Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-13 / 62. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. máxefts ISs N TASZSZ nyilatkozata a nukleáris fegyverekkel felszerelt NflTO-hatlerő kérdéséről Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ ciz alábbi nyilatkozatot adta ki: Norstud tábornok, az Európában állomásozó NATO-had- erők főparancsnoka március 2-án nyilatkozott arról, hogy egy éven belül Nyugat-Euró- pában megalakítják »-a NATO különleges rendeltetésű, sok nemzetiségű, nukleáris fegy verekkel felszerelt mozgó-had erejét«. Eleinte — Norstad nyilatkozata szerint — e had erő tagjai amerikai, angol és francia katonai egységek lennének, de később más NATO- tagállamok katonai egységeit is bevennék. Norstad nyilatkozatával kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták a következők kijelentésére: A nemzetközi kapcsolatok fejlődése rendkívül felelősség- teljes szakaszba lépett Reális lehetőség nyílt az általános és teljes leszerelés megoldására és' ezzel együtt arra is, hogy egyszer s mindenkorra vége legyen a fegyverkezési versenynek, a háborús veszélynek, amely példátlan szerencsétlenséggel fenyegeti az emberiséget. A nemzetközi légkör enyhülése kedvezően tükröződik az államok viszonyában. A békcszerető államok és népek erőfeszítéseinek eredményeként kezd eloszlani egyes államoknak más államokkal szemben táplált elfogultsága és előítélete. A különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés együttélésének elvét ma már az államférfiak többsége helyesli Ez az elv kifejezésre jut az államok gazdasági, kulturális és baráti kapcsolatainak jelentős fejlődésében, a legfelső szintű találkozókban. Március 15-én megkezdi munkáját a tízes leszereiési bizottság, amelynek feladata, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét államközi egyezménybe öntse az általános és teljes leszerelés nagy gondolatát, olyan egyezménybe, amely meghatározza az általános és teljes leszerelés végrehajtására teendő intézkedéseket. A népek azt várják, hogy tovább enyhül a nemzetközi feszültség, és a kapcsolatok kezdeti javulása tartós békévé válik. Lehetetlen nem látni, hogy ilyen körülmények között különösen nagy jelentőségűek az államoknak a nemzetközi légkör javítására irányuló lépesei, amelyek nyomán létrejöhetnek a legkedvezőbb feltété lek ahhoz, hogy mielőbb megoldódjék az emberiség döntő problémája: az általános és teljes leszerelés. Mint világszerte ismeretes, a Szovjetunió ezért határozta el nemrég, hogy ismét lényegesen, 1 millió 200 ezer fővel, azaz egyharma- dával csökkenteni fogja fegyveres erejét. A Szovjetunió eme egyoldalú lépéséről az egész világon az a vélemény, hogy lényegesen elősegíti az általános és teljes leszerelés kérdéséről, és más, sürgető nemzetközi problémákról folytatandó államközi tárgyalások sikeréhez szükséges feltételek megteremtését. Csak örömmel lehetne üdvözölni, ha a nyugati hatalmak szintén • ilyen lé’v's'. tennének. Ámde meg kell állapítani, hogy a NATO-ban jelenleg oU mi intézkedéseket dolgoznak ki cs hajtanak légre, amelyek homlokegyenest ellenkező irányba mutatnak. Hogyan lehetne másként értékelni N» stad tábornok új tervét. amelynek értelmében Nyugat Európában nukleáris fegyverekkel fe’szerelt több nem zeti eé ->ű N ATO-hadsereget létesítenének? Hiszen teljesen világos, hogy arról van szó: tovább összpontosítják a tömegpusztító fegyvereket abban a térségben, ahol már ma is nagy NATO fegyveres erők állomásoznak, és jelentős •• NEMZETKÖZI Sz EMLE maszpontok. Ez a helyzet az ben, és nem véletlen, hogy a európai feszültség egyik fő for- NATO tanácsának legutóbbi, rasa. Most a NATO vezető kö- 1959. decemberi ülésszakán rei szemlátomást arra töreked-. Strauss nyugatnémet hadügy- nek, hogy még jobban fokozód- miniszter mindenkinél hango- jék a feszültség, és éleződjék sabban követelte a NATO a viszony az európai államok nukleáris haderőinek megteközött. Mindenki előtt világos, remtését. Csakhogy a NATOhogy a NATO e politikájának célja nem az, hogy elősegítsék a küszöbönálló leszerelési tárgyalásokat, hanem az, hogy még bonyolultabbá tegyék a helyzetet a tárgyalások küszöbén, s új, befejezett tények elé állítsák a világot a fegyverkezési verseny területén. Nem kétséges, hogy a NATO nyugat-európai »sok nemzetiségű, nukleáris fegyverekkel felszerelt mozgó-haderejének« megalakítására irányuló terv jelentős mértékben arra irányul. hogy új fői-mában leplezzék a nyugatnémet militaristák: és revansvágyók nukleáris fegyverekkel való felszerelését. Norstad nem szánta rá magát, hogy nyíltan megnevezze Nyugat-Németországot ama »hat-nyolc vagy még több NATO-állam« között, amelyeknek katonai egységei — a tábornok kijelentése szerint — részt vesznek majd a nukleáris fegyverekkel felszerelt egyesült NATO-haderőben. De vajon lehet-e a legkisebb kétség afelől, hogy elsősorban éppen a Német Szövetségi Köztársaságról van szó? A nyugatnémet sajtó már most olyan értelemben magyarázza Norstad nyilatkozatát, hogy a világnak » meg kell szoknia, hogy atomfegyver lesz német kezekben«. Széltében-hosszában ismeretes, hogy a nyugatnémet haderőnek szánták a főszerepet a NATO európai fegyveres erőinak minden egyes lépése, amelyet a nyugatnémet re- vansvágyók és militaristák követeléseinek megvalósítása irányában tesz, csak bonyolítja a helyzetet a tízes leszerelési bizottságban és a csúcsértekezleten sorra kerülő tárgyalások előtt. Norstad tábornoknak az a kijelentése, hogy a NATO európai egyesült nukleáris haderejét 12 hónapon belül megalakítják, arra mutat, hogy a NATO katonai körei sietnek, mert félnek, hogy az általános és teljes leszerelésről folytatandó tárgya- . lások megegyezésre vezetnek, ami magától értetődően véget vetne a fegyverkezési versenynek, és ezzel együtt a népeket veszélyeztető NATO katonai tervek megvalósításának is. Innen ered az a törekvés is, hogy minél gyorsabban megvalósítsák e katonai terveket, és ezzel újabb lökést adjanak a fegyverkezési versenynek, sőt újabb akadályokat gördítsenek a leszerelés kérdésének megoldása elé. A Szovjetunió elvárja, hogy a nyugati hatalmak és közülük elsősorban azok, amelyek részt vesznek a leszerelési tárgyalásokon és a csúcsértekezleten, kellő felelősséggel mérjék fel, milyen következményekkel jár minden további lépés a fegyverkezési verseny fokozásának útján, és tartózkodjanak ilyen lépésektől azért, hogy köny- nyebbé váljék a megegyezés a háborúk kizárását és a tartós béke megteremtését biztosító általános és teljes leszerelésről. (MTI) FRANCIAORSZÁG VARJA HRUSCSOV OT A szovjet kormányfő franciaországi utazása nemcsak a francia sajtó, rádió és televízió fő témája, hanem a legkülönbözőbb társadalmi csoportokhoz tartozó politikai, filozófiai és vallási nézeteket valló franciák gondolatait, vitáit és reményeit is áthatja — írja Ratkini, a Pravda párizsi különtudósítója. • * * A Monde című tekintélyes polgári lap közölte Petit tábornok »Mit várhatunk a látogatástól« című cikkét. A tábornok, aki 1942-től 1945-ig a Szovjetunióban tartózkodó francia katonai misszió vezetője volt, kifejti, hogy Franciaország a jobb, kölcsönös megértés, a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyülését várhatja a szovjet kormányfő utazásától. »Végül pedig új reményeink támadhatnak a Békére, ha világosan megmutatjuk, hogy ma nagyobb megértéssel és barátsággal viseltetünk Hruscsov úr és a szovjet nép iránt, mint bármikor, mert egyetértéssel, baráti együttműködéssel és kölcsönös francia—szovjet megértéssel módszeresen egyengethetjük a világbéke útját, mielőbb kivívhatjuk saját biztonságunkat és egész Európa biztonságát« — fejeződik be Petit tábornok cikke. • * « Az AFP francia hírügynökség párizsi jelentése szerint Nyina Hruscsova asszony, Julia és Rada nevű leányai, valamint Jelena nevű unokája párizsi tartózkodásuk alatt a szovjet kormányfő programjától eltérő, külön »női« programon vesznek részt. »A Szovjetunió első asszonya«, ahogyan Nyina Hruscsovát nevezi a francia sajtó, megtekinti Párizs és a környék nevezetességeit, s ellátogat több szociális intézménybe. A háromnapos párizsi tartózkodás után a Hruscsov-család nőtagjai a szovjet kormányfővel együtt vesznek részt a franciaországi körúton. (MTI) A NEMZETKÖZI POLITIKA az idén igazán nem aludt téli álmot. S móst, hogy közeledik a tavasz, csak úgy sorakoznak egymás után a fontosabbnál fontosabb külpolitikai események. A ránk következő hét ugyancsak mozgalmasnak ígérkezik; ugyanazon a napon, március 15-én két rendkívül jelentős esemény is kezdődik. Hruscsov elvtárs ekkor kezdi meg tizenöt napos franciaországi körútját, s Géniben megkezdődik a tízhatalmi leszerelési értekezlet. Hruscsov elvtárs úgyszólván alig néhány napos moszkvai pihenőnap után most iámét útra kél, s de Gaulle köztársasági elnök meghívására Franciaországba látogat. Hosszú megszakítás után most ismét közvetlenül tanácskoznak egymással a két hatalom vezető államférfiak Ezt az eseményt sokféle szempontból lehetne méltatni — a sok kérdés közül ragadjunk ki csupán egyet: mennyire érdeke ez a látogatás s általában a Szovjetunióval való viszony javítása Franciaországnak. Nem lehet vitás, hogy Franciaország nagyhatalmi tekintélye, a világpolitikára gyakorolt hatása a második világháború óta rohamosan csökkenő irányzatot mutat. Franciaország a NATO-ban csak harmad- vagy negyedrangú szerepet játszik az Egyesült Államok, Anglia, sőt immár Nyugat-Németország mögött. Annak idején francia vezető politikusok szájából gyakran hallatszottak olyan hangzatos kijelentések, amelyek szerint csak a NATO garantálhatja Franciaország biztonságát. Kiderült, hogy ez szemenszedett hazugság, hiszen éppen ellenkezőleg, a NATO rendkívüli módon veszélyezteti Franciaország biztonságát, amennyiben feltámasztotta a franciák ősi ellenségét: a nyugatnémet militarizmust. A LEGUTÓBBI IDŐBEN Franciaország tett néhány olyan lépést, amelyet csak helyékelhetünk. Kivonta a NATO-parancsnokság hatásköre alól földközi-tengeri flottáját, és nem engedte meg, hogy az amerikaiak franciaországi légitámaszpontjaikon atomtölteteket tároljanak. Ez arra mutat, hogy Franciaország időnként megpróbál ellenállni az amerikai törekvéseknek. Ds. a jelenlegi francia kormányzat még mindig híve a Bonnal való barátko- zásnak, jóllehet a történelem már többször is bebizonyította, hogy a német inilitarizmus Franciaország legveszedelmesebb ellensége. E mili tarizmus megzabolázása, a német béke- szerződés megkötése tehát nem utolsósorban éppen Franciaország, a francia nép nemzeti érdeke. Bonn persze egyelőre még üdvözli a Franciaországgal való »érdekközösséget«, hiszen ugródeszkának akarja felhasználni ezt a természetellenes francia—nyugatnémet barát- kozást nem utolsósorban Anglia és a többi NATO-hatalom ellen. De a nyugatnémet mili- tarizmus máris elérkezett odáig, hogy szűknek tartja a maga számára a NATO kereteit, és újabb »élettér« után néz. (Lásd a Spanyol- országban felállítandó nyugatnémet támaszpontok esetét.) Nem kell jóstehetségnek lenni hozzá, hogy kijelentsük: ha nem vetnek gátat a határtalan étvágyú nyugatnémet militaristák terjeszkedési törekvéseinek, Adenauer és társai hamarosan terhesnek fogják- tartani a Franciaországgal való barátkozást is. A nyugatnémet újfasisztákkal szemben tehát Franciaország természetes szövetségese a Szovjetunió. Az orosz és a francia nép, a Szovjetunió és Franciaország együtt harcolt a második világháború idején a hitlerizmus ellen, s itt a legfőbb ideje, hogy a két hatalom ismét megtalálja egvmást. Bizonyos, hogy nem a Szovjetunión fog múlni a szovjet- francia kapcsolatok minden irányú javítása. Remélhető, hogy Hruscsov elvtárs franciaországi körútja mindenesetre sokféle akadályt elhárít majd a francia—szovjet kapcsolatok szorosabbra fűzésének útjából. A HÉT MÁSIK NAGY FONTOSSÁGO ESEMÉNYE, a tízhatalmi leszerelési bizottság ülésének kezdete. Itt elsősorban is arról kell szólni, hogy már a bizottság tagjainak puszta kiválasztása is megmutatja, milyen nagy változás történt néhány év alatt a világ erőviszonyaiban a szocialista tábor javára. Ez az első eset, hogy egy ENSZ választotta bizottságban egyenlő arányban ülnek Kelet és Nyugat képviselői. Nos, a leszerelési bizottság tíz tagja közül ötöt egy-egy szocialista ország delegált. S tegyük hozzá: rendkívül fontos éppen ennek a bizottságnak a munkája. A leszerelés ugyanis nem csupán a nemzetközi élet egyik fontos problémája, hanem éppen ez a kérdések kérdése. Ha megvalósulna a Szovjetunió javaslata, az általános és teljes leszerelés, ez megszüntetné az atomháború veszélyét is, egyúttal véget vetne a még dúló fegyverkezési versenynek, s olyan légkört teremtene szerte az egész világon, amelyben a kétkedést és a gyanúsítgatást a bizalom váltaná fel. A leszerelés ügyében való megegyezés tehát az összes többi nemzetközi kérdés megoldásának a kulcsa. A tárgyalóasztalon a Szovjetunió javaslatán kívül ott lesz a nyugatiak egyesített javaslata is. Ennek lényegét pénteken hozták nyilvánosságra. Sajnos, ezek az »új« javaslatok lényegében semmi újat nem tartalmaznak. Hogy csak egyetlenegy dolgot említsünk: a háromszakaszos terv első szakaszában akarja megoldani az ellenőrzés prbblémáját, mégpedig úgy, hogy ebben az első szakaszban jóformán semmi tényleges. lépés nem történne a leszerelés felé. Ebből a nyugati javaslatból tehát arra következtethetünk, hogy nehéz és hosszú leszerelési tárgyalások elé nézünk, amelynek során a szocialista országok diplomáciájának számos »betegségből« kell majd kigyógyitania a nyugati leszerelési álláspontot. Az egész emberiség érdeke, hogy ez minél előbb sikerüljön, s a leszerelési tárgyalásokat siker koronázza. NATO jóváhagyta a nyugati leszerelési tervet Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint a NATO állandó tanácsa szombaton jóváhagyta a nyugati leszereiési tervei A DPA hír- ügynökség értesülése szerint még n<jm bizonyos, hogy a tervet már a genfi tanácskozások kezdetén előterjesztik. Noel Baker, az 1960-as béke Nobel-díj nyertese az UPI hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában felszólította az Egyesült számban \ annak katonai tá- Államokat, hogy fogadja el a Szovjetunió általános és teljes leszerelés: tervét. A békedíjas szerint az Egyesült Államoknak annál is inkább el kellene fogadnia a szovjet tervet, mivel Amerika valószínűleg sohasem hozhatja be a rakéták gyártásában mutatkozó hátrányát Noel Baker végül hangsúlyozta, hogy a népi Kínát minél előbb be kell vonni a leszerelési tárgyalásokba. Magyar - német együttműködés az atomerő békés felhasználásáról Berlin (MTI). Március 7-től 12-ig Berlinben a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői tárgyalásokat folytattak az atamerő békés felhasználásában kifejtendő együttműködésről. Az őszinte, baráti és szívélyes légkörben lefolyt tárgyalások együttműködési egyezmény és az 1960. évi munkaterv aláírásával zárultak. Az egyezményt magyar részről Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, az energia- kormánybizottság elnöke, német részről Kari Rambusch professzor, az NDK kormánya atomkutatási és atomtechnikai hivatalának vezetője írta alá. Macmillan megérkezett Franciaországba Párizs (Reuter). Macmillan angol miniszterelnök szombaton délután megérkezett egy Párizs közelében lévő repülőtérre, hogy tárgyalásokat folytasson de Gaulle köztársasági elnökkel. Az ünnepélyes fogadtatás után Macmillan de Gaulle vidéki kastélyába hajtatott Diplomáciai megfigyelők szerint a de Gaulle—Macmillan eszmecsere alkalmával valószínűleg szóba kerülnek a legutóbbi nemzetközi események, a csúcsértekezlet esélyei, a kedden kezdődő tízhataimi leszerelési értekezlet, a NATO- problémák, európai kereskedelmi kérdések és az afrikai helyzet. (MTV .. j __ A datok a pénteken felbocsátott amerikai kozmikus rakétáról Washington (MTI). Hírügynökségek jelentése szerint a Cape Canaveral-i kísérleti telepről pénteken háromlépcsős »Thor-Able« rakétával felbocsátott »Pioneer V.« kozmikus rakéta négy órával kilövése után több mint 60 000 kilométer távolságra volt a Földtől, és folytatja útját a Nap felé. Az amerikai tudósok tervei szerint a »Pioneer V.« a Nap körüli pályán kering majd, és pályája nagyjából középúton helyezkedik el a Vénusz és a Föld Nap körüli pályája között. Bár még hónapokig is eltart, amíg a kozmikus rakéta röp- pályája véglegesen kiszámítható lesz — ennek oka, hogy bizonyos mértékig a Vénusz vonzóerejének hatása alá is kerül —, annyit már az első napon megállapítottak a tudósok, hogy a rakéta a tervezettnél valamivel kisebb sebességgel hagyta el a földvonzás erőterét, és ezért kissé távolabb kering majd a Naptól. A tervezett 295 nap helyett 311 nap alatt kerüli meg egyszer a Napot. Az amerikai kozmikus rakétának az a rendeltetése, hogy adatokat gyűjtsön a kozmikus sugárzásról, a kozmikus porról és a mágneses terekről. E rendeltetésének megfelelően különböző mérőműszereket helyeztek el a rakétában, amelyek rádió útján közük majd az észlelt adatokat Nap körüli pályáján a »Pioneer V.« becslések szerint minimálisan mintegy 75 millió, maximálisan pedig mintegy 297 millió kilométerre távolodik el a Földtől. Az UPI az amerikai kozmikus rakéta felbocsátásáról szóló közleményében rámutat hogy napkörüli pályán kering már egy szovjet kozmikus bolygó, amelyet 1959. január 2-án lőttek fel. Ez 15 hónap alatt kerüli meg a Napot. Súlya az 1959. március 3-án fellőtt »Pioneer 4.« amerikai mesterséges bolygó 6 kilogrammos súlyával szemben 1472 kilogramm. E két bolygó súlyát tekintve tehát a-Szovjetunió 240:1 arányban vezet. Ács, állványozó, kőműves, építőipari gépkezelő, épületlakatos és három villanyhegesztő szakmunkást keres felvételre a 44. számú Áll. Építőipari Vállalat. Cím : Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. szám. Szállást és étkezést biztosítunk (7203)
