Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Beérd a, 1960. április «. Kossá lstváu i‘lv(:írs ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Erre a magas életszínvonalra mi, a párt és a kormány vezetői, tagjai büszkék vagyunk. Minden erőnket megfeszítjük, hogy ezt az életszínvonalat ne csak megtartsuk, hanem tovább is fokozzuk. ző új igényeket. Nem lesz köny- nyű ezt a tervet végrehajtani. De központi kérdéssé tesszük A szocializmus építésének célja: boldoggá tenni a nép életét Fersze meg kell mondani azt is, hogy egyeseket az utóbbi években elért nagyszerű eredmények valósággal megrészegítettek, s ők most hirmus építését, ellentétes a szocializmus érdekeivel. Ez évi terveinkben megint bizonyos összegeket irányoztunk elő egyes dolgozó rétea lakásprobléma megoldását, s a tervet megvalósítjuk. Pontosan felmértük lehetőségeinket, és ezek alapján biztosítani tudjuk, hogy 15 év múlva egymillió lakással lesz több télén elővették mindazokat a problémákat, amelyeknek megoldására nemcsak az ellenforradalom után, hanem jóval azelőtt sem volt mód. Ezek egyszerre mindent meg akartak valósítani, megint helytelenül költekező irányba akartak taszítani bennünket. Hibát követtünk volna el, ha hagytuk volna magunkat a helyes elhatározásoktól eltéríteni. Szocializmust építünk, s ennek két látható, könnyen érzékelhető jele van hazánkban. Az óriási arányú ipari fejlesztés, vele párhuzamosan a mező- gazdaság szocialista átszervezése, és az ezek érdekében létrehozott hatalmas alkotások. A szocialista építés másik látható jele a nép életszínvonala. De a szocializmusnak nem két célja van, hanem csak egy. Az óriási alkotásokat is mind e második célért, a nép jólétéért hozzuk létre. Mindaz a küzdelem, amit folytatunk, csak egy célt szolgálhat: emelni, újra és újra emelni népünk gazdasági és kulturális színvonalát, boldoggá tenni népünk életét. Arm nem ezt a célt szolgálja, az nem szolgálja a szociallzZvarcev ezredes, a szovjet küldöttség vezetője üdvözli Kaposvár dolgozóit, gek életszínvonalának emelésére. Ez főleg azokra a rétegekre vonatkozik, amelyek az általános fejlődés színvonalától elmaradtak. az országban. Jelenleg is valóságos új városrészek épülnek, pedig most még egyharmadát sem építjük annak, mint a tervezett időszakban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye Pártunk vezetősége és a kormány a második ötéves terv kidolgozása. - alkalmából nagyon sokat foglalkozott gazdasági kérdésekkel. Ezekből különösen az ipari telepítésre vonatkozó részt kell kiemelni. Az erre vonatkozó határozat kötelezően mondja ki, hogy Új ipari üzemeket a fővárosban tilos telepíteni — kivéve a célszerű telepítéseket, átalakításokat —. és meg kell keresni az országban azokat a területeket. ahol az új ipari üzemek létesítése a legcélszerűbb gazdaságilag és a munkaerő szempontjából. A párt és az állam nagy erőfeszítéseket tett, hogy azt az egyenlőtlen fejlődést, ami a szocializmus útján a város és a falu között kialakult, megszüntesse és a falun is biztosítsa a szocializmus építését. Amíg a mezőgazdaságban is nem jut döntő túlsúlyra a szocialista gazdaság, addig nem mondhatjuk el, hogy győzött hazánkban a szocializmus. Nem. lehet a szocializmust csak városon építeni, és a falun meghagyni a kisáruterme- lést, lényegében a kapitalizmust: Hiszen egyrészt a kis- árutermelés eleve magában hordja a kapitalizmus újra kifejlődésének lehetőségét. Másrészt az is igaz. hogy az ipari termelés hazánkban a háború előttihez képest több mint háromszorosára növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig csupán alig néhány százalékkal emelkedett. DolgozőtnK életszínvonala, igénye állandóan nő. és mind több és több olyan terméket -kell biztosítani. az igények, az elért életszínvonal kielégítéséhez, amely csak a mezőgazdasági termelésből származhat, amelyet csak a mezőgazdaság termel meg. Ha a mezőgazdaságot meghagyjuk a Isisárutermelői szinten, akkor — mivel a falu lakosságának jóléte is hallatlanul . nagymértékben nőtt és nő — a termelés emelkedése áruként a piacon jóformán nem jelentkezik, mert ezt a többletet maga a falusi lakosság feléli. Ahhoz is, hogy az ipari dolgozók növekvő életszínvonalához szükséges mezőgazdasági árucikkekből elegendő mennyiséget biztosíthassunk, (feltétlenül szükséges a nagyüzemi termelés. Tehát az ipari, városi dolgo- zóknak is legsajátosabb érdeke. hogy teljes erejükkel segítsék a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Szocialista rendszerünk a munkásosztály hatalmán alapszik, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal. Ezért a munkásosztálynak nem mindegy, hogy közvetlen szövetségese, a parasztság rálépett-e a szocializmus útjára, vagy az általános megsemmisítésre ítélt kapitalista utat járja-e. Politikailag is tehát elkerülhetetlen — a két osztály szövetségének további szilárdítása érdekében a falu szocialista átalakítása. Ezért is helyes, ha a munkás- osztály minden támogatást megad ahhoz, hogy a falun is végbemenjen a szocialista átalakulás. Így érkezhetünk el oda, amikor elmondhatjuk, hogy hazánkban is leraktuk a szocializmus alapjait. Megvalósítjuk a kongresszus határozatait Most a kongresszus határozataiból, tanácskozásaiból adódó tennivalók végrehajtásának idejét éljük. A párt Központi Bizottsága és a kormány egymás után hoz olyan határozatokat, amelyek lényegében a kongresszusból fakadnak. Így legutóbb megjelent a 15 éves lakasépitési terv. Azt hiszem, éppen a legégetőbb problémát oldjuk meg, ha ezt a tervet végrehajtjuk hazánkban. Ezen a téren a Rá kosi-féle hibás gazdaságpolitika sok kárt okozott. Mert ha már régebben megfelelő erőfeszítéseket teszünk, akkor ma a lakásigények nem volnának ilyen éles, fájó sebek, s nem volna lemaradás az ilyen igények kielégítésében. Most,ezt a lemaradást akarjuk felszámolni, de egyúttal biztosítani akarjuk az elkövetkező 15 év alatt azt is, hogy kielégíthessük a keletke- 1 A 15 esztendő alatt valósággal új Kaposvár is keletkezik, hiszen a jelenlegi 6400 lakás mellé a városban mintegy 4—6 ezer lakás épül. Kormányunk foglalkozott az állami adminisztráció túlten- gésével, és úgy határozott, hogy vizsgáljuk felül az egész gazdaság mai szervezési formáját, és állítsuk át a szocialista termelés elért fejlődési fokának megfelelően. Helyes ez a törekvés, és számos intézkedést készülünk kiadni, hogy a vezetés közelebb kerüljön a termeléshez. Lényegesen csökkenteni akarjuk a csak a minisztériumokban elintézhető ügyek számát. Nagyobb hatáskört akarunk adni a tanácsi vezetőknek, vállalati igazgatóknak, vasúti főnököknek, akik közvetlenül döntenek az ügyekben, irányítják a termelést, a forgalmat. A felnőttek köteles* sége, hogy hasznos honpolgárokat neveljenek a fiatalokból Külön szeretnék foglalkozni az ifjúság kérdésével. Azért is kell erről szólni, mert sajnos 1956 októberében a legtöbb zavar éppen az ifjúság soraiban volt. Mi olyan életmódot biztosítunk ifjúságunknak, amelyet a magunk számára annak idején elképzelni sem tudtunk. Sajnos erről keveset beszélünk mostanában ifjúságunk előtt. Pedig nekünk ezerszer és ezerszer el kell mondanunk, hogyan éltünk a kapitalizmus alatt; milyen sok mindenen mentühk keresztül, és hogyan jutottunk el a mai viszonyokhoz; mit köszönhetünk a felszabadító Szovjetuniónak s mit köszönhet ifjúságunk annak, hogy 15 évvel ezelőtt a Szovjetunió felszabadította hazánkat, lehetővé téve Magyarországon a proletárhatalom megteremtését. Ma nálunk kétfajta felfogás van az ifjúság megítélésében. Egyesek a huligánok láttán opportunista módon legyintenek: >>Ej, ifjúság bolondság, majd kitisztul a fejük, megjön az eszük, aztán jobb útra térnek.« Masok meg, mihelyt egy kicsit modernebbül öltözött fiatalembert vagy lányt látnak, ha olasz frizurát, hegyes orrú, tűsarkú cipőt látnak, akkor már rögtön huligánokról kiabálnak. Egyik nézet hirdetőinek sincs igazuk. Tudomásul kell vennünk: ahogy mi is fiatal korunkban nem az öregek öltözködési módjához, hajviseletéhez, életmódjához igazodtunk, úgy a mai ifjúságnak is megvan a maga életmódja. Ne kiabáljunk rögtön huliganizmusról, ha a fiatalok magatartása, viselkedése egy kissé eltér a miénktől. De ne is becsüljük le a huliganizmusban rejlő veszélyeket. Ezerféle lehetőséget adunk fiatalságunknak, hogy szép, kulturált életet éljen. Ehhez biztosítjuk a gazdasági feltételeket is. A mi kötelességünk, a felnőttek kötelessége, hogy ifjúságunk a helyes úton járjon, hogy hasznos honpolgárokat neveljünk belőlük szocialista hazánknak. A Szovjetunió a világpolitika legfontosabb tényezője Kossá elvtárs ezután így folytatta: Hazánk tekintélye a világban rohamosan nő. Az az elszigeteltség, amibe az 1956-os ellenforradalom révén kerültünk, mindinkább megszűnik. Még azok a legellenségesebb külföldi körök is, amelyek legszívesebben megsemmisítenének bennünket, kénytelenek elismerni nagyszerű eredményeinket. A békés egymás mellett élés elve alapján természetesen biztosítható a különböző rendszerű országok, így Magyarorszag egymás mellett élése a kapitalista országokkal, mivel ma az erőviszonyok világszerte olyanok, hogy a közvetlen háború kitörésétől nem kell tartani. Elmondhatjuk, hogy minden országgal többé-kevés- bé normális a viszonyunk. Sajnos azonban egy országgal, az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonyunk megjavítása jóformán semmit sem halad előre. A budapesti amerikai követségen még mindig ott van az a Mindszenty, aki az ellenforradalom egyik főalakja volt. A szocialista tábor, élén a Szovjetunióval, magabiztosan néz a jövő elé. Ma már a legvadabb kapitalisták is tudják — folytatta a továbbiakban —, hogy a Szovjetuniónak olyan hadifölényef van, hogy bármely támadót pillanatokon belül megsemmisíthet. A kardcsörtető kapitalisták is tudják, hogy a Szovjetunió nem békéért könyörög, hanem mint hatalmas, legyőzhetetlen ország békét ajánl fel az egész világnak. Ma elvitathatatlanul a Szovjetunió a világpolitika legfontosabb tényezője, és jó tudnunk azt, hogy ezt a szerepét nemcsak maga, nemcsak a szocialista tábor országai, hanem az egész emberiség javára iparkodik felhasználni. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy nincs önzetlenebb, jobb barátja a magyar népnek, mint a Szovjetunió, Végezetül ezeket mondotta a szónok: Legyen az 1960-as esztendő gazdasági felemelkedésünknek és a Szovjetunióval, a szovjet néppel való szorosabb összetartozásunknak győzelmi éve. Engedjék meg, hogy beszédem végén átadjam Kaposvár város dolgozóinak, Somogy megye népének pártunk Központi Bizottsága és kormányunk üdvözletét. Kádár elvtárs külön megkért arra, hogy az ő nevében is köszöntsem Somogyor- szág dolgozóit. Az ünnepi beszéd elhangzása után Zvarcev ezredes, a szovjet tiszti küldöttség vezetője szólalt fel. Beszédét, amelyet orosz nyelven mondott el, e magyar szavakkal fejezte be: »Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság!« A nagygyűlésen Mikecz elvtárs mondott zárszót, majd az Internacionálé hangjaival befejeződött a lelkes hangulatú ünnepség A FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGEK FŐVÁROSI ESEMÉNYEI Koszorúzási ünnepségek a Szabadság téren, a Hősök terén és a geüértkegyi Szabadság-szobornál Az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök terén álló magyar hősi emlékműnél. A gellérthegyi Szabadságszobornál az I. keni let párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői, valamint a hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai helyeztek el koszorúkat, virágcsokrokat az emlékmű talapzatára. Oíszünnepség az Operaházban A Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkís- paraszt kormány és a Hazaiias Népfront Országos Tanácsa vasárnap este 7 órai kezdettel díszünnepséget rendezett Budapesten az Állami Operaházban hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. A