Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Szerda, 1960. április 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Számvetés és előremutatás jellemezte az iharosi népfrontgyülést A művelődési otthon szépen feldíszített termében tartotta meg az iharosi népfront-bi­zottság a falugyűlést. Cseh Gyula megnyitó szavai után Véghelyi Pál, a Népfront-bi­zottság titkára számolt be a végzett munkáról. — Vizsgáljuk meg, mit tett eddig a népfront-bizottság — mondotta. — Nagyon sokat nem tudunk felmutatni. Vol­tak hibák, hiányosságok. Mi akadályozta munkánkat? Az, hogy kevés bizottsági tag vett részt tevékenységünkben. Egy- egy gyűlésre még csak eljöt­tek. de ennél többet nem tet­kell velük teremtenie. Ha az új bizottság törődik a község ügyeivel-bajaival, s szívügyé­nek tekinti a lakosság kéré­sét, a következő népfront-gyű­lésen még több eredményről számolhatunk majd be. Az új népfront-bizottság segítse elő a községfejlesztési alap gaz­daságos felhasználását. A na­pokban nagyarányú, járdaépí­tés kezdődik. Az egész falu összefogására és társadalmi munkájára szükség van. Ettől függ, milyen hosszú járdát tu­dunk építeni. Makár János tsz-elnök hoz­zászólásában a N~p­Nagyot»!» felelősséget a létszám- és hérgaz<fáIi«o«fas!*an tek. A gyűléseken is mindig ugyanazokat az arcokat látta az ember. Hány, de hány tag hiányzott! A népfront-bizottság, amit Vállalt, elvégezte. A Rákóczi utcában járda épült. Megbe­széltük a községi tanáccsal és a pártszervezettel, hogy elő- Saör ebben az utcában készül­jön el a járda, itt a legfonto­sabb. Az 1958—59-es esztendő- egy-egy jelentős állomása volt munkánknak. A választások lebonyolításában, a tsz-szer- vezésben minden bizottsági tag részt vett. Nem hanyagoltuk el a politikai és felvilágosító munkát sem. Az 1959—60-as oktatási évben öt előadást tar­tottunk. Ezeket kétszázan hall­gatták meg. Az ünnepségek szervezésében és rendezésében is részt vettünk. Az idei ápri­lis 4-i ünnepség nagyon jól si­került, mert a Hazafias Nép­front tagjai aktívan bekapcso­lódtak a szervezésbe. Elmond­hatjuk, hogy a felszabadulás óta még nem volt községünk­ben ilyen sikeres ünnepség. A Hazafias Népfront helyi szervezete nagy segítséget ka­pott az április 4-i ünnepség megrendezéséhez a pártszer­vezettől, tanácstól, az iskolá­tól és a nőtanácstól. Véghelyi elvtárs a jövőben végzendő munkáról ezeket mondotta: — Az elkövetkező Időben az új front szerepéről és jelentősé­géről beszélt. — Nemcsak a községfejlesztéssel kell foglal­kozni — hangsúlyozta. — So­kan kérdezik úton-útfélen, mi a Népfront szerepe. Szerintem az, hogy az emberekbe önbi­zalmat öntsön, arra buzdítsa őket, törődjenek a község ügyeivel. Iharos is termelő­szövetkezeti község. Sokkal több szívre és lelkesedésre van szükség a munkában. Ezt elérni szintén a népfront-bi­zottságra vár. Herzsenyák Júlia óvónő ar­ról beszélt, hogy a Hazafias Népfront az óvodát is segítet­te. A tanáccsal közösen ezer forint értékben játékokat vá­sároltak. Megállapította, hogy az április 4-i ünnepséget az összefogás tette széppé. Ha a bizottság a jövőben mindig összefogja a község népét, si­kerül mozgalmas életet terem­teni Iharosban. Horváth József v. b.-elnök arról beszélt, milyen segítsé­get adott a Hazafias Népfront a tanácsülések megszervezésé­hez. Pálfy László népfront-el­nök azt hangoztatta, hogy ha a járdák alapozását teljesen társadalmi munkában végzik el, hosszabb járda épülhet. Kovács Lajos párttitkár el­A MINAP EGY MŰVEZE­TŐVEL BESZÉLGETTEM az első negyedévi gazdasági ered­ményekről. Azt állítatta, nyu­godtan ülhetünk babérainkon, mert — úgymond — meg kell csak nézni a statisztikai jelen­tést. Aszerint a megye ipara 105,2 százalékra teljesítette el­ső negyedévi tervét Megval­lom, hogy kicsit elszomorított a művezető véleménye. Én ugyanis mást olvastam ki a statisztikai jelentésből. Azt, hogy korántsem ülhetünk ba­bérainkon, mert a 105,2 száza­lékos tervteljesítés nem min­den. Elgondolkoztatott, hogy akadnak még a termelés fele­lős posztján dolgozó elvtársak — többek között ez a műveze­tő is —, akik rosszul értelme­zik a termelési mutatókat, s azokban nem a lényeget nézik. Amikor ezt megmondtam neki, megsértődött. Ekkor kiterítet­tem a statisztikai jelentést, és kértem, nézzük végig együtt — Emlékszik rá, ugye — kezdtem —, az év elején azt a célt tűztük ki, hogy nem a ter­melési terv mindenáron való nagy túlteljesítésére, hanem a termelékenység fokozására tö­rekszünk. Elhatároztuk, hogy éves szinten 8 százalékkal ugyan 'túlteljesítjük a terme­lési tervet, de úgy, hogy annak 50 százalékát a termelékeny­ség fokozásával érjük el. Ez röviden azt jelenti, hogy vál­lalataink a feszítettebb tervek teljesítéséhez engedélyezett létszámmal és béralappal gaz­dálkodnak. E célból ki fogják használni a belső tartalékokat, törekszenek arra, hogy egy­szerűen gépesítsék a munkafo­lyamatokat, takarékoskodnak, csökkentik a gyártmányok elő­állítási költségét. NOS, MOST NÉZZÜK A STATISZTIKÁT: Januárban 1,8 százalékkal növekedett az egy munkásra jutó termelé­kenység. Azt is mondhatjuk, j hogy ez az első hónapban szép eredmény. De ne menjünk mindjárt februárra. Nézzük meg januárban azt a nagyon is lényeges rovatot, ahol ez a felírás: "Munkáslétszám ala­kulása«. A statisztika azt mondja, hogy amíg az egy munkásra jutó teljes termelé­kenység 1,8 százalékkal, addig a munkáslétszám 3,9 százalék­kal emelkedett a megyében. Magyarán: nagyobb létszám­mal és nem a meglévő, előírt munkaerő jobb foglalkoztatá­sával, nem a műszaki színvo­nal emelésével értük el a többleteredményt. Mivel ne­jutó termelékenység 2,2 száza­lékkal, a munkások általános állományi létszáma (tessék megfogózni) 2,8 százalékkal növekedett. Ehhez mit szól? Azt, hogy erre nem is gon­dolt? De hát mindig összefüg­gésében kell nézni az eredmé­nyeket is! Kételkedik? Egy-két közelebbi eredményt is hadd mondjak. A Kaposvári Faipa­ri Vállalat, igaz, 103 százalék­ra teljesítette negyedéves ter­melési tervét, csakhogy ehhez az engedélyezett 491 ezer fo­rint helyett 522 ezer forint bért és 518 túlórát használt fel. A 21 692 forint egy főre eső ter­melési értéktervét csupán 20 155 forintra teljesítette. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés a jóváhagyott 401 munkás helyett 455-öt foglal­koztatott, s 304 ezer forinttal lépte túl a tervezett béralapot, az egy főre jutó termelékeny­ség a tervezett 9967 Ft helyett 8813 forint lett. A Kefeanyag­kikészítő Vállalat az engedé- körültekintőbb munkaszerve- lyezett 743 ezer forint helyett j zéssel elkerülhették volna a 788 ezer forint béralapot hasz- ! buktatókat. Az új gyárimá­nált fel, és az engedélyezett­nél több munkást foglalkozta­tott. Soroljam még? — NE! NEM KÉTELKE­DEM. Azon gondolkodom, hogy ezek szerint még 25 szá­zalékát se értük el az első ne­gyedévben annak a termelé­kenység-növekedésnek, amelyet kellett volna ... — Bizony nem. Ez az igaz­ság. — Nem értem — fakadt ki a művezető —, hogy egyik-má­sik gazdaságvezető, némelyik üzem párt- és szakszervezeti bizottsága miért kezeli ilyen liberálisan a tervet, pedig az törvény, s megszegése ellenke­zik a népgazdaság érdekeivel. — Érthetetlen is — mondom. — Magyarázat persze akad bő­ven. Ki ezt, ki azt mondja. De ha egy kicsit mélyére nézünk a kifogásoknak, rájövünk, hogy nyok bevezetése például nem ok a béralaptúllépésre. Talán néha elfelejtik, hogy a terme­lékenység emelkedésétől függ életszínvonalunk növekedése is. Erről megfeledkezni nagy hiba. Persze nem is mindenki fe­lejti el. A Textilművekben, a Ruhaüzemben, a Nyomd-ipari Vállalatnál például terv sze­rint, jól gazdálkodnak. — AZÉRT, AZT HISZEM, BORÚLÁTÓNAK NEM KELL LENNI — mondta a műveze­tő. — Megvan a lehetőség ar­ra, hogy az első negyedévben rosszul gazdálkodó üzemek összeszedjék magukat, és elér­jék az előírt termelékenységi mutatókat. Ha az előírásoknak megfelelően gazdálkodnak, emelik a műszaki színvonalat, akkor elérjük a kitűzött célt. Egyetértünk. Szegedi Nándor Folytatják a céltudatos tenyésztői munkát A Kaposvölgye a magyar állattenyésztés egyik felleg­vára — így mondta Horn professzor a büssűi ankéton. Me­gyénknek ez a 23 községet magában foglaló tájegysége hosszú idők óta őrzi a szarvasmarhatenyésztésben szerzett hírnevét. Földjei bőven megtermik a kellő mennyiségű takarmányt, az itt meghonosodott szarvasmarhafajta ki­váló tulajdonságokkal rendelkezik, s a parasztemberek te­nyésztői tapasztalata nemzedékről nemzedékre száll. A múlt év elején a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett ez a vidék, s alig egy esztendő alatt jelentős eredmé­nyeket ért el a közös állattenyésztés megalapozásában. A 23 községben tartott kereken 11 ezer szarvasmarha közül 4900 darab a termelőszövetkezeteké. E számadatok azon­ban nem feledtethetik, hogy a legjobb egyedek a háztáji­ban maradtak, a magasabb színvonalú tenyésztői munka még tavaly is a háztáji gazdaságokban folyt. Számolnak-e ezzel a körülménnyel, s levonják-e belőle a tanulságot? ) lógattak ki. Hogyan fejlesztik az állattenyésztést ezen a vidéken? kg tejet adott. A lista élén a csornai Tavaszi Fény Tsz n ve áll. Tizenkét törzskönyves te­henük közül egynek-egynek a napi átlaghozama 13,4 kg. Kovács János, a szövetkezet elnöke nem titkolt büszkeség­gel kalauzol végig a nagy is­tállón. — Ez itt a 29 fejőstehén. Amott 27 növendék sorakozik, a másik oldalon 26 tenyér- üsző. Van 21 hízómarhánk is — mondja. E kis közös gazda­ság most 103 szarvasmarhát tart, az év végéig pedig 160-ra növeli számukat. Rövidesen le­ellik az a kilenc üsző, amit tavaly a hízómarhák közül vá­mondta, milyen segítséget _ gyedévről beszéltünk az ele­adott a Népfront a kommunis-1 jén, lapozzuk át februárt. Itt népfront-bizottságnak táknak ahhoz, hogy mindenki-' azt látjuk, hogy az egy mun- _ .I-------J-;- ,"-’11 1 kásra jutó termelékenység 2,7 mindenben támaszkodnia kell j hez eljusson a párt szava. a partszervezetre, a tanacsra, | _ .. ......... a tömegszervezetekre. Az ed­I százalékkal, a létszám pedig 2,6 százalékkal emelkedett. Harminc törzskönyves tehén A megalakulás után össze­írták Büssűben, hogy mennyi szarvasmarhát visznek be a tagok a közösbe. A múlt év májusában kezdték összevonni a számba vett 120 jószágot. A selejtes egyedek közül meg­hizlaltak és eladtak 44-et. Üszőket viszont vásároltak, így ma 178 szarvasmarhája van az Üj Tavasz Tsz-nek. A tehenek száma a tervek szerint az év végéig megduplázódik, vagyis eléri a 90-et. Amint a szövetkezet elnöke, Matesz Pál elmondja, ma már kiváló egyedek is vannak a közösben. A 22-es Kedves pl. évente 6000 kg tejet ad. Har­minc tehenük törzskönyves, s Ezután megválasztották az diginél szorosabb kapcsolatot I új bizottságot I Márciusban az egy munkásra néhány év múlva csakis ilyen CXNNNNNNVVVNNVVNVVNNXVVN3CVVNVNNVNNXNNNNSSNVVNVVVVNN.VV VVVV\ AVV>^V?L*VVVVXNXVVVVXV*VVVVVN**V*XX-VVWVWV*WVWVWV%V teheneket tartanak. Ettől füg­getlenül felnevelnek minden üszőborjút. Hiszen jól tudják, 0 Ami tenyésztésre alkalmas { jószág van Csornában, az a ta- ‘ gok istállójából is a közösbe kerül. Kapinya Antalné és Farkas Imre tehenét sem más, hanem a Tavaszi Fény vásá­rolta meg. Kovács Sándor két hogy többet ér sok közepesen üszőt Tóth Lajos kisbor. tóm n inc70Cf ropi rí +• nchonir ... ‘-K/ tejelő jószág, mint néhány re­korder tehén. A számban gyarapodó mar­haállomány elhelyezése nem kis gond. Tavaiy 150 közös fé­rőhelyet létesítettek átalakí­tással és építéssel. Az idén, 50-es magtárpadlásos és ugyan­akkora szerfás istállót építe­nek. A kimutatás élén A Törzsé! lat ten vésztő Állo­más értékelte a március havi tejtermelést. A Kaposvölgye törzsállattenyésztő termelőszö­vetkezeteinek 522 tehene egyenként átlagosan napi 9,3 jút adott el a tsz-nek. Az el­múlt két hónap alatt 13 szarvasmarhát vettek meg a tagoktól. — Nézze azt a szép állatot! — mutatja az elnök. — Azt még tavaly vettük Szabó Fe- renctől. — Az üsző valóban szép küllemű, és értékes por­téka, mert anyja törzskönyves. Így gondoskodnak a cso­rnaiak arról, hogy a tejterme­lés listáján megtarthassák az előkelő helyet Húsz üsző a TEGI-nek BERKES! ANDRÁS (14) kül. — Inni kell, hogy elzsib­badjon mindene, az agya is ... Milyen jól érzi magát, érde­kes, mintha megszűnt volna a fájdalma ... inni ... inni... És múlt az idő. A vendéglő­ből egyre többen távoztak, de István nem vette észre. Meg­állt benne az idő. Naivon messziről hallotta a táncdal le­grimaszt öltött. Játszott raj­ta ,hogy nem ízlik. — Gyere táncolni — kérte a lány. — Nem... tudok. Te nem tudsz táncolni? kérdezte csodálkozva Éva. Gépiesen lépkedett. Megint ki. Ahogy a fényes bejáratot csak hivatásának elvesztése nézte, eszébe jutott, hogy ma gyötörte. Beleelte magát egy vacsorázoim _ gondolta. _ Ez fojtott dallamát, ujjal átvettek gondolatba, annak vetett min- biztosan drága hely — merült a ritmust... dent alá. Orvos akart lenni, fel benne. — Nem mindegy? A szőke kenyereslány már s ha az nem lehet tovább Most már mindegy, mit tudja, hosszabb idő óta figyelte a hogy mi lesz holnap. — Be- gyötrődő fiút. Megfogta őt íz ment István szeméből áradó szomo­Az étteremben sok volt a rúság, és eltűnődött; mi baja vendég. A fiú szeme előtt alak- e^et a jóképű fiatalembernek, tálán tömeggé olvadt össze háttá rajta, hogy egyre resze- minden. Gépiesen cselekedett. £©bb lesz^ Megsajnálta. Oda- Rendelt fél deci konyakot, egy ment a főpincérhez, váltott ve- üveg bort és sülthúst. Mohón te halkan egv-két szót, ma^d feleben bizonyítékát adta en- ivott és evett. Üres gyemrát eltűnt. Rcvid idő múlva visz­nek. Más szégyell te volna a hamar átjárta az erős ital, feje tatért, és mosolygó arccal kőműves munkát, ő nem érzett meg ^tóeV^Mtíegívou! voft szomjúság kínozta. Ivott. nála. — Parancsol kenyeret? — Parancsol feketét? — Mé­Felriad. Szőke, huszonöt év lyen nézett a fiú zavarosan körüli karcsú lány állt előtte. ^llogó szemébe.;, Arca napsütött volt, szeme fé- , , nyesen rozsdabarna. István István bámulta a szén, még ilyen furcsa színű szemet nem látott. Bambán bámult a mosolygó arcú lányra, és aka­nincs az élet, akkor számára nem jelent semmit. Ha már műtős sem lehet, akkor milyen reményei vannak? Nem be­csülte le a munkát, és nem ’S szégyellte. Hiszen 1945 e’ső — Leülhetek? — kérdezte a lány. A fiú anélkül, hogy szemét levette volna a mosolygó arc­ról, fejével igont intett. Sónyi Éva leült. Intett a pincérnek. — Egy duplát és egy cse- Te nem tudsz táncolni? resznyét kérek — mondta, és — Nem... a fiú felé fordult. — Mi a fog­lalkozásod? A fiú nagyokat nyelt, nem válaszolt. Csak nézte a lányt, és hallgatta a dalt, mely mint a forgószél felkorbácsolta vá­gyát, a lelke mélyén szunnya­dó érzelmeket. — Mi a foglalkozásod? — kérdezte ismét Éva. István agyában a gondola­tok hópelyheit kavarta, ker­gette a részegség szélvihara... — Mit akar ez a szőke tün­dér? Ki ez a lány? Mit kérdez tőle? Valamit kérdez. .. Tgm. hogy mi a foglalkozása? Neki Nemrégiben 37 ezer forintot fizetett ki a kapospulai Ezüst­kalász 11 borjúért. Valameny- nyit a tagok adták el. Amint a tsz-vezetők mondják, nem át- ~meneti, hanem állandó jellegű * akció ez. A kitűnő egyedektől ^származó üszőborjakat egytől jegyig felvásárolják a faluban. £ A kezdő év után ipa 176 ^szarvasmarhája van az Ezüst- -$! kalásznak. Az öreg teheneket 2 is megtartják mindaddig, amíg Sazok dobnak egy-egy borjút -^évente. Vágóba tehát csak a tovább tartásra nem < alkalmas — Mivel foglalkozol? kérdezte harmadszor a lány. — Orvostanhallgató -a- A állatokat küldik. Tavaly ez a gyök... — válaszolta a fiú.^község is csak a saját közös Arca egyre sápadtabb lett.** állománya kialakításával tö- Halántékán a verejték gyön-Jrődhetett. Az idén már mások- gyözött. Gyomra kavarg~tt,i* nak is ad tenyészállatot Ka'os- feje nehéz volt. és szédült, pula. Ügy tervezik, hogy az év Görcsösen megfogta az asz-k, végéig húsz üszőt értékesíte- tallapot. A lány észrevette a^nek a TEGI útján, fiú rosszullétét. Felállt. I — Ne menj — suttogta 1st-!, ván —, ne hagyj maiamra.. tapasztalatok Olyan szép vagy... — Hangjszövetkezetek a h daiTamosen. szomorúan huj.j.mányt kialakították A három községben szerzett kedvezőek. A közös állo- s a meny­lámzott. Nagyon roélvről iö tMny iségi fejlesztéssel párhuza­semmi szégyenérzést. Hordta a maltert hónapokon ’ keresztül. De úgy érezte, hogy más terü­leten többet tud használni a társadalomnak. Most is elme­hetne valamilyen gyárba dol­gozni, de azzal nem lesz orvos, márpedig neki tehetsége van, Van pénzed? — kérészt s az orvosi pályán — Holub dozva megszólalt, szerint is — sikereket érne el. Igen ... kerek egy szele­Akkor miért nem tanulhat? ö • nem akar más lenni. Hosszan bámult a lány után. Megállt a Liliom előtt. Az Kicsit, mintha szédült volna, aztán j0:esö zsibbadást érzett. k«« • 'ánvt Nőm tudta levenni róla a szemét. A zenekar már ■iir>Kb slágert játszott, és fél­füllel hallotta az énekes hang­ját. — Feketét? — kérdezte té­tován. — Feketét? N«m. . — folytatta akadozó nyelvvel — nem... nekem nem kell feke­te. .. olyan .. szőke kell... a lány, s ülve maradt. érzem... magam... Éva intett a főpincémek. — Fizetünk — szólt. A főpincér számolt. Éva megkereste a fiú tárcáját, és fizetett. — Mindiárt visszajövök — szeme dott. étteremből halk zene szűrődött És újból ivott, tisztán, víz nél- mint... te vagy... minduntalan leesukó­— Folytatjuk iyőben is fellegvára marad a £magyar állattenyésztésnek. Kutas József ^céltudatos munkát folytatják a __ _____Szemében az elhagyott gyere-Ámoson a f^tnőség javításira is n incs foglalkozása. Miért nem kék nehéz bánata cri0ooott. é ■-ettek^ erőfeszítéseket.^ Ezt a hagyják bégében... De milyen szén ez a lány. ha ő egyszer ezt meekaohatná... Mit is kérdezett? — lávái! — szólt — Igyál... igyunk! A pincér hozta a feketét és a cseresznyét. — Te a feke+ét idd — mond­ta Éva — Már részeg vagy... _ Én... én... réazeg? — k érdezte a fiú. Area da~os lett. — Azért sem. .. inni... akarok... nem. .. kell a fe­kete. .. — Felhajtotta a cse­resznyét. Arca furcsa, kisfiús yjövőben is azért, hogy a kis Igen... nagyon'rosszul'/”3®7'6^-en elért színvonalat r tartsa, sót minél előbb haladja túl a nagyüzem, örvendetes jelenség, hogy a háztáji tehe­nek kiváló szaporulata a kö­zösbe kerül, így tehát egyre ja­vul a szövetkezetek állományá­nak minősége. Mindezeket fi­gyelembe véve bízhatunk ab­súgta a főpincérnek maid fel-í segítette az áléit fiút István £ ha?!., hogy a Kaposvölgye a jő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents