Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

Szombat, 1960. április 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az ülnökválasztások jelentősége Tíz új Beloruszt kapott a közelmúltban a Csokonyavisontai Gépállomás. Az új traktorok a ladi brigádszállásról elvontat­ják a javításra váró cséplőgépeket Csokonyavisontára. Helyesen irányit, jel látja el ellenőrző és szervező munkáját a Saiatonendrédi Községi Tanács VB A Siófoki Járási Tanács VB a közelmúltban a helyszínen tárgyalta meg a Balatonend- rédi Községi Tanács VB mun­káját. Az ülésen jelen voltak a járási tanács v. b. tagjain kívül a községi tanács v. b. tagjai, a Zöldmező Tsz vezető­sége, a járási tanács osztály- és csoportvezetői. A beszámoló, melyet a köz­ségi tanács v. b., az állandó bizottság tagjai, a járási Ta­nács osztály- és csoportvezetői közösen készítettek el, részle­tesen foglalkozott a falu poli­tikai, gazdasági és kulturális életével, a tanács és a lakos­ság közötti kapcsolatokkal, a lakosság áruellátásávál, az egészségügy helyzetével. Balatonendréd 1959 márciu­sában termelőszövetkezeti köz­ség lett. A 3662 kát. hold te­rületen gazdálkodó Zöldmező Tsz-nek 464 tagja van. Állat- állományuk 343 szarvasmarha, 252 sertés és 600 juh. Az álla­tok elhelyezése azonban nincs megfelelően biztosítva. Az 50 férőhelyes istálló építése befe­jezés előtt áll, májusban ke­iül átadásra. Az állatállomány egy része a Lullához tartozó Jaba-pusztán lévő istállókban van elhelyezve. Ezeket az is­tállókat a lullai tsz-nek át kel­lene adniuk, azonban férőhely hiányában nem tudják kiürí­teni. A községi tanács v. b. veze­tői és a lakosság között jó a kapcsolat. Agyik Emilnéhez, a tanács v. b.-elnökéhez biza­lommal fordulnak a falu la­kói. A községfejlesztési alap­ból 200 személyes művelődési ház építését kezdték meg eb­ben az évben. Erre a célra kb. 650 000 forint és 100 000 darab tégla áll rendelkezésükre, s a lakosság által eddig felaján­lott társadalmi munka értéke kb. 30 ezer forint. A művelő­dési ház építését a község minden lakója helyesli, ugyan­is nincs a faluban olyan épü­let, amely alkalmas előadások és egyéb rendezvények tartá­sára. A nemrég vásárolt tele­víziós készüléket is az iskola egyik tantermében szerelték fel. Az iskola úttörőcsapata or­szágos viszonylatban az elsők között van. A pajtások tagjai a Zöldmező Tsz-nek, s a múlt évben 193 munkaegységük után 3933 forint részesedést kaptak. Az úttörők március­ban 400 nyárfasuhángot ültet­tek el. Műsoros előadásokat rendeznek, és csipkeverő tan­folyamot szerveztek. A járási tanács v. b. megál­lapította, hogy a Balatonend- rédi Községi Tanács VB ve­zetői megtalálták a helyes utat, melyen haladva az új helyzetnek megfelelő felada­tokat el tudják látni. Ehhez az is szükséges, hogy még jobban megerősítsék a tanács és a tö­megek közötti kapcsolatot. Az 1949. augusztus 20-án megalkotott Alkotmány 37. §-a szerint a bíróságok hiva­tásos bírákból és népi ülnö­kökből alakított tanácsban j ítélkeznek. Ezzel a rendelke­zéssel az Alkotmány intézmé- ’ nyesen és egységesen bevezet- j te a nép közvetlen részvételét i az igazságszolgáltatásba. Az ülnökbíráskodás beveze­tése óta eltelt tíz évben rend­kívül sokat fejlődött ez a rend­szer, és működése alatt igen sok hasznos tapasztalatot sze­reztünk. Ezeket a tapasztala­tokat már eddig is sikerült felhasználni, de ahhoz, hogy a j nép valóban összeforrjon az igazságszolgáltatással, igen sok fogyatékosságot kell kiküszö­bölni. Az elmúlt tíz év tanulságai alapján három kérdés köré csoportosulnak a megoldandó feladatok. Ezek: L A népi ülnökök kiválasz­tása — megválasztása. 2. Bírósági működésük és oktatásuk. 3. Társadalmi életben be­töltött szerepük. Az ülnököket a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, illető­leg a helyi tanácsok választ­ják meg. A járásbíróságoknál működő népi ülnököket a já­rási tanács, a megyei bíróság­nál működő népi ülnököket a megyei tanács, a Legfelsőbb Bíróság elsőfokú tanácsainál működő népi ülnököket a Népköztársaság Elnöki Taná­csa választja meg. A megvá­lasztandó népi ülnököket az illető bíróságnál működő üze­mek, vállalatok, állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek jelölik az összes dolgozók részvételével megszervezett jelölő gyűlése­ken. A jelöltek a politikailag öntudatos, kellő élettapaszta­lattal rendelkező, feddhetet­len dolgozók közül kerülnek ki. A jelenleg működő bírósági ülnökök túlnyomó részét 1952- ben választották. A népi ülnö­kök megbízatása két évre szólt. A határidő lejárta előtt a kormány 1954-ben a népi ülnökök megbízatását meg­hosszabbította, ezútta’ lehető­séget adott pótválasztásokra azoknál a bíróságoknál, ame­lyeknél a népi ülnökök száma a megálapított minimális lév szám alá csökkent. Egyrészt azért, mert a szo­cialista demokratizmus meg­követeli, hogy a bíróságok munkájába minél több dolgo­zót vonjunk be, és ennek meg­felelően minél több arra al­kalmas dolgozó fejtsen ki né­pi ülnöki tevékenységet, más­részt azért, mert a megvá­lasztott népi ülnökök nagy ré­sze az időközben bekövetke­zett körülmények miatt már nem képes ülnöki tisztjét el­látni, szükségesnek mutatko­zott, hogy a tanácsok újból megválasszák a bíróságok né­pi ülnökeit. Ezek során a dol­gozó nép megerősítheti az ül­nöki megbízatásnak jól meg­felelt dolgozót ülnöki tisztsé­gében, és kiegészítheti sorai­kat a termelésben, a társadal­mi, politikai életben kitűnt dolgozókkal. Hogy az ülnöki rendszer mennyire jól bevált, azt bizo­nyítja, hogy az ülnökök igen eredményesen működtek köz­re az ellenforradalmi elemek végleges felszámolásában és a közrend helyreállításában. Nagy részük van az ellenfor­radalmi események következ­ményeinek elhárításában, a közbiztonság és a szocialista törvényesség megszilárdításá­ban. Éppen az ellenforradalom szolgált tanulságul arra, hogy a népnek az igazságszolgálta­tásba való bevonásánál nem szabad szűkkörű, helyi érde­keket előtérbe helyezni. A je­löléseknél senkit sem szabad hogy befolyásoljon a jelöltek beosztása, az, hogy a terme­lésből, vezetésből való kiesés nehézségeket okoz. Ülnökként a dolgozók legkiválóbbjait kell jelölni és megválasztani. Az ülnökök behívásánál ter­mészetesen figyelemmel kell lenni a termelési érdekekre is, és helyesnek látszik az a kezdeményezés, amely szerint a bíróság elnöke az év elején közli az illető üzemek vezetői­vel, hogy abban az évben a megválasztottak közül kiket kíván ülnökként behívni, és annak közlését kéri, hogy a gatását a bírósági tárgyalásod termelésben fontos beosztást kon. betöltő behívása mely hóna- Az ülnököket évenként egy- pokra a legmegfelelőbb. Az egy hónapi időtartamra hív­érdekek összeeeveztetésével ják be a bíróságokhoz. Múkó- erdekeK osszeegyezteiesevei désük megkezciésekor tájékoz­megtervezett beosztás mind a tátják őket a Magyar Népköz­bíróság, mind a termelés társaság igazságszolgáltatásá- szempontjából hasznos. i ról. Alkalmaztatásuk idején . .................. ülnöki értekezleteken vesznek H népi U.nOkOK bírósági részt. Az értekezletek célja, munkájáról bőségesen vannak hogy segítséget nyújtsanak a tapasztalataink. Ezek a ta- működő ülnököknek megbíza- pasztalatok az ülnökbírásko- tásuk teljesítéséhez, az idő- dós fölényét igzoliák. A népi szerű ítélkezési feladatok, az ülnökök élettapasz alaíaikkal, ülnökök által felvetett kérdé- a termelés különböző ágaiban sek megoldásához. Általában való jártasságukkal nagymér- , kerülni kell az iskolás okta- tékben segítik a bíróság mun- | tást, a jogszabályok ismerte- káját. A bíró ma már nem tését. zárkózhat ei az élettői, hanem | Felmerül az ülnökök sktivjtá­benne el a dolgozok tarsadal- , , mában. A termelés területén SuRuK sokat vitatott kér- mégsem rendelkezik azzal a dése. Tény, hogy egyes tár­jártassággal, amellyel az ül- ■ gyalásokon a népi ülnök rém nők, aki közvetlenül az üzem- ' is szólal meg. A hallgató- ág­ból, a termelőszövetkezetből ban az a benyomás keletkezik, kerül a bírósági tanácsba. Így az ülnökök igen hasznos se­gítőtársai a bíróságoknak. Ezenkívül a népi ülnökök a dolgozók széles rétegeinek képviseletében ezek meggyő­ződését, nézeteit érvényesítik a bírósági tanácsban. Az ilyen módon alakított bírósági tanácsok valóban a dolgozó nép bírósága, és párosul benne a szakképzettség az élettapasz­talattal. Példaként említem a közle­kedési ügyeket, valamint a fiatalkorúik ügyeit tárgyaló bírósági tanácsok működését. A közlekedési ügyek tárgyalá­sa különleges szakképzettséget kíván. Indokolt tehát, hogy a szakképzett tanácsvezető bíró mellett az ülnöki tisztet a ko-*- lekedésben dolgozó népi ülnö­kök lássák el. A fiatalkorúak ügyeiben viszont pedagógiai ismeretek szükségesek, ezért az ülnököket a pedagógus szakszervezet, illetve a nőta­nács jelöli. Helyes, ha más ügyekben is érvényesülnek ezek a szempontok, és az ül­nököket a szakszerűség és hozzáértés figyelembevételével hívják be. Különösen fontos ez az építési visszaéléseknél, a vendéglátó vállalatoknál el­követett bűncselekményeknél, a munkaügyi pereknél, a ha­szonbérleti szerződésből eredő pereknél stb. Az ülnökök élettapasztalata és a termelésben való rész­hogy az ülnök teljesen pasz- szív a tárgyaláson, ennek kö­vetkeztében valószínűleg az ítélet meghozatalánál semmi szerepe nincs. Nyilvánvaló, ha jó a szakbíró tárgyalásve­zetése, az ülnöknek nemi."en hagy teret további szereplés­re. Ez vonatkozik nemcsak az ülnökökre, hanem a vádkép­viseletre és a védőkre, illetve a peres felek jogi képviselőire is. Az igazság az, hogy az ül­nök szerepe tulajdonképpen a tárgyalás után, a tanácskozás­ban kezdődik. Általános ta­pasztalat az, hogy a népi ül­nökök a tanácskozáson igen élénken vesznek részt, érzik, hogy a meghozandó döntésért a hivatásos bíróval egyenlő felelősséggel tartoznak. Nem egy esetben jelentenek be kü­lön véleményt, és szavazzák le a szakbírót. Az elmúlt tíz év tapasztalata az is, hogy a legteljesebb és legharmoniku- sabb együttműködés alakult ki a hivatásos bírák és a népi ülnökök között. Az együttmű­ködés az ülnöki megbízatás lejárta után sem szűnt meg, tovább élt, fejlődött, és ez az együttműködés igen hasznos és eredményes volt a szakbíró fejlődése szempontjából. így az ülnöki rendszer elősegíti a bíróságok társadalmi kapcso­latainak a kiépítését is. A népi ülnökök működésük befejezése után munkahelyü­kön azok előtt a dolgozók vétele sokszor fölöslegessé te- előtt, akik őket az ülnöki mű- szi például a mezőgazdasági ködésre javasolták, beszámol- vagy építési szakértő meghall- nak a bíróságon végzett mun­bájukról. A beszámolók a tár- ügyekre épülnek, és a bíróság szerepét domborítják BERKESI ANDRÁS (17) H — Majdnem lemaradt — mosolyodott el a fiú, és hoz­zátette — az én hibámból ... — Nem tesz semmit — vála­szolt az ismeretlen —, fontos, hogy fenn vagyok. István megállt a peronon. Átnézett a másik kocsiba. Az alacsony esőkabátost már ott látta. — Ügy látszik, megunta a várást — gondolta a fiú. — Nem jött a kislány. A Széli Kálmán téren le­szállt, és gallérját felhajtva elindult. Nem sietett. Úgyis <k 4iii »» ír nw napja nem tudunk rólad sem­mit ..... — Ráérsz? Van egy kis időd számomra? — Van — felelte a lány, és megfogta a fiú karját. — Gye­re fel hozzám. — Nem, inkább üljünk be valahova —■ ajánlotta a fiú. — Ahogy akarod. De akkor hozok ernyőt. Meg pénz sincs nálam. — Nálam van — mondta István. Eszter sietve távozott. A fiú képtelen vagyok beszélni. Lát­tál már ilyet? Óvatosan lépkedtek. A tó­csákat kikerülték. Pár lépés után Eszter izga­tottan kérdezte tőle: — Mondd már, mi történt veled... A nővérem mondta, hogy kerestél... István magához szorította a lány karját. — Bolond dolgok történtek velem — mondta. Aztán aka­dozva elmesélt mindent. Még megázik — gondolta. Felsétált gondokba merülve sétált a a Batthyány utcába. Közvetle­nül a fal mellett ment, hogy némiképpen védje magát az esőtől. Mikor a sarkon befor­dult, ösztönösen hátranézett. Mintha egy elmosódott alak beugrott volna a kapu alá. Nyugtalan érzés fogta el, de csak egy másodpercig tartott. — Képzelődöm, rosszak az ide­geim — gondolta — A 48-as számú ház előtt .megállt. Be­lépett a kapun, de nem ment be. A házmesterfiú a kapube­járatot seperte. Adott neki egy forintot, és felküldte Esz­terért. Nemsokára sietős lépteket hallott, majd hirtelen megtor­panást, de mire hátranézett, már senkit sem látott, csak fu­tó léptek zaja verte fel az ut­ca csendjét. Kinézett a kapu alól. Sehol senki, csak az eső esett. Pár perc múlva megjelent Eszter. Arcát az izgatottság pi­rosra festette, de szemében ag­gódás volt. István eléje sietett. — Nem haragszol? — kér­dezte a lányt. — Mi történt, István? Két kapu alatt, majd megállt a be­járatnál, és egykedvűen bá­multa az esőtől fényes utca­köveket. — Itt is vagyok — hallotta a lány hangját. — Hova me­gyünk? — Van itt valami csendes kis eszpresszó a közelben? — kérdezte a fiú. — Menjünk az Old Firen­zébe, az nagyon csendes kis hely. — Elindultak. — Gyere te is az ernyő alá, megengedem, hogy belém ka­rolj. — Rámosolyodott a fiú­ra. István nem kérette magát. Az ernyő alá bújt, majd kivet­te a lány kezéből. — Te karolj belém. — Esz­ter engedelmeskedett. Szoro­san a fiú mellé húzódott. Érez­te István izmos karját. — Na, most beszélj — mondta pár lépés után. — Nem is tudom, mit mond­jak. Fura egy helyzet. Otthon már nem bírtam az egyedül­létet, mindenáron találkozni akartam veled. Magam sem tu­dom, hogy miért. Most meg Sónyi Évát sem hagyta ki. Esz- magam, tér figyelmesen hallgatta. Mire befejezte az elbeszé­lést, megérkeztek az eszpresz- szóhoz. Kevesen voltak. Az ab­laknál leültek egy asztal mel­lé. A fiú két feketét ren­delt. Eszter hallgatott, arca elko­morult. Nem tetszett neki az Éva-dolog. A fiú hangjából azt vette ki, hogy a kenyeres­lány nem közömbös neki. — Mondd — szólalt meg té­tován —, neked tetszik az a szőke lány? A fiú lassan itta a feketé­jét. Azon törte a fejét, hogy hogyan magyarázza meg a lánynak. — Őszintén szólva zavarban vagyok — válaszolta. — Eddig sohasem volt semmiféle kalan­dom. A tanulás annyira lekö­tött. — Ránézett a lányra. Kék szeme úgy csillogott, mint a verőfényes tó tükre. — Terád, Eszterkém, úgy nézek, mint a testvéremre. Valami belső kényszer hajt, hogy őszinte le­gyek. Azt hiszem, meg tudsz érteni. Nézd a helyzetemet. lemondtam. Mert a táncot meg az italt sohasem kívántam. — És a nőt? — kérdezte a lány. — A nőt igen. De remélem, mint orvosjelölt, ezt nem tar­tod furcsának? — Nem. Az lenne furcsa, ha akkor mások véleménye azt állítanád, hogy még nem számít. volt nő az életedben. — Pedig azt állítom — mondta a fiú. — Mikor nagyon megkívántam, lementem a sportkörbe, és jól kiugráltam jobb becsületesen ... Igaz? —\ kérdezte nevetve István. Ezt akarod mondani. — Valahogy így — felelte aJ lány. — Még annyit tennéki hozzá: ha én önmagámról tu-J dóm, hogy becsületes vagyok, nem? — Csakhogy, Eszterkém, az ember nem élhet különc mód-; ra a társadalomban. Márpedig; ki. Ezek a beszámolók alkal­masak arra, hogy a dolgozók kai megismertessék a bírósá­gok munkáját, az ülnökök te­vékenységének jelentőségét,- elősegítsék a társadalmi tu­lajdon védelmét, a szo ialista együttélés szabályainak meg­tartását, általában a szocialis­ta törvényesség érvényre ju­tását, a törvények megtartását és megtartatását. Szükséges, — Talán valláserkölcsi meg­gondolások ... — Szó sincs róla — vágott közbe a fiú. — Hanem elvont volna a tanulástól. De most szabad vagyok, most már nin­csenek ilyen gátlásaim. — Hangja gúnyosan és cinikusan csengett. — Most már élhetek, Eszterkém ... Nem iszunk va­lamit? — Annyi pénzed van? — Nem mindegy? Van vagy nincs, nekem már nem számít. Kallós mester elintézte a jö- vőmet. — Hallgatott egy ideig, majd öngúnnyal folytatta. — Meg aztán tudod, Eszterkém, rá kell szoknom az italra. Mert vagy hordárnak vagy szállítómunkásnak megyek el, ott pedig inni kell. — István, te megőrültél! Ilyen gyenge ember vagy? Már most feladod a harcot? — Eszterkém! Arra kérlek, hogy ne tarts nékem most po­litikai oktatást. Tudom mit akarsz mondani. — Mit? — kérdezte a lány. — Azt, amit én már magam­• —'T CIX V— O X ^ , ,, — ha én fütyülök a társadalomiaz üzemek vezetői több véleményére, mert tudom *56^^ nyújtsanak a besza- hogy az hamis, különccé kellÍ molok megszeryezésehez. hogy válnom, és szembe kell kerül-gfzi kel1?, számu Adol?°zó, el_őtt nőm az emberekkel. így pedif?>talybaf?.aIí; meg. Az ülnöki be- én nem tudok élni. «számolok megtartásához segít­gseget ad a bíróság elnöke es a tanácsvezető bíró is. Helyes, — És mit akarsz csinálni? — Nem tudom. Mit taná­csolsz? Eszter sokáig gondolkodott. A fiú megfogta a lány kezét. ha ezeken a beszárro’ókon maguk is részt vesznek. Az a tapasztalatunk, hogy a. népi ülnökök nagy tekintély- . . , ,, ,, r,nek örvendenek munkahelyü­En a te helyedben elhe- / kön. Dolgozó társaik sokszor lyezkednék bármilyen munká-S fordulnak hozzájuk ügys-' a- ra, és tovább folytatnám a har 210s dolgaikkal, kérik tanácsai­ét az igazamért. g!“t- Ezt ,a, módszert minden­_ , , , . . , - keppen fel kell karolni, es sze­— Te ezt megtehetned — élesíteni kell. mondta a fiú, és erősen meg-s Fontos szerep jut az e"yes szorította a lány kezét. — Éni nagyobb üzemekben az ülnö­köknek a társadalmi bíróságok megszervezésében és vezetésé­ben. A bírósági ügyek intézé­sében gyakorlatuk van, termé­szetes tehát, hogy elsőro.ban reájuk esik a választás, ami* ............. . . .-.(kor a társadalmi bíróságok t atta. — Eloszor is azért, tagjait kj í elölni, bárhogyan is nézem, én osz-> JJ mgr jSmgrjf[ tályidegen vagyok. Apamg^g szervüknek te. intik a tényleg nyilas volt. Szegény^ bíróságot. Az ülnökök műkö- dzsentri-lány. Én^désük közben megismerik azt voltam,Sf aehéz éf körültekintő m-n- „ /kát, amelyet biramk a nép de kivel bizonyítsam. Maya/érdekében végeznek. A bíró­nem tehetem meg. — Miért nem? — Ezt te kérdezed tőlem, te, a MEFESZ-titkár? — mo­solyodott el István, majd foly­édesanyám valóban antifasiszta Teljesen kilátástalan. Az, amit mai ezerszer megvitattam. Azt rne.gha|tj nagybátyja, nagynén-Sság munkájának Holubéknál véletlenül meghal­lottam, arról győzött meg, hogy orvos nem lehetek. Ed­dig nem éltem, nem jártam szórakozni, lemondtam min­denről. Táncról, nőről, italról. Eg aem jó meghatározás, hogy mondtam: idefigyelj, öregem. Igazad van. Az igazság a te oldaladon áll. Ha ezt tudod, akkor foggal-körömmel har­colj érte, maradj meg becsü- '.etesnek, mert különben a lej­tőre kerülsz... De elbukni is szerepé­je nem él. Ki hisz nekem? Lá-^nek mind szélesebb körben tód, Kallós azt állította, hogy*™1? megismertetésé ®meli ■ ’ * ^bíróságok es ezen keresztül szovjetellenes, kommunistáéi ^népi demokratikus államba* rttalmunk ^kin+^lvét 4 Dr. TV1* F -«i, (Folytatjuk.) 5 a Megyei Bíróság elnök* lenes vagyok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents