Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 86. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1960. április 12. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Kőkút új tavasza (3. o.) j]ÍÍÍÍ A vasárnap sportja (4. o.) iiíjji ÚTTÖRŐ HÍRADÓ Jól halad a tavaszi mezőgazdasági munka megyénkben A kalászosok magja Idejében földbe került — Mintegy 8000 holdon vetettek cukorrépát Megkezdődött a kukorica vetése Áz idei tel időjárása, a hosz- szan tartó száraz fagyok ked­vezőtlenül hatottak az őszi Vetésekre, bár lényegesebb kár a megyében sehol sem keletke­zett. A jó idő beálltával nem­csak az itt észlelhető hiányos- Ságokat orvosolták, hanem mindenütt igen jó lendülettel megindították a tavaszi mun­kákat. Megyénkben a tavaszi árpa és a zab vetése március végén, áp­rilis első napjaiban befeje­ződött, 8500 holdon tavaszi árpa, 13 ezer holdon zab került a föl­dekbe. A cukorrépa vetési ter­ve 9200 hold, — ami 600 holddal több, mint az elmúlt évi —, s ebből az utóbbi na­pokig mintegy 8000 holdat el­vetettek. Különösen szépen halad ez a munika a Kapós- Völgyében, illetve a kaposvári járásban, ahol a cukorrépa fő növénynek számít; Soha még ennyi takar­mányféleséget nem vetet­tek a megyében, mint az idén. Lucernából ez ideig 4500, vö­rösheréből 17 900 holdon vé­geztek felülvetést. A burgonya ültetése is megindult. A me­gye terve 32 ezer hold, s 12 ezer holdon már a földben van a vetőgumó. Említésre méltó, hogy mintegy 2000 holdon elő­csíráztatott burgonyát ve­tettek, A megye vetőgumő-szükségle- tének kielégítése biztosított. Az állami minőségi vetőburgonya­akció keretében 2500, a MÉK- kel közösen indított akcióban pedig 90 vagen burgonyát szál­lítottak azokhoz a termelőszö­vetkezetekhez, ahol hiány mu­tatkozott. Jó ütemben halad a napra­forgó vetése. 1500 holdon vé­gezték el ezt a munkát ^z ideig, míg a terv 5000 hold; Hétfőn reggel a megye gyorsabban melegedő ré­szein, mintegy 50 termelő- szövetkezetben megkezdő­dött a kukorica vetése. A barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet határában 440 hold területet vetettek el hib­ridvetőmaggal, s hétfőn reggel óta 14 gép végzi ezt a mun­kát. Buzsákon a szántóterület 28 százalékán, ezer holdon termelnek kukoricát. A ré­páspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet is előké­szítette már a magágyat, csu­pán a vasárnapi nagy esőzés, amellyel jég is hullt a földek­re, akadályozta meg, hogy hét­főn megkezdhessék a vetést. Mihelyt felszikkad a talaj, nyomban hozzálátnak a mun­kához, és 280 holdnyi terüle­ten négyzetesen vetik el a ku­koricát. A megye kukoricavetésterve 125 ezer hold, s ebből mintegy 22 ezer holdon négyzetesen helyezik a földbe a magot. Vadai Jánosné lengyeltóti lakos hetenként 300 tojást visz az átvevő helyre. Taszári Józsefné, a baromfi- és tojás-át­vevőhely vezetője az elmúlt hónapban 7200 tojást gyűjtött össze. 10 800 mázsa hibridmagot kap Somogy, amelynek nagy része Martonvásári 5-ös, kisebb há­nyada Martonvásári 9-es. Ez ideig 8100 mázsa magot cse­réltek ki. Az első félévben 1949 mázsa műtrágya érkezik a megyébe. Az igények 80 százalékát már kielégítették, s a szállítás to­vább folyik. Sok műtrágyát használták fel őszi vetésekre, 130 ezer holdon végeztek fejtrágyázást. A megyében a mezőgazdasá­gi munkák helyzete kedvező, az időszerű tennivalókban nincs lemaradás. A magyar.................... megyék baráti üzenete az NDK nyele termelőszövetkezeti kerületének IGOR ZSUKOV ZONGORAESTJE Az eddigi sikeres hangver­senyek után fokozott érdek- ődéssel vártuk a fiatal szőr­iét vendégművész jobbára •itkán vagy alig hallható mű- jekből összeállított, tartalmas nűsorát. A Bartók-terem közönsége íz elmúlt hónapokban hal­ott rangos, sőt világhírű pia- lista vendégművészek után érthetően sokat várt a huszon- xégyéves Igor Zsukovtól is. ís valljuk meg őszintén, nem halódtunk várakozásunkban, mert a fiatal moszkvai mű­rész szombat esti hangverse- lyén hallottak ismét bebizo- lyították a szovjet zongora- pedagógia világviszonylatban s elismert nagyságát. Igor Zsukovról, a müveket egyé- lisége szerint tudatosan for- náló művészről tán csak any- lyit: mindent tud! A technikai nehézségeket játszi könnyedséggel, fölé­nyes anyagismerettel bírja le. yiűvészi adottságai közül el­sősorban az erőteljességet, a vérbeli romantikus művészt jellemző, lobogó tempera­mentumot és a művek lénye­géhez művészi alázattal való közeledést említhetjük. Hogy a műsoron hallott — külön­ben is nagyon problematikus — művek esetében nem min­denben osztjuk nézetét, ezt a még koránál fogva sem meg­állapodott művész fiatal he­vületének számlájára kell ír­ni. Szenvedélyesen izzó pátosz- száL és nem az általában hallható szordinált tárgyila- [> gossággal, a részletfinomságok kioldására, különleges hang­zási lehetőségek kihasználá­sára való igyekezettel értel­mezi Cesar Franckot. Beetho­ven Appassionatájából is a végzetest, az extatikusat eme­li ki lenyűgözően — a máso­dik és a harmadik tételre vo­natkozik észrevételünk —, tel­jesen egyéni, művészi alkatá­nak megfelelő, szédületes tempóvétellel. Műsora máso­dik részében Prokofjev és Szkrjabin egy-egy szonátájá­nak rendkívül alapossággal történt megszólaltatása után Liszt minden zongorista szá­mára próbakövet jelentő Me- fisztó-keringőjének előadásá­val — amelynek hiteles tol­mácsolására fentebb említett adottságai elvitathatatlanul alkalmassá teszik — kirobba­nó sikert aratott a fiatal mű­vész. A kaposvári közönség szí­vébe zárta Igor Zsukovot, aki a lelkes ünneplést Brahms. Csajkovszkij, Prokofjev és Rachmaninov műveiből álló, szinte kis »külön- hangver­senyt képező ráadássorozattal köszönte meg. H. A nyolc magyar termelőszö­vetkezeti megye dolgozó pa­rasztjai nevében a megyei nép­front bizottságok levelet in­téztek a Német Demokratikus Köztársaság nyolc szövetkezeti kerületéhez. A leveleket a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa székházában hétfőn dél­előtt adták át a szövetkezeti megyék képviselői Walter Ves- pemek, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követének. A baráti találkozón részt vett Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Tömpe István, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára. Ortutay Gyula megnyitó sza­vaiban hangsúlyozta a most kiépülő kapcsolatok nagy je­lentőségét, majd Walter Ves­per nagykövet, a Nemzeti Front Országos Tanácsának taeia ismertette a Német De­mokratikus Köztársaság me­zőgazdaságában végbement nagyarányú változásokat. A baráti találkozón felszó­lalt Tömpe István, a földmű­velésügyi miniszter első he­lyettese és ismertette . a ma­gyar termelőszövetkezeti moz­galom helyzetét. Győr megye a rostocki kerü­lettel, Szolnok a potsdamival, Fejér a frankfurtival, Veszp­rém a neubrandenburgival, Komárom a lipcseivel, Békés a magdeburgival, Somogy a schwerinivel, Heves a cottbu- sival vette fel a kapcsolatot. Országos munkaértekezletet tartott a magyarországi német dolgozók demokratikus szövetsége A magyarországi német dol­gozók demokratikus szövetsége kétnapos munkaértekezletet tartott Budapesten. A tanács­kozáson a magyarországi né­metség mintegy százötven kép­viselője vett részt, köztük nagy számban termelőszövet­kezeti tagok és vezetők, ki­váló munkások, értelmiségiek. A munkaértekezleten jelen volt Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, jelen voltak a németek lakta területek párt- és tanácsi ve­zetői, népfirontbizottsági elnö­kei. Dr. Wild Frigyes, a szövetség főtitkára tartott beszámolót az eddig végzett munkáról és a jövő feladatairól. Bevezetőben rámutatott: 1945 április 4-e a magyar néppel együtt az ország­ban élő nemzetiségiek szá­mára is meghozta a sza­badságot és az egyenlősé­get. E jogok gyakorlati megvaló­sulásáról a főtitkár elmondot­ta, hogy ma csaknem másfél­száz magyar általános iskolá­ban tizenegyezernél több né­met ajkú gyermek tanulja anyanyelvét, vs bevezették a német oktatást számos óvodá­ban is. A budapesti és a pécsi főiskolákon gondoskodnak a német iskolákban oktató peda­gógusok képzéséről. A német nemzetiség körében eleven kul­turális élet bontakozott ki az utóbbi években, s csaknem há­romszáz helyen rendeztek mű­soros összejöveteleket, ma­gyar—német barátsági esteket, nemzetiségi napokat. Felkutat­ják és összegyűjtik a német nemzetiség kulturális hagyo­mányait, népi táncait, dalait. A német ajkú lakosság műve­lődésének szolgálatában a nép­könyvtárakban német könyvek is helyet kapnak, német újság jelenik meg Magyarországon. A főtitkár a továbbiakban hangoztatta: a magyarországi németek túlnyomó többsége hűséges állampolgára a szocialista hazájának, tevékenyen részt vesz annak politikai, gazdasági és kulturális éle­tében. Ez a pozitív állásfoglalás volt jellemző a németekre az 1956- os ellenforradalom időszaká­ban is. A főtitkár hangsúlyoz­ta, hogy a magyarországi né­metek felháborodottan ítélik el a Német Szövetségi Köztár­saság újrafelfegyverkezését, a nyugatnémet revanspolitikát, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfői ülésén törvényerejű rendeletet alko­tott, amelynek értelmében 1960. május 1-i hatállyal élet­belép a Polgári Törvénykönyv. A most alkotott törvényere­jű rendelet azokat a rendelke­zéseket tartalmazza, amelyek a törvény gyakorlati alkalma­zásához szükségesek. A tör­vényerejű rendelet megállapít­ja továbbá a Polgári Törvény- könyv hatálybalépésével kap­amelynek céljaira Adenauerék a kitelepített svábokat is fel akarják használni. Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter az; MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a munkaértekezletet és nagy érdeklődés közepette szólt a magyarországi németség további gazdasági és kulturá­lis felemelkedésének útjáról. Harmati Sándor a Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözletét tolmácsolta és töb­bek között hangoztatta, hogy a népfront-mozgalomban a legszélesebb lehetőségeket biz­tosítják a német ajkúak szá­mára is. A munkaértekezlet mintegy negyven felszólalás után hatá­rozatot fogadott el a magyar- országi német dolgozók de­mokratikus szövetségének jö­vőbeni munkájáról és távirat­ban üdvözölte a párt Közpon­ti Bizottságát. (MTI) csolatos átmeneti rendelkezé­seket. A fő szabály, hogy a törvénykönyv rendelkezéseit a korábbi jogviszonyokból eredő jogvitákra is alkalmazni kell: Felsorolja a törvényerejű ren­delet az e szabály alól szüksé­ges kivételeket, s intézkedik a törvénykönyv hatálybalépésé­vel feleslegessé vált jogszabá­lyok hatályon kívül helyezésé­ről is. Az Elnöki Tanács azután folyó ügyeket tárgyalt. ülést1 tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Az Indonéz Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökének nyilatkozata az indonéz „irányított“ gazdaságról Tobing, az Indonéz Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke nyilatkozott a Novoje Vremje tudósítójának az indonéz kor­mány gazdasági politikájáról: — Bonyolult gazdasági fel­adatok állnak országunk előtt — mondotta Tobing. — Mit kell tennünk, hogy az évszá­zadokon át szegénységben élő indonéz nép hozzájuthasson a jómódú élethez szükséges anyagi feltételekhez? Hogyan vethetünk véget a gazdasági elmaradottságnak, miként jut­tathatjuk Indonéziát az ipari­lag fejlett országok soraiba? Ezek a kérdések foglalkoztat­ják mind a politikusokat, mind a közgazdászokat — Indonézia valamennyi hazafias gondolko­dású személyiségét. A gyakorlat bebizonyította, hogy a nyugati mintájú, úgy­nevezett liberális gazdaság esz­közeivel nem lehet megoldani az előttünk álló feladatokat. Ehhez új utakra és új módsze­rekre van szükség. Az indonéz kormány ezért héTyezte előtér­be az »irányított gazdaság- koncepcióját, amelyet népünk többsége támogatott. Most pe­dig elmondom, mi is e kon­cepciónk lényege. Az -irányított gazdaságira való áttérés az 1945-ös alkot­mányon alapszik, amelyhez való visszatérést Szukarno el­nök az elmúlt esztendő július 5-én hirdette meg. Az alkot­mány 33. cikkelye kimondja, hogy az állam és a nép több­ségének érdeke szempontjából fontos iparágaknak az állam tulajdonában kell lenniük. Ez a tétel az -irányított gazdaság- programjának legfőbb pontja. A ke- cnynak szándékában ál! kezébe venni azokat a vál- 1 ólatokat és gazdasági ágakat, amelyektől a nemzet sorsa függ. Természetesen ezek min­denekelőtt a legfontosabb ne­hézipari vállalatokat, valamint az ország életében rendkívül fontos szerepet játszó külke­reskedelmet jelentik. Mint Szukarno elnök kije­lentette, az -irányított gazda­ság- koncepciója elismeri a magánvállalkozást is, de csak a termelés szférájában; az ér­tékesítésnek teljesen az állam kezében kell lennie. Végezetül az -irányított gazdaság- kilá­tásba helyezi az ország vala­mennyi körzetével és a lakos­ság különböző rétegeinek szük­ségleteivel számoló központo­sított tervezést. Magától értetődik — mond­ta Tobing —, a -liberális- gaz­daságról az -irányított- gazda­ságra való áttérés nem egyet­len nap munkája. Nem elég csupán az elveket kidolgozni, meg kell jelölni az azok való­ra váltásához szükséges gya­korlati lépéseket is. Ez a fel­adat az Indonéziában nemrég létesített országos tervtanács­ra hárul. A tanács jelenleg egy 1961—1966. évre szóló távlati gazdasági terv kidolgozásával foglalkozik, amely magában sűríti az »irányított gazdaság­elveit. A terv kidolgozását a nyárig be kell fejezni, és meg­vitatás végett a törvényhozó szervek elé terjesztik. Előrelát­hatólag 1960. augusztus 17-én, Indonézia függetlenségének 15. évfordulóján Szukarno elnök meghirdeti e terv hatályba lé­pését. Kormányunk véleménye sze­rint új távlati tervünknek mindenekelőtt arra kell irá­nyulnia, hogy minden indoné­ziainak elegendő élelmiszere és ruházata legyen. Kétségtelen, hogy a nép életszínvonalának fokozását elősegíti majd a földreform is. Már megállapították az indo­néz pacaitoknak juttatandó földterületek minimális nagy­ságát: Jáván három acret (1 acre = 0,4 hektár), más szige­teken, ahol sokkal kisebb a népsűrűség, valamivel többet juttatnak. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság gépesítésével összhangban történő földjutta­tás nemcsak hogy megjavítja a falusi lakosság életét, hanem elősegíti a városi élelmiszer- hiány felszámolását is. Kormányunk nagy gondot fordít a lakosság legsürgősebb szükségleteire, de ez magától értetődik, nem jelenti azt, hogy elodázza az ország iparosítását. Mi Indonéziában nagyon jól megértjük, hogy a nehézipar megteremtésétől függ orszá­gunk jövője. A nyugat-jávai Bantenon körzetben a közeljö­vőben megkezdjük egy évi százezer tonna kapacitású acél­mű építését. Tervbe vettük to­vábbá, hogy kohászati vállala­tokat építünk Dél-Szumátrán és Kalimantanban, ahol vas­érc- és kokszolható szénlelőhe­lyeket tártak fel. Ezek a szov­jet hitelekből létesítendő vál­lalatok az indonéz nagyipar első szülöttei lesznek. Az indonézek — mondta be­fejezésül Tobing — nem hunynak szemet az -irányított gazdaság- megvalósításának útjában álló akadályok előtt. Ezeket az akadályokat minde­nekelőtt a valutahiány és áruink külföldi értékesítésével kapcsolatos nehézségek jelen­tik. Mindazonáltal bízunk ab­ban, hogy sikerül valóra vál­tanunk a programot. Ennek biztosítéka népünk lelkesedése és az iparilag fejlett országok segítsége. Ezzel kapcsolatban külön ki szeretném emelni a Szovjetunió baráti segítségéti főleg a szovjet ipari berende­zések szállítását, ami erősen megkönnyíti gazdasági felada­taink megoldását. 02010131180101

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents