Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-28 / 125. szám
Szombat, 1960. május 28. s SOMOGYI NÉPLAP Próba szerencse? Néhány szó a KISZ vezetőképző iskolára küldendő fiatalok kiválasztásáról Ha megvizsgáljuk KISZ- alapszervezeteink összetételét, azt tapasztaljuk, hogy jó néhány olyan fiatal szerepel a tagnyilvántartásban, aki valamilyen KISZ-iskolát végzett, vezetőségi tagnak kellene lennie, mégis csupán »egyszerű« tagként tevékenykedik. Sajnos igen sok az olyan ki- szes, aki — miután az a laptervezet és egyéb szervek javaslatára vagy Pécsett, vagy másutt elvégezte a vezetőképző iskolát — visszatérve munkahelyére korántsem dolgozik úgy, mint ahogy a tanfolyam után dolgoznia kellene. A hiba okait boncolgatva elsősorban a személyek kiválogatásáról kell szólni. Az a tapasztalat, hogy azok a fiatalok, akik az ifjúsági mozgalomban szívesen dolgoznak, a termelésben is az elsők között találhatók. Amikor valakit KISZ- iskolára kell küldeni, a gazdasági vezetők ragaszkodnak a jó munkaerőhöz, és olyan fiatalokat javasolnak, akik sem a munkában, sem az Ifjúsági Szövetségben nemigen jeleskednek. S visszatérésük után kiderül: »... nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket." A gazdasági vezetők sokszor okozói az ily módon adódó hibáknak. Megkérdezzük: vajon gyümölcsöző-e az olyan eljárás, mint ami a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban történt, hogy az iskola elvégzése után három héttel felmondtak Bodrogi Sándornak, a KlSZ-alap- szervezet titkárának? Megkérdezzük a Kutasi Állami Gazdaságot is, hogy miért bocsátotta! el brigádvezetőjét, Büki Jánost a négyhetes KISZ-iskola elvég ' zése után. Gábir László Mennyén volt titkár, és 1960. ja-| nuár 4-től részt vett a hathetes iskola előadásain. Az iskola] befejezése előtt két nappal ki-' zárták, s a járási KISZ-bizott-] ság javaslatára leváltották tit-' kári tisztségéből. Felmerül a kérdés: miérti küldenek olyan fiatalokat is-] kólára, akikről eleve tudják,i hogy nem odavalók? Vagy nem] ismerték őket eddig, és »próbái szerencse" alapon indították] útnak az iskolába? i Előfordul az is, hogyazisko-] Iáról visszatért fiatal ideig-i óráig gyümölcsözteti a tanul-] takat, de aztán visszavonul, le-, mond, vagy ha nem mond is! le, semmi értéke sincs munká-, jánák Fehér Rózsa és Kispeti Jo-, Ián — mindketten a Textilművekből — alapszervi titkárok] voltak. Iskolát végeztek, ési most egészségi okokra hivat-] kozva nem dolgoznak a KISZ-; ben. Sós László, a Ruhaüzem egyik alapszervezetének titká- A csurgói járás népe választotta és küldte, hogy legyen •'ra a vállalat igazgatójával törBORÓK NÉNI BUDAPESTRE UTAZOTT A Hazafias Népfront országos kongresszusára ment a somogyi küldöttek egyikeként. szószólója érzéseiknek, s adjon számot eredményeikről, az emberek életéről és a boldogabb jövőért vívott harcról. Mondja el Borók néni a kongresszuson, hogy mindenfelé szaporán dolgoznak a tsz-ekben, s mióta családonként felosztották a munkát, azóta azon versengenek, hogy kinek a kukoricájában nem lesz gyom, meg hogy ki végzi el becsületesebben a dolgát. Arról is beszéljen, hogy szerte a járásban új házak épülnek, mert a szorgos munka gyümölcséből jut a család teljes ellátására, meg marad is, hogy a gyermekek jövőjére gondoljanak. Okvetlenül említse meg, hogy milyen serény munka folyik a gyermeknap előtt. Ingyenes mozilátogatás lesz a kisfiúk és kislányok május 29-i ajándéka; az egészen csöp- pekért meg apuka és anyuka megy az óvodához, onnan meg ki a rétre, ahol játszani lehet. Azt se hagyja ki, hogy az elutazás előtti napon összehívta a szülői munkaközösség, a nőtanács és a békebizottság képviselőit, és megbeszélték a pedagógusnap előkészületeit. Mondja el: mintegy 80 helyről jelezték, hogy táviratban köszöntik majd a kongresszust, s nagyon kíváncsiak az emberek, hogy mit is vitatnak meg. Arról se feledkezzék meg, hogy amikor hazatér, elmegy majd a községekbe, és részletesen beszél »életének legszebb pillanatáról" — mint ahogy mondta a kongresszusról — meg Budapestről is. Mindezekről beszéljen, ha úgy érzi, hogy szólnia kell, ha olyan dolgokról esik szó, amiket sajátjának és a közösség í tént összetűzése után szánté, teljesen magára hagyta alap-] szervezetét. Akkor leváltották,, viszont azóta, mint egyik tag a] í sok közül, becsületesen végzi f munkáját. Mit lehetne tenni az ilyen esetek megelőzésére? Elsősorban nagyobb körülte-] kiütéssel kell megválasztani a, KISZ-vezetőképző iskolára küldendő fiatalokat. Meg kell] mondaná nekik, hogy csak ab-] ban az esetben menjenek el,] ha valóban szívesen teszik, sí nem érheti őket hátrányosi megkülönböztetés, ha marad-i nak. Alaposan meg kell beszélni velük és szüleikkel is a dolgot. Lehet, hogy ez többlet-i munkát jelent a járási és váro-i si KISZ-bizottság munkatár- I sainak, de a cél érdekében meg] kell tenni. P. Gy. NAPFÉNY BAKHAZAN Ahogy Háromfa felől közeledik az ember, olyan ez a kis négyszáz lelkes falucska, mintha kerti fáival takarni akarná arcát. Talán a Rinya is azért kanyarog át szeszélyesen a falu előtti réten, azért duzzad ijesztőre a malom tövén, hogy rejtse a falu féltett kincseit, a napfényben fehéren ragyogó házakat, a csonka kastély tornyot, a rendezett utcát s az embereket, akik manapság egyre kevésbé érezhetik, hogy távol élnek a világ zajától... Közelebb érve azonban szétnyílik a fák lombfüggönye. És odabent, az egyetlen utcácskában apró, meglepő élmények fogadják az idegent... Szinte közhely már, hogy itt vagy ott betonjárdát építenek. Bakházán mégis óriási dolog. Ez az első létesítmény tizenöt esztendő óta, ha ugyan nem számoljuk az önálló köz- igazgatást és a telefont, melyen úgy keresnek összeköttetést vidékről, hogy »kérem a Bábó- c.sa 19-et... ügyének érez. felé. A magasfigyelőben kigyullad a reflektor, és üstökösként siklik feléje. Lövéseket hall. Zizegő hangok suhannak el füle mellett, tudja, hogy golyók süvöltése, de nem' törődik semmivel, az életösztön viszi, lendíti előre. Már] ott van a védelmet nyújtó fák, alatt, de nem csökkenti az ira-j mot, rohan, ahogyan a lába] BERKESI ANDRÁS « (41) _ Beszéljük meg a holnapi men, a képek szédületes gyorf eladatokat. Ma korán szeret- sasággal váltották egymást. nék hazamenni. Neked sem Óvatosan lépked a drótaka- li iuiioi< _____ á rtana, ha kíaludnád magad^ dály között, szinte érzi szívé- bírja. Tüdeje zihál, de most' _ _ j...................^ í wJtott el Kocka^Elővette nek heves dobogását. .. Biztat- nem érez fáradságot, egy érzés5 aki irigykedhet rájuk. Hiába mondták a szommosolyooott el ts-ocKa. eaovene _ ................«41H eeész testét: az élet-í ___.. t____________________,-j_______ j egyzettömbjét, es figyelmesen ja onmagat — ne hallgatta az alezredest. Jakab Zolika önfeledten kerekezik a sima betonon., Nincs posta, de a női szabó, a kovács, a borbély, az asztalos itt van helyben, s az italbolt — ahol 28 fokős melegben is csak féldecit mérvek — négy óra alatt kiszolgál nyolc láda sört — ha van... És éjszaka nincs fény... A járda, az igen, az világít már, az ablakok azonban sötéten tolonganak. De nem sokáig. Fejlődik, szépül a falu, ahol valaha gömyedés és noha ülte az embereket, s szellemi nyomorult gyermekek jöttek a világra kínlódni tovább apáik örökségén. Ki törődött azelőtt velük, kinek lett volna jó, hogy új életet kezdjenek?... A kapuban két öreg támaszkodik, Angyal Ferencné és 79 éves sógora, Czigány Pál. Kell-e kérdezni őket, faggatni, hogy mi újság, hogyan álakul a faltrnolga? A néne csak széttárná karjait, ujjával bökne az új házra, az utcára, a traktorra, s bizonyára nem szóima egy szót sem, csak mosolyogna, mint itt a kiskapuban, derűsen, elégedetten... Ha valahol gond volt a föld, izzasztó a robot, Bakházán igazán az' volt. Ezért vám. tán, hogy az emberek — ha lehet — könnyebben barátkoztak a nagy család gondolatával. Pedig alig fél esztendeje az elhatározásnak, azóta kikötötték az állatokat istállóikból, s a faluban már csak két gazda van, félj még tölti el egész testét: az élet-í szedők meg a »tapasztatták«, hogy »majd meg- egy akadály, és szabad az út... hogy ^valamelyik fatörzs mellől £ bánjátok J_i is, majd elosempül még a szájaHETED1K FEJEZET éT a Untef^rte ^s^kat hi^ ^zäy felismerése Latja ; télén áthasítja Így kutató egy árnyék Vilik- el, jalarm fénykéve. Megijed... azt gon- Parasz! f°rmaju alak, kezeben, A míg az autó szélsebesen cjolja, hogy menten vége. A száguldott Budapest fe- drótok között hasra vágja maié, Istvánnak sokszor eszébe gát, mert a fénycsóva egyre jutottak az elmúlt órák ese- gyorsabban, veszedelmesebben fütyköst tart. Eléje ugrik,] mintha kiáhaia is, de nemi hallja. Csak látja a? ütésre] emelkedő fütyköst. Anélkül hogy csökkentené iramát, neményei. Ilyenkor fázósan ősz- közeledik feléje. Szeretne pa- , . i" .,c , szehúzta magát, homlokát ki- rányi hangyává változni, el- ^ugnk az árnyalaknak^ A f i ütötte a verejték. Nem akart bújni, elrejtőzni a föld mélyé- f^po,.,b<í b,fUf óh"1 gondolkodni A néayüléses kis he A fémvexík közeledik. Né- kifordított, húsos részét er Jobb tenyere megfeszül, és aj stm falta a kilométereket, ha megállapodik egy ponton, , i . 7,“’ “ j-^enwieio neiyen jarunK. a oetanon ugyanablak bepárásodott oldalt pár másodDercig mozdulatlan, kővetkező másodperben ^Holyan kis biciklin kerekezik Jakab Zolika, k az egymásba rohanó út- maid visszakúszik tíz-tizenöt eroYel, suít 32 árnyalak nyaltamint a városi őúk, s a mellette szaladó kislány gondolkodni. A négyüléses kis he. A fénycsík közeledik. Né- Austin falta a kilométereket, ha megállapodik egy Az csak az egymásba rohanó üt- majd visszakúszik tíz-tizenöt T -t. . j-, ó+ széli fák elmosódott árnyait méterre, ide-oda, és ismét kö- ' . J . továbh látta és a mérhetetlen sötét ^lod’k végzetszerűen. Már “ ,™han twabb^.; éjszakát, néha egy-egy távoli alig bírja idegeit «Van tar- ^^őú^ g^zJvÜ á falu felett terjengő sejtésszeru tani. Nem mer leletem, olyan , , ® világosságot. A reflektor éles mozdulatlan, mint egy hulla fénye megvilágította a beton- vagy egy földhányás. K fény út keskeny csíkját. Két oldalt átsuhan felette. Még vár, mí<t a fák fénytől szédülten egy- nem mozdul. Végre kialszik a másra dőltek, kopár ágaik kutató fényszem, és ismét vak- mintha egymásba fonódtak sötétség borul a vidékre. Megvolna. mozdul. Nagyokat szív az éjA fiatal gépkocsivezető ko- szakai levegőből. Húsz méter- mór és kimért volt. Merev re a bükkerdő sejtelmesen su- szemmel figyelte az utat, s ha sog. Csak már ott lenne. — néha a kérdéseire adott is »Mindig az erdő szélén előre" egy-egy kurta feleletet, fejét — hallja a kapitány hangját semm: áron nem fordította o!- — »Az erdő szélén az első diadalt. Válaszaiból a fiú arra lőútig. Ott várja a gépkocsi." következtetett, hogy a gépko- — Átlépi az utolsó akadályt csivezető nem kíván vele be- is. Kúszik az irtáson át. És ér- szélgetni. A fiú nem erőltette, zi, hogy valamibe beleakad a Pedig nagyon vágyott a be- keze. Még arra sem ér rá, szélgetés után, mert kínzó gon- hogy gondolkodjon, mert hir- dolatait akarta eltemetni. Hát- télén vészes sistergéssel egy radőlt az ülésen, megkísérelte fényes rakéta tör az ég felé, az alvást de nem sikerült még s a következő percben nappali , . - 4 • szunyókálnia sem. Ha szemét fényesség árad szerte. Elveszti ^embgI] ^ycecs. munkájaiAmi lehúnyta, máris az élmények lélekjelenlétét, ösztönösen cse- sodrába került. Felvillant élőt- 'ekszik. Mintha é—űhól lőtték te Clairk. Biztató mosolya, volna ki. felverik, és s^édfile- •rős kézszorítása, S mint a fii- tes irammal rohan az erdő tok ..." Megérezték az összefogásban rejlő erőt, és nem hagyták félrevezetni magukat. Most istálló épül a régi pásztorházból, magtárpadlás is lesz, ácsolják már a sertésfiaz- tató faanyagát. Igen, hát határozott ember Szobi Imre, az elnök, s azóta csak nőtt a bizalom a háztáji kiosztásnál, no meg a felértékelés után, hisz két-három napra rá pénz ütötte a tagok markát.., Az utcán, a házak között semmi sem utal \arra, hogy félreeső, szinte csak gyalog megközelíthető helyen járunk. A betonon ugyanÁrra ébredt fel, hogy az autó hirtelen megállt. — Mégis •aludtam — villant át agyán. A vezető kiszállt. A fiú a beáramló hideg levegőtől megborzongott, teljesen magához tért. — Mi történt? — kérdezte, és kilépett a fiatalember után. — Semmi különös — felelte a gépkocsivezető. — Rendszámot kell cserélnem. — Segíthetek valamit? — Nem kell — jegyezte meg a férfi, és munkához látott. A csomagtartóból villáskulcsot vett elő, és leszerelte a rendszámot, helyére pedig sárga alapú diplomáciai számot tett fel. A fiú érdeklődve nézte a fiakor a gépkocsivezető elkészült, szerszámait és a régi rendszámtáblát elrakta. kezében papírszalvétát lebegtet, cserélni vi- 1 szí. A porfelhőből taikarmányos kocsik kör- ] vonalai tűnnek elő, néhány asszony kapával a 1 vállán közeledik, a kiskapuban kint áll Czi- ] gúny Imre. »a falu legboldogabb embere« Istálló lesz a régi pásztorházból. Basa Józsefä Jakab József, Győri Mihály és Szokol Vendel ácsolja a gerendát.,, négy és fél hónapos Zsuzsikájával, s a tanácstitkár születésnapra készül éppen. Mindez így együttvéve oly szép és megragadó a délutáni hangulatban... Sokat olvasnak az emberek és érdeklődnék* A fiatal pedagógus-házaspár, Győrffy László és felesége újságolja, hogy milyen hihetetlen szomjúság telepedett a falura. Mit jelent ma már az 500 'kötetes könyvtár? Hetvenen is túl van az olvasók száma, s Fújsz Kati néni meg Sántics Miska bácsi méltatlankodik, és egyre- másra jár a tanítók nyakára, hogy »ugyan mif olvassak már, lelkem, hát nem hoztak még semmi újat?... A kéthetenkénti előadás sokra hatvanan, hetvenen is eljönnek; a KISZ- szervezet, az úttörők színdarabot játszanak, a hatvan rádió sugároz híreiket a villany nélküli faluban. Csak a vándormozis téved el mindig, az eh lenforradalom óta hiába várják. Kitűzi a műsort — szentigaz. — Az örömhírre átrendezik Angyal Ferencné és Czigány Pál a kiskapuba^ ez iskolát, az emberek serényebben dolgoznak a tsz-ben, hogy idejére végezzenek, aztán jön — a csalódás ... — Bizony én két évre eltiltanám a mozitól azt, aki felelős ezért — mondta valaki, s aligha lenne ember a faluban, aki alacsonyabbra szabná a büntetést... A félreeső kis községbe jövőre már kövesút vezet. Szeptembertől autóbusz viszi az iskolás gyermekeket Háromfára, s talán hatvanegy* ben kigyullad a fény is, hogy éjszaka pótolja a nap sugarát, mely délután oly ragyogóan simogatja a hófehér házakat, s kiegészítse azt a belső, felmérhetetlen értékű fényt, mely 15 esztendeje gyűlt az emberekben, hogy örömtelivé tegye életüket. ,j Jávori Béla — Folytatjuk. — Jó! halad a itövéavápolás és a szénabetakarítás a siófoki járásban Készülnek az araiás-cséplésre (Tudósítónktól.) Értekezletre jöttek össze Siófokon a járás termelőszövetkezeteinek vezető mezőgazdászai. Pallag András, a járási tanács v. b. elnökhelyettese értékelte a vezető mezőgazdászok eddigi tevékenységét. Megállapította, hogy jó munkájuk meglátszik a szép gazdasági eredményeken. Nagy elismeréssel szólt Balázs Károlyról, a balaton- szabadi Űj Élet Termelőszövetkezet vezető mezőgazdászáról, aki sokat tartózkodik a szövetkezet tagjai között, ismerteti velük az eredményeket, a szögen vesznek részt a közös munkában. Az előadás után a mezőgazdászok beszámoltak az elvégzett munkákról. A cukorrépa egyelését befejezték. A kukorica első kapálásának 30, a burgonya első kapálásának 60 százalékát elvégezték. Minden termelőszövetkezetben kiosztották a tagokra a kapásnövények területét. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a növény- ápolás mvukái jól haladnak. Nagy gondoí fordítanak a ta- k ármány betakarításra is. A pillangósok kaszálását és a betakarítás nagy részét már elvévetkp-'et problémáit, s pzzel -is gezték. hozzájárul ahhoz, hogy szíve- A szövetkezetek készülődnek dolgozzanak, az aratásra. A gépállomással szerződéseket kötöttek. A kalászosok ötven százalékát gépi erővel aratják le. A kaszapárok kialakítását is megkezdték) Számítás szerint egy kas zavarra hat hold aratnivaló jut. Ez azt jelenti, hogy az aratás 8— 10 napi munka lesz. Az aratással egy időben a tarlóhántást és másodvetést is végzik majd. A járásban mintegy 1500 holdon vetnek másodnövényt. A tanácskozáson sok hasznos tapasztalat cserélt gazdát, s a kapott útmutatás segíti a mezőgazdászokat abban, hogy a jövőben még eredményesebben
