Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
Csütörtök, 1960. március 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ablakén kidobott pénz Nagyobb felelősséggel tegyék meg javaslataikat tanácsaink a kórházi költségek elengedésével kapcsolatban A mi államunkban legfőbb érték az ember. Ezért mindent megteszünk az ember érdekében. Ezt a célt szolgálják a kórházi ápolással kapcsolatos rendelkezések is. Akik a kórházi ápolási költséget nem tudják megfizetni — öregek, magánosok —, keresetük, nyugdíjuk erre nem elég, azokat ingyenesen gondozzák, ápolják, esetleg részletfizetési kedvezményben részesítik. Azt, hogy kinek engedjék el a teljes költséget, ki részesüljön részletfizetési kedvezményben, a községi tanácsok véleményezése alapján a járási tanácsok egészségügyi csoportjai bírálják el. , . A Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégen négy községben: Csökölyön, Nagykorpádon, Belegen, Se- gesden és a járási tanács egészségügyi csoportjánál ellenőrizte a kórházi ápolási költségekkel kapcsolatos intézkedéseket, határozatokat. 1959-ben a járási tanácshoz 187 elengedési, illetve részlet- fizetési kérelem érkezett. A járási tanács — a községi tanácsok környezettanulmányai alapján — 141 955 forint törlését és 84155 forintnak részletekben történő megfizetését találta méltányosnak. A népi ellenőrök megállapították, hogy a községi tanácsok javasolta törlések nincsenek eléggé megindokolva, a tanácsok nem járnak el kellő körültekintéssel, és az elbíráláskor sok esetben nem tartják szem előtt az állam érdekeit. Megállapították azt is, hogy a községi tanácsok a környezettanulmányt általában nem a helyszínen, hanem az irodában szerkesztik meg csupán a v. b.-tagok tájékoztatásai alapján, ezért sokszor felületesek, megalapozatlanok a határozatok. Csökölyben L. Mária 520 forintnyi ápolási költsége egyik felének elengedését, másik felének pedig részletekben való megfizetését javasolták —• indokolás nélkül. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy L. Mária hozzátartozóinak anyagi helyzete lehetővé teszi a teljes ápolási költség megfizetését. H. László 1000 forint gyógydíj-hátralékának teljes elengedését javasolták, pedig szülei tsz-tagok, rendezett anyagi körülmények között élnek, házat építettek, s a költséget esetleg részletekben megtéríthetik. Erre a hajlandóság is megvan bennük, sőt már törlesztettek is. Ennek megtörténte után kapták meg az elengedési határozatot (!). Nagykorpádon szembetűnő a határozatok rövidsége és elégtelen indokolása. Azt odaírni, hogy »szegény« vagy hogy hozzátartozói tsz-tagok, nem elégséges. G. Ferencné 630 forint ápolási költségének teljes elengedését javasolták azzal, hogy hozzátartozói tsz- tagok. Pedig rendezett anyagi körülmények között élnek, több háztáji számosállatuk van, s négy részletben minden megerőltetés nélkül kiegyenlíthették volna tartozásukat. B. fenőné 710 forintos ápolási költségének elengedése sem indokolt, mert férje állami gazdasági dolgozó, havi fizetést kap, s részletekben meg tudta volna fizetni a kórházi költséget. Segesden indokoltak, megalapozottak voltak a tanács ilyen irányú határozatai, javaslatai. Belegen teljes elengedésre Itt tartalék rejlik javasolták N. Sándomé 910 forintos ápolási költségét azzal az indokolással, hogy férje tsz-tag. N. Sándor jó anyamsztSlei™ Sa'hX ^társ, az rasz^ elismert gazaa mreoen tó mondta; kisipari jellegű megfizetésére. I ^ * * szö' A TRANSZVILL KAPOS-! A hat szükségszerelő nézett, VÁRI TELEPÉNEK vezetői, és csóválta a fejét. Tanakodott, műszakijai sokat törték a fejű- t Valahogy sehogy sem fűlt fokét, hogyan valósítsák meg a guk így a munkához. Akkor a szalagszerű termelést az üzem-' főmeós elsütött egy ötletet: ben, mert itt bizony még na-1 — Fiúk — mondta —, mi gyón is műhelytermelés, vagy máskép csináljuk. Egyszerre Csak négy községben vizsgálták meg a népi ellenőrök a kórházi ápolási költségekkel kapcsolatos határozatokat, s megállapították, hogy a megalapozatlan, felületes javaslatok következtében 4575 forint 141 955 forintra rúgott az elengedett ápolási költség összege 1959-ben, a megyében pedig 1958-ban 442 ezer forintra. S ha arra gondolunk. hogy esetleg más községi tanácsok is hasonló módon végezték az elbírálásokat, akkor valószínű, hogy évente sok ezer forintot szerelünk mind a hatan egy kapcsolót. Én teszem rá mindegyikre a síntartót, ő összeállítja, te csavarod be a jobb, te a baloldali csavart, a mérgezték, hogy az ötéves tervben lényegesen megváltoztatják a technológiát a szalagtermelés nők kartárs pedig diszpécser javára. Vagy tíz gépelt oidalt lesz. Idekészít és kézre ad nefoglalnak el az erre vonatkozó , künk minden alkatrészt. Rendirányelvek. Milyen legyen a ben? — Rendben! — hangzott szalagtermelés formája? Zárt' az egyöntetű válasz. Mesgnéz- őlyan “kórházi ápölá^'költséget! ciklusú, görgőstárcsás, asztal-jték az órát és nekifogtak. Egy engedtek el, amit a hozzátar- í rendszerű, vagy húzókocsis? darab elkészült, és megint az tozók megfizethettek volna. j Ennek az, annak amaz lehet a órára pillantottak. Három A nagyatádi járásban ] káros következménye. Ám perc telt el mindössze. Egy 1 egyik nap a töprengésbe bele- kicsit maguk is megdöbbentek szólt az élet vagy inkább a' ezen. Hiszen figyelembe véve munkások. Hogy is történt? | azt, hogy hatan dolgoztak egy Megkezdődött a szokásos hó- \ kapcsolón, az elkészítési idő végi hajrá. 25-én még nagy akkor is csak 18 perc. Hatvan volt a lemaradás. Valamit sür- ; helyett! Aztán megkönnyeb- gősen kellene tenni — mondogatták a munkások és a vezetők. Azt úgyis látni lehetett. dob ki államunk az ablakon a l hogy a szereidében a három felületes, indokolatlan javasla- i ember elsejéig sehogy sem tudtok következtében. | ja »készre tenni« a szakaszoló Tanácsainknak sokkal na- , kapcsolókat, bárhogy törekszik gyobb felelősséggel, körültekintéssel keli eljárniuk, hogy valóban csak azok részesüljenek díjmentes vagy részletfizetéses kórházi ápolásban, akiknek anyagi helyzete ezt indokolttá teszi. A színvonalasabb Balaton-parti kultúrműsorokért (Tudósítónktól.) A Művelődésügyi Minisztérium irányításával a napokban Balatonfüreden értekezletet tartottak azzal a céllal, hogy részletesen, pontosan meghatározzák a Balaton-part nyári kultúrprogramját. Az értekezleten az összes érdekelt szerv képviselői részt vettek, így a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT kulturális osztálya, a BIB, a Somogy és a Veszprém megyei Tanács, a műsorigazgatóság, az ŐRI, az Országos Filharmónia, valamint a kaposvári és győri színház kiküldöttei. A megbeszélés eredményeként a Filharmónia, az ŐRI, a Csiky Gergely Színház, a győri Kisfaludy Színház együttesein kívül különböző művészegyüttesek lépnek majd fel a szabadtéri színpadokon. Természetszerűen sportrendezvények, kiállítások, bemutatók is gazdagítják a színvonalas műsort. Helyes az a rendelkezés, hogy a szabadtéri színpadokon kéthetenként legfeljebb négy rendezvényt tarthatnak. A műsortervben csak a Művelődés- ügyi Minisztérium illetékes osztályának előzetes hozzájárulásával lehet változtatni. A múltban ugyanis igen gyakori volt az ötletszerű, az érdekelt szervekkel össze nem hangolt műsorváltoztatás, ami magától értetődően kedvezőtlenül hatott a közönségre is. is. Mi lesz ennek a következménye? Bolondot csinálnak a kereskedelemből, amely a kapcsolókat átveszi, a külföldből, amely jó néhányat megrendelt belőlük. Nyomasztó érzés telepedett a szerelde szakmunkásainak szívére. A fakalapács lassabban kopogott. Ügy voltak, mint a futballcsapat, amely az utolsó percben gólt kap, s már nincs remény a győzelemre. MIT LEHETNE CSINÁLNI? — hangzott el egyre többször az égető kérdés. Felelni rá azonban senki sem tudott. Akkor az igazgató utasítást adott a főmeósmak, Kiss Sándornak, hogy vegyen maga köré öt embert, olyanokat, akik nem vesznek részt közvetlenül a termelésben, és segítsenek a szerelőknek. A főmeós így is tett. Hozott egy kőművest, egy asztalost, egy raktárost, egy lakatost, egy mérnököt, és ha- tcdmagával bement a szereidébe. Egy ideig csak nézték a három »-hivatásos« szerelőt. | Ezek mindegyike egyedül sze- | relt össze egy-egy kapcsolót. ! Az összeszerelési idő egyen- I ként egy óra volt. bülten összenevettek, és tovább folytatták a munkát. Híre szaladt ennek a többi műhelyben is, s megjelent az első munkás, és hosszan bámulta a hirtelenében szervezett szalagmunkát. Hamarosan itt volt mindenki, aki csak elszaladhatott pár pillanatra a gépétől. — Ez igen! — mondták valamennyien — így kellene máskor is csinálni! EZ A MONDAT nem halt el az üzemben, legfeljebb csak elhalkult azóta. Kevesebbszer mondják a munkások, de mondják, meggyőződésből, és várják is, hogy megvalósul a szalagrendszer. Az igazgatótól még nem kérdezték meg, hogy mi a szándéka ezzel kapcsolatban. Mi megkérdeztük. Az igazgató gondolkodik. — Szalagosítanunk kell, látjuk — mondja. A mikorral kapcsolatban a jövőről beszél, és keveset a jelenről. Egyre azt hajtogatja, vigyázni kell a szalagtermeléssel, sok más intézkedést is msga után von. Esetleg pórul- iárhatumk. Érzem, hogy szavaiból a vezető (felelősségérzete csendül ki. Nem árt a vigyázat, az óvatosság, ezt már megta-’ nultuk. Ez mindenképpen becsülendő dolog. De hát tú1 bonyolítani sem szabad az előrelépés mikéntjét, ez esetben a szalagtermelés kialakítását. Ne a Csepeli Vas- és Fémművekhez mérjük a mi szalagtermelési adottságainkat. Itt mások a körülmények. A munkások nem a legkorszerűbb szalag kialakítását várják a TRANSZ- VILL-ben. Egyelőre csak amolyan — mint mondják — »vidéki szalagot« szeretnének látni. Mert ez is sokat, előrelépést jelentene a kisipari módszerekkel szemben. — Igen — mondja elgondolkodva az igazgató —, ha a tizennyolc perc helyett harmincat számolok is egy árbóckap- cscdó összeszerelésére, a Kiss- brigád akkor is 200 százalékra teljesítette tervét. Nem beszélve az eayéb előnyökről. Szóval itt feltétlenül tartalék rejlik ... ... Már most ki kell aknázni! Sz. N, Munkavédelmi napok a gépállomásokon Hermann Ferencné, a nagybajomi vöröskeresztes szervezet titkára mondta: A mai vetítést nemcsak a Vöröskereszt szervezte, hanem a nőtanács is. Rövid egészségügyi filmekkel jött el a Vöröskereszt Országos Központjának 15. A WAQNER-ÜC/Y, írta: Jan Petersen — Fordította: Baló László ganda-autója a közelmúltban Somogyba. Hogy érdekelte-e az embereket? Igen. Egy kicsit késve, a kitűzött kezdés után, de legalább 150-en jöttek el. A propaganda-kocsi a kaposvári járás S látogatta meg. Egy-egy Óvatosan, tenyérnyire kinyitjagjjörút után önkéntelenül eszá- a lakásajtót, fülel. A kivilágí-5 be jut az embernek, hogy tott lépcsőházban minden csen-g mennyi szerv és intézmény des. A sofőr kilép az előszobá-^fáradozik a biztonságosabb bői és behúzza az ajtót. M munkaviszonyok, tehát a nyuAztán nesztelenül lesiet a^godtabb élet megteremtésén, lépcsőn, közben felgyűri kabát-^ a gépállomások munkavéja gallérját. TV éhány perccel ' Hűekért későbbe ideimi napokat tartanak egyegy kampány megkezdése traktor által termelt szénmo- noxid fulladást is okoznat. Vigyázni kell a kovácsműhelyekben ... Vida doktor is készséggel jött Bozsó István, a Vöröskereszt járási titkára kérésére. Egyikük szervez íáradhatatla- propa-1 nuE a másikuk magyaráz, nem 1 kevésbé fáradhatatlanul. Azt mondják: — Ha a látottakat, hallottakat az embereknek csak fele szívleli is meg, fáradozásuk már nem volt hiábavaló. Bizony: sokszor életet menthet gépállomásait egy .f gye^ kéPzf^ elsősegély- ilven! nyújt0- Ele a balesetet megelőzni is lehet. Csak tudni kell, hogyan. Nagybajomban, a Kaposvári Gépállomáson, Mernyén is eljöttek mindannyian. A nagybajomiak nemcsak a tavaszi szántás, a nyári cséplés. hanem az őszi szántás időszaka I előtt is megrendezik a munkaNeumann a büféhez megy ci- radől forgószékében, és gú- ez az! Alaposan szemügyre garettáért. Egy csomag Junót nyosan végigméri a sofőrt: veszi a házat: minden ablak vásárol, és nyomban rá is — Lassan a testtel, barátom, világos, csak a bejárattól bal- gyujt. Miközben az égő gyufa- lassan! Egyelőre még senki ra levő földszintiek sötétek, szálat cigarettájához tartja, sem kért kocsit! Dr. Wagner lakásának ablakai! odahunyorít Rückertnek. A Rüekert erőszakoskodik, sofőr szájához emeli a sört, és Mennie kell! Mindenképpen! visszakacsint. Értettem — jel- — Egyelőre...! De minden zi. pillanatban kérhetnek! — Neumann máris eltűnik a mondja türelmetlenül. — A kijáratnál. Rüekert kényelme- tartálynak mindig tele kell lensen kihörpinti maradék sörét, nie! Egyszer már megérthetnék — Fizetek..: — mondja, odafönt, hogy éjszaka nincs gét az utcai lámpa Aztán lassú, nyugodt léptekkel minden benzikút nyitva. fénye félhomályra kifelé tart ő is. Neumann a De Lehmannt nem lehet ki- Egyszer csak az íróasztalon lépcsőfordulónál várja. Egy zökkenteni sodrából. -kis fénykor tűnik fel: Rüekert darabig egymás mellett men- — Csak ne fújd úgy fel ma- zseblámpájának fénye. A so- nek lefelé a széles betonlép- gad, mert még elreped a gal- főr macskaléptekkel közelít az csőkön. Suttogva beszélgetnek, lérod! — mondja háboiíthatat- íróasztalhoz, sorra kiráncigál- Tiszta a levegő! — mond- lan nyugalommal. ja a fiókokat, feltúrja az irabenzint akarok? - fortyan fel tokat- ^^teket, egy«t-ket- Rückert. tőt a földre szór. A szobában Fel hát... Hiszen minden csend, csak a papírok zizegé- vacak miatt majd megpuk- se és a falióra ingájának kadsz! feleli epésen Leh- egyenletes járása hallatszik, mann. Aztán mégis kivesz egy . ... .. A vegyész parancsoló han- bádogdobozt az íróasztalfiók- A b smpa fenye 6gylk ;on beszél. Rüekert alárendelt- ból, kotorász benne, és odatol szobából a másikba táncol, :ént hallgatja. Neumann rövl- néhány benzinjegyet 1 i ! elé. — Különben, Nesze. Rüekert zsebre vágja a jegyeket, és köszönés nélkül kimegy. N em messze dr. Wagner feltúrja a fiókokat. Fürgén mo- alá járkál. egy gyérén« előtt. Csinálták régebben is, megvilágított csatornahíd felé,* de egy kicsit tessék-lássék közeledik. Sapkáját mélyen módon. Szervezetten tavaly szemébe húzza, körülnéz. kezdték meg; egy egész nahol senki. A híd karfájához sj“í#pot a balesetvédelmi tudniva- r waaner lakásának ablakai' ^uiya nekiindul, kabátzsebé-2]ök elsajátítására áldoznak. S Á ,,nmc7Cíi >, • fame -nfo ^ol kulcsokat szed elő, es me-jvha meggondoljuk, ez nem is fölött kék necnfény: Konzum. Ä ÄfSÄ csobbanás: a bűnjelek örökre^ datlanság sokkal nagyobb áleltűntek. fí dozatokat követelhet. Rüekert most már nyugod-S ... „ , , ....... tabban és lassabban folytatja? A ™egeloz° balesetvede nu útját a híd túlsó oldalán sár-1 °kte‘as Monoban az elme ett gás fénnyel világító teI*fonfül-|eloadás,ok: f Mmvetítes után , . ^gyakorlati tudnivaló« elsajati„ .‘Utasával folytatódott. Valaki r- ^Wagner ,.iroaszbl^ana % megjegyezte az egyik kisfilm Rüekert óvatosan körülnéz. Az utca elhagyatott, sehol semmi nyugtalanító, gyanús jel. A kapu alá suhan. Wagnerék lakásának sötétsé- bevetődő szelídíti. védelmi napokat. Okosan teszik! Horváth Géza, a gépállomás igazgatója gumikerekű traktorra csak jogosítvánnyal rendelkező vezetőket ültet fel. Helyes és követendő elhatározás ez. Este lebontották a szén művelődési ház előcsarnokában a hét elején felállított egészség- ügyi kiállítást. Szamos László a .(kormánykerék mellé ült. s községek következnek — ja az ország más vidékeit, zép mestersége van. Talán nincs is olyan falu vagy eldugott puszta, ahol ne járt volna. ül, ujjai görcsösen szo-ivetítése után (a mértékletes és Tamtia az embereket. Nem rengatják a telefonkagylót. Azétkezésről szólt), hogy' katedráról, hanem mozigénpel. izgalomtól természetesen éles**érdekes volt, de nem ide való.! S mi szebb annál, mint ja Neumann. — Azonnal induljon! Találjon ki valamit. — És a lánya? — kérdi Rüc- kert. — Az ilyenkor még az egyetmen van. Azt hiszi, erre nem ondoltam? az ismeretlen telefonáló sutto-!$ gó hangja: meg« ß Az Igaz, hogy gyári munkás és : ismertetni sokakat a tudáss-1!? tihivatalnok stb. életén kérész-. Biztos szerként kezükbe adni Lmvaiajnuiv otw. wci-n owo offcincüt RCí'.’A CU.J1 II Itt egy barátja beszélttől mutatta be a helytelen táp-' az ismereteket* ezekkel ti úen, türelmetlenül int: — Gyerünk! — Jó! — mondja Rüekert, és náris lesiet a lépcsőn. Neu- nann megáll, újabb cigarettára gyújt. V' alamivei később Rüekert a szolgálatvezetőt, Leh- íannt gyúrta. — ... Benzint kell felvennem! Éjjeles vagyok, hátha hirtelen valami hosszabb kell mennem! doktor úr... Ne menjen haza,# lálkozást, de a lényegét meg- az isten szerelmére!... A la-S jegyezve bárki tanulhat belő- kásában házkutatást tartanak! 5? le. Tehát a fonóiaknak is Aztán a már ismert katta-j* hasznos tanácsokat adhatott nás: a névtelen jóakaró letette«csakúgv. mint a »Veszélye« a telefont S lejtő«. T-T«_'á juttatja a mérték Wagner bénultan ül, a kagy- ‘fS® a^holfogysztás az em- Rüekert szekrényre, tálalóra, üvegvit- lót még mindig a füléhez ta- er ' ,,^11° an r^in-enri rinre, különböző más bútorok- P^ja. ^ meg-megvonaglik. napnal e1őbb Farkas János, a ra. Itt-ott megpihen néhány eí’° . ^ep csen eye ’ gépállomás traktorosa ittas álre teszi a Kagylót, feláll es iz-^í ,T - . . pillanatra, amíg Rüekert el- gatottan járkálni kezd. Egy pil-^i®^0^ Ült gepere- Az em~ vagytok az erősebbek a betegségeknél. miattam..; dobja a ruhákat, lakásától egy fekete BMW siklik a járda mellé. A kocsi lámpái kialszanak. Rü- ckert kiszáll, lezárja az ajtót, útra és eltűnik az utcasarkon. Az úi lakónegyed felé sett^nked'k. Lehmann kényelmesen hát- Alig száz méter után megáll: végzi »munkáját«: a padlóra lanatra megáll, a telefon ágyneműt, »3*1. meggondolja követkp7i'k sl,lvos sebesü_ visszahúzza kezet, r ismét fel-4,. . ’ les, anyaga veszteség. zog, sietve dolgozik, és ügyel szekrényhez támaszkodik, mé-:« Dr. Wilax Ferenc körzeti óraira, hogy a zseblámpa fénye lyen felsóhajt, kétségbeesetten * vos tartott réhánv előadást az mered maga elé. Hosszú per- toiső«efféJvnvmtásról. Most dr. cek telnek el így: végül mégis \Vida r állami k6z»,»'s«zfelveszi a kagylót, és tárcsáz.. y —»öl be^ szélt. — Folytatjuk *— *• — zárt gépszínekben a ne forduljon az ablak felé. A szép, gondozott laVás percek alatt csatatérhez hasonlít. Rüekert kiesőn az előszobába. Naposcsibék éreznek Dániából és Ausztriából A hazai baromfitenyésztés fejlesztéséhez, a tenyészállo- mány felfrissítéséhez a TE- RIMPEX külkereskedelmi vállalat az idén is vásárolt külföldről naposcsibéket. Dániából az első szállítmány 3000 naposcsibe repülőgépen már e héten megérkezett. A további szállítmányokat május elejéig rendszeresen külön majd. Dánián kívül Ausztriából íj vettek naposcsibéket. (MTI) i
