Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. évfolyam, 101 szí71. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 19S0. április 30. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az ülnökválasztások jelentősége (3. o.) Jövő heti rádióműsor Észrevételek, tanúságok, eredmények (5. o.) (6. o.) M egalapozták sertéstenyésztésüket Somogy megye termelőszövetkezetei Keresztes István miniszteri biztos nyilatkozata Keresztes István, a Mezőgaz­dasági Szervezési Intézet ku­tatója áprilisban miniszteri biztosként működött megyénk­ben. A földművelésügyi mi­nisztertől arra kapott felhatal­mazást, hogy ellenőrizze és se­gítse a sertéstenyésztés fellen­dítését célzó rendelkezések és a sertéshizlalási előirányzatok végrehajtását. Megbízatása idején együtt működött a me­gye mezőgazdaságának irányí­tóival, az érdekeli; vállalatok vezetőivel, ellátogatott több községbe, termelőszövetkezetbe és tanulmányozta a piaci hely­zetet, valamint az építkezése­ket. A Somogyi Néplap munka­társa a megye öt járásában tett útjára elkísérte Keresztes elvtársat, és végezetül meg­kérte; nyilatkozzék Somogy­bán szerzett tapasztalatairól. Az alábbiakban közöljük a nyilatkozatot. A sertéstenyésztés és áru­termelés fejlesztéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződ­nek. Az ország lakossága nö­vekvő hússzükségletének ki­elégítése a mezőgazdaságra nagy feladatokat ró. A terme­lőszövetkezetekben kiosztható részesedés mértéke nagyban függ alttól, hogy mennyi hízott sertést adnak közfogyasztásra. Arra kell törekedni Somogy­bán is, hogy a sertéshizlalási terveket úgy teljesítsék, hogy a megmaradó állomány és sza­porulata elegendő legyen a jö­vő évi tenyésztési és hizlalási feladatok megoldásához. Mind­ennek kulcskérdése a kocaállo­mány számottevő mértékű nö­velése. A március 1-1 adatok sze­rint a megye termelőszövetke­zetei 5552 kocát tartottak, ör­vendetes és országosan is ki­emelkedő eredmény az, hogy ma Somogy megye minden ter­melőszövetkezetének van közös kocaállománya. Az elmúlt két hónapban a régebbi közös gaz­daságok saját állományuk sza­porulatából is jelentős számú kocát fogtak tenyésztésbe. A Tenyészállatforgalmi Gazdasá­gi Iroda szakemberei — Rieger László budapesti felvásárló és Galambos János, a megyei ki­rendeltség vezetője irányításá­val — elismerésre méltó mun­kát végeztek. Fáradságuk ered­ményeként máris mintegy 3800 db nagy tenyészértékű kocasüldőt és 160 kant kaptak a termelőszövetkezetek. Dicsé­rendő, hogy az állami gazdasá­gok adták a tenyészsertések zö­mét, összesen mintegy 3500 da­rabot. Ezt az akciót kiválóan megszervezték Somogybán, amiért ezúton is elismeréssel szólhatok a benne részt vett minden szakember, különösen Gajdi Imre megyei főáliatte- nyésztő munkájáról. Két hónap alatt mintegy 10 ezerre nőtt a termelőszövetke­zetek kocáinak száma. Minden biztosíték megvan arra, hogy december végéig a tervezettnél is több kocát tartsanak a tsz- ek. Az előirányzott 12 300 da­rabbal szemben — a lehetősé­gek és adottságok jó kihaszná­lásával — 13 500-ra növelhetik közös kocáik számát. A somogyi termelőszövetke­zetek erre az évre 71 ezer hí­zottsertés szerződéses értékesí­tését irányozták elő. E terv megvalósításához fokozottabb Befejezték a kukoricavetést a tangazdaságban erőfeszítésre van szükség. Az új közös gazdaság zöme az elmúlt hetekben kapta meg a kocákat, s azok szaporulatából előreláthatólag csak a jövő év áprilisában, májusában lehet­nek átadható hízók. Egy másik problémára is rá kell mutat­nom ezzel kapcsolatban. Az Állatforgalmi Vállalat az egész évre előirányzott kereken 27 ezer darab árusüldőből eddig mintegy 7 ezret ugyan átadott a tsz-eknek, de még sincs he­lye a várakozásnak: a szövet­kezetek — Balatonkeresztúron is, másutt is — azonnal fogja­nak hozzá a süldővásárláshoz. A csütörtöki nagybajomi pia­con találkoztam Walter Imre ráksá tsz-elnökkel, aki hízóba állítható süldőket vásárolt. Ja­vaslom, hogy vegyenek a ter­melőszövetkezetek 16—20 kilós malacokat is, mert megfelelő takarmányozással ezekből az állatokból lesz hízó és részese­désre kiosztható pénz is ebben az évben. Ha a süldők hizlalá­sára május 15-ig szerződést kötnek, akkor darabonként 1 mázsa abrakot kapnak köl­csönként Megindult a megyében az úgynevezett kocahítelezési ak­ció. A hizla’ásra szerződött kocasüldők közül a továbbsza- porításna alkalmas egyedeket megkaphatják a tsz-tagok, s a koca ellenértékét az első szaporulatból származó 3 db, egyenként 40—60 kg súlyú süldővel természetben egyen­lítik ki. Eddig mintegy 1800 kocasüldőt válogattak ki az Állatforgalmi Vállalat termelő­szövetkezeti üzletkötői, és a tsz-tagok 600 koca kihelyezését kérték szerződésben. Karúdon például 200 kocát igényeltek. A kiválogatott süldők tenyész­tésbe fogása megyeszerte meg­kezdődött. Szükséges azonban a kocahitelezési akciót még szé­lesebb körben tudatosítani. A nagyatádi járásban ugyanis a kiválasztott 70 kocasüldő közül mindössze 32-re adtak be igénylést. Segítsenek a minél sikeresebb lebonyolításban az Állatforgalmi Vállalatnak a helyi tanácsok és a termelő- szövetkezetek vezetői. Felada­taink ugyanis megkövetelik, hogy a szövetkezetek mellett háztáji gazdaságok, is tartsanak minél több anyakocát. A tsz- ek vezetői foglalkozzanak töb­bet a háztájiban lévő süldők szerződéses hizlal tatásával is, hiszen a közreműködésért lebo­nyolítási díjat kapnak. A fiaztatók és süldőszállások építése vontatottan indult meg. Ajánlatos, hogy az állami támogatással építkező tsz-ek a fedezetigazolást és az anyag­megrendelést mielőbb küldiék be az illetékes szervekhez, ör­vendetes, hogy a tsz-ek több­sége az utóbbi időben nagy lendülettel fpgott hozzá —leg­inkább saját erőből — férőhe­lyek létesítéséhez. A háromfai Új Barázda Tsz például a na­pokban kapott 100 kocát, és gyorsan elkészített ugyanennyi kutricát. Amint Mesztegnyőre megérkezett a 30 koca, a szö­vetkezet tagjai azonnal meg­kezdték a fiaztatók faanyagá­nak faragását, amit saját erde­jükben termeltek ki. Sok kedvező tapasztalatot gyűjtöttem Somogy megyében. Hadd említsem meg a tótújfa­lui Határőr Termelőszövetkezet követésre méltó példáját. A közös gazdaság tavaly 10 kocát tartott, jelenleg pedig 79-et. Tervük szerint az idén 343 hí­zót adnak közfogyasztásra. Ed­dig átadtak 29-et. 78 hízót pe­dig rövidesen értékesítenek. A közelmúltban vettek a tagoktól 34 süldőt, a többit a közös ál­lomány szaporulatából állítják hízóba. Az elhelyezést is meg­oldották: cölöpökből, dorong­fákból ácsoltak ólakat. A cél­nak ezek is megfelelnek. A tagok közül a héten húszán kaptak kocasüldőt, s a szövet­kezet rövid időn belül minden háztáji gazdaságot ellát anya­kocával. Ezeket -a szép ered­ményeket azért érték el, mert Horváth János tanácselnök, Nyári Pál tsz-elnök, Horváth ! András könyvelő és a tsz töb- bi vezetője együttesen fogai- j koznak a sertéstenyésztés fel­lendítésével. Összefoglalva azt mondha­tom: Somogy megye termelő- szövetkezetei megalapozták közös sertéstenyésztésüket. Az idei áruértékesítési, tehát be­vételi tervüket azonban csak akkor teljesíthetik, ha saját maguk is késedelem nélkül hozzáfognak a süldők felvásár­lásához és hízóba állításához. A Kaposvári Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága —. 19 hold importbab kivételével — elvégezte a tavasziak veté­sét. A tervek szerint május 1-re kellett volna befejezni az 500 hold kukorica két héttel ezelőtt megkezdett vetését, s helyette április 26-án már azt jelentették, hogy túl vannak ezen a munkán. Martonvásári 5-ös hibridkukoricájukat TVD —6-os négyzetbe vetőgép jut­tatta a földbe. Május 1-e után szándékoz­ták elkezdeni a silókukorica vetését, de az időjárás lehető­vé tette, hogy eddig 140 hol­don végezzenek ezzel a mun­kával. Az eredmény leginkább annak a »szocialista« címért versenyző brigádnak az érde­me, melyben egy-egy ze'oros és két-két munkagépkezelő dolgozik, ök fogják elvégezni majd a kukorica gépi kapálá­sát is. Nagyüzemi módon az idén kísérletezik először vegysze­rekkel a tangazdaság. 36 hold siló- és 34 hold szemes kuko­ricán végeznek simazinos gyomirtást. A Balatonbog­lári Állami Gaz­daság gyümöl­csösében Lu­kácsa Lajos traktoros Hol­der A—12-es géppel munkál­ja meg a föl­det. Naponta 9 M _ holdat szánt fel a kis masi- :V í* nával. Megkezdődött a munka a Mértékutáni és Vegyes­ruházati Vállalat heresznyei fidküzemében A második ötéves tervben 900 hidat korszerűsítenek Az elmúlt 15 esztendő alatt 11 Duna-hidunkból nyolcat véglegesen, egyet ideiglenesen, Tisza-hídjaink. közül hatot véglegesen, négyet ideiglene­sen újjáépítettünk. Helyreál­lítottunk, illetve korszerűsí­tettünk 2122 hidat összesen mintegy 34 000 méter hosszú­ságban. Sok új híd is épült. A munka azonban nem állhat meg, hiszen az országban még mindig 590 fahíd van, ame­lyen a megnövekedett forgal­mat alig-alig lehet átvezetni, és fenntartásuk évről-évre több pénzt emészt fel. Sok olyan végleges jellegű hidunk is akad, amely keskenysége vagy gyengesége miatt a kor­szerű követelményeknek már nem felel meg. Ezek közül a második ötéves tervben 900 hidat korszerűsítenek. 1960- ban új hidak létesítésére, il­letve a meglévők fenntartásá­ra kormányzatunk 180 millió forintot költ, ebből az ösz- szegből körülbelül 200 hidat korszerűsítenek. A hídépítés is nagyot fejlő­dik: 1960-ban 59 híd készül előre gyártott szerkezettel. Ahogy emelkedett a meg­rendelések száma a Mérték­utáni és Vegyesruházati Vál­lalatnál, úgy szűkültek össze a részlegek. A helyiségek egy­re kisebbeknek bizonyultak, s szükségessé vált, hogy másutt, esetleg vidéken fiókokat léte­sítsenek. A karádi és a so- mogyvári fiók mellett így jött létre a harmadik, a heresznyei üzem. A heresznyei fiók termelé­sének megkezdését az év ele­jére tervezték, de az épületát­alakítási munkák elhúzódása miatt csak a múlt héten in­dult meg a folyamatos gyártás a konfekciósoknál. A részleg teljes kifejlődéséig az árut Kaposvárott szabják ki, He- resznyén végzik el a hátra­lévő munkákat. Nadrágok, kabátok, női ruhák készülnek majd váltakozva a megrende­léstől függően. A másik, a szövődéi részleg csak a hét elején indult meg, mivel a villanyszerelést végző babócsai ktsz nem kapott ide­jében megfelelő anyagot. Egyelőre törülközőket készíte­nek a szövődében havonta kö­rülbelül 40 ezer forint érték­ben. Az új fióküzem 28—30 em­bert foglalkoztat. Főleg hely­belieket, de Bolhóról, Babó- csáról és Péterhidáról is jár­nak át dolgozni. Minden re­mény megvan rá, hogy a szor­galmas munka eredményeként idővel kifejlődik a ma még kis üzem, s a környékbeli községek szabó kisiparosainak és a vállalat régi bedolgozói­nak állandó munkát biztosít.. 350 ezer for;nt liöz^g- íejlesziésre Nagyáriádon A legutóbbi tanácsülésen a községfejlesztési tervet beszél­ték meg a magyaratádi ta­nácstagok. Mire használja fel a község a pénzt? Hogyan mozgósítsák a lakosságot tár­sadalmi munkára? — ezek a kérdések állottak a vita kö­zéppontjában. Az idén elkezdik a művelő­dési otthon építését. Az anya­got már beszerezte a takács. Ebben az éviién elkészül az óvoda. Rácegres-pusztán és Magyaratádon járda épül. A fiatalok felajánlották, hogy se­gítenek az építkezésnél. A ki- szesek elvállalták két hold cu­korrépa megművelését a szö­vetkezetben. Az úttörőkkel közösen parkosítanak majd a községben. Új boltokat, szikvíz- és bambitöltő üzemet létesít a csurgói fmsz A Csurgó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet még eb­ben az évben új kereskedelmi formát képviselő boltokat lé­tesít. önkiválasztó módszerrel dolgozik majd az üveg—por­celán—kerámia és a játék— papír-szaküzlet. Az előbbit a járási tanáccsal szembeni sa­roképületben augusztus 20-ra akarják megnyitni, az utóbbit pedig a Széchenyi téri élelmi­szerbolt mellett rendezik be, s megnyitására kb. május vé­gén, június elején kerül sor. Mindkét bolt új berendezést kap. Korszerű gépekkel felszerelt szikvíz- és bambikészítő üze­met rendeznek be a Szabad­ság vendéglő épületében. A három karos, óránként 500 liter teljesítményű szikvíz- üzem az egész járás szódavíz­igényét ki tudja elégíteni. Bambiból — teljes kapacitás esetén — 200 üveggel készí­tenek. A Szabadság étteremben ha­marosan üzemeltetni kezdi az fmsz az új fagylaltpultot, a cukrászdában pedig két neon- világítású, modem italáll­ványt szerelnek fel. Járdaépítéshez való a Zákányt Március 27-én kezdték meg a próbagyártást a Zákányi Téglagyárban, s április 1-én már a folyamatos nyersgyártás is megindult. Jó ütemben ha­lad a munka. Múlt hónapi ter­vüket, mely 430 ezer darab tégla gyártását írta elő, 105 százalékra teljesítették. Az év végéig 3 millió kisméretű tég­lát készítenek. Most nem a ter­vek túlteljesítését, hanem a minőség javítását tartják szem előtt. A tavalyi 87 százalékkal szemben az idén 96 százalék­ban szeretnének első osztályú téglát gyártani. Az égetést május 2-án kez­dik a mintegy 100 ezer forin­tos költséggel felújított ke­mencében. A különböző kor­szerűsítések is 100 ezer fo­rintba kerültek. Bővítették a befonlapokat is készít Téglagyár szárítóterületet, átcserólték a vágányokat, stb. A dolsozók elhatározták, hogy párosversenyre hívják ki a Csurgói Téglagyár dolgozóit* A betonüzem 128 százalékra teljesítette múlt évi tervét. Az idén március 18-án indult meg a termelés. A közeljövőben ■ profilbővítés is várható. Az eddig gyártott betongyűrűk és csőátereszeken kívül betonla­pokat is gyártanak majd jár­daépítéshez. Máris megkezdték %lz előkészületeket. A vibrátor­asztal, melyen a lapok tömörí­tését végzik, próbaüzemelés alatt van. A tervek szerint a beton­üzem telepét 600 méter hosz- szú iparvágánnyal hálózzák be. Értelmiségiek! Alkotó munkátokkal segítsétek szocialista hazánk építését, dor gozó népünk kulturális felemelkedését! iAz MSZMP Központi Bizottságának május l.-i jelszavaiból^

Next

/
Thumbnails
Contents