Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1960. április 18. Dobi István ebédet adott dr. Szukarno tiszteletére A Kínai Népköztársaság jegyzéke Indiához Peking (tJj Kína). A Kinai' nak fejlődését és megszilárdu­(Folyiatás az 1. oldalról.) annyi ponton találkozik a vé­leményünk. Drága barátaim! 'Mi indoné­zek nagy forradalmi időszak­ban élünk, s így vannak önök is. Az indonéz forradalom ténylegesen 1945 augusztus 17- én kezdődött, azonban hosszú előkészítés előzte meg. Ez a munka körülbelül 40 eszten­deig tartott, s az indonéz nép forradalmi- akaratának kicsú- csoscdásaként, 1945 augusztus 17-én kitört az indonéz forra­dalom, mint minden igazi for­radalom, az indonéz forrada­lom • is történelmi folyamat. Az indonéz forradalomnak meg vannak az alapvető céljai, megvannak az alapvető okai. Az indonéz forradalmat va­lamikor igen összetett forra­dalomnak neveztem. Olyan forradalomnak, amely nagyobb sok más ország forradalmánál. Az indonéz forradalom nemze­ti forradalom is, mert egyik célja, a nemzeti szabadság el­érése, politikai forradalom, hi­szen az a célja, hogy kivegye a hatalmat a gyarmatosítók és a feudálisok kezéből, s átadja azt a népnek, s így valódi de­mokráciát hozzon létre. Kul­turális forradalom is, hiszen az a célja, hogy újra a régi fényben állítsa helyire az indo­néz kultúrát, amelyet az ide­gen uralom évei alatt össze­zúztak. És mindenekelőtt tár­sadalmi forradalom, mert az a célja, hogy végetvessen az em­ber ember által való kizsák­mányolásának, amely a gyar­matosítás és az imperializmus idején gyakorlatban volt, s hogy létrehozza a szocializ­must, azt, amit má szocializ­musnak nevezünk; Az elnök úr beszédében idéz­te azt a jelszót, amely nemzeti címerünkön áll Nagyon büsz­ke vagyok arra, hogy ezt a jelszót: egység a sokféleség­ben, nemcsak országunk hatá­rain belül lehetett alkalmazni, hanem a nemzetek közötti vi­szonyokra is. Nekünk ezen a jelszón kívül van egy másik jelszó. Az indonéz nép ma nemcsak ezt kiáltja, hogy: Merdeka — Dr Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke és a kísé­retében lévő személyiségek pénteken délelőtt felkeresték a Magyar Nemzeti Galériát. A vendegeket elkísérte Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, Kállai Gyula, a kor­mány első elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára. Az indonéz ven­dégeket a Galéria bejáratánál Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes üdvözölte. Ezután Pogány ö. Gábor fő­igazgató kalauzolásával meg­tekintették »A magyar festé­szet a XIX. században« című kiállítást, majd a felszabadu­lás utáni magyar képzőművé­szet alkotásaiból rendezett tár­latot. A Galériában Szukarno el­nököt és a kíséretében lévő indonéz személyiségeket meg­ajándékozták a magyar festé­Párizs (MTI). A Monde je­lentése szerint Korzikán meg­döbbenéssel fogadták azt a hírt, hogy a francia kormány föld alatti atomrobbantásokat szervez a sziget északnyugati részén. Korzika lakói csütörtö­kön reggel a helyi sajtóból ér­tesültek a tervről. A lapok kommentár nélkül közölték a hivatalos kommünikét Gullau­szabadság —, hanem azt is, hogy USDEK! Mit is jelent az USDEK? Az U betű az 1945-ös alkot­mányt, a függetlenség kikiál­tásának napján törvénybe ik­tatott alkotmányt jelzi, mivel az alkotmány indonézül U be­tűvel kezdődik. Alkotmányunk fő elvei a következők: Indoné­zia egységes köztársaság, amelybe Nyugat-Irián is bele­tartozik, teljes szuverenitással rendelkező, teljesen szabad, független ország, nem mo­narchia, nem dominiumi sta­tusban lévő ország, hanem köztársaság. Gazdasási alap­elve alkotmányunknak az, hogy a gazdasági életet közös­ségi szocialista alapokon kell fejleszteni, vezetni. Az S a szocializmus kezdő­betűje. A D az irányított de­mokrácia jelképe, kezdőbetű­je. Az igazi demokráciát jel­képezi, és nem a liberális de­mokráciát, amely nem igazi. Az E az irányított gazdaságot fejezi ki. A K betű viszont az indonéz egyéniséget, jellemet fejezi ki, mert ez a szó indo­néz nyelven K betűvel kez­dődik. Ez az öt betű az 1945-ös al­kotmány, amelynek a főelvei: köztársaság vagyunk és szocia­lizmust alcarunk. Ebből kiin­dulva mondhatom teljes jog­gal, kedves barátaim, hogy or­szágaink nagyon sok tekintet­ben közös alapon állnak. Ren­geteg pontban találkozik a fel­fogásunk. önök keményen dol­goznak, hogy felépítsék Ma­gyarországon az igazi szocia­lista társadalmat. Mi szintén keményen dolgozunk, hogy felépítsük a szabad, szocialista társadalmat, önök a békéért küzdenek. Mi is a békéért küz­dünk. Tudják, hogy Indonézia a békéért folytatott harc első Genf (MTI). A tizhatalmi le­szerelési értekezlet csütörtö­kön tartotta meg 23. ülését. A 10 óra 35 perckor megnyílt ta- I nácskozáson Burns tábornok, ’ kanadai küldött elnökölt. Az első felszólaló Zorin szov­jet küldött volt. szét alkotásait bemutató al­bumokkal és reprodukciókkal. Az elnök a Nemzeti Galéria vendégkönyvébe emléksorokat írt, amelyekben csodálattal adózik a magyar festészet gyűjteményének. Ezt követően Szukarno el­nök, valamint a kíséretében lé­vő indonéz és magyar szemé­lyiségek felkeresték Kisfaludi- Strobl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművészt műtermében. A mester bemutatta alkotásait az indonéz köztársasági elnök­nek, aki nagy érdeklődéssel ismerkedett meg a magyar szobrászművészet kiváló képvi­selőjének munkásságával. A látogatás végeztével Kis- faludi-Strobl Zsigmond a ma­gyar, szobrászművészetet és a munkásságát ismertető művé­szeti könyvekkel ajándékozta meg dr. Szukarno elnököt. (MTI) * mat miniszter és Perrin atom­kormánybiztos helyszíni szem­léjéről, valamint a helyi ható­ságokkal folytatott megbeszé­léseiről. A Monde szerint Cal- vi városától délre mintegy 15 kilométerre, az Argentellai- öböl mellett létesítenék a kí­sérleti központot, ahol végre­hajtanák majd a föld alatti atomrobbantásokat. vonalában küzd. Ez az az or­szág, amely a bandungi érte­kezletet kezdeményezte, s ezen az értekezleten hozzájárult a békés együttélés öt alapelvé­nek megfogalmazásához. Mi Indonéziában nemcsak beszélünk a békés együttélés­ről, hanem minden erővel ar­ra törekszünk, hogy hozzájá­ruljunk a világbéke megterem­téséhez. Ez az oka annak, amiért er­re a világkörüli útra szántam rá magam, s eljöttem Magyar- országra is. Úgy érzem, hogy barátok közé jöttem, mindig igen izgalmas más országba menni, de még érdekesebb, ha tudjuk, hogy az barátaink or­szága, ahol szerető szívvel fo­gadnak. Ismételten megköszönöm a kedves fogadtatást, s most emeljük poharunkat elsősor­ban Magyarország és Indoné­zia tartós barátságára, a világ­békére, s mi több, az emberek testvériségére! — mondotta be­fejezésül. Washington (MTI). A nyu­gati külügyminiszterek há­romnapos tanácskozásukon — az UPI értesülése szerint — három fontosabb pontban ala­kították ki álláspontjukat. Megállapodtak abban, hogy a csúcsértekezleten szem- beszállnak a Szovjetunió­nak minden olyan törek­vésével, amely a két né­met állammal kötendő kü­lön békeszerződést célozza. A berlini helyzet végleges megoldásának kudarca esetén a nyugati hatalmak átmeneti megállapodást kívánnak kötni Nyugat-Berlinről, és ezt füg­gővé kívánják tenni az egész Zorin felszólalása után Fre­derick Eaton amerikai küldött beszélt. Konkrét válasz és vi­lágos állásfoglalás helyett tu­lajdonképpen csak a nyuga­tiak által előterjesztett eddigi javaslatokat összegezte. Han­goztatta, véleménye szerint meghatározott intézkedésekről kell tárgyalni. Az Egyesült Ál­lamok — mondotta — kész megegyezni a hasadó anyagok gyártásának megszüntetésében. Eaton e kérdés megvitatását azért tartaná jelentősnek, mert szerinte ez maga után vonná a fegyverkezési verseny irányá­nak megváltozását, s mert konkrét intézkedéssel járna. Eaton hajtogatta, hogy az Egyesült Államok hajlandó azonnal tárgyalni e kérdésről, de a nyugati leszerelési terv keretében. Zorin szovjet küldött erre két észrevételt tett: 1. Az Egyesült Államok kül­dötte beszél ugyan a nukleáris leszerelésről, de nem hallották még, hogy megemlítette volna a nukleáris fegyverek teljes felszámolását. E fegyverek használatának betiltása pedig döntően fontos. 2. A nyugati hatalmak azt vetik a szocialista országok szemére, nem szívesen vitat­koznának konkrét intézkedé­sekről. Márpedig a nukleáris fegyver használatáról történő lemondás konkrét intézkedés — hangsúlyozta Zorin. Eaton ellenvetésében azt próbálta bizonyítani, hogy a nyugati küldöttek öt hét alatt mást sem tettek, mint kerül­ték az általánosságokat, és ha­tározott leszerelési intézkedé­seket javasoltak. Ezt követően pontokba foglalva ismételten felsorolta a nyugatiak kilenc javaslatát, amely szerinte elő­mozdítaná, hogy egy lépést te­gyenek a végső cél, a megegye­zés felé. Az Egyesült Államok — mondotta Eaton — a közeljö- i vőben megvalósítható első Népköztársaság külügyminisz­tériuma I960, április 3-án a kínai—indiai határkérdésben jegyzéket nyújtott át India pe­kingi nagykövetségének. A jegyzék válaszol az indiai kormány 1960. február 12-i jegyzékére. A kínai és indiai kormány erőfeszítései nyomán — hang­zik a jegyzék — a két ország közötti feszült légkörben bizo­nyos javulás mutatkozik. A kínai kormány kész arra, hogy az indiai kormánnyal együtt kísérletet tegyen a vitás kér­dések megszüntetésére, és a maga részéről mindent elkö­vet, hogy előmozdítsa a tár­gyalások sikerét. A jegyzék rámutat: A kínai kormány több ízben hangoz­tatta, hogy amíg a határkér­désben nem sikerül egyez­ményt elérni, addig a két fél­nek tiszteletben kell tartania a jelenlegi határvonalat, és ügyelnie kell arra, hogy e meg­oldatlan kérdés ne érintse a két ország baráti kapcsolatai­német kérdés megoldásától. Ügy hírük, hogy a Nyugat ilyen egyezmény fejében bizo­nyos engedményekre hajlandó, kész csökkenteni a Nywgat- Berlvnt megszálló csapatok lét­számát és mérsékelni a nyu­gat-berlini propagandaétevé- kenységet, ha a Szovjetunió is »enyhíti nyomását«. A harmadik döntés arról szól, hogy a Nyugat szükség esetén felbontja a múlt hónapban Géniben előterjesztett le­szerelési »csomagtervét«, és megkísérli elfogadtatni a Szovjetunióval a tervezet egyik vagy másik pontját. tervként a hasadó anyagokat gyártó üzemek leállítását, il­letve a gyártás békés célokra történő átállítását javasolja, de természetesen újból kiemelte, hogy ehhez szigorú nemzetközi ellenőrzés kell. Távolabbi in­tézkedésként a katonai célok­ra felhasználható mellékter­mékek és a termonukleáris üzemek ellenőrzését említette. Az amerikai küldött arra kérte a szovjet küldöttséget,, válasszon ki a felsorolt és a Nyugat által javasolt intézke­dések közül olyanokat, ame­lyek alapul szolgálhatnak a vitához és a tárgyalásra. Az ülés végén a tízhatalmi értekezlet megállapodott, hogy minden hónap végén közzéte­szik a hónap folyamán meg­tartott ülések jegyzőkönyvét. Washington (TASZSZ). G. Siskin, a TASZSZ tudósítója írja: George Lodge, a nemzetközi kérdésekben illetékes amerikai munkaügyi miniszterhelyettes csütörtökön terjengős beszédet mondott a bostoni városi klub­ban. Kénytelen volt beismerni, hogy a népek körében maga a kapitalizmus szó majdnem egyhangú visszatetszést vált ki, »mivel a kapitalizmust gyak­ran azonosítják a gyarmatosí­tással és a kizsákmányolással«. Lodge azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy »korszerű­sít néhány elméleti meghatá­rozást«. Mindenekelőtt kere­ken kijelentette, hogy az Egye­sült Államokban nincs is ka­pitalizmus. Majd hozzáfűzte, hogy »bár az amerikaiak ezt a szót használják gazdasági rend­szerük jelölésére, annak sem­mi köze sincs a XVIII. század és a XIX. század monopolka­pitalizmusához, amelyen Mard flmélete alapul«. A szónoklat hevében Lodge lását. A jegyzék a kínai—indiai határviszony kérdésében a kö­vetkezőket hangsúlyozza' Kína és India határát eddig még nem állapították meg. A két fél által vitatott terü­letek Kínához és nem Indiá­hoz tartoznak. E területek jelentős része ma is kínai ellenőrzés a'att áll. A Kínai Népköztársaság jegyzéke befejezésül hangsú­Patna (Reuter). Nehru indiai miniszterelnök Bihar állam fővárosában, Patnában egy tö­meggyűlésen beszédet mondott. Utalt arra, hogy hamarosan ta­lálkozik Csou En-laj kínai mi­niszterelnökkel Üj-Delhiben. Hangoztatta, hogy a kínai— indiai határkérdés békés meg­oldását kívánja, de hozzátette, A csütörtöki ülésen elha­lasztották a döntést két javas­latról. Az angolok indítvá­nyozták, kérjék fel a Szovjet­uniót, hogy csatlakozzék egy olyan egyezményhez, amely korlátozná az afrikai országok­ba a fegyverszállítást. A fran­ciák pedig azt javasolták, hogy a Szovjetunió részvételével dolgozzanak ki közös progra­mot a gazdaságilag elmaradott területek megsegítésére. * * * A genfi leszerelési tárgyalá­sokon részt vevő öt nyugati állam külügvminisztere május 2-án összeül Isztanbulban, hogy megvizsgálják, milyen kilátás vám a megegyezésre. Szükség esetén másik ülést is tartanak Párizsban közvetle­nül a csúcsértekezlet előtt — közölte Segni olasz külügymi­niszter Washingtonban a csü­törtöki tanácskozás után. * * * A Washington Post pénteki szánra vezércikkben kommen­tálja a nyugati külügyminisz­terek tanácskozásának ered­ményeit A lap megállapítja, hogy a »nyugati szövetségesek újra felmelegitve főként azt akarják feltálalni, amit már korábban is felszolgáltak, és ami az asztalon maradt. Ez ki­váltképpen a Németország egyesítését és a berlini kérdés rendezését célzó javaslatokra vonatkozik.« Mint a lap rámutat, Brenta­no nyugat-német külügymi­niszter elégedett a washingto­ni megbeszélésekkel, és ebből arra lehet következtetni, hogy »a nyugatiak merevebbek lesz­nek, mint tavaly nyáron a genfi tárgyalások idején«. figyelmen kívül hagyta azt a nem éppen jelentéktelen körül­ményt, hogy Marx nem ala­pozhatta elméletét a monopol­kapitalizmusra, mert az a XX. század és nem a XIX. és még kevésbé a XVIII. század jel­lemzője. Magának Lodge-nak a beszédéből is kiderül, hogy az általa egyszerűen eltemetett monopolkapitalizmust az Egye­sült Államokban nem a mar­xisták találták ki. Ugyanis kénytelen volt beismerni, hogy az amerikai pénzügyminiszté­rium adatai szerint az 1957— 1958-as adóévben az összes vállalatok hat százalékát ki­tevő nagy monopóliumok 41 milliárd dollár hasznot vágtak zsebre, ami a vállalati összes haszon 92 százaléka. A kapitalizmus idillikus színben való feltüntetése ellen nem csupán a tények lázadnak fel. Kennedy szenátor, a De­mokrata Párt egyik elnökje­löltje az Irtdiana állambeli L~- fayette-ben egy választási gyű­lésen kijelentette, hogy 17 mil­lyozza: Bizonyos körök min-* dénáron meg akarják rontani a két ország baráti kapcsola­tait, és igyekeznek megakadá­lyozni a megbeszélések ered­ményességét. A kínai kormány ennek ellenére szilárdan h'szi, hogy ha a két kormány meg­értést tanúsít egymás iránt, és figyelembe veszi egymás kölcsönös érdekeit, akkor a határkérdésben sikerül meg­egyezést elérni, és így tovább erősödik a kínai és indiai nép hagyományos barátsága. (MTI) hogy India kitart eddigi állás­pontja mellett. Nevetségesnek minősítette egyes indiaiaknak azt a javas­latát, hogy India kössön kato­nai szövetséget külföldi hatal­makkal. Kijelentette, amíg él, ellenzi, hogy India lemondjon semlegességi politikájáról. (MTI) Sok a jelentkező a népek barátságának egyetemére Moszkva (TASZSZ). A né­pek barátságának egyeteme Moszkvában ez év október 1-én nyitja meg kapuit. Eddig 74 ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai ország fiataljai kérték fel­vételüket az új tanintézetbe. Naponta átlag harminc levelet és táviratot küldenek az egye­temet létrehozó szovjet szer­vek címére. Rövidesen meg­kezdi működését a felvételi bi­zottság. Az első évfolyamra előreláthatólag körülbelül 500 jelentkezőt vesznek fel. (MTI) Csou En-laj Rangunba érkezett Rangun (Üj-Kína). Csou En- laj. a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke kísé­retével pénteken különrepülő- gépen Rangunba érkezett. A kínai kormányfő a burmai kor­mány meghívására ötnapos hi­vatalos látogatást tesz Burmá­ban, mielőtt folytatná útját Indiába. (MTI) Manolisz Glezoszt közönséges bűnözők közé zárták Athén (TASZSZ). Az Avgi című lap beszámol arról, hogy táviratot kapott Korfu szigeté­ről, amely közli, hogy Mano­lisz Glezoszt közönséges bűnö­zők közé zárták. A görög ható­ságok újabb önkényes lépése jogos felháborodást kelt a köz­véleményben. (MTI) lió amerikai minden este üres gyomorral tér nyugovóra, és 15 millió család él rossz lakás- viszonyok között. »Több mint négymillió munkanélküli van — fűzte hozzá. —- Gazdasági életünk fejlődésének üteme csökkent. Á Szovjetunió há­romszor olyan gyorsan fejlesz­ti gazdaságát, mint az Egye­sült Államok.« Egy másik szenátor, az ugyancsak demokrata párti Symington Dél-Dakota állam választói előtt elmondta, hogy a múlt évben az állam farme­reinek jövedelme 35 százalék­kal esett. Észak-Dakota ál­lamban pedig még ennél is na­gyobb arányú volt a csökke­nés. A modern amerikai mono­polkapitalizmus valósága, mint az említett beszédekből és az amerikai valóság tényeinek elemzéséből kitűnik, egyáltalán nem olyan tetszetős, amilyen­nek Lódge és az amerikai ka­pitalizmus más véd-lmezől szeretnék bemutatni. (MTI) jelszavunk is. Ez az USDEK k indonéz vendégek látogatása a Magyar Nemzeti Galériában és Kislaludi-Strobl Zsigmond műtermében Korzika szigetének lakóit megdöbbenti a franciák terve \ tizhatalmi leszerelési értekezlet csütörtök i uiese Miben állapodtak meg washingtoni tanácskozásukon a nyugati külügyminiszterek? Az amerikai munkaügyi miniszter helyettesének kijelentései és a valóság Nehrn a kínai — indiai határkérdés békés megoldásáról

Next

/
Thumbnails
Contents