Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

w cAltaldit&s űltözkúdhi fanáeiök A gyermek házimunkája A kis óvodással még köny- nyű a dolgunk. Szívesen segít teríteni vagy tányért törölni. Az iskolás azonban, ha idejé­be nem fogunk hozzá, nemigen lesz házias. Szokásává kell termi már az elsős gyereknek, hogy legalább a maga holmi­ját, legalább a saját ruháját — amennyire tudja — rendben tartsa. Ne segítsünk neki, ne vegyük ki kezéből a munkát. Csak tanácsoljunk, irányít­sunk. A törölgetés, a portörlés, a teregetés is mind olyan munka, amelyben a gyerek szí­vesen vesz részt, mert nem fá­rasztja ki erején felül, s al­kalma van együtt lenni édes­anyjával. Természetesen az ne sóhajtozzék a házimunka alaitt, hanem jókedvvel, ügyesen vé­gezze. hogy a gyerek szinte gusztust kapjon rá. Nemcsak a takarításban és a magunk személye körüli szolgálatokban, hanem a be­vásárlásokban is sok gyerek segít szívesen. Nevetséges lát­vány, amikor a 10 éves fiú és 15 éves kislány édesanyja ne­héz csomagokkal lihegve tér haza — s a két gyerek otthon unatkozik. Viszont megható látni, amikor egy fiatal gim­nazista lány családjának bol­dogan viszi haza a nagy körül­tekintéssel beszerzett élelmi­szert. Az az idő, ami az ő segítsé­gükkel felszabadul, a velük való szórakozásra jut; az a kö­zös munka, amelyben a fiú­lány egyaránt megtanulja az újfajta család közös munkaer­kölcsét, olyan értéke a fiatal életének, amelyet semmi ké­nyeztetés sem pótol. Tortakészítés házilag A cukrászdában gyakran meg­csodáljuk a szépen díszített ünne­pi, esküvői, névnapi tortákat. Né­mi ügyességgel magunk is készít­hetünk ilyen díszített tortákat. Er­re a célra nagyon jól megfelel egy sűrű vászonból készült zacskó vagy pergamen-papírtölcsér. Veszünk egy füzetlap nagyságú pergamenpapírt, s a tölcsért úgy formáljuk belőle, hogy alul telje­sen zárjon, és a papír sarkai egé­szen fent legyenek, ahol gombos­tűvel megtűzzük. Hegyéből any- nyit vágunk le, hogy egy kis csil­lagos fémcső (melyet készen vásá­rolhatunk az üzletekben) félig be­leférjen. Annyi Krémmel töltsük meg a tölcsért, hogy az felül jól zárható legyen. A tölcsér felső ré­szét jobb tenyerünkbe fogva for­mákat, vonalakat írunk a tortára előre megrajzolt minta után. Ha nincs csillagos csövünk, akkor a tölcsér végére csillagformát vá­gunk. Díszíthetünk különböző krémek­kel, tejszínhabbal, sőt tojáshabbal is. Ha névnapra vagy esküvőre fel­iratot akarunk készíteni, akkor a tölcsér végére 2 mm széles lyukat vágunk. Ha tejszínhabbal díszí­tünk, vigyázzunk, hogy a tejszín­hab jó kemény legyen, és gyorsan dolgozzunk vele. Tejszínnel vasta­gabb mintákat húzunk. Megjegyez­zük, hogy a díszítéshez sok gya­korlat kell, ezért jó, ha külön er­re a célra készített krémmel vagy habbal gyakoroljuk a díszítő moz­dulatokat. ILLIK — NEM ILLIK Hogyan viselkedjünk a családban A helyes viselkedés első és legfontosabb elemeit a gyermek a családban tanulja •meg. A családban állnak az emberek egymáshoz a legközelebb, itt érzik legjobban az egymásra utaltságot, a szülői és gyermeki szeretet hozza lét­re az egymás iránti természetes készséget, a kölcsönös be­látást és segíteni akarást. Akadmak azonban kivételek is. Egyes családokban a ta­gok — nyilván az idősebbek példaadása nyomán — azt hi­szik, hogy a legközelebbiek iránt nem kell oly udvarias­nak és figyelmesnek lenniük, mint az idegenek iránt az ut­cán, társaságban, látogatások alkalmával, a hivatalokban és bárhol másutt. Ez nagy tévedés. A társadalomnak megvan­nak a maga íratlan törvényei, s ezeket tudatosítanunk kell magunkban, ha nem akarunk az együttélés zavaró elemei lenni. A családban való neveletlen viselkedés azonban rossz feltétele annak, hogy valakit a társadalom iránti szo­cialista viszonyra neveljünk. Aki csak otthonán kívül ud­varias, arra az emberre hasonlít, aki csak kezét és arcát mossa, mivel a testén levő piszkot amúgy sem lehet látni. A jó modor nem valami különleges dolog, nem valami tojástánc a külvilág előtt; a jó modor a helyes fellépés dolga, a családban és a társadalomban elfoglalt helyze­tünk tudatának kifejezője. Természetesen a szülők felada­ta is, hogy a gyermekeket kicsiny kora óta ráneveljék a szülőkhöz és a testvérekhez fűződő kapcsolat ilyen értéke­lésére, és rávezessék a gyereket arra, hogy a jó modornak bizonyos társadalmi formáit elsősorban magában a család­ban tartsa meg. A társadalom megkívánja, hogy a család le­gyen az ő legtökéletesebb és legszilárdabb alapja, és ezért tudnunk kell, hogy a család befolyásának éppen ebben a tekintetben van döntő szerepe a gyerek egész életfelfogá­sára, gondolkodásmódjára. A jól nevelt gyerekkel a tanító­nak kevesebb munkája van. A gyerekek szívesen utánoz­zák szüleiket. Ezért a szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy viselkedésüket a gyerekek bíráló tekintettel kísérik. Ezért helytelen, ha a szülők kitartanak rossz szokásaik mellett, azt vélvén, hogy a gyerek még kicsiny, és nem ve­szi észre a szülők ilyen vagy olyan rossz szokásait. Tehát ugyanazt teszi, amit a figyelmetlen anya vagy a figyel­metlen apa tesz. A gyerek körmeit rágja, ha ezt apjától lát­ta, rúgással nyitja az ajtót, mert az anyjától tanulta, ugyanis ő is így segít magán, mikor viszi a szobába az ebé­det. A gyerek szívesen ismétli a szülőktől hallott kifejezé­seket, akár illedelmesek, akár nem; torkaszakadtából or­dít, ha ezt így hallja apjától vagy anyjától. Akadnak olyan emberek, akik az otthoni és a társa­ságbeli udvariasság között csak abban látják a különbséget, hogy a családban szabadosabban viselkednek, és a kölcsö­nös érintkezésre nem vonatkoznak a formai szabályok, s ebből azt következtetik, hogy a legközelebbi hozzátarto­zókra nem kell tekintettel lenniük. Ez teljesen helytelen fel­fogás, mivel a család nemcsak a társadalmi élet alapja, ha­nem oly környezet is, ahol az ember jelleme és természete formálódik, az a környezet, ahol a gyermek hozzájut min­den szükségeshez. TOJÁSOS ÉTELEK OMLETT ZÖLDSÉGGEL 6 tojásból, 4 deka vajból, három kanál tejből, egy csipet sóból, apróra vagdalt metélt hagymából omlettet sütünk. Fonó tálra borítjuk, a tetejét sűrűn meghintjük vajon párolt, apróra vágott vegyes zöldség­gel vagy zöldborsóval. Az om­lettet azon forrón összehajtjuk, és apróra vágott petrezselyem­zöldjével meghintve tálaljuk. Céklát vagy uborkát adunk mellé. TOJÁSOS ÉTEL A tojásokat keményre főz­zük és lehámozzuk. A fehérjét leszedjük a sárgájáról, fino­man elmetéljük, és néhány percig vajban pirítjuk. Elve­gyítjük reszelt sajttal, pár ka­nál tejfölt adunk hozzá, meg­sózzuk, megborsozzuk. Ezalatt a sárgáját finomra el vagdal­juk, megsózzuk, megpaprikáz­zuk, összekeverjük a tojásfe­hérjével, olvasztott vajat ön­tünk rá, megszórjuk zsemle- morzsával, és tűzálló tálban 10 percig sütjük. PÁRMAI TOJASÉTEL A mindennapi élet bármely területén megtalálhatjuk a dol­gok törvényszerűségét. Né- hánnyal pl. maga a divat is rendelkezik, s ezeket bizony nem árt megszívlelni a helyes és célszerű öltözködés érdeké­ben. A divat egy éven belül néha több ízben is megválto­zik, de sohasem szabad olyan vonalú ruhát viselnünk, ami számunkra előnytelen, csupán azért, mert az a divat. Az új divatirányzatoknak olyan tág tere van, hogy ha tisztában vagyunk testalkatunk előnyei­vel, egy kis ügyességgel a di­vatnak megfelelően kihangsú­lyozhatjuk azt, vagy hibáinkat éppenséggel eltüntethetjük. Rövid nyakú nők ne viselje­nek nagy, széles vagy magasan záródó gallérokat. Hosszú nyi­tott fazonok, fekvő keskeny sálgallérok, cserép vagy V ala­kú kivágások a nyak vonalát előnyösen hasszítják. 1. rajz: és Hosszított derekú, sötétkék szövetruha. A gallér fixi v'. i , . kézelő szélén 2 cm széles fehér plké pánttal, , raoi-natui melyen kivágott ugyanilyen szélességben mellette az alapanyag több- viseljenek í-iitióf . , soros fehér tűzéssel. A szoknyán elvesző levasalt .............. „ , , , r únát csak szép dekoltázsa hajtással. vörös es fekete ha« Idősebb korbas — noha élénk szí« nek divatosak —« halkabb tónusú} finom színeket al* kalmazzunk. Nein leszünk fiatalaí>i balt, ha őszülő fej« jel rózsaszínbe ól« tözünk. csak nevet« ségesek. Öltözkö­désünknél az elő«' nyös vonalak ki­választása mellett figyelemmel kell lennünk korunkra} haj- és bőrszínünk­re is. Barna bőrűek- nél sárgás-zöldea árnyalatok az elő­nyösek. Sápadt, felié» bőrhöz a piros-kéls árnyalatai az ajánlatosak. Szőke hajnál ne sárgás* zsaszín ruhákat nők viseljenek. Nagyon csőn-Egyengs vonalú szövetruha vállán hajtással. Erő- júak piros és ró- tos nőknek egyenes váaás az sebb alakra ajánlott, saját vagy elütő szfnü tűzés .. f................ ^ díszítéssel. e lőnyős, egyéniségükhöz meg­felelően sok gyöngyöt viselhet- . . . . , „ , . _ , . , , , A vastag, húsos karokat ta­nek, mely divatos, és a szép- karjuk rövid bevarrott ujjak­séghibákat is takarja. Nagy nielilre sohasem sza­bad a ruhát kifeszíteni, a ru­kal, és ne viseljünk ujjatlan ruhát. Hosszított derékvonallal a Ez a divat tó varrás, a teil alatti vagy egy-két hajtás, a tói leEelé futó ráncok. Minden személyre két tojást számítunk. A tojásokat, 2—3 kanál tejet, kevés sót és tö­rött borsot habverővel erősen felverjük, amíg a tojásfehérje, sárgája és a tej egyenletesen összekeveredik. Megfelelő nagyságú lábasban felolvasz­tunk három személyre számít­va 10 deka vajat (vagy tejes margarint), 10 deka reszelt sajtot, és az elkevert tojások­kal addig verjük tűzön, amíg jól meg nem sűrűsödik. Levé­ve a tűzről még 2—3 percig ke- I , verjük, ezután kerek, lapos ! de csak kizárólag vékony, hosz­hának kell hogy egy kis lezser rövid derekat előnyösen meg- játéka legyein. Erősíti a lapos nyújthatjuk (ez idén divatos mellett a kiengedett karcsúsí- lesz). húzás Széles csípőre általában egye- derék- nes vonalú ruhát készítsünk, de előnyös forma még a lefe- A keskeny vállat szélesíthet- enyhén bővülő és részekbe jük, ha rövid japán vagy há- szabott szoknyarésszel megol­romnegyedes ujjánól kissé ej­tett vállat vagy vállpiét alkal­mazunk; ez utóbbi a váll eset­leges csapottságám is segít. Nagyon divatos a tálra rakjuk domb alakot for­málva belőle. Közben zsemlét vékony szeletekre vágunk, kiekszformával félholdakat szaggatunk belőle, vagy egy­szerűen kettévágunk minden szeletet, és forró vajban vilá­gosbarnára sütjük. A fé'hold- dakfcal körülrakjuk a domb alját, a tetejét pedig zsírban sült petrezselyemzöldjével dí­szítjük. Orvos a fűző- és harisnyakötő ellen Dr. William T. Foley, a New York-i Cornell egyetem előadója kifejtette, hogy a nők fűzője és a kerek harisnyakötő viselete egész­ségtelen, mert bizonyos esetekben elősegíti alvadt vérrögök képződé­sét az erekben. A Sloan-Kettering rákkutató intézetben megtartott előadásában dr. Foley elmondot­ta, hogy a kerek harisnyakötő akadályozza a szabad vérkeringést a lábban, a fűzők pedig ülő hely­zetben ugyancsak elősegíthetik a vér lassúbb folyását és esetleges szú derekú nőknek Széles derékra keskeny alkalmazzunk, és ne hamgsú­dású ruhák. A ráncolt vagy körbe rakott szoknya erősíti a csípővonalat, így csak sovány és vékony széles öv, nőknek előnyös. Teltebb alakra hosszanti vá- előnyös. gásokat alkalmazunk. A hosz- övet szába csíkos ruha is karcsúsít. Sovány-vékony nőknél vi­lyozzuk ki az öv színességével szánt a keresztvágások alatti sem. húzások az ajánlatosak. Zsíráfsál és egyéb furcsaságok Az angliai Maidon golf klub­ja tiszteletbeli tagjává válasz­totta a Bobby nevű spánielt, amely tavaly 500 elveszett golflalydát hozott vissza. * * * Egy dán fésűsfonógyár női dol­gozói 13 méter hosszú sált ajándé­koztak a koppenhágai állatkert zsi­ráfjának, hogy megvédjék a meg­hűléstől. * * * Minnesota észak-amerikai ál­lamban csak nemrégiben helyezték hatályon kívül azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy férfi és női alsónemüt egy kötélen szárít­sanak. * * * Hágában esti tanfolyamot indítottak. férfiak részére: megtanítják őket zöldséget tisztítani, főzni és mosogatni. A férfiak ingyen látogatják a tanfolyamot — a tandíjat a fe­leségek és menyasszonyok fi­zetik. * * * Benjamin Adams angol farmer esküszik, hogy a tehenek sportköz­vetítés közben jóval több tejet adnak. Gazdaságának tej hozama állítólag jelentősen fokozódott, amióta rádiót helyezett el az istál­lóban. Szerinte a rádió, különösen a futballközvetítés okozta zaj el­tereli a tehenek figyelmét a fejés- ről: »-Fülüket hegyezve figyelnek, és sokkal elégedettebbnek tűn­nek-« — mondotta Adams. Divatos vonalú hétnyolcados kosz* tűm. J. Sötétkék vagy fekete alkalmi ru* ha finom gombokkal és virágdísz* szcL vérrögök keietkezését. ogcA-S-csoi-cscácS-cscSoKSéí Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy apóka. Az apóka minden vagyona egy fo­nott háncsszita, egy ezüst me­rőkanál meg egy fabunkó volt. Meghallotta egyszer az öreg, hogy a szomszéd faluban egy gazdag varázsló halotti tort rendez. Elment hát ő is, és magával vitte a háncsszitát. Csakhogy ez a szita nem affé­le közönséges szita veit! Akár homokot, akár havat szórtak bele, ha megrázták, ennivaló hullott ki belőle. Megérkezett az apóka a var rázsló házába, a szitát pedig kinn hagyta az udvaron, a szá­rítón. Megkínálták az öreget borral, és mialatt iszogatott, a virázsló kiment az udvarra. Meglátta a szitát, kezébe vet­te, megrázta. Abban a pilla­natban fehér kalács, lepény meg más jóféle étel hullott ki belőle. á — Ez aztán a remek szitaj — ámult-bámult a varázsló, és nyomban elrejtette a szitát. Az apóka. miután kiitta a borát, hazakészülődött. Ki­ment az udvarra, kereste a GYERMEKEKNEK A bunkó (Nanáj mese) szitát a szárítón, de csak hült helyét találta. Dühbe gurult, de nem tehetett semmit, szita nélkül ment haza. Másnap a varázsló meghívta az öregembert. Az apóka el is ment, most az ezüst merőkana­lat vitte magával. Ez is fur­fangos jószág volt, ha megfor­dították, vörös bor csurgóit ki belőle. Az öreg belépett a varázsló házába, a merőkanalat pedig felakasztotta kinn az udvaron, a szárítóra. A szolgák az öreget mindjárt vörös borral kínálták. A varázsló pedig újra kiment az udvarra. Levette a merőka­nalat a szárítóról, de alighogy kézbe vette, s megfordította, abban a pillanatban patakként csörgött belőle a vörös bor. — Ez jó fogás volt — ör­vendezett a varázsló —, ezt is megtartom magamnak! Most már mindig lesz ételem meg italom! Hazakészütb az apóka, ki­ment az udvarra, egyenest a szárítóhoz. De a szárítón me­gint hiába kereste a merőka­nalat. Anélkül indult haza. Harmadnap megint elment a varázslóhoz, s utolsó kincsét — a bunkót vitte magával, s azt is a szokott helyre tette. Alig­hogy leült a vendégek közé, és kortyolgatta a vörös bort, az udvarról nagy lárma hallat­szott. A vendégek felugrottak, és kiszaladtak az udvarra. Hát amikor kiérnek, elképedve lát­ják: a bunkó nagyban üti-veri a varázslót. Az pedig torka* szakadtából ordítozik: — Jaj, ne üss, jaj, ne üss, kegyelmezz! De a bunkó nem hallgat rái ugrándozik a hátán, és püföü a tolirajt. A varázsló könyörgésre fog­ta a dolgot: — Jaj, ne üss, visszaadom * szitát. Az öreg megszólalt: — Még egy ezüst merőkanál lat is elloptál! Rohant a varázsló a fészer­be, de közben a hátán vufogoti a bunkó, úgy szedte elő a szí­tát meg a merőkanalat. Az öreg ekkor így szólt a bunkóhoz: — Elég volt, hagyd abba a verést! Most már tudja, hogy nem szabad bántani a más holmiját! A bunkó tüstént szót foga* dott a gazdájának. Az öregember fogta a fonott háncsszitát, az ezüst merőka­nalat. nő meg a fabunkót, é9 vígan indult hazafelé.

Next

/
Thumbnails
Contents