Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-28 / 99. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI ELET Jogtanácsosunk írja: A szerződéses termeléssel kapcsolatos kötbérezésről Termelőszövetkezeteink szántóföldjük jelentős részén szerződéses termelést folytatnak. A nágocsi Szabadság Termelőszövetkezet például 200 holdon 'termel szerződéses növényeket. A szerződéses termeléseknél ajánlatos a szerződésekről nyilvántartást felfektetni. így figyelemmel kísérhető, hogy mikor mit kell a szövetkezetnek elvégeznie. A nyilvántartásban a szállítási batáridőket is tanácsos feltüntetni. A szövetkezetnek számba kell vennie azt is, hogy a vetőmagot idejében megkapták-e, rendelkezésre állnak-e a szükséges növényvédőszerek és műtrágyái?, ezeket átvették-e, a szövetkezet a felhasználásokat kellő időben és mennyiségben elvégezte-e vagy sem. A szövetkezet köteles mindazt megtenni, ami a vállalt kötelezettségek teljesítését elősegíti. Így kötelező a felhasználásra előírt vetőmagot elvetni, a meghatározott mennyiségű műtrágyát a területre kiszórni, a növényápolást, a betakarítást megfelelő időben elvégezni. Ha a termelőszövetkezet a szerződésben előirt kötelezettségeket teljesítette, illetve teljesíti, akkor a szerződésiben foglaltaknak megfelelően jogosult a természetbeli és pénzbeli előleg f elvételére és kedvezményes természet- beli juttatásokra. Ha a jó minőségű termést nagy tételben adja át, egyéb kedvezményt is lehet a szerződésiben megállapítani. Ha a számbavétel során azt állapítaná meg a szövetkezet, hogy a szerződésben vállalt területet nem vetette el, azonnal jelentenie kell ezt a vállalatnak, és meg kell indokolni a vetés elmaradását. Ha a termelési szerződések megkötése után adódik olyan körülmény, hogy a szerződésben vállalt kötelezettséget a terme1 őszövetkezet teljesíteni rrm tudja, köteles kellő időben a vállalatót írásban értesíteni. Ha a termelőszövetkezet az akadályról a vállalatot az előírt módón nem értesíti, kötbérfizetésre kötelezhető. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól a termelőszövetkezet, ha az akadály közlését kellő időben írásban előterjesztetté, és bizonyítja, hogy a mulasztás oka nem szándékosság vagy gondatlanság. A termelőszövetkezet, ha kötbérre tart számot, mert például a vetőmagot nem kapta meg kellő mennyiségben és időben, 30 napon belül a kötbérezést körülményt írásban kell bejelenteni a vállalatnak azzal, hogy kötbérigényét és esetleges kártérítési igényét fenntartja. Ha a vállalat a terme’őszövetkezet bejelentésére nem válaszol, akkor a bejelentéstől számított 60 napon belül a járásbíróságnál keresettel lehet érvényesíteni a szövetkezet követelését. Az ilyen bírósági eljárások illetékmentesek. A közlés elmulasztása a kötbér elvesztésével jár. A nyilvántartások vezetésével és ellenőrzésével sok pénzt meg lehet takarítani, és a szerződés szellemét megfelelően lehet érvényesíteni. Például ha a vál’eiat a vetőmagot, növényvédőszert nem szállítja le kellő időben, akkor kötbér fejében a leszállítandó vetőmag pénzbeli értékének 5 százalékát köteles fizetni a késedelem minden napja után. Ha a vetési határidőig nem szállította le, akkor a termés megyei átlagának 50 százalékát, ha a vállalat a termést késedelmese^, a szerződésben meghatározott idő után veszi át, akkor a tényleges termés pénzbeli értéke után számított napi 0,25 százalék kötbért köteles fizetni. Ha a vállalat a termést nem veszi át, vagy a szerződésiben kikötött meny- nyiségnek csak bizonyos hányadát veszi át, akkor a tényleges termés teljes pénzbeli értéke, utóbbi esetben pedig a, termésnek át nem vett része után kell a kötbért kiszámítani. Ha pedig a vállalat késedelmesen számol el, vagy az elszámolás alapján járó ösz- szeget nem utalja át, akkor a tényleges termés pénzbeli értéke után számított napi 0,23 százalékos kötbért lehet elszámolni. Természetesen ugyanígy a termelőszövetkezettel szemben is kötbér érvényesítési lehetőségek vannak abbán az esetben, ha a termelőszövetkezet a leszerződött területet saját hibájából nem veti el, vagy nem a szerződésben meghatározott nagyságot veti el. Ebben az esetben a megyei átlagtermés pénzbeli értékének 50 százalékát lehet kötbérezni. A termés teljes értékének megfelelő kötbért lehet érvényesíteni a termelőszövetkezettel szemben, ha a szerződéses vetést engedély nélkül kiszárítják, vagy a leszerződött meny- nyiséget a termés után nem adja át, illetve nem teljes mennyiségben adja át. NÖVEKEDJÉK FALUN IS AZ EGÉSZSÉGÜGYI KULTÚRA A mezőgazdaság szocialista átszervezése nagy mértékben megnövelte a falusi egészség- ügyi felelősök feladatát, elsősorban a felvilágosító, nevelőmunkát illetően. Gyakorta tapasztaljuk, hogy a termelőszövetkezeti tagok és általában a mezőgazdasági dolgozók egy része még nem tud megfelelően élni a szocializmus adta új lehetőségekkel. Itt az ideje, hogy eltüntessük az elmaradott egészségügyi szemléletet, megszüntessük az egészségtelen életmódot, és az embereket magasabb színvonalú, kulturáltabb életre és gondolkodásra neveljük. A falu közegészségügyi viszonyai — a múlt szomorú örökségeként — még eléggé elmaradottak. Sok helyen egészségtelen az ivóvíz, a falu rendezetlen, levegője szennyezett. A házakat csak most építik helyesen, az egészség- ügyi követelményeknek megfelelten. Az egészségügyi gárda még hiányos, és ezért válik fontossá az egészségügyi felelősök, a vöröskeresztesek munkája. Most, amikor a mezőgazdasággal foglalkozók nem egymástól elszigetelten, hanem közösségben végzik munkájukat, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a járványos betegségek megelőzésére. A legközelebbi feladat a falu közegészségügyi viszonyainak megjavítása. Minden nagyüzemi gazdaságban meg kell követelni a tejkezelők, fejők és konyhai dolgozók szűrővizsgálatát. A mezőn dolgozók részére gondoskodni kell a . jó ivóvízről. A szövetkezeti községekben majd mindenütt elkülönítették a lakóterülettől az új istállókat, de így is ügyélni kell a trágyadombok helyes kezelésére, különben igen sok betegség, járvány oka kereshető itt. A, gépesítés megköveteli, hogy mind a gépeken, mind a másutt dolgozó j emberek megismerkedjenek a legszükségesebb balesetvédelmi intézkedésekkel, az e'ső- segélynyújtás alapvető módozataival. Igen fontos felvilágosító munkát kell végezniük az egészségügyi felelősöknek a szeszesital káros hatásával kapcsolatban. Az egyéni tisztaság talán ezzel egyenrangú fontosságú, hiszen megfe1elő tisztálkodással igen sok fertőző betegség terjedését lehet meggátolni. A feladatok végrehajtásához szükséges, hogy az egészsé - ügyi felelősök teremtsenek kapcsolatot a körzeti orv csókkal, és tájékoztassák tevékenységükről a szövetkezet . vezetőségét. Csak úgy járhat • eredménnyel az egészségügyi munka, ha minél több dolgozó foglalkozik vele. A leghelyesebb, ha brigádonként, illetve munkacsapatonként két- két fő látja el az elsősegély- nyújtó teendőit, és munkájukat az egészségügyi felelős irányítja. Elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése, felvilágosító. oktatófilmek