Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

AZ ASZTALTERÍTÉS Ha látogatókat várunk, és meg akarjuk őket vendégelni, nem közömbös, hogyan ren­dezzük el az asztalt, az étele­ket, hogyan ültetjük a vendé­geket stb. Igaz ugyan, hogy az igények az ételek tekintetében különbözők, azonban az a fon­tos, hogy még a legigényesebb vendégünket is kielégítsük. Az emberek különbözők. Az egyiknek az a fontos, hogy mi kerül tányérjára, a másiknak maga a tányér, akadnak vi­szont olyanok is, akik csak az étellel törődnek, az evőeszkö­zökkel, terítéssel és az egész környezettel nem. Az ógörög bölcselő, Szókra­tész szavai szerint: »Azért eszünk, hogy éljünk, s nem azért élünk, hogy együnk.-« Er­re a szellemes mondásra főleg azoknak kellene gondolniuk, akik az evésben látják min­den boldogságukat és az élet értelmét. Az orvosoknak is az a véleményük, hogy sok be­tegséget a mértéktelen evés és ivás okozza. Ne legyen tehát az evés és az ivás életünk köz­ponti problémája, mivel azon­ban evés nélkül élni nem lehet, helyénvaló, ha az ételeket és italokat úgy készítjük és úgy tálaljuk fel, hogy kellemes le­gyen, s hogy semmi se rontsa étvágyunkat Ilyen feltétele­ket igyekezzünk teremteni vendégeink számára. Ezért is­mernünk kell a kulturált asz­talterítés elveit. Nem vitás, hogy jólesik kellemes környe­zetben étkezni, tiszta és ízlé­sesen elrendezett asztalnál. Ez mindig emeli hangulatunkat Az abroszt úgy terítjük az asztalra, hogy befedje az egész asztalt és hogy szélei egyfor­mán takarják az asztal min­den oldalát. Minden ünnepi asztal dísze a vázákba helye­zett virág. A családi asztalnál a tányértól balra minden terí­ték mellé vagy háromszögbe, vagy begöngyölve asztalkendőt — szalvétát helyezünk. A tá­nyértól balra van a villa, jobb­ra a kés és a kanál. Jobbra a tányér elé helyezzük el a po­harat Az ünnepélyes lakoma elő­készítésekor nemcsak az éte­lek elkészítésére, hanem a környezet — főleg az asztal­elrendezésre is különös fi­gyelmet fordítunk. Pompa és ízlés ilyen esetekben nem fényűzés, hanem olyan kiegé­szítők, melyek aránylag cse­kély anyagi kiadásokkal kel­lemesebbé teszik a lakomát, kiemelik ünnepélyes jellegét Az ünnepi asztalon csak ne­hezen helyezhetők el az összes ételek és evőeszközök. Kisebb asztallal, az ún. tálaló asztal­kával segítünk magunkon. Er­re a szintén fehér abrosszal el­takart asztalkára helyezzük azokat az evőeszközöket, me­lyeket nem tudtunk a főaszta­lon elhelyezni. Szűkkörű, ki­sebb lakomákon a tányé­rok, evőeszközök és poharak el­helyezése nem okoz semmi gondot f Divatmazsola A párizsi divathírek arról számolnak be, hogy a tavaszi kabátanyagokhoz főleg a dublé szöveteket használják fel. Két­ségtelen, hogy változatos ez a divat, mert a kabát így hord­ható mindkét oldalán. Valóban előnyös ez, mert ha egyik ol­dala sima, egyszínű, a másik oldala már változatosan koc­kás, mintás. Egy kabátból így lényegében két kabát van. Ter­mészetes, hogy ezek a tavaszi kabátok bélés nélkül készül­nek, éppen azért, hogy mind­két oldalukon hordhatók legye­nek. A tavaszi ruhaanyagokat te­kintve az is tény, hogy nagy divatja van a shantungnak és a kasmírnak. A divat nem vál­tozott a szoknyákat tekintve, mert megmaradt a szoknyák bősége, rövidebb sem igen lett. legfeljebb a franciák engedVk meg, de nem minden modell nél, hogy a térd is kivillanjon egy kicsit. A budapesti divat és a párizsi divat abban meg­egyezik, hogy a bő szoknyák­hoz változatlanul hordják alsószoknyát. KEDVES VITRINTERÍTŐ TAVASZI KABÁT FIÚKNAK Tavaszi étkezés Étrendünkbe több tejet s ha már lesz, újhagymát, színes fő­zeléket tojást keli iIrtatni. A halakat értékes tápanyaguk miatt ajánlhatjuk. A savanyú káposzta még mindig leggaz­dagabb vitaminforrásunk — de ne zsíros húsokkal, hanem könnyű sült mellé, pirítva vagy székelygulyásként Pör­költtel vegyítve fogyasszuk. Habár csak úgy, savanyún, sa­láta gyanánt a legegészsége­sebb — kivált a leve, amely börszépítőnek is használatos. Egész évben ajánlatos a csipkebogyó-tea, -szörp és -lek­vár fogyasztása, mely nemcsak ízletes, de rendkívül egészsé­ges is. A citromnál sokkal több vitamin van benne! A tavaszi meghűlések, járványok, gyen­geségek megelőzésére minden­képpen vitaminban gazdagabb és zsírokban, fűszerekben, ne­héz húsban szegényebb étrend­re kell áttérnünk. ILLIK — NEM ILLIK (TtcUxariasAágjtcL neaelh Az udvariasság alapja a figyelmesség. Megfigyelni azt, hogy a másiknak mi a kellemesebb, s ennek megfelelően cselekedni. Ha elvárjuk, hogy figyelmesek legyenek irán­tunk, nekünk is figyelmesnek kell lennünk másokhoz. Ha elvárjuk, hogy velünk udvariasan viselkedjenek, nekünk is fegyelmeznünk kell önmagunkat, olyan esetben is, ha en­nek ellenkezőjét kívánnánk tenni. Hányszor fordul elő, hogy a szülők alig köszönnek egymásnak, ugyanakkor megkövetelnék, hogy gyermekük tiszteletteljesen üdvözölje őket. Egy családban az apa ké­nyelmesen ül a karosszékben, az anya leejt valamit, mire az apa »udvariasan« figyelmezteti, hogy azt fel kell ven­nie. Nem hisszük, hogy ezeknek a szülőknek a gyermeke túlzott gyorsasággal sietne a leeső tárgy felvételére. Való­színűleg helytelenül értelmezi a nők megbecsülését, a se­gítő készséget is, még akkor is, ha az apa erről hosszas előadást tart neki. A szülők egymás iránti apró figyelmessége is udva­riasságra nevel. Szükséges, hogy a szülők egyike a gyer­meket is bevonja a másik szülő meglepetésének előkészíté­sébe. A legtöbb helyen az idősebbek iránti tisztelet hiá­nyát érzik, főleg ott, ahol nagymama van a családban. A gyermekeket a nagymamától két generáció választja el, nehezebben értik meg egymás problémáját. Hogyan visel­kednek a szülők a nagymamával szemben? Mindig udva­riasak. előzékenyek iránta? Nem fordul elő, hogy az idő­sek apró szokásait a gyermekek előtt szidják, kritizálják? Ez pedig a gyermekben nem kelt tiszteletet az idősebbek iránt. Sokan úgy vélik, ha a gyermeket helyezik előtérbe, s mindenki csak az ö kényelmét szolgálja, akkor kellő pél­dát mutatnak, s ezzel a gyermeket udvariasságra nevelik. Igaz, hogy nem elég, ha a szülök az idősebbek iránt vagy egymás között udvariasak, a gyermekkel szemben is meg­felelő hangot kell megütni, de a gyermeket a családban a maga helyére kell tenni, s ez a hely nem a központ! Csalá­don belüli közösségben senki sem lehet fontosabb a má­siknál, hanem a család egy-egy tagja a maga feladatát kell hogy ellássa. A társadalmi érintkezés formái a család­ban nem lehetnek eltérőek a családon kívüli udvariassági formáktól. A közösségi élet megköveteli ezeknek a for­máknak megtartását, ez a társas érintkezés egyik alapfelté­tele. önfegyelemmel, az emberek iránti türelemmel példa­mutatónk leszünk, s ha a gyermek il{/en légkörben neve­lődik, az udvariasság belső szükségletévé válik, s nem külső kényszer hatására cselekszik. Ha minden családban ügyelnek az udvarias légkör megteremtésére, nem lesz többé kifogás a. gyermek modora ellen. Anyaga 100-as horgolócérna, 14-es tűvel készül, átmérője kb. 17 cm. Első sor: 10 láncszemből gyűrű. Második sor: 24 kétráhajtásos pálca. Harmadik sor: 1 egyráhajtásos pálca és 3 láncszem váltakoznak tizenkétszer minden második pál­cába öltve. Negyedik sor: 4 egyszerre beíe- jezett kétráhajtásos pálca és 6 láncszem váltakoznak a láncívek­be öltve. ötödik sor: 1 rövid. 2 egyráhaj­tásos, 3 háromráhajtasos, 2 egyrá­hajtásos és 1 rövidpálca kerül minden hatláncszemes ívbe. Hatodik sor: Rövidpálcákkal ha­ladunk az első pálcacsoport köze­péig, 15 láncszem után 1 kétráhaj­tásos pálca kerül a másodikba. Majd 11 láncszem és 1 kétráhajtá­sos pálca váltakoznak körbe. Hetedik sor: 1 egyráhajtásos pál­ca és 3 láncszem ismétlésével lyuksort készítünk, minden lánc­ívbe 4 pálcát öltve. Nyolcadik sor: 2 kétráhajtásos pálca, 6 láncszem és 2 kétráhajtá­sos pálca kerül minden második lyukba. Kilencedik sor: Azonos az ötö­dik sorraL Tizedik sor: Rövidpálcákkal ha­ladunk az első pálcacsoport köze­péig. 6 láncszem után 1 háromrá- hajtásos pálcát visszaöltünk a ki­induló pontba. Ismét 1 háromrá­hajtásos pálca következik a má­sodik pálcacsoport közepébe, majd 6 láncszemet 1 rövidpálcával ugyanoda öltünk. Tizenegyedik—tizenkettedik sori azonosak a tizedik sorral. A fona­lat a végén el varrjuk. A szélcstpke első sora: 1 egyráhajtásos pálca, 3 .lánc­szem és egy egyráhajtásos pálca kerül az első kettős ív közepébe. 10 láncszem után 1 egyráhajtásos pálca kerül a második ív közepé­be. Második sor; 3 egyszerr* befeje­zett kétráhajtásos pálca, 4 lánc­szem és 3 egyszerre befejezett két­ráhajtásos pálca kerül a három- láncszemes ívbe. lo láncszem után 1 egyráhajtásos pálcát az első, 1 egyráhajtásos pálcát pedig a má­sodik tízláncszemes ívbe öltünk, 10 láncszem után ismétiünk. Harmadik—ötödik sor: lényegé­ben azonosak az előzővel, de so­ronként 1—1, az ötödikben 2 egy­szerre befejezett palcacsoporttal többet horgolunk, az ívekbe pedig 10. 8, illetve 7 láncszemet készí­tünk. Hatodik sor: 3 láncszem, 1 há- romláncszemes pikó, 2 láncszem és 1 rövidpálca váltakozásával a szirmok fölé 6 pikós ívet horgo­lunk. 8 láncszemet 1 rövidpálcá­val öltünk a kettős pálcák fölé, s 8 láncszem után ismétiünk. fl)e.ndíg,marasztala . .. 1. Kamaszok számára ajánlott 2. Lódén anyagból készült ka- Icabát. Tweedből, halszálkás hot, ragián szabással. Tavasz- szövetből vaqy lódenból egy- , ,, aránt csinos övvel vagy ra ballon anyagra w 1Myv°n 30 nélkül viselhető. ov Nem minden vendeg szereti az édes süteményt, a disznóto­ros is kezd unalmassá válni, bizony a háziasszony zavarban van, mivel kínálja meg kedves ismerőseit, rokonát vagy a vő­legényjelöltet. Néhány zsemlé­vel, kenyérszelettel és kevés hozzávalóval jókora tál szend­vicset készíthetünk. A félbe vá­gott zsemléket, kenyérszelete­ket zsírral, vajjal, sajtkrém­mel, kenőmájassal, sonkás-va­jas krémmel kenjük meg. Ho­gyan készítsünk sajtkrémet? öt deka vajat, 5 deka liptói tú­rót, 5 deka reszelt sajtot, fél deci tejszínt habosra keverünk. Sonkás-vajas krém: a vajat finomra vágott sonkával és tejfellel dolgozzuk el. Mit tegyünk a megkent ke­nyerekre? Zsíros kenyérre ka­rikára vágott vékony kolbász­szeletet, kevés sonkát és egy szelet uborkát. Vajas kenyér­re egy szelet karikára vágott tojást, egy vékony szelet kol­bászt, kis sonkát és egy szelet uborkát vagy főtt céklát. Ke­nőmájassal megkent szeletek­re egy félbe vágott tojást vagy apróra vagdalt tojásfehérjét, a sajtkrémes kenyér és zsemle­szeleteket pedig tojáskarikák­kal, reszelt sajttal díszítjük. „A nő^ a Szovjetunióban0 Ez 3 címe a Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Hivatala ál­tal kibocsátott zsebkönyvnek. Adatai a szovjet nők szerepé­re világítanak rá az ország po­litikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életében. A Szovjet­unióban jelenleg 114 millió 800 ezer nő él. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és al­kalmazottak 40 százaléka nő. Az egészségügyi intézmények­ben 2 millió 613 ezer nő dol­gozik, vagyis az egészségügyi dolgozók 85 százaléka nő. A zsebkönyv adataiból kitűnik, bogy a különböző népgazdasá­gi ágakban a vezetőknek és szakembereknek a fele, a szov­jet tudományos dolgozóknak pedig 36 százaléka nő. Hogyan kezeljük a bőrkabátot? A bőrkabátot egyszerűen ci-Q< pőkrémmel tarthatjuk puhán,^ fényesen és tisztán is. A bordóíj és barna bőrkabátot ugyan- o olyan cipőkrémmel, a más szi-í nűt pedig színtelennel kezel-?1 jük. A krémet egyenletesen, és'f nem túl vastagon elkenjük, sS, utána ugyancsak puha ruhával^ alaposan átdörzsöljük. A bőr-ij kabát színét nagyon jól vissza-ű hozza, ha időnként ugyanolyan £ színű bagarollal kenjük és fé-^ nyes ltjuk át /azon. GYERMEKEKNEK Három testvér szolgasága Egyszer volt, bo! nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, s az asszonynak bárom fia. Egy­szer azt mondja a legnagyobbik fiú: — Nagy szegénységben va­gyunk, elmegyek szerencsét pró­bálni. Ha egy hét múlva nem jö­vök vissza, ne is várjatok. Ment, mendegélt, egy erdő szé­lére ért, megéhezett, elővette a tarisznyáját. Nem volt abban bi­zony semmi, csak az a kis hamu­ba sült vakaró. Hozzáfogott en­ni. Odament egy kisegér. A fiú odább rúgta az egeret. — Menj, nekem sincs mit enni, nemhogy neked adjak belőle. Magamnak is kevés. Beestelcdett. A fiú megy-megy az erdőben. Egyszer világosságot lát egy nagy erdei lakban. Be­megy a házba, mondja a palota gazdag öregasszonyának: — Jó estét, édes öreganyám! — Jól tetted, hogy így köszön­tél, mert a kutyák-ebek itták volna meg a véred! Mi járatban vagy? — Szolgálatot keresek. — No, jól van — azt mondja —, úgyis szükségem van szolgára. Van bárom lovam, azt fogod le­geltetni. Es ha megőrződ, kapsz egy véka aranyat, ha meg nem, a fejed idevész. Kihajtotta a fiú reggel a lova­kat, s amíg azok legeltek, el­aludt. A lovak pedig hazamen­tek. Másnap megint kihajtotta, de megint úgy járt a fiú. Har­madik nap megharagudott a gazdag öregasszony, és karóba huzattá a fiút. Eltelt a hét, ment a középső fiú. O is éppen úgy járt, mint a bátyja. Es ekkor azt mondta- a szegény asszony legkisebb fia, János: — Süssön nekem, édesanyám, vakarót, elmegyek, s a bátyái­mat megkeresem. Az erdő alá ért, elővette a ta­risznyát, hozzáfogott enni. A kis­egér odament hozzá. — A fiú letört egy darabkát a vakaróból, és azt mondta: — No hát, nekem is kevés van, de megosztom veled. Mikor indulni akart a fiú, azt mondta neki a kisegér: — Itt van egy síp, ezt jól tedd rl a zsebedbe. Ha valahol bajba kerülsz, csak fújjál bele, én men­ten ott leszek a segítségedre. Ment, mendegélt a fiú, meglát­ta a palota világosságát, bekö­szönt: — Jó estét, édes öreganyám! — Jó estót, fiam, hát te mit keresel itt, ahol még a madár se jár? — Szolgálatot keresek. — No hát, nekem éppen szük­ségem van szolgára. Van nekem három lovam. Ha azt meg tu­dod legeltetni, kapsz egy véka aranyat, ha pedig nem, karóba húzatlak. Kihajtotta a fiú reggel a lova­kat, de őrá is rájött az álom: Elaludt, és a lovak hazamen­tek. Felkél a fiú, széjjehiéz, Sí­ből semmi. Sírásra fakad, de az­tán eszébe Jut, hogy adott neki az egér egy sípot- Belefúj a síp­ba, ott terem a kisegér: — Mi bajod, édes gazdám? - kérdi a kisegér. Sorolja neki a fiú. — Ezen egyet se búsulj, csak ülj itt nyugodtan, míg én vissza nem jövök. Elment a kisegér, felmászott az istálló padlására, ott volt egy rossz kantár. Leakasztotta, s visszament a fiúhoz. — Majd amikor haza akarsz menni, rázd meg ezt a kantárt. A fiú hazatérte előtt megrázza a kantárt, mire a három ló ott cikázik a réten. A kisegér oda­megy a fiúhoz, és azt mondja: — Csapd a kantárt az első ló fejéhez, ülj a ló hátára, és eredj haza. ] így is tett, és szerencsésen hazaérkezett. Harmadik nap, amikor ismét kihajtotta a lovakat, odament hozzá a kisegér, és azt mondta neki: — Itt van a két bátyád feje le­véve, ha eltelt az esztendő, haza fogsz menni, és semmi más fize­tést se kérj, csak azt mondd az öregasszonynak, hogy a két bá­tyádat teremtse elő. tgy is lett. Az öregasszony nem ludott mit csinálni, megkent© forrasztó zsírral a két fiú fejtet meg a nyakát, össze is forradtak mindjárt. Az öregasszony nem bírta elvi­selni csúfságát, amiért a fiú túl­járt az eszén, és világgá szaladt, otthagyta a három testvérnek a lovait és szép palotáját. Bele is költöztek édesanyjukkal együtt* és még most is élnek, ha meg nem haltak. Aki nem hiszi, jág* jón utána.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents