunántúlhoz viszonyítva gyengébb talajokon magasabb termés- eredményt értek el öntözéses módszerrel. Somogybán tavaly a holdankénti átlagtermés öntözés nélkül 18—20 mázsa volt, másutt viszont az öntözéses területek 30 mázsás hozamot adtak. Nem érdektelen az sem, hogy az öntözött lenből a feldolgozó üzemek 13,3, az öntö- zetlen lenből pedig csak 8,1 százalék tilolt lent nyertek. A gyakorlati tapasztalatok tanúsága szerint a permetező öntözés a legmegfelelőbb öntözési mód. Olcsó is, mert hordozható, szállítható, csővezetékkel lehet felszerelni. Előnye, hogy a len esőszerűen, tehát a legtermészetszerűbben kapja a vizet. Az öntözőberendezések vásárlásánál jelentős kedvezményt ad az állam a termelőszövetkezeteknek. A befektetés rövid idő alatt megtérül a magasabb terméseredményekből. Mivel a rostién rövid tenyészidejű, ezért gazdaságosan felhasználhatjuk öntözőberendezésünket más növények termesztésénél is: pl. a kertészetben, a cukorrépa, a rétek, a legelők stb. öntözésénél. A nagyobb terméseredmények elérése végett az öntözendő terület kiválasztása nagy körültekintést kíván. Fontos szempont, hogy a talaj szerkezete morzsalékos és az altalaj vízáteresztő legyen. A morzsalékos szerkezetű talaj ugyanis jól tárolja és vezeti a vizet. Az ilyen termőréteg nehezebben tömődik, kevésbé cserepesedik, és aránylag a legkielégítóbb mennyiségű talajlevegőt tartalmazza. Az öntözést a keléstől számítva a virágzásig fo!y mato- san végezzük, figyelembe véve a lehulló csapadék mennyiségét. Az öntözést általában délután kezdjük meg, s kora délelőtt fejezzük be, vagyis akkor kezdjük, amikor a talaj telső rétege még nem száradt ki, és addig végezzük, míg a talaj jól elnyeli a vizet. Ne öntözzünk annyit, hogy a talaj átiszapolódjon, mert a rostlen az úgynevezett pangó vizet nem bírja. Az öntözőgép beállításakor ügyeljünk arra, hogy a víz esőszerűen, egyenletesen kerüljön a növényzetre. Permetező öntözésnél alkalmanként 25—30 mm-nél több vizet ne adagoljunk, mert a túlöntö- zés is ártalmas. Sárkány György mezőgazdász. KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK szervekkel. így az alábbi felvilágosítást adhatjuk: Ha a szövetkezet tagjai magánosoknak adták el a felesleges négy lovat, akkor felvehetik a teljes összeget, amiből a közös alapba járó értékhányadot most kell befizetniük. Ha pedig az Állatforgalmi Vállalat vásárolta meg a lovakat a tsz- tői, akkor a szövetkezetnek utalják át a vételárat. Ebből levonják a közös alapba jutó részt, a többit pedig nem egyszerre, hanem négy év alatt, négy egyenlő részletben kapják meg az érdekelt tsz-tagok. * * * Teher József, Boronka. Öregségi járadék abban az esetben is csak a férj részére állapítható meg, ha a vele együtt élő felesége is termelőszövetkezeti tag. Kérjék a vezetőséget, hogy idős korukra való tekintettel könnyebb munkát adjanak, illetve kisebb kapásterületet mérjenek ki önöknek, mint a fiataloknak. Megjött a tejesautó Megyénk 14 községe küld tejet a Dombóvári Tejüzembe. A tejesautó reggel Is, este is járja a vidéket, s egyszeregyszer mintegy 8509 liter tejet visz. Amint esti felvételünk mutatja, Takács Lajos gépkocsivezető és Pintér János kocsikísérő a nagyberki csarnoknál rakodnak. A tejkezelőnek nem kell a helyszínen várakoznia, hiszen ahány telt kannát talál- H§f nak, annyi üreset hagynak itt az autósok. V. J.-né, Nagyatád. Ha férje a betegséget foglalkozásából eredően kapta, akkor erről szerezzen be orvosi Igazolást, és azt kérelmével együtt terjessze fel a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjához. A rendelet értelmében így férjének a kórházi gyógykezelés ideje alatt napi 10.50 forint, az otthoni ápolás ideje alatt pedig napi 20 forint segély jár. * * * Keszi István, Somogyaracs. Közös háztartásban élő termelőszövetkezeti tagok közül csak egynek a részére folyósítható öregségi vagy munkaképtelenségi járadék. A jogosultságot a termelőszövetkezet fel- terjesztése alapján az Országos Nyugdíjintézet állapítja meg. * * * Nagy János, Jákó. Kérdését ismét megvitattuk az illetékes
