Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-16 / 64. szám
Szerda, 1960. március 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Hogyan működnek világító eszközeink Az ősembernek az élet fenn- u, tásához szükséges élelem megszerzésén kívül legfőbb gcndja nyilván a hideg és a sötétség elleni küzdelem volt. A hideg ellen kezdetleges ruházkodása, barlanglakása óvta meg, de a fény megszerzése kemény munkára kényszerí- telte az ébredező elmét. Boldogan sütkérezett a Nap su- gárözönében, de ha beállt az alkony, félve bújt meg barlangja mélyén. Ha villám cikázott, s nyomában tűz támadt, remegve menekült az ismeretlen erők elől. A világosságot a Nap, a villám, a tűz jelentette, s az emberré válás akkor kezdődött, mikor birtokába vette a tüzet, s ezzel az első világítási eszközhöz jutott. Sok-sok idő telt el, míg kifürkészhette, hogyan tudná utánozni’a Nap világító hatását. A villám módján működő világító eszközt pedig csak napjainkban tudtuk megteremteni. Világító eszközeink működési módja a fenti három természeti jelenséget utánozza: a tűz világító hatása égésen alapszik, a Nap adta az izzószál al kalmazásának * gondolatát, s a villámláskor keletkező villamos kisülést hasznosítják legkorszerűbb világítási eszközeink. A három mód könnyen érthetővé válik, ha emlékezetünkbe idézünk néhány fizikai tételt. Egy kis fizika A fény érzetét a szemünkbe jutó elektromágneses sugárzás kelti. Az elektromágneses sugárzás vagy hullám 60 oktáv- nyi területéből csak egy kicsiny sáv, egy oktávnyi a szemünkkel érzékelhető rész, s társaitól csak hullámhosszában különbözik. Közvetlen szomszédja egyik oldalról a nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás, másik oldalról a nála is rövi- debb hullámhosszú ultraibolya sugárzás. A látható fény különböző hullámhosszait szemünk mint különböző színeket látja, a leghosszabb hullámú látható sugárzás vörösnek, a legrövidebb ibolya színűnek jelentkezik, s közöttük minden hullámhossznak másmás szín felel meg. Ha a fényforrás valamennyi színnek megfelelő hullámokat folyamatosan sugározza, a kevert színt szemünk fehér színként fogja fel, ha pedig a sugárzás egyetlen hullámhosszú, vagy igen kis terjedelmű sávba esik, színes fényt látunk. Fénykeltés két alapvető módon történhet, egyik a hőmérsékleti sugárzás, a másik a lu- mineszkálás. Hő hatására minden test sugárzik, alacsonyabb hőmérsékleten láthatatlan hősugarakat bocsát ki, kb. 500 C foknál megjelenik a vörös fényhullám, majd ahogy a hőmérséklet emelkedik, folyamatosan jennek a rövidebb hullámhossznak megfelelő színek, s 1000 C fok körül már teljes lesz a színkép, fehéren izzik az anyag. A kisugárzott energia azonban igen széles hullámsávban történik, alacsonyabb hőmérsékletnél a sugárzás intenzitásának maximuma a vörösön inneni nem látható hősugarak tartományába esik, s ha azt akarjuk, hogy a legintenzívebb fénysugárzás keletkezzék, a test hőmérsékletét a Nap hőfokára, kb. 6000 C fokra kell emelnünk. A sugárzási sáv továbbra is széles marad, csak feljebb húzódik, s az infravörös sáv mellett az ibolyántúli tartományba is jelentős kisugárzott energia esik, de féfiykeltés szempontjából így biztosíthatjuk a legjobb hatásfokot. Szemünk a napfényhez idomult, s így érzékenysége nemcsak a Nap sugárzásának hullámhosszaival. hanem a kibocsátott fény intenzitásával is függésbe került. Az lesz tehát szemünk számára a legjobb mesterséges fényforrás, amelynek sugárzása legjobban megközelíti a Nap fényének n összetételét és intenzitását. A fénykeltés másik módja a lumineszkálás. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a fény kettős természetű, egyrészt úgy viselkedik, mintha hullámmozgás lenne, másrészt az anyaggal való kölcsönhatásban anyagszerű tulajdonságot mutat. A sugárzás ugyanis energiaadagokból, kvantumokból épül fel, s e kvantumokat fény esetén fotonnak nevezzük. Minél kisebb a sugárzás hullámhossza, annál nagyobb egy-egy kvantum energiája, eszerint a foton energiatartalma nagyobb, mint az infravörös sugárzásé, és kisebb, mint az ultraibolya sugárzás kvantumának energiája. Az anyagi világ atomokból épül fel, s ezeknél rendes ál- laootban az elektronok legbensőbb pályájukon keringenek az atommag körül. Külső erőhatásra, tehát ha energiát közlünk vele, az elektronok az atommagtól távolabbi pályára kényszerülnek, de itt labilis állapotban vannak, s igyekszenek eredeti alapállapotukba visszatérni, miközben az előbb felvett energiát fénysugárzás alakjában adják vissza. A külső energia, amellyel az atomot1 gerjesztettük, lehet ütközéssel átadott energia, hőközlés, elektromágneses sugárzás stb., de bárhogyan gerjesztettük is, az energiát mindig fény alakjában kapjuk vissza. Ha sugárzással gerjesztettünk, a visszakapott fénysugárzás mindig kisebb energiájú, tehát nagyobb hullámhosszú lesz. így nyerhetünk a nem látható ibolyántúli sugarakkal való gerjesztésből látható fénysugárzást. A külső hatásra gerjesztett anyagok eme sugárzását nevezzük lumineszkálásnak, ami lehetővé teszi nemcsak a rövidebb hullámhosszú sugárzásnak hosszabb hullámú sugárzásra való áttranszformálá- sát, hanem egyes anyagoknál az energia tárolását is olyan értelemben, hogy ezek a fényt nem azonnal, hanem hosz- szabb-rövidebb idő múlva sugározzák vissza. tgésen alapuló világítási eszközök A felidézett fizikai ismeretek után nem szorul bővebb magyarázatra az égésen alapuló világítási eszközeink működési módja. Nagy utat kellett azonban megtenni, míg az ősember a farőzsékből táplált tüzének nyílt lángját a fa- háncs-lámpa, a fáklya, az olajmécses, a gyertya, a gázfény s végül a petróleumlámpa vál-. tóttá fel. A fényt ezeknél hőmérsékleti sugárzás adja egyrészt az izzó parázs, másrészt a láng útján. A láng világító hatását annak köszönheti, hogy a láng melegétől igen’ finom koromrészek (Auer-ha- risnya) fényesen izzanak. Ha a gondosan megóvjuk az izzószálat az elégéstől. A villamos áramnak a vezető ellenállása folytán előálló hőhatását hasznosítjuk ezeknél, és az izzásba hozott fémspirális sugárzása szolgáltatja a fényt. Legtökéletesebb alakja a kryptongáz töltésű duplaspiral-wolframszálas izzólámpa, melynél a wolfram- szálat 2500 C fokig hevítjük. Magasabb hőfoknál a wolfram már erősen párolog, s 3400 C foknál megolvad, s minthogy alkalmasabb anyagot nem ismerünk, az izzólámpák további tökéletesítése már alig lehetséges. Az izzószál hőmérséklete még mindig kevés, s így a kibocsátott sugárzásból csak 3— 4 százaléknyi a látható fény, 96—97 százalék pedig meleget adó infravörös hősugárzás. 100 Ft-os villanyszámlából tehát 3—4 forintot fizetünk fényért, a többiért hőt vásárolunk. Az izzószál fénye gazdagabb a vörös és narancsszínű sugarakban, mint a napfény, ez az oka, hogy más színben látjuk a tárgyakat izzólámpa világításnál, mint napfénynél. Villamos kisülésen alapuló világítási eszközeink A harmadik természeti jelenséget, a villámlást utánozzuk, amikor villamos kisülést eszközlünk ritkított gázon vagy gőzön keresztül. Míg az előbbi két esetben izzó anyag bocsátotta ki a fényt, villamos kisülésnél izzítás nélkül történik a fénygerjesztés, s ezért hideg fénynek is nevezhetjük az így származó fénysugárzást. Idetartoznak a legkorszerűbb fényforrásaink: á világítási célt szolgáló fénycsövek és higanygőzlámpák, valamint a színes reklámcsövek is. Működésük módját a lumineszkálás jelenségének ismeretében könnyen követhetjük. Ha gázzal vagy fémgőzzel töltött cső két végére feszültséget adunk, a gáz-kisülés által mozgásba hozott elektronok és ionok nagy erővel ütköznek a csőben levő gáz vagy fémgőz atomjaiba, s ezek elektronjait eredeti pályájukról az atommagtól távolabbi pályára lökik, tehát gerjesztik. Az elektronok azonban hamarosan eredeti pályájukra ugranak vissza, s az ütközés közben felvett energiát elektromágneses sugárzás alakjában adják vissza, vagyis lumineszkálnak. A sugárzásnak csak kis része esik a látható fény- tartományba, nagyobbik része nem látható ultraibolya sugárzás. A cső belső felülete azonban ún. fluoreszkáló anyagokkal van bevonva, ezeket az ultraibolya sugárzás gerjeszti, s az átvett energiát nagyobb hullámhosszú sugárzásra transzformálják le, vagyis a láthatatlan ultraibolya sugárzást látható fénysugarakra alakítják át. A fénycső gázának vagy fémgőzének alkalmas megválasztásával, valamint a cső felületére felvitt fluoreszkáló fényporok variálásával tág lehetőség nyílik, hogy a sugárzás színhatását tetszőlegesen szabályozzuk, s megközelítsük a Nap fényhatását. t Ami a villamos árammal bevitt, s sugárzássá átalakított energiát illeti, tudnunk kell, hogy a gáz- vagy gőzatomok gerjesztéséből közvetlenül 3—4 százalék látható fény keletkezik, az ütközésből származó láthatatlan sugárzásból a cső falát borító transzformáló por ] 1—12 százalékot tud látható sugárzássá alakítani, tehát az összes sugárzásból 14—16 százalék lesz látható fény. Az izzólámpák 3—4 százalékos hatásfokával összehasonlítva láthatjuk, hogy a lumineszkáló lámpák 4—5-szörösen olcsóbban termelik a fényt, mint az izzólámpák, s színhatásuk is közelebb esik a Nap fényhatásához. A jövő útja Az elért eredmények szépek, de nincs megállás, tudósaink szakadatlanul dolgoznak a még jobb világító eszközök megteremtésén. Mi lesz a legközelebbi állomás? Nem tudhatjuk. Vannak híreink a közvetlenül sugárzó, ún. elektro- lurpineszcens fényforrásokról, melyek a villamos áramot közvetlenül fénnyé alakítják át a gázkisülés közvetítése nélkül. Próbálkoznak az »örök lám- ,pa« megteremtésével, amely az izotópok sugárzó energiáját alakítaná át fénnyé. Vagy talán sikerülni fog ellesni az élőlámpás, a kis szentjánosbogárka titkát, melynek kibocsátott sugárzásából 98 százalék a látható fény. Az ősember félve hátrált meg a természet erői elől, a ma embere kifürkészi titkait, s mind merészebben állítja saját szolgálatába. Perneezky Géza főmérnök, a TIT tagja Megfiatalítás vagy egészséges életmód? Haranghy professzor a magyar gerontológiai kutatásról lángban nincs korom, alig világító kékes lánggal ég. A mesterséges fénytől megkívánjuk, hogy olcsó legyen, és lehetőleg közelítse meg a Nap fehér színét. Az égésen alapuló világítási eszközök hőmérséklete messze alatta marad a Nap hőmérsékletének, s így a kibocsátott sugarak zöme hősugár, s a látható fényhullámok színösszetétele sem lesz megfelelő. Gazdaságosságukra megemlítjük, hogy pl. a petróleumlámpa sugárzásából csak 0,2 százalék a fénysugár, 99,8 százalék pedig láthatatlan hősugár. A Nap izzásának utánzása Hőmérsékleti sugárzáson alapul ugyan az izzólámpák működése is, mégis merőben különbözik az égésen alapuló lámpáktól. A Nap anyagának izzását utánozzuk ezeknél» és A gerontológia, az öregedéstan — fiatal tudomány. 1950-ben alakult meg a nemzetközi gerontológiai társaság, amely Magyarországot is felvette tagjai sorába. Az Akadémia gerontológiai bizottságának elnöke, Haranghy László akadémiai levelező tag 1957-ben nyerte e! a nemzetközi gerontológiai társaság díját. Haranghy professzor kutatásairól a többi között elmondotta, bogy a tudományos kutatások azt bizonyítják, az öregedést elkerülni vagy éppen a szervezetet megfiatalítani semmiféle mesterséges művelettel, szerv- átültetéssel, megfiatalító gyógyszerrel, szérummal nem lehet. Kétségtelen azonban, hogy a jelenleginél jóval messzebbre lehet kitolni az emberi életkort, és egyszersmind csökkenteni lehet az öregedés jelenségeit. A nemzetközi gerontológiai társaság elnökének, Greppinek a véleménye szerint az egészségügyi és életviszonyok általános megjavulása 105 esztendőre emelheti az átlagos emberi életkort. Az emberi élet meghosszabbításának legfontosabb feltétele az életviszonyok állandó javítása és mindenféle tül erőltetés kiküsző^ö’é- se. A korai elöregedés elleni küzdelmet nem az Öregkorban, hanem a kora fiatalságban kell elkezdeni. Különösen fontos a szervezet anyagcseréjének, hormonri- szonyainak és általában életműködésének rendben tartása, az öregséget megelőző időszakban. Az öregkorral járó kóros elváUo sasokban nagy szerepe van * vitaminhiánynak, amely részben az egyoldalú táplálkozás, részben a bélnyálkahártya sorvadásának következménye. Ezért indokolt a különféle vitaminokat együttesen ta rtalmazó pollvitamin-készítmények szedése. A nemi mirigyek működésének csökkenése nem oka, hanem következménye az öregségnek. Ezért a nemi mirigyek hormonjainak adagolásával nem megfiatalítani akarjuk a szervezetet, hanem az öregkori panaszok csökkentésére törekszünk. A kutatás olyan gyógyszerek előállítására Is törekszik, amelyek kiküszöbölik az Öregedő szervezet működési zavarait, és növelik alkalmazkodó képességét. Ezek nem fiatalító szerek, a gyógyszeres kezelés csak akkor akadályozhatja meg a kóros, tehát nem élettani elöregedést, ha ezzel együtt figyelemmel vagyunk a táplálkozás, lakás, valamint foglalkoztatási viszonyokra Is. Az emberi életkorral együtt meghosszabbodik a munkaképes életkor határa is. Igen érdekes, hogy a nehéz fizikai munkára való alkalmasság jelenleg az 50-es években szűnik meg, ezzel szemben sok ember szellemi teljesítő képessége 65—70 éves korában a legnagyobb. Ez a kettősség utal arra a nagy társadalmi feladatra, hogy a munkafolyamatok génesftésével és automatizálásával csökkentsük a túl korai öregedés okait, másrészt i fiatalok érdekeinek sérelme nélkül gondolkodjunk az öregek számára megfelel© munkalehetőségekről. JL földreformok DÓZSA GYÖRGY híres ceglédi beszédében így szólt a kaszás parasztokhoz: <■>... A szolgaságot nem a természet hozta létre, hanem a kapzsiság. Pedig a napfény emberre- állatra egyaránt süt, de a nemesek még ezt is sajnálják tőletek. Mindent maguknak igényelnek, aminek veletek közösnek kellene lennie...« Ilyen gondolatokkal buzdítja a kisemmizett parasztokat Dózsa. Hány évszázadon át álmodok a jobbágyparaszt azóta is arról, hogy a legdrágábbat, a földet igazsága szerint megkaphassa! A történelem folyamán a jobbágy mindig a maga ura akart lenni. Elértek bizonyos engedményeket, rájuk köszöntöttek bizonyos reformok, de azok nem oldották meg a parasztság kérdését. Az erdélyi fejedelmek közül Bocskai István az első, aki azzal az ígéretével, hogy a szabadság győzelme után letelepíti őket, maga mellé állította a hajdúkat. ígéretét meg is tartotta: a hajdúvárosokban (Hajdúböszörmény, Hajdúhad- háza stb.) földet, otthont juttatott nekik. Ezzel először teremtett szabad parasztságot a magyar feudális társadalomban. A Rákóczi-féle szabadság- harc zászlóbontói a tarpai jobbágyok voltak, akik függetlenségi harcukat összefonták a földesúri terhek megszüntetéséért folyó harccal. A földesúri osztály már akkor is jobban ragaszkodott a feudális kiváltságokhoz, mint az ország önállóságához. Rákóczi ezt felismerte, és a sárospataki 1708. évi országgyűlésen fontos törvényt fogadtat el. A törvény kimondja, hogy azok a jobbágyok, akik hűségesen harcolnak és szolgálnak, örök és feltétlen szabadsagot nyernek, s lakóhelyeik a hajdúvárosok módjára külön kiváltságban fognak részesülni. Sajnos, ez nem valósulhatott meg. mert a szabadságharcot leverték. Az elkövetkező időkben 1848-ig a majorsági földbirtokok növekedése tapasztalható a jobbágytelkek rovására. Míg 1720-ban száz paraszt közül 14 a föld nélküli zsellér, s 86 telkes jobbágy van, addig ez a paraszti megoszlás 1848-ra annyira eltolódik, hosv minden 100-ból 64 föld nélküli zsellér és 36 telkes jobbágy kerülhet felszabadításra. A reformkori országgyűlések idején Kölcsey és Wesselényi nagy harcot vívott az örök- váltság elfogadtatásáért, hogy a jobbágy pénzen válthassa meg magát és telkét a feudális szolgáltatások alól. Petőfi és Táncsics ennél is tovább megy; ők mind a ketten vált- ság nélküli jobbágyfelszabadítást követelnek. AZ 1848. ÉVI MÁRCIUS 15-1 forradalom hírére az alsó és a felső tábla március 18-án elfogadta a jobbágyfelszabadításról szóló javaslatokat, és a király március 34-én szentesítette is azokat. Ez az 1848-as márciusi földreform azonban nem a Táncsics- és Petőfi-féle örökvált- ság-mentes alapon adta a jobbágyoknak a földet, mert kimondta, hogy a földesurak kártérítést kapnak az átadott földekért. Később ezt a kártérítést az állam vállalta át. A törvény szerint földet csak a telkes jobbágyok- kaphattak. Ámde a parasztságnak ekkor csak egyharmada volt telkes jobbágy, s így a jobbágyság kétharmad része további száz évre föld nélkül maradt. Ezeket a nyomor és kilátásta- lanság napszámosa és gazdasági cseléd sorba hajszolta, jó részük a századforduló táján pedig Amerika felé fordult, ahogy József Attila mondja:1 »... kitántorgott Amerikába 1 másfél millió emberünk. . .« 1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltásakor a parasztság az évszázados álmát várta teljesülni. A Tanácsköztársaság a 100 holdon felüli földbirtokokat köztulajdonba vette ugyan, de a földbirtokosoktól elvett földet nem osztották fel a falvak földmunkásai, bér*e«; éc kisoarasztiai között. A Tap-Wröztársasáti se után a Horthy-rendszer kihasználta a .Tanácsköztársaság hibáit, és földreform-demagógiával próbálta maga mellé állítani a parasztságot. A Nagyatádi Szabó István-féle földreform vigyázott arra, hogy az > ősi jellege« megmaradjon a földbirtoknak. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság oberen őrködött azon, hogy a földet csak ott és olyan mértékben vegyék igénybe, ahol és amennyiben az a nagybirtokra nem hátrányos. A kiosztott föld a gazdaságok középpontjától távol eső, rossz minőségű. homokos vagy szikesj esetleg árvizes területéből került ki. Kiosztásra került 900 ezer hold, az ország megművelt területének 5 százaléka. Ebből 300 ezer szegényparaszt összesen 500 ezer kát. hgtdaí kapott, a többi 400 ezertcat. holdból a csendőrök és a vitézek részesültek. A földért magas megváltási árat kellett fizetni. A földreform során a nincsteleneknek kiosztott föld kisebb volt, mint az Esterházy és Festetich hercegek birtokai. Magyarország tehát a földre« form után is a nagybirtok hazája maradt. A BIRTOKMEGOSZLÄS 3 felszabadulás előtt rendkívül egyenlőtlen volt. A mezőgazdasági népesség 0,2 százalékának földtulajdona 200 holdon felüli birtokokból az ország összterületének 43 százalékát foglalta magába. Az 50—200 holdig terjedő birtokok az összterület 11 százalékát adták, s ez a népesség 1 százaié« kának a kezében egyesült. Ez a két szám is mutatja^ hogy hazánk területének több mint fele a főúri, egyházi nagybirtokosok és a zsírosparasztok kezében volt. A mező- gazdasági népesség 10 százalékának tulajdona 10—50 hold, ami az összterület 27 százaléka. A népesség 62,8 százalékának földtulajdona 10 holdon aluli birtok, ami az összterület 19 százaléka’ volt. A teljesen föld nélküli agrárproletár- ság a mezőgazdasági népesség 26 százalékát jelentette. A szovjet hadsereg győzelme után a magyar Ideiglenes Kormány 1945. március 15-én adta ki a fölreformról szóló történelmi jelentőségű rendeletét. A rendelet célja, hogy a nagybirtok megszüntetésével valóra váltsa a földműves nép évszázados álmát, s birtokába adja ősi jussát, a földet. A földreform alapján az állam igénybe vette a 100 holdon felüli földesúri birtokokat és a 200 holdon felüli parasztbirtokokat. Az ellenállásban részt vettek megtarthattak 300 kát. hold földet. A földreform eredményeképpen a kommunisták vezetésével kiosztásra került 5 599 645 kát. hold terültei 139 875 gazdasági cseléd, 261 008 mezőgazdasági munkás, 213 930 törpebirtokos és 32 865 kisbirtokos között. A íöldhözjutlatottak száma közel hatszázötvenezer volt, s a földreform során egy-egy juttatott átlag 5,1 kát. hold földet kapott. Érdemes megjegyezni, hogy a földreform a Dunántúl termőterületének 40 százalékát, a somogyi földeknek pedig 48 százalékát érintette. 1945. MÁRCIUS 29-ÉN PUSZTASZEREN — ahol több mint ezer évvel ezelőtt Árpád a törzsek között felosztotta az országot — ütötték bele a nagybirtokba az első földosztó cöveket. Ezt a földosztást az Alföldön még az év májusában nagyjából befejezték, a Dunántúlon pedig a következő hónapokban. A magyar parasztság birtokába vette a földet, s a föld azé lett, aki megműveli. Megvalósult, amit Dózsa György óta 400 éven át nem tudtak elérni, és ezzel megteremtették a munkás-paraszt szövetség alapját. Parasztságunk haladottabb 'része hamarosan belátta, hogy a tudomány és a technika eredményeit elaprózott parcellákon felhasználni nem lehet, s a kormány és az állam támogatásával megkezdte a termel ószövetkezetek alakítását. Simon János tanar, a TIT tagja
