Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

Csütörtök, 1960. április 2L SOMOGYI NÉPLAP ■5 . E*ek az igazi legények Reggel még erős hőd ereszke­dett a rinyaujlaki házakra. Ügy tűnt, hogy elromlik az idő. De a kód felszállt, és kisütött a nap. A kerítések tövében zól- dellnek az orgonabokrok, s va­lahol a házak, a fák között vadgalambok turbókéinak Férfiembert nem lehet látni az utcán. A határban annál töb­bet. A Haladás Tsz-ben min­denki talál munkát, aki akar. S az emberek akarnak. Nem csak a régi tagok, hanem a? újak is. Főleg pedig a fiatalok. A decemberben felfejlődött szövetkezetnek harminc fiatal tagja van. S ők eddig is alapo­san kivették részüket a mun­kából. Ahogy Nárai Lajos tsz- elnök mondja, nem tétlenked­tek egy pillanatig sem. S hogy ősszel a szántatlanul hagyott földeket a felfejlődés után fel­szántották, az nagyrészt a fia­taloknak köszönhető. A télen pedig kihasználva az enyhe időt két holdon halastavat ké­szítettek. — A tavaszi munkák­kal is jól áll a szövetkezet — folytatja az elnök. Ebben is nagy részük volt az asszonyok mellett a fiataloknak. A foga- tosok 150 holdat trágyáztak le a tavaszi vetések alá. A talaj­munkákat pedig már teljesen befejezték. A kukoricán kívül minden növény magja a föld­ben van. — De hát nézzük meg a munkaegység-nyilvántartást, ugyanis ma előleget osztunk, és már le van zárva, abból minden látható — veszi át a szót Balázs Sándor brigádve­zető. A hónapokra felosztott ki­mutatáson összegezve van az eltelt negyed év alatt teljesí­tett munkaegységek száma. Balázs Károly 76, Kónya Géza 66, Lukács Ferenc 62, Beck László pedig 60 munkaegysé­get szerzett. S lehetne még so­1 rolni a neveket, mert a fiata­lok közül jóformán mindenki­nek 60 munkaegységen felül van a teljesítménye. S ez szép, nagyon szép eredmény. Mi 3 titka annak, hogy a ri­nyaujlaki fiatalok nem mun­kakönyvért rimánkodtak az el­múlt hónapokban, hanem be­csületesen megfogták a mun­ka végét? Az elnök készsége­sen felvilágosítana, de a köny­velő az országúton közeledő fogatokra mutat. — Itt jön­nek a fiúk, hordják a meszet az építkezéshez, erre talán leg­jobban ők tudják megadni a választ. S mire az irodából kijutunk, már az épülő új Istállórész előtt állnak a kocsik. Az első kocsi­ról Balázs Karcsi rakja a me­szet a gödörbe. Karcsi: szőke hajú, kerekképű, mosolygós fiatalember. Mindössze 20 éves. A többiek sem sokkal időseb­bek. Amikor arról faggatom őket, mi az oka, hogy nem ment el közülük senki a falu­ból városba dolgozni, Karcsi egy kicsit elgondolkozva fűzi a szavakat: — Nehéz lenne ezt pontosan megmondani. Annyi bizonyos, hogy mi alighogy kiálltunk az iskolából, szüléink egyik segí­tője lettünk. Már kisgyerekko­runktól kezdve szeretjük a földet, a széles határt, az álla­tokat, a paraszti munkát. Ne­héz lett volna megválni mind­ettől. Az ember bárhova megy, mindenütt dolgoznia kell. S ha valaki jól dolgozik, azt megfizetik. Hát mi úgy döntöt­tünk, hogy inkább itthon dol­gozunk jól, mint vidéken, tá­vol a szülői háztól, idegenben. S ha jól dolgozunk, annak meg­van az eredménye. És a szórakozás? — Az megvan itt is. Van mozink, kultúrházunk, gyak­ran rendezünk bálokat, az egyik vasárnap pedig a Bás­tyasétány 77 című zenés vígjá­tékot adtuk elő. Ügy tervez­zük, hogy elmegyünk vele több helyre is, és a bevételből tele­víziót vásárolunk. — Ezzel kapcsolatban van ám panaszunk is — veszi át a szót Kónya Géza. — Már évek óta biztatnak bennünket, hogy a kultúrházba kapunk beépí­tett színpadot, de eddig még nem kaptuk meg. Pedig elkel­ne az itt nagyon, mert most, hogy túl vagyunk a kora tava­szi munka nehezén, másik szín­darabot is akarunk tanulni. Balázs Karcsi mint munka­csapatvezető vet véget a tár­salgásnak. — Ne haragudjon az elvtárs, de mi nem nagyon érünk rá beszélgetni, mert délután még kettőt akarunk fordulni. Ugyanis versenyben vagyunk, és ha beszélgetünk, félő, hogy a többiek megelőznek bennün­ket Barátságosan kezet rázunk, és a négy kocsi kikanyarodik az országúira. Rí elnökkel a fehérre me­szelt falú istállók mellett ál­lunk. Nem is olyan sokára ezek mellett az épületek mel­lett új épületek emelkednek majd, s ha valaki erre jár, azt mondja: milyen szép itt a fák között a tsz-központ, mennyi­re beleillik a határ képébe. Mert bizony nagyot változott a világ. A grófokat és az intéző­ket elsodorta a történelem. Az a történelem, amelyik itt Ri- nyaújlakon ezeket a nagyszerű fiúkat igazi legényekké for­málja. Németh Sándor Bőszénfaí gondok Iskola, pedagóguslakás kell a falunak Bőszénfán elkeseredett a hangulat, nem minden alap nélkül, bár kissé túlzottan. A helyiek maguk »istenhátamö- göttinek« nevezik falujukat, s ennek tulajdonítják, hogy vaj­mi keveset törődnek velük a felsőbb szervek. Ez így nem igaz, mégis vannak olyan mo­mentumok, melyeket elkerül­hetnénk, s nem ártana, ha az ígéretek néha tettekké ková- csolódnának... A gyermekek létszáma ebben a faluban is nő, a régi iskola már nem képes befogadni az apróságokat. Szükségtanter­met létesítettek egy ósdi, dü- ledező házból, apró ablakain éppen hogy beszűrődik a fény, padlózata, felszerelése szegé­nyes, s bejárata fölé nem na­gyon illik a hófehér ragyogó zománctábla. Szakemberek is megnézték már ezt a termet, s az orvos, az országgyűlési kép­viselő, a művelődésügyi szer­vek kiküldöttei egybehangzóan állapították meg — mondhat­ni évekkel ezelőtt —, hogy újat kell építeni. Ez a helyiség nem alkalmas iskolai célra. Ez volna az egyik gond, a' másik a pedagógusoké, bár az előbbi is őket foglalkoztatja leginkább, öt tanerős iskola van Bőszénfán, s csak az igaz­gatónak van lakása. Hárman egyetlen albérleti szobában laknak szűkös, szinte emberte­len körülmények között. Hogy mást ne említsünk, télen is a földre térdelve mosakodtak, mert egyszerűen nincs hova tenni a mosdótálat. Az ötödik pedagógus pedig »kijáró« nem tud letelepedni a faluban ... Az iskola ügyében sokféle vizsgálat, ja­vaslat és próbálkozás történt — eredménytelenül. A községi tanács — erejéhez mérten — | 50 000 forintot ajánlott fel községfejlesztésből tanterem­építésére, s a lakók 10 000 fo­rint értékű társadalmi munkát. ra szántak, s anyagából peda­góguslakást építenének. A köz­ségi tanács elnöke szerint 1959 májusában kértek, de nem kaptak bontási engedélyt. A műszaki csoport mérnöke azt mondja, 1958-ban felmérték ugyan az épületeket, de bontá­si engedély-kérelmet azóta sem kaptak. Ugyan hol felehe­tett el az akta ... ? Panaszolták azt is a faluba^ hogy Zeller Viktomé háza . , ! üresen áll, s még csak albér­A helyi tangazdaság gépekkel j letbe sem adja ki szobáit a pedagógusoknak. Megnéztük az épületet. Három gyönyörűi Május 1-re készülnek a marcali járásban (Tudósítónktól.) Alig fejeződtek be a felsza­badulási évforduló ünnepségei, máris megkezdték az előkészü­leteket a marcali járásban a nemzetközi munkásmozgalom napjának méltó megünneplésé­re. A járás termelőszövetke­zetei vállalták, hogy május 1-ig a vetésterület 90—95 százalékán földbe juttatják a magokat, Ugyancsak erre az időre dol­gozzák ki az éves munkaver­seny feltételeit is. Külsőségekben is gazdagnak ígérkezik az idei május elseje. A járás székhelyén új ötletek kivitelezésén dolgoznak az üzemek, intézmények, hogy a nagygyűlésen méltóan fejez­hessék ki a dolgozók munka­szeretetét. Különösen érdekes­nek ígérkezik a gépállomás, a sajtüzem és a kenyérgyár dol­gozóinak felvonulása. A község utcái virágruhát öltenek. a házak előtt máris virágágya­kat létesítenek. A falvakban kultúrműsorral egybekötött nagygyűlést tarta­nak:. Tapsonyban a tsz együtt vonul fel a gépállomással, szí­nes felvonulásra készülnek Bö- hönyén is. Somogyszentpálon a termelőszövetkezet fejlődését bemutató dokumentációs ki­állítást rendeznek, a műsor­ban pedig a kultúrcsoport a tsz életét feldolgozó rigmusokkal szerepel. Délután sportrendez­vényeken szórakozhatnak a falvak dolgozói. Cétlövők A tavaszi szü­netben kedvelt szórakozás volt Simonfán a cél­lövés. A hete­dikes fiúk egy napsütötte ud­varon gyufás- skatulyára cé­lozgattak. S míg Wéber Jóska céloz, a testi­lelki jóbarát, Kiss Jóska vas­tag acéltömbből kalapálta a lő­szert, s muní­cióval látja el osztálytársát. Persze a műve leinek szemlé lője is akadt a zsebre dugót kezű »kisöreg személyében. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatást tett közzé hiva­talos lapjában az ipari és ke­reskedőtanulók 1960—1961. tanévi felvételéről. Ismertetik, kik jelentkez­hetnek ipari vagy kereskedő­tanulónak, milyen iratok szükségesek a jelentkezéshez, milyen szakmák tanulói szá­míthatnak iparitanuló-ott- honba való elhelyezésre stb. A Munkaügyi Minisztérium ipa- ritanuló-intézeteibe a vállala­toknál, gépállomásokon, illet­ve állami gazdaságokban kell X segítene, s a szülők, a pedagó­gusok maguk is mondják: szí­vesen hordanák a téglát, segí­tenének, csak már lenne vala­mi a dologból. A járási tanács szerint 1961- re tervezték egy két tantermes iskola építését. A megyei ta­nács illetékesei szerint azon­ban egyelőre — más beruházá­sok miatt — még nincs biztosí­ték arra, hogy ezt a tervet el­fogadják és meg is valósítják. Több mint egy év óta folynak a tárgyalások, bizonyos összeg rendelkezésre is áll. Jövőre hat tanerős lesz az iskola, s a hely­zet egyre sürgetőbb. Azon ma már senki sem vitatkozik, hogy a faluban iskolát kell építeni, de most már megoldást kéne keresni mielőbb ... A pedagóguslakás problémája érthetetlenebb, mert sokkal gyorsabban, ki­sebb erőfeszítéssel lehetne se­gíteni a bajokon. A községben van két épület, amit lebontás­hatalmas szobája (kettő pad- lós!) valóban üresen tátong kéí esztendeje, egyetlen bútorda­rab sincs benne. Zeller Vik- torné a konyhában lakik — egyedül. Igaz, nem lehet őt kö­telezni arra, hogy kiadja szo­báit, ha az emberség, a jóin­dulat ezt diktálná is. De él akarja adni a házat 35 000-értj s alighanem — ha más megol­dás nincs — megérné ez a mű­velődésügynek is. Még mindig kevesebbe kerülne, mint egy új pedagógusl&kás építése... Segítenünk kellene Bőszén- fának! Ezek a gondok nem égbekiáltóak, hisz mindegyik megoldására — részben helyi­leg — van megoldás. A kiszál­lások és tárgyalások helyett azonban most már intézkedni kellene, s a társadalmi erők! felhasználásával otthonhoz juttatni a gyerekeket és neve­lőiket ... J. B. Az idén nagymértékben emelik az építőipari tanulók számát Leánytanulókat kér a vasipar BERKESI ANDRÁS « (9) 3. Krasznai Péter 1944-ben fiát nem vitte magával. Krasz­nai István 1945-ben beiratko­zott az egyetemre. Életrajzá­ban apjáról azt írta, hogy a há­ború alatt eltűnt, semmit sem tud róla. (1. sz. melléklet.) Ez­zel szemben még 1946-ban is kapott tőle levelet. Megállapí­tásom szerint Krasznai Péter Argentínában él, mint egyete­mi tanár. A mellékelt osztrák lap cikke szerint 1946 elején Bécsben előadást tartott az Ausztriában működő nyilas szervezeteknek (2. sz. mellék­let. Wiener Zeitung.) 4. Krasznai István a hozzám beérkező jelentések szerint rendszeresen szovjet ellen es agi- tációt folytat a hallgatók kö­zött. Előttem ismeretlen mó­don beférkőzött Holub Tamás professzor bizalmába, és egy év óta részt vesz a tudós nagy jelentőségű kutatómunkájában! Holub professzorról tudni kell, hogy a felszabadulásig Londonban élt, és megnyilvá­nulásaiból ítélve az angol pol­gári életforma híve. A Szabad­ság-hegyen levő villáját is an­gol mintára rendezte be, an­gol folyóiratokat járat, semmi­féle tömegmegmozdulásban nem vesz részt. A munkáská­dereket lebecsüli. Figyelemre méltó az is, hogy kísérleteit nem hajlandó az egyetem la­boratóriumában végezni, ha­nem villájában dolgozik. Labo­ratóriumába Krasznai István és Borús Eszter IV. éves hall­gatókon kívül senkit sem en­ged be. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Borús Esz­ter apja egyénileg gazdálkodó paraszt, aki annak ellenére, hogy kommunista, nem haj­landó belépni a tsz-be. Feltűnő az is, hogy Krasznai István a hallgatók közül sen­kivel sincs baráti viszonyban. Társaságát titokban tartja. Ál­talában nagyon furcsán, gya­núsan viselkedik. Meg kívánom még jegyezni, hogy Holub professzor a fiú megmentése érdekében teljes személyi és tudományos te­kintélyét latbaveti. Budapest, 1949. szeptember 20-án. Kallós Tibor tanulmányi vezető. Lezárta a borítékot, megcí­mezte. Mikor ezZel elkészült, felhívta a minisztérium felső- oktatási osztályát, és Bibó elő­adónak részletesen beszámolt a Krasznai-ügyről. A beszél­getés végén, mint érdekességet megjegyezte: — Tudod, Bibó elvtárs, az ügy nagyon bonyolult. A poli­tikai szervek is igen élénken foglalkoznak Krasznaival. Az a véleményük, hogy addig míg a vizsgálat tart... Halló, mit mondasz? Nem ... értem. Igen. A rendőrségi szervek foglalkoznak az üggyel. Igen, igen ... Szóval valószínű, hogy Holub közbe fog járni. Már ná­lam is volt. Én közöltem vele, hogy rendőrségi ügy,.. Így van, Bibó elvtárs, ahogyan mondod. A fasiszták összetar­tanak. Védik egymást... Hal­ló... Bibókám ... Jó lenne, ha egy kicsit megnéznétek köze­lebbről azt az Olajos Gézát. Nagyon opportunista magatar­tást tanúsított. Neked sem tet­szik? Igen, nagyképű fickó, örülök, hogy egy véleményen vagyunk. Mondd, Bibó elvtárs, vasárnap kijössz a meccsre? Nincs jegyed? öregem, miért nem szóltál? Szerzek jegyet. Este felviszem. Rendben van? Szervusz. Megkönnyebbülten tette le a hallgatót. — Holub jó helyre megy a minisztériumba — gondolta. — Bibó majd elinté­zi őt. Az iratokat bezárta a pán­célszekrénybe. Beszólította Kulcsámét. A belépő asszony szolgálatkészen megállt. — Elvtársnő, ha keresnek, csak délután jövök vissza. A minisztériumba megyek. — Az ebédet azért felhozas­sam, Kallós elvtárs? — kér­dezte az asszony. A tanulmányi vezető gondol­kodott. — Hozassa fel. Lehet, hogy délig visszaérek. * * * Holub fáradtan ballagott hazafelé. Krasznairól gondol­kodott. Csalódott a fiúban? Nem lehet, ő jó emberismerő. Egy éve dolgozik mellette a gyerek. Szolgálatkész, udva­rias. Csak a tudománnyal tö­rődik. Milyen ügye lehet, hogy a rendőrség foglalkozik vele? Csak félreértés lehet, fokozott bizalmatlanság, talán alapta­lan gyanú. Igen, Kallósnak is nehéz a helyzete. Csalódott Kallósban? Lehet. És ő meg, hogy nekitámadt annak a sze­rencsétlen embernek. Pedig csak a kötelességét teljesíti. Most mit csináljon? Kérjen ki­hallgatást a minisztertől? Már úgyis akart beszélni vele a kutatás ügyében. Lassú léptekkel sétált á nap­sütötte Németvölgyi úton. Az őszi meleg elbágyasztotta. Ha nem lenne ez a buta ügy, most; nagyon jól érezné magát. A kísérletek igazolták a számító-; sok eredményeit. Végre célhoz; jutott. Lehet, hogy mégis be-3 költözik a Kutatóintézetbe. Bár* nem szívesen teszi. Éberség.^ Folyton ezt magyarázza az ál-* lamtitkár. Itt a villában nincs/ biztonságban. A kísérletnek pedig tudományos szempontból: nagy nemzetközi jelentősége: van. Az alapszámításokat, a: törzsképleteket rajta kívül sen-; ki sem tudja, és nem is fogja; megtudni. Azt nem adja ki senkinek. Soha. És nem vesz; mást maga mellé Eszteren és Krasznain kívül. Ök is csak; részleteredményeket ismernek. Ha több embert vonnak be a: kutatásba, nagyobb a veszély. Ha a fertőző szérum antibioti kumát még két változatban kitermelik, minden rendben van. És sikerül az álma. Nem lesz több gyulladásos megbe­tegedés a világon. Igen, bebi­zonyítja állítását, hogy a gyűl ladásos betegségek az ő felfe­dezésével hatásosan gyógyítha­tók. Az FB—86 alapján most már/ pár hónap munkájával elké-/ szítheti azt az oltóanyagot,^ amely az emberi szervezetet-? immunissá teszi az ismerte gyulladásos betegségekkel J szemben. £ jelentkezni. A tájékoztató fel« hívja a figyelmet, hogy ebben az évben nagymértékben emelik az építőipari tanulók számát, ezért elsősorban a kő­műves, kőfaragó, ács, szoba­festő, mázoló, épületbádogosj épületlakatos, központi fűtés- szerelő, víz-, gázvezetékszere­lő szakmákban vesznek fel ipari tanulókat. A gépipar főleg forgácsoló szakmunká­sokat igényel. Azok a szakmák, amelyek­re elsősorban lányok vehetők fel, túltelítettek elsősorban a szövetkezetekben és a magán- kisiparosoknál. Ebben az év­ben csökken a felvétel a fod­rász, a női szabó, a kozmeti­kus és bőrdíszműves szak­mában. A lányok ipari tanuló­ként való továbbtanulását nagyobb mértékben teszik le­hetővé a vasipari szakmában. Az idén több lánytanulót vesznek fel esztergályosnak, marósnak, kárpitosnak, opti­kai csiszolónak, üvegtechni­kusnak, üvegcsiszolónak és porcelánfestőnek. Az érettsé­gizett lányok felvételét a mű­szerész szakmában segítik elő. A tanácsi vállalatok, szövet­kezetek és magánkisiparosok ugyancsak vas- és fémipari, szerelő- és javítóipari, villa­mos- és műszeripari, nemes­fém-, építő-, fa-, textil-, nyomda-, szolgáltató, vegyes­ipari és mezőgazdasági szak­mában szerződtetnek tanuló­kat. Munkahelyet tanácsi vál­lalatoknál, szövetkezeteknél, kisiparosoknál, magának a tanulónak vagy szüleinek kell keresnie. Ha ez nem jár ered­ménnyel, felvilágosításért forduljanak az illetékes ta­nács ipari osztályához. Az iskolai beiratások au­gusztus 10-től augusztus 31-ig Folytatjuk — /'tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents