Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET Hz elöhajtatott burgonya termesztéséről Az elöhajtatással jaró ve- saödséget és többletköltséget nagyon meghálálja a burgonya. A korszerű, korai vetőburgo­nya termesztése hazáinkban el sem képzelhető másként. A város környéki piacokon kora nyáron a legkeresettebb élel­miszer az újburgonya. Ilyenkor a fogyasztó már megunta a vermelt burgonyát, és a friss árut jól megfizeti. A korai vetőburgonya az előhaj tatással életerősebb, egészségesebb lesz. A megrö­vidített tenyészidőve! kikerüli a vírusbetegségeket terjesztő nagyarányú tetűjárást s a rá­leselkedő egyéb betegségeket (burgonyavész stb.) károsítá­sát Piaci célra való élőhajta­tásra a legmegfelelőbbek a ko­rán nagyra növő, nagy gumó­kat fejlesztő korai vagy az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező középkorai, közép­érésű burgonyafajták. A hajtatás előkészítésekor többszöri átrakáson, válogatá­son megy át a burgonya, ami­kor a beteg, erőtlen, úgyneve­zett cérnahajtású gumók kise- Jejteződnek. Ez a vefcőburgo- nya egészségi állapotában nagy előnnyel jár. A burgonya elóhajtatása kü­lönösen ajánlható a termelő- szövetkezeteknek. Csaknem mindenütt található olyan vi­lágos és fűthető helyiség, amely e célra felhasználható. Itt lá­dákba, kosarakba helyezhető I el az erre a célra kiválogatott burgonya olyanképpen, hogy a ládák közé világosság kerül­hessen. A ládákat, kosarakat az előhajtatás alatt többször át kell helyezni, hogy a gumók mindegyike egyformán juthas­son fényhez és meleghez. Csak­is így kaphatunk egyöntetű és jól kezelt anyagot. A ládák, kosarak olyanok legyenek, hogy ültetéshez bennük lehes­sen kiszállítani a burgonyát, nehogy fényhajtásai letöredez­zenek. Kellő meleg legyen, 14 —18 fokos, így a burgonya egy­két cm-es napfényhajtást hoz. A hajtások ne legyenek na­gyobbak, mert ültetéskor köny- nyen letörhetnek, s egész előb­bi munkánk kárba vész. Ha a burgonya elóhajtatása készen van, és a talaj még nem me­legedett fel a kellő 5—8 fokra — amikor a burgonya kiülteti hető —, akkor a helyiség fűté­sét abba kell hagyni. Így a fényhajtások további fejlődése egészen meglassul. Vigyázni kell azonban arra, hogy a bur­gonya meg ne fázzon, főleg meg ne fagyjon. Mikor a talaj hőfoka eléri a kellő hőmérsék­letet, akkor kell az előhajta­tott. burgonyát kiültetni. A talajt jól válasszuk meg. A legmegfelelőbb a tavasszal korán felmelegedő, déli fekvé­sű homokos talajú tábla. Az ősszel istállótrágyázott föld hamarabb melegszik fel a trá- gyázatlannál. Pontos a talaj tápereje is. Sovány talajban A csirkék helyes táplálása A csirkék sikeres felnevelé­sének feltételei: a célszerű el­helyezés, a helyes táplálás és a gondos ápolás. E három té­nyező közül a helyes táplálást vegyük most közelebbről szem- ügyre. A fejlődő csirkéiknek szük­ségük van vitaminokra, állati fehérjékre a szemes takarmá­nyok keményítőjén kívül. Ma már takarmánygyáratnk ké­szítenek ugyan baromfi-, illet­ve csibetápot, amelyek megfe­lelő arányban tartalmazzák az állati fehérjét, keményítőt, szénsavas meszat és ásványi anyagokat, azonban ezek a gyárak még nem dolgoznak kellő kapacitással. Fontos a vitaminokról való gondosko­dás is. Ha a tojásban kevés az A-vitamin, gyenge csirkék kel­nek ki. A csirkéknek kezdettől A- és D3-vitamin tartejhnú ta­karmányt kell adni. Ezek a vi­taminok megtalálhatók a máj zavartalansága céljából a da­rába elegyítünk 2 százalék szénsavas meszet és 0,5—1 százalék konyhasót Helyes, ha a frissen elkészült eleségre 1 százalék mennyiségben élesz­tőt morzsolunk szét Ne mulasszunk el a zúzó­gyomor munkáját, és az emész­tést elősegítő homokot, illetve kisszemcséjű kavicsot az álla­tok elé rakni, melyből kedvük szerint szedhetnek. A 6—8. héttől kezdve már csak a kukoricát kell durvára darálni. Ezzel a korral a csir­ke rrjár túl van a legkényesebb felnevelési betegségeken, hogy úgy mondjam, már megáll a saját lábán. Az ERRA tanszert, vala­mint az újabban megjelent Phylavit B12 és Ossiferol is ajánlható. Ezeknek használatát részletes utasítás írja elő. nem érhető el a kívánt ered­mény. Az ültetés 10—12 cm mé­lyen, óvatosan történjék, ne­hogy a fényhajtások letörje­nek. A takarás is vigyázaté« és kíméletes legyen. Az előhaj­tatott burgonya minden egyes munkája a többi burgonyához hasonló módon megy végbe, kivéve a májusi fagyok elleni védekezést. Ettől a károsodás­tól védeni kell ekével való földszórással a fagyok elmúl­táig, vagy szalmás takarással a fagyok alatti időben, esetleg füstöléssel. A vetőgumónak szánt bur­gonyánál ne feledkezzünk meg a beteg tövek gumóinak eltá­volításáról sem. A piaci áru a virágzás befe­jezése után szedhető, mihelyt a gumók a 25—30 dekás bokor­átlagot elérték. A gumó nagy­sága igen fontos tényező, mert a kis gumók csak másodosztá­lyúként értékesíthetők. Az újburgonyát óvatosan és gondosan kell szedni, válogat­ni, esetleg mosni és szárítani. Legjobb az átvétel helyére is kosarakban szállítani a burgo­nyát, nehogy törjön, foltot kapjon. A szép, sérülés mentes burgonya jobb áron kel el, mint a zúzott, összetörött. A cél: minél korábban kerüljön piacra az újburgonya, mert akkor fizetődik ki a legjobban. Barsy Sarolta burgonyanemesítő. JOGTANÁCSOSUNK ÍRJA: A pártoló tagságiról A termelőszövetkezet tagjai elsősorban azok lehetnek, akik mezőgazdasági termelőmunká­val élethivatásszerűen foglalkoznak. Annak érdekében, hogy ínás munkaterületen dolgozó személyek, kisiparosok és más dolgozók — mezőgazdászok, könyvelők, állatorvosok, állat- tenyésztők, tej- és vajmesterek, kettős foglal­kozásúak — valamint családtagjaik is bekap­csolódhassanak a termelőszövetkezet munká­jába, segíthessék a közös gazdálkodás felada­tainak megoldását, őket a közgyűlés pártoló tagnak felveheti. Ugyanígy pártoló tagnak fel­vehetők az állami, szövetkezeti vagy társa­dalmi szervnél munkaviszonyban álló vagy tartós megbízatás alapján másutt dolgozó sze­mélyek is. A pártoló tag szakképzettsége, ismeretei alapján a termelőszövetkezetnek politikai, szakmai, gazdasági vagy egyéb segítséget ad. A pártoló tag a termelőszövetkezet közös mun­kájában nem köteles részt venni. Utána SZTK- járulékot fizetni nem kell. Így természetesen nem részesülhet a tagokat egyébként megille­tő SZTK-szolgáltatásokban — nyugdíj-, beteg- ellátás és baleseti kártalanítás —• sem. A föld nélkül belépett és másutt lakó pártoló tagnak háztáji terület nem jár. Ha a pártoló tag föld­del és egyéb mezőgazdasági termelőeszközök­kel rendelkezik, akkor a 7. sz. törvényerejű rendelet 20. paragrafusában foglalt földbevi­teli kötelezettség ezekre is kiterjed. Ebben az esetben háztáji terület megilleti, ha a bevitt földterület a lakhelyén és a termelőszövetke­zet telephelyén van. A háztáji föld területe 800—1600 négyszögölig terjedhet. Ezt a köz­gyűlés határozza meg. A pártoló tagot a be­vitt föld után föld járadék, az egyéb vagyon­tárgyakért pedig az alapszabály szerinti térí­tés illeti meg. A 7. sz. törvényerejű rendelet­nek a tsz-tagok egyéb jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezései a pártoló tagra nem alkalmazhatók. A 7. sz. törvényerejű rendelet végrehajtási utasítását magában foglaló 19/1959. FM-ren- delet 5. paragrafusának 4. pontja alapján: »A termelőszövetkezetbe új tagokat az egész gaz­dasági év folyamán fel lehet venni.- Ez a ren­delkezés vonatkozik a pártoló tagok felvételé­re is. KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK József Attila Tsz, Balaton»zárszó. Háztáji földre jogosult minden tsz- tag, aki önálló háztartást vezet. Ha valamelyik családfő másutt helyez­kedett el, és nem tsz-tag, de fele­sége tagként vesz részt a termelő­szövetkezet közös munkájában, ak­kor részére is .ki kell adni a 800— 1600 négyszögölnyi háztáji földet annak figyelembevételével, hogy a családból hányán járnak a tsz-be dolgozni. Háztáji földet annak a szövetkezeti tag asszonynak is kell juttatni., aki föld nélkül lépett be. Arra ügyelni kell, hogy a család használatában semmilyen jogcí­men sem lehet több föld, mint amekkora területet az alapszabály háztáji gazdálkodás céljára engedé­lyez. * * * K L., Marcalt, Aki aláírta a be­lépési nyilatkozatot, az nem mon­Dr. Czinkotai Frigyes szak állatorv os. A zárszámadások adataiból 1958-ban 119, tavaly pedig 234 termelőszövetkezet készí­tett zárszámadást. 1958-ban 29 839 k. hold, 1959-ben 225 975 k. hold közös szántán gazdál­kodtak a tsz-ek. E szövetkeze­teik tagjainak száma egy esz­tendő alatt 3968-ról 41 024-re növekedett, * • * A tsz-tagok tavaly 8 077 4Í8 munkaegységet teljesítettek. Részesedésként kenyérgaboná­ból 177 777, szemestakarmám.y- gábonából 66 677, kukoricából 95 478, burgonyából 63 831, szálnstakarmányból 116 427 mázsát, készpénzben pedig 101 136 000 forintot kaptak. * * * Prémiumot 76 termelőszö­vetkezetben fizettek ki 1 822 000 forint értékben. Földjáradékra — pénzben és terményben — 15 503 000 forintot fordítottak. * * * A szociális és kulturális alapba 2 595 000 forintot he­lyeztek a termelőszövetkezetek. Az egységenkénti részesedés értékének megyei átlaga 24,39 forint. Negyven forintnál ma­gasabb részesedés jutott 13 tsz-bem. Egy szövetkezetben — a szülöki Kossuth Tsz-ben — meghaladta a 70 forintot a munkaegységrészesedés értéke. / * * * A táz-ek a megtermelt ke­nyérgabona 46,4 százalékát ér­tékesítették, 19,2 százalékát tartalékolták, 34,4 százalékát pedig kiosztották a tagoknak. * * * A közös szövetkezeti vagyon értéke egy év alatt több mint ötszörösére növekedett. A te­hermentes tiszta vagyon je­lenleg 252 661 000 forintot ér. * * * A szövetkezetek közös állat - állománya a zárszámadás for­dulónapján: 22 947 szarvasmar­ha, 13 101 ló, 36 998 sertés, 21 801 juh és 9879 baromfi. Számosállat összesen: 34 613 darab. * * * A tagok háztáji állatállomá­nya: 30 467 szarvasmarha, 67 910 sertés, 7177 juh. Számosr- állaít összesen: 32 663 darab. dott le földingatlanáról, hanem ar­ra kötelezte magát, hogy a szövet­kezet közös használatába aaja földjét, és — erejéhez mérten — részt vesz a közös munkákban. A közösbe adott 10 k. hold föld te­hát továbbra is az ön tulajdona. A bevitt föld a 7-es törvényerejű rendelet 39. paragrafusa értelmé­ben örökölhető. * * * Petőfi Tsz, Mike-Nagyálláspuszta. Erdő- és legelőterületét a járási mezőgazdasági osztályon kell igé­nyelni- A tsz kezelésébe csak 50 holdnál kisebb és állami erdővel aem összefüggő erdőterület kerül­het, de csak abban az esetben, ha ez az erdő legalább két oldalon érintkezik a szövetkezet birtoká­val. Nagy Ernő, Kálroáncsa, A havi 36 forintos S^TK-járulékot csak azok után kell fizetni, akik belé­pési nyüatkozatot írtak alá, tehát tagjai a termelőszövetkezetnek. Ha felesége nem tsz-tag, akkor az ő jövedelméből nem vonhatják le a havi 36 forintot. * * * T atinka Tsz, Kiskorpád. A szö­vetkezetbe tagként belépett asszo­nyok kötelesek fizetni a havi 36 forintos SZTK-járulékot. Ennek fejében betegellátásra, baleseti kártalanításra és öregségi nyugdíj­ra jogosultak. A másutt munkavi­szonyban álló férj fizetéséből le­vont SZTK-járadék összege függet­len attól, hogy a feleség tagja-e a termelőszövetkezetnek, vagy nem. A tagnyilvántartásba felvett szö­vetkezeti tag asszonyokat jelentsék be az SZTK-hoz. tehál Stefa necz Isfcvánné, Bakháza. Le­veléből az űtnik ki, hogy Császár Lajos pártoló tag megtartott a háztáji gazdaságában 1280 négy­szögöl földet, és ezenfelül követel 1 kát. holdat a közösből. Ez a kö­vetelése jogtalan. Pártoló tagnak ugyanis csak az általa bevitt föld­ből kell háztáji földet adni. A pár­toló tag földjének területe is 800- tói 1600 négyszögölig terjedhet. A meg nem nevezett, volt 19 holdas középparaszt mint tsz-tag jogosult háztáji földre, amelynek területe fél holdnál kisebb, egy kát. holdnál nagyobb nem lehet * * * özvegy Kántor Ferencné, mogyjád. Mivel a somogyjádi Au­gusztus 20. Tsz-nél tagként lé­pett be, de betegsége miatt dolgoz­ni nem tud: nemcsak földjáradé- kot, hanem háztáji földet és szó* cális támogatást is kap. A szövet­kezet vezetősége ezen túlmenően előterjesztést, tehet arra, hogy ál­lapítsák meg olvasónk részére a 260 forintos munkaképtelenségi já­radékot. A kérelemhez szükséges nyomtatványt a vezetőség az Or­szágos Nyugdíjintézettől (Budapest V. Guszev u. 10.) kérje, s kitölté­se után ugyanerre a címre küldje vissza. A magyaregresi földje után kö­teles földi áradékot vagy haszon- bérleti díjat fizetni a magyaregre* si termelőszövetkezet. bän, tejben, tojásban, csíráz ä.Tpo.— es zd. őszemen: Den, ? p8 ÍGY KEZDŐDIK A BARÁTSÁG tatátt _JR________________... p illangós zöldtakarmánybam, ( csukamájolajban, sárgarépa-5 ban, élesztőben. ji A naposcsirkék első táplálá-? sát a keléstől számított mint Az első ötéves Terv nevű, című újságból tudtuk meg, | Szeretnénk tudni, hogyan egy 24—48 óra múlva kezdjük? répáspuszlai magyar termelő- amely Somogybán, a Magyar van megszervezve a vezetés az meg. A csirkék első táplálékai szövetkezetbe levél érkezett a Népköztársaság egyik megyé- önök kolhozában. Mit jelent az magvak darája. Az első héten? Szovjetunióból. A levelet V. jében jelenik meg. új jövedelemelosztási rendszer aludttejből, alvasztott, fölözötti sz. Trofimenko, a Sztálin kol- -...A napokban a Sztálin a kolhoztagok számára, és mit tejből, tojásból, lisztből vagyához elnöke írta a Sztavropol kolhozba külföldi postabélyeg- jelent a közös gazdaság szá- kukoricadara-keverékéből ké-j£ határterületi prikumszki ke- zővel ellátott nagy csomag ér- mára? Nagyon hálásak len­szült kemény pépet kapjanak,? rülétből. kezett A csomagban levél is nénk önöknek, ha közölnék er­eset leg savót külön is lehet ad-jí ».Nagyon örülnénk, ha imá- volt, amit az Első Ötéves Terv zel kapcsolatban szerzett to­lni itatáshoz. Szemes eleségül^ nah nekünk. Nagyon érdekel Termelőszövetkezet tagjai ír- pasztalataikat. Nagyon érdekel hántolt kölest vagy kukorica-í minket magyar barátaink éle- talk. A magyar parasztok ezt bennünket a szovjet parasztok darát adjunk nekik. A túrót,?te« — kezdi levelét a kolhozéi- írják: savót tiszta körülmények kö-Jnök. Majd ír a kolhoz gazda- »örömmel vettük és hálá­déit készítsük, ugyanis a sa-? ságáról. a kolhoztagok nagy- son köszönjük a Szovjetunió» vanyú tej bélhurutot okoz, ez-í szerű eredményedről és boldog ból érkezett levelet, amely az zel szemben az aludttej jó dié-? életéről. önök kolhozának életéről szá­tás hatású. Az első héten még’, »írjanak arról, hogy ginek, mól be. Nagyon meglepődtünk más állati takarmány vagy^mjfc a terveik, és arról is, hogy azon, hogy önök 56 000 hektár élete, különösen összehasonlítva.« a múlttal i mi érdekű önöket a szovjet pa- földön gazdálkodnak. Nálunk A levél végén a magyar pa­rasztok sok sikert kívánnak a szovjet embereknek. A kolhoztagok nagy érdek­lődéssel olvasták a Magyaror­A i és* zöld nem ajánlatos. A 2—4 hetes csirkék étrend-? rasztök életéből« — fejezi be ekkora területe csak egy egész szagból érkezett levelet, jében a zöldtakarmányoknakjlevelét Trofimenko elvtárs. járásnak van. Főképpen az Sztálin kolhoz vezetősége , fű, csíráztatott zab, árpa,? A magyar parasztok nagy érdekel minket, hogyan tud- pártbizottsága most készül vá- lucema, saláta és sárgarépa —S érdeklődéssel olvasták a leve- jók kihasználni a gépállomá- laszolni a magyar elvtársak- és az állati eredetű takarmá-? let. A szövetkezet elnöke, soktól vásárolt sokféle gépet. nak. nyolcnak nagyobb szerepe le-^Szöllösi Ferenc országgyűlési A magyar termelöszöyetkeze- ...Így kezdődött a szov; gyen. Fontos, hogy rostban?képviselő ezt mondta: »Nagyon szegény takarmányokat kapja-J örülünk, hogy szoros kapcso- nak. Á zöld-takarmányt szecs-? latba kerülünk a szovjet kol- kázva adjuk, s a darák főko-\hoztagokkal. Értékes tapasztó ssatosan durvuljanak. illataikból sokat tanulhatunk...­Az ásványi anyagforgalom í Mindezt s Somogyi Néplap így folytatják: tek számára ez még a jövője.« A továbbiakban a magyar parasztok saját szövetkezetük fejlődését ismertetik, majd jetjj lehetőség kolhoztagok és a magyar pa­rasztok őszinte barátsága. G. Putyűin1 (A Za Szcsasitye Rogyini címűi ssovjet L&pbóLl Miért nem kaptuk meg a földjáradékot? — Levél Csokonyavisontáról — Tisztelt Szerkesztőség! örömmel tapasztalom, hogy a Somogyi Néplap rendsze­resen foglalkozik az emberek panaszaival. Nemrégiben éppen a mi szövetkezetünk, a csokonyavisontai Zöldmező Tsz egyik tagjának sérelmét segített orvosolni az újság. Ezért bátorko­dom én is megírni panaszomat a szerkesztőségnek. Előrebo­csátom, hogy nem egyedül, hanem négyen vagyunk olyanok, akik nem kaptuk meg a bennünket megillető földjáradékot. A múlt év tavaszán léptem be a szövetkezetbe, elsősorban Hegedűs Ferenc, a mostani tsz-elnok felvilágosító szavára hallgatva. Elmondtam akkor is, hogy öreg ember vagyok, be­tegség is gyötör, így hát fizikai munkát nemigen tudok végez­ni. Az év során azonban nagy erőfeszítések árán 111,75 mun­kaegységet szereztem. Ennek ellenére sem kaptam meg a föld­járadékot. Az elnök és Török Kálmán könyvelő azt mondták, hogy mivel nem teljesítettem az előírt 120 munkaegységet, nem vagyok jogosult a földjáradékra. A februárban megtar­tott közgyűlésen szóba került ügyem, de az elnök szavazásra sem tette fel a kérdést, így hát nem a tagság határozata az, hogy engem ki kell zárni a föidjáradékból. Tudattam pana­szomat a Barcsi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályával. Megvizsgálták az ügyet, s megmondták az elnöknek, a veze­tőségnek, hogy megillet bennünket a földjáradék. Azt hittem, hogy ezek után megkapom a pénzt. Amikor bementem érte, a szövetkezet elnöke újabb kifogást talált. Most azt mondta, hogy’ azéH nem fizetik ki a földjaratíékot, mert feleségem nem vett részt a közös munkákban. Tudják a faluban és a szervezéskor is elmondtam, hogy feleségem tej­kezelő, s nyáron hajnali fél öttől délelőtt 9—10 óráig, este pe­dig 7-től 10 óráig dolgozik a csarnokban. Ezenkívül természe­tesen a háztartást is vezetnie kell. Éppen az elnök volt az, aki a szervezéskor azt tanácsolta, hogy ne a feleségem, hanem en írjam alá a belépési nyilatkozatot. Érthetetlen számomra, hogy most mégis ezzel próbálja indokolni a földjáradék lefogását. Ezt az eljárást sérelmesnek és igazságtalannak tartom. Dómján Dezső, a csokonyavisontai Zöldmező Tsz tagja * * * Egyetértünk levélírónkkal. A 7-es törvényerejű rendelet értelmében mindenkit megillet a föld járadék a termelőszövet­kezetbe vitt saját földié után. A tsz-tagnak ezt a jogát senki sem csorbíthatja meg, (Szerk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents