Somogyi Néplap, 1960. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET Az öreglaki Kertészeti Termelőszövetkezet május 1-e óta folyamatosan szállít Balaton- boglárra a MÉK-nek primőr árukat. Egyik képünkön Horváth Ferencné (Brunner) paprikát, a másikon pedig Horváth Ferencné (Mikics) uborkát szed. Lóra ezután is szükség lesz A mai faluban már lépten-nyomon ilyen kijelentéseket hallunk: »Ismerjük a gépesítés előnyét, a mi munkánkat könnyítik meg a gépek, bárcsak még több volna belőlük!...-« S ahogy a parasztemberek felismerték a gépek jelentőségét, úgy vesztettek régi, »nél- kiülönzhetetlem« hírnevükből a lovak. Kezdetben még görcsösen ragaszkodtak lovukhoz, ezzel szemben ma a nagyüzemi gazdaságokban igyekeznek minél többön túladni, létszámukat csökkenteni. Ez természetesen helyes, hiszen valóban annyi lóra nincs szükség, de vigyázni kell, mert a túlzott kiselejtezés buktatókat rejt magában. Nézzük csak a helyzetet a számok tükrében. A termelőszövetkezetek pontos tervet dolgoztak ki a kiselejtezésre. Igen fontos, hogy ezt az ütemtervet megtartsák, és ne igyekezzenek túlteljesítem! Megyénk termelő- szövetkezeteinek lóáUománya 26 030-ról a terv szerint 21 932-re csökken az év végére. Az irányelv az, hogy 1960 decemberére 100 hold földre 3—3,5 pár ló jusson. A terv ennek alapján készült ed, s év végére Somogybán ez lesz a helyzet. De a termelőszövetkezeteknek a holnapra, a jövőre is gondolniuk kell! Tévedés ne essék: a fokozatos gépesítés nem jelenti azt, hogy a lovakra egyáltalán nincs szükség, hiszen a legtökéletesebben gépesített nagyüzemi gazdaság sem nélkülözheti ezt az igásállatot. Mivel az idei terv kielégíti a követelményeket, nem is ai jelen időre akarjuk felhívni a figyelmet. Az a lóállomány, amely az év végén lesz, a gépesítés fokához mérten egyelőre a jövőben is kell. De ne felejtsük el, hogy ezekből a lovakból évente átlagosan 2200 kihullik. A földművelésügyi miniszter rendelete viszont arról beszél, hogy a termelőszövetkezeteknek maguknak kell gondoskodniuk a lóállomány biztosításáról, illetve pótlásáról. Tehát, ha a szintet tartani akarjuk, akkor az szükséges, hogy évente legalább 2200 csikó szülessék. Ezzel szemben a szövetkezetek például ebben az évben mindössze 930 csikó felnevelését irányozták elő! Ezért félő, hogy a jövőben problémák fognak mutatkozni e téren. Egy nagyüzemi gazdaságnál döntő az előrelátás, s a szövetkezeteknek nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondolniuk kell. Ezért szükséges, hogy minden szövetkezet alaposan vegye fontolóra a kiselejtezés kérdését. Ügyeljenek arra, hogy a kiöregedett lovak helyére mindenkor ugyanannyi fiatal igavonót tudjanak állítani! Az SZTK-biztosííások egyik válfaja a mezőgazdasági biztosítás A rendelet szerint mezőgazdasági biztosítottnak kell tekinteni mindazt a személyt, aki más gazdaságában munkabérért mezőgazdasági munkát vállal, azaz szánt, vet, kaszál, kapál, arat stb. Azonban van egy korlátozó intézkedés is. Nem lehet mezőgazdasági biztosított az; akinek tulajdonában öt hold szántó vagy egy hold szőlő, illetve egy hőid gyümölcsös van, és emellett rövid időre — egy-két napra elmegy más gazdaságába dolgozni. Például valaki öt hold saját szántón gazdálkodik, és egyikét napra elmegy máshová napszámba. Ha viszont valaki az említett nagyságú birtokkal rendelkezik, de mással szerződést köt hat hónapra vagy egy évre, akkor már kiterjed rá a biztosítási kötelezettség, mivel a huzamosabb szerződés kizárja, hogy az illető saját birtokán is gazdál- . kodjék. j *■ A biztosítás kiterjed férfira és nőre életkorra való tekintet nélkül A munkáltató napi foglalkoztatás esetén 3,70 forint értékű bélyeget tartozik beleragasztani a dolgozó bélyeglapjába. Ebből az összegből a dolgozót egy forint terheli nyugdíjjárulék címén. Heti foglalkoztatás esetén 22 forint értékű bélyegből 6 forint, havi foglalkoztatás esetén 92 forint értékű bélyegből 25 forint tex'- heli a dolgozót. A mezőgazdasági biztosítás- •ól általában ennyit kell tudni. A termelőszövetkezetekben azonban ügyelni kell a követ- kezoki-e is. A szövetkezeti tag Í edolgozó családtagjait — ide- Hve feleséget, vöt, menyet, ^.►érmeket, akikkel közös háztartásban él a tsz-tag —, nem lehet mezőgazdasági biztosítottnak tekinteni. Biztosítottak lehetnek a termelőszövetkezet pártoló tagjainak családtagjai, ha a szövetkezetben mezőgazdasági munkát végezjogosult a dolgozó az orvosi és egyéb szolgáltatásokra akkor is, ha teljes négy hónapig semmilyen munkát sem végzett, és utána biztosítást sem fizettek. Érdemei Tolt szóvá tenni Kérdések, válaszok nyomában »Készségesen válaszolunk olvasóink hozzánk közvetlenül küldött vagy más módon szerkesztőségünkhöz juttatott kérdéseire is« ezt írtuk lapunk március 3-i számában, amikor első ízben jelent meg a »Termelőszövetkezeti élet-« című rovat. S néhány nap, pár hét múlva jöttek a levelek. Szinte mindegyiknek az írója hivatkozott a fentebb idézett mondatra. Mekkora háztájit kaphatok, ha a feleségemmel együtt dolgozom a közösben? — kérdezte egyikük. Jogosult vagyok-e munkaképtelenségi járadékra? — rótta a kusza sorokat a papírra másik olvasónk. Erdőt adtam közös használatra szövetkezetünknek, részesülhetek-e valamilyen kártalanításban? Kitől várhatok támogatást öreg napjaimban? — és ki győzné felsorolni az összes kérdést. Tudjuk, levélíróink kíváncsian várták minden csütörtökön az újságot: vajon ad-e feleletet, vagy mit válaszol kérdésükre a megyei pártbizottság lapja. Azok is nagy érdeklődéssel olvasták közleményeinket, akik ugyan nem kértek felvilágosítást a szerkesztőségtől, de a másnak címzett útmutatásból választ kaptak a maguk kérdéseire is. Mintegy 110 kérdésre — de bizonyosra vesszük, hogy ennél sokkalta több embernek — adtunk választ a »Termelőszövetkezeti élet« eddig megjelent tizenkét számában. Másokat is, bennünket is érdekel: történt-e valami a lapban nyilvánosságra hozott panaszos ügyekben, intézkedtek-e az illetékesek, vagy maradt minden a régiben? Kálmáncsárál hárman kértek választ a szerkesztőségtől. Egyikük SZTK-ügyének rendezése folyamatban van, másikuk megbizonyosodott arról, hogy erdőterülete után magasabb járadék illeti meg. Harmadikak — ifj. Tarlós Károly pedig, akinek április 14-i számunkban válaszoltunk — szorgalmasan dolgozik a Béke Tsz-ben. Erdészeti szakiskolára szeretett volna menni, ám minden hozzájárulás nélkül elhagyta a szövetkezetei, A • közgyűlés — amint javasoltuk — megvitatni ügyét, s úgy határozott, hogy az idén maradion itthon, s ha becsülettel helytáll a munkában, akkor jövőre elengedik szakmát tanulni. Ezek a példák is tanúsítják, meg lehet találni a módját annak, hogy érvényesüljenek a tsz-tagok jogai, s azokat senki se csorbíthassa meg. A sajtóban szóvá tett jogos követelések nem maradnak magukra. Az érdekelt szervek a nyilvánosságra hozott ügyeket szemmel tartják, elintézik. A Fonyódi Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya a szerkesztőség közbenjárására vizsgálta meg és igazította el Kánya Lajos balatonkeresztúri olvasónk panaszát. A barcsi járás mezőgazdasági osztályán viszont nem érdemesítették kellő figyelemre a lapban megjelent, rájuk is vonatkozó közleményeket Ezért van az, hogy Kaiser József patosfai tsz-tag banki elszámolásának sorsáról mit sem tudnak a tsz-politikai csoportnál. Pedig éppen nekik kellene az ügyet szorgalmazniuk. Kovács József helyettes osztályvezető érdeklődésünkre elmondta, és példákkal igazolta, hogy a közvetlenül hozzájuk forduló ügyfelek problémáival behatóan foglalkoznak, és a lehetőségek szerint a helyszínen gyorsan intézkednek. Látogatásunk napján járt náluk Szabó Sándor Csokonyavisoritáról, aki csak 10 hold után kapott földjáradékot, holott 16 holdját használja a Zöldmező Tsz. A járási tsz- csoport egyik munkatársa, Pandurics István feladatul kapta, hegy pár napon helül járjon utána a panasznak. Ezzel a módszerrel segítik megoldani a jövőben az újságban feltárt problémákat is. Amint Kovács elvtárs említette, ezután nemcsak az olvasó, hanem a helyettes osztályvezető szemével is nézi majd a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapját. Bízunk abban, hogy így lesz. Nemcsak kérések, kérdések, hanem nagy figyelmet érdemlő jelzések is azok a levelek; amiket szerkesztőségünk címére küldenek az olvasók. Bátorítja őket, tollat ad kezükbe az a tudat, hogy a megyei pártlap olyan fórum, amelyhez nyugodtan fordulhatnak problémáikkal, amely útbaigazítja őket, segíti elintézni panaszukat. Ez a bizalom arra kötelez bennünket, hogy nagy figyelmet tanúsítsunk minden levélírónk ügye iránt. A kérdések többségére nyilvánosan, az újság hasábjain felelünk, más kérdések elintézését levélben sürgetjük. A legutóbb például a kazsoki .Aranykalász Tsz elnökéhez továbbítottunk íöldjáradékkal kapcsolatos panaszt. Egy hatéi olvasónk osztopáni- földügyét a megyei mező- gazdasági osztály illetékes munkatársa fogja megvizsgálni. Tapasztalataink szerint megfelelően és késedelem nélkül intézkednek a tanácsok, a termelőszövetkezetek ezekben az ügyekben. Íme egy példa: Török László (Kaposvár, Szigetvári u. 15.) levélben közölte velünk, hogy Látrány község határában földingatlanát minden megegyezés. hivatalos intézkedés vagy kártalanítás nélkül átvette az Alkotmány Termelőszövetkezet. Panaszosunk fellebbezett a Fonyódi Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályához, de választ nem kapott. Felkértük a megyei mezőgazdasági osztály földrendezési csoportját, hogy vizsgálja meg a panaszt és intézkedjék. Erről lapunk május 12-i számában értesítettük olvasóinkat. Már a múlt h^ten megkaptuk a kivizsgálás eredményéről és az intézkedésről szóló értesítést, a minap pedig panaszosunk újabb levele érkezett hozzánk; Idézünk a rövid, de sokat mondó levélből; »Két hónapnál hosszabb ideig húzódó földügyem a Somogyi Néplap közbelépésére egy hét alatt kedvezően elintéződött. A járási és a megyei mezőgazdasági osztálytól megkaptam az értesítést, sőt mi több: május 18-án már visszahelyeztek eredeti tulajdonjogomba.« Ehhez nem kell kommentár... Márciusban, áprilisban sokrétű problémákra kellett választ adnunk, mert a tsz- ekben — főleg a télen alakult közös gazdaságokban — számtalan kérdés volt tisztázatlan. Azóta sok minden történt. Rendezték a tavalyi föld járadékot, felterjesztették az öregségi, munkaképtelenségi járadék iránti kérelmeket, kimérték a háztáji földeket, számba vették a közösbe kerülő jószágot, elérkezett a nagy munkák ideje (így a tsz-tagok nem érdeklődnek aziránt, hogy vállalhatnak-e ideiglenesen munkát másutt) — tehát túljutottunk a kezdet megoldatlan problémáinak özönén. Ezért van az, hogy május végén már kevesebb kérdést juttatnak hozzánk a szövetkezeti gazdák. Mégis megismételjük március 3-án lett ígéretünket: készségesen válaszolunk olvasóink kérdéseire, ha nem az újságban, akkor levélben. Kötelességünknek érezzük, szükségesnek és helyesnek tartjuk ezt, mert tapasztaltuk, hogy az egyes emberek, az egyes tsz-tagok problémáit érdemes volt szóvá tenni lapunk hasábjain. raző^datógi* b55t tfSjJ08************500 008****************»0«^^ nek le kell rónia. A mezőgazdasági biztosítottat név szerint az SZTK alközpontjához nem kell bejelenteni, hanem a dolgozó a munka megkezdésekor köteles leadni a szövetkezetnek biztosítási igazolványát és bélyeg- lapját, s ebbe a szövetkezet a megfelelő mennyiségű bélyege-: két beragasztja. Az SZTK- szolgáltatásokat a biztosított csak akkor veheti igénybe, ha a bélyeglapot a községi tanácscsal szabályszerűen érvényesítteti, illetve felülbélyegezteti. A biztosítási díj fejében a dolgozó és családtagjai mindenfajta szolgáltatásra jogo-J* sultak lesznek, azaz orvosi, n gyógyfürdői, gyógyszer- és kórházi ellátásra, táppénzre,^ anyasági és temetkezési se- £ gélyre, valamint útiköltségre.: A betegséget megelőző hatvan: Juliska, a csapatvezető zetöjét. Azt mondják róla, Miközben beszélgetünk, egy Juliska nagyon vidám kid* hogy fáradhatatlan, lelkiisme- barátságos asszony lép a szó- lány. Most azonban komolyan retes és jó dolgos. Ez a szép, bába: — Én vagyok Juliska jelenti ki, hogy szeretne kocsillagszemű barna lány már édesanyja — nyújtja a kezét, csis lenni. Szereti a lovakatöt év óta tagja az Augusztus — Eldicsekedtél már vele. Egyik nap, amikor az asszo20. Tsz-nek, pedig csak az hogy KISZ-vezetőségi tag nyokkal a pétisót szórták, a idén érte meg tizennyolcad- vagy? — kérdezi kislányától, szomszéd táblán az egyik fiú szór a virágfakasztó májust. — Ö, az vagyok már három boronáit. Fél óra múlva sze- — Ha nem esne, már meg- év óta! Jelenleg gazdasági fe- repet cseréltek, egyeltünk volna pár négy- lelős. Mi kiszisták fásítottuk a — Legalább nem kellett ci- szögöl cukorrépát. Tegnap es- kultúrház környékét. Néhány peinem a műtrágyát — kacag te korai kezdést határoztunk év múlva nagyon szép lesz! vidáman, csak úgy visszhangéi. De így — mondja csügged- Nemsokára Balatonszemesre zik tőle a szoba, ten — a csapat papírmunkáit megyek öt napra KISZ-vezető- Most már értem miéri fér. vegzem el délután pedig be- ségi tanfolyamra. ^ meg olyan jól csapattagnezek az irodába. Szeret sportolni is. Röplab- jaival hiszen öröm fefieí Az asztalon a munkaegység- da-csapatukkal be akarnak ne- együtt dolgozni, könyvek mellett nagy halom, vezni a falusi spartakiádra. Ifjú Kommunista folyóirat. Színdarabot nem adnak elő Nem. még nem megyek napon belül 24 napi, heveny-5 ^ faluban semmi élet semmi ba rakja őket, számok szerint, megjavul« című darabban so... . ... ’ . ___ A ec/rrin+rwm 9 XJA+ „CC~7 „7____J_.lv __________l_ _____ b etegséget (tüdő-, mellhártya- gyulladás) megelőző 6 napi bélyeg lerovás is elegendő ah-: hoz — ha folyamatos', a munkaviszony —, hogy a dolgozó: az összes kedvezményben ré-Jj Szomorú idő, csatakos, esős. Míg beszélgetünk, gyorsan sor- nélküle. Május 1-én »A tolvaj [Z^2 nulni! A technikumiba akartam jelentkezni levelezőnek, de elkéstem a jeientkezésseL Jövőre majd résen leszek. Talán hasznát veszi a szövetkeszépség. A határt nem veri fel most az asszonyok jókedvű, hangos csapatának zaja, a lovukat biztató kocsisok kiáltása, traktorok dübörgése. Ma minden csendes So- mogyjádon. Sok tócsa kerülgetése, hosz- szesüljön. $szu út és több útbaigazítás Még egy nagy előnye van azután végre egy apró ablakon mezőgazdasági biztosításnak:gkopo£?faíok. — Igen, itt la- a táppénz kivételével akkor isukik Juliska — kiáltja ki vala- megillsti a dolgozót minden/ki az utcára. Célhoz értem szolgáltatás, ha január 1-tőW.hát. november 30-ig összesen 156/ És most engedjék meg, ked- patban mindenki nő. és a hu- napon át biztosított, de decem-nves olvasóink, hogy bemutas- szonnégy tag közül húszán, hu- bér 1-től a következő év már-/sam Szilágyi Júliát, az Előre- szonketten mindennap megje- cius 31. napjáig nem. Tehát® brigád egyik munkacsapatve- lennek dolgozni. — A csapatom? Hát elmon- kát pörlekedett szerepbeli madanám rájuk a panaszomat, nyével. de... — Jaj, kirakom a paprika— De? Nem meri? palántáimat az esőre — és úgy — A, dehogy! — kacag. — fut ki, mint a szél. . . , , Azért nem mondhatom el, Míg távol van, édesanyjával 2eb ha toooet tuaoK. mert nincs — néz rám hun- beszélgetünk, örül annak, hagy " cutul. — Mindegyik társamat három gyermeke jobb sorban cipóból egy karéjt dug a tás- nagyon szeretem. Még soha- nőtt fel, mint ö. örül, hogy kámba. sem veszekedtünk, ez biztosan már nem uradalmi cselédek, azért van, mert jól megértjük mint akkor régen Dadapusz- egymást, és olyan jól össze- tán, mikor Juliska született. Szerencsére nem ott nőtt már fel, így nem ismeri a cselédsorsot. Csak az ő beszédéből. Mert sokat hallanak róla, hald szoktunk. Aztán elmondja, hogy a csaBúcsúzásnál a friss, hófehér — Nagyon finom ám! M* sütötte édesanyám. Annyi sok jó tulajdonságé mellett jószívű is. Íme, ilyen egy jádi kislány, aki munkabecsüljék eletüket! jobban a mostani csapatvezető. Merényi Karalyai