bemutatása is nagy segítséget nyújt. Legfőbb érték az ember — s a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt fontos teret kap a, nép kulturális színvonalának emelése. Mindenkinek saját érdeke, hogy átérezze és becsülettel hajtsa végre a reáháruló egészségvédelmi feladatokat. Kérdésekre válaszolunk Serbeth Mihályné, Heceszn e. A munkaképtelenségi járadékra való Jogosultság nem függ attól, hogy fia belép-e a tsz-be. * * + B. I., Lábocl. A 8-as törvény- erejű rendelet 12. paragrafusa szerint a termelőszövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy a közös munkákban legjobb képességei szerint részt vegyen, s legalább az alapszabályban kötelező számú munkaegységet teljesítse. A 13. paragrafus kimondja: Ha a tag a munkarendet megsérti, vele szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelósségre- vonást kell alkalmazni. A következő paragrafus értelmében: Ha a tag a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő, vagy kárt okozó magatartása bűncselekménynek minősül, és emiatt ellene büntető eljárás indult, kártérítési felelőssége a kár teljes mértékéig terjedhet. I Ha szövetkezetük valamelyik tagja nem hajlandó a részére kijelölt munkát elvé- j gezni, akkor vele szemben a fentiek élteimében járjanak el. * * * Ozv. Pavlényi Józsefné, Torvaj. Ha nem él közös háztartásban a szövetkezetbe lépett rokonával, akkor földjét nem kell közös használatba adni. Mivel földje — ezek szerint indokolatlanul - a szövetkezet kezelésébe került, kérje annak visszaadását. A kérelmet — melyhez csatolni kell a községi tanácstól kapott k l n- élési igazolást — a Tabi J Írási Tanács Végrehajtó Bizottságához küldje. * * * Szálai Imréné, Zamárdi. A termelőszövetkezeti tag más község határában fekvő földje továbbra is a saját telekkönyvi tulajdona marad. * * * Ifj. Gombai István, Nagyberény. Helyesen döntött a termelőszövetkezet vezetősége. Mivel édesapjával közös háztartásban élnek, így összes földterületük jogosan került a termelőszövetkezet használatába. — Ez az, aminek nagyon örülünk — vezet be az elnök a fából készült istállóba, melyen már az utolsó simításokat végzik. Az egyik faoszlopon ceruzarajzctk: az épület tervei. — Teljesen saját kitermelésű fából építettük, de úgy, hogy máris téliesíteltük, az egyik részét besüllyesztettük a földbe. 210 hízó szállása lesz ez. Bizony elég sokat töprengtünk, hogyan csináljuk, összedugtuk a fejünket, gondolkodtunk, számtalanszor végignéztük a terepet, és tessék megnézni, ezt okoskodtuk ki. Mindenesetre saját erőből, saját anyaggal az építési költség harmadára csökken! Azt meg nem kell mondanom, hogy ez nekünk mekkora nyereség. S ahogy végignézek a majoron, önkéntelenül eszembe jutnál? a beszélgetés közben elejtett szavak: »Amit itt lát, az gazdaságunknak körülbelül egyhatod része, de természetesen nem hatodrendű kérdés’« Szikrázik a napfény a va£z az istálló nőtt ki először a romokból, — Ismerjük mi a 3004/2-es határozatot. Tisztában vagyunk azzal, hogy a saját erőből történő építkezés után miyen hitelelengedés illeti meg a szövetkezetét! Hát egyrészt ezért! — mondja hangosan. — Másrészt azt is tudjuk, hogy az állattenyésztés milyen jövedelmet hoz nekünk. Törzstenyészetet akarunk! Nemsokára kész lesz az új szerfásépület, a 210 hízó szállása, Nincs itt szükség dicsérő kító fehér istallófalakon, a szóra. Magáért beszél minden: kérgétől megfosztott fa illata a kívül-belül példásan rend- kevereg á levegőben. Napsü- ben tartott magtár, a mögötte tésben, sárban, fagyban épü- , . . ,, , , , . „. let lett a romokból, s épületek meghúzódó gore, a dolgos, fa- nötteR w a földből> s mindez radhatatlan kezek, és amott az saját erőből, a szerfás épület.;? Vörös Márt» Mégiscsak van valami köze a termelőszövetkezetnek ahhoz a névhez, amit visel, legalábbis itt, Homokszentgyörgyön nagyon igaz ez. A név Zöldmező. S nézzünk körül a határban vagy közelebbről Dé- nespusztán: minden szemet és ideget nyugtató zöld, a major néhány fája és a távoli erdők is már zöld lombkoronával illeszkednek be a természet eme szép színharmóniájába. A majorban szabályos rendben, meghatározott formában állnak, illeve készülnek az istállók, közöttük szorgalmas alkotó emberek. Akad, aki már az állatokat gondozza, mások fűrészelnek, kopácsolnak, építenek, igyekeznek, hogy holnap már itt is kérődző marhák, röfögő disznók és sávító malacok népesítsék be az épületet. Sietnek, mert tudják, hogy a jó gazdálkodás alapja: mielőbb együtt, közös férőhelyen legyenek az állatok... — Igen — mondja Berki József elnök —, az alakulás után elsőrendű feladatunknak tartottuk az állatok mielőbbi összehozását. Papp Gabor, az állattenyésztés brigádvezetője nem szól, csupán egyetértő bólintásával fejezi ki, hogy válóban így határoztak, s így is a helyes. Némi előnye ugyan volt a szövetkezetnek, de csak némi, mert ami gazdasági épületük volt, az az ellenforradalom alatt tönkrement, használhatatlanná vélt. — A szükségszerűség, az élet azt kívánta — folytatja az élBerki József elnök. nők —, hogy ne várjunk száj- táti módra, hanem sürgősen cselekedjünk... Ezt tettük rendbe először — mutat egy 120 férőhelyes istállóra. S míg szemünk a szép állományban gyönyörködik, az elnök tovább beszél: — Adottságaink jók voltak. Építő brigádot szerveztünk. Számba vettük, mit tudunk elvégezni saját erőnkből. Mindössze 80 ezer forint hitelt kértünk, egy részét erre az istállóra, más részét a sertés- fiaztatóra fordítottuk. A többit maguk csinálták. Itt az istállóban végig egy sinpárt fognak készíteni; egyik oldalon jön be az állatok takarmánya, a másik oldalon megy ki a trágya... A szél friss levegőt kerget arcunkba. Az egyik dolgozó a bikát jártaitja a major gyepén. — Na, ez az a sertésfiaztató — mutat az elnök a fából készült, fehérre meszelt épületre. — Matyi bátyám, hívja csak ki az állatokat! — szólt be Horváth Mátyás sertésgondozónak, s közben hozzáfűzi: — Matyi bácsi szövetkezetünk egyik büszkesége, úgy szereti a rábízott állatokat, hogy a télen még betegen is bement hozzájuk mondván, ezt csak ő tudja jól ellátni. Igaz-e, Matyi bátyám? — Igaz — bólintott rá a kérdezett. — Majd elpatkoltam, talán az hozott helyre, hogy itt lehettem! Egy nagyot füttyent, szinte mosolyogni való, ahogy a PÍ’ henő, turkáló malacok iramodnak a kifutóba a füttyszó után. Az apró fűrészpor, mint a *K -i Horváth Mátyás gondozó itt érzi jól magát, a kunkor farkú malacok között. hópihe, úgy hull a földre, Horváth István és Batka Jenő a 80 férőhelyes növendékis- tálló ajtaját szereli össze. — Ez is átalakítás — mutat az elnök az épületre —, természetesen saját erőbőL Egy hónapja mindennap dolgoznak rajta, s talán a héten be tudunk kötni. Sokszor hallottam már, mióta nézegetem ezt a majort, hogy »saját erőből«. Mi indította a szövetkezetét arra, hogy ilyen nagy saját befektetéssel építkeznek9 — kérdem. Berki bácsi rám néz, szemében kedves, huncut mosoly játszik, s közelebb hajolva, szinte súgva ejti ki a szavakat, pedig nem titok, amit mond. Saját erőből
