Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

Kedd, 1960. márcus 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP A TARANYI ÖSSZEFOGÁS Amikor Horváth Vendel, a taranyi Május 1. Termelőszö­vetkezet párttitkára hazament az őszödi pártiskoláról, kettő­zött szorgalommal látott a tö­megszervezetek éle'ének fel- frissítéséhez. A KISZ-szel kü­lönös gonddal foglalkozott. Őszinte ember lévén, jó barát­jának, Buzsáki Kálmán v. b.- titkárnak megvallotta: »Nézd, 'komám, azelőtt csak vezetőségi tag voltam, nemrég választot­tak meg páirttitkámak. Csak ott az iskolán értettem meg igazán, hogyan kell a tömeg­szervezeteket segíteni. Leg­először a kiszeseket veszem sorra, remélem, segítesz ne­kem«. Valahogy így kezdődött egy borús februári napon a pártszervezet és a KISZ kö­zötti gyümölcsözőbb együttmű­ködés. Horváth elvtárs egyik este Gombás Katalin pedagógusba botlott az utcán. — Jó, hogy látom, Vendi bácsi! — kezdte üdvözlés után a KISZ kultúrfelelőse. - Elő­ször is 27-én taggyűlésünk lesz. Másodszor, szeretném valami­re megkérni. — Ki vele, ha tudok, segítek. — Szervezze be a tsz-ben dolgozó fiatalokait a KISZ-be — nézett Vendi bácsira. — Meglesz — bólintott Hor­váth elvtárs. Másnap bement a könyvelő­höz, Drávecz Marikához. — Te Mari, összeírnád ne­kem, hány fiatal van a tsz-ben? pította meg: »Látod, a KISZ-t is meg lehet erősíteni, csali egy kicsit törődni kell velük.« Beszélgetésbe merültek. Azon tanakodtak, hogyan lehetne még jobban támogatni a kisze­seket. — A tanács 5000 forintot ad sportfelszerelésre, ti adtok 2000- et művelődési célokra.;; — latolgatta Buzsáki. — Mi len­ne, ha ők is teremtenének egy kis pénzt? — De Kálmán, itt lesz a szín­darab előadása, abból lesz ne­kik — vágott közbe Horváth elvtárs. — Jó, jó, de munkával is szerezhetnének. Itt van például a kertészkedés. Hasznos, jöve­delmező. Miért ne vágnának bele? — tette fel a kérdést a v. b.-titkár. — Majd megemlítem Pistá­nak, ha találkozunk — mond­ta Horváth elvtárs. — Vagy megemlíted majd a taggyűlé­sen te. — Hallom, te Vendi, hogy szólt a KISZ-titkár, segítsünk megoldani a helyiségproblé­májukat .;: Ide figyelj, azt gondoltam, a jelenlegi párthe­lyiséget a fiataloknak adhat­nánk, úgyis tsz-pártszervezet vagyunk, nekünk ott a helyiség a tsz-ben, birtokba vehetnénk. Csak az kell, hogy a járási pártbizottság beleegyezzen. — Reméljük, megértik mi­ről van szó — mondta Horváth elvtárs. — Egy kis szünet után újra megszólalt. — A tsz-fia- taílok megkapták a belépési nyilatkozatokat, a taggyűlésre őket is elhozom már. Légy ott te is, Kálmán. A KISZ-taggyűlésen Horváth Vendel, Buzsáki Kálmán el­mondotta a pártszervezet ne­vében, hogyan segítenek a fia­taloknak a politikai munka fo­kozásában, a szervezeti élet erősítésében, a kultúráiét fel- frissítésében. A fiatalok öröm­mel fogadták a pártszervezet segítését. A tsz-fiatalokat egy­től egyig felvették a KISZ so­raiba. Vasárnap Horváth elvtárs összetalálkozott a művelődési­otthon előtt Horváth István KISZ-titkárral. — Egy kis kulisszának való lécre van szükségünk, Vendi bácsi — hozakodott elő a fiú a fiatalok kérésével — Ha van, kaptok, Úgy em­lékszem, hever a padláson egy kis száraz berekfa-léc. Csak össze kell vágni méretre. Meg­ajánlom nekfek;; 5 Aztán mit mutattok be? — Csiky Gergely Nagymama című darabját. Kiss Gyula ta­nító úr festi a díszleteket. Meg tetszik látni, milyen szép lesz. Egy üzem korszeréi aSőtt Czipót Dezső pedagógus csat­lakozott a két beszélgetőhöz. A párttitkár ránézett a két fiatalra, és előállt a taggyűlé­sen is említett javaslattal: — Megcsinálhatnátok azt a közös kertészetet, gyerekek. Másfél holdat játszva meg­művelhetnétek. Fél hold papri­kát, fél hold uborkát, meg ugyanannyi cukorborsót vet­nétek, vagy amit épp jónak láttok. Amiből nagyobb a be­vétel. Mi felszántjuk nektek a földet. Meglátjátok, milyen jó lesz Ha vasárnap valami sür­gős munka akadna a tsz-ben, könnyebben össze tudnánk fogni a fiatalokat. Mert kire számítsunk, ha nem rátok? — Megbeszéljük, Vendi bá­csi, aztán belevágunk — egye­zett bele a KlSZ-titkári — Mi lesz a helyiséggel? —> kérdezte Czipót Dezső. — Megmondtuk, megkapjá­tok a mostani párthelyiséget, csak a beleegyezést várjuk — világosította fel az érdeklődő pedagógust a párttitkár. Elbúcsúztak. Mindenki ment a maga dolgára, A párttitkár hazafelé menet azt dörmögte magában: — Lesz otthonotok, gyerekek, nekünk meg biztos ifjú támaszunk; L. G.-----------------------------------------------------------------! A forradalmak hónapja Ha követve a franciákat naptárreformot hajtanánk végre, időszámításunkban március, a forradalmak hónap­ja jelentené az új esztendő küszöbét. Petőfi márciusa, 1848 márciusa száztizenkét eszten­dővel ezelőtt égett bele kitörölhetetlenül a szívekbe, s íródott lángbetűkkel sok vértől, baftól sötét történel­münkbe. Nemzetünk e forradalmi napokban gyűjtött er­kölcsi tőkéjét — ami miatt csodálva fordult felé a világ annak idején — sohasem felejtettük el megünnepelni. A kis híj ' esztendő alatt, míg 48 igazibb eszméit görögtüzes ház: fisággal hamisítgatta a hatvanhetes hiva­talos Magyror vág és ennek utóda — megőriztük. Meg­őriztük, nők a köztudatban Ady Endre tette Petőfi már­ciusát azonos a forradalommal, Marxot idézve — a moz­donyként előre röpítő forradalom hónapjává. A magyar március megmásí: hatatlan jelentését Petőfi után Ady Endre fogalmazta m,eg leghívebben, amikor felismerte, hogy pusztulnia kell az ezeréves korhadásnak, a feuda­lizmusnak, hogy a magyar elmaradottság egyetlen gyógyszere a gyökeres változás, a forradalom lehet csu­pán, A magyar március körül, 1848 körül melyben ősét ismerte el a XX. század egy későbbi márciusának gyermeke, a Magyar Tanácsköztársaság — nem szűntek meg a harcok egy évszázadon xát sem. Az ellenforradalmi rendszer, mely a kiegyezés Magyarországának urainál acsarkodóbbari ölte meg a kivívott népszabadságot, to­vábbra is ott reprezentált a vak megszokás koszorúival és zászlólobogtatásávai március 15-e ünnepem -magyar- ködön, szóvirágok kétes értékű petárdáit sütögetve, idéz­ve az ezeréves hazát. A forradalommal azonos március valóságos emléke a szívekben rejtőzött, amíg ki nem szabadította onnan — Szívesem — Szerdára legyen meg. — Miért kell, Vendi bácsi, az a lista? — kíváncsiskodott Ma­rika. — Hogy tudjam, ki nincs bent a KISZ-ben — mondta Horváth elvtárs nevetve; Szerdán megjelent Horváth elvtárs a listáért. Drávecz Ma­rika mosolyogva nyújtotta át az ívet: — Na, Vendi bácsi, itt a kiszemeltek névsora; — Látom, hogy a te neved is szerepel rajta — szólalt meg Vendi bácsi, miután elolvasta a neveket. — Van-e kedved be­lépni? — Van.­Ugyaneat a választ adta Sza­bó Lajos, Ibusza Piros, Viro- vecz Erzsébet, Györkös Mária meg a má&ák Drávecz Mária is. A beleegyező válaszokkal nem elégedett meg, apróra kikér­dezte őket, tudják-e, mit jelent a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjainak sorába lépni. Csak akkor nyugodott meg, amikor a fiatalok értelmes, talpraesett válaszait hallgatta. Amikor délután elmondta a v. b.-titkárnak, mit végzett a fiatalokkal, az örömmel áiia­12 millió 350 eser forintos költséggel újjá építik a Barcsi Fűrészüzemet már tíz esztendeje fennáll; A felszabadulás előtt a Svájc­ban székelő Nasiici Rt. tulajdo­nában volt a Barcsi Fűrész­üzem. Korszerűtlen volt a be­rendezés, a dolgozók semmifé­le szociális létesítményt nem ismertek itt. Mikor erről az időszakról kérdezzük az 1921 óta itt dolgozó Maikai Lajos bácsit — vagy ahogyan * az üzemiben nevezik, a »fűrész- csarnok atyját« —- bizony csak legyint: — Nem volt itt siem/mi. A dolgozókkal nem törődtek. Téli melegedőt vagy fürdőt el se mertünk képzelni. Esős időben, mikor átáztunk, a faszárító­ban húzódtunk meg, hogy megszikkadjon a ruhánk. Korszerűtlen fatákolmány­ként említik sokan az üzemet, ha a múltra gondolnak. Jólle­het most sem túl modemek az épületek, de 1945 óta sokat fejlődött az üzem. Különösen a dolgozók szociális helyzete változott meg. 1955-ben fürdőt építettek; Az üzemi konyha Az orvosi rendelőben hetente há­rom alkalommal két órán ke­resztül van rendelés. Állandó egészségügyi szemlét tart az üzemorvos. A dolgozók gyer­mekei az üzem napköziottho­nos óvodájában töltik idejüket. ' A szociális körülmények mór megváltoztak. Az idén pedig megkezdik a termelőüzem kor­szerűsítését. 12 millió 350 ezer forintot fordítanak erre. A fa­vázas, elavult fűrészcsamokot új, betonvázas, üvegfetős, zárt csarnok váltja fel. Négy ke­retfűrészt szerelnek ide be a szükséges kiszolgáló gépekkel. Három keretfűrész Lengyelor­szágból érkezik. A már meg­lévő »Herkules« német gépet is idehelyezik. Összesen 3 millió 312 ezer forint értékű gépi berendezést kap az üzem. Új szárítókamra is épül, s korszerűsítik a rönktéri és anyagtéri területet. Ezenkívül különböző mellékberuházások­ra is sor kerül Már folynak az előmunkála­tok; Először a fűrészcsarnok alapjait rakják le,‘ mivel a Dráva májusi magas vízállása később akadályozná ezt a munkát. Ezután kezdik meg a szárítócsamok építését, ez a jövő évben már bekapcsolódik a termelésbe. Az építkezéseket a terv szerint 1961. november 30-ig kell befejezni. Ha az új üzem felépül, jelen­tősen emelkedik a termelés: 10 ezer köbméterrel több gömbfát vágnak fel, s 60 ezer négyzet- méter parkettal készítenek majd többet évente. Az új gépek növelik a terme­lékenységet. Egyre jobban ki­küszöbölődik a nehéz fizikai munka; Mivel az üzemben gyakran fordul elő baleset, a tervezéskor figyelembe vették ennek okait, s az új üzemben a lehetőséghez mérten megszün­tetik azokat. A gépeket védő- berendezésekkel szerelik fel. 1945 és a legjobb hazafiak pártja. Petőfi márciusát tel­jes fényében és valóságában azóta ünnepeljük! Igaz, a kö­zelmúlt évek ismét harcot kavartak a forradalom fényes arcú hónapja körül. Úgy «véljük, szükségtelen idézni az ellenforradalom 1956-os napjait, hiszen azóta szemünk előtt világosait meg, hagy kik voltak' a »szabadság« negyvennyolcas eszmék mezébe öltözött »bajnokai«, s milyen sorsat szántak Petőfi márciusának örökségével gazdag népünknek. Petőfi szelleme nem hagyott el ben­nünket ezúttal sem. A kommunisták pártjának vezeté­sével ismét győzött a nép, s nem elsietett -következtetés, ha azt mondjuk, hogy a végső győzelem volt ez a forrada­lom hónapjának, 1848-nak tiszta emlékéért, örökségé­ért. Március eszméi, hagyományai, a felszabadult nép ke­ze nyomán nőtt eredményei már elpeTelhetetlenek szocia­lizmust építő népünktől. Elpsrélhetetlenek, mert korunk­hoz alkalmazkodva tovább fejlesztettük a márciusi esz­méket, hagyományokat úgy, ahogy ezt történelmünk megkívánja — szocialista forradalmárokhoz méltóan! Átadták rendeltetésének a siófoki új tanácsházat Két és félmilliós költséggel elkészült Siófokon a községi üj székháza Ebböl a2al_ este felszabadulás ának 13. A WaQNER-PQY'; ír ta: Jan Petersen — Fordította: Baló László ^kálómból szombaton elt|község homályosítják a könnyek. Hir-3évfordulóján ünnepi Inge szótlanul fürkészi fiatalember arcát. Szemét 15. j Központi Bizottság, Kádár elv­tanács- i társ és Sztálinváros munkásai­nak elvtársi, baráti, testvéri üdvözletét a tanácsházavatás alkalmából. A továbbiakban emlékezett a Horthy-pribékek siófoki, orgoványi kegyetlen­kedéseire, mely mérhetetlen szenvedést, kínzást és halált leg j óbb j ainkn a k, állami feladatok pontos ellátá­sára. Az ünnepi tanácsülésen szót kért Sándor József elvtárs, S meleg hangon tolmácsolta a — Még néhány nap? Pedig már most égetően sürgős! — mondja szemrehányóan. De gondolatai másutt járnak, nem a műgyantaszállítmá­nyon. Itt a kellő pillanat. Most kell megkérdezni! — unszolja magát. Türelmetlen mozdulattal az asztalra teszi a levelet. — Nem tudná Meyer úr job­ban kézbe venni ezt az ügyet? Nem sürgethetné meg ő maga a szállítmányt? — kérdi, és rémülten hallja, milyen mes­terkélten cseng a hangja. — Ó, Meyer úr már napok óta nincs itt! — világosítja fel a lány, és fejével a helyiség árkában álló üres íróasztal felé int. — Hogy is mondják? \ jó pap holtig tanul, doktor úr! Wagner jobbkeze idegesen babrálja fehér köpenye gomb­jait. — Persze, persze... — mo­tyogja. — Persze, tényleg ... Megtenné akkor, hogy ... kéz­be venné maga ezt az ügyet? — Természetesen, doktor úr! Wagner szórakozottan elkö­szön tőle. lassan megfordul, és kimegy. Arca zilált, járása megtört; mintha néhány pilla­nat alatt éveket öregedett vol­na. XT ennig vidáman fütyö- részve járkál fel-alá a -járdán. Egyszerre megáll. Az egyetem kivilágított előcsarno­kából, hónuk alatt az elmarad­hatatlan aktatáskával, özönle- ni kezdenek -kifelé a hallga­tók. Hennig a járda szélére lép. Három diák közeledik feléje, hangoskodva, vidáman üdvöz- Jik, sorra kezet ráznak vele. — Halló, Hennig! — Mi az, máris hiányzunk? Látni vágytál? — Fel akar vágni a jó ál­lásával, mérnök úr? — gúnyo­lódik a harmadik, egy vörö­sesszőke, pufók képű fiú. Hennig nevet. — Mi újság? — kérdi. — Megy a magolás? Meg van elégedve a kövér Stumpe? — Mi az hogy! A következő pillanatban In­ge Wagner fordul ki a kapun. Tekintete egy másodpercig megpihen Hennigen és a körü­lötte álló diákokon, aztán le­szalad a lépcsőn, és mintha észre sem vette volna őket, el­lenkező irányba kanyarodik, és elsiet. — Minden jót! — kiáltja oda Hennig a többieknek, és a lány után iramodik. A három diák szája tátva marad a csodálkozástól. A vö­rösesszőke elvigyorodik: — Eltaláltátok! — mondja — Látni vágyott... csak nem minket! Hennig beéri Ingét, köszön­ti, és sugárzó arccal nyújtja a kezét. — Jó estét! — viszonozza halkan a lány, és pillanatnyi habozás után kezet fog vele. — Fáradt? — kérdi a fiatal­ember, miközben tovább men­nek. — Nehéz napjuk volt? — És minthogy Inge nem vála­szol, folytatja: — Ilyenkor a legjobb orvosság egy kis séta a friss levegőn. A lány karja után nyűi. In­ge a fiúra néz. Arcát bágyadt mosoly lágyítja el. Hennig hangja komollyá vá­lik: — Az apjának is ajánlhat­ná. Nagyon ideges! — Ügy? — A lány hangja hűvös. — Mi az hogy! Alaposan le­teremtett, még most sem tu­dom, hogy miért. — A lány kutató pillantására Wagnert mentegetve teszi hozzá: — De hát nem is csoda, ha valaki annyit dolgozik ... Éjjel-nap­pal csak a kísérletek. Ha leg­alább segíthetnék neki! — Ha segíthetne? — ismét­li Inge megkínzottan. — Hát persze! — vágja rá a fiú, és lelkesen folytatja: — Ha rajtam állna, el sem moz­dulnék mellőle! Egy kereszteződéshez érnek \ megálló előtt éppen lelassít egy autóbusz télén mozdulattal kihúzza kar-; ját Hennigéből, az induló au-: tóbuszhoz fut, és felugrik. A fiatalember előbb értette-; nül, elhűlve bámul utána. Az-'y tán észbekap, és rohanni kezd/^eil°. a megyei ) vei: ülést hívtak össze. Az ünnepsé­gen megjelent Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Szirmai pártbizottság a kocsi után. Késő! Az ajtóbelső titkára, dr. László István,* l€ientett becsukódott, a busz gyorsít, a megyei tanács v. b. elnöke ' maid ele távolság egyre no... D(J2S- a --------­­e lemezte, hogy mit jelent a. megyei pártba-f nekünk az a nagybecsű tény, XT arl Schneider igyekszik zottság osztályvezetője, dr. Né-, hogy hazánkban 15 esztendő minden kérdésre, ami methi László, a megyei tanács óta minden hatalom a dolgozó ez a Rolling feltesz, lelkiisme- áj elnökhelyettese és számos já- retesen válaszolni. Sok függ-£rási, községi vezető, hét ettől — gondolja. Ott áll# A modern tanácsterem osz- Rolling íróasztala előtt, a kul-^lopsorai között, fehér asztalok- turális tevékenységet támogatnál ültek a tanácstagok és tó szövetség kurfürstendanmű#meghívott vendégek. Pacsi Im- irodájában. %re tanácselnök megnyitó sza­— Igen, kérem, előbb ór. László István RIAS-nál voltam. Onnan Ni-5f“ei^edet‘ szólásra. Ünnepi kolassee-be küldtek, az eltűnhessenek bevezetőjében Sio- teket felkutató irodához... Ott# ° eves gazdasági es kultu­egy úr azt mondta, jelentkez­zem ma önnél... ralis fejlődéséről szólt s a jovo »kilátásairól, a 320 ágyas kór- jház építéséről, az országos, sőt — Helyes! — jegyzi meg ba-#Európa-hírű fürdőváros további válságosán Rolling. — Nagyon*fejlesztésének lehetőségeiről helyes! — Közben még egyszer# László elvtárs ezután figyel- átfutja a nyilvántartó lapon^meztetett arra, hogy ér új ta- feltüntetett adatokat: »Karl#nácsépület csupán““ <=eríts-%£et ?±neÍ^Tr (!7a),’ fZ,Ü1- Berlin,Sad a munkához, épp ezért arra 1938 XII 15 lakik. Berlin-ttkell törekedni, hogy mielőbb Nord, Christinenstrasse 89.gkijavítsák a tanácsapperátus és Laboratóriumi kisegítő. Astra-*a tanácstagok munkájában ész­müvek.« Slelhető hibákat, s emeljék a Kari bizakodó és izgatott. tanácsi munka színvonalát. A -Legszívesebben jól megráznágmegyei tanács elnöke a továb- ezt az előtte ülő, finom ruhájú,gbiakban a tsz-szel kapcsolatos lassú beszédű férfit, hogy#feladatokról, a tervezés mód- gyorsabban beszéljen, és töb-3Szereiről és külpolitikai kérdé- bet mondjon. lsekről szólott, majd a követke­Aztán már nem is 1” " #ző szavakkal adta át a tanács­iházat renttrttetésenek: Kajálják a lakosság tőztetni magát. WolytutjukJ ^ügyeinek jobb intézésére, az nepe. — A hatalommal élnünk kell és nem visszaélni — hangsú­lyozta Sándor elvtárs. — Mert nem lehet szebb, nemesebb hi­vatás, mint minden tehetsé­günkkel, tudásunkkal, gondo­latunkkal és idegszálunkkal a népet szolgálni. Ez az épület büszkén hirdeti a hazánkban végbemenő nagy változásokat, de önmagában csak szép épü­let. Tartalommal kell megtöl­teni annak a gondolatnak a je­gyében, hogy a tanács van a dolgozó népért és nem a nép a tanácsért — mondta befejezé­sül Sándor elvtárs, majd sok sikert kívánt a munkákhoz. A tanácstagok nevében Pacsi Imre v. b.-elnök vette át Sió­fok új létesítményét, majd a vendégek megtekintették az épület 13 szépen, részben mo­dern bútorokkal berendezett szobáját, gyönyörű v. b.-ter- mét, hatalmas előcsarno-’-át. A tanácstagok és vendégek ez­után kö-’ös ünnepi vacsorán vettek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents