Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ELET ­Jogtanácsosunk írja: A szerződéses termeléssel kapcsolatos kötbérezésről Termelőszövetkezeteink szántóföldjük je­lentős részén szerződéses termelést folytat­nak. A nágocsi Szabadság Termelőszövetke­zet például 200 holdon 'termel szerződéses növényeket. A szerződéses termeléseknél ajánlatos a szerződésekről nyilvántartást fel­fektetni. így figyelemmel kísérhető, hogy mi­kor mit kell a szövetkezetnek elvégeznie. A nyilvántartásban a szállítási batáridőket is tanácsos feltüntetni. A szövetkezetnek szám­ba kell vennie azt is, hogy a vetőmagot ide­jében megkapták-e, rendelkezésre állnak-e a szükséges növényvédőszerek és műtrágyái?, ezeket átvették-e, a szövetkezet a felhaszná­lásokat kellő időben és mennyiségben elvé­gezte-e vagy sem. A szövetkezet köteles mindazt megtenni, ami a vállalt kötelezettségek teljesítését elő­segíti. Így kötelező a felhasználásra előírt vetőmagot elvetni, a meghatározott mennyi­ségű műtrágyát a területre kiszórni, a nö­vényápolást, a betakarítást megfelelő időben elvégezni. Ha a termelőszövetkezet a szerződésben előirt kötelezettségeket teljesítette, illetve tel­jesíti, akkor a szerződésiben foglaltaknak meg­felelően jogosult a természetbeli és pénzbeli előleg f elvételére és kedvezményes természet- beli juttatásokra. Ha a jó minőségű termést nagy tételben adja át, egyéb kedvezményt is lehet a szerződésiben megállapítani. Ha a számbavétel során azt állapítaná meg a szövetkezet, hogy a szerződésben vál­lalt területet nem vetette el, azonnal jelen­tenie kell ezt a vállalatnak, és meg kell in­dokolni a vetés elmaradását. Ha a termelési szerződések megkötése után adódik olyan kö­rülmény, hogy a szerződésben vállalt kötele­zettséget a terme1 őszövetkezet teljesíteni rrm tudja, köteles kellő időben a vállalatót írás­ban értesíteni. Ha a termelőszövetkezet az akadályról a vállalatot az előírt módón nem értesíti, kötbérfizetésre kötelezhető. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól a termelő­szövetkezet, ha az akadály közlését kellő időben írásban előterjesztetté, és bizonyítja, hogy a mulasztás oka nem szándékosság vagy gondatlanság. A termelőszövetkezet, ha kötbérre tart számot, mert például a vetőmagot nem kapta meg kellő mennyiségben és időben, 30 napon belül a kötbérezést körülményt írásban kell bejelenteni a vállalatnak azzal, hogy kötbér­igényét és esetleges kártérítési igényét fenn­tartja. Ha a vállalat a terme’őszövetkezet bejelentésére nem válaszol, akkor a bejelen­téstől számított 60 napon belül a járásbíró­ságnál keresettel lehet érvényesíteni a szö­vetkezet követelését. Az ilyen bírósági eljá­rások illetékmentesek. A közlés elmulasztása a kötbér elvesztésével jár. A nyilvántartások vezetésével és ellen­őrzésével sok pénzt meg lehet takarítani, és a szerződés szellemét megfelelően lehet érvé­nyesíteni. Például ha a vál’eiat a vetőmagot, növényvédőszert nem szállítja le kellő idő­ben, akkor kötbér fejében a leszállítandó ve­tőmag pénzbeli értékének 5 százalékát köte­les fizetni a késedelem minden napja után. Ha a vetési határidőig nem szállította le, ak­kor a termés megyei átlagának 50 százalé­kát, ha a vállalat a termést késedelmese^, a szerződésben meghatározott idő után veszi át, akkor a tényleges termés pénzbeli értéke után számított napi 0,25 százalék kötbért kö­teles fizetni. Ha a vállalat a termést nem veszi át, vagy a szerződésiben kikötött meny- nyiségnek csak bizonyos hányadát veszi át, akkor a tényleges termés teljes pénzbeli ér­téke, utóbbi esetben pedig a, termésnek át nem vett része után kell a kötbért kiszámí­tani. Ha pedig a vállalat késedelmesen szá­mol el, vagy az elszámolás alapján járó ösz- szeget nem utalja át, akkor a tényleges ter­més pénzbeli értéke után számított napi 0,23 százalékos kötbért lehet elszámolni. Természetesen ugyanígy a termelőszövet­kezettel szemben is kötbér érvényesítési le­hetőségek vannak abbán az esetben, ha a ter­melőszövetkezet a leszerződött területet saját hibájából nem veti el, vagy nem a szerződés­ben meghatározott nagyságot veti el. Ebben az esetben a megyei átlagtermés pénzbeli ér­tékének 50 százalékát lehet kötbérezni. A termés teljes értékének megfelelő kötbért le­het érvényesíteni a termelőszövetkezettel szemben, ha a szerződéses vetést engedély nélkül kiszárítják, vagy a leszerződött meny- nyiséget a termés után nem adja át, illetve nem teljes mennyiségben adja át. NÖVEKEDJÉK FALUN IS AZ EGÉSZSÉGÜGYI KULTÚRA A mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy mértékben megnövelte a falusi egészség- ügyi felelősök feladatát, első­sorban a felvilágosító, nevelő­munkát illetően. Gyakorta ta­pasztaljuk, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok és általában a mezőgazdasági dolgozók egy része még nem tud megfele­lően élni a szocializmus adta új lehetőségekkel. Itt az ide­je, hogy eltüntessük az elma­radott egészségügyi szemléle­tet, megszüntessük az egész­ségtelen életmódot, és az em­bereket magasabb színvonalú, kulturáltabb életre és gondol­kodásra neveljük. A falu közegészségügyi vi­szonyai — a múlt szomorú örökségeként — még eléggé elmaradottak. Sok helyen egészségtelen az ivóvíz, a falu rendezetlen, levegője szennye­zett. A házakat csak most építik helyesen, az egészség- ügyi követelményeknek meg­felelten. Az egészségügyi gár­da még hiányos, és ezért vá­lik fontossá az egészségügyi felelősök, a vöröskeresztesek munkája. Most, amikor a me­zőgazdasággal foglalkozók nem egymástól elszigetelten, hanem közösségben végzik munkáju­kat, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a járványos be­tegségek megelőzésére. A legközelebbi feladat a fa­lu közegészségügyi viszonyai­nak megjavítása. Minden nagy­üzemi gazdaságban meg kell követelni a tejkezelők, fejők és konyhai dolgozók szűrővizs­gálatát. A mezőn dolgozók ré­szére gondoskodni kell a . jó ivóvízről. A szövetkezeti köz­ségekben majd mindenütt el­különítették a lakóterülettől az új istállókat, de így is ügyélni kell a trágyadombok helyes kezelésére, különben igen sok betegség, járvány oka kereshető itt. A, gépesítés meg­követeli, hogy mind a gépe­ken, mind a másutt dolgozó j emberek megismerkedjenek a legszükségesebb balesetvédel­mi intézkedésekkel, az e'ső- segélynyújtás alapvető módo­zataival. Igen fontos felvilá­gosító munkát kell végezniük az egészségügyi felelősöknek a szeszesital káros hatásával kapcsolatban. Az egyéni tisz­taság talán ezzel egyenrangú fontosságú, hiszen megfe1elő tisztálkodással igen sok fertő­ző betegség terjedését lehet meggátolni. A feladatok végrehajtásához szükséges, hogy az egészsé - ügyi felelősök teremtsenek kapcsolatot a körzeti orv csók­kal, és tájékoztassák tevé­kenységükről a szövetkezet . vezetőségét. Csak úgy járhat • eredménnyel az egészségügyi munka, ha minél több dolgo­zó foglalkozik vele. A leghe­lyesebb, ha brigádonként, il­letve munkacsapatonként két- két fő látja el az elsősegély- nyújtó teendőit, és munkáju­kat az egészségügyi felelős irá­nyítja. Elsősegélynyújtó tan­folyamok szervezése, felvilá­gosító. oktatófilmek bemuta­tása is nagy segítséget nyújt. Legfőbb érték az ember — s a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt fontos teret kap a, nép kulturális színvonalának emelése. Min­denkinek saját érdeke, hogy átérezze és becsülettel hajtsa végre a reáháruló egészségvé­delmi feladatokat. Kérdésekre válaszolunk Serbeth Mihályné, Heceszn e. A munkaképtelenségi járadékra való Jogosultság nem függ attól, hogy fia belép-e a tsz-be. * * + B. I., Lábocl. A 8-as törvény- erejű rendelet 12. paragrafusa szerint a termelőszövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy a közös munkákban legjobb ké­pességei szerint részt vegyen, s legalább az alapszabályban kötelező számú munkaegységet teljesítse. A 13. paragrafus ki­mondja: Ha a tag a munka­rendet megsérti, vele szemben elsősorban nevelő jellegű tár­sadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelósségre- vonást kell alkalmazni. A kö­vetkező paragrafus értelmé­ben: Ha a tag a kárt szándé­kosan vagy súlyos gondatlan­ságból idézte elő, vagy kárt okozó magatartása bűncselek­ménynek minősül, és emiatt ellene büntető eljárás indult, kártérítési felelőssége a kár teljes mértékéig terjedhet. I Ha szövetkezetük valame­lyik tagja nem hajlandó a ré­szére kijelölt munkát elvé- j gezni, akkor vele szemben a fentiek élteimében járjanak el. * * * Ozv. Pavlényi Józsefné, Torvaj. Ha nem él közös háztartásban a szövetkezetbe lépett rokonával, akkor földjét nem kell közös használatba adni. Mivel földje — ezek szerint indokolatlanul - a szövetkezet kezelésébe került, kérje annak visszaadását. A ké­relmet — melyhez csatolni kell a községi tanácstól kapott k l n- élési igazolást — a Tabi J Írási Tanács Végrehajtó Bizottságához küldje. * * * Szálai Imréné, Zamárdi. A termelőszövetkezeti tag más község határában fekvő földje továbbra is a saját telekköny­vi tulajdona marad. * * * Ifj. Gombai István, Nagyberény. Helyesen döntött a termelőszövet­kezet vezetősége. Mivel édesapjá­val közös háztartásban élnek, így összes földterületük jogosan került a termelőszövetkezet használatába. — Ez az, aminek nagyon örülünk — vezet be az elnök a fából készült istállóba, me­lyen már az utolsó simításo­kat végzik. Az egyik faoszlo­pon ceruzarajzctk: az épület tervei. — Teljesen saját kiter­melésű fából építettük, de úgy, hogy máris téliesíteltük, az egyik részét besüllyesztettük a földbe. 210 hízó szállása lesz ez. Bizony elég sokat töpreng­tünk, hogyan csináljuk, össze­dugtuk a fejünket, gondolkod­tunk, számtalanszor végignéz­tük a terepet, és tessék meg­nézni, ezt okoskodtuk ki. Min­denesetre saját erőből, saját anyaggal az építési költség harmadára csökken! Azt meg nem kell mondanom, hogy ez nekünk mekkora nyereség. S ahogy végignézek a majo­ron, önkéntelenül eszembe jut­nál? a beszélgetés közben elej­tett szavak: »Amit itt lát, az gazdaságunknak körülbelül egyhatod része, de természete­sen nem hatodrendű kérdés’« Szikrázik a napfény a va­£z az istálló nőtt ki először a romokból, — Ismerjük mi a 3004/2-es határozatot. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a saját erő­ből történő építkezés után mi­yen hitelelengedés illeti meg a szövetkezetét! Hát egyrészt ezért! — mondja hangosan. — Másrészt azt is tudjuk, hogy az állattenyésztés milyen jöve­delmet hoz nekünk. Törzste­nyészetet akarunk! Nemsokára kész lesz az új szerfásépület, a 210 hízó szállása, Nincs itt szükség dicsérő kító fehér istallófalakon, a szóra. Magáért beszél minden: kérgétől megfosztott fa illata a kívül-belül példásan rend- kevereg á levegőben. Napsü- ben tartott magtár, a mögötte tésben, sárban, fagyban épü- , . . ,, , , , . „. let lett a romokból, s épületek meghúzódó gore, a dolgos, fa- nötteR w a földből> s mindez radhatatlan kezek, és amott az saját erőből, a szerfás épület.;? Vörös Márt» Mégiscsak van valami köze a termelőszövetkezetnek ahhoz a névhez, amit visel, legalább­is itt, Homokszentgyörgyön nagyon igaz ez. A név Zöld­mező. S nézzünk körül a ha­tárban vagy közelebbről Dé- nespusztán: minden szemet és ideget nyugtató zöld, a major néhány fája és a távoli erdők is már zöld lombkoronával illeszkednek be a természet eme szép színharmóniájába. A majorban szabályos rendben, meghatározott formában áll­nak, illeve készülnek az istál­lók, közöttük szorgalmas alko­tó emberek. Akad, aki már az állatokat gondozza, mások fű­részelnek, kopácsolnak, építe­nek, igyekeznek, hogy holnap már itt is kérődző marhák, rö­fögő disznók és sávító mala­cok népesítsék be az épületet. Sietnek, mert tudják, hogy a jó gazdálkodás alapja: mielőbb együtt, közös férőhelyen le­gyenek az állatok... — Igen — mondja Berki Jó­zsef elnök —, az alakulás után elsőrendű feladatunknak tar­tottuk az állatok mielőbbi összehozását. Papp Gabor, az állattenyész­tés brigádvezetője nem szól, csupán egyetértő bólintásával fejezi ki, hogy válóban így ha­tároztak, s így is a helyes. Némi előnye ugyan volt a szö­vetkezetnek, de csak némi, mert ami gazdasági épületük volt, az az ellenforradalom alatt tönkrement, használha­tatlanná vélt. — A szükségszerűség, az élet azt kívánta — folytatja az él­Berki József elnök. nők —, hogy ne várjunk száj- táti módra, hanem sürgősen cselekedjünk... Ezt tettük rendbe először — mutat egy 120 férőhelyes istállóra. S míg szemünk a szép állományban gyönyörködik, az elnök tovább beszél: — Adottságaink jók voltak. Építő brigádot szerveztünk. Számba vettük, mit tu­dunk elvégezni saját erőnkből. Mindössze 80 ezer forint hitelt kértünk, egy részét erre az istállóra, más részét a sertés- fiaztatóra fordítottuk. A többit maguk csinálták. Itt az istállóban végig egy sinpárt fognak készíteni; egyik oldalon jön be az állatok ta­karmánya, a másik oldalon megy ki a trágya... A szél friss levegőt kerget arcunkba. Az egyik dolgozó a bikát jártaitja a major gyepén. — Na, ez az a sertésfiaztató — mutat az elnök a fából készült, fehérre meszelt épü­letre. — Matyi bátyám, hívja csak ki az állatokat! — szólt be Horváth Mátyás sertésgondo­zónak, s közben hozzáfűzi: — Matyi bácsi szövetkezetünk egyik büszkesége, úgy szereti a rábízott állatokat, hogy a télen még betegen is bement hozzájuk mondván, ezt csak ő tudja jól ellátni. Igaz-e, Ma­tyi bátyám? — Igaz — bólintott rá a kérdezett. — Majd elpatkol­tam, talán az hozott helyre, hogy itt lehettem! Egy nagyot füttyent, szinte mosolyogni való, ahogy a PÍ’ henő, turkáló malacok iramod­nak a kifutóba a füttyszó után. Az apró fűrészpor, mint a *K -i Horváth Mátyás gondozó itt érzi jól magát, a kunkor farkú ma­lacok között. hópihe, úgy hull a földre, Horváth István és Batka Jenő a 80 férőhelyes növendékis- tálló ajtaját szereli össze. — Ez is átalakítás — mutat az elnök az épületre —, ter­mészetesen saját erőbőL Egy hónapja mindennap dolgoznak rajta, s talán a héten be tu­dunk kötni. Sokszor hallottam már, mi­óta nézegetem ezt a majort, hogy »saját erőből«. Mi indí­totta a szövetkezetét arra, hogy ilyen nagy saját befektetéssel építkeznek9 — kérdem. Berki bácsi rám néz, sze­mében kedves, huncut mosoly játszik, s közelebb hajolva, szinte súgva ejti ki a szava­kat, pedig nem titok, amit mond. Saját erőből

Next

/
Thumbnails
Contents