díszü-ranepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tatgjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. A díszelnöksógben foglalt helyet K. T. Mazurov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője és Ty. F. Sti- kov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István nyitotta meg az ünnepséget, majd Kádár János, és K. T. Mazurov mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédek után az Internacionálé hangjaival fejeződött be a díszünmepség első része, majd magas színvonalú művészi műsor következett. Katonai díszszemle a Hősök terén Április 4-én, hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján fegyveres erőink nagyszabású díszszemlét tartottak Budapesten, a Hősök terén. A díszegységek már jóval délelőtt 10 óra előtt felvonultak a Dózsa György út Ajtósi-Dürer sor és Hősök tere közötti szakaszán, és hangos szóval üdvözölték a várakozó tömegeket. Az ünnepi pompába öltözött, zászlóerdővel övezett hatalmas téren szemet gyönyörködtető látványt nyújtottak a díszzászlóaljak nyílegyenes sorai. A felvonulási iér két oldalán elhelyezett tribünökön tízezrek foglaltak helyet, hogy szemtanúi legyenek néphadseregünk látványos díszszemléjének. 10 óra előtt néhány perccel elfoglalta helyét a díszemelvényen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zöldes. honvédelmi miniszter érkezését. A miniszter a diszfcrii- bün előtt fogadta Tóth Lajos vezérőrnagy, díszszemleparancsnok jelentését, s kíséretében köszöntötte az egységeket. Az üdvözlésre a felsorakozott csapatok hosszan zúgó hajrával válaszoltak. Ezután a miniszter elfoglalta helyét a díszemelvényen, majd köszöntő beszédet mondott. A beszéd végén háromszoros zúgó hajrá hangzott el, a zenekar eljátszotta a Himnuszt* és a Városligetben elhelyezett tüzérütegek 15 dísz-össztüzet adtak le. A csapatok ezután felkészültek a díszmenetre. A teret körülvevő több tízezer főnyi közönség, a budapesti dolgozók viharos tapsa közbesj kezdődött meg a dísamenet. Az alakulatok élén a dobosszázad haladt, majd a dísz- egységek parancsnokságának tagjai s a Honvédelmi Minisztérium tiszti díszzászlóaija vonult fel. Utánuk a Zrínyi Miklós katonai akadémia felvonulása következett. Mögöttük a jövendő parancsnoki kar tagjai, az egyesített tiszti iskola növendékei meneteltek. A lövészegység katonái szuronyt szegezve haladtak el a dísztribün előtt. Ott volt kőtára, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Veres József, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke. A díszemelvényről tekintette meg a díszszemlét K. T. Mazurov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet kül-1 döttség vezetője, valamint M.' Sz. Sumilov vezérezredes, a Magyarország felszabadításában részt vett 7. gárdahadsereg egykori parancsnoka, a szovjet küldöttség tagja. A tribünökön ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élét sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint katonai és légügyi attaséja. Pontosan 10 órakor kürtszó jelezte Révész Géza vezér ezre-1 zöttük a 37-es budapesti forradalmi ezred díszegysége, amelynek katonái és tisztjei 1956-ban példásan helytálltak az ellen forradalmárokkal vívott harcban. Őket követték a menetben a határőrség, a belső karhatalom, a Belügyminisztérium légoltalmi díszzászlóaljának katonái* majd a munkásőrség díszegységei. A gyalog felvonulók menetét a folyami flottilla egysége zárta. Az elvonuló díszegységek fölött feltűntek a légierő díszelgő kötelékei, a korszerű , lökhajtásos vadász- és bombá- ; zó gépek. Még tartott repülésük, ámikor megjelentek nép- ! hadseregünk gépesített tüzér díszegységei. Sorra vonultak el a díszemelvény előtt a páncéltörő, a közepes tarackos. a nehéz tarackos és a közeoes ágyús tüzérek díszosztályai gépkocsik, illetve lánctalpas terepjárók vontatta lövegeik- kel. A gépesített egységek menetét harckocsi oszlopok zárták. A katonai díszszemle be- fejeztét harsonák hangja j^ lezte.
