Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.I M

Somogyi Néplap

MSZMP megy bizottsága és a megyei tanác

XVII. évfolyam, 57. szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Kedd, 1960. március 8.

MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL:

SO éve& a nemzetközi nőmozgalom

(3. oldalon)

A vasárnap sportja

(4. oldalon)

Útban a határba

(5. oldalon)

„Küzdemünh kell minden erőnkkel, hogy gyermekeink boldog életét ne fenyegesse gyilkos golyó66

Ünnepi nagygyűlés a Kaposvári Csiky Gergely Színházban a nemzetközi nőnap alkalmából

lentős történelmi folyamat, amely sorsában, ■ életében komoly szerepet játszik. Sem a feudalizmus, sem a kapitalizmus történelme nem ismer azonban olyan évfordulókat, melyekről egy időben egyszerre az egész világon megemlékeznének. Egyedül a munkásmozgalom történelme az, amelynek évfordulóit nemcsak az egyes országok munkásmozgalma, hanem az egész világ megünnepli. Ilyen évforduló az immár ötven éve ünnepelt nemzetközi nőnap is.

s munkájuk bizonyítja, hogy meg is érdemelték.

— Nem tagadom — folytatta a szónok —, hogy amikor a ■nőnapot ünnepeljük, jólesik a virág, a férfiak, a fiaink mosolygó udvariassága, de elsősorban nekünk magunknak kell látnunk, hogy olyan nagyságú harci kérdések állnak előttünk, mint a világbéke megvédése, a háború elleni harc. Azért kell küzdenünk minden erőnkkel, hogy gyermekeink mosolyát, boldog élezi község fejlesztési tervek teljesítéséről tárgyalt a Csurgói Járási Tanács ülése

kevés a kisiparos, másutt pe- bár több község — Berzence, dig több is van, mint amenyj tét ne fenyegesse gyilkos golyó. A mi reménységeink a gyermekek, akiknek boldogulásáért mindent meg kell tennünk.

B. Tóth Matild befejezésül a következőket mondotta:

— Az elmúlt ötven év eredményei alapján minden okunk megvan arra, hogy higgyünk az emberek felszabadulásában, a szocializmus győzelmében. Meggyőződésem, hogy minden további év nagyszerű győzelmek évfordulója lesz itthon és az egész világon.

Az ünnepi beszéd után Szirmai elvtárs a megyei pártbizottság nevében köszöntötte Somogy megye asszonyait, lányait, további munkájukhoz jó egészséget, sok sikert kívánt.

A nagygyűlés második részében a Somogy megyei Népi Együttes, a kaposvári munkáskórus és a Csiky Gergely Színház művészei szórakoztatták a megjelenteket.

A KIOSZ törekvése:

minden faluban legyen kisiparos

Több községben nincs vagy

Disziiitnepség az Eriiéi SzíiÉázf» a nemzetközi nőnap li0. evMuioja einestféa

A nemzetközi nőnap ötvenedik évfordulója előestjén hétfőn díszünnepséget rendeztek az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak a nemzetközi nőnap magyarországi ünnepségeire Budapestre érkezett külföldi delegációk, a bolgár, a francia és az iraki asszonyok küldöttei. Ott volt az ünnepségen dr. Münnich Ferenc, a. kormány elnöke, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Minisztertanács számos tagja. Részt vettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai testületek képviselői is.

A Himnusz hangjai után Horváth Vera, a nőmozgalom régi harcosa mondott megnyitót, majd Erdei Lászióné, az MNOT elnöke emelkedett szólásra.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kállai Gyula köszöntötte az asszonyokat.

Kállai Gyula beszéde

Tegnap este Kaposvárott a Csiky Gergely Színházban ünnepi nagy épülésen emlékeztek meg a nemzetközi nőnap 50. évfordulójáról. Az elnökségbe« helyet foglalt Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, dr. László István, a megyei tanács v. b. elnöke, Horváth Sándorné, a megyei nőtanács titkára, dr. B. Tóth Matild és Psenkó Gyüláné, a Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttei, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, munkás- és pa- rasztasszonyok, pedagógusok. A Himnusz elhangzása után Veszeley Mária, a Csiky Gergely Színház művésze elszavalta Török Zsófi Köszöntsd az asszonyt című versét, majd Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke megnyitotta a nagygyűlést

A Kommunista Ifjúsági Szövetség fiataljai és az úttörők köszöntötték a megjelenteket, majd dr. B. Tóth Matild tartotta meg ünnepi beszédét.

Bevezetőben az országos nőtanács és a budapesti asszonyok nevében meleg szeretettel köszöntötte a somogyi asz- szonyokat, majd a következőket mondotta:

— Az emberiség történelme ■órán bizonyos napokat évről évre megünnepel, emlékezik arra, hogy e napon kezdődött vagy fejeződött be olyan je(Tudósitónktól.)

A Csurgói Járási Tanács a legutóbbi ülésén az elmúlt évi községfejlesztési tervek teljesítését tárgyalta meg Megállapították, hogy a járás a tavalyi tervet csak 74,5 százalékra teljesítette.

Sok nehézséget okozott a cementhiány. 5920 négyzetméter betonjárda építését tervezték a tanácsok. Az 1480 mázsa cementigénnyel szemben mindössze 190. mázást kapott a járás. A társadalmi munka 65,5 százalékos teljesítésével sem lehetünk megelégedve — monA Kaposvári Baromfikeltető Állomáson tavaly 400 ezer csibét keltettek. 1958-ban a gépbe rakott tojások 80 százaléka kelt1 ki, s ezzel országos viszonylatban első lett az állomás.

Az idén már korán — január 7-én — megindult a keltetés a tsz-ekből összegyűlt tojásokból. Eddig 29 380 naposcsibe hagyta el az állomást. Az 5nmen kikerülő csirkék valamennyien járványmentes, egészséges tojásokból kelnek ki.

Innen került ki a törzstenyészetekbe a fajtatiszta sárgamagyar Naposcsibe is. Ezeket

A szónok ezután arról az évszázados harcról beszélt, melyet a nők folytattak az egyenjogúsítás érdekében.

— Aligha kell külön megemlékeznem arról, hogy még 20 évvel ezelőtt sem volt minden rendben az egyenjogúsítás körül. Igaz, hogy a Horthy- rendszer adott szavazati jogot a nőknek, de olyan feltételek mellett, hogy az szinte egyenlő volt a semmivel. Az 1919-es Tanácsköztársaság után 1945- ben lett végre a nő teljesen egyenjogú társa a férfinak. Nemcsak a szavazati jogot gyakorolhatták az asszonyok és lányok minden megkötöttség nélkül, hanem az élet minden területén kinyílt a kapu előttük. Míg az 1927-es törvény szerint nők állam- és jugtudo- mányi egyetemre nem járhattak, addig hazánkban ma mái 32 ezer nő szerzett diplomát,

dotta beszámolójában Svenda István, a v. b. elnökhelyettese,

Őrtilos, Pogányszentpéter, Por- rog, Somogybükkösd és So- mogyud varhely — 100 százalékra teljesítette tervét.

Egyik-másik község tartalékolt pénzösszegeket az 1960-as évre; Berzence 160 ezer forintot orvoslakásra, Szenta pedig a község villamosítására.

Svenda elvtárs ezután az idei községfejlesztési terveket ismertette. összegük meghaladja a 7 millió forintot.

továbbtenyésztésre használják. A tojások a kadarkúti Béke Tsz-ből és csombárdi állami gazdasági szaporító telepről érkeznek az állomásra. A Baromfikeltető a s’ófcki és a kaposvári járást látja el sárga-magyar naposcsibével. Keltetésüket már a következő hetekben megkezdik. Márciusban 10—11 ezer darabot szállítanak belőlük.

Az idén megkezdik egy új korszerű, 12 gépes baromfikeltető állomás építését Kaposvárott. Évente 5—600 ezer darab csirkét keltet majd az új állomás.

I nyit a község munkával kepes ellátni. Ezért a KIOSZ megyei titkársága megvizsgálja a helyzetet, s ahol nagy szükség van javító vagy szolgáltató munkát ; végző kisiparosra, ott érintke- ; zésbe lép a tanáccsal; ha tud- 1 nak műhelyt és lakást adni, I akkor a KIOSZ igyekszik kisiparost irányítani az illető községbe.

A tanácsok általában készségesen segítik a KIOSZ-t e törekvésében. A legtöbb helyen a műhely és a lakás biztosítása okoz problémát. Néhány tanács azonban ezt is megoldotta, csakhogy kapjon a falu cipészt, szabót vagy borbélyt

A KIOSZ igyekszik részben az elmúlt években a városiba költözött kisiparosokat visszairányítani vidékre, részben pe- í dig azokból a falvakból át- | helyezni, ahol a szükségletnél j több van belőlük. Számít a kisiparosoknál felszabadult fiatalokra is. Ezenkívül más megyéből is hozat iparosokat.

A kisiparosok helyzete felmérésének célja még a jogosulatlan iparűzés felszámolása. A KIOSZ a tanácsoktól kimutatást kér arról, hogy azok a kisiparosok, akik múlt év január 1 óta beadták iparengedélyüket, mivel foglalkoznak. A. tapasztalat szerint ezek nagyrésze titokban folytatja mesterségét.

Beszéde elején tolmácsolta a nemzetközi nőnap 50. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány forró, elvtársi üdvözletét. E napon társadalmunk meghajtja a szeretet és elismerés zászlait a hű élettárs, a gondos anya, a szerető nővér, a szocializmusért küzdő magyar nő előtt — mondotta, majd így folytatta:

— Talán nem veszik rossz néven, ha azt mondom, hogy ez a nap nemcsak a nők, hanem a férfiak ünnepe is. Együtt ünnepeljük közös harcunk eredményét: azt, hogy a nők felszabadultak korábbi elnyomott, kizsákmányolt és jogfosztott helyzetükből, s az élet minden területén egyenrangú társai lettek a férfiaknak.

Együtt örülünk annak, hogy a magyar nők és férfiak közös alkotó munkája nyomán tovább épül és szépül szocialista hazánk.

A nemzetközi nőnap ötvenedik évfordulóját hazánk fel- szabadulásának tizenötödik évében ünnepeljük. A két évforduló szoros kapcsolatban van egymással. A változás gyökere, a jobb élet kezdete a nők életében is az volt, ami az egész magyar nép életében: a felszabadulás és a szocializmus építésének megkezdése. A nők egyenjogúságáért vívott harc hazánkban akkor aratott nagy győzelmet, amikor a magyar munkásosztály a kommunisták vezetésével megteremtette a népi hatalmat, és hozzálátott a szocializmus felépítéséhez.

Nyolcvan évvel ezelőtt Bebel még azt írta: »A szocializmusé a jövő, tehát elsősorban a munkásé meg a nőé«. A szocialista mozgalomnak olyan kiemelkedő harcosai, mint Clara Zetkin, Rosa Luxemburg a szocializmusért és egyben a női egyenjogúságért küzdöttek. A szocializmusért és a női egyenjogúságért vívott közös harc örök példája marad a nagy proletárvezér, Lenin és felesége, Krupszkaja élete.

A magyar forradalmi mozgalom nagyszerű nőalakjai, Hámán Kató, Martos Flóra, Kállai Éva egy sorban küzdöttek a férfiakkal a szocializmusért és egyenjogúságért.

A forradalmi munkásmozgalom a kapitalizmus elleni harc- oan sem ismerte a férfi és nő megkülönböztetését. Együtt dolgoztak a gyárban, együtt küzdöttek a mozgalomban, s együtt szenvedtek a Horthy - rendszer kínzókamráiban, a vérbíróság előtt és a börtönökben is. A munkásosztály felszabadulása után vívott történelmi Harcainak szintén egyenrangú társa volt a munkásnő: j küzdött az ország újjáépítéséért, a népi hatalom megterem- i téséért, helytállt a szocializmus építésében, szembeszállt az ellenforradalom vad dühével.

A munkásmozgalom számos harcosa, s közöttük sok női forradalmár vállalta a mártí- romságot, és hullajtottá vérét azért, hogy idáig eljutottunk s ma szabadon, szocialista hazában ünnepelhetjük a kivívott női egyenjogúság napját.

Nálunk a nők egyenjogúságának és társadalmi előrehaladásának politikai akadályai nincsenek.

Az egyenjogúság azonban csak olyan mértékben terebélyesedik ki és válik teljessé, ahogyan a szocializmus építésében előrehaladunk.

Pártunk hetedik kongresszusának azért van nagy jelentősége a magyar nők számára is, mert a szocializmus felépítésének feladatait tűzi ki, s azok végrehajtására mozgósítja a dolgozó tömegeket. A magyar nőktől azt kérjük, hogy az élet minden területén használják fel a lehetőségeket: szélesítsék tovább ismereteiket, fejlesszék képességeiket, vegyenek részt a közéletben, a termelésben, a társadalmi életben, és a családi tűzhely mellett is a szocialista Magyarország mielőbbi felépítéséért dolgozzanak.

Elismerés és köszönet illeti a magyar munkásnőket,

akik megértették a párt szavát, és ma is eredményesen dolgoznak a jobb termelési eredményekért. Üdvözöljük a munkásnők helytállását a termelésben, a felszabadulási munkaversenyben és a szocialista brigádokban.

Mai ünnepünk külön öröme, hogy

e helyről is üdvözölhetjük azt a sok tízezer parasztasszonyt, aki meghallotta a párt, a munkásosztály hivó szavát, és a közös gazdálkodás útjára lépett.

Ezek az asszonyok és családjaik helyesen cselekedtek. Leküzdötték a múlt visszahúzó erejét, s rálépték arra az útra, amely végérvényesen és visz- sza vonh a tat! an u 1 megszabadítja őket a régi világ bilincseitől. Most az a legfontosabb, hogy a termelőszövetkezetek asz- szonyai és leányai dolgozzanak odaadóan szövetkezetük megszilárdításáért, járjanak élen a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében, a szövetkezeti gazdaság alapjainak lerakásában. Meg vagyunk győződve, hogy fáradozásaiknak hamarosan gazdag gyümölcse lesz.

A munkás- és parasztasszonyokkal karöltve

eredményesen dolgoznak hazánk felvirágoztatásáért az értelmiségi munkával foglalkozó nők is.

Az iskolákban, egyetemeken, a közegészségügyben, tudományos intézeteikben, hivatalokban és üzemekben tevékenykedő értelmiségi nők munkája

nélkül elképzelhetetlen lenne a szocializmus építése.

Különösen fontos a nemzet számára a pedagógusnak alkotó tevékenysége. Hazánkban ma milliók tanulnak. Vállaikra tehát nem kisebb súly nehezedik, mint a nemzet nevelésének nagy terhe. Elsősorban ők a felelősek azért, hogy mivel fegyverezik fel gyermekeinket, s azokat a felnőtteket, akik a tudás ormait ostromolják, s hozzájuk fordulnak segít «ígért Népünk azt várja tőlük, hogy összefogva a társadalom erőivel, s a családdal, különösen a családanyával, a felnövekvő nemzedéket a szocializmus aktív építőjévé, kommunista emberré, neveljék.

Ebben a meggyőződésünkben szeretettel köszöntjük az értelmiségi munkát végző asszonyokat és leányokat.

Kállai elvtárs ezután arról beszélt, hogy a nők nemzetközi összefogása milyen hatalmas erő a béke híveinek kezében. Nincs földünknek olyan zuga, ahol ne lenne kedves e szó: béke; nincs földünknek olyan népe, amely ne lenne kész minden erejét a békéért folytatott világméretű küzdelem szolgálatába állítani. E harc fősodrában küzdenek a világ asszonyai is. Földrészeken és óceánokon át, ezer nyelven csendül össze szívük és szavuk:

őrizzük meg a békét, mentsük meg az emberiségei, védjük meg gyermekeink jövőjét.

Ők talán még mélyebben is érzik, hogy a háború: halál, a béke: az élet. A kínai és a néger anya éppúgy retteg gyermekéért, mint a magyar anya, s ezért követeli: hagyjátok éK ni azokat, akik az életre születtek! Van-e olyan anya a világon, ha ezt a nevet igazán.. megérdemli, akinek a szívéhez közelebb állnának a sírkertek, mint a játszóterek?

Napjainkban olyan világhelyzet alakult ki, amelyben a szocialista tábor nagyszerű békepolitikája, s az óriási tömegmozgalom eredményeként a béke fenntartásának, s a háborúk végleges megszüntetésének igénye egyre több ország külpolitikájának alapelveivé válik. A szocialista tábor, s annak legerősebb állama, a Szovjetunió pedig óriási tudományos, technikai és ezzel együtt katonai fölényre tett szert, s rendelkezik mindazok - i kel az eszközökkel, amelyek képesek lehűteni a háborús uszítok forró fejét. Most erőnk tudatában küzdünk a békéért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a német békeszerződés megkötéséért, s a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért.

Boldogok és büszkék vagyunk, hogy a magyar nők őszinte szívvel és teljes erővel támogatják a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség akcióit a béke megőrzéséért, erősítik testvéri összefogásukat a földkerekség minden békéért harcoló asszonyával.

Kedves elvtársnők! Kedves asszonyok és leányok!

Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány nevében sok sikert és boldogságot, eredményekben gazdag munkát kívánok önöknek, leghűségesebb harcostársainknak, a termelés, a tudomány, a közművelődés, a családi tűzhely, az élet minden frontján helytálló magyar nőknek — mondotta befejezésül Kállai Gyula, a Központi Bizottság titkára. (MTÍJ

Fajtatiszta sárga-magyar naposcsibét keltet lovábblenrésztésre a Kaposvári Baromfikeltető Állomás