Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
Szerda, 1960. április 27. 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA A GONDOLAT ZSARNOKAI (III.) Bármely területe I vizsgáljuk is az egyház harcát, melyet a haladó gondolkodás útjának eltorlaszolására folytatott, hamarosan szembetűnik a katolikus ideológia egyik legsajátosabb vonása, a középkor eszményítése. A pápák, a katolikus szervezetek vezetői, általában az egyházi szóvivők nem titkolt nosztalgiával tekintenek a középkor századaira, amikor a királyok védőszárnyai alatt hatalmas és gazdag volt az egyház. A modem kor zűrzavaros társadalmi viszonyai, az osztályharc valósága elől menekülve szívesen szakaszába lépett: fl történelem kerekét a szabadverseny átadta helyét a monopóliumok uralmának. A tőkés termelés hatalmába kerítette a -gazdasági élet lege'ma- radottabb területeit is, óriási gyárvárosok keletkeztek többszázezres, sőt milliós lakossággal. Mérhetetlen gazdagság halmozódott fel egy maroknyi csoport kezében, ugyanakkor a munkásosztály tömegei a betevő falatért folytattak min- erkölcsj zűrzavar« történeti dennapcs küzdelmet. A tárgyökereit feltárja. Prohászka sadalom kettészakadása gaz- az újkori történelemben jófar- dagofcra és szegényekre, a ket- máp csak dekadenciát lát. Ennek első jelentkezését a re időznek a múltban, az általuk legtökéletesebbnek vélt feudális társadalomban, ahol mindenkinek megvolt a maga helye, melyet születés jelölt ki számára. Rendkívül érdekes ebben a vonatkozásban Pro- hászkának egy 1924-ben írott cikke az »erkölcsi válságról«. Arra tett kísérletet, hogy az első világháborút követő, az ő kifejezésével élve, »eszmeiaz egyház csak hanyatlást, pasáig szellemi hatóerejének lajdon védelme. XIII. Leó sze-í romlást lát a 19. századiján, az gyengülésében. rint a szocialisták fő követe-^ »ízlés és szellem süllyedését«, A katolicizmus papi és vi- lése, a magántulajdon eltörlé-í a »tehetségek eltűnését«. »Az lági vezetőit félelemmel töl- se teljesen helytelen követelés:? anyagéiviség korában nem te- tötte el a szocialista eszmék ».. .tervük a szociális kérdés^ remnefc hymnusok és szóza- térnyerése a vallásos hit ro- megoldására annyira alkalmat-i tok« — fogalmazta meg tömő- vására. Félelmüknek nem egy lan, hogy maguknak a munká-j ren az egyház elutasító maga- ízben hangot is adtak. így soknak is kárukra volna: azon- tartásának okát az Egyház- például az 1887-ben Lüttich- kívül nagyon igazságtalan is, művészeti Lapok I882-es be- ben ülésező nemzetközi kato- mivel erőszakot követ el a jo-\ köszöntője. likus kongresszuson, ahol bi- gos birtokoson — megemyeszti zonyos Marmel francia nagytő- az állami rendet, s alapostul, szem- kés fantáziadús színekkel ecse- felforgatja a társadalmat.« ban sem erőszak, sem jámbor telte a szocialisták részéről fe- Állításait avval indokolja, óhajtás nem tartóztatja fel nyegető veszélyt. hogy a magántulajdon összforgásöban. A múlt század »x szocialisták több millió hangiban áll az emberi terrné- utolsó évtizedeiben a polgári embert számítanak pártjokhoz: szettel. A munkás is azért társadalom fejlődésének újabb máT véi-tanúik is vannak — vállal munkát, hogy munka jelentette ki Harmel —, szá- bérét magántulajdonija fektes-i mos napilappal és minden, sé. Ha a szocialistáknak sike-| csak gondolható eszközzel ren- rülne megszüntetniük a mai delkéznek már ügyük terjesz- gántulajdont, a munkást meg-| lésére. A szocialista a társada- fosztanák attól a lehetőségtől, lom legnagyobb ellensége: hogy maga is tulajdonossá vál egész a fogakig van felfegyve- jók. Fölöttébb tudománytalan rezve. Ma ezen bőszült ellen- okoskodás! Hiszen a munkáso-j ség még talán leteperhető, hol- kát a létfenntartás parancsoló! nap már nem többé!... Ko- szükségessége kényszeríti arra, moly az óra: az elhatározás hogy eladják munkaerejüket a pilla-nata megjött!« tőkésnek, és nem a vagyonszerzés vágya. Hogy minden félreértést elkerüljön, XIII. azonban a pillanat szülte meg- l©ó még egyszer leszögezi, rettenési kifejeződései _ voltak hogy a munkások helyzetének tő közt lévő szakadék annyira csupán: komoly, átfogó kato- javítását célzó módozatok szembetűnő lett, hogy az ural- Mkus programmal senki sem vizsgálatánál a magántulajdon Épül a Szovjetunió legnagyobb postahivatala Moszkvában a Komszomol téren megkezdték a szovjet főváros legnagyobb postahivatalának építését. Az épület üvegből és betonból készül: az egyik oldalról a postaautók, a másik oldalról a postavagonok számára van bejárata. A postahivatal peronjára egyszerre 16 postavagont lehet betoic Az épület tetején leszállóhelyet létesítenek helikoptere mára, amelyek a postahivatalt a repülőterekkel kötik A postahivatalban a küldemények feldolgozását sen automatizálják és g'pesítik; naponta több mint 1 mii j levelet, csaknem 3 millió újságot és folyóiratot, több százezer más küldeményt fognak feldolgozni benne. Hz effajta vészkiáltások neszánszban véli felfedezni. A kodé osztályok képviselői sem rendelkezett. A pápaság üj- tényéből indul ki. Hangtsúlyoz- reneszánsz korszaka, amely tagadták meg létét. Az úgy- kori történelmének legjelen- 2a gazdagok és szegények, a olyan szellemónásokkal aján- nevezett szociális kérdés — a tősebb egyénisége, XIII. Leó tőkések és munkások összefo- dékozta meg az emberiséget, kizsákmányolt tömegek gazda- pápa volt az első, aki az új gását, mint a társadalmi bajok mint Michelangelo, Rafael, sági-társadalmi helyzetének történelmi feltételek figyelem- leküzdésének. leghatásosabb Leonardo da Vinci, s amely javítása a fennálló rendszer bevételével kidolgozta a tár- módszerét. Az osiztálybéke le- fennhangan hirdette az alkotó alapjainak érintése nélkül — sadalom lényeges kérdéseire öegett XIII. Leó előtt, ami ember géniuszát, az ő számá- a kor fő kérdése lett, már az vonatkozó katolikus nézetek megvalósíthatatlan utópia. Ér- ra a »kereszténység szégyene«, uralkodóosztályok szemszögé- egységes rendszerét, elvégezte denies összevetni a »Rerum Hasonló nézeteket vall a 18. bői nézve. Maga a munkás- a gyakorlati katolikus szociál- novarum« fejtegetését avval a századi felvilágosodásról. A osztály nem várt a hatalmon politika elméleti alapvetését. - v,+oí_ 19. század különösen fontos lévők jóindulatára, hanem szó- Utódai az ő nyomdokain ha- időszak a történelemben. Eb- ciailSsta pártokba tömörülve ladtak az általa felvázolt prog- ben az évszázadban lett nagy- harcolt jobb életéért, a kapi korú az emberiség! Olyan talizmus megdöntéséért, nagymérvű előrehaladást tett a természeti világ és a társadalom törvényszerűségeinek megismerésében, amilyennel zott történelmi körülmények- egyetlen korábbi száizad sem kel, ha nem akarta elveszíteni dicsekedhet. Ekkor jött létre befolyását híveire. Tekintélye ~ világpiac, kerültek egymásA katolikus egyháznak szembe kellett néznie a megváltoramot kísérelték meg valóra váltani. XIII. Leó programját enciklikában, az 1891-ben kiadott »Rerum foglalta össze. E cikk keretei nem lehetővé a híres emcikTka tanulmánnyal, amely a Katolikus Szemle 1922. évfolyamában jelent meg és a »szocializmus ellenszenei«-t kutatja. »A tökének sohasem szabad úrrá lenmi a munka felett, mert ezáltal a kényszerítő viszonyt novarum«-ban nagyon kitűnik, s a munka támadását provokálja — írta a tesnk Lmulmány őszinte szerzője —: ha ő csak a munka segítőtársa, Osunán s W nem egyéb, mint a sok p más ipari képességnek financ VMoayia^, kerültek sál kapcsolatba távoli világré- amugy 15 megrendült, mert az Nietes tárgyalását, szék ezekben az évtizedekben olasz nemzeti királyság csapa- az elméleti kiindulópontról kezdett érdeklődni az átlag- tai 1870-ben elfoglalták a pá- lesz szó, mivel XIII. Leó fej- ^ ^ polgár a nemzetközi politika Pai államot Létrejött az egy- tegetései elején vitába szállta ^eííenüi a munkásságnak kérdésed iránt, amiben a ha- .. °lasz "«nzeti allam, tudományos szocializmus alapmegszunt a papa világi hatal- tételeivel. A »Rerum novatalommá lett sajtónak volt -mg gz a történelmi tény nagy- rum« e'toéleti kiindulópontja, igen nagy szerepe. És mégis mértékben közrejátszott a pá- alfája és ómegája a magámtuBarna színű hó Norvégiában Olav Skulberg norvég természettudós tudományos vizsgálat tárgyává telte ásókat a homokszemcséket, amelyek az idén Norvégia egyes területein barna színűre festették a havat. Megállapította, hogy a különös jelenség oka a széljárás, amely a Szaharából és Délkelet-Európából homok- szemcséket hordott Norvégia fölé. Ezek a szemcsék a hóval együtt leestek, és mikroszkopikus nagyságúak lévén barna színűre »festették« a hópelyheket. Skulberg megállapította, hogy azelőtt is előfordult már, hogy Dánia magasságáig hordta a szél a Szahara és Délkelet- Európa homokját. Mi baja az autónak? Gyakran előfordul, hogy a* autó leáll, és még a szakemb©« rek is csak hosszabb kutatások után tudnak rájönni a hiba okára. Dragutyin Simovics belgrádi rádióműszerész olyan készüléket talált fel, amely azonnal lehetővé teszi a motorhiba felismerését. A rád1-óműszerész több évi munkával készüléket szerkesztett, amely a kocsi műszerlapjába beépítve gombnyomásra azonnal feltünteti, hogy az autóban melyik szerkezet mondott csődöt. A Politika című belgrádi lap szerint Simovics sikerrel mutatta be találmányát, és jelenleg olyan elektronikus műszereket gyártó vállalatot keres^ amely sorozatban vállalná találmányának előállítását. Kisebb műszaki újdonságok Az Egyesült Államokban itöbb mint 10 000 találmányt szabadalmaztattak az elmúlt három hónapban. Nagyobb- !részt olyan apróságokat, amelyek a mindennapi életeit kellemessé teszik . A terítés és mosogatás elke- ülésére a vendégek előtt gombnyomásra szétterülő mű- 1 anyag-abroszt találtak ki, melyen különböző mélyedések helyettesítik a mély- és lapostá- ,nyérckat. Az étkezés végeztével az abrosz automatikusan [beszalad az asztalban e célra elhelyezett mosógépbe, hogy [tisztán és szárazon kerüljön 'elő a következő étkezéshez. Muzsikáló fogkefét találtak [ki gyermekek számára: csak akkor játszik, ha a gyerekek irányban húzzák végig a fogú« kon. New Yorkban két dollárért foszforeszkáló cipőt lehet kapni: sötétben könnyen megtalálható. Vegyileg kezelt papírlap könnyen javíthatóvá teszi a gépelésnél elkövetett melléütéseket. A lapot a hibás helyre kell tenni és át kell ütni a helyesbítendő betűket. Mmdeij lap 30 hiba átütését teszi lehetővé. A televízióhoz 16 mm-es; több lencséből álló vetítőgépet szerkesztettek, amely eltünteti a régi filmek foltjait. A kis televíziós állomások ennek segítségével tiszta és műszaki szempontból kifogástalan képeket vetíthetnek. Imegfalelően, tehát vízszintes szírozása, amely csak tiszfesséz^wwwwwwwvnwwvwm^wwAuwwuvu ges haszonnal dolgozik — oklánűsan tiltó része, amely a könyvek bizonyos nemeire vonatkozik. Tilos például olvasná hívő katolikusnak minden Az élet alapkérdéseinek nyomában A tudományos kutatás távlati terve a fő feladatok közé sorolja a fehérjék (enzimek) kutatását mint alapkutatási problémát. A hazánkban működő biokémiai intézetek közül a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézete és az Orvosi Vegytani Intézet az utóbbi időben szinte kizárólag fehérjekuta- tásokkal foglalkozott. A Magyar Távirati Iroda munkatársa alkotó műhelyükben felkereste a két intézet kutatóit. Elsőnek dr. Straub F. Bruno kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az Orvosi Vegytani Intézet vezetője nyilatkozott, akit éppen a napokban neveztek ki az Akadémiai Kutató Intézet igazgatójává is. — Az élőanyag legfontosabb alkotórészének, a fehérjéknek pontos kémiai tanulmányozása az utolsó évtizedben kidolgozott módszerekkel ma már igen nagy részletességgel végezhető — mondatta. — Bátran állítható, h 'v*»r ezek az elméleti kutatások az élet alapkérdéseinek tisztázására irányulnak. Az élőlények tulajdonságait ugyanis a bennük levő különböző fehérjék (enzimek) határozzak meg. Ezért olyan izgalmas kérdés a fehérjék szerkezetének kialakulása, a fehérje-szintézis. Ha ugyanis a tudomány egyszer eljut oda — ami talán nem is olyan távoli jövő kérdése —, hogy tisztázza a fehérjék kialakulásának módját, akkor- ez alapot szolgáltat majd az élőlények tulajdonságainak befolyásolására, megváltoztatására is. A modem fizika nagy eredményei, az atomenergia felhasználása és az űrhajózás perspektívája háttérbe szorították a biológia iránti érdeklődést. De a kutatás a biológia területén is robbanásszerűen fejlődik az utóbbi években, és ez szerintem nemsokára oda vezet, hogy az öröklődés kérdéséről folytatott vita konkrét, gyakorlatilag felhasználható ismereteknek ad helyet majd. Ennek pedig az ember egészséve és a mező- gazdaság fejlődése szempontjából éppen olyan nagy a jelentősége, mint a fizika haladásának. Az Akadémia Biokémiai Kutató Intézetében főleg a fehérjék mikrokémiai szerkezete és élettani szerepe közötti összefüggéseket vizsgálják. Az egyik kutatócsoport vezetője, Dévényi Tibor kandidátus erről a következőket mondotta: — Három fontos kérdés tisztázásához szeretnénk hozzájárulni. Az első: milyen törvényszerűségek okozzák a különböző élőlé- lényekbői eredő látszólagos azonos fehérjék közötti specifikus különbségeket. A másik: olyan különböző eredetű fehérjék előállítása, amelyek a szervezetben azonos funkciót töltenek be, mint például a vér hemoglobinja és globinja. Végül azt szeretnők tisztázni, hogy a különböző funkciójú, de azonos eredetű fehérjéknek van-e köräs szerkezeti elemük. A kérdés nehézségét falán érzékelteti, hogy a legegyszerűbb fehérje-molekula is leg« alább 200 láncszemből tevődik össze, de vannak több millió láncszemet tartalmazó molekulák is, és a fehérjék tulajdonságát nemcsak a láncszemek egymásutánja határozza meg, hanem térbeli elhelyezkedésük Is. A fehérjékről! szerzett ismereteink előrehaladása megkönnyíti a konkrét gyakorlati célokra irányuló kutatómunkát is. Így nemrégiben a textilipar kérésére olyan gyapjú jellegű celulózfehérje keverék műszálat állítottunk elő, amelyet jelenleg a nyergesúj- falui viscosa-gyárban üzemileg próbálnak ki. Befejezésül Straub akadémikus veszi át a szót: — Az elméleti kutatás jelentősége nemcsak önmagában, az alapkérdések megoldásában van. Ez adja meg a lehetőséget a gyakorlat különböző területein, az orvostudományban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer- iparban, a műszálgyártásban, a bőrgyártásban stb. dolgozó szakembereknek, hogy a tudomány legújabb eredményeit és gondolatait a maguk szakmájában a népgazdaság javára értékesítsék. Éppen ezért hiányolom, hogy egyetemeinken nincs biokémikus képzés. Így az új szakemberek képzése teljesen a kutató- intézetekre van bízva, s nem tudjuk kielégíteni az egészségügyi és a különböző iparágak szükségleteit. Különösen a mezőgazdasági kutatás és a nagyüzemi gazdálkodás fejlődése igényelné a biokémia segítségét. Ügy érzem, kötelességem rámutatni erre a hiányosságra, annyival is inkább, mivel Magyarország a biokémiai kutatásiban a népi demokratikus országok között jó helyet foglal ei nagyobb lesz a bizalma irányában, s készségesebben ■ adja erőit szolgálatára.« Párját ritkító nyíltsággal tárja fel a tanulmány az egyMár eddig is szép számmal neveztünk meg nagy gondolkodókat, világhírű írókat, , ... , , ,. akiket a pápaság indexre tettSZSJfÄ Teljesebbé tesszük a sort, ha az egyházat, nevetségessé teszi ház igazi céljait. Ez az állás- a hltet> erkölcsöt, gúnyolja széiyeSnek ’ az egyház a katoli- íoglalás megmutatja, mennyit az egyházi hierarchiát, aláássa kusok szájmá,ra A filozófusok ér a »Rerum novarum« oly 82 egyházi fegyelmet stb. stb. sokat hangoztatott »szociális általános rész után követ- igazsága«: illúziókba akarta ^ezik a külön rendelettel eltiltott, szerző és cím szerint feltüntetett könyvek felsorolása betűrendben. Itt kell rámutatni a pápai index egyik fontos sajátosságára! Már felületes átnézés esetén is szembeötlik, ringatni a munkásokat saját helyzetüket illetően. Századunkban azonban szertefoszlanák az illúziók, és hogy ez így van, mindenekelőtt a tudományos szocializmusnak köszönhető. Ezért fordult szembe XIII. Leó a szocialista munfelsoroljuk, kiket tart még veközül az angol Hobbes, Hume és Locke, a német Kant és a francia Descartes nevével találkozunk. A francia irodalmat a már említett Balzaconé Zolán és France-on kívül Be- ranger, Daudet, a két DumaSj Flaubert Bovarynéja, valamint hogy sok, ma már csak az La Fontaine, George Sand; egyháztörténet, filozófiatörté- Taine képviselik. A német kásmozgalommal. Így válik net által számon tartott név ü.ók közül Heine^ u,ssíng> fordul elő, ugyanakkor az olvasó nem találja példának oká- angolok közül Mill és Stendhal ért Luther, Kálvin, Marx és műveit tilos olvasni: az ame- Engels nevét. Nyilvánvalóan nkai Sue, a nagy lengyel kölképtelenség lenne feltételezni, „ , 1 to, Mickiewicz es az olasz írohogy az o müveik nem esnek egyházi tilalom alá. Arról van dalom kiválósága, D’Annuzio szó, hogy az index összeállítói került még Indexre. A leg« természetesnek, magától érte- utolsó, 1959-ben kibocsátott tödőnek tartják, hogy az eret- • „ , , • vr , jegyzéken Sartre es a Magyarnekek, a szocialista es kommu- , nista írók munkáit a hívők ne országon is jól isimért haladó olvassák. Ezeket úgyis min- olasz író, Moravia neve sze- denki ismeri, másrészt az ál- repel, összes műveiket tilos talánosan tiltó szabályok ép- rT . ... , elolvasni. Ha mármost figvepen ezekre vonatkoznak első- ~ sorban. A pápaság nem ren- Lmbe vesszük, hogy a korábbi delkezik olyan kiterjedt appa- indexek tetemesen nagyobb rátussal, amelyik a világ számú könyvet tiltottak, hogy egész könyvtermését felülvizs- az elmúlt századokban a pápa- gállhatná, ami mellesleg nem ság könnyebben rá tudta is lenne lehetséges. érthetővé, miért tartotta Prohászka időszerűnek 1905-ben, hogy ismertetést írjon' Marx és Engels válogatott műveinek első magyarországi kiadásáról. Az egyház a szocializmusban, napjainkban a kommunizmusban látja legveszedelmesebb ellenségét, és az ellene folytatott harcban szükségesnek tartja megismerni a tudományos szocializmus elméletét. Ez persze csak a főpapokra vonatkozik, mert az alsópapság számára tiltja az index a vallásellenes könyvek olvasását. Ezek után kanyarodjunk vissza kiindulópontunkhoz, a pápai index vizsgálatához. Vegyük szemügyre közelebbről, mit is tartalmaz, milyen a felépítése. A jelenleg érvényben ‘*s lenne lehetséges. Viszont lévő index eredete 1900-ig ebből az következik, hogy a nyúlik vissza. XIII. Leó fűtött könyvek száma jóval ugyanis hatalytalanította az index-kongregáció elavult sza- na®yobb’ mint amennyit az bályait, és megreformáltatta index betűrendes mutatója taráz indexet, amely 1900-ban je- talrnaz. Másik sajátosság: az m®g- Bár a Leó-féle index in(jex nem tartalmaz indok'ást, 3000-rel kevesebb nevet sorolt , fel, mint az előző, még így is csak a szerzo nevet’ 8 szoban több mint 7000 nevet tartott for8'ó könyv címét és a tiltó nyilván, ami megdöbbentő rendelet keltezését. Ez nem szám. Ha fellapozzuk a könyv véletien! Az egyház a tekin- első oldalait, ott találjuk az ....... . , , . . egyházi kánon jognak a könyv- teiyt'szteirtra épít, es elvarja tilalomra vonatkozó paragra- híveitől, hogy kétkedés nélkül dennél meggyőzőbben bizo* szotilarítani a katolikusokat a lom megtartására, mint manapság, akkor fogalmat alkothatunk magunknak arról a hatalmas pusztításról, amit az indexek a szellemi értékek között véghezvittek. Az egyháznak a haladó gondolkodással; a haladó eszmékkel szembeni állásfoglalása mit sem változott. Megváltozott azonban a világ, a társadalom, és ez miiifusait. Ez az index első, álla- fogadják döntéseit. nyitja a pápai index csődjétt
