Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

tKNWOGTl NfiPLAF 2 Szerda, I960. mirrfM & „Oberländer mondjon le!“ Berlin (TASZSZ). Nyugat- Németors/áaban fokozódik a követelés: távolítsák el Obcr- ländert a bonni kormányból és fosszák meg képviselői mandá­tumától. Blumenfeld,, a keresz­tény demokrata unió hamburgi szervezetének elnöke hangoz­tatta, hogy Oberländer felelős több ország békés lakosainak kiirtásáért, s leváltása elősegí­tené Nyugat-Németország nem­zetközi tekintélyének »helyre- állítását«. Oberländer leváltását köve­telő feliratok jelentek meg Hildesheim választó körzeté­ben is, ahol 1957-ben a tö­meggyilkost szövetségi gyűlési képviselővé választották. Az ifjú szocialisták és a »sólymok« mozgalma közös ha­tározatban követelte, hogy »■Oberländer régebbi és mai po­litikai álláspontját tekintetbe véve, fosszák meg képviselői mandátumától és miniszteri bársonyszékétől.« (MTI) Milyen terveket forral Strauss? London (MTI). A szélsőjobb- oldali Daily Mail írja »Miben sántikál Strauss úr?« című cikkében: Két éven belül Nyugat-Né- metország lesz a legnagyobb katonai hatalom Nyugat-Euró- pában. A NATO európai főpa­rancsnoksága alá tartozó száj- razföldi haderőnek 43 százalé­ka, a légihaderőnek 33 száza­léka, a tengeri haderőnek 80 százaléka, a' tengerészet légi­haderejének 100 százaléka nyugatnémet lesz. Ezzel az NSZK döntő befolyást nyer az összes NATO-ügyekbe. Vajon hová vezet Nyugat-Németor- szág katonai előretörése, ami­nek alapjait tulajdonképpen mi teremtettük meg. Madrid és Bonn titkos tárgyalásainak aggasztóan alattomos cselszö­vése mögött Strauss áll. Vajon milyen terveket forral? Bonn ismételten biztosította szövetségeseit, hogy Nyugat- Német országnak »nincs szük­sége élettérre«, sem támasz­pontokra. A spanyol—nyugatnémet titkos tárgyalások nyugtalaní­tó légkörében ezek az érvelé­sek nagyon gyanúsan hangza­nak. Strauss eljárása felveti a nyugtalanító kérdést: vajon miben sántikál? Miért alakos- kodik? Talán más ambíciói vannak, mint Európa védel­me? ... Nőtüntetések Japánban Tokio (TASZSZ); »Védjék meg a japán nők jogait! Vesz- szen a japán—amerikai bizton­sági szerződés!« »Hajtsák vég­re az általános és teljes lesze­relést!«, — ezekkel és hasonló j ' ‘»arakkal tüntettek a japán n^.v március 8-án Oszakában, Hirosimában. Sapporoban és más városokban. A japán dolgozó nők több mint háromezer képviselője, a japán nőmozgalam legtekinté­lyesebb vezetői vettek részt a nemzetközi nőnap alkalmából fl Japánban állomásozó amerikai katonák nemcsak megszállók, hanem csendőrök is Tokio (TASZSZ). A Japán­ban állomásozó amerikai ka­tonákra a japán hazafiak hó­hérának szerepe is vár, ha tömeges megmozdulás történi k" a mai rendszer ellen. Ez derült ki a japán miniszterelnök nyilatkozatából, amely az Egye­sült Államokkal kötött ú!«bb katonai szerződés pari, nun ti vitája során hangzott el. Az ellenzék részéről ugyanis felvetették a kérdést, vajon reszt vennének-e az amerikai csapatok, a rendőri akciókban, ha az országban »belső zava­rok« történek ki. Mint a tokiói rádió jelenti, Kisi miniszterel­nök félreérthetetlenül kijelen­tette, hogy »belső zavar« ese­tén elhatározhatják, hogy ak­cióba léptetik a japánban ál­lomásozó amerikai csapatokat. Igaz, a miniszterelnök hoz­záfűzte, hogy »külső nyomás­ra tamadó zavarokról« van szó. Csak az új japán— amerikai Szerződés kezdemé­nyezőin múlik annak megálla­pítása, hogy fennáll-e »külső nyomás« vagy sem. Kisi miniszterelnök nyilat­kozata leleplezte a japán— amerikai katonai kapcsolatok egy újabb vonósát. E szerint az új katonai szerződés nem­csak Japán tóvolkeleti szom­szédai ellen irányul, hanem a japán nép ellen is. (MTI) rendezett tokiói nagygyűlésen. A tokiói nagygyűlés egyhan­gúlag elfogadott határozata ál­lást foglal a japán—amerikai biztonsági szerződés ratifikálá­sa ellen, az egyetemes leszere­lés gondolata mellett. A gyűlés résztvevői érdeklődéssel fogad­ták azt a hírt, hogy a japán nömozgalom vezetői megkap- ták N. Sz, Hruscsov válaszüze­netét. A nagygyűlést tüntetés vette. (MTI) - . . .. Amerika oroszul tanul New York (TASZSZ). A United States News And World Report című folyóirat megállapítja: hivatalos adatok szerint 415 amerikai egyetemen és főiskolán tanítanak orosz nyelvet. A 15 000 főiskolán kí­vül 540 közép»- és 50 elemi is­kola tanulói ismerkednek az orosz nyelvvel. N. Sz. Hruscsov franciaországi látog fásának menetrendje Párizs (MTI). Egy hét van már csak hátra N. Sz. Hrus­csov Franciaországba érkéz- téig. Most már minden részlete ismeretes a szovjet kormányfő programjának. N. Sz. Hruscsov háromezer kilométeres útvonalán negy­venöt helyen áll meg. Március 18-án indul el kü- lönvonata Párizsból. Mernél gépkocsival cseréli fel a vona­tot a Loire-menti kastélyok megtekintésére. Közben Debré miniszterelnök vendége lesz Montlouis-ban. Ellátogat Am- boiseba is. Március 19-én Bordeaux a körút következő állomása. A városházán Chaban-Delmas, a nemzetgyűlés elnöke, Bor­deaux pol gármestere ad tiszte­letére ebédet. Caravella típusú léglökéses repülőgép viszi to­vább a szovjet vendéget Tar- besba. Innen az aquitaniai kő­olaj- és lacq-i földgázmező finomítóiba, új gyáraiba visz útja, majd Pauba utazik. Március 20-án, vasamap a Marseille melletti fSO 000 hek­táros öintözésés gazdaságokat tekinti meg. Március 21-én Defferre, Marseille szocialista polgár- mestere a város új közoktatás- ügyi intézményeit és a kikötőt mutatja meg a szovjet kor­mányfőnek. Délután Sálon- de Provence-ban a helyi rendőr­tiszti iskolán tesz látogatást. Március 22-én Lyon lesz N. Sz. Hruscsov kőrútjának újabb állomása. Megtekinti a Delle- gyárat, amelyben a Szovjet­uniónak szállított villamossági berendezéseket gyártják. Ez­után folytatja útját Dijonba. Március 23-án Nancy kör­nyékének nehézipari nagy­üzemeit látogatja meg, délután pedig Verdimbe utazik. A szovjet kormányfő ezt a nap­ját Reimsben fejezi be. Március 24-én Epemayben a leghíresebb francia pezsgő gyárban tesz látogatást, majd. St.-Gobaín-be megy, s ott aj legnagyobb üveggyárat tekinti, meg. Liliében N. Sz. Hruscsov^ a Siveslille-Call gépgyárba in-^ dúl. Március 25-én Roubaixban/ két textilgyár meglátogatásai szerepel N. Sz. Hruscsov prcg-If ramján. Utána ismét repülő-, gépre száll és Cherbourgbai megy. A normandiai mezőgaz-1 da Sággal ismerkedik meg, Eévilleben és környékén majd Caentan, a . világháborúi során elpusztult városban az újjáépítés eredményeit mutat-, ják be neki. Március 26-án Montfort-sur-i Risleben a mesterséges takar mánvok gyárát látogatja meg,! gépkocsin áthajtat Rouenba.1 Alizayben egy cellulózé-gyár! megtekintésével végződik a' vidéki korút. Március 27-ére virradóra N. Sz. Hruscsov az éjszakát már; Rambouilletben, a francia1 köztársasági elnök kastélyában! •tölti. A de Gaulle tábornokkal1 folytatandó p>olitikai megbeszé­lések közben átrándul Varseil lesba, a napkirály kastélyának megtekintésére és elmegy Rambouillet híres törzsjuhá- szatába is. Március 28-án délelőtt a kö­zeli Flinsben, a Renault gép-1 kocsigyár egyik üzemébe látó-' Egy afrikai „király* dicstelen vége Párizs (MTI). Egy afrikait »király« szomorú sorsáról ér« ; kezeit hír Párizsba az Ele» fántcsont parti Köz# rsaság­bóí. Harmadik Amon Ndouf- fo-t, a sanwi törzs »királyát« tíz évi börtönre ítélték, húsz évre eltiltották az Elefánt- - csontparti Köztársaságból és ugyanennyi időre megfosztott tak állampolgári jogainak gyakorlásától. A sanwik az Elefántcsont- part és Ghana határvidékén élnek. »Királyuk« szembefor- dúlt az Elefántcsontparti Köz« társaság miniszterelnökéveli Houphouet-Boigny-val és egyik királyi elődjének a gyarmatosító franciákkal több mint száz éve kötött protek­torátust egyezménye alapján védelmet kért Párizstól a dita- tátori hajlamú miniszterelnök ellen. Harmadik Ámori Ndouffo annak rendje-módja szerint egy évvel ezelőtt két követet küldött Párizsba, hogy a sanwi királyoknak még Lajos Fülöp által meg­ígért védelmet igényelje —* de Gaulle tábornoktól. A jámbor »király« elfeled« te, hogy a hivatalos Párizs bizalmi embere éppen Houp- . houet-Boigny. Védelmet nem kapott, sőt — mivel tavaly kampányt szervezett a helyi törvényhozási választások előtt a szavazástól való tar­tózkodás érdekében —■ a né* miniszterelnök eljárást ger gat N. Sz. Hruscsov. Ezen a[ _ ______________ n ap>on lesz a rambouillet-ic “ .... . ,. „ __ ■ . , - . ? indíttatott ellene. K astélyban a szovjet kormány­fő sajtóértekezlete és ekkori hozzák nyilvánosságra a fran-í cia—szovjet tárgyalásokról szó-i ló közleményt is. N. Sz. Hruscsov március 2!J- én utazik haza. A rambouille-1! ti A derék »király« főbűne mindezeken felül az voltf hogy jó kapcsolatban állott Ghana és a Guineái Köztár­saság, a két szomszéd és füg» getlen afrikai állam vezetői« kö­Latiii—amerikai dslgozók és diáksk tömeges megmozdulásai New York (TASZSZ). Rio de Janeiior-i egyetemi hallgatók nagygyűlésen tiltakoztak amiatt, hogy a közlekedési tár­saság. amely egy észak-ameri­kai érdekeltséghez tartozik, felemelte a villamos viteldíja­kat. A gyűlést a rendőrség za­varta szét. Hétfőn diáksztrájk kezdő­dött Rio de Janeiróban tilta­kozásul a középiskolai tandí­jak felemelése miatt A chilei szakszervezeti szö­vetség, amely majdnem két­millió tagot számlál, 24 órás általános sztrájkot hirdetett béremelési követelések alátá­masztására. (MTI) A Daily Express a nyugatnémet repülők angliai kiképzéséről London (MTI). A Daily Ex­press írja: — A spanyolországi német támaszpontok vihara pillanatnyilag elült a diplomá­ciai kibúvók szokásos ködfel­hőjében. A vihar most hazánk­hoz közeledik. A németek több kiképzőberendezést kívánnak Angliában, például rakétakí- sérleti telepet a déli Uist szi­geten. repülőteret a Lewis szi­geten. (Szerk.: a skót partok­nál.) A kormánynak tudnia kell, hogy ezt ellenzi az egész helyi lakosság, nemcsak az említett szigeteken, hanem az összes angol szigeteken. Hogyan le­hetséges, hogy ilyen példátlan tervek készülnek és a parla­mentben alig hallatszik tilta­kozás d/.cllen, hogy azt köve­telik tőlünk: üdvözöljük a né­met betolakodókat saját föl­dünkön. A parlament baklövé­se volt és homlokegyenest el­Újbói magyar labdarúgó­mérkőzések a Tető műsorán! (11414) lenkezik minden angol ösztön­nel az az elgondolás, hogy fegyverezzék fel a németeket, mindössze tizenöt évvel az­után, hogy lefegyvereztük őket: Azt a még rémítőbb kér­dést, hogy adjanak nekik atom­fegyvereket, szintén suttyom­ban csempészték át a parla­menten, miközben a munkás­párti képviselők egymással ci- vódtak, a toryk pedig szájko­sarat raktak magukra. A német repülők angliai ki­képzésének ügyét szintén el­fogadták anélkül, hogy szá­moltak volna a közvélemény nyílt felháborodásával. Ügy látszik, ezekben a szem­telen fejekbe nem lehet bele­verni, hogy a vádlottak padján ülő gonosztevőknek tekintjük őket. Ostobák lesnénk, ha ba­ráti jobbot nyújtanánk nekik, mielőtt meggyőződtünk arról, hogy megszabadultak vadállat! szokásuktól: attól, hogy átlép­ve határaikat, kifosztják szom­szédaik szőlőhegyét, mihelyt lábukat elég erősnek érzik eh­hez. A németek már féltérdre emelkedtek. Nem tudhatjuk, hogy nem ugranak-e ismét a torkunknak., őrültség a ka- t ééflÉfc kastélytól Párizs érintése^ vei. Ezért szabott rá súlyos nélkül Orly repülőtérre megy.i£ büntetést Houphouet-Boigny Itt búcsúztatják ünnepéiyesenjj bírósága. Két követét, akik és innen száll fel a szovjet? annak idején vállalkoztak a kormányfőt Moszkvába vivői párizsi útra, ugyancsak 10—10 Tu—104-es. (MTI) í évi börtönnel sújtották.------- -------------.W.W.V.VWASW^W H a Eisenhower orvosai tudták volna... Puerto Rico jövője a köztársasági párt választási programjában Washington (AP). Eisenho­wer elnök visszaérkezett Was­hingtonba. Hét éve tartó el­nökségének legkimerítőbb uta­zásáról írja M. L. Arrowsmith, aki mint az AP tudósítója, vé­gigkísérte az elnököt délame- riikai körutazásán- Arrow- smith véleménye szerint, ha Eisenhower orvosai tudták volna, hogy mennyire igény­bevették időnként az elnök szervezetét a több mint 15 000 mérföldes út fáradalmai, két­ségtelenül nem adtak volna engedélyt erre az utazásra. Arrowsmith úgy véli, külö­nösen a délamerikai nyárvé­gének tikkasztó melege és fel­hőszakadásai hatottak károsan az elnök egészségére, akinek utiprogramjába hibásan túl- kevés pihenési lehetőséget ik­tattak be. * » * Luis Ferro Puerto Rico-i po­litikus, aki Eisenhower kísé­retében Washingtonba utazott, az UPI munkatársa előtt kije­lentette. Fisenhower helyesli azt a gondolatot, hogy Puerto Rico az Egyesült Államok 51. szövetségi állama legyen, ha né­pe ezt az óhaját kifejezésre juttatja. Az elnök elvben hoz­A holland munkásság legnagyobb sztrájkmozgalma Haga (MTI). A holland épí­tőmunkások hétfőn sztrájkot indítottak béremelési követe­lésük alátámasztására. Ez a holland munkásság legnagyobb bérmozgalma a második világháború óta. A sztrájkban AP-tudósítás sze­rint 28 holland város összes építömunkásai résztvesznek. A sztrájkot az építőipari dol­gozók 5 százalékos fizetéseme­lési követelésének elutasítása tfditcUáto zájárult, hogy Puerto Rico jövendő helyzetének kérdése helyet kapjon a köztársasági párt választási programjában. (MTI) ‘ Újabb ítélet Giezosz ellen Athén (MTI). J^nt az AEP jelenti, az athéni büntetőbíró­ság hétfőn este ítéletet hozott Manolisz Giezosz és Leonidasz Kirkosz perében. A vádlottak­nak azt rótták terhére, hogy az Avgi hasábjain közölt Gle- zosz-levéllel »megsértették a bíróságot«. Glezoszt a régebbi »kémkedési« vád alapján ho­zott 9 évi szabadságvesztés fenntartásával további hét hrri napi, Kirkoszt pedig 5 hónapi börtönnel sújtották. Moszkva. A TASZSZ jelen­tése szerint a Lityeratumaja Gazeta hasábjain több ismert író tiltakozik Giezosz és Kir- kosz, valamint a többi görög hazafi üldözése ellen. Vala­mennyien követelik: bocsássák szabadon a görög nép hős fiaitj Walter Ulbricht beszédet mondott a nemzetközi nőnap alkalmából Berlin (MTI). Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egy­ségpárt első titkára hétfőn be­szedet mondott a nemzetközi nőnap alkalmából a Halle kör­zethez tartozó Wolfenben ren­dezett ünnepségen. Kiemelte, hogy a nemzetközi nőnap mindig szoros összefüggésben volt azzal a harccal, amelyet a munkásosztály és a népek az imperializmus, a militarizmus és a háború ellen, valamint a békéért, a demokráciáért és az emberi jogokért vívtak. Az 1960. évi nemzetközi nőnapot az általános és teljes leszere­lésre tett szovjet javaslatok, a német militarizmus ellen folyó küzdelem és a békeszerződé­sért vívott harc jegyében ün­nepük. A szabad algériai kormány elítéli de Gaulle visszatáncolását KAIRO , A Reuter jelentése szerint Szaad Dahlab, a szabad algé­riai kormány külügyminiszter riumának főtitkára hétfőn este nyilatkozott de Gaulle . elnök Algériában tett kijelentéseiről. Hangoztatta, hogy ha de Gaulle nem hajlandó megadni az algé­riai népnek az önrendelkezési jogot, »fegyverrel fogjuk ki­vívni függetlenségünket«. De Gaulle nagyon téved — mondotta —, ha azt hiszi, hogy a jelen időpontban — a csúcs­értekezlet előestéjén és a sza- haraf atomrobbantás után — Algériát egyértelműen fran­ciénak nyilváníthatja. »Téved­nek azok is, akik hitelt adnak a francia elnök dicsekvéseinek. Soha sem ítéltük meg tévesen a francia ígéreteket, felkészül­tünk a hosszú küzdelemre«. Az Algériai Köztársaság rá­megállapította, hogy de Gaulle kijelentései után az algériai nép még elszántabban fog har­colni függetlenségéért. De Gaulle — állapítja meg a sza­bad algériai rádió — vitatha­tatlanul visszatáncolt. Minden jelentőségétől megfosztotta a? önrendelkezési jog elvét. Ke­A szónok beszédének nagy részét ezután a két német ál­lamban kialakult helyzetnek és a két német állam egymás köz­ti viszonyának szentelte. Hang­súlyozta, hogy Nyugat-Német- országban felütötte fejét á mi- litarizmus és alig 15 évvel a háború befejezése után a nyu­gatnémet imperialisták ismét szörnyű bűncselekményekre készülnek, ezúttal atomfegy­ver bevetésével. Ulbricht az egész német nép nevében azzal a felhívással fordult a közelgő csúcsértekez­leten részt vevő államférfiak­hoz, hogy kössenek megálla­podást- a leszerelésről, aminek elsősorban Németországra kell vonatkoznia. Felszólította a vezető állam­férfiakat, támogassák a béke­szerető németeknek azt a ja­vaslatát, amely indítványozza az atom- rés rakétafegyver el­tiltására és a fegyveres erők csökkentésére vonatkozó szer­reken hangot adott annak a i ződés megkötését a két német állam között. Ulbricht nyomatékosan ki­emelte. hogy Németország új­raegyesítését csak maga a né­met nép valósíthatja meg. A nemzetközi feszültség el­oszlatását célzó szovjet javas­latokról szólva rámutatott, hogy a nők és az anyák milliói szívből üdvözölték Nyikita Hruscsovnak minden állare általános és teljes leszerelési. ről szóló javaslatát. Néma, . kötelességünk — mondotta — hogy Nyugat-Németország éa Nyugat-Berlin minden lakosát bevonjuk a szovjet kormáig! szándékának, hogy a fegyver­telen algériai népre rá akarja kényszeríteni akaratát. LONDON A Times keddi számában arra mutat rá, hogy de Gaulle tábornok úgylátszik megváltoz­tatta algériai tervét. Bármi késztette is a táborno­kot terveinek niegváltoztátá á- ra — írja a lap —, »legutóbbi megjegyzései sötét jövőt tár­nak fel«. Mind a célok, mind az eszközök tekintetében tel­jes a zűrzavar, nincs remény fri^ftl riiüliii aMj£oldaar», 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents