Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

SOMOGYI NÉPLAP i Szerda, 1960. április IS. Bonn felőltőíte a sértett ártutlanság pósát Az Izvesztyija a Szovjetunióhoz intézett nyugatnémet jegyzékről Moszkva (TASZSZ). A nyu-\ pózát. De bármit tegyenek is, (latnémet vezetők lmsz tala n I ettől még a fekete nem lesz igyekeznek megvádolni a Szov- ' fehér. jetuniót azzal, hogy be akarja feketíteni a nyugatnémet kor­mány politikáját. Senki sem kelthet több gyanakvást e .po­litikával szemben, mint maga a nyugatnémet kormány min­dennapi gyakorlati tetteivel — írja az Izvesztyija szemleirója azzal kapcsolatban, hogy Bonn jegyzéket küldött a szovjet külügyminisztériumnak. A jegyzéket egyetlen törekvés hatja át: elferdíteni a szovjet állam békeszérető kü’politiká- ját, hamis színben feltüntetni a szovjet kormányfő francia- országi beszédeit. A szovjet kormány eluta­sította és Nyugat-Német- ország moszkvai nagykö­vetségének visszaküldte ezt a rágalmazó, durva hangnemben megírt jegy­zéket. A cikk rámutat, hogy min­den alkalommal, amikor szóba kerül a német militarizmus és revansizmus feltámadásának veszélye* vagyis valahányszor néven nevezik a gyermeket, á hivatalos Bonn képviselői felőlük a sértett ártatlanság A hivatalos Bonn — foly­tatja a szemleíró — szereti megjátszani »a nemes felhábo­rodástk, valahányszor össze­hasonlítják politikáját a hit­leri politikával. Ez azonban semmit sem változtat a té­nyeken. Felvetődik a kérdés: Miben különböznek a Bonn­ban gyakran elhangzó nyilat­kozatok, amelyek szerint «-Né­metországra különleges külde­tés hárul a Nyugat védelmé­ben a keleti veszéllyel szem­ben«, Hitler hasonló szónokla­taitól'’ A szemlelró befejezésül felhívja a figyelmet arra, hogy Nyugat-Németország politikai fejlődésének menete lankadat­lan éberségre inti a békesze­rető erőket. (MTI) Idegesség Párizsban Párizs (MTI). A párizsi kőr- mánykörök nyugtalanságához hasonlóan a francia polgári sajtó is leplezetlen idegesség­gel fogadta az algériai ideig­lenes kormány közleményét. A jobboldali lapok az algériai kérdés nemzetközivé válásától tartanak. Az Aurore szerint külföldi önkéntesek megjele­nése az algériai felszabadító hadsereg soraiban olyan hely­zet kialakítását célozza, hogy szükségessé váljék az ENSZ- csapatók beavatkozása. Legújabb jelentések Dél-Afrikábél Fokváros. Mint a Reuter és az AP jelenti, a jelek arra mu­tatnak, hogy a dél-afrikai kor­mánynak nincs szándékában enyhíteni eddigi merev politi­káját, és továbbra is kitart a legszigorúbb faji megkülön­böztetés mellett. A Dél-Afrikai Unió további öt kerületében hirdették ki a rendkívüli állapotot. A külön­leges intézkedések így már 122 kerületben léptek érvény­be. Páncélautós rendőrök újabb házkutatásokat tartottak Jo­hannesburg külvárosaiban, és számos bennszülöttet letartóz­tattak. Szovjet lap a bánni kormány hitlerista tagjairól Louw dél-afrikai külügymi­niszter hétfői sajtóértekezletén bejelentették, hogy Verwoerd miniszterelnök betegségének idején Sauer földművelésügyi miniszter vezeti a kormányt, és elnököl a minisztertanács ülésein. A rendkívül fontos kérdésekben kikérik a minisz­terelnök véleményét. Louw közölte, hogy »gondo­san tanulmányozzák« a Biz­tonsági Tanácsnak a dél-afri­kai kormány politikáját el­ítélő határozatát. Végül kije­lentette, hogy a faji megkülön­böztetési politika feladása »a fehér ember feladását« jelen­tené Dél-Afrikában. London. A dél-afrikai ese­mények továbbra is élénk vi­lágvisszhangot keltenek. A Le Monde megállapítja, hogy a szombati merénylet következ­ménye valószínűleg további erőszakosság lesz. Rámutat, hogy már maguk a dél-afrikai fehérek is kérték Verwoerdöt, módosítsa politikáját. Eleanor Roosevelt, Roosevelt elnök özvegye a New York Pástban írt cikkében hangsú­lyozza, hogy a világ közvéle­ménye teljes egészében a dél­afrikai kormány ellen fordul. (MTI) Újabb területekre terjesztették ki a rendkívüli állapotot Dél-Afrikában 15 évvel ezelőtt hunyt el FRANKLIN ROOSEVELT Moszkva (TASZSZ). Igor Orlov, a TASZSZ hírmagya­rázója írja: Április 12-én volt 15. év­fordulója, hogy elhunyt Franklin Roosevelt, az Egye­sült Államok történelmének egyik legkimagaslóbb politi­kusa. Franklin Roosevelt annyira népszerű volt orszá­gában, hogy négyszer Válasz­tották meg elnökké, ami pá­ratlan az amerikai történe­lemben. Roosevelt nevéhez fűződik nemcsak sok belső reform, hanem számos nagy nemzetközi akció is. Franklin Roosevelt sokat tett azért, hogy országa kül­politikája rugalmasabb és reálisabb legyen, hozzáido­muljon a változó világ adott­ságaihoz. Meggyőződéses híve volt a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének. Roosevelt kiemelkedő érde­meket szerzett az Egyesült Államok és a Szovjetunió ba­ráti viszonyának fejlesztésé­ben. Az amerikai elnökök kö­zül elsőnek értékelte a Szov­jetunió megnövekedett befo­lyását és tekintélyét, s 1933- ban diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Nemcsak a második világ­háború éveiben tartotta kí­vánatosnak az amerikai- szovjet együttműködés fenn­tartását és erősítését, hanem a háborút követő időszakra is. Franklin Roosevelt e remé­nye valóra vált. Ékesszóló bi­zonyítéka ennek Hruscsov szovjet kormányfő történelmi jelentőségű amerikai útjának nagy sikere és Eisenhower elnök közelgő moszkvai vi- szontlátogatása. Roosevelt jól látta a német militarizmus veszélyét, még­pedig nemcsak Európa, ha­nem az Egyesült Államok szempontjából is. A második világháború éveiben nagy szerepet játszott a Hitler-el- lenes koalíció létrehozásában és tömörítésében. A szovjet emberek, miként az egész békeszerető emberi­ség, kegyelettel emlékeznek a nagy emberre, áld oly sokat tett a béke kivívásáért és megszilárdításáért. (MTI) A torok miniszterelnök júliusban ellátogat a Szovjetunióba Hruscsov később viszonozza a látogatást rendszeres őrjáratokat küld ki valamennyi városba és köz­ségbe, ahol nyugtalanság ta­pasztalható. Norman Phillips kanadai újságírót, akit a rendkívüli ál­lapot intézkedései alapján ki­hallgatás céljából a rendőrség előállított, valószínűleg szaba- donbocsátják, és mint Louw külügyminiszter mondotta, szabadon bocsátása után fel­szólítják, hogy térjen vissza Kanadába. Rajta kívül letar­tóztatták Nyra Blumberget, a londoni Daily Herald és a New York Post tudósítóját is. Moszkva (TASZSZ). Az utóbbi időben szovjet—török eszmecsere folyt Ankarában a szovjet és a török kormányfők találkozójáról. Ezen a találko­zón a szovjet—török kapcso­latok megjavítását és a két or­szágot kölcsönösen érdeklő más kérdéseket vitatták meg. A két fél hasznosnak találta a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének és a Török Köztársaság miniszterelnökének kölcsönös látogatását. Megállapodtak ab­Űjabb kormányellenes tüntetés Dél-Koreában Moszkva (MTI); A szovjet sajtó nagy terjedelemben is­mertette Theodor Oberländer jelenlegi bonni miniszternek a Szovjetunióban elkövetett bűn­tetteit. Az Oberländer irányí­tása alatt állt Nachtigall zász­lóalj gyilkosságait Ukrajnában, főként Lvov városában és kör­nyékén követte el. A Pravda Ukraini című lap ezzel kapcsolatban egész olda­las összeállításiban ismerteti, hogy jelenleg Oberländeren' kívül milyen, fasisztáik kaptak helyet Adenauer kormányá­ban. A lap beszámol arról, hogy Franz Josef Strauss bonni hadügyminiszter, az új- raíeifegyverzés jelenlegi apos­tola tagja volt egy náci ifjú­sági szervezetnek, majd a hit­leri Wehrmacht tisztjeként részt vett a Szovjetunió ellen indított támadóhadjáratban. ’Gerhard Schröder bonni bel­ügyminisztert, a kommunista- elíenes törvények hírhedt ki­agyalóját. a békeharcosok és a demokraták legfőbb üldözőjét annak idején Hitler rohamosz­tagaiban képezték ki. Hans Gloske államtitkár egyike volt a zsidóellenes náci pogromok előkészítőinek. Globke a hit­leri belügyminisztérium taná­csosaként részt vett a hírhedt nürnbergi törvények kidolgo­zásában. Szerepelt a háborús bűnösöknek az Egyesült Nem­zetek Szervezete által össze­állított jegyzéken is. A Pravda Ukraini cikké­ben hangsúlyozza, hogy a 17 bonni miniszter közül nyolc volt tagja a hitleri nácipárt­nak. Gronchi ismét Róma (AP). A fasizmus kí­sérlete hétfőn megbuktatta Tambroni kormányát, és még mélyebbre taszította Olaszor­szágot a második világháborút követő évek legsúlyosabb po­litikai válságába — írja az AP római tudósítója, majd megjegyzi: Az a tény, hogy senkit sem emlegetnek Tamb­roni utódjaként, világosan mu­tatja, mennyire áttekinthetet­len a helyzet. Johannesbarg (MTI). Éjjel- nappal őrzik a pretoriai kór­házat, ahol Verwoerd dél-afri­kai miniszterelnök fekszik — jelenti a Reuter. A hétfő esti orvosi jelentés szerint a mi­niszterelnök egészségi állapota »kielégítő módon« javult, láto­gatókat azonban nem engednek be hozzá. A dél-afrikai kormány hét­főn nyolc újabb közigazgatási területre terjesztette ki a rend­kívüli állapotot. A rendőrség kormányt keres Gronchi kedden nem utazott Milánóba, ahol megnyitotta volna az idei vásárt, hanem Rómában maradt. A tervek szerint Cesare Merzagorával, a szenátus elnökével és Gio­vanni Leoneval, a képviselő­ház elnökével kíván tanács­kozni. Politikai körökben feltétele­zik, hogy Gronchi ismét ke­reszténydemokrata politikust kíván megbízni a kormány- alakítással. (MTI) Szöul (AP). A dél-koreai Manaszan kikötővárosban hét­főn délután véres kormányel­lenes tömegtüntetés zajlott le, amelynek során a kivezényelt rendőrség egy tüntető diákot agyonlőtt, több társát pedig megsebesítette. Kedden reggel újabb tünte­tés színhelye volt a kikötővá­ros. A tüntetők felvonultak az utcákon, és követelték a kor­mány lemondását, új választá­sok kitűzését és a helyi kor­mányzó leváltását. Az ellenzéki demokrata párt hétfőn azzal a kérelemmel for­dult a dél-koreai legfelső bí­rósághoz, hogy érvénytelenít­se a szabálytalanul lefolytatott választásokat. (MTI) 1920. február 27-én fogadá­son voltam Vlagyimir Iljics Leninnél, és a falusi tanítók problémáiról beszélgettem ve­le. Ez a feledhetetlen találko­zás még ma, annyi év után is világosan él emlékezetemben, tisztán emlékszem legapróbb részleteire is. Így történt. .. 1920 január közepén Veszje- gonszkban részt vettem a já­rási kulturális és népművelési dolgozók második kongresszu­sán. Akkoriban a veszjegonsz- ki pedagógus-szövetség végre­hajtó bizottságának elnöke voltam. A kongresszus három napon át vitatkozott a tanítók munka- ps életkörülményeinek legégetőbb kérdéseiről. Sok küldött panaszkodott a tanítók rendkívül súlyos gazdasági helyzetére: kevés volt a ke­nyér, a ruha, petróleumot csak 2 fontot kaptak egész évre.- Láttuk, hogy a helyszínen azért akad kenyér és más áru­cikk is. A helyi hatóságok azonban nemigen törődtek az értelmiség szükségleteivel, és a kongresszus elhatározta: kül­döttet meneszt a központi szer­vekhez azzal a kéréssel, hogy lavítsák meg a pedagógusok helyzetét. A kongresszus engem válasz­tott meg küldöttnek. Három nap múlva el is indultam Moszkvába. Február 27-én, megérkezé­sem után elindultam a Kreml­be. Az első emeleten találkoz­om N. K. Krupszkajával, akit Feledhetetlen találkozás írta: A. A. VINOGRADOV már jól ismertem, és elmond­tam neki, hogy milyen ügyben jöttem. — Beszélnie kell Vlagyimir lljiccsel — mondotta. — Éppen ez az utazásom célja — válaszoltam. — De úgy tudom, hogy most na­gyon sok dolga van. — Mégis megtudakolom, hogy mikor fogadhatná önt Vlagyimir Iljics — mondta biztatóan Krupszkaja, és el­indult a Kreml másik, szárnya felé. öt perc múlva visszatért a hírrel, hogy Vlagyimir Iljics még ma fogadni akar, amint befejeződik egy értekezlete. Moszkva abban az időben súlyos tüzelőválságot élt át. A Kremlben is hideg volt. A kül­döttek, az alkalmazottak mind melegen voltak öltözve ... Végre értem küldtek, és be­léptem Vlagyimir Iljics dolgo­zószobájába. Vlagyimir Iljics felállt az asztál mellől, és barátságosan mosolyogva néhány lépést tett felém. Kezet nyújtott, és hely- lyel kínált. Nagyon meghatott Lenin egyszerűsége. A legkisebb za­vart sem éreztem vele szem­ben, és minél tovább beszél­gettünk, annál kellemesebben éreztem magam, teljesen nyíl­tan és szabadon tártam fel a helyzetet. Vlagyimir Iljics figyelmesen végighallgatott, azután meg­kérdezte: — Nos, és az önök pedagógu­sai hogyan tekintenek most a szovjethatalomra? — Bátran kijelenthetem, Le­nin elvtárs — válaszoltam —, hogy a tanítók túlnyomó több­sége sohasem volt a szovjet­hatalom ellen. Becsülettel szolgáljuk a népet. Ezután elmondtam, milyen bajok vannak a járásban. Vla­gyimir Iljics bátorítóan bólin­tott szavaimra, és többször megjegyezte: »Igen, igen ... igaza van... « Azután megkérdezte tőlem: — A tanítók kapnak dekré­tumokat? — Igen, kapnak — feleltem —, és a falusi pedagógusoknak most nagy szükségük is van dekrétumokra, világos útmuta­tásokra: a parasztság bizalom­mal és szívesen megy taná­csért, magyarázatért a tanítók­hoz. A közoktatási osztály a veszjegonszki járási végrehaj­tó bizottsággal együtt ezt te­kintetbe is vette, és a járás minden iskolájának sokszoro­sítva küldi meg a dekrétumo­kat. A tanítók ezeket közvet­lenül ismertetik a lakossággal. A parasztság tudata lassacskán kitisztul, és az élet visszatér medrébe. A baj csak az, hogy hol ilyen, hol olyan körülmé­nyek miatt a helyszínen nem mindig teljesítik a központ rendelkezéseit. — Mondja csak kérem, To- dorszkij könyve a veszjegonsz­ki járásról szól? — kérdezte Iljics. — Igen — feleltem. — Nagyon jó kis könyv — élénkült fel Vlagyimir Iljics. — Végigolvastam, és különö­sen az tetszett, hogy a veszje­gonszki járási végrehajtó bi­zottság hogyan vette el egy molnártól a malmot, és ho­gyan bírta rá volt tulajdono­sát, hogy irányítsa a malom munkáját. Ez nagyon helyes módszer. A veszjegonszki já­rási végrehajtó bizottság mun­kája feltétlenül figyelmet ér­demel. Hallottam, hogy tagjai­nak többsége volt pétervári munkás. Igaz ez? — Igen, így van. És az is igaz, hogy járásunkban sok­kal kevesebb félreértés volt a forradalom napjaiban, mint más helyeken. Jól választottuk meg a végrehajtó bizottság tagjait. A legfejlettebb és leg­képzettebb kommunista, To- dorszkij elvtárs oktatta és ta­nította őket. — Hol van most Todorszkij? — érdeklődött Iljics. — A hadseregben — vála­szoltam. — Kérem, tolmácsolja neki valamilyen úton-módon sze­mélyes üdvözletemet... Lenin elvtárs minden kér-j désére világos választ adtam.\ Különös figyelemmel érdeklő-| dött a tanítók élete, munkája,i problémái és a helyi szervek-' kel való kapcsolataik iránt. Vlagyimir Iljics, miután1 meghallgatott, azonnal levelet! írt az élelmezési népbiztosság-' nak. Azt tanácsolta, hogy sze-\ mélyesen adjam át levelét,i majd magához hívatta Fatyi-, jeva elvtársnőt, s megkérte, érdeklődje meg telefonon, mi-\ kor fogadhatnak engem a nép biztosságon. Fatyijeva elvtárs-' nö néhány perc múlva jelen-i tette, hogy fél óra múlva vár-' nak. Amíg Lenin az asztal fölé' hajolva irt, nyugodtan és za-\ vartalanul megfigyelhettem őtj Arca energiát és törhetetlen\ akaraterőt sugárzott. Vlagyi-1 mir Iljics Lenin a legnagysze-\ rübb kommunista, egy hatal­mas állam feje, ugyanakkori páratlanul egyszerű, mondhat-i nám mindennapi volt viseltes, szürke öltönyében. Máshol aligha különböztettem volna' meg őt egy gyári művezetőtől' vagy mérnöktől. A legapróbbi részletekig emlékezetemben őrzöm ennek a nagyszerű em­bernek az alakját, akiről oly' sokat beszéltek akkor, és aka­rna is annyiszor emleget az egész világ.., ban, hogy Adrian Menderes, a Török Köztársaság miniszterel­nöke Hruscsov meghívására ez év júliusában ellátogat a Szov­jetunióba. A , török miniszter- elnök Moszkvába érkezésének pontos idejét később állapítják meg. E látogatást követően N. Sz. Hruscsov a török kormány meghívására ellátogat Török­országba. Hruscsov Törökor­szágba érkezésének idejét ké­sőbb állapítják meg. (MTI) Kihirdették Kína mezőgazdaság­fejlesztési programját Peking (Űj-Kína). Liu Sao- csi, a Kínai Népköztársaság elnöke hétfőn rendeletet adott ki, amely ismerteti a kínai mezőgazdaság 12 éves fejlesz­tésének programját. A progra­mot az országos népi gyűlés napokban zárult ülésszakán fo­gadták el. (MTI) Hz európai uralkodóházalt bojkottálják Margit angol királyi hercegnő esküvőjét London (AP—Reuter). Az angol lapokat erősen foglal­koztatja, hcc _ z európai ural­kodóházak »sajnálkozással« és különböző, meglehetősen át­látszó kifogásokkal utasítják vissza, hogy tagjaik megjelen­jenek Margit angol királyi hercegnőnek a polgári szárma­zású Anttvmy Armstrong-Jo­nes volt udvari fényképésszel május 6-án a Westminster szé­kesegyházban tartandó eskü­vőjén. Egyes lapok az európai ural­kodóházaknak ezt a magatar­tását nyíltan »bojkottnakj vagy legalábbis lefitymálás- nak« minősítik. Csiky Gergely Színház Ma, 13-án, szerda este 7 órakor és holnap; 14-én. csütörtök este 6 órakor SHAKESPEARE: HAMLET Tragédia. Jegyelővétel a színházi jegyirodá­ban. Tel. 11-03. (11579)

Next

/
Thumbnails
Contents