Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1960, április 8. Dörögtek az ágyuk. Kivont karddal járt a Halál. A tűz- vonalban összeesett a katoná­nak hurcolt apa. A anya pe­dig terheságyon kínlódott. Fájdalmas sírását elnyomta a robbanás hangja. Mert míg odakint a lövészárokban kör­bejárt a halál, bent, az épen maradt kis házban újszülött dörömbölt, kért magának jo­got az élethez. Zolik, Endrék, Zsuzsák... Sokan! A minap találkoztam közülük három­mal. Tizenötévesek. Azt Mondják, nemigen hallottak még ágyúdörgést, ellenben a tanuláshoz, a focihoz, a csi­nos öltözködéshez annál töb­bet értenek. Ámbár arról a háborús ágyúdörgésről beszélt valamit anyuka. Kovács End­rének azt, hogy nehéz volt akkoriban tejet szerezni, Dó­zsa Zolinak, hogy sok csecse­mő meghalt betegségben, La­kos Zsuzsinak pedig, hogy éppen úton voltak Veszprém­ből Somogyba, amikor április 4-én ő megszületett, s elő­ször bámult rá a füstös, ro­mos, vérgőzös, <megbomlott vi­lágra. De mire látni is tudott, már sütött a nap, a gyárak dolgoztak, arattak a falvak­ban, volt tej a csarnokban, s rendszeresen látogatott a cse­csemővédő. Most, tizenöt év után visszagondolni arra, hogy mi volt a születéskor, meg milyen világ járta az­előtt? Hát az bizony egy ki­csit nehéz. De a beszélgetés közben egy-két percre mégis megpróbáljuk. Azt kérdezem tőlük, ki hallott már a szol- gálóróL =• Én =? igy a szőke Ko­vács Endre. <— A szolgáló a földesúr kényelmét biztosítot­ta. Nem volt nagyon megfi­zetve, mert akkor a gyereké­nek nem kellett volna abba­hagynia az iskolát. sb Hát a kormányzó? Dózsa Zoli készül a válasz­ra: —í Tulajdonképpen régeb­ben a kormányzó vezette az országot. Ilyen volt például az, aki fehér lovon vonult be Pestre, nem tudott jól magya­rul, s ő szervezte meg a nép ellen a fehérterrort. Hogy is hívták csak? Horthy... azt hiszem, Miklós. — Ki hallott a nagyságá­ról? Mindhárman. Zsuzsi ennyit: — Mesélték, hogy szolgálói voltak, s nem tűrt ellentmon­dást. Büszke arcú. Zoli így látja: — Gőgös, jól öltözött, legye­zővel a kezében, krinolinos ruhában. — ... Kövér — toldja meg Endre. — Mi jut eszetekbe, ha azt mondom, hadiárva? — Egy barátom, akinek a harcban agyonlőtték az apját, s nem is látta soha — így Endre. — Nekem egy barátnőm, akinek csak egy keresője ma­radt — mondja Zsuzsi. Elénk vita akörül, ki is volt az ispán. Most szólni kellene a papáknak, meg a mamák­nak, hogy segítsék ki a gye­rekeket. És az édesapák, az édesanyák vajon mit monda­nának abban a szépen fejlő­dő tsz-ben, ahol dolgoznák, abban a napfényes, nevetés­től hangos iskolában, ahol ta­nítanak? Elmondanák, hogy mit jelentett az ispán ostora, vad ordítása, amint hajnal­ban munkára lármázta a cse­— Ki volt az uraság? •— Gazdag földbirtokos fújja Endre. — Volt több vál­tozata is. Így: nagyságos, méltóságos, kegyelmes, öfő- méltósága, meg... s többit nem is tudom. Ügy gondoltam, hogy itt befejezem a beszélgetést, de mégis megkérdeztem: *— Ki tud valamit a csend­őrről? Az urak kiszolgálója — mondták a gyerekek. — Föl­det kapott. A Szakadék című filmben láttuk. Szuronyos puskát, kakastollat és fekete ruhát viselt. Biztosan? — Nem. Zöldet! — így az egyik. — Sárgát! — mondja a másik. — Én azt hiszem, ké­ket! kontráz a harmadik. Arra, hogy ki volt a szölga- bíró, Zoli azt mondja: a köz­séget irányította, olyan ügy­védféle volt. Zsuzsi így: — Nem tudom, mit csinált. —- De az ispánt, azt igen, azt tudjuk — mondja Zoli. — A hadseregnek volt valami... — Nem, nem — mondja Zsuzsi. — Az ispán meg az intéző abból, amit összehará­csolt, nemcsak a grófnak, ha­nem magának is jutott. lédnépet? Vagy csak annyit, hogy »hagyjátok gyerekek, az ember nem szívesen pergeti vissza a rossz emlékeket. Ti csak nevessetek, örüljetek, ta­nuljatok, játsszatok. Boldog- ságtokat úgysem veheti el sen­ki.-« Mert mennyivel szebb is ezt a három fiatalt a velük együtt született gyárak, új lakótele­pek között, a szocialista me­zőgazdaságú megye székhelyén könyvvel kezűikben sétálni látni, tervezgetni, az otthono­san berendezett kollégiumban gondtalanul tanulni, mint visszapergetni a múltat, és egy beporosodott kor beporo­sodott fogalmain tűnődni, amelyet lomtárba dobott a történelem. Majd csak legfel­jebb az idegen szavak szótára őrzi meg ezeket a szavakat. Odavalók. Idegenek tőlünk. Nem felejtem el, ahogy a há­rom gyerek kacagva elszéledt. Lehet, hogy felütik otthon a szótárt, és megnézik, ki is volt az ispán, meg a szolga­bíró ... Milyen jó azoknak, akiknek !' ezt már csak könyvből kell tanulni. 1 Szegedi Nándor1 fitadták a Minisztertanács ás a SZOT vándnrzászlöját a Barcsi Fűrészüzemnek A minap nyújtotta át dr. Ba­lassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság vezetője a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzász­laját a Barcsi Fűrészüzem dol­gozóinak. Az ünnepségen meg­jelent Hevesi János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Lász­ló István, a megyei tanács v. b.-elnöke, Illés Dezső és Ku­tas János, a megyei pártbizott­ság osztályvezetői, az igazgató­ság több munkatársa, az Épí­tő-, Fa-, Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének kép­viselője. Dr. Balassa Gyula elvtárs méltatta azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket a Barcsi Fű­részüzem dolgozói azért tet­tek, hogy üzemük ismét — ez­úttal nyolcadszor — elnyerje az élüzem-címet. Tervüket 109 százalékra teljesitették. Nyere­ségtervüket 2 millió 800 ezer forinttal szárnyalták túl. A miniszterhelyettes az üzem dolgozóinak következetes, terv­szerű és jó munkája elismeré­séül a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját ajándé- I tottak ki. Ez után közös vacsor kozta a vele járó pénzjutalom- ra következett, majd az ezt mai együtt. Az ünnepségen ‘ követő táncmulatságon vidá­felszolalt Hevesi János és dr. László István elvtárs is. Az ün­nepségen megjutalmazták a munkában Idtűnt dolgozókat. Mintegy 45 ezer forintot osz­mán ünnepelték a dolgozók a munkaversenyben, az önkölt­ségcsökkentésben és az anyag­takarékosságban elért sikerei­ket. A berxencei mehessek készülődnek a tavasz* a (Tudósítónktól.) Megbeszélést tartott 26 mé­hész a közelmúltban a berzen- cei fmsz irodájában. Hollósy Jenöné á múlt év munkájáról és az ezévi feladatokról tartott beszámolót. Elmondta, hogy a csoport 500 méhcsaláddal ren­delkezik, s a szerződésben vál­lalt kötelezettségeknek az el­múlt esztendő rossz időjárása miatt nem tudtak eleget ten­ni. Ebben az évben 30 mázsa mézre kötöttek szerződést. A mézelő fák, főleg az akác ki­vágása miatt a méhlegelő csökkent, viszont az állomány J növekedett. Ez a tény válság- * ba sodorhatná a csoport mun­káját. A problémát úgy kíván­ják megoldani, hogy a tavasz- szal 300 mézelő facsemetét ül­tetnek a község különböző ré­szein. A tervek szerint a Búzaka­lász és a Jobb Elet Tsz is meg­alapozza méhészetét. Ehhez a csoport minden szakmai se­gítséget megad. Végezetül a csoport új elnököt választott a tanfolyamot vég­zett jól méhészkedő Sebők Fe­renc személyében. Egy nyitott ajtó — és ami mögötte van Ifjúság a szocializmusért Az JlramszolgáltatA Vállalat prábázól is megkapták a jelvényeket és az emléklapokat Ünnepi taggyűlésen osztot­ták ki az Áramszolgáltató Vál­lalatnál az Ifjúság a szocializ­musért próbát végzett fiatalok­nak a KISZ Központi Bizott­sága emléklapját és a jelvé­nyeket. Pajer János KISZ-tit- kár beszámolójában először a Tanácsköztársasággal és a KIMSZ harcaival foglalkozott, majd airról beszélt, hogy 1957- ben, amikor megalakult a KISZ, milyen nehéz volt a helyzetük az ifjúsági szövetség létrehozóirak. Azóta 3 év telt el, és a fiatalok bebizonyítot­ták, hogy méltó tagjai a Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek. Pajer elvtárs foglalkozott az Áramszolgáltató Vállalat fia­i t ' Nyitva állt a töröcskei ta- • nácsház ajtaja, amikor ott J jártunk. Ha már nyitva áll i — úgy határoztunk —, be is \ megyünk a szobába. Ott azon- t ban nem volt senki. Sem az J elnök, sem a titkár. A szek- i rény ajtaja is tárva-nyitva táljainak tevékenységével. El- > voit> ^ asztalon iratok le­mondotta, hogy hol kell még } küdtek, s mivel kíváncsi em- javítami a munkát. Szólt arról > berek vagyunk, mepróbáltuk a társadalmi munka-akcióról J kinyitni a fiókot is. Az sem is, melyből a vállalat kiszesei * volt bezárva. Benne pedig bé- kive 1 íék és ma is kiveszik ré- ' késen feküdt a tanács vála­szukét. t mennyi bélyegzője, a páncél­A beszámoló után az alap- J szekrény kulcsa és még sok szervezet új tagja, Szabó Fe- > más egyéb, renc fogadalmat tett, majd át- • Amikor Kocsis József v. b.- vette tagsá,gi könyvét. t titkár előkerült a környező Ezután került sor a próba ‘ házak egyikéből, mondta, értékelésere. 12 fiatal kapta t hogy észrevette érkezésünket, meg a jelvényt ezen az ünnep- J de tudta, úgysem viszünk el se®en_ * semmit, hát nem igyekezett A taggyűlés után a kiszesek J vissza azonnal. vendégül látták a megjelente- J S a tanácsház közben jó két, majd közösen rész vettek J tíz percig bárkinek, a rendel- egy filmvetítésen. * kezesére állt. Helyiipari Belkereskedelmi kiállítás Kaposvárott Siófokon VWVVVW.VVWVW^WW'>V.V,.,,.%VV..,'MV.V.V.,.W.%V^^,VVVSV«VV.V^.V,VVW^ 24 év a szövetkezet szolgálatában (Tudósítónktól.) Köztiszteletben álló ember Lázár János, Somogyvár és Vidéke Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke. Hosz- szú szövetkezeti múlt áll a 48 éves elnök mögött. Kereskedő az eredeti szak­mája. Mint szegénysorsú gye­rek korán megismerkedett a dolgozó ember minden nehéz­ségével. 1936 márciusában vet­te át a somogyvámosi Hangya- szövetkezet vezetését. A felsza­badulás után nagy része volt abban, hogy a földművesszö­vetkezet gyökeret vert ebben a községben. Jó munkája alap­ján SZÖVOSZ-iskolára küld­ték, annak elvégzése után négy éven át irányította a MÉSZÖV vendéglátóipari csoportjának munkáját. De szíve mindig a bolthoz húzta vissza, s ezért került öt évvel ezelőtt újra So- mogyvámosra. Mintaszerűen vezette a boltot, pedig abban az időben nehéz volt a hely­zet, veszteségek, hiányok, ba­jok, tornyosultak állandóan a szövetkezet felett. A tagság a hibák megszüntetése céljából új elnököt választott, s a vá­lasztás reá esett. Az 6 irányí­tásával hamarosan megjavult a munka. A járás kereskedelmének helyzetéről tárgyalt a Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága A Csurgói Járási Tanács VB leg­utóbbi ülésén Szőke István ke­reskedelmi felügyelő beszámolt a járás kereskedelmének hely­zetéről. Megállapította, hogy az élelmiszerellátás kielégítő. A kenyér mennyisége már megfelelő, minősége azonban gyakran kifogásolható. A kényszervágott állatoknak a húsát eddig csak kis százalék­ban tudták kiárusítani, mivel a járásban egyetlen hatósági húsbolt se volt. Azonban épült már Csurgón hússzék, s azt rövidesen átadják rendelteté­sének. A vagyonvédelemmel kap­csolatban az előadó elmondot­ta, hogy a múlt évben több­ször indítottak szabálysértési vagy bírósági eljárást. Ugyanis gyakran fordult elő súlycson­ki tás. Egyes árucikkeket drágábban értékesítettek az üzletekben, az italboltakban pedig a bort nemegyszer vizezték. Végül a múlt esztendőben bevezetett újabb kereskedelmi formákról — az önkiszolgáló és önkiválasztó boltokról — beszélt megállapítva, hogy azok a közönség körében nagy tetszésnek örvendenek. Sihka9%tásért börtön Farkas József, az Iharosbe- rény és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkezet somogycsi- csói 5. sz. boltjának vezetője állott a napokban a Csurgói Járásbíróság előtt a társadal­mi tulajdon sérelmére elköve­tett sikkasztás, csalás, hűtlen és hanyag kezelés, valamint magánokirathamisítás vádja miatt. Farkas 1956 decemberé­től 1959 júliusáig három leltár alkalmával több mint 40 ezer forint hiánnyal számolt el. A hiány abból keletkezett, hogy 30 ezer forintot eltulajdoní­tott, több mint 10 ezer forint kárt pedig az áruk hanyag és könnyelmű kezelésével idézett elő. Meghamisított három lel­tárt, s egy hamis zárótablót készített. A bíróság Farkas Józsefet 1 évi és 8 hónapi börtönre ítél­te, s 5 évre eltiltotta egyes jo­gainak gyakorlásától. Üzérkedő a bíróság előtt Molnár Ferenc gyékényes! lakos relett ítélkezett a közelmúltban a bit'Oság: árdrágító üzérkedés és hamis vád miatt 1 évi és 2 hónapi börtönre, 3 évi jogvesztésre Ítélte. Molnár 1958 májusától 1959 szep­temberéig engedély nélkül 17 bor- lút vásárolt fel, s azt drágábban, kilogrammonként mérte ki. Ezen­kívül a megyei börtön parancsno­kához írt levelében alaptalanul megvádolta Bognár János törzsőr­mestert. Azt állította, hogy a törzsőrmester a börtön tulajdoná­ból élelmiszert, szenet tulajdoní­tott el, ehetetlen ételt készíttetett a íogvatartottaknak, s az előírtnál kisebb kenyéradagot osztott ki ne­kik. Sokan a Budapesti Ipart Vásár elődöntőiéként említik a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházában megrende­zett kiállítást, ahol a megye vállalatai, kisipari szövetke­zetei mutatják be sikerültebb munkáikat, újdonságaikat. A megnyitás előtt szakem­berek tekintették meg a kiál­lított tárgyakat, és elbírálták, hogy melyeket érdemes a Bu­dapesti Ipari Vásáron bemu­tatni. A szűkös helyen, de íz­lésesen elrendezett kiállításon nehéz dolga volt a zsűrinek. Majdnem minden darabot ér­demes lenne Pesten is bemu­tatni. A legnagyobb sikert a Kaposvári Faipari Vállalat ötletbrigádjának nagyszerű munkája, a kilenc darabból ál­ló szobagamitúra aratta. A finom árnyalatú, modern, a mai élet követelményeinek megfelelő berendezés iránt máris nagy az érdeklődés. Az ötletbrigád másik munkája, a valóban ötletes háromajtós szekrény is nagy sikernek ör­vend. Sokan érdeklődtek a Kefe- anyagkikészítő Vállalat fűz­részlegében készült fonott elő­szoba-garnitúra iránt is. A bu­dapesti kiállításra csupán helyszűke miatt nem javasol­ták. A kiállítók között van a Mértékutáni és Vegyesruháza­ti Vállalat változatos, új mo­delljeivel, az Agyagiparosok Háziipari Szövetkezete, a Ka­posvári Asztalosipari és a Szíjgyártó Ktsz. a Tabi Ve­gyesipari és a Kaposvári Vas­ipari Ktsz. valamint a Finom- mechanikai Vállalat. A két utóbbi, sajnos, nagyon gyér anyagot mutat be. s nem tük­rözi hűen gyártmányainak jellegét. A kiállított tárgyak közül az Ipari Vásárra kerül a Fa­ipari Vállalat garnitúrája háromajtós szekrénye, a nommechanikai Vállalat ésl babakocsija és a M*riékután! Fi- és Vegyesruházati Vállalat kis | több készítménye. Még csak a tavasz kezdetén vagyunk, de a belkereske­delem már a nyárra készül. Ezt szolgálja a Belkereskedelmi Minisztérium Kultúrcikk Főigazgatóságának a siófoki SZOT- étteremben megrendezett kiállítása. A kiállítás elsősorban a kereskedelemnek szól. Az Erdélyi György főigazgató által tartott ankéton is arról volt szó, hogy a kereskedelem kép­viselői mondják el véleményüket a látottakról, mi nyerte meg tetszésüket, melyek azok az árufélék, amiket a kiállí­tók: a Papír- és Írószer, a Sport-, Játék- és Hangszer, az OFOTÉRT, az Óra -és Ékszer-vállalatok bátran kínálhatnak a közönségnek. A PIÉRT több mint négyszázféle árut állított ki, köz­tük sok műanyag-újdonságot: a Fortuna elnevezésű, 42 fo­rintba kerülő 12 darab pasztell irónt, a műanyag igazolvány­tokot és töltőtolltartót, a korábbi MOFÉM irónt ugyancsak műanyagból — ez utóbbi most 9,80 forint helyett 5 forintba kerül. Szép és tetszetős a 140 forintba kerülő Parker-rend- szerű kínai töltőtoll, a 12 forintért kapható különböző ba­latoni leporellók, a 66 forintos fényképalbum, a száz forint­ba kerülő PVC-borítású útinapló is. Sok új balatoni képes­lapot is láthatunk a kiállításon, köztük a nagyalakú, 3,50 forintba kerülő és a tavaly már megkedvelt 2,80 forintos képeslapokat. Több száz azoknak a sport- és játékeszközöknek a szá­ma, amelyekkel a kereskedelem a nyárra készül. Itt is egyre nagyobb teret hódít a műanyag. Mintegy 25 féle műanyag- horgászbot, műanyag-orsók és zsinórok, különböző műanyag­játékok láthatók. Most kerül a kereskedelembe a tollas­labda, több külföldi görkorcsolya, vízisí. A háromrészes gu­mimatrac árát 570 forintról 390 forintra szállították le, s a nyaralók körében bizonyára nagy népszerűségnek örvend majd. Rollerek, labdák, különböző műanyag-játékok, edé­nyek, gumiállatok, melegítők, sportfelszerelések láthatók még a kiállításon. Az OFOTÉRT többféle új napszemüveggel örvendezteti meg a vásárlóközönséget. Említésre érdemes a 136 forintos tükrös, úgynevezett neodin napszemüveg, a szemüveg-látcső (230 Ft), aminek előnye, hogy nem kell kézben tartani, ké­nyelmesen használható akár kiránduláson, akár színházi vagy szabadtéri előadásokon. Tetszetős a 36 forintos, vitor­lás alakú szobahőmérő. Sok fényképezőgépet — 160 forintos­tól 8000 forintosig — is kiállítottak. Igen praktikus a cseh­szlovák Admiral I., Admiral II. filmfelvevőgép. Az előbbi 2300, az utóbbi 3300 forintba kerül. Ez a kiállítás is bizonyítja: kereskedelmünk figyelemmel kiséri a közönség igényeit, s azon van, hogy minél több új, hasznos és tetszetős kivitelezésű áruval ki is elégítse.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents