Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
Csütörtök, 1960. április 2L SOMOGYI NÉPLAP ■5 . E*ek az igazi legények Reggel még erős hőd ereszkedett a rinyaujlaki házakra. Ügy tűnt, hogy elromlik az idő. De a kód felszállt, és kisütött a nap. A kerítések tövében zól- dellnek az orgonabokrok, s valahol a házak, a fák között vadgalambok turbókéinak Férfiembert nem lehet látni az utcán. A határban annál többet. A Haladás Tsz-ben mindenki talál munkát, aki akar. S az emberek akarnak. Nem csak a régi tagok, hanem a? újak is. Főleg pedig a fiatalok. A decemberben felfejlődött szövetkezetnek harminc fiatal tagja van. S ők eddig is alaposan kivették részüket a munkából. Ahogy Nárai Lajos tsz- elnök mondja, nem tétlenkedtek egy pillanatig sem. S hogy ősszel a szántatlanul hagyott földeket a felfejlődés után felszántották, az nagyrészt a fiataloknak köszönhető. A télen pedig kihasználva az enyhe időt két holdon halastavat készítettek. — A tavaszi munkákkal is jól áll a szövetkezet — folytatja az elnök. Ebben is nagy részük volt az asszonyok mellett a fiataloknak. A foga- tosok 150 holdat trágyáztak le a tavaszi vetések alá. A talajmunkákat pedig már teljesen befejezték. A kukoricán kívül minden növény magja a földben van. — De hát nézzük meg a munkaegység-nyilvántartást, ugyanis ma előleget osztunk, és már le van zárva, abból minden látható — veszi át a szót Balázs Sándor brigádvezető. A hónapokra felosztott kimutatáson összegezve van az eltelt negyed év alatt teljesített munkaegységek száma. Balázs Károly 76, Kónya Géza 66, Lukács Ferenc 62, Beck László pedig 60 munkaegységet szerzett. S lehetne még so1 rolni a neveket, mert a fiatalok közül jóformán mindenkinek 60 munkaegységen felül van a teljesítménye. S ez szép, nagyon szép eredmény. Mi 3 titka annak, hogy a rinyaujlaki fiatalok nem munkakönyvért rimánkodtak az elmúlt hónapokban, hanem becsületesen megfogták a munka végét? Az elnök készségesen felvilágosítana, de a könyvelő az országúton közeledő fogatokra mutat. — Itt jönnek a fiúk, hordják a meszet az építkezéshez, erre talán legjobban ők tudják megadni a választ. S mire az irodából kijutunk, már az épülő új Istállórész előtt állnak a kocsik. Az első kocsiról Balázs Karcsi rakja a meszet a gödörbe. Karcsi: szőke hajú, kerekképű, mosolygós fiatalember. Mindössze 20 éves. A többiek sem sokkal idősebbek. Amikor arról faggatom őket, mi az oka, hogy nem ment el közülük senki a faluból városba dolgozni, Karcsi egy kicsit elgondolkozva fűzi a szavakat: — Nehéz lenne ezt pontosan megmondani. Annyi bizonyos, hogy mi alighogy kiálltunk az iskolából, szüléink egyik segítője lettünk. Már kisgyerekkorunktól kezdve szeretjük a földet, a széles határt, az állatokat, a paraszti munkát. Nehéz lett volna megválni mindettől. Az ember bárhova megy, mindenütt dolgoznia kell. S ha valaki jól dolgozik, azt megfizetik. Hát mi úgy döntöttünk, hogy inkább itthon dolgozunk jól, mint vidéken, távol a szülői háztól, idegenben. S ha jól dolgozunk, annak megvan az eredménye. És a szórakozás? — Az megvan itt is. Van mozink, kultúrházunk, gyakran rendezünk bálokat, az egyik vasárnap pedig a Bástyasétány 77 című zenés vígjátékot adtuk elő. Ügy tervezzük, hogy elmegyünk vele több helyre is, és a bevételből televíziót vásárolunk. — Ezzel kapcsolatban van ám panaszunk is — veszi át a szót Kónya Géza. — Már évek óta biztatnak bennünket, hogy a kultúrházba kapunk beépített színpadot, de eddig még nem kaptuk meg. Pedig elkelne az itt nagyon, mert most, hogy túl vagyunk a kora tavaszi munka nehezén, másik színdarabot is akarunk tanulni. Balázs Karcsi mint munkacsapatvezető vet véget a társalgásnak. — Ne haragudjon az elvtárs, de mi nem nagyon érünk rá beszélgetni, mert délután még kettőt akarunk fordulni. Ugyanis versenyben vagyunk, és ha beszélgetünk, félő, hogy a többiek megelőznek bennünket Barátságosan kezet rázunk, és a négy kocsi kikanyarodik az országúira. Rí elnökkel a fehérre meszelt falú istállók mellett állunk. Nem is olyan sokára ezek mellett az épületek mellett új épületek emelkednek majd, s ha valaki erre jár, azt mondja: milyen szép itt a fák között a tsz-központ, mennyire beleillik a határ képébe. Mert bizony nagyot változott a világ. A grófokat és az intézőket elsodorta a történelem. Az a történelem, amelyik itt Ri- nyaújlakon ezeket a nagyszerű fiúkat igazi legényekké formálja. Németh Sándor Bőszénfaí gondok Iskola, pedagóguslakás kell a falunak Bőszénfán elkeseredett a hangulat, nem minden alap nélkül, bár kissé túlzottan. A helyiek maguk »istenhátamö- göttinek« nevezik falujukat, s ennek tulajdonítják, hogy vajmi keveset törődnek velük a felsőbb szervek. Ez így nem igaz, mégis vannak olyan momentumok, melyeket elkerülhetnénk, s nem ártana, ha az ígéretek néha tettekké ková- csolódnának... A gyermekek létszáma ebben a faluban is nő, a régi iskola már nem képes befogadni az apróságokat. Szükségtantermet létesítettek egy ósdi, dü- ledező házból, apró ablakain éppen hogy beszűrődik a fény, padlózata, felszerelése szegényes, s bejárata fölé nem nagyon illik a hófehér ragyogó zománctábla. Szakemberek is megnézték már ezt a termet, s az orvos, az országgyűlési képviselő, a művelődésügyi szervek kiküldöttei egybehangzóan állapították meg — mondhatni évekkel ezelőtt —, hogy újat kell építeni. Ez a helyiség nem alkalmas iskolai célra. Ez volna az egyik gond, a' másik a pedagógusoké, bár az előbbi is őket foglalkoztatja leginkább, öt tanerős iskola van Bőszénfán, s csak az igazgatónak van lakása. Hárman egyetlen albérleti szobában laknak szűkös, szinte embertelen körülmények között. Hogy mást ne említsünk, télen is a földre térdelve mosakodtak, mert egyszerűen nincs hova tenni a mosdótálat. Az ötödik pedagógus pedig »kijáró« nem tud letelepedni a faluban ... Az iskola ügyében sokféle vizsgálat, javaslat és próbálkozás történt — eredménytelenül. A községi tanács — erejéhez mérten — | 50 000 forintot ajánlott fel községfejlesztésből tanteremépítésére, s a lakók 10 000 forint értékű társadalmi munkát. ra szántak, s anyagából pedagóguslakást építenének. A községi tanács elnöke szerint 1959 májusában kértek, de nem kaptak bontási engedélyt. A műszaki csoport mérnöke azt mondja, 1958-ban felmérték ugyan az épületeket, de bontási engedély-kérelmet azóta sem kaptak. Ugyan hol felehetett el az akta ... ? Panaszolták azt is a faluba^ hogy Zeller Viktomé háza . , ! üresen áll, s még csak albérA helyi tangazdaság gépekkel j letbe sem adja ki szobáit a pedagógusoknak. Megnéztük az épületet. Három gyönyörűi Május 1-re készülnek a marcali járásban (Tudósítónktól.) Alig fejeződtek be a felszabadulási évforduló ünnepségei, máris megkezdték az előkészületeket a marcali járásban a nemzetközi munkásmozgalom napjának méltó megünneplésére. A járás termelőszövetkezetei vállalták, hogy május 1-ig a vetésterület 90—95 százalékán földbe juttatják a magokat, Ugyancsak erre az időre dolgozzák ki az éves munkaverseny feltételeit is. Külsőségekben is gazdagnak ígérkezik az idei május elseje. A járás székhelyén új ötletek kivitelezésén dolgoznak az üzemek, intézmények, hogy a nagygyűlésen méltóan fejezhessék ki a dolgozók munkaszeretetét. Különösen érdekesnek ígérkezik a gépállomás, a sajtüzem és a kenyérgyár dolgozóinak felvonulása. A község utcái virágruhát öltenek. a házak előtt máris virágágyakat létesítenek. A falvakban kultúrműsorral egybekötött nagygyűlést tartanak:. Tapsonyban a tsz együtt vonul fel a gépállomással, színes felvonulásra készülnek Bö- hönyén is. Somogyszentpálon a termelőszövetkezet fejlődését bemutató dokumentációs kiállítást rendeznek, a műsorban pedig a kultúrcsoport a tsz életét feldolgozó rigmusokkal szerepel. Délután sportrendezvényeken szórakozhatnak a falvak dolgozói. Cétlövők A tavaszi szünetben kedvelt szórakozás volt Simonfán a céllövés. A hetedikes fiúk egy napsütötte udvaron gyufás- skatulyára célozgattak. S míg Wéber Jóska céloz, a testilelki jóbarát, Kiss Jóska vastag acéltömbből kalapálta a lőszert, s munícióval látja el osztálytársát. Persze a műve leinek szemlé lője is akadt a zsebre dugót kezű »kisöreg személyében. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatást tett közzé hivatalos lapjában az ipari és kereskedőtanulók 1960—1961. tanévi felvételéről. Ismertetik, kik jelentkezhetnek ipari vagy kereskedőtanulónak, milyen iratok szükségesek a jelentkezéshez, milyen szakmák tanulói számíthatnak iparitanuló-ott- honba való elhelyezésre stb. A Munkaügyi Minisztérium ipa- ritanuló-intézeteibe a vállalatoknál, gépállomásokon, illetve állami gazdaságokban kell X segítene, s a szülők, a pedagógusok maguk is mondják: szívesen hordanák a téglát, segítenének, csak már lenne valami a dologból. A járási tanács szerint 1961- re tervezték egy két tantermes iskola építését. A megyei tanács illetékesei szerint azonban egyelőre — más beruházások miatt — még nincs biztosíték arra, hogy ezt a tervet elfogadják és meg is valósítják. Több mint egy év óta folynak a tárgyalások, bizonyos összeg rendelkezésre is áll. Jövőre hat tanerős lesz az iskola, s a helyzet egyre sürgetőbb. Azon ma már senki sem vitatkozik, hogy a faluban iskolát kell építeni, de most már megoldást kéne keresni mielőbb ... A pedagóguslakás problémája érthetetlenebb, mert sokkal gyorsabban, kisebb erőfeszítéssel lehetne segíteni a bajokon. A községben van két épület, amit lebontáshatalmas szobája (kettő pad- lós!) valóban üresen tátong kéí esztendeje, egyetlen bútordarab sincs benne. Zeller Vik- torné a konyhában lakik — egyedül. Igaz, nem lehet őt kötelezni arra, hogy kiadja szobáit, ha az emberség, a jóindulat ezt diktálná is. De él akarja adni a házat 35 000-értj s alighanem — ha más megoldás nincs — megérné ez a művelődésügynek is. Még mindig kevesebbe kerülne, mint egy új pedagógusl&kás építése... Segítenünk kellene Bőszén- fának! Ezek a gondok nem égbekiáltóak, hisz mindegyik megoldására — részben helyileg — van megoldás. A kiszállások és tárgyalások helyett azonban most már intézkedni kellene, s a társadalmi erők! felhasználásával otthonhoz juttatni a gyerekeket és nevelőiket ... J. B. Az idén nagymértékben emelik az építőipari tanulók számát Leánytanulókat kér a vasipar BERKESI ANDRÁS « (9) 3. Krasznai Péter 1944-ben fiát nem vitte magával. Krasznai István 1945-ben beiratkozott az egyetemre. Életrajzában apjáról azt írta, hogy a háború alatt eltűnt, semmit sem tud róla. (1. sz. melléklet.) Ezzel szemben még 1946-ban is kapott tőle levelet. Megállapításom szerint Krasznai Péter Argentínában él, mint egyetemi tanár. A mellékelt osztrák lap cikke szerint 1946 elején Bécsben előadást tartott az Ausztriában működő nyilas szervezeteknek (2. sz. melléklet. Wiener Zeitung.) 4. Krasznai István a hozzám beérkező jelentések szerint rendszeresen szovjet ellen es agi- tációt folytat a hallgatók között. Előttem ismeretlen módon beférkőzött Holub Tamás professzor bizalmába, és egy év óta részt vesz a tudós nagy jelentőségű kutatómunkájában! Holub professzorról tudni kell, hogy a felszabadulásig Londonban élt, és megnyilvánulásaiból ítélve az angol polgári életforma híve. A Szabadság-hegyen levő villáját is angol mintára rendezte be, angol folyóiratokat járat, semmiféle tömegmegmozdulásban nem vesz részt. A munkáskádereket lebecsüli. Figyelemre méltó az is, hogy kísérleteit nem hajlandó az egyetem laboratóriumában végezni, hanem villájában dolgozik. Laboratóriumába Krasznai István és Borús Eszter IV. éves hallgatókon kívül senkit sem enged be. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Borús Eszter apja egyénileg gazdálkodó paraszt, aki annak ellenére, hogy kommunista, nem hajlandó belépni a tsz-be. Feltűnő az is, hogy Krasznai István a hallgatók közül senkivel sincs baráti viszonyban. Társaságát titokban tartja. Általában nagyon furcsán, gyanúsan viselkedik. Meg kívánom még jegyezni, hogy Holub professzor a fiú megmentése érdekében teljes személyi és tudományos tekintélyét latbaveti. Budapest, 1949. szeptember 20-án. Kallós Tibor tanulmányi vezető. Lezárta a borítékot, megcímezte. Mikor ezZel elkészült, felhívta a minisztérium felső- oktatási osztályát, és Bibó előadónak részletesen beszámolt a Krasznai-ügyről. A beszélgetés végén, mint érdekességet megjegyezte: — Tudod, Bibó elvtárs, az ügy nagyon bonyolult. A politikai szervek is igen élénken foglalkoznak Krasznaival. Az a véleményük, hogy addig míg a vizsgálat tart... Halló, mit mondasz? Nem ... értem. Igen. A rendőrségi szervek foglalkoznak az üggyel. Igen, igen ... Szóval valószínű, hogy Holub közbe fog járni. Már nálam is volt. Én közöltem vele, hogy rendőrségi ügy,.. Így van, Bibó elvtárs, ahogyan mondod. A fasiszták összetartanak. Védik egymást... Halló... Bibókám ... Jó lenne, ha egy kicsit megnéznétek közelebbről azt az Olajos Gézát. Nagyon opportunista magatartást tanúsított. Neked sem tetszik? Igen, nagyképű fickó, örülök, hogy egy véleményen vagyunk. Mondd, Bibó elvtárs, vasárnap kijössz a meccsre? Nincs jegyed? öregem, miért nem szóltál? Szerzek jegyet. Este felviszem. Rendben van? Szervusz. Megkönnyebbülten tette le a hallgatót. — Holub jó helyre megy a minisztériumba — gondolta. — Bibó majd elintézi őt. Az iratokat bezárta a páncélszekrénybe. Beszólította Kulcsámét. A belépő asszony szolgálatkészen megállt. — Elvtársnő, ha keresnek, csak délután jövök vissza. A minisztériumba megyek. — Az ebédet azért felhozassam, Kallós elvtárs? — kérdezte az asszony. A tanulmányi vezető gondolkodott. — Hozassa fel. Lehet, hogy délig visszaérek. * * * Holub fáradtan ballagott hazafelé. Krasznairól gondolkodott. Csalódott a fiúban? Nem lehet, ő jó emberismerő. Egy éve dolgozik mellette a gyerek. Szolgálatkész, udvarias. Csak a tudománnyal törődik. Milyen ügye lehet, hogy a rendőrség foglalkozik vele? Csak félreértés lehet, fokozott bizalmatlanság, talán alaptalan gyanú. Igen, Kallósnak is nehéz a helyzete. Csalódott Kallósban? Lehet. És ő meg, hogy nekitámadt annak a szerencsétlen embernek. Pedig csak a kötelességét teljesíti. Most mit csináljon? Kérjen kihallgatást a minisztertől? Már úgyis akart beszélni vele a kutatás ügyében. Lassú léptekkel sétált á napsütötte Németvölgyi úton. Az őszi meleg elbágyasztotta. Ha nem lenne ez a buta ügy, most; nagyon jól érezné magát. A kísérletek igazolták a számító-; sok eredményeit. Végre célhoz; jutott. Lehet, hogy mégis be-3 költözik a Kutatóintézetbe. Bár* nem szívesen teszi. Éberség.^ Folyton ezt magyarázza az ál-* lamtitkár. Itt a villában nincs/ biztonságban. A kísérletnek pedig tudományos szempontból: nagy nemzetközi jelentősége: van. Az alapszámításokat, a: törzsképleteket rajta kívül sen-; ki sem tudja, és nem is fogja; megtudni. Azt nem adja ki senkinek. Soha. És nem vesz; mást maga mellé Eszteren és Krasznain kívül. Ök is csak; részleteredményeket ismernek. Ha több embert vonnak be a: kutatásba, nagyobb a veszély. Ha a fertőző szérum antibioti kumát még két változatban kitermelik, minden rendben van. És sikerül az álma. Nem lesz több gyulladásos megbetegedés a világon. Igen, bebizonyítja állítását, hogy a gyűl ladásos betegségek az ő felfedezésével hatásosan gyógyíthatók. Az FB—86 alapján most már/ pár hónap munkájával elké-/ szítheti azt az oltóanyagot,^ amely az emberi szervezetet-? immunissá teszi az ismerte gyulladásos betegségekkel J szemben. £ jelentkezni. A tájékoztató fel« hívja a figyelmet, hogy ebben az évben nagymértékben emelik az építőipari tanulók számát, ezért elsősorban a kőműves, kőfaragó, ács, szobafestő, mázoló, épületbádogosj épületlakatos, központi fűtés- szerelő, víz-, gázvezetékszerelő szakmákban vesznek fel ipari tanulókat. A gépipar főleg forgácsoló szakmunkásokat igényel. Azok a szakmák, amelyekre elsősorban lányok vehetők fel, túltelítettek elsősorban a szövetkezetekben és a magán- kisiparosoknál. Ebben az évben csökken a felvétel a fodrász, a női szabó, a kozmetikus és bőrdíszműves szakmában. A lányok ipari tanulóként való továbbtanulását nagyobb mértékben teszik lehetővé a vasipari szakmában. Az idén több lánytanulót vesznek fel esztergályosnak, marósnak, kárpitosnak, optikai csiszolónak, üvegtechnikusnak, üvegcsiszolónak és porcelánfestőnek. Az érettségizett lányok felvételét a műszerész szakmában segítik elő. A tanácsi vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok ugyancsak vas- és fémipari, szerelő- és javítóipari, villamos- és műszeripari, nemesfém-, építő-, fa-, textil-, nyomda-, szolgáltató, vegyesipari és mezőgazdasági szakmában szerződtetnek tanulókat. Munkahelyet tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél, kisiparosoknál, magának a tanulónak vagy szüleinek kell keresnie. Ha ez nem jár eredménnyel, felvilágosításért forduljanak az illetékes tanács ipari osztályához. Az iskolai beiratások augusztus 10-től augusztus 31-ig Folytatjuk — /'tartanak.
