Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-03 / 80. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. áprffls % „Sokat remegett (azóta a kezem..." Nagybajomban négy hónapon át dörgött az ágyú. Sziszegtek alattomosan a puskagolyók, aknák robbanásai re- megtették a hazakat, az embereket. Beck Jozsefné keze 1944. december 6-a óta sokat remegett már. ... Hajnalban kenyérrel, szalonnával kínálta az orosz katonákat. A falu tnásik felét elkese- tdetteit tartották a németek. A legtávolabbi falvakba is eljut a művelődési autó. A falvak apraja-nagyja örömmel fogadja a felkínált könyvet, a kultúrát Délután a cselédek egy futóárokban kerestek menedéket. »Bözsúkénk kétéves volt; vittem egy kis tejet, cukrot is. Többen voltak ott kicsinyek, sírni kezdtek, amikor megéheztek. Szétosztottam közöttük a tejet, kenyeret. Két nap, egy éjjel kuporogtunk összegémbered- ve. Zuhogott a föld.« A férfiak a bognármúhely- ben húzódtak meg, s addig kérték őket az asszonyok, mig nekik is megengedték, hogy oda mehessenek. A kis Erzsi édesapja még 42-ben elesett a Donnál. A háború telhetetlen: még több vért, még több embert kíván. Horváth néni is hiába várta vissza egyik fiát. A műhelytető recsegett, a bentiek ülve virraszUMák át az éjjelt. A németek állandó tüze 9-én menekülésre késztette a pusztaiakat. Áprilisban Horvalhék is visszajöttek. A földosztáskor > Nemrég adták át rendeltetésének az 500 személyes tabi művelődési házat. Az ízlésesen berendezett hatalmas épület a , kultúra palotája lett Tabon. Segítő, irányító munkája fellen- '* díti a járás és a község kulturális életét kapott hat hold földjükkel álltak tavaly a termelőszövetkezetbe. Férfikönnyek Cf&LizalxadiLLt étit Felsőfokú Tanítóképző Intézet néven új intézménnyel gazdagodott megyénk. Munkás- és parasztfiatalok tanulnak és tanítanak itt. Szorgalommal, nagy akarással készülnek az életre a fiatal pedagógusok, hogy példát mutassanak ifjúságunk szocialista nevelésében. . Szerte falvaink szí.,, ..uj.m sosszor düuöiógnek fel a jókedvű paraszifiaAaAak táncos csizmái. „Á pincében éltünk . . A múltra emlékeztetnek ezek a forró férfikönnyek. Arra az időszakra, amikor Simon József a szüleivel, négy testvérével dohos, földes szükséglakásban nyomorgott. Olyan betegséget szerzett magának abban a lakasban, melynek nyomait egész életén át viseli. S arra is emlékeztetnek, amikor a somogysám- soni kis tanítót a földesúr nem volt hajlandó megtűrni birtokának még a közelében sem, kijelentve: addig nem fizeti a tanító bérét, amíg ez a sánta tanító van Somogysám- Eonban ... Keszthelyen vészelték át a frontot, érték meg a felszabadulást egy- kocsma pincéjében. Feleségét akkoriban operálták. — Amikor feljöttünk a pincéből, az első, ami szemembe ötlött: a hercegi kastély tetején lengő vörös zászló és a kastély előtt őrtálló géppisz- tolyos szovjet katona volt— emlékezik. Elérzékenyedik.,,. Elnézést kér, amiért ném tudja visszatartani könnyeit. — Tjé annyi mindent köszönhetek ennek a napnak — mondja. — A lenézett »sánta tanítóból-« ember lehetett, akit megbecsülnek, elismernek. Megbecsülték, elismerték munkáját. Simon József azt vallotta és vallja ma is, hogy a becsületes ember igyekszik megfizetni adósságát. Ezért folytatta — mihelyt a front elvonulása után visszamehetett a faluba — a tanítás^ most már teljes erővel, n<em háborgatva a földesúrtól. Szorgos igyekezetnek elismeréseképpen előbb Kaposvárott iskola- igazgató, majd a Pedagógus Szakszervezet vezetője lett, jelenleg pedig a megyei tanács művelődésügyi osztályán tevékenykedik. Örömmel beszél arról is, hogy kislánya orvos-segédként az egyik budapesti tanácson dolgozik, s nyugodt élete, unokájának jövője — aki most januárban született — biztosítva van. Az elérzékenyedés egy pillanatig tartott, a férfiköny- nyek felszáradtak. De azt, hogy új, emberi életét köszönheti 1945. április 4-ének, sohasem felejti Simon József. Horváth Istvánék február 13-ig sínylődtek a pincében. A németek kihajtották a férfiakat: ássák a bunkerokat, futóárkot. Bujkált előlük. A faházra egy kisebb bomba esett éppen azután néhány perccel, hogy Horváth bácsi elhatározta: eh, lesz ami lesz, ő nem marad itt tovább, előjön. Borzongató hallani is. Egyszer látták a szovjet katonákat. Ástak, megparancsolták nekik. Nem volt bizony nagyon nyugtató érzés, de azok nem lőttek. Civilekre nem. Sokat, sokáig lehetne idézgetni az emlékeket. A napfényes, tavaszi zsen- dülésnek indult udvaron együtt van a család. Nevetni is lehet már egyik-másik történeten: A sok éhezés után egyszer krumplit sütöttek. Mindahányon ehettek, amennyi jólesett. És jólesett! Annyira, mint előtte és utána sem ízlett még talán semmi más. A kis unoka, az akkor semmit sem értő két és fél éves kislány a nyáron leteszi érettségi vizsgáit. W ft* Uj iskolák, könyvtárak serege teszi lehetővé, hogy tanulhassanak, művelődhessenek a dolgozók. Nagy gondot fordít államunk a fiatalok művelésére és szórakoztatására. Megyénkben 1953 óta külön ifjúsági könyvtárban találják meg a fiatalok a nekik legjobb, legérdekesebb olvasmányokat, ifjúsági regényeket, útleírásokat stb. Az Ifjúsági Könyvtár állománya eléri az 5686 könyvet. Ez mintegy háromszorosa annak, amely a megnyitás idején volt. H & Ma már ezer munkás dolgozik az új üzemrésszel bővült Kaposvári Ruhagyárban. A neonfényes termekben a legkorszerűbb villanyvarrógépekkel végzik a munkát. A Ruhagyár a Textilművek után városunk légtől^, munkást foglalkoztató mm * liiiiíi ' ...... M, ' » * < A ;i: •9 A 15 év a Damjanich és a Hunyadi János utca fölött sem múlt el nyomtalanul. Üj városnegyed nőtt ki rövid idő alatt a földből:
