Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

Péntek, 1960. március 11. 3 SOMOGYI II blssíiek és a fildjáradék jogszabály Írja elő, hogy a termelőszövetkezeti ta­got a közös használatba adott saját földje után földjáradék illeti meg. A büssűi Üj Tavasz Terme­lőszövetkezet tagjai nagyon jól ismerik ezt a rendeletet és azt is, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoro­nája után 5—10 kg búza felvá­sárlási áron számított forint­értéke jár meg. Pontosan is­merik ők, hiszen a szervezés­kor jól megmagyarázták nekik. Ma viszont mi a helyzet? Nagyon sérelmesnek és fel­háborítónak tartja a 280 csa­lád, hogy a szövetkezet veze­tősége — és nem a közgyűlés — 1 forintban határozta meg aranykoronánként a földjára­dékot. Nagy József főkönyvelő ar­ra a kérdésre, hogy miért nem n törvénynek megfelelően fi­zetik a föld járadékot, nem a legcsendesebb hangon ezt vá­laszolta: — Az emberek így jobban jártak. Ha kifizettük volna a föld járadékot, keve­sebb lett volna a részesedés, így az öregek is megkapták a családi szükségletre elegendő kenyérgabonát és tüzelőt. >— Csak arról feledkezett meg, hogy nem a föld járadék ki nem fizetésével kell a munka­egységre jutó részesedést emelni. Nézzük meg az Új Ta­vaszt egy kicsit közelebbről. A MÚLT ÉVRE 38 ezer munkaegységet terveztek 43 forint részesedéssel. Hiba volt először is a munkaegység nagymérvű felhígítása, ugya­nis a tervezett helyett 60 ezer­re duzzadt a munkaegységek száma. így a 43 forint helyett 31,35 forint lett a részesedés. Másodszor: nagyobb lett vol­na a közös jövedelem, maga­sabb a részesedés, ha a csalá­dok nagy részének háztáji földje a törvényes 800—1600 négyszögöl helyett nem 2—3 ezer négyszögöl lett volna. Meg kell néznünk az érem másik oldalát is. A múlt év márciusában alakult szövetke­zet magában hordta az első évre jellemző útkeresést, a megindulás nehézségeit. A ta­gok között lábra kapott a szét­húzás. Ha másként álltak vol­na a szövetkezet mellé, ha úgy dolgoztak volna a közösben is, mint egyéni korukban — sok hibának elejét lehetett volna venni, és újra csak azt mond­hatjuk, hogy a részesedés ez­zel is több lett volna. Ezenkí­vül az új tsz-nek sok kiadása volt. Sokat építkeztek. 380 000 forint az az összeg, amit saját erőből beruháztak. Kifizették a vetőmagot is, az állami tar­tozást is. A FÖLDJÁRADÉKKAL KAPCSOLATBAN már a ter­vezéskor hiba csúszott be. A szükséges 160—180 ezer forint helyett 15 ezer forintot tervez­tek be erre. A főkönyvelő szerint — mivel a tagok köve­telik most már a föld járadék megfelelő összegét — erre az évre terveztek be 224 906 fo­rintot. Vajon könnyebb lesz, ha egy gazdasági évet két év földjáradéka terhel? Nem he­lyes ez, mert a földjáradékot az év végén, a zárszámadás alkalmából kell kifizetni. A szövetkezet elnöke, Ma­tesz Pál a kérdésre bosszúsan válaszolt. — Nem tudom, miért éppen Büssű fáj min­denkinek. A járási pártbizott­ság ülésén is Büssűt említet­ték meg rossz példaként. Men­jenek el a környező falvakba, egy helyen sem fizettek föld­járadékot. Ott van például So- mogyszil. Amikor lesz annyi pénzünk, hogy ki tudjuk fizet­ni, nagyon szívesen. Majd ta­lán eladunk valami állatot. A somogyszili Petőfi Tsz-ről nincs pontos értesülése Ma­tesz elvtársnak. Ez a szövet­kezet ugyanis már vett fel rö­vidlejáratú hitelt, és kifizeti a föld járadékot. Tátrai János, a Kaposvári Járási Tanács VB Mezőgazda­sági Osztályának vezetője ez­zel kapcsolatban elmondotta, hogy a büssűiek ebben az ügyben őket kész tények elé állították. Most már csak egy megoldás mutatkozik: kötele­zik a büssűi termelőszövetke­zet vezetőségét, hogy haladék­talanul rendezze a tagok föld­járadékát. — Részünkre is tanulságot jelentenek az ilyen esetek. A földjáradékot lezáradékoljuk ezután terményben vagy pénz­ben. A többit kioszthatja a szövetkezet, de ehhez a pénz­hez nem engedünk hozzányúl­ni. A párt ígéretét nem szabad megszegnie senkinek — mon­dotta Tátrai elvtárs. Büssűben baj van az ígére­tekkel. A sok példa közül néz­zük a 67 éves Nagy P. Lajos bácsi esetét. Eltörött a lába. Föld járadékot persze ő sem kap, és a 17 forintos SZTK- táppénzhez ígért a szövetke­zet 0,5 munkaegységet napon­ta. Január közepe óta munka- képtelen. Most azt vette ki a vezetőség beszédéből, hogy nem kapja meg a fél munka­egységet. Pedig az állami tá­mogatás mellé a szövetkezet is tartozik hozzájárulni, különö­sen ha idősebíj emberről van szó. HA A TÖRVÉNYESSÉG­NEK mindig érvényt szerez­nek, az ígéreteket megtart­ják, az emberek jobban bíz­nak a szövetkezetben. A föld­járadék rendezése után, az idő kivirulásakor megújult erővel, nagyobb kedvvel kezdhetik a büssűiek az új tavaszt. Merényi Károlyné A MARCALI GÉPÁLLOMÁS KOMMUNISTA! A Marcali Gépállomás kom­munistái januári taggyűlésü­kön meghányták-vetették, ho­gyan kezdjék el a téli gépjaví­tást. Az emberek később' úgy vélekedtek a taggyűlésről, hogy »hasznosan hangos« volt. A párttagok joggal aggódtak: sikerül-e időre, sikerül-e ki­fogástalanul megjavítani a gé­peket? Több elvtárs is emlí­tette: a gépállomás azzal se­gítheti legjobban a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sát, ha a gépeket becsülettel megjavítja. A rossz karban­tartásból eredő állások nagy veszteséget okozhatnak, hát­ráltatják a termelőszövetkeze­tek munkáját. Báli István, a cséplőműhely csoportvezetője felszólalásában hivatkozott a legfőbb akadályra: kevés a hely. A Marcali Gépállomás amúgy is a megye leggyengéb­ben felszerelt állomása, s ha nem sütnek ki valami okosat, nem tudják idejére elvégezni; sáért, az önköltség csökkente SZEDIK A CSEMETÉT Serényen jár a kéz, gyorsan forog az ásó a nagybajomi er­dészet balogdi üzemegységén, ahol Márkéi József, Fonyó Ferenc, Sótonyi József, Pusztács Ibolya és Gréczi Ilona er­dei fenyőcsemetéket szednek ki, hogy másutt elültessék azo­kat. Véghelyi István erdész irányításával a bennhagyott cse­meték között 120 cm sorköz és 20 cm. tőtávolság marad, hogy a fák legjobban hasznosíthassák a tenyészterületet. a munkát. — Van nekünk egy csaknem üres raktárunk az iroda mel­lett. Nincs abban egy kis ha­szonvason kívül az egeségvilá- gon semmi. Egy javító brigád vígan elférne benne — állt elő Takács András, a gépállomás igazgatója a kész javaslattal. A javaslatot néhány nap múlva megvalósították. Ki- hordták a vasakat, mennyeze­tet csináltak, kitakarítottak, beállították a munkapadokat, s már el is foglalhatta a javí­tó brigád az új helyiséget. — Ha kapnánk rá beruhá­zást, korszerűsítenénk ezt az ideiglenes helyiséget. A dará­lót úgyis leadjuk a tsz-nek, felszabadulna egy helyiség. Ezt is hozzácsatolnánk, s talán egy darupályát is beszerelhetnénk — mondja Takács elvtárs. Sok akadállyal kellett a gép­állomás dolgozóinak megküz­deniük. Előfordult, hogy hat­hét traktort nem tudtak össze­szerelni, mert nem volt for- gattyús tengely, dugattyúgyű­rű. A gépállomás anyagbeszer­zője addig lótott-futott, telefo­nált, veszekedett, míg a hiány­zó alkatrészeket meg nem sze­rezte. A kommunisták példa­mutató, jó munkával serken­tették a többi dolgozót. Kovács László és Bodó Ferenc sokszor késő estig dolgozott. A trak­torjavító brigád minden tagjá­ra átragadt lelkesedésük, s en­nek köszönhető, hogy kellő időre végezték el munkájukat. A cséplőgép javító brigád kom­munistái közül Kiszics József, Berta István végezte a legtöbb munkát. A kovácsműhelyben a KISZ-tagok jártak élen Matu- sek Lajos vezetésével. Kivá­lóan kijavították az ekéket, tárcsákat, hengereket, boroná­kat. — Ügy kell erre az évre ké­szülni, hogy minden mezőgaz­dasági munkát százszázaléko­san el tudjunk végezni — ma­gyarázza Takács elvtárs. A gépállomás kommunistái a kongresszusi' irányelvekből kiindulva a minőség javítá­séért, a fokozottabb takarékos­ságért szállnak síkra. Brigá­dokba osztották a traktoroso­kat. Egy-egy brigádra két-há- rom község jut. Az idén egy­más után járnak a traktorok a táblában. Ezzel alkatrész- és üzemanyag-takarékosságot ér el a gépállomás. A kommu­nisták remélik, hogy a jól ösz- szekovácsolódott brigádok megállják a helyüket a legna­gyobb dologidőben is. Takács elvtárs megállapítá­sa szerint a gépállomáson ilyen jó minőségű munkát még nem végeztek a dolgozók. Ez a kommunisták lankadat­lan szorgalmának, buzdító sza­vának, segítő készségének kö­szönhető. Az egyik termelési értekez­leten szóba került, a fejlődés megkívánja, hogy a dieselmo­toros gépek javításánál szak­szerűbben dolgozzanak, ne ta­pogatózzanak. A múlt nyáron egy cseh szerelő, a télen egy szovjet mérnök járt a gépál­lomáson. Mindketten töviről hegyire ismerik a traktort (egyik a Zetort, másik a Belo­ruszt). A géphibát gyorsabban és kifogástalanabbul javítják meg. A kommunisták szeret­nék elérni, hogy jó,szakember kerüljön minden posztra. A traktorosok felvilágosító, magyarázó szavára, segítségé­re igényt tartanak a termelő- szövetkezetek. Szegerdőn a traktoros elbeszélgetett a tsz- tagokkal mozielőadás előtt. A vezetőséget szapulták az em­berek. A traktoros megmagya­rázta: »Inkább segítsék őket abban, hogy jobban menjen a munka. A szócséplés semmit sem segít.« A legtöbb közgyű­lésen a traktoros is elmondta véleményét, sőt az is előfor­dult, hogy a tsz-tagokkal foly­tatott beszélgetések tanulságát summázta. A Marcali Gépállomás kom­munistái azért harcolnak, hogy a traktorosok helytálljanak a mezőn, s megállják helyüket a politikai felvilágosító munká­ban is. Váltói héjtef mélát a eserpi járás KlSZ-alapszérvezeteinek tevékenysége 10. a Wagner-üqy, Irta: Jan Petersen — Fordította: Baló László nyörű, az utcán vidáman han-£ A múlt év hasonló idősza- r\ cúroznak a gyerekek. Karls kához viszonyítva mindössze Schneider tele bizakodó re-i ménységgel, szaporán szedi a! lábát. A sarkon megáll, újraél elolvassa az utcatáblát: Kuf- " Steiner Strasse. Ez az, gondol-! eg> fővel emelkedett a csurgói járás KISZ tagjainak száma. Figyelemre méltó ez a jelen­ség. Ott kell a hibát keresni, — És ezt csak most mondja? — Nem akartam szombat es­te is ilyen komoly dolgokkal untatni! — évődik a fiú. — De most már azt is elmesélem, hogy különböző lehetőségek közül választhattam ... és ta­lálja ki, melyiket választot­tam? — Nos? — Inge várakozás­teli arccal néz a fiúra. — Nos? — Az apját! — Az apámat? — ismétli el- ámulva a lány. — Hát ez ... hogy lehetséges? Hennig nevet: — Ügy, hogy hétfő reggel belépek az Astra művekhez, mint Wagner doktor úr asz- szisztense! — Igazán? — kérdi öröm­mel a lány, és olyan hevesen kap Hennig karja után, hogy az majdnem elveszti egyensú­lyát. — Hát ezt meg kell ünne­pelni, nem? — mondja a fiú győzedelmesen. — Még pedig holnap este. Jó? Inge mosolyogva bólint igent. TY " Wagner asztali naptá- -*-* ráért nyúl, és átfordít­ja a következő napra: Hétfő, június 1. Az üres lapon egyet­len ceruzaírásos bejegyzés: Asszisztens! Wagner hátradől székén, mélyet szippant szivarjából, és elgondolkozva néz ki az ablakon. Tekintete egy távoli, magasra meredő gyárkémény­re tapad, melyből sűrű, sötét­szürke füst gomolyog. Léptek nesze és hangok ri­asztják fel gondolataiból. Ko­pognak: az igazgató és Hen­nig lén be, a titkárnő becsuk­ja mögöttük az ajtót. Wagner leteszi szivarját, fel­áll. — Jó reggelt, doktor úr! — köszönti Scholz szívélyesen, és kezet szorít vele. Dr. Wagner azon kapja ma­gát, hogy miközben Scholzzal kezet fog, szeme Hennigen nyugszik. Saját arcát termé­szetesen nem látja, de érzi, hogy pillantása barátságtalan, szája vékony, egyenes vonallá zárul össze, arca bizalmatlan és elutasító. Scholz megütközve pillant Wagnerre, és igyekszik a kí­nos hallgatást valahogy áthi­dalni: — Nos, doktor úr, elhoztam az asszisztensét. Itt van! Hennig meghajol, zavartan mosolyog. — Jó reggelt, doktor úr!... Nagyon örülök! — mondja ba­rátságosan, és kezét Wagner felé nyújtja. Wagner arca kemény, me­rev. Egy pillanatig habozik, aztán kezet fog a fiatalember­rel. Szótlanul. Scholzban ágaskodik a ha­rag. Talán fontos gondolatme­netből zökkentették ki Wag­nert? No de akkor sem fogad­hatja így azt az embert, aki­vel együtt fog dolgozni! Bosszúságát azonban igyek­szik leplezni. — Hol lesz Hennig kolléga helye? — kérdi elfogulatlan hangon. — Bizonyára a kis szobában, ugye? A szobába vezető ajtóval szemközti kis ajtóhoz megy, kinyitja, körültekint a szo­bácskábán. Az ablaknál író­asztal, előtte szék. A világos­ra festett falon, keskeny sötét keretben szénrajz; az Astra- Biűvek madártávlatbúi Dr. Wagner dolgozószobája közepén áll. — Igen, persze! — feleli az igazgató előbbi kérdésére. — Igen, persze! — mondja még egyszer olyan hangon, mintha azt mondaná: az én beleegye­zésem úgysem fontos. Hennig zavarban van. Me­reven, esetlenül áll még min­dig dr. Wagner mellett. Nyo­masztó érzés tölti el, levert. Örömmel, bizakodó gondola­tokkal jött ide, és íme, más­képp alakul, mint elképzelte. Scholz melléjük lép, dr. Wagnerre pillant. — Hát akkor... mindkettő­jüknek eredményes, jó együtt­működést kívánok! — mondja buzdítóan. — Megbocsát, dok­tor úr, de mennem kell. Hi­szen ön is tudja ... a nap, saj­nos, csak huszonnégy órából áll! — Természetesen! — feleli dr. Wagner szárazon. Az igazgató barátságosan el­búcsúzik, és kimegy. Wagner az íróasztalhoz indul, aztán megáll. Hennigre néz, és této­va mozdulattal a kis szoba fe­lé int: — Kérem, tessék!... A fiatalember mereven meghajlik és eltűnik a másik szobában. Wagner leül, szivarja után nyúl, közben pillantása a nap­tár lapjára siklik.. Asszisztens! — olvassa. Kedvetlenül visz- szahúzza a kezét. Az égő szi­var füstje vékony, kanyargós szálakban kapaszkodik a mennyezet felé. Kellemes, meleg napfény­ben úszik a város. Mintha az egész világ újjászületett volna ma! Karl Schneider minden­esetre így érzi. Az idő gyö­ja, és tovább siet egy magas ,j hogy az alapszervezetek egy épület felé, melynek legfelsői! . ablaksora felett nagy betűkkel» resze mereven elzárkózott az ez áll: RIAS*. »új tagok felvétele elől, másutt A függőlámpa selyemer-i Pedig meg nem engedett kő­nyÖJGTl cti mciíaioaguöj a c/t;wiriii/ts'ivytzfLKv cu.j.ii,L>i/i/cti\. sárgás fény szűrődik az eSed-»talok elé. Nagyon sokan ____ l őasztalra; a barnára pácolta helyeslik a KISZ talalon csillognak az elokeszi-^J . tett csészék és kiskanalak. ^célkitűzéseit, ezeknek a mód- Wagnerné férje elé emeli a hatására távol húsostálat: » maradnak az ifjúsági szovet­— Vegyél még — kínálja. ínségtől. — Nem, köszönöm — feleli,-'! Ha a járás alapszervezetei­Wagner anélkül, hogy tányér-»nek munkáját tovább vizsgál - járól felpillantana. »juk’ meglehetősen változatos Az asszony futó pillantást»'képsí nyerünk' Az olyan ki­vet Ingére, elteszi a tálat, és» emelkedőén jó alapszerveze- halkan kérdi a férjét: »tek, mint a gyékényesi, szen­— Valami bosszúság ért az#tai és a Csokonai gimnáziumi üzemben? ^mellett akad jó néhány, Inge elmosolyodik: a várto amelynek munkáján hatástól előre felvidulva jegy-: át barátságos, A vetelményeket állítottak a fia­azok zi meg, még mielőtt apja vá­laszolhatna: 2kát kell javítani. meg so- A pogány­szentpéteri, porrogi és zákányi, valamint az utóbbi időben erő­— De bizonyái’a nem az új» asszisztensed miatt, ugye, apa?»sen visszaesett berzencei alap­Ám a kérdésre dr. Wagner» szervezeteknél a fő hiba ott hátralöki székét, szó nélküJS keresendő, hogy a fiatalok felpattan az asztaltól, és izga-®nem találtak megfelelő veze- tottan járkálni kezd. Anya és,Á tőt, s így nincs, aki munkáju- lánya meghökkenve néz egy-gkat összehangolja, másra. » A járás alapszervezeteinek Wagner erőt vesz magán. többségében rendszeresen Megáll Inge előtt: ’& megtartják a taggyűléseket, de-n« űezek színvonala korántsem ki­— Te ismered ezt a fiatal-*eUgüö A titkárok nincsenek embert? »tisztában azzal, mit kell a tag­A lány döbbenten hallgat. # gyűléseken tárgyalni, ezért — De Kurt... Mi ütött be-»legtöbbször bál vagy színda­i-jo , . ,. 8 rab rendezés megbeszélése a led? - kérdi az asszonyig napirendi pontS Nem foglal. szemrehányóan. Aztán lanyá-» koznak el éggé a titkárok az 'hoz fordul: — Az egyetemről»úttörőmunkával sem. A KISZ ismered? »és az úttörőcsapatok közötti (Folytatjuk.) * A nyugat-berlini rádió rr vének rövidítése. — Szerk. »kapcsolat csupán Gyékényé­ig sen és Iharosberényben kielé- Sj gítő. Az alapszervi titkárok »hi bájaként róható tol az is 8 hogy nem tekintik jjkíosnak a leánykoszorúk megalakítását. Ezt a munkát akadályozza, hogy a járási leányfelelős, Gyenes Mária hivatali elfog­laltsága miatt nem tud kijut­ni az alapszervezetekhez. Az »Ifjúság a szocializmu­sért« próbára csak 350 fiatal jelentkezett, de ha a részköve­telmények teljesítésének ada­tait figyelembe vesszük, akkor azt tapasztaljuk, hogy sokkal többen végzik a próbát. A já­rásban 14 157 társadalmi mun­kaórát teljesítettek az ifjak, és ez a kötelező 20 órára át­számítva, mintegy 700 fiatal részkövetelmény-teljesítésének felel meg. Ugyanez a helyzet a szervezett oktatásban való részvétel esetében is, hiszen 646 fiatal jár oktatásra. A próba harmadik feltételét a legtöbb alapszervezet telje­síti, ugyanis mindenütt tanul­nak színdarabot, vagy sportol­nak. A szakmai oktatás gyenge. Mindössze nyolc csoport küzd a »Szocialista munka ifjú bri­gádja« címért, és a »Szakma ifjú Mestere« mozgalomban is csak 25 fiatal nevezett be. A járási KISZ-bizottság a tsz-ekben és az állami gazda­ságokban feltétlenül meg akarja szervezni az ifjúsági munkacsapatokat a tavasszal. A KISZ-alapszervezetek munkájában kulturális téren van a legkevesebb baj. Min­denütt rendeznek műsoros es­teket, színdarabot tanulnak. A járásból a Felszabadulási Kul­turális Szemlére húsz nevezés érkezett be. Hiba az, hogy sok helyen nem megfelelő színmű­vet választanak, s annak be­tanulása meghaladja erejüket. A sportmunkában van javí­tani való, mert jó néhány he- ]■ «n csak a labdarúgás számít —orlnak, r '"'-bit teljességgel elhanyagolj nk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